Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-08 / 27. szám
1978. július 8. SZABAD FÖLDMŰVES ♦ Közel egymillió korona költségmegtakarítás társadalmi munkával ф Övodaátadás, két hónappal a határidő előtt ф Egy szociális felmérést követő kezdeményezés ф Aranyigazságot rejtő szólásmondás: Minden ékes szónál többet ér a tett! Ehhez tartják magukat — többek között — a galántai járáshoz tartozó Veľká Mača (Nagymácséd) község vezetői, képviselői, áldozatkész, szorgalmas honpolgárai, kommunisták, pártonkívüliek egyaránt. Min munkálkodnak? Azon, hogy következetesen valóra váltsák a Nemzeti Front programtervének célkitűzéseit, а XV. pártkongresszus határozatának szellemében. Konkrétan miben jut ez kifejezésre? Dicséretre méltó összefogásnak lehet szemtanúja az, aki bármelyik hét szombat-vasárnapján idevetődík. Kétszintes, százhúsz férőhelyes óvoda épül, illetve lassan már a befejező szakaszhoz ér. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy hétköznapokon szünetel a munka: ekkor a járási építőipari vállalat, valamint a községgazdálkodási üzem szakemberei, nyugdíjasai serénykednek. Mindannyian azért teszik ezt, hogy lényegesen megkönynyítsék a község dolgozó nőinek helyzetét, s a község legifjabb honpolgárai kulturált körülmények közé kerüljenek. Node beszéljenek erről — mármint az óvodaépítési problémákról és az ehhez társuló összefogásról, serénykedésről — a legilletékesebbek, Lancz Miklós, a hnb elnöke, Miklós Gyula hnb-titkár, Szöcs Jeromos, a községgazdálkodási üzem elnöke és Bittó Béla, a járási építkezősi vállalat építésvezetője. — Nagyon helyénvalónak tartom legfelsőbb párt- és kormányszerveinknek azt a törekvését — mondta a hnb-elnök —hogy 1960-ig a gyermekek 80 százaléka óvodai elhelyezésben részesüljön. Gyermekintézményhálózatunk céltudatos fejlesztéséhez mi a „Z“ akció keretében épülő, emeletes, 120 férőhelyes óvodával járulunk hozzá. Igen nagy szükség van erre a gyermekintézményre, mert a jelenleg üzemelő óvodánk már nemcsak matuzsálem-korú — több mint száz évvel ezelőtt épült parasztházban üzemel — .hanem szűknek is bizonyul. Községünk más településekhez viszonyított elmaradottságát igyekszünk közös erővel, társadalmi összefogással felszámolni. Ügy gondoltuk, legjobb, ha az alapoknál kezdjük, vagyis a legifjabb nemzedék kulturáltabb környezetbe helyezésével, s értelem-gazdagításával. Elképzelésük a lakosság körében is nagy visszhangra talált. Mivel juttatták ezt kifejezésre? Elsősorban tettrekészségükkel, áldozatvállalásukkal. Még közérthetőbben: az óvoda 3 millió 70 ezer korona beruházási költségéből 900 ezer koronát társadalmi munka végzésével megtakarítanak. — S miként-sikerült a lakosságnak ezt a dicséretes célkitűzését valóra váltania? — Nem ment az magától — szólt Miklós elvtárs, a hnb titkára. — Huszonhét agitkettősre bíztuk a politikai felvilágosító, meggyőző munkaelvégzését. Olyan emberekre, példás képviselőkre, kommunistákra, pártonkívüliekre, akik hatni tudnak a tömegekre. A lakosság által vállalt kötelezettségeket ők írták össze. És megtartják-e a lakosok adott szavukat? Meg bizonyl Sőt a vállalásaikat túlteljesítették. Eddig nem kevesebb, mint 66 66S társadalmi munkaóra ledolgozását tartjuk nyilván, ami természetesen tovább gyarapodik majd a közeli hetekben, hónapokban. A községvezetők csakis ilyen nagy méretű honpolgári aktivitás követkéz tőben tűzhették célul a 120 férőhelyes óvoda két hónappal a határidő előtti átadását. — Köszönet és elismerés a lakosságnak ezért a tettrekészségért, szorgalmáért. Külön dicséret illeti Neszek Ferenc, Risnyovszky Tibor, Gál Antal, Miklós József, Csapó Lajos, Vašiček Stanislav és Rácz Ilona helytállását, áldozatvállalását, s másokét, mindazokét, akik személyes példamutatásukkal, szervezőkészségükkel nagyon számottevően elősegítették az óvoda tető alá hozását... — hangsúlyozta Lancz elvtárs, aki ugyancsak megtett mindent, kommunistához méltóan, a lakosság közmegelégedésére. Viszont nagyon is bosszantja a községvezetőket az, hogy a bratislavai STAVIVÄ nemzeti vállalat illetékesei nem fordítanak kellő figyelmet a megrendelt csempe idejében történő leszállítására. Ez a „torpedózás“ máris érezteti kellemetlen hatását, hiszen emiatt akadozik néhány munkaművelet elvégzése. Jó lenne, ha minél előbb intézkednének az említett csempe-ügyben azok, akikre tartozik ... Szűcs Jeromos Lancz Miklós üzemvezető. hnb-elnök maradt. Mindaddig, amíg ... Szóval az iskolás diákok napközben száraz koszton éltek, s ezt megsínylette a fejlődésük. Ez tűnt fel Noszek Ferenc tanítónak, a hnb iskolaügyi és szociális albizottsága elnökének. Észrevételét Récz Zoltán iskolaigazgatóval is közölte. Ezt az iskola étkeztetéssel kapcsolatos közvéleménykutatás követte, melynek tapasztalatai méginkább alátámasztották a probléma sürgős megoldását. © A község iskolája mintegy másfél évtizeddel ezelőtt épült. Akkoriban még a szociális gondoskodás ilyen magas fokára, mint a mostani, a tervezők nem gondoltak, vagyis az Iskolai étkeztetés problémája probléma Összedugták a fejüket. A megoldás mikéntjét latolgatták. A nagy felelősségérzettel és ügyszeretettel párosuló találékonyság, ötletesség végül eredményre vezetett. Hogyne örültek volna a községvezetők a tanítók okos javaslatának, hiszen az iskola tágas szuterénjének iskolai étkezdévé alakítása (ez a helyiség csupán ruhatárul szolgált) mintegy 120 ezer korona költségráfordítást igényelt. Sor került az okos, jó elgondolás kivitelezésére. Először mintegy 120 gyermek étkezett. Majd a jó nyersanyagellátás és az étkezde személyzetének példás hozzáállása, az ízletes és bőséges étel felszolgálása következtében a diákok száma háromszázra gyarapodott. Lám, ha szívvel-lé lekkel buzgólkodnak a községvezetők, pedagógusok, képviselők, kommunisták és pártonkívüliek, a község honpolgárai, közös erővel még az eleinte nehéznek, bonyodalmasnak tűnő problémák is könynyebben megoldhatók. Különösen akkor, ha szellemi tudásukat, leleményességüket is közreadják. N. Kovács István Nyugdíjasok, dolog végeztével. (A szerző felvételei) л mikor e sorokat írom forrón ” süt a Nap, ahogy azt a nyári eső után kívánjak. Nem is panaszként említem, csak a tényszerűség kedvéért: lehúztam a rolót, de így is folyton arra gondolok, mennyivel jobb lenne most a langyos vagy hűs hullámokban, jobbomban a toll helyett jéghideg sört szorongatni. Írásom tárgya viszont újra és újra lefegyverzi a könnyelműség felé hajló gondolataimat. Ojra látom Bogyai Ignácot, a Dolný Bár-i Efsz elnökét és Bartalos Gézát, a járás legjobb kombájnosát, akik talán már akkor is a „kenyércsata“ résztvevői voltak, amikor édesanyám féltő gondviselése mellett, mint kisdiák, kévehordónak szegődtem szülőfalumban a szövetkezet kötözőgépei ntán. Más volt az aratás tizenöt évvel ezelőtt is. A kombájnos aratás akkor még az állami gazdaságokban sem volt teljes, a szövetkezetekben pedig több ezer traktorvontatású kévekötő aratógépet is használtak. Sokan voltak még azok, akik kézzel is tudtak kaszálni. Bogyai Ignác szavai szerint viszont a mai aratás nem más. mint a gabnna-nemesítők és gabonatermesztők, valamint a gép- és vegyipar dolgozóinak a vizsgaidőszaka. Közösen vizsgáznak a krasznodari, a sósszigeti, az újvidéki, martunvásári gabona-nemesítők, a rosztovi és a hazai gépgyárak mérnökei, munkásai, az olajbányászok és a vegyiművek dolgozói. Viszont a technikai és technológiai haladás mellett, az emberi tudás és szakértelem elsorendíísége mellett a természeti viszonyokkal is számolni kell. A termelés sikereiben a természeti körülmények a jó termésű években éppúgy jelen vannak, mint a kevésbé jó esztendőkben. Ezért is kíséri különös figyelemmel a lakosság a mezőgazdasági termelés számára különösen fontos időszakban az időjárás alakulását. Figyelme, gondolata fokozottabban fordul a mezőgazdaság felé, ezért joggal mondhatjuk, hogy aratásra készül az ország. Emb er es vas A gabonatermés egyébként a helyi szövetkezetben — legalábbis az, ami jelenleg a kalászokban található — nagyon Ígéretes. Lesz tehát miért dolgozni. Az aratás a sok géppel lényegesebben könnyebb, mint egykor, amikor a kézikaszát húzták. Könnyebb, de nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb. Elméletileg könnyű kiszámítani, hogy a szövetkezet 400 hektáros területének gabonáját öt kombájn hány nap alatt aratja le. Természetesen más a gyakorlat, mert sok minden függ majd a gépeket irányító emberektől. Ebben a szövetkezetben is részle-Bogyui Ignác, a szövetkezet elnöke, legjobb kombájnosával beszélget. Bartalos Gézával, a járás egyik Foto: —-tt— tes, pontos ütemterv szerint kezdik meg a termés-betakarítási munkát, s örvendetes, hogy ebben a tervben szerepel az is, hogy mit tesznek a munka gördülékenyebb megszervezésén kivüi a biztonságtechnikai, a tűzrendészet! óvórendszabályok érdekében. Tisztában vannak azzal is, hogy az aratásban részt vevők számára jólesik a gondoskodás és a figyelmesség. A nagy meleg a teherautó-, kombájn- és vontató vezetőket külön is megterheli, s ilyenkor a meleg étel, a frissítő hatású szódavíz, limonádé, gyümölcslé, citromos tea biztosítása nagy szolgálatot tesz. Tudják azt is, hogy aratás elején kell majd jól rajtolni. Igyekezni, de nem kapkodni. Az idejekorán történő kezdéssel ugyanis napokat lehet nyerni. A gyorsaság azonban ebben a szövetkezetben sem mehet a minőség rovására. A szárítási és a tartós tárolási lehetőségek adottak, s jó hasznosításuk hozzájárulhat a minőség maximális megóvása mellett a tárolással öszszefüggő technológiai feladatok elvégzéséhez, viszonylag kevés kézi munka igénylésével. Ember és vas csatája ma az aratás. Országszerte ember és gép rajtra készen. A gabonaérlelő július rajtszavára az albári szövetkezet kombájnosai is harmadik sebességre állítják gépeiket. Arcukba csap a gabonaillattal fűszerezett júliusi szél, s gyönyörködhetnek a bő termést ígérő, aranylő kalászlengerben. Mögöttük oldalvást a vágórész szállítószalagján pedig szakadatlan hullámokban folyik majd a gabona. Ömlik, mint a szövetkezet határát átszelő kanális vize a zsilip szűk szájába. A motorzúgás, a rohanó láncok. szelepek és fogaskerekek vízeséshez hasonló robajában tarajosodik mögöttük a vastag szárú szalma tömege. Ember és vas csatája következik, melynek járandósága napjainkban már nem az aratópálinka és aratószalonna lesz. Csiba László 5 A GÉPESÍTŐ DERŰLÁTÓAN NYILATKOZIK: Indulás előtt A marcelovái (marcelházi) szövetkezetben Bratko Tibor mechanizátorral beszélgettem az aratási felkészülésről. — Összesen húsz gépszerelőnk végzi a gépjavítást. Mivel ez a munka sokrétű, három-három kombájnunkat a Hurbanovói (ógyallai) Mezőgazdasági Szaktanintézet gépjavító műhelyében tették üzemképessé. Összesen hét kombájnunk van, négy magasnyomású szalmaprésünk, két lánctalpas traktorunk, s több más traktor, gépjármű. Szerelőink munkájával elégedettek vagyunk. Jó minőségű munka végzése saját érdekük is, mert az általuk kijavított kombájnok nyergébe ők ülnek majd a legközelebbi hetekben. Van egy közmondás: „KI mint veti ágyát, úgy alussza álmát!“ Hát ez a gépjavítókra is vonatkozik. Az alkatrészellátás kérdését csupán érintettem. — Ez már több évtizedes probléma. Ügy tudom, érről már Bakulár elvtárs, az elnökünk tájékoztatta bővebben. Gépjárműveink üzemképességét jórészt annak köszönhetjük, hogy házilag készítünk alkatrészeket. Melichar Károly és Fábik Márton személyében kiváló esztergályosokkal rendelkeznük, kiknek keze alól a holt vasból életképes alkatrész kerül ki. Mindketten Ö- gyallán tanulták a mesterséget. Ami a gépszerelő-utánpótlást illeti, ezt évről évre szorgalmazzuk. A fiataljaink gépek iránti vonzalma igen kedvező. Gyakran azon csodálkozom, miért nem tapasztalható hasonló vonzalom a fiatalok részéről a növénytermesztés, vagy az állattenyésztés iránt, ahol ugyancsak kedvezőek a feltételek. — Mi okoz gondot? — Nem más, mint az akkumulátor-hiány. Tudott dolog, hogy az akkmulátor akkor is elhasználódik, ha nincs üzemeltetve. A korai elhasználódás oka többek között, ha a gépkezelő nem fordít kellő figyelmet az akkumulátor kezelésére. A hét kombájnhoz csupán tizennégy akkumulátor áll rendelkezésünkre, tehát felváltva biztosított a kombájnok üzemeltetése. Küszöbön az aratás. De mér előre félünk a kombájn, vagy traktor meghibásodásától, épp az alkatrész-beszerzés körülményessége miatt. — Milyen az ellátás gépi berendezésekből? — Nem elégséges a szalma-betakarításhoz szükséges gépi berendezésünk. Eddig a Hustopečei Gépállomás segített nyaranta négy E—< 512-es kombájnnal. Kölcsönös kapcsolatunk nagyon jő volt. Az idén máshonnét kapunk segítséget, amit viszonoznunk is kell. A segítséget viszonzóink egyike Varga Vilmos lesz, aki már 12 éves kombájnos. És tegyük hozzá, nem akármilyen: tavaly nyáron például a kombájnosok járási versenyében az I. helyet vívta ki, szlovákiai viszonylatban meg a IV. helyen végzett. — Miként oldják meg a dolgozók nyári étkeztetési és frissítőellátási problémáját? — A kombájnosokről ilyen értelemben a JEDNOTA gondoskodik. Derűlátó vagyok, de az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez év nyarán sem lesz elegendő hűsítő ital a dolgozók számára, s kénytelenek leszünk sört adni nekik — ami helytelen. De más megoldás nincs. — A gabona-betakarítás lebonyolítását illetően is derűlátó...? — Mi a magunk részéről megtettünk mindent a gépek folyamatos üzemeltetése, a gépek esetleges meghibásodása azonnali üzemképessé tétele érdekében. A kombájnosain'k többsége is már átesett a tűzkeresztségen: az előző kenyércsatákban derekasan helytálltak. Bízom abban, hogy az idei gabonabetakarítási feladatainkat Is sikeresen teljesítjük. Megnyugtató, hogy olyan kombájnosok ülnek majd a gépek nyergébe, akik becsületesen helytállnak. (andriskin) l
