Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-08 / 27. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. jtílitra S. CÉLUNK : a termén* jé minőségének CSKP KB 11. plenáris ülése a XV. kongresszus irányelveinek megvalósítását elemezve kihangsúlyozta a gabona termesztőire háruló stratégiai feladatok jelentőségét. A hozamok szüntelen növelése, a készletek gazdaságos felhasználása ugyanis nagyon fontos velejárója a fogyasztói piac rugalmasabb ellátásának és a költséges külföldi behozatal csökkentésének. Az utóbbi években mezőgazdaságunk figyelmet érdemlő sikereket ért el a kalászos gabona termelésében, a készlettel azonban még mindig nem olyan takarékosan gazdálkodtunk mint ahogyan kellett volna. Különféle okokból jelentős gabonamennyiség veszett kárba. Ezért vált szükségessé, hogy a terményfelvásárlő és ellátó vállalatokat mentesítsék néhány feladattól és a gabonatermés minőségi tárolásával és jelentős részének takarmányként történő feldolgozásával kiküszöböljük a készletben észlelt veszteségeket. Az idei gabonatermés felvásárlásának, utókezelésének és minőségi tárolásának időszerű kérdéseiről a közelmúltban Vágó Ferenc mérnökkel, a terményfelvásárló és ellátó vállalat nyugat-szlovákiai kerületi igazgatójának a helyettesével folytattam eszmecserét, aki kérdéseimre az alábbiakban válaszolt: ф Idén a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeitől mennyi gabonát vesznek át? — Elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy ebben az évben mindent megteszünk a lehető legnagyobb mennyiségű gabona felvásárlása érdekében. Ez azt jelenti, hogy pl. a topolőanyi és a levicei (lévai), valamint több más járásban az össztermésnek 82 százalékát vásároljuk fel! Szövetkezeteinkben például csak annyi kalászos gabona marad, amennyi elegendő a tagság természetbeni járandóságának a kielégítésére, a vetőmag és a tartalékalapra, s ez a mennyiség tizennyolc százaléknyi. Kerületi méretben tehát az állami alapokra több mint 660 ezer, takarmányalapra pedig több mint egymillió 300 ezer tonna gabonát veszünk át a termelőtől, vagyis egymillió tonnával nagyobb mennyiséget mint az elmúlt évben. ф Ez azt jelenti, hogy elegendő minőségi raktárkapacitással rendelkeznek, vagy még mindig szükség lesz a gabonának más szervezeteknél való ideiglenes elhelyezésére is? — Talán mondanom sem kell, hogy minőségi raktározás tekintetében — hibánkon kívül — egyelőre még képtelenek vagyunk lépést tartani az örvendetesen egyre nagyobb gabonatermést elérő mezőgazdasággal. Gabonaraktárainkban tehát 128 százalékos leterhelés mellett is valamivel több mint 850 ezer tonna szemtermény fér el. Ez azt jelenti, hogy a különbözetet kénytelenek vagyunk a mezőgazdasági és más partnervállalatok állandó vagy ideiglenes raktáraiban tárolni. Ennek érdekében járási igazgatóságaink szreződést kötnek a termelőkkel, mi pedig a feldolgozó ipar üzemegységeivel. Számolunk azzal, hogy a kalászos gabona az ideiglenes tárolóhelyeken legfeljebb három hónapig marad. Arra törekszünk ugyanis, hogy az ott elhelyezett terményt minél előbb biztonságosabb raktárakba, vagy egyenesen a feldolgozó ipar tárolóiba szállítsuk. Ez azért is sürgető számunkra, mert á szövetkezetek és az állami gazdaságok raktáraiban helyezzük el a szemeskukorica-termés jó részét. ♦ Javulás várható a kalászosgabona felvásárlásában? Mit tettek annak érdekében, hogy az átvevő helyek előtt ne legyen torlódás? — Ebben az évben kerületünkben 236 átvevő helyen vásároljuk fel a gabonát, vagyis kilencvenhárommal több helyen mint tavaly. Ugyanakkor a rendelkezésre álló százötvenöt szárító-berendezés szélsőséges időjárás esetén napi húsz órás üzemeléssel — naponta — több mint harminchatezer tonna gabonát száríthat meg normál nedvességtartalomra. Az előtlsztítókban naponta mintegy ötvennégyezer tonna gabona minőségi kezelése lehetséges. Ggyakorlatilag az egész termés kezelése biztosított. A rugalmasabb felvásárlást egyrészt az átvevőhelyek korszerűbb és nagyobb műszaki kapacitásával, másrészt pedig jobb szervezéssel érjük el. Például a püspöki, a nemesőcsai és több más gabonasilónknái, továbbá a somorjai raktárnál az átvevő kapacitás korszerűsítésével mintegy húsz százalékkal több gabonát vehetünk át mint a múlt évben, s az is napirendi megőrzése! feladat, hogy a tő idényben a gabonát éjjel-nappal, tehát három műszakban vegyük át a termelőktől. Kerületi méretben az átvevő kapacitás a műszaki korszerűsítés következtében és a rugalmas szervezés révén óránkénti átlagban húsz százalékkal javul! Ezen intézkedés azzal magyarázható, hogy idén több mint négyezer kombájntól kell átvennünk a kalászos gabonát, tehát lesz mit tennünk az idényben. + Hogyan biztosítják a kenyérgabona sütőipari beltartalmi értékét? — A gabona minősítése céljából — ebben az évben — hatvan állandó és harminckét ideiglenes laboratóriumban elemezzük a terményt. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági üzemekkel írásbeli egyezményt kössünk az óra-pontossággal történő rugalmas szállításra. Ettől függ ugyanis a felvásárlás, a raktározás rugalmassága és a gabona minősítése is. Arra törekszünk, hogy az előtisztított, minősített, osztályozott gabonát választék és minőség szerint tároljuk, majd két héten belül speciális tisztításban és átlevegőztetésben részesítsük. A kenyérgabonát olyan szárítókban kezeljük, hogy a beltartalmi érték ne szenvedhessen kárt. Ugyanis a kenyérgabona egyszeri szárításával legfeljebb négy százaléknyi nedvességcsökkenést érhetünk el. Nagyobb hőfokon romlana a minőség. Ha például huszonkét százalékos nedvességtartalmú gabonát veszünk át a termelőktől, s azt tizennégy százalékos normál-nedvességtartalomra akarjuk megszárítani, akkor kétszer kell azt szárítanunk. Ha azonban nagy a torlódás, akkor ezt a gabonát is csak egyszer kezeljük és a tizenyolc százalékos nedvességtartalmú terményt olyan hangár-raktárakban helyezzük el, amelyekben a belső hőmérséklet klímaberendezéssel szabályozható s így a normálnál nagyobb nedvességű gabona minden károsodás nélkül hoszszabb ideig eltartható, amikor pedig megszűnik a torlódás, normál nedvességtartalomra szárítható. Amint látjuk, nálunk is tért hódítanak a korszerű módszerek. Ilyen áthelyezhető klímaberendezés járásonként legalább három van, amellyel a hőfokot nullától fölfelé szabályozhatják. Arra törekszünk, hogy a felvásárolt termény minőségét megtartsuk. (boksza) Károsító hatások a szemes terményekre A szemes termények élő biológiai anyagok, amelyek a vetés, a betakarítás, a szállítás és az osztályozás műveletei kapcsán különböző gépalkatrészekkel érintkeznek. Ez néha komoly veszteség okozója. A termények biológiai értékmérője — pl. csírázóképessége — jelentősen csökkenhet. A veszteségek minimális értéken tartása céljából a károsodás nélküli terhelhetőségüket kell ismernünk. Ez utóbbi ismeretében a gépek konstrukciós paraméterei és optimális üzemviszonyai kellő biztonsággal megválaszthatők. A károsodás jellemzésére kidolgozott és nemzetközileg elfogadott egységes eljárás napjainkig nem alakult ki. A közismert fém-tulajdonságoktól eltérően a szemes termények részben szilárd testek, részben a nedvességtartalom és az érés állapottól függően a folyadékok tulajdonságaival is rendelkeznek. Általában három fő részből — a héj, a táplálószövet, és a csíratest vagy embrióból — állnak. A szemek szerkezeti felépítése és szilárd sági tulajdonságai pontról pontra a tér minden' irányában változnak. Az iránytól függő anyagtulajdonságok következtében a szemes termények nem tekinthetők egynemű testeknek, hanem összetett inhomogén szerkezetek. Hasonló tulajdonságú a fa, amelyről köztudott, hogy szilárdsága, ennek következtében teherbírása szálirányban és arra merőlegesen eltérő. Gépészeti szempontból ez a tulajdonság azt jelenti, hogy a szemes terményeknél a teherátadás helyének igen lényeges szerepe van e héj repedésére és törésére. A szilárdsági tulajdonságok vizsgálata nem egyszerű feladat, mivel a szerkezeti felépítés és a geometriai alak szabálytalan. Statikus terheléssel szembeni viselkedés természetes állapotú terményen síklapok között végrehajtott nyomőkísérlettel követhető. A terhelés és a terménydeformáció egyidejű mérése útján az anyagjelleggörbe határozható meg. Egy további, Igen fontos — a gépek hatásait jellemző — tényező a terhelés sebessége, amely lényegesen befolyásolja az anyagok terheléssel szembeni viselkedését. A közismert szilárd testeknél, ha az alakváltozás lassan, fokozatosan éri el az anyag teherbírására jellemző maximális értékét, törés nem következik be. Szemes terményeknél ilyen terhelési esetben is a fémektől eltérő jelenségek észlelhetők. Ezt alátámasztja a csírázóképesség — mint az egyik legfontosabb biológiai értékmérő — és a mechanikai igénybevételek függvénykapcsolatának elemzése. A lassú — statikus — terhelés hatására az alakváltozási munka, iletve energia egy része a terményben szétszóródik, és a sejtekben törést, repedést, illetve károsodást okoz. A terhelést megszüntetve, az alakváltozásnak csak az egyik, ún. rugalmas része fejlődik vissza. Ezért nagyobb arányú a csirázóképesség csökkenése statikus terhelések után a szemes terményen. A szemes terményeknek a terhelési sebességtől való függését viszkozusságnak nevezzük. A gabonafélék viszkózus tulajdonságait a sütőüzemek dolgozói jól ismerik. Tudniillik ha a tésztába dagasztáskor a függőleges tengely körül forgó tömítőhengert beleeresztik azért, hogy növeljék a tésztamassza sűrűségét, a tészta „felmászik“ a henger falára. Ha a berendezést leállítjuk, a rugalmas deformációnak megfelelően a tészta a hengert kissé visszacsavarja. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyors lefolyású dinamikus terhelés elsősorban a héjon okoz mikrorepedéseket. Vagyis a szemek sérülése az érintkezés időtartamától és a felületek görbületétől is függ. Ez is jól érzékelteti, hogy a szemes termények szilárdsági viselkedésének pontos jellemzése igen bonyolult feladat. Valamennyi tulajdonság és jelenség egyidejű figyelembevétele nem lehetséges. Ez a magyarázata annak is, hogy pl. a csépiek optimális üzemviszonyait, megközelítően csak egy intervallummal lehet megadni, mert egymásnak ellentmondó követelményeket kell kielégíteni. Ilyen követelmény a cséplésnél, a kicsépeletlen kalászok mennyisége a dobsebesség növelésével bár csökkenthető, ugyanakkor viszont a szemsérülés nő. A cséplés munkafolyamata sok tényező hatásától befolyásosán megy végbe. Tapasztalatok szerint a legkisebb veszteség a verőléc és a szemes termény hosszirányú érintkezéséből adódhat. A beállított terhelési esetek cséplődobbani megvalósulása bár lehetséges, de nem biztosítható. Ezért a szemes termények védelméről kell gondoskodnunk. Egy lehetséges megoldás, hogy a verőléceket műanyagból készítjük, vagy műanyagrétegekkel vonjuk be. A szemes termények, ha ilyen bevont verőlécekkel ütköznek, úgy alakváltozási energiájuk jelentős részét a bevonat nyeli el. De sikeres védelmet jelent a helyes dobméret és fordulatszám beállítása is. A gépkonstruktőr a verőlécek görbületi sugarának helyes megválasztásával, Illetve az érintkező felületek minimalizálásával érhet el jó eredményeket. K. F. Illillllllllllliiltlllllllllllllllllliillllllllllllillllllllllllllllllllllllli A Most pri Bratislave-i Csehszlo-* ' vák—Magyar Barátság Efsz határában szorgalmas munka folyik. Emberek és gépek egyaránt a nyári munkák mielőbbi elvégzésén szorgoskodnak. Nem ok nélkül, hiszen bőven akad tennivaló. A növényápolási és -védelmi munkákon kívül a szálas takarmányok begyűjtése és tartósítása folyik. E munkálatok minőségi elvégzése igen fontos feladat, hiszen a takarmánykészlettől függ az állatok hasznossága a téli időszakban. Örvendetes, hogy az első kaszálás nyújtotta termés már jú helyen van, de a zöldaratás tovább folyik. A szövetkezet dolgozói a XV. pártkongresszus által kitűzött határozatok értelmében áttértek a legtöbb fehérjét tartalmazó takarmánynövények termesztésére. S ami szintén lényeges, elhatározták, hogy az adott területeken növelik a hektáronkénti hozamokat. Ezt sikerült elérniük, ezért önellátók takarmányból. Az egyesített gazdaság szántóterületének közel harminc százalékán termeszt egynyári és évelő takarmányokat öntözés mellett, a legújabb módszerekkel. Szálas takarmányokat há• tonna szenázst, hétezernégyszáz tonna szilázst és ezerháromszáz tonna lisztet, továbbá háromszáz vagon préselt takarmányt gyártanak. Ezzel a menynyiséggel biztosítják az állatok téli takarmánykészletét. A takarmányok tartósításánál nagy hasznát veszik a BS—6-os szárítónak, melyet két műszakban üzemeltetnek. A lucernaterület túlnyomó részéről lisztet készítenek: egy nap átlagában 150 mázsa zöldanyagot lisztté őrölnek. Ezenkívül, főleg a borjak részére, kiváló minőségű szénát is készítenek. Mivel évek óta jó eredményeket érnek el a lucerna hideglevegős szárításával, ezért ebben az évben is ezt a módszert alkalmazzák. Előnye az, hogy a lucernát előzetes fonnyasztás után nagyobb nedvességtartalommal tudják begyűjteni és a veszteség minimális. Ezenkívül a zöld takarmányok jelentős hányadából hozzáértéssel szenázst készítenek. Ebben az esetben igen fontos a gyors munka, a gépek csoportos bevetésével ezt el is érik. A takarmánynövényt 30—40 százalékos nedvességtartalommal kezdik begyűjteni s mindjárt szenázsolják. Az roniszázharminc hektáron, silókukoricát négyszáz hektáron. Fő takarmánynövényünk a lucerna, melyet ebben az évben kétszázötven hektáron termesztenek. Továbbá füves, tavaszi és őszi keverékeket is termesztenek. Az állatok zöldtakarmányozásában fontos helyet foglal el a repce, mint első zöldtakarmány. Šprta Ján főnövénytermesztő szerint a múlt évi tapasztalatokból kiindulva az idén is fokozott figyelmet fordítottak az agrotechnika betartására, az egyes munkák minőségi végzésére és az öntöző-berendezések nagymérvű kihasználására. Bartišek Václav segédagronómus ottjártamknr tájékoztatott, hogy az idei tavasz szeszélyes, hideg időjárása ugyan gyengítette a lucerna fejlődését, de betegség nem fordult elő. Az itt-ott mutatkozó hiányosságokat tápanyagellátással, valamint többszöri öntözéssel pótolták. A fejlődés meggyorsítása érdekében április végén, május elején negyven milliméteres adagokban öntözték a takarmánynövényeket. Ennek ellenére a lemaradást nem tudták behozni, így a lucerna első kaszálását két héttel később kezdték meg. A takarmányok begyűjtésére, illetve a kaszálási idényre felkészültek. A szövetkezet dolgozói minden percet kihasználnak, hogy a kaszálás után a termés minél előbb fedél alatt legyen. Mind a begyűjtésnél, mind a tartósításnál a gépek csoportos bevetését alkalmazzák, miközben ügyelnek arra, hogy a veszteség a lehető legkisebb legyen. A lucerna első kaszálására csak május közepén került sor, de a gépek csoportos bevetésével a munka gyors ütemben haladt. A fogyatékosságok ellenére is a felmérések szerint az eddigi eredmények nem rosszak: negyven mázsa lucernát takarítottak be hektáronként, száraz állapotban. A lucernát négyszer kaszálják. Minden kaszálás után ápolják a növényzetet és szükség szerint öntözik. Ezáltal bíznak abban, hogy a tervezett hetven mázsás (száraz állapotban) átlagtermést túllépik. A takarmányokat korszerű módszerek alkalmazásával konzerválják, tartósítják, hogy minél több és minél jebb takarmányt készíthessenek az állatállomány részére. A tervek szerint a termesztett takarmányokból nyolcvan vagon szénát, háromszázhetven első kaszálásból hetvennyolc vagon szenázst készítettek. Ötven hektáron termesztenek tavaszi és őszi keverékeket: zabot hüvelyesekkel. Az értékes takarmányhüvelyesek jelentősen növelik a takarmányok fehérjetartalmát, melynek jelentős részét zöldtakarmányozásra használják fel. Négyszáz hektáron termesztenek silókukoricát. Habár jó fajtákat vetnek, a kívánt hozamot a múlt évben sem érték el. Tavaly kétszázhatvan mázsa volt az átlagtermés. Az idén fokozott figyelmet fordítottak a silókukorica agrotechnikai munkájára, minőségi végzésére. A múlt hibáiból okulva, az idén júl felkészülnek a betakarításra is. A feladatok teljesítésével a szövetkezet növénytermesztőinek sikerül elérni azt, hogy az állattenyésztés részére megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánykészletet biztosítsanak. A forrólevegős szárító-berendezés, valamint a pogácsázó gépsor lehetővé teszi az igen kedvező beltartalmi értékű takarmányok gyártását, melyek etetésével a termelés olcsóbbá, gazdaságosabbá válik. Az ésszerű takarmányozás következtében a tej- és hústermelés ebben a szövetkezetben jől jövedelmez. Egy liter tej kitermelésére az első negyedévben 0,30 kg abraktakarmányt használtak fel. A fogyasztást a második félévben huszonhárom dekára szándékoznak csökkenteni. Első negyedévi tervfeladataikat mind mennyiségi, mind minőségi szempontból kifogástalanul teljesítették. Kilátás van arra, hogy az első félévben a tervezett egymillió 124 ezer literrel szemben egymillió 180 ezer liter tejet adnak a közellátás részére. Örvendetes, hogy az eladott tej minősége kifogástalan. A tejet 2,84 koronájával értékesítették. Mivel az eladott tej az első és a második minősítési osztályba került, így a szövetkezet az első negyedévben 222 ezer 803 korona jövedelemhez jutott. A szövetkezet dolgozói abban bíznak, hogy a jó fejési átlagot stabilizálni tudják. A Most pri Bratislave-i Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz az élenjáró gazdaságok közé tartozik a Bratislava-vidéki járásban. Feltételezhető, hogy az idei eredményeivel öregbíti jó hírnevét. Nagy Teréz Új köntösben A Fortschritt gyár E—280-as szecskázógépei mezőgazdaságunkban széles körben ismertek és kedveltek. A gyár fejlesztési programjának megfelelően, a nagy teljesítményű járvaszecskázógépek kifejlesztése érdekében 1976-ban megkezdte az E—281-es magajáró szecskázógépek sorozatgyártását. A még nagyobb 220 kW körüli motorteljesítményű E—290-es magajáró szecskázógép prototípusán jelenleg a mérővizsgálatok folynak. Az E—281-es szecskázógép az E—280 továbbfejlesztett változata. Elődjétől elsősorban megnövelt motorteljesítményében és új adagolörend szerében különbözik. A beépített motor teljesítményét 125 kW-га növelték, szemben az E—280-as gép 110 kW-os motorteljesítményével. Ez megközelítőleg 10—20 százalékos áteresztőképesség-növekedést jelent. A gyártó megváltoztatta az E—281- es gépeik behúzó-adagoló rendszerét. Az eddigi láncos anyagszállítő rendszert hengeres kialakításúra módosította, ezzel javult a szecskázandó termény adagolása. A hengeres adagoló rendszer lehetővé teszi soros silókukorica-adapter használatát. Módosították a szecskázódob csapágyazását, és új technológiát alkalmaztak az ellenpenge edzésénél. A javított szecskázódob csapágyazás és az új edzési technológia növeli az üzembiztonságot és a gép élettartamát. Az E—281-es magajáró szecskázógépen végrehajtott módosítások teljesítménynövelő hatását a német mérővizsgálatok igazolták. Az E—280-ashoz viszonyítva megnőtt az áteresztőképessége és jelentősen növekedett a kisméretű, 30 mm hossz alatti szecska részaránya. Ez kedvezőbb lehetőséget nyújt a szálas takarmány fűtőanyagtakarékos feldolgozásához a szárítóüzemekben. Az E—281-es magajáró szecskázógép tartós üzemi vizsgálatáról szerzett előzetes tájékoztatásként megemlíthetjük, hogy E—295-jelű asztalos adapterrel felszerelve a gép eddigi legnagyobb teljesítménye nyolc óra alatt 27,4 vagon silókukorica volt, ami 34,2 /órás áteresztő-képességnek felel meg. —Czip—
