Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-10-07 / 40. szám

1978. október 7. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 A szarirasmartra-tenvésztes fejlesztésének tartalékai A hegyvidéki körzet fontos szerepet tölt- be hazánk szarvasmarha-tenyész­tésében. A rétek és legelők hatékony kihasználása kedvező feltételeket te­remt főleg a tehenészet fejlesztésére. Mindenekelőtt lehetővé teszi az egészséges, jól fejlett üszöállomány kialakítását. Nem beszélve arról, hogy a legeltetés a takarmányozásnak, va­lamint a tartásnak egyik legtermésze­tesebb de leggazdaságosabb formája is. Számolni kell azzal, hogy az össz­pontosítás és szakosítás elmélyítésé­vel, a kooperációs kapcsolatok kiter­jedésével a hegyvidéki körzet fontos­sága a jövőben — főleg az üszőneve­lés terén — még fokozódik. Ezért alapvetően fontos, hogy a hegyvidé­ken hogyan oldották meg a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztését, milyen intézkedéseket tettek az adott lehető­ségek ésszerű kihasználása, az opti­mális feltételek megteremtése érdeké­ben. A Liptovský Mikuláš-i járás szarvas­marha-tenyésztése sokat fejlődött. A legnagyobb előrehaladást az állomány­fejlesztésben érték el. A szarvasmar­ha-állomány ötezer — ebből a tehén­­állomány több mint kétezer — da­rabbal gyarapodott az utóbbi öt év alatt A közép-szlovákiai kerületben a legnagyobb állatsűrűséggel rendelkez­nek — száz hektárra számítva 60,6 darab szarvasmarha, ebből 25,8 darab tehén jut. A gyorsütemű állományfej­lesztést jelentősen elősegítette a mes­terséges megtermékenyítés széles körű bevezetése, a szaporulat növekedése, de nem utolsó sorban a borjúelhullás csökkentése, ami a jobb tartási és etetési körülményeknek, a megfelelő gondozásnak, valamint a szigorú ál­lategészségügyi intézkedéseknek az eredménye. Csak példaképpen néhány szám: öt év alatt száz tehéntől felne­velt borjú 90 darabról 95,7-re növeke­dett, az elhullás pedig 9,44-ről 4,8 százalékra csökkent. A járásban igen jó, egészséges üsző­állománnyal rendelkeznek. Kora ta­vasztól őszig az egész állomány a le­gelőkön tartózkodik. A mezőgazdasági terület közel háromnegyed részét ké­pező legelők és rétek intenzív kihasz­nálása céljából kooperáció keretében a déli körzetekből is — például a ri­maszombati, nagykürtösi és prievidzai járásból — évente több mint ezer üszőt legeltetnek. — Ma már nem egy gazdaságban felismerték — mondotta Kampiš Vla­dimír mérnök, a jmi főállattenyésztő­je —, hogy a későbbi hasznosság szempontjából mennyire fontos az egészséges, gyors ütemben fejlődő üszőállomány. Azokban a gazdasá­gokban, ahol az üszőket megfelelően gondozzák, de főleg idejében, még az első fagyok beállta előtt a legelőről beterelték, és a téli hónapokban kel­lő takarmányalappal rendelkeztek, ott rendszerint elérték a napi 0,85—0,70 kiló súlygyarapodási átlagot. A jó tej­hasznosság ezekben a gazdaságokban nem marad el. Bár a múlt évben — az 1972-es év­hez viszonyítva — ötmillió literrel több tejet termeltek és a tehenek havi tejelékenysége 2257 literről 2460 liter­re növekedett, a tejhasznosságban mégis bizonyos lemaradás mutatkozik. Ezért a hasznosság növelés érdekében intézkedés történt. Három évvel ezelőtt megkezdték az eredeti pinzgaui tehénállomány fajta­javító keresztezését aysehire és vörös­tarka bikákkal. A keresztezett 8500 utódnak már az első laktációban el­ért eredménye a vöröstarka apaálla­tokkal való keresztezés mellett szól­nak, mivel a tejtermelés nagyobb ará­nyú növekedése mellett a hízómarhák hasznossága sem csökkent. Az első kísérletek után ettől az évtől kezdve a fajtajavító keresztezést fokozott ütemben folytatják. A főállattenyésztő azouban megje­gyezte, hogy a gyengébb tejhasznos­ságnak alapvető oka a takarmány­hiány. Annak ellenére hogy a takar­mányalap megteremtésében fokozatos javulás történt, a rendelkezésre álló készletek — az erő és a tömegtakar­mányokból egyaránt — nem fedezték a szükségletet. Az objektív tényező­kön kívül — például a kedvezőtlen természeti adottságok, a rövid te­­nyészidő, a korlátozott takarmányvá­laszték, a szántó alig 25 százalékos részaránya a mezőgazdasági terület­ből stb. — a takarmányhiányhoz hoz­zájárult az is, hogy több gazdaságban nem fordítottak kellő gondot a szán­tóföldi takarmányfélék, de főleg a ré­tek és legelők ésszerű hatékony ki­használására. A járásban felismerték, hogy az ágazat további fejlesztésének, a hasz­nosság növelésének döntő tényezője a kellő takarmányalap megteremtése. Hiszen 1980-ig el akarják érni a te­­henenkénti 2800 liter tejtermelést és a hízómarháknál a 0,80 kiló napi súly­gyarapodási átlagot. Ezért már ez idén a járás valamennyi gazdasága a jobb takarmánygazdálkodásra törekszik. Az összes üzemek a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállal­ták, hogy a IV.—V. intenzitású rétek­ről és legelőkről — szénában számít­va — 65, a III. intenzitásúról pedig 45 mázsa takarmányt termelnek. A téli takarmányalapba pedig — számos­állatonként is szénában számítva — legalább 28 mázsa tömegtakarmányt biztosítanak. Az intézkedések és a szocialista vállalás nyomán a takar­mánytermesztésben máris javulás mu­tatkozik. Az egynyári és az évelő ta­karmányok, valamint a rétek első ka­­szálatából nyert takarmánykészlet megfelel a múlt évi valóság 75 száza­lékának. A második növedék begyűj­tése után feltételezhető, hogy a téli hónapokban kellő takarmánnyal ren­delkeznek. Hogy a mostohább körülmények kö­zött is jő eredmények érhetők el, ezt az élenjáró gazdaságok bizonyítják. A smrőanyi szövetkezetben például tavaly az egyedenkénti tejhasznosság 2710 liter volt, ebben az évben pedig előreláthatólag elérik a 2800 litert. De az első félévben a ludrovai és a Lip­tovský Ondrejov-i szövetkezetekben is elérték az 1350 litert meghaladó tej­átlagot. Az emlitett gazdaságok mind a múltban, mind az idén az üszőneve­lésben és a takarmánytermesztésben egyaránt a legjobb eredményeket ér­ték el. így a járási átlagot jóval meg­haladó tejhasznosság nem volt vélet­len. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök Eredmények és gondok egy szövetkezetben Dolný Peter 'községben gazdag hagyománya van a sző­lőtermesztésnek. Az itteni borokat országszerte jól is­merték a múltban és ismerik ma is. A szövetkezet borai a versenyeken az elmúlt évben is több aranyérmet nyer­tek. A múltban az Itteni homoktalajon főleg a szőlő oko­zott örömöt. Szocialista társadalmunkban a műszaki fej­lesztés vívmányainak eredményes kihasználása jóvoltá­ból, a szőlőn kívül gyümölcs, dohány, zöldség és gabona termesztésével Is sikeresen foglalkoznak. Nemrégiben ellátogattam a szövetkezet zöldségkertészetébe, ahol Kosár Márta mérnöknővel — a szövetkezet agronómusá­­val — beszélgettem. A fiatal mérnöknő csaknem mindig a termelők között tartózkodik. Elmondotta, hogy csak akkor ismerheti meg igazán a problémákat, akkor javíthatja ki az esetleges hibákat, ha megismeri az okot. Ezt pedig csak a helyszí­nen lehetséges, nem pedig az irodában. Ottjártamkor a kertészet dolgozói is igazolták, hogy a mérnöknő nagyon lelkiismeretes. Megkért, várjak negy­venöt percet. Ö pedig felpattant a „Babetta“ motorke­rékpárjára és Hurbanovóra, a zöldség- és gyümölcsfelvá­sárló üzembe sietett, ahol a szövetkezet termékeit vet­ték át. Nem közömbös, hogy a termékeket első-, vagy másodosztályú áruként veszik át. Előfordul, hogy vala­melyik láda tartalmát a második osztályba sorolják. Ilyenkor meggyőződik az okáról és visszatérve a terme­lésben intézkedik, hogy jobban vigyázzanak a zöldség, vagy a gyümölcs osztályozására. Ragaszkodik a szövet­kezet jövedelem-növeléséhez, de nem a dolgozó rovásá­ra. Azt vallja, ha a vásárló pénzt ad az áruért, akkor a minőség legyen megfelelő. A zöldségkertészet további eredményeiről, gondjairól így nyilatkozott: „Zöldségkertészetünk 42 hektárnyi területet foglal el. Fő terményünk a paprika és a paradicsom, azonban ki­egészítésképpen megpróbáltunk karalábé és kései kar­fiol termesztésével is. Eredményeink arra serkentenek, hogy a jövőben is foglalkozzunk karalábé és kései kar­fiol termesztésével.“ „Három hektárnyi területen — fólia alatt — termelünk PCR paprikát. Ez már az előző években is jól bevált. Eb­ben az esztendőben a tenyészidőben mintegy kéthetes eltolódás van s ez kedvezőtlenül befolyásolja eredmé­nyeinket. Sok gondunk volt a fóliasátrakkal is. A vihar tönkretette s újból kellett vasaltatni és felhúzni a fóliát. Így a tavalyinál későbben, június 15-én kezdtük a papri­ka szállítását és nem értük el az első kedvező árakat. Kilónként 23 koronáért adtuk el az első szállítmányain­kat. A tervünk 1 millió 200 ezer korona kitermelését Írja elő. Július végével több mint 600 ezer koronánál tartot­tunk, így minden remény megvan arra, hogy tervünket teljesítsük.“ A mérnöknő a továbbiakban elmondotta, hogy szabad földben tíz hektáron termelnek paprikát. A tenyészidő itt is két héttel késett, s ezt megsínylette a növény. A szövetkezetben megpróbálkoztak kéthektárnyi terüle­ten a karalábé termesztésével is. Amíg az eső más nö­vényzetnél hasznos volt, a karalábénál rontotta a minő­séget. Sok megrepedezett, de a tervet sikerült teljesíteni, így a jövőben is kívánnak ezzel a terménnyel foglalkoz­ni. Elvégre a mezőgazdasági termelés mindig nagy koc­kázattal jár. Az időjárást még nem tudjuk szabályozni. A szövetkezetben nagy teret hódít a paradicsomter­mesztés. Ezt a terményt huszonöt hektáron termelik. A dolgozókat a sok hajlongástól megkímélték. Elképzelhe­tő, milyen sok fáradságot, derékhasogatást kell elszen­vedni huszonöt hektár kiültetésénél. A paradicsomot helyrevetéssel termelik. A szedés persze még nem telje­sen gépesített, mivel tíz hektárról a magra termesztett paradicsomot kézzel kell leszedni. A konzervgyárnak szánt termést lé formájában szállítják el. Kolozsi Ernő Újítók a gépállomáson A Holicei Gép- és Traktorállomás dolgozói nem tétlenkednek, s az sem okoz részükre nagy gondot, ha valamilyen alkatrészt nem lehet kapni, vagy ha esetleg gépeiken a használat folytán hiba adódik, a­­minek javítását a szakirodalom nem részletezi. Persze olyan eset is akad, amikor az erő- és más gé­pek használatával nagy az üzem­anyagveszteség, vagy műszaki hi­bák fordulnak elő. Lehetőségeikhez mérten a ren­delkezésükre álló gépek optimális kihasználására törekednek. Jól mű­ködik itt az újító mozgalom. Ezen kollektíva munkájáról a műszaki fejlesztésért felelős Baran mérnök tájékoztatott. Ez év első hat hónapjában a gtá dolgozói tíz újító javaslatot nyúj­tottak be. Az igazgatóság által ki­nevezett szakbizottság elbírálás után nyolc javaslatot elfogadott, és ezek megvalósításához hozzáfog­tak. Két javaslatot átdolgozásra visszaadtak szerzőiknek. Az elfoga­dott javaslatok társadalmi értéke figyelemre méltó. A javaslatot be­nyújtóknak mintegy kilencven szá­zaléka azok közül került ki, akik a gépekkel dolgoznak, így saját munkájukon is könnyűének. Ezért — munkájukért — az állami nor­ma szerint kapják az őket illető pénzjutalmat. Az utóbbi időszak újítói közül megemlíthetjük Krajčovič József lakatost, aki megoldotta az RSA formázó, gép szellőztető nyílásai­nak képzését és ez<gk ésszerű sze­relését. Ezzel egyszerűsítette a szellőző nyílások készítését. Nagy Alojz és Hamar Ferenc la­katosok a nyújtott anyagok vágá­sát háromfokú szíjtárcsa beszere­lésével javasolták megoldani. Mészáros Tibor gépjavító olyan eljárást javasolt, amellyel meg­oldható a szeleprúgók szétszerelé­se a CDC 2-es prés segítségével. vagyis az igényes kézi munkát gé­pesítette. Varga József gépjavító a PV 110-es hidraulikus henger jobb hasznosítását szorgalmazta. Ezzel az NDK-ból behozott hiánycikknek számító manzsettákat saját gyárt­­mányúakkal helyettesítette. Megoldotta a PV 80-as mun'ka­­hengerfej javításét is oly módon, hogy az olaj ne csöpögjön, s ezzel tulajdonképpen a hengerfejet véd­te a korai elhasználódástól. A hen­gerfejet perselyezte. Az üzemben ötven ilyen hengerfej van, s ennek a javaslatnak az alkalmazásával mintegy 33 ezer 400 korona évi tiszta megtakarítás válik lehetővé. Feketevizi József traktoros az ammóniák földbejuttatását ésszerű­sítette. A beldolgozó szerkezetnek a traktorra való csatlakozásánál eddig gyakori volt a tartótengely törése, különösen akkor, ha kavi­csos talajon dolgoztak. Ilyen gép­pel nem lehetett tovább dolgozni. Az új megoldás után ezer hektár földterület ammóniakozása után sem fordul elő tengelytörés. Ha a tengely mégis eltörne, akkor azt a földön ki lehet cserélni, ami pár percnyi munka és tovább dolgoz­hatnak. Az üzem tíz Ilyen ammó­­niák-bedolgozó szerkezettel rendel­kezik s ha ezeken a szóban forgó tengelytörés nem fordul elő, akkor évente 47 ezer korona megtakarí­tást érhetnek el. Ezen gtá dolgozói nem várják a készet. Nem várnak arra, hogy az anyagbeszerző csodákat műveljen. Maguk is mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy munkájuk folytonos legyen s ne kelljen na­pokra, hetekre félreállítani egy­­egy gépet alkatrész hiánya végett. Ha esetleg más üzem fordul hozzá­juk kéréssel, szívesen segítenek, mert szeretnék ha megvalósított javaslataikat mások is sikerrel al­kalmaznék. Puha Margit A kelet-szlovákiai kerület mező­** gazdasági üzemeinek többsége az idén nehezen teljesítheti a növény­­termesztés tervezett bevételét. A szak­emberek már most tudják: kukoricá­ból, zöldségből, gyümölcsből és szőlő­ből nem érik el a tervezett hozamo­kat. Ezért a veszteségek és az előre lát­ható károk mérséklésére más üzem­ágban szorgalmazzák a többtermelést. Ilyen viszonyok között minden eddi­ginél nagyobb szerepet kap az állat­­tenyésztés. A mérséklés egyik el nem hanyagolható formája a takarékosság is. Az elmúlt évben az állattenyésztés­ben bekövetkezett fejlődést a jobb ta­karmányozással érték el. Ebből az is következik, hogy amennyiben a ke­let-szlovákiai kerületben tovább kí-Súlyponti feladat A Román Szocialista Köztársaság mezőgazdaságának fellendítéséhez az elmúlt évben 25,8 milliárd leit hasz­náltak fel. A beruházási keret egy ré­szét a traktorpark és más mezőgépek tökéletesítésére és bővítésére fordítot­ták. A feladatok közt szerepelt egye­bek közt a talaj termőerejének foko­zása Is. Tizenöt évvel ezelőtt például Románia mezőgazdasága mintegy 57 ezer traktorral rendelkezett, most a­­zonban a traktorok száma túlhaladta a 128 ezer darabot. Az említett idő­szakban a műtrágyák mennyisége 137 ezerről 1 millió 100 ezer tonnára nőtt. Nagy fejlődés tapasztalható az öntö­zőhálózat kiépítésében is. Az ország­ban az eltelt tizenöt évben az öntöz­hető földterület 1 millió 538 ezer hek­tárral bővült. Ugyanebben az időszak­ban a gabonatermés több mint a dup­lájára, a cukorrépa termése pedig a korábbinak 3,5-szörösére nőtt. Figyel­met érdemlő sikereket értek el a zöld­ség- és a burgonyatermesztésben is. Az ország mezőgazdaság-fejlesztési programja a soron levő ötéves terv­időszakban számol a mezőgépgyártás további fejlesztésével is. Eltökélt szándékuk, hogy belátható időn belül teljesen gépesítik a kukorica, a bur­gonya, a cukorrépa, valamint a here­félék termelését, továbbá az állatte­nyésztés legmunkaigényesebb terüle­teit s ugyanúgy a zöldség-, a gyü­mölcs- és a szőlőtermelést. Súlyponti beruházási feladatnak te­kintik az öntözőhálózat gyors ütemű építését, s ezzel 1980-ra a kapacitás több mint 3 millió hektár földterület mesterséges vízellátását teszi lehető­vé. —zec— Ellensúly vánják az eredményeket növelni, a -növénytermesztés szakaszán a veszte­séget pótolni, javítani kell a takarmá­nyozást. A košicel járás egyes szövet­kezeteiben sertéshússal kívánják a ká­rokat ellensúlyozni, a trebišovi járás­ban Is hússal kívánják a kieséseket pótolni. A kerület számosállat-állományának nagyobb része a tömegtakarmányt fo­gyasztó kérődző állat. Az állattenyész­tés eredményeit tehát döntően a tö­­megtakarmány-termesztés színvonala, minőségi tartósítása, szakszerű fel­­használása határozza meg. Tapasztalataink szerint a kerület mezőgazdasági üzemei a tél és a ta­vasz folyamán nagy gondot fordítot­tak a nagyobb mennyiségű tömegta­karmány termesztésére. A kerület sok gazdaságában végeztek gyeptelepitést és felújítást. A rét- és legelőterülete­ket műtrágyázzák. Csapadékból sem volt hiány. Mindezek együttesen ered­ményezték azt, hogy a fűtermő terü­letek á kerület egész területén nagy termést adtak. A megtermelt takarmá­nyok betakarítása az esős időjárás kö­vetkeztében igen nehézkes volt. Na­gyon sok gazdaságban még nincsenek kellően felkészülve a nagy mennyisé­gű takarmány gyors betakarítására. Vonatkozik ez főleg a szénára. A gaz­daságok a szénakészités helyett a sze­­názsolást választják. A kalászosok a­­ratása eléggé elhúzódott, aminek kö­vetkeztében elmaradt a sarjú begyűj­tése is. Sőt a télire tárolt széna egy részét már feletették. Összességében a nagy termés elle­nére az üzemek többségének tömeg­­takarmány-ellátottsága — különösen minőségileg — ez ideig kedvezőtle­nebb az előző évinél. Ha így marad, ennek egyenes következménye lehet az állattenyésztési eredmények stag­nálása, sőt egyes helyeken a vissza­esése. Kétségbeesésre nincs ok, mert a kerület egész területén jő kilátások vannak a sarjútermésre, az évelő pil­langósok további növedékére. Nagy tömeg várható a takarmányozásra al­kalmas melléktermékekből Is (répa­fej, kukoricaszár). Ilyen helyzetben bármely üzemben a takarmányhiány csak vezetői mu­lasztásból következhet be. Nem fogad­ható el az a szemlélet sem, amit egyes üzemekben már most is lehet hallani, hogy „már van elegendő tömegtakar­mány“, tehát nincs további feladat. A sarjúfűtermés betakarításának szerve­zése az üzemi vezetés elsődleges fel­adata. Sehol nem engedhető meg, hogy termés bármilyen okbői megsem­misüljön. Sürgős feladat valamennyi üzem­ben, hogy áttekintsék a határban meglevő, tömegtakarmányozásra al­kalmas termékeket és készítsenek konkrét tervet azok gyors betakarítá­sára. Azokon a helyeken, ahol nagy­üzemi gépekkel nem lehet a kaszálást elvégezni, gondoskodni kell arról, hogy kézi erővel begyújtsák a sarjút. A trebišovi járásban láttuk, hogy pél­dául az utak és árkok szegélyét má­sodszor is lekaszálták. Reméljük, gon­dolnak ilyesmire másutt is azok, akik­nek kötelességük a gazdaságok takar­mánykészletének a biztosítása. Időszerű feladat a meglevő takar­mányok beltartalmi értékének labora­tóriumi vizsgálata. Mindezt azért kell sürgősen elvégezni, hogy az esetleges fehérje-kiegészítéshez szükséges kar­­bamid, vagy szénhidrát pótláshoz a melasz beszerzéséről időben tudjanak gondoskodni. A gazdálkodás szempontjából az utóbbi évek egyik legnehezebbjét él­jük. A felvetett feladatok alapvetően a nagyüzemek vezetőinek és az állat­­tenyésztés Irányítóinak szőlő szerve­zési feladatok. Az ez irányú munka eredményessége élsődlegesen rajtuk múlik. Rajtuk múlik, hogy jobb takar­mányozással a tervekben megszabott hús- és tejmennyiséget mindenütt megtermeljék, sőt ellensúlyozzák a növénytermesztés szakaszán a káro­kat. (ülés) C

Next

/
Oldalképek
Tartalom