Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-08 / 27. szám
1S78. Jflliu* в. SZABAD FÖLDMŰVES 1S Ä jó minőség érdekében! Napjainkban egyre többet hallunk az egyes tartósítási eljárásoknál előforduló nagy veszteségekről. Arról azonban megfeledkezünk, hogy a nagy veszteségek legfőbb oka az, hogy nem biztosítjuk a feltételeket és az előírt technológiát sem tartjuk be. A megfelelő szilázs- és szenázskészítés előfeltétele: 0 rövid szecska (20 mm), • gyors betakarítás (max. 3 nap), 0 jó tömörítés (nappali és éjjeli tipratás), 0 megfelelő lezárás (fólia, silőtorony). Emellett a pillangósok és részben a fűfélék fonnyasztás nélkül csak megfelelő tartósító szerekkel, vagy adalékanyagokkal silózhatők. A fonnyasztott zöldtakarmány silőzása, az ön. szenázskészítés esetében a kívánalom az, hogy a szárazanyag-tartalom 40 °/o-nál ne legyen több. Ha ezeket a feltételeket nem tartjuk be, a veszteségek rendkívül megnövekednek. Nincsen különösebb probléma a jól silózható, egyszerű cukrokat bőven tartalmazó takarmányoknál. A kevesebb cukrot tartalmazó, a több lúgos- és pufferanyagban gazdag pillangósszilázsoknál meg kell elégedni azonban a nyersfehérjék 65 %-os emészthetőségével. A jól készített szénanyersfehérje emészthetősége viszont 75—80 %. A kedvező dietikus hatású széna etetése még kisebb mennyiségben is előnyös és bizonyos esetekben nélkülözhetetlen, de jó kiegészítője a szilázsnak is. A jó minőségű szénakészítés előfeltétele a helyesen méretezett, megfelelően kivitelezett és üzemeltetett szellőztetéses szárító-berendezés. Rossz, hibás és elhanyagolt berendezéssel jó szénát készíteni nem lehet. A legtöbb hiba azért fordul elő, mert a meglevő szellőztetéses szárító-berendezések nagy része annyira elhanyagolt és a helyi újítások alapján leegyszerűsített, hogy azok légelosztása már nem megfelelő. Pedig az egyenletes légelosztás alapja a jó szárításnak. A húzódugós szellőztetéses szárító-berendezéseknél egyik legfontosabb követelmény, hogy a főcsatorna első 1,5 min-es szakasza teljesen zárt legyen és a húzódugók is minden oldalról jól zártak legyenek. Azon nem szabad sem repedésnek, vagy résnek lennie, mert akkor nem zárja le a légcsatornát, hanem elvezeti a kazalból a légáramot, s a széna nem szárad. A VENTILLÁTOR A ventillátorok megjelenése a szénakészítés jobban gépesíthető módszereinek kifejlesztését is lehetővé teszi. A bálázott, a rakodókocsival darabolt, vagy jól gépesíthető, szecskázott széna szárításához már nagyobb nyomású ventillátor szükséges. Ebből a szempontból jelentős előnyt biztosít a nagynyomású, axiális ikerventillátorok megjelenése. Az egyszerű, axiális ventillátorok nagy légmennyiséget szállítanak kis nyomással és aránylag kis energiaszükséglettel. A radiális ventilllátorok pedig kis légmennyiséget szállítanak nagy nyomással, viszonylag nagyobb energiaszükséglettel. Forradalmi változást jelentett az axiális ikerventillátorok megjelenése, amelyek nagyobb nyomással képes viszonylag nagy légmennyiséget szállítani. A könnyű, kis méretű, de nagy statikus nyomású, axiális ikerventillátor előnyösen használható fel elsősorban a nagyobb nyomásszükségletű, bálázott, azután darabolt és szecskázott zöldtakarmány szárítására, de jól használható szálas formájú, különösen pedig az erősebben tömörödő, finom szálú réti széna szárítására. Axiális ikerventillátor nagyobb nyomása révén a nagyobb víztartalommal behordott zöldtakarmányt is könnyen átszellőztetheti. Ezeknél azonban még fontosabb a berendezések helyes méretezése. A szálas zöldtakarmány szárítására beváltak a háromdugós berendezések. Lényeges előnyt nyújt azonban az egyszerű szerfás zöldfeletti egydugósoros berendezés. Az egydugósoros szárító-berendezés előnyei a következők: — házilag könnyen elkészíthető, — a kazal két rétegben megrakható, — a zöldtakarmány könnyebben átszellőztethető és gyorsabban, egyenletesebben szárad, — a berendezésre 50 % víztartalmú lucerna is hordható. A bálázott széna készítésére olyan egykürtősoros bálaszárító-berendezés jó, amelyre a bálák egyszerre felrakhatók és amelyen 35—40 %-os víztartalmú, bálázott zöldtakarmány is szárítható. Szálas széna betakarítási, tárolási, szárítási és takarmánykiosztási nehézségei, különösen pedig a kézimunkaerő-igényessége közismertek. Emellett a kazalrakás és a takarmánykiosztás sok kézi munkát igényel. Ezért szecskázott, illetőleg rakodókocsival darabolt széna szárítására olyan új vertikális hengeres szárító-berendezést alakítottunk ki, amelynél a kézi kazalrakás kiküszöbölhető és a tél folyamán a szecskázott széna pogácsákba préselhető. A szárítóberendezés előnye, — hogy könnyen összerakható és szétszedhető elemekből áll; — egy idényben 3—4 kazal is kiszárítható; —a kézi kazalrakás kiküszöbölhető, — a nagy nyomású, axiális ikerventillátor lehetővé teszi a tömörebb darabolt, vagy szecskázott anyag átszellőztetését; — légelőmelegítéssel kombinálva a zöldtakarmány egy napi előfonynyasztás után is behordható és kiszárítható; — a betakarítás is jól gépesíthető, és a kézi kazalrakás teljesen kiküszöbölhető; — a pogácsákba préselt széna takarmánykiosztása jól megoldható. A széna a kérődző állatok legtermészetesebb takarmánya. Könnyen emészthető, táplálóanyagtartalma nehezen nélkülözhető alaptakarmányt jelent. Váj. Biztató ered mények A tejtermelés sok helyen ma még gonddal, bajjal jér, néhol fgy vagy úgy próbálják indokolni az adott helyzetet. Nem fgy tették a kolárovói (Gúta) SZISZ nevet viselő Etsz ökonómiai és az állattenyésztési szakemberek, habár ők is sokat töprengtek és nem kevés gondot okozott nekik a tejtermelés. Mint ahogy azt Ščipák Albert, az efsz főtervezője elmondotta, a szövetkezet az idei tejtermelési tervet maradéktalanul teljesíti. A szövetkezetben 1728 tehenet tartanak, ami járási szinten kimagasló. A szocialista vállalásokkal alátámasztott terv tehenenként évi 3,050 literrel számol. A tehénállományt szlovák tarka tehenek hibridjei alkotják, amelyek a tejtermelés növekedésének előfeltételeit biztosítják. Ez évben a tavalyihoz képest 5,1 százalékkal nőtt a tejtermelés és a tejeladás. Sokat tettek az állattenyésztés korszerű fejlesztése érdekében. A Csóványos! részlegen 1281 férőhelyes üszőnevelde működik. Innen előhasú korban szállítják az állatokat a telepekre. Ezzel kiegyenlített az állomány. A takarmányozás is jól bevált. Központi silóvermeket építettek a seregakoli részlegen, aszfaltozott terepen, az Áprilisi tejtermelés kimutat s ezzel az időjárás viszontagságaitól függetlenítették magukat. Így a szállítási költségek is csökkentek. Ennek előnye az, hogy minden részleg ugyanazt a minőségű takarmányt kapja. Ráadásul így egy-egy silóverem nem sokáig van felbontva. A takarmányozást csoportok biztosítják. Egy csoport a szálas takarmányt, a második pedig az abrakot juttatja rendeltetési helyére. A problémák között főleg a száj- és körömfájás emlékei említhetők, amikor két hónapon keresztül szünetelt a fedeztetés és így hullámokban jelentkezik a szaporulat. Természetesen a tejtermelés is megsínyli ezt. A munkaerőhiányt megoldották korszerű istállók építésével. Így munkaerőmegtakarítást lehet elérni. A seregakoli részlegen 300 férőhelyes istállót adtak át... Ebben ugyan átmenetileg egy-két literrel csökkent a tejhozam, mert az állatoknak szokatlan a korszerű technológia, de fokozott gondozással javulást várnak. A tartalékok feltárásában és szemléltetésében érdemes figyelembe venni az ez évi április hónapi eredményeket. A számok sokat mondanak, és tanulságosak: ISA A GÚTAI EFSZ-BEN’: nyomában egyre javuló eredmények láthatók. A munkaszervezés és irányítás meghozta a gyümölcsét. Ezenkívül a rendszeres eredmény-értékeléstől, a hiányosságok kiküszöbölésétől, a gondozók és fejők szocialista munkaversenyétől is sokat várnak. Ščipák elvtárs elmondotta, hogy 1979-ben ismét előbbre lépnek. Előreláthatólag 850 liter tejet termelnek majd hektáronként, és 0,5 millió liter tejjel fejnek többet mint az idén. E célnak elérésére 100 db vemhes üszőt vásárolnak. Ezekkel javítják az állományt. Ebből 40 darab már a szövetkezetben van! A szövetkezet példája ékesen bizonyítja, hogy elkötelezett hozzáállással, szakértelemmel és a helyzet körültekintő figyelembevételével hozott intézkedésekkel az eredmények javulása nem marad el. P. Plavec Németh jenő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, továbbá munkatársai, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca mezőgazdasági munkákat irányító szakbizottsága, a napokban időszerű és fontos teendők megvalósítására hívták fal a sajtó képviselőinek figyelmét. Az utóbbi hetekben egyes körzetekben ugyanis a vártnál több természetes csapadék hullott, s az évszakhoz képest szokatlanul lehűlt a levegő, s ennek következtében mintegy két héttel elodázódott az évelő és a réti takarmányok begyűjtése. / A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca dolgozóinak a tájékoztatója alapján Szlovákiában — június közepéig — az évelő takarmányoknak csupán hatvan százalékát gyűjtötték be, s ezt is a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozóinak köszönhetjük, hiszen e kerületben a jelzett időszakban az évelő takarmányok begyűjtésével már kilencvenöt százaléknál tartottak. A lemaradást tehát a kelet- és a közép-szlovákiai kerület számlájára kell írni. A szakbizottság tagjai megegyeztek abban, hogy idén a szántóföldi és a réti takarmányok hozama és minősége nagyon jó. Ez azt követeli, hogy a termés kitűnő állapotban kerüljön a tárolóhelyekre, ami persze csak jó szervezéssel és öszszefogással lehetséges. A begyűjtés késedelme megköveteli, hogy a Nemzeti Front szervezetei és a védnök üzemek aktív segítséget nyújtsanak a takarmányok veszteségmentes begyűjtésében. Ez azért is fontos, mert közeleg a kalászosoknak s az évelő takarmányok második növedékének a begyűjtése és elraktározása is. Ne feledjük el, hogy a terimés takarmányok veszteségmentes betakarítása és a szarvasmarha-tenyészetekben való hasznosítása lehetővé teszi a szemes termények egy részének a megtakarítását. Elengedhetetlenül fontos, hogy a rugalmasság és a jó minőség érdekében a terimés és a réti takarmányok többségének a szenázsolása előtérbe kerüljön. Második megoldásként pedig a szénakészítést kell napirenden tartani, amennyiben azt az időjárás lehetővé teszi. Mezőgazdasági üzemeinkben a szóban forgó takarmányok szilázsolásához csak rendkívül indokolt esetekben folyamodjanak! Örvendetes, hogy pártunk és a központi szervek felhívására Szlovákiában a takarmányok begyűjtésében figyelmet érdemlő aktivitás bontakozott ki. Ez jól bizonyítja, hogy a felhívás visszhangra talált. Ennek következtében az évelő takarmányok lekaszált összterülete mintegy húsz. a réteké pedig több mint negyvenezer hektárral gyarapodott. Ez nagyon szép eredmény, ám mégis szükséges, hogy a munkatempó felgyorsuljon, hiszen a rétek termésének mintegy fele még a szabad ég alatt van. Törekedjünk tehát arra, hogy a terimés takarmányok teljes készlete még a kalászosok aratásának kezdetéig biztonságos helyre kerüljön, hiszen ezek minőségének a megtartása és kellő készlet tartalékolása ugyanolyan fontos, mint például a gabonával való önellátás. Mondhatnánk úgy is, hogy e kettő ugyanazon éremneik a két oldala. A tájékoztatón egyebek közt a kalászos gabona közelgő betakarítására való színvonalas felkészülés szükségszerűsége is napirenden volt. Ebben az évben ugyanis sokezer hektárral nagyobb területről kell begyűjteni a gabonát, mint tavaly. Spaldon akadémikus a kalászosok állapotát nagyon kedvezőnek minősítette. Azokon a területeken azonban, amelyeken a búza vetésén több éven keresztül, ismétlődően, lisztharmat kártételét észlelték! Mivel a gabonába való behatolás napjainkban már földi gépekkel nagy károkkal járna, ezért a lisztharmat elleni védekezéshez sürgősen repülőgépeket kell használd nunk. A károsítás egyben figyelmeztetés is azok részére, akik a gabona után Ismét gabonát vetettek, s ez az esetek többségében terméskieséssel járhat. Amennyiben az időjárás hűvös maradna, abban az esetben a lisztharmat nem hatolhatna fel gyorsan a kalászokig és a termést esetleg csak kissé károsítaná, s ennek következtében jó hozamra számíthatnánk, ha azonban az idő nagyon felmelegedne, akkor a lisztharmattal megtámadott táblák termését a betegség megtizedelhetné. Jelenleg ugyanis a gabona termésátlaga szempontjából a kockázatos időszaknál tartunk. Ez kedvező vagy kedvezőtlen hatással lehet a végeredményre. Szükséges tehát, hogy a mezőgazdaságban jól felkészüljenek az esetleges szélsőséges időjárásra is. Nemcsak nagy általánosságban, hanem mindenekelőtt módszeresen úgy, hogy minden gabonafajta begyűjtésére éppen abban az időszakban kerüljön sor, amikor a biológiai anyag a legjobb minőséget és a legnagyobb hozamot nyújthatja, és a veszteség minimális. A politikai-szervezési tervek kidolgozóinak tudatosítaniuk keli, hogy a raktározás a színvonalas begyűjtés szerves tartozéka! Minőségi raktározással ugyanis elkerülhetjük a gabona felesleges károsodását s a veszteséget. A gazdaságok agronőmusai arra is törekedjenek, hogy a gabona begyűjtésében a folyamatosság elve érvényesüljön. Gondolunk itt az elszállítást követő azonnali szalmaeltakarításra és minőségi tárolására. s ugyanúgy a tarló megszántására. valamint a takarmányalapot gazdagító másodtermények vetésére. S még egy nagyon időszerű teendő! Vegyük komolyan a kalászosok begyűjtését követően a készlet statisztikai nyilvántartásátl Az illetékesek ügyeljenek arra, hogy a nyilvántartási bizonylatok a raktárakban levő készletet tükrözzék. Ugyanis csak azt a gabonát hasznosíthatjuk kenyérként vagy takarmányként, amely nem csupán statisztikai adatok formájában, hanem a valóságban is rendelkezésünkre áll! —halHasznos erötakarmány! Telep neve Terv 1000 I. Valóság Teljesítés Napi terv 1000 1. %-ban í,lehbe,,rť literben Valóság Kolárovói főtelep 74 78.9 10B.6 8,5 Rácakla 70 85.5 88.4 8.5 Büdösvfz 70 71,4 102,0 8,5 Seregako) 11В 103,9 89,8 8,5 Dedina Mládeže 117 132,7 113,1 8,5 Apáink is tudták, hogy a kalászosok közül a zab a legigénytelenebb növény. A legkisebb költséggel bármely talajon sikeresen termelhető, ha az nem tűi száraz, mert vízigénye jelentéktelen. A legjobb terméseket persze a kötött és középkötött talajokon adja. A laza talajokon termelt zabnak fehérjetartalma kicsi. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a zab tápláló értéke éppen a fehérjetartalmán múlik. A CSKP KB „fehérje programjának“ mielőbbi megvalósítása mindaunyiunk érdeke. Mint minden növénynél, úgy a zab termesztésénél Is fontos a talaj „nemének" alapos ismerete! Az erősen 8,08 meszes talajokon anyagcserezavarok miatt az ún. „szá- 8 18 laz’ foltos“ betegséggel kell számolnunk. A mérsékelten ’ savanyú talajokat jól bírja. Az erősen savanyú talajokon g Q2 azonban rosszul fejlődik. Igénytelensége persze nem azt jelenti, hogy az okszerű trágyázást nélkülözheti. Jő erő- 7,80 ben levő földben nagyobb termésre számíthatunk. A híres magyar mezőgazdász, Cserháti, évtizedeikkel ezelőtt 9,73 írta: „A zabot Istállótrágya előtt és nem utána kell termeszteni". Olyan gazdaságban tehát, ahol az előtte levő veteménynek csak kevés trágyát adtunk, vagy csak több esztendő előtt kapott ístállőtrágyát, célszerű herefélék vagy hüvelyesek után vetni, hogy azok a nitrogéngyűjtésükkel a talajt gazdagítsák. A zab nitrogéntrágyázást igénylő növény. A zöldtrágyázást meghálálja. Sovány talajokon a közvetlen istállótrágyázást is bírja. A műtrágyák közül a nitrogéntrágyának van elsősorban jelentősége. A múlt tapasztalatai szerint a foszforsavműtrágyákért kár, mert a zab a talaj nyers foszforsav-Osszesítve az Efsz-ben 746 747,5 100,3 8,5 8,65 A havi tervet sikerült teljesíteni, jó. Másrészt nem szabad figyelmen sőt majdnem két százalékkal túltelja- kfvUl hagyni, hogy a szövetkezet veszteni. Az egyes telepek hozzájárulása zetösége, pártszervezete és az állattebizony távolról sem volt egyformán nyésztésben dolgozók intézkedései készletét is jól ki tudja használni. Ahol a „talajvizsgálat" szerint a foszfor kevés vagy hiányzik, a zab alá adott foszfortrágya is indokolt. De csak akkor, ha nitrogénben sem szenved hiányt. A kálítrágyázásnak csak a homok- és a tőzegtalajokon van jelentősége. Mészben szegény talajokon a zab termesztése kevésbé sikeres. Talajának művelése megegyezik a tavaszi árpáéval, vagyis okvetlenül őszi szántást kíván. Ha a zabnak nyári vagy kora őszi növény az előveteménye, akkor annak lekerülése után a tarlóhántást nem szabad elmulasztani. Erről jő lenne már most az aratás előtt, gondoskodni! Bár a zabot a gyomok nem nyomják el könnyen mint pl. a tavaszi árpát, azonban termését károsítják. A vetemény tisztaságára tehát különös gondot kell fordítani. Ha ugyanis gyommagvakkal kevert zabot adunk az állatoknak, azok ismét a trágyába kerülnek és gondatlanságunk miatt magunk gyomositjuk el szántóföldjeinket. E veszélyt a gyommagvak tökéletes eltávolításával darálás utáni takarmányozással lelet kiküszöbölni. A jő zabvetőmagnak legalább 45 kg hektoliter súllyal és 98 százalékos csfrázóképességgel kell bírnia. Ezt már apáink is tudták. Magjában 13,5 százalék fehérje, 7,6 százalék nyerszsír, 62,8 százalék nitrogénmentes anyag van. Igen kedvező a táplálóanyag összetétele és kiváló az étrendi hatása. Kitűnő abraiktakarmány és emberi étkezésre is jól felhasználható. De versenylovainknak egyik nélkülözhetetlen alaptakarmánya. Kell-e hangsúlyozni ezek után hogy a zabtermelésre is fel kellene figyelni? Kmosko László mérnök
