Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-16 / 37. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES.

,1978. szeptember 18.

Beszélgetés ŠTEFAN ZELMANNAL, az SZLKP JB tikárával

Az őszi munkák sikeres elvégzéséért

Zelman Stefan, az SZLKP JB titkára

(A szerző felvétele)

Az SZLKP Galantai Járási Bizottságának elnöksége a napokban tárgyalta meg és hagyta jóvá az őszi munkák politikai és szervezési kerettervét. Ennek alapján a mezőgazdasági üzemekben hozzáláttak az őszi munkák tervének kidolgozásához. A cél az, hogy mezőgazdasági üzemeink a pártszervezetek vezetése alatt sikeresen teljesítsék a CSKP 11. ülésének határozatait. Az őszi munkák sikeres elvégzésétől nagy mértékben függ a jövő évi termés.

Megkérdeztük RSDr. Štefan Zelmantél, az SZLKP JB titkárától, mi mindent kell megtenni a siker érdekében a galántai járásban.-** Az utóbbi öt évben mezőgazdaságunk vitathatatlanul nagy sikereket ért eL Ez a legnagyobb mértékben pártunk kitartó gondoskodásának és munkásosztályunk segítségének köszönhető, amely a szövetkezeti parasztság dolgozóinak gyakorlati jártasságával együtt, a mezőgazdasági termelés térfogatának, hatékonyságának növekedését eredményezte. Az őszi mankók folyamán a feladatok komolyak, nemcsak nálunk, hanem más járásokban is. Csak a legfontosabbat említem. Járásunkban mezőgazdasági üzemeink 17 ezer 309 hektáron termelnek szemes kukoricát, ami háromezer hektárral több, mint a múlt évben. Betakarítására 133 adaptérrel ellátott kombájnunk van. Csak tizenhárommal több, mint a múlt évben. Ezek szerint ebben az évben jobban ki kell használni a kombájnokat a kukorica begyűjtésében. Célul tűztük ki, november 15-ig betakarítani minden kukoricát, hogy legyen még idő a kukoricakor!) silózására. Erre az idén nagy szükség lesz, mert szálastakarmányból nemcsak nálunk, hanem más járásokban is kevés van. Az őszi munkák komoly erőpróbát jelentenek, hiszen a cukorrépát is elég nagy területről, 4795 hektárról kell begyűjteni, de van még több más fontos növény a járás területén, például több mint ötezer hektár silókukorica, 999 hektár kender, 490 hektár csemegepaprika, több mint 700 hektár szőlő, ezenkívül persze még a földeken van a szója, a napraforgó és több mint kétezer hektáron a tarlókeverékek.

— Beszélgetésünk kezdetén említette Zelman elvtárs, hogy az őszi munkáktól függ a jövő évi termés. Hány hektáron kell előkészíteni a talajt és elvetni az őszi búzát?

— A hektárhozamok javításának érdekében biztosítani kell a talaj minőségének javítását, szántását a tavaszi vetemények alá 41 ezer 400 hektáron, továbbá 15 ezer 400 hektárra istállótrágyát kell kihordani és beszántani. Meg kell említenem, hogy nagy figyelmet fordítunk az őszi búza vetésére. Kizárólag biológiailag megfelelő, és a járásunk területén legjobban bevált vetőmagot vetjük, mint amilyenek a Jubilejná, a Száva, Iljicsovka, de 30 százalék már Solaris lesz. Most az ősz folyamán 21 ezer 200 hektáron vetünk búzát, 1200 hektáron őszi keverékeket, és csak 200 hektáron őszi repcét. Az egész területen október 15-ig feltétlenül el kell vetni a búzát. Ez a hozamok emelésének egyik fontos feltétele.

— Milyen a helyzet a gépesítés terén?

— Az őszi munkák elvégzésére 1350 kerekes és 172 lánctalpas traktor, 220 vetőgép, 204 műtrágyaszóró, 69 háromsoros és nyolc darab hatsoros cukorrépaszedő gép és különböző más gép áll rendelkezésünkre. Az összes mezőgazdasági munkát, tehát a mélyszántást is, november 25-ig akarjuk elvégezni.

— A szocialista munkaverseny nagyban elősegíti az őszi munkák menetét. Hogyan szervezték ezt meg?

— Fő célunk az, hogy minden mezőgazdasági üzemben jól szervezzék a szocialista versenyt. Járási méretben az őszi búza időbeni vetését, a kukorica és a cukorrépa betakarítását természetesen minimális veszteséggel. Megkívánjuk, hogy a mélyszántást november 25-ig minden mezőgazdasági üzemben elvégezzék. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága értékeli a három legjobb kombájnost, aki a kukorica begyűjtésében a legjobb eredményeket éri el, és nekik 600, 500 és 400 korona jutalmat fizet ki. A kukorica-terméshozam növelését célzó versenyt már másképpen kell megszervezni. Minden egyes szövetkezet, amely eléri a 60 — 70 mázsás hozamot háromezer koronát, 71—80 mázsáig négyezer koronát, 81—90 mázsáig ötezer koronát, de 90 mázsás hozamon felül hatezer korona pénzösszeget kap. E verseny feltételeiről már a kukorica vetésekor tájékoztattuk a mezőgazdasági üzemeket. Krajcsovics Ferdinánd

Az Agrokomplex Orzságos Mezőgazdasági Kiállításon szinte hagyománynyá vált, hogy a kiállítás egyes napjait a résztvevő országoknak, hazánk legkiválóbb kerületeinek, járásainak, vagy kiállítóinak szentelik. A különböző rendezvények keretében a kiállítóknak módjukban áll az elért eredményeket, valamint a tudományos-műszaki haladás sikereit és újdonságait a látogatókkal közelebbről megismertetni.

Az Idei kiállításon különösképpen nagy érdeklődést keltett a nyugatszlovákíal kerület napja. Azé a kerületé, amely mezőgazdaságunkban kimagasló szerepet tölt be. Az országos mezőgazdasági termelésben 18, Szlovákia viszonylatában pedig 56 százalékban részesedik. Országunk egyik

AZ AGROKOMPLEX ‘78 KIÁLLÍTÁSON LÁTTUK, HALLOTTUK

A nyugat-szlovákiai kerület napján a gabonatermesztők jeleskedtek

legproduktívabb, egyben figyelemre méltó eredményeket elérő gabonatermelője.

Ezért a nyugat-szlovákiai kerület napja elsősorban a gabonatermesztőké volt. A sajtóértekezleten — amellyel a nap kezdődött — Štefan Matejéík, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára, és Jaromír Algayer, a kmi igazgatója tájékoztatták az újságírókat a kerület mezőgazdasági termelésének rohamos fejlődéséről és sikereiről. De mindenekelőtt az. idei gabonatermesztés eredményeivel foglalkoztak. Az időjárás viszontagságai miatt felmerült számtalan nehézség ellenére a kerület mezőgazdasági dolgozói az 50,60 mázsa átlaghozammal szocialista mezőgazdaságunk fennállása óta a második legjobb — úgyszólván az 1974-es év rekordterméséhez közelítő — eredményt érték el. önmagáért beszél az a tény is, hogy a kerület kilenc járása meghaladta az ötven mázsás hektárhozamot. A legjobb járások közé a dunaszerdahelyi, a komáromi, a nitrai és a trnavai tartozik.

A sajtóértekezletet a kerület gabonatermesztőinek aktívaértekezlete követte, A kerület kiváló szakemberei és az élenjáró gabonatermesztő üzemek képviselői megvitatták és értékelték az idei gabonatermesztés eredményeit és körvonalazták azokat a tapasztalatokat és tanulságokat, amelyeket a következő év jő termésének megalapozása érdekében akarnak érvényesíteni. Az aktíván M. Jakes, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára,

J. Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és I. Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára is részt vett.

Jaromír Algayer elvtárs rámutatott arra, hogy a kerület mezőgazdasági üzemei jelentős előrelépést tettek a

A mezőgazdaság dolgozói épphogy csak kifújták magukat a gabonabetakarítás nagy munkája után, máris Üjabb, nehéz feladat elvégzéséhez készülődnek: az őszi betakarításhoz. És ha nyáridőben aggódva kémlelték az eget, most ősz elején még Inkább szeretnék, ha kitartana az idő.

Ilyentájt szokta mondani a parasztamber, hogy ha száz keze lenne, mind tele volna munkával. Bár ma a földeken a gépeké a döntő szó, akad a kezeknek — különösen a szorgos aszszony- és leánykezeknek — is bőségesen tennivalójuk.

Kertészet kézi munkával

— Szövetkezetünk pénzügyi terve közel 3,5 millió korona bevételt ír elő erre a gazdasági évre — kezdte a beszélgetést Sándor Gábor, a Trstlcei (Nádszeg) Efsz főkertésze. Eddig

11,5 vagon paprikát, 8 vagon uborkát, 3 23 vagon tököt értékesítettünk. Sajnos a paradicsom terméshozama sokkal kisebb a tavalyinál, ebből a fontos konzervipari terményből 10—12 vagon össztermékre számítunk. A csapadékos nappalok, s a hűvös nyári éjszakák a dinnyének sem kedveztek, A dinnye Idei felvásárlási ára viszont pótolja a megtermett mennyiséget. Számolunk még mintegy 10 vagon téli tők értékesítésével is, amit megfelelő tárolás után tél elején értékesítünk. E fontos zöldségféle Iránt elsősorban a közintézmények — kórházak — kereslete nagy, mivel olyan zöldségféléről van szó, melyből télen Is friss főzelék készíthető.

A nádszegi szövetkezet zöldségféléket 32 hektáron termel. Ebből négy hektáron fólia alatt, 10 hektáron pedig fűszerpaprikát termesztenek.

Olyan zöldségfélék — téli tök, káposzta, karfiol — termesztésével Is foglalkoznak, amelyek keresettek a hazai, de a külföldi piacokon is. Keresett, de nincs belőle mindig elegendő, s gyakran bizony a minőség is sok kívánnivalót hagy maga után.

Tény, hogy a zöldségtermesztés nem fejlődött úgy az utóbbi években, ahogyan azt szerettük volna. Az okok nagyon szerteágazók. Egyik leglényegesebb: a kertészeti ágazatokban — nagyon kevés részterület kivételével — sem nálunk, sem a világ más gazdaságilag fejlettebb országaiban — nem alakultak még ki teljesen a termelés gépesített, iparszerű módszerei. Néhányszor pedig a bőség gondjaiból eredő értékesítési problémák vetették vissza a termelési kedvet.

A nádszegi szövetkezet három éve óta a gálán tál járás élenjáró zöldségtermesztő nagyüzeme.

Hogyan termelnek, tehát ebben a szövetkezetben^

„Csak a jó idő kitartson..

Itt talán kialakultak a nagyüzemi gépesített kertészeti termelés módszerei?

A főkertész szerint: igen is, nem is. Pontosabban Itt is felemás a helyzet. Az uborka, paprika, paradicsom stb. ápolása és betakarítása itt sem nélkülözi a kétkezi munkát. A tervek viszont ebben a szövetkezetben is egyre nagyobb hozamokat írnak elő.

— Mi tehát az eredmények és a fejlesztés főbb feltétele? — kérdezem a főkertészt.

— A szövetkezet és az ország igényei ösztönöznek bennünket — válaszolja szerényen.

— De a szándék, gondolom, nem elég.

— A megvalósításhoz hasznosítani kell, méghozzá amilyen gyorsan csak lehet, a tudományos-műszaki vívmányokat. Ezek a kertészeti ágazatokban világszerte elég lassan terjednek. Sikerült megoldanunk az intenzív öntözést, és a munkaerő, helyzetet.

Bevált forma

A szövetkezet kertészetében 35 tagú kollektíva dolgozik, mely tavasz óta versenyez a szocialista brigád cim elnyeréséért.

Sárkány József segédkertész szavai szerint, ritka jó közösséget alkotnak. Törődnek egymás gondjaival, és bajban, örömben egyaránt hű társak. A munkában nem ismernek tréfát és férfiakat megszégyenítően tudnak dolgozni.

— Nézzen csak oda — mutat a fóliaváros irányába Sándor Gábor.

A fóliasátrak előtt és gyommentes közein, a száraz talajon jól kivehető a seprű nyoma. A sátrak névtáblákkal vannak ellátva.

— A sátrakat egyéni művelésre osztottuk szét — magyarázza a főkertész, majd így folytatja:

— A tisztaság, gyommentesség, és

természetesen a terméseredmények szempontjából versenyt hirdettünk. A munkaverseny eredményeit rendszeresen értékeljük. A legjobbak pénzjutalomban, s a taggyűlésen nyilvános dicséretben részesülnek. Bartalos Erzsébet, Kutruc Vera, Lovas Béláné és Nagy Tiborné elmondotta, hogy az erkölcsi megbecsülés, a dicsérő szó hatalma gyakran többet érő a 300—60C korona pénzjutalomnál.

Ha a szocialista brigádokról beszé lünk, gyakran bizony lejáratott lemezként csak a terméseredményeket emlegetjük. Megfeledkezve arról, hogy s terméseredmények, a jó munkahely légkör, a közösségi szellem kialakító sában az anyagi és az erkölcsi ősz tönzésnek komoly szerepe van. De úgy látszik, hogy Nádszegen ezt tudatosították.

— Csak a jó idő kitartson, akkor megbirkózunk a további feladatokká! is — mondták búcsúzáskor a kertészet dolgozói. Hát legyen! Őszintéi kívánjuk, hiszen valamennyiünk — a; egész ország — zavarmentes ellátásé ról van szó. Csiba László

fejlődésen ment keresztül, s ma nagy termőképességű fajtákkal rendelkezünk. A jó eredményekhez hozzájárult az agrotechnikai intézkedések pontos betartása, a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-ellátás, valamint a betakarítási munkák komplex megoldása.

Beszámolójában felhívta a figyelmet a szalma jelentőségére az állatok takarmányozásában. A következő években az eddiginél lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a szalma kezelésére és tárolására. Rámutatott a gabonatermesztés további tartalékaira is, amelyek a biológiai leltározásban, az előveteményben, a tüzetesebb gyomirtásban, a magveszteségek csökkentésében, de főleg a vetési norma betartásában rejlenek. Ezekre a tényezőkre már az őszi munkák során ügyelni'kell.

Az aktíva örömteljes eseményeihez tartozott az elismerő oklevesek átadása annak a harmincnégy mezőgazdasági üzem képviselőjének, ahol az idén hatvan mázsán felüli gabonatermést értek el hektáronként. Külön dicséretet érdemel a pobedimi szövetkezet, ahol 66,95 mázsa hektárhozammal a kerületben csűcstermést értek el. De a trebaticel, a vrbovál és a felbáíi szövetkezetek a hatvanöt mázsán felüli átlagterméssel is kimagasló eredményre tettek szert.

M. Jakeš a záróbeszédében méltányolta a hatvanasok mozgalmát, mint a hektárhozamok növelésének egyik legfontosabb mozgató erejét és támaszát. Rámutatott arra, hogy a gabonaprogram sikeres megvalósítása csakis a hektárhozamok további növelésével érhető el, mivel a gabonaterület bővítésével nem számolhatunk.

Az aktíva befejezése után a vendégek megtekintették a kiállítást, ahol mint kiállítók, a kerület mezőgazdasági üzemei is nagy számban résztvettek. Klamarcsik Mária mérnök

Gazdag termés — elégedett termelők.

.(.Fotó: Tóthi

Ejár napos kirándulásra, tanul■ ményútra kelt a szímői kiskertészek ötven főnyi csoportja, hogy termelési módszereiket és tapasztalataikat kicseréljék a Siklós-Pécs környéki kollégákkal. Fekvésben és éghajlatban eléggé eltérőek Zemné (Szimő] és a dél-magyarországi Bezedek község termelési viszonyai, hiszen több mint 300 km köztük a távolság Szímőt síkság övezi, míg Bezedeket г déli Villányi hegység öleli át.

Langyos nyári eső permetezte £ Harkány fürdő bejáratát, mikor azok kai az ismerősökkel, rokonokkal vag> kollégákkal találkoztunk, akik épper Szímőről származnak és 30 esztendő vei ezelőtt új otthonra leltek a Ma gyár Népköztársaságban.

— A kezdet nehéz volt — mond dották barátaink. — A magyar-jugo szláv határvidéken több nemzetiség él, de a háború okozta sebeket test vériesen igyekeztek begyógyítani. Aí új honban hangyaszorgalommal kezd ték a TSZCS szervezését, hogy majc az új kenyér, amit abban az időbér eléggé nehéz körülmények között, pri mitív eszközökkel termeltek, miné! ízesebb legyen.

Az egykori szímői kisparasztok, me zőgazdasági munkások a vidék ősla kosaival egyetértésben, szorgalmuk kai és becsületükkel Dél-Magyarországon nagy tiszteletet harcoltak ki. Azok, akik a földnél maradtak, a tszcs-t választották, mert szerették n szívükhöz nőtt földet és az állattenyésztést, amit már az ősapák is oly ügybuzgalommal folytattak. A szövetkezetben hamarosan növekedett a terméshozam, mert a föld struktú

CSKP XV. kongresszusán célul tűzött gabonaprogram megvalósításában és a kimagasló eredményekkel méltóan járultak hozzá a Februárt Győzelem 30. évfordulója tiszteletére vállalt szocialista kötelezettség teljesítéséhez. A gabonatermesztésben elért siker azoknak a kedvező körülményeknek az eredménye volt, amelyeket a nagyüzemi termelés hozott magával. Ebben nagy szerepe van a párt céltudatos gazdaság-politikájának, a tudományos dolgozók, a nemesítők és a szakképzett növénytermesztők önfeláldozó munkájának. A kiváló termőképességű búzafajták bő választékában rangos helyet töltöttek be a szovjet búzafajták közül főleg a Jubilejná és az Iljicsovka, amelyek az idén is a legnagyobb termést adták, és alapanyagai voltak a kiváló tulajdonságokkal rendelkező hazai Solaris SO 290-es, a BU 10-es és a többi újnemesítésű fajtának. Az árpa nemesítése is hasonló

ját időben kiismerték s a belterjes gazdálkodást ennek megfelelően hasznosították.

A siklósi várkastélyban, majd a legendás Tenkes-kapitány csárdában került sor a szakmai beszélgetésekre. A hazaiak elmondották, hogy a földművelés gépesítésével egyre több szabad idejük van, amit a háztájiban hasznosítanak. Már évekkel ezelőtt a saját határozatukból eredt, hogy egy szál fű se maradjon lekaszálatlanul, ha kell kiskaszával (kézikaszával)

gyűjtenek annyi takarmányt, amiből a háztáji állatállományt ellátják. így hát az utak mentén, a hegyoldalban és az árokparton egy szál fű sem maradt lekaszálaltnul. Az istállóik bővültek, az állatállomány száma is gyarapodott. A tszcs-tagok udvarában hízósertések, malacok, üszők és bikaborjak népesítették be a háztájit. A kormányszervek lehetőséget nyújtottak arra, hogy hivatalos áron takarmánykeverékhez jusson valamennyi termelő. Az anyagi jólét még inkább buzdítja őket a kiaknázatlan termelési lehetőségek feltárására. Nem túloznak a volt szímöiek, ha azt állítják, hogy ók a mezőgazdasági termelés eredményeiből elérték a „Kánaánt“. Termelőszövetkezetük korszerűen gépesített és a háztáji is fejlett technikával rendelkezik. Állattenyésztésük iránt nagy érdeklődést tanúsít

több tőkés állam, hiszen a fiatal hizlalt bikaborjak, a 80—100 kg-os sertések keresettek és elég jó felárat fizetnek érte. A növényápoláshoz rendelkezésükre állanak kisebb-nagyobb csomagolásban a szükséges, vegyszerek.

Az eszmecserében mi sem maradtunk adósak. Míg a vendéglátóink túlsúlyban az állattenyésztésre rendezkedtek be, addig nálunk a kiskertészek szervezete a speciális kultúrnövények termelését tűzte ki célul. Szervezetünk kisebb mezőgazdasági gépek vásárlásán fáradozik, hogy a kiskertészek ne primitív módszerekkel termeljenek. A vetőmagok, műtrágyák beszerzését, a szerződések megkötését, a termények értékesítésének biztosítását magára vállalta. Évente két-három esetben szakelőadást tart, ami fokozza a termelők szakmai hozzáértését.

A két fél találkozója nemes célt szolgált. Gondolatébresztő ötletekkel indulnak a termelés még hatékonyabbá tételére, tehát a közös szakmai viták gyümölcsözővé váltak. E szavakkal zárták vendéglátóink, Jedlik István, Illés Bála, Balogh Béla a Mecsek, Pécs, Villány és Siklós környéki kistermelők gondolatait.

Az ötven tagú kiskertészeti csoportunk kipihenve, a Harkány gyógyfürdőt élvezve, nagyon kellemes napokat töltött Magyarországon. A vezetőség ezekután elhatározta, hogy a jövőben a tagság otthonmaradt részére még két alkalommal rendez hasonló tanulmányutat, ami még inkább erősíti a szervezeti életet, a termelés lehetőségeinek fokozását. Búkor József