Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-07 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 7, 14 Ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT # VADÁSZAT # VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT ф Az SZVSZIII. kongresszusára készülnek Ä vadászok és a vadásztársaságok az SZVSZ III. kongresszusára (készülődve számadást végeztek az elmúlt évek munkájáról, meghatározták a következő évek legfontosabbb feladatait. Jól előkészített járási konferenciákon értékelték a választott testületek és személyek munkáját, megvizsgálták hogyan szolgáltak rá a bizalomra, alkalmasak-e a továbbiakban is a vezetésre. Az SZVSZ III. ikongreszsusára készülő járási bizottságok közül ezúttal a Leviceit (Léva) kerestük fel. A járás vadászainak munkájáról, eredményeiről, a vadgazdálkodást meghatározó távlati terveikről, valamint a szövetségi élettel összefüggő feladataikról Országh Lajos mérnök, a járási bizottság vadgazdálkodással megbízott szakfelügyelője tájékoztatott bennünket. A járás 41 alapszervezete 140 ezer hektáros vadászterülettel rendelkezik. Az apróvad törzsállományát 17 ezer nyúl, 12 ezer fácán és 6 ezer fogoly képezte a tavaszi vadszámláláskor. A nagyvad törzsállományát 2 ezer 250 őz, háromszázötven szarvas, háromszáztíz vaddisznó, százharminc muflon, és negyven dámvad képezte — ugyanebben az időszakban. Vadászterületükön megtalálható a túzok is. Európa legnagyobb madarának a túzoknak az állománya 30 darab volt a tavaszi számláláskor. Tartózkodási helye a Kvetná (Kéty) és a Tekovské Lužany (Nagysalló) közötti védett terület. • • • Az elmúlt évek sikereként könyvelik el, hogy a vadászok és a mezőgazdászok — az intenzív vadgazdálkodás érdekében — lényegében közös nevezőre jutottak. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás hátrányos hatásait a növények vegyszeres kezelésére vonatkozó központi előírások betartásával igyekeztek csökkenteni. Ugyanakkor eredményesen alkalmazták a gépi vadriasztás korszerű módszereit is. A vadmentéssel és megelőzéssel sikerült biztosítani, hogy a vadállományt, és az összegyűjtött tojásból származó állományt megóvják. A céltudatos munka eredményeként gyarapodott az apróvadak — fogoly, fácán — törZsállo'mánya. Bebizonyosodott, hogy a félvadtenyésztés nem elavult módszer vadásztársasági szinten, hanem rendkívül szükséges állományfejlesztő tényező, mellyel a kívánt szinten lehet tartani a fogoly- és a fácánállományt. A tenyésztés eredményei megmutatkoztak a kilövésben is. 1977-ben például 6 ezer hétszáz darab fácán került terítékre, mely ugrásszerű előrelépést jelentett az előző évek eredményeihez viszonyítva. A bevált gyakorlatnak megfelelően keltető-állomásokat létesítenek Dolný Piaion (Alsópél), Hronovcén, Svodovon (Szódó), Dűlné Semerovcén (Alsószemeréd) és Devičanyban. A nagyvadállomány további minőségi javítása érdekében szükség szerint végezték a selejttrófeás nagyvad apasztását. Tudatosították, hogy az állomány túlszaporodása nemcsak a minőségre lehet hátrányos, hanem a kártétel is problémát okozhat. A korszerű vadgazdálkodással összhangban, minden évben elvégezték a vadállomány általános egészségügyi vizsgálatát. Rendszeres vérfrissítéssel, valamint a káros vad apasztásával sikerült az állomány egészségét biztosítani. Az állami alaphoz az elmúlt évben 28 ezer kilogramm vadhússal járultak hozzá, amely járási viszonylatban rekordteljesítménynek számít. Ebből 19 ezer kilogramm a nagyvadból származott. Az elmúlt években javult a rend, a fegyelem, a vadászerkölcs és a vadászati kultúra. Számos nevelő intézkedés eredményeként, a vadászok fegyelmezett, rendszerétő többségének támogatásával sikerült a balesetek számát a minimálisra csökkenteni, a lesipuskásokat pedig úgyszólván teljesen kiküszöbölni. • • •’ Az SZVSZ III. kongresszusára készülve az alapszervezetek évzáróin, valamint a járási konferencián értékelték az eltelt időszak eredményeit, s egyúttal meghatározták az elkövetkező időszak célkitűzéseit is. Ezen belül részletesen foglalkoztak a vadvédelem, a vadmentés eredményeivel és lehetőségeivel, a vadászkutya kérdéssel, a véreb és a vizslatenyésztés és nevelés teendőivel. Leszögezték, hogy a vadászlövészet hasznát nem a versenyszerű rekordteljesítmények hajszolásában kell látni, hanem a vadászat tényleges hasznában. A célok érdekében az elkövetkező időszakban befejezik a Želiezovce i (Zseliz) lőtér építését, mely a lövészeten kívül más hasznos gyakorlati módszerek alkalmazására is hasznosítható lesz. Nagy figyelmet fordítanak a demandicei agyaggalamb pálya, valamint a Horné Túrovce-i (Felsőtúr) lőpálya ésszerű kihasználására. A kotorékebek gyakorlati képzésé érdekében — a járás területén — gyakorlópályákat és műodúkat is létesítenek. Lehetőségeik szintjéig növelik a fácán-, fogoly- és a nyúlállományt, mivel ez a legkönnyebben szaporítható apróvad. Tovább szorgalmazzák együttműködésüket a mezőgazdasági nagyüzemekkel, mivel ma már csak úgy lehet szaporítani a vadállományt, ha a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás kapcsolata túlnő az egyszerű baráti gesztusokon. A környezet- és vadvédelem szemont jából Léván, Šahyn (Ipolyság) és eliezovcén (Zseliz) létrehozzák az „Ifjú természetvédők körét“. A nagyvadak szaporodását úgy kívánják irányítani, hogy az enyhén meghaladja a tervezett szintet. Tudományos szinten folytatják a mezőgazdasági termelés vadgazdálkodásra gyakorolt hatásának a vizsgálatát, s egyúttal továbbfejlesztik a károk elhárítását. Meglátásaink szerint a célkitűzések továbbfejlesztik a járás vadgazdálkodását és annak kulturáltságát, szilárdul a vadásztársaságok párt- és állami szervek és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolata és annak eredményes fejlődése. Csiba László Jk vadgazdálkodás és a vadászat nem lehet öncélú ténykedés. Népgazdaságunknak ez is egyik ágazata, amely egyrészt a mező-, másrészt pedig az erdőgazdaság területén történik mind tudományos, mind pedig gyakorlati vonatkozásban. A vadgazdálkodás az erdő- és a mezőgazdaság szerves része, amely olyan mértékben fejlődhet, amilyent a mezőgazdaság és az erdőgazdaság fejlődését meghatározó biológiai és népgazdasági tényezők lehetővé tesznek. Rassz természeti adottságú tájakon az állomány minőségének javítását célzó követelmény nem enged létszámnövelést. A jó tájti vadgazdálkodás elősegíti a tenyésztés feltételének a megteremtését. Tenyésztésre legalkalmasabb a lombos erdő, jó növény és cserje aljazattál, főként tölgy vagy csererdő, kőris, juhar és nemesnyár keverékkel. Tapasztalatok alapján legalkalmasabb élethelye a dámvadnak a gyertyán és bükk erdőség, a sík vidéken és a dombozatokon. A dámvad tenyésztéséről Tisztánlátásunkat gyakran elhomályosítja a természeti jelenségek régi szemlélete és magyarázata. Egyesek ugyanis az erdő-mező életközösségének egy-egy jelenségét a természetes környezetből kiragadva vizsgálják, csoportosítják, értékelik. E szemléletnek az öröksége, hogy egyes élőlényeket károsnak, másokat hasznosnak tartunk. A korszerű természetszemlélet, újszerű megvilágításban tünteti fel a természet jelenségeit. A vadállomány és a környezet közötti kapcsolatokat is. Ezen keresztül a vadgazdálkodás, a vad biológiai és népgazdasági jelentősége új tartalmat kap. A dámvad körzetbeosztásos tenyésztésével, a környezet kapcsolatainak korszerű szemléletét vették alapul Zvolenban az Erdészeti Kutatóintézet vadászati osztályának dolgozói, a többi szervek hozzájárulásával. Egyébként is az új körzetesítés és a vadászterületek minőségi meghatározásánál már figyelembe vették azt a körülményt, hogy melyik lokalitásba szabadon vagy vadaskertben lesz-e a tenyészet. Ismeretes, hogy a dámvad jól tenyészik a nagy síkságok erdeiben, s ugyanúgy az enyhén hullámos, dombos terepen is. A hideg, magas terepet nem kedveli. A vastag hóréteg ugyanis akadályozza a természetes legelőhöz való hozzáférésben. Ismeretes, hogy a dámvad szívesebben legeli a nedvdús növényt, a szarvas viszont a száraz füvet. javaslatok alapján Szlovákiában 20 lokalitáshan tervezik a dámvad tenyésztését. Ezekből 9 területet soronkiviil vadasítanak, Magyarországról behozott jó minőségű dómokkal és 1995-ben ér véget a mesterséges telepítés. Céljainknak megfelelően a tudományos kutatás a tenyészkörzetekben törzsállomány kialakítását javasolja: dámvadból 1463 darabot, ugyanebben a körzetben még 839 űz is élettérhez jut. Ezzel szemben a szarvas állományt 434 darabbal apasztják. Ilyen intézkedésekkel igyekeznek a vadkárok csökkentésére — főként az erdei kultúrákban. A helyzeten tudományos kutatók is módosítani akarnak, s ez minden bizonnyal előbbre viszi a dámvad tenyésztését. A céloknak megfelelően irányított tudományos kutatómunka hivatott annak a megállapítására, hogy a megváltozott területviszonyok közepette hol, milyen fajú és számszerint menynyi vad tartható el a mező- és erdőgazdaság érdekeinek sérelme nélkül. A gyakorlati vadgazdák kövessék a tudományos kutatók tapasztalatai alapján kijelölt utat és a hagyományos vadgazdasági tevékenység megfelelő módosításával, s az új feladatok megoldásával tegyék a fejlődésnek megfelelően korszerűvé, mező- és erdőgazdaságunkkal egybehangolttá vadgazdálkodásunkat is. Vadgazdaságunk biztos jövőjének ez az egyetlen célravezető útja. JÄN M. HABROVSKÝ HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • Egy horgászszervezet életéből Szűcs Pista bácsinak, az SZUSZ Marcelovái (Marcelháza) Helyi Szervezete elnökének meglátogatását sosem mulasztom el. Ilyenkor elbeszélgetünk a szervezet életéről, a vizek szennyezettségéről, a halvédelemről. Legutóbb is így történt. Nagyon fel volt háborodva, a következőket mondotta: — Képzelje el, a hurbanovói (Ögyalla) sörgyár ismét megfertőzte a Zsitva-folyö vizét, amelynek alsó szakaszán rengeteg hal elpusztult. Hiába jelentjük, hiába kilincselünk, mindenütt süket fülekre találunk. Vajon meddig tart még ez az állapot, a vandál pusztítás? Erre szeretnénk az illetékesektől választ kapni. Pista bácsi fölháborodását megértem és jogosnak tartom, mert az utóbbi évek során bizottságok létesültek a környezetvédelem, a folyóvizek tisztaságának védelme érdekében. Tanácskozásokon született határozatokról a sajtóban számtalan cikk jelent meg. Ezek arra figyelmeztettek, hogy az életkörnyezet egyre veszélyesebbé válik. A gyakorlatban azonban minden megy a maga útján tovább. Mert kinek fáj az, ha négy-öt mázsa hal elpusztul, legfeljebb a horgászszervezet némi anyagi kártérítést kap és ezzel minden el van intézve. Legalább is egy időre, hogy azután később megint kezdődjék elölről. Azokat, akik engedély nélkül vagy tiltott szerszámmal horgásznak, megbírságolják vagy bíróság elé idézik, de azokat, akiknek a hibájából mázsa számra pusztul a hal, senki sem vonja felelősségre. Varon miért? A beszélgetés során megtudtam, hogy az SZHSZ Marcelházi Helyi Szervezetének kilencven felnőtt és közel hatvan pionír tagja van. A helyi szervezet vezetősége körültekintően törődik a tagság politikai és szakmai nevelésével. Nagy figyelmet fordít az ifjú horgászok nevelésének. Ezeket csoportonként a legjobb horgászhelyekre viszik, megtanítják őket a horgászat minden fortélyára. Előbb azonban a folyó- vagy tóparton való viselkedéssel, a horgászfelszereléssel, a halak élettanával és egyéb tudnivalókkal ismertetik meg őket. Ezután a horgászbotok szerelésé következik, majd egymástól távol csendben elfoglalják helyüket, a csalik pedig a vízbe merülnek. Egy-egy sikeres fogás örömét nehéz lenne leírni, azt látni kellene. A sikeres horgászás után a kifogott halból ízletes halpaprikás készül, amelyet az ifjú sporthorgászok jó étvággyal fogyasztanak el. A felnőttekkel már több a probléma. A felnőttek között több olyan sporthorgász akad, aki nem minden fogást jegyez be a fogási naplóba. Ezzel saját magát és horgásztársait károsítja meg. Tudott dolog, hogy a Szövetség a kifogott, vagyis a fogási naplókban bejegyzett halmennyiség után biztosítja az utánpótlást. De akadnak olyan egyének Is, akik pem becsületes úton szeretnének halat enni vagy a fogott halból anyagi előnyöket szerezni. Pista bácsi igen jól ismeri a „feketén" horgászőkat, akik ellen halászati ellenőri minőségben a törvény szigorával lép fel. Néha csak szép szóval igyekszik meggyőzni a halászati törvény megszegőit, de ha ez sikertelennek bizonyul, akkor a horgászfelszerelés elkobzására is sor kerül. Nagyobb törvénysértés esetén pedig kihágás címén bírósági eljárás indul a tettesek ellen. A beszélgetés során megtudtam, hogy rendszeresen halasítják a kezelésük alatt levő vizeket, aminek következtében bőséges lenne a vizek halállománya, ha nem fordulna elő gyakran szennyeződés. A negyven hektár kiterjedésű Virtitóban, a Körtvélyesben és a Zsitva folyó vizében meglelhető a ponty, a harcsa, a süllő, a keszeg, a jász-keszeg és más halfajták. Pista bácsi még azt is elmondta, hogy a közeljövőben jelentős anyagi költséggel megkezdik a negyven hektáros Virti-tó iszaptalanítását, mélyítését, mert évek során nagyon eliszaposodott. Ezzel jobb életlehetőséget teremtenek a halak számára és húsuk is ízletesebb lesz. Szükség esetén a vezetőség törődik a halak etetésével is. Reméljük, hogy ez az SOS- jelzés eljut az illetékesekhez és mielőbbi határozott intézkedésekkel elejét veszik a további halpusztulásnak, mindent megtesznek a folyóvizek tisztaságának megóvása és a halvédelem érdekében. Ez nemcsak egyéni, de egyben társadalmi érdek is. Intézkedésre azért van sürgősen szükség, mert a horgászok taglétszáma évről-évre növekszik. Ez is bizonyítja, hogy a dolgozók többsége a napi fárasztó munka után — a fiatalokat is beleértve — a szabad idő ésszerű és hasznos eltöltésére törekszik, inkább a természetet választja, mint a dohányfüsttől és italbűztől büdös kocsmákat. A horgászok számára tehát szükséges megteremteni a feltételeket. Ezzel egyben a politikai-nevelő munka számára Is nagy lehetőséget biztosítunk. Az adott lehetőségekkel pedig élni kelll Audriskin József Ebben az évben a helyi TMsporthorgász szervezetek mindegyikében taggyűlésen értékelték az eltelt öt év feladatainak teljesítését. Ezt követően a kerületi konferenciák résztvevői beszámoltak egy-egy helyi szervezet tevékenységéről. így történt ez a kelet-szlovákiai kerületben is. A kerületi konferencián bíráló igényességgel beszéltek az SZHSZ II. kongresszusa határozataiból a kerület sporthorgász-szervezeteire pisztrángméntes víz ebből kétezerháromszáznegyvenegy hektár. Ugyanakkor 2892 hektár víztároló is jól szolgálja a halgazdálkodás céljait. Hasonlóan mint Szlovákia többi két kerületében — az 1972—1977. években — a helyi szervezetek taglétszáma Kelet- Szlovákiában is gyarapodott. A kerületben összesen harminchárom helyi szervezetet tartanak számon, s ezeknek többségében 200—300 tag van. Sikeres munka eredménye vonatkozó igényes feladatok teljesítéséről és nagy lelkesedéssel körvonalazták a soron levő III. kongresszus célkitűzéseit. Nem is régen volt, amikor Ondrej Budaj elvtárs, az SZHSZ KB vezető titkára kiemelte, hogy napjainkban a Szövetség minden egyes szervezete — a maga hatáskörében — aktívan kiveszi részét а III. kongreszszus előkészületeiből. Ez valóban így van, hiszen a kongreszszus előkészületeiről a februárban és márciusban megtartott helyi szervezeti évzárókon érdemben tárgyaltak. Vagyis az ott elhangzott beszámolók és hozzászólások alapot nyújtották a kerületi konferenciák tárgykörének a kialakításához s végeredményben a kongresszusi feladatok (körvonalazásához is. Ezt bizonyítja egyebek közt Budaj elvtársnak azon helyes megállapítása, hogy a taggyűléseket a Szövetség életében jelentős társadalom-politikai eseménynek kell minősíteni, ahol tulajdonképpen keresztmetszetét adják a sokrétű politikaiszakmai tevékenységnek s ennek kapcsán a Szövetség helyi, kerületi és központi vezetőségeinek a tagjai új lendületet kapnak felelősségteljes munkájukhoz. Az SZHSZ kelet-szlovákiai kerületi szervezete összesen háromezerszázhárom hektárnyi vízterületen gazdálkodik. A ) Felismerve a horgászat egészséget felújító céljait, az elmúlt öt esztendőben a kerületben több mint kétezerháromszázan kérték felvételüket a helyi szervezetekbe. Ezeknek tevékenységét harminchárom halgazda, 492 halőr, továbbá 119 aktivista is segíti a veztőségek tagjain kívül. Az aktivisták mindenekelőtt a vizek tisztaságára ügyelnek. Az SZHSZ ikelet-szlovákiai szervezetének vezetői megkülönböztetett gondot fordítottak a vizek halállományának szüntelen javítására. Míg például 1973-ban erre a célra 891 ezer 640, addig az elmúlt évben már 1 millió 360 ezer 257 koronát használtak fel, s ezen összegnek jórészét a pisztrángos vizek értve a domašai, a ružini és a dedinkyi víztárolókat is. Vizeikbe persze más halfajtákat is kihelyeztek. Ezzel főleg a tagság halfogási esélyét .segítették elő és az eredmény nem is maradt el, hiszen az elmúlt öt évben úgyszólván minden halfajtából javult a zsákmány. Amíg például 1973-ban a 'kerület vizeiből öszszesen 63 ezer 581 darab, illetve 61 ezer 519 kg, addig az elmúlt évben (1977) már 153 ezer 290 darab, vagyis 167 ezer 107 kg halat fogtak ki. Amint látjuk, a kettő közti különbség számottevő. Ezért (kell gondoskodni az utánpótlásról, s ehhez az SZHSZ minden támogatási megkap társadalmunktól. A szervezetek persze a gazdasági tevékenységen túl — tagjaik körében — felelősségteljes eszmei-politikai feladatot is betöltenek. Köztudatba kell vinniük a CSKP XV. kongresszusának rájuk vonatkozó irányelveit és minden tevékenységet ebben a megítélésben kell végezniük. Az a célkitűzés vezérli az SZHSZ vezetőit, hogy tovább fejlesszék a szervezeti, a sporthorgász, továbbá a gazdasági tevékenységet. Azt akarják, hogy az elkövetkező időszakban is aktivizálódjon a tagság, bővüljön a sporthorgászok tevékenysége mindenki kivegye részét az igényes feladatok teljesítéséből. —hai— Iparszerű pisztrángtenyésztés A Német Demokratikus Köztársaságban, ahol az édesvízi halászati vállalatok összesen 115 ezer hektár területű tavon és folyón gazdálkodnak, a pontytenyésztés mellett egyre nagyobb jelentőségűvé válik a korszerű eljárásokon alapuló pisztrángtenyésztés. Az elmúlt évben több mint 150 tonnát szállítottak az üzletekbe ebből a nemes halból. Az iparszerű berendezések építése révén az előző öt év során háromszorosára nőtt a pisztrángkínálat. A Nordhause—Salza-i pisztrángtényésztő állomáson az üzem újítói olyan takarmányozó automatát szerkesztettek, amely sűrített levegő segítségével 20 percenként kifújja az előre (kiszámított mennyiségű takarmányt. A berendezés segítségével négy munkás évente 1,8 millió pisztrángot nevelhet.
