Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-09-16 / 37. szám
1978. szeptember 18. SZABAD FÖLDMŰVES Jubiláló iskola Kik voltak az igazgatóhelyettesek? Takács Lajos (aki közben a Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) mezőgazdasági középiskolába került), valamint Vincze Zoltán, Máté Béla, Szalay János, Kardos István. Ugyancsak említést érdemelnek a diákotthonok vezetői, illetve nevelői: Kislavecz János és Kaszáné, Madarász Katalin, akik 20 év elteltével is ezt a nagyon felelősségteljes tisztséget töltik be. Kaszáné vallja: „Annyira megkedveltem ezt a hivatást, hogyha jön a tanévkezdet, diákok nélkül már el sem tudom képzelni az életemet.“ Az 1960/61-es tanév két szempontból is kiemelkedő az iskola életében: a diákok ingyenesen jutottak tankönyvekhez, tanszerekhez, először, valamint az Iskola öt osztállyal bővült (továbbképző növénytermesztési és állattenyésztési szak, érettségivel végződő egyéves szakiskola, s egy osztály egyéves ökonómiai irányzattal). Tőbik László, az iskola jelenlegi igazgatója 1959-ben került az iskolához, s 1971-től tölti be ezt a tisztséget. Az iskola két évtizedes múltjáról, eredményeiről és jelenlegi helyzetéről így vall: — Iskolánkat más iskolák helyzetével összehasonlítva, kezdetben nagy nehézségeink voltak. Hiányzottak főleg a szaktantermek. Jelenleg mindenünk megvan, ami az elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükséges: van gépírótermünk, s ami szintén nagyon fontos, számítógépeink, könyvelőgépeink, vetítők, szemléltető eszközök, laboratóriumok is rendelkezésünkre állnak, amelyek az elméleti oktatáshoz nélkülözhetetlenek. A továbbiakban azt említi, hogy az iskola fennállása óta a legrégibb tanerők közé Kaszáné főnevelő, Szalai tanár, s jómaga tartozik. A két legfiatalabb tanerő meg Jóba Mihály igazgatóhelyettes és Kerekes Imre biológia-szakos tanár. — Iskolánkban — folytatja az igazgató — 14 évvel ezelőtt végeztek az első abszolvensek. A húsz év alatt összesen 1357 diák érettségizett, s indult el az élet rögös útján. Közülük többen főiskolai képesítést is szereztek. Mi a helyzet jelenleg? Iskolánknak 194 diákja van, összesen hat osztály, ebből négy osztály négyéves és két felépítményi osztály 82 diákkal, továbbá két-távtanuló osztály. A tantestület jelenleg 14 tanárból és 5 nevelőből áll. Sokéves, áldozatkész tevékenysége elismeréséül Czabán Béla — az iskola volt tanára — Példás tanító kitüntetést kapott, Kasza Katalin nevelő és Szalay János tanár pedig elismerő díszoklevelet a kerületi nemzeti bizottságtól. Az iskola tevékenységének közvetlen tartozéka: az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása, a mezőgazdasági üzemek segítése, a szocialista kultúra ápolása, fejlesztése, a különböző sportágak művelése. Ezeknek az eredményeiről oklevelek egész sora tanúskodik. Az iskola diákjai, tanárai tevékenyen részt vettek a múltban, s részt vesznek a jelenben is a társadalmi munkában; ez évente mintegy ezer órát tesz ki. A legjobb eredményt 1975-ben érték el, amikor fürdő, autocamping, sportpálya és egyéb létesítmények építéséhez járultak hozzá, amiért a KNB-től elismerő oklevelet kaptak. Ez az iskola évente 50—60 szakképzett középiskolást bocsájt a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. A húsz év alatti végzett növendékek közül hadd említsünk néhányt: Orbán Ferenc a gemeri (gömöri), Madarász Sándor országgyűlési képviselő a lenártovcei (lénártfalvi), Góbis Gábor a vőelincei (méhi) szövetkezet elnöke, Cókoly Miklós ugyancsak az utóbbi szövetkezet zootechnikusa, Nagy Lídia a Szlovákiai Nőszövetség KB tagja, Zsebík Sarolta mérnök és Megyeri Andrea a Nő szerkesztője, Mikola Anikó költő, Molnár Gyula a dunaszerdahelyi mezőgazdasági középiskola tanára, Juhász István a Veľký Krtíš-I (nagykürtösi) JNB dolgozója, stb. Ma már elmondható, hogy a szocialista mezőgazdaságunk dolgozóinak soraiban igen számottevő a szakképzettséggel rendelkező, melyhez a 20. évfordulóját ünnepelt tornaijai mezőgazdasági középiskola is közel másfélezerrel hozzájárult. Reméljük, hogy a következő tanévekben is derekasan, példamutatóan teljesíti küldetését és még sokszáz, ezer érettségizett szakerőt ad mezőgazdaságunknak, szociálist társadalmunknak. Gratulálunk a jubiláló iskola pedagóguskarának, s valamennyi tanulójának! Jámbor Valéria Túbik László iskolaigazgató Kaszáné, Madarász Katalin főnevelő Kerekes Imre tanár Szalay János tanár A szokásosnál ünnepélyesebb keretek között kezdték az 1978/79-es tanévet a Safarikovoi (tornaijai) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói. Húsz évvel ezelőtt nyílt meg az iskola, vagyis a 40 fős továbbképző osztály. Az iskola első igazgatója a lelkes, fáradhatatlan Podhora József pedagógus lett. Megbízható segítőtársa Szalai János tanító volt, aki résztvett az iskola megnyitásának előkészítő munkájában is, amely tevékenység során sok akadályt kellett leküzdeni, megbirkózni a nehézségekkel. Később sor került a drienovcei (Somod!) kétéves könyvelői iskola, valamint a tomášikovoi (tallósi) mezőgazdasági szaktanintézet összevonására, illetve a tornaijai iskolába való „beolvasztására“, s így vált mezőgazdasági középiskolává. Szalai tanár — az iskola első osztályfőnöke — azóta is nagyon becsületesen, szakavatottan és áldozatkészen tölti be szép, felelősségteljes hivatását. II Így képzeltük el mi is U toztatni, s kedvezőbbek a feltételek a gépek kihasználására. * — Amikor hazatértünk a fogságból azonnal hozzákezdtünk ahhoz, amit még a táborban elterveztünk. A nagyüzemi termelésben láttuk a boldogabb jövőt. Kapóra jött az állami gazdaság megalakulása, ahová magunkkal vittük hitünket és álmainkat. Tömör mondatokba foglalt, emberi sorsokat alakító vallomás... Kozmér Sándor, Csicsay Ferenc, Domény Ferenc, Bokros Ferenc, Fekete András, Csörgő Béla, Varga Mihály, és Gróf János visszaemlékezése. A hatvanadik életévükbe hajló, szikár, kérgeskezü emberek a nevek viselői, akik megtanultak mosolyogni, de a maga örömét néha elhomályosítja a tegnap gyötrelmeinek az árnya. Dömény Ferenc alapítótag látszatra magának mondja, de a valóságban a fiatalabb korosztálynak szánja a szavakat. — Emlékszel-e? Édesapád éjt nappallá téve zsellérként robotolt, s tej után sírtál?... Csípős téli reggeleken dideregve mentél az iskolába? Bizonyára elfelejtetted. Bőség és a biztonság napjait éled, s egyre szebb napokat remélsz. A nyugdíj előtt álló Gróf János csoportvezető fáradhatatlanul járja most is a határt, és a falut, s ha fiatalabbakkal találkozik egyre gyakrabban mondogatja: — Ez az, látjátok: így képzeltük el mi is. CSIBA LÁSZLÓ — A Garam éltető vize nagyban hozzájárul a jó eredményekhez — mondotta Ivan Tibor, a kertészet dolgozója. (A szerző felvétele) Emberek között egy kertészetben — Látom, napközben is állandóan öntöznek ... — Erre az Időjárás kényszerít minket. Ha csak egy napot Is kihagynánk, megérezné ezt a paprika, a paradicsom. IVAN TIBORNAK, a Tekovské Lužianky-i (Kissallój szövetkezet kertészeti dolgozójának — aki válaszolt — csapadékhiány miatt megsokszorozódik a dolga. Naponta szerelőkulccsal a kezében hoszszú kilométereket gyalogol a táblán, ügyelve arra, hogy az 50 szórófej „jól dolgozzon“, hogy az öntözés rendben, folyamatosan történjen. Az öntözött terület mellett paradicsom szüretelő asszonycsapat szorgoskodott. Otközben a paprikatermést is megnéztem. A sötétzöld színű, húsos paprikát mag fogás, tehát szaporítás céljából termelik. — Hány mázsa paradicsomot szednek le egyénenként naponta? — Napi teljesítményünk dolgozónkként 4 mázsa körül mozog — felelt több asszony is a kérdésre. Habár sok mindenről esett szó közöttünk, az asszonyok tovább dolgoztak, úgy beszélgettünk. — Ugye ilyenkor nyárutón, amikor a kertészetben megkétszereződik a munka, nemcsak nyolc órát dolgoznak naponta? — Az utolsó hetekben — s ez így tart majd késő őszig — kora reggeltől délután öt óráig dolgozunk. A betakarítás időigényes munka, de mindannyian igyekszünk úgy intézni családi teendőinket, hogy időre munkába tudjunk állni. Mi, kertészeti dolgozók nagyon jól tudjuk, hogy a termés betakarításához minden asszonykézre szükség van. Ezt várja el tőlünk a szövetkezet vezetősége, a társadalom. PORUBSZKY MÁRIA — akinek szavait idéztem — 16 éve dolgozik a kertészetben. A csoportban azonban vannak fiatal, többgyermekes családanyák is. ök hogyan vélekednek a hosszabbított munkaidőről? Erről Bencze Zsuzsannával, Reviczky Gizellával és Bajnovicsnéval beszélgettem. Elmondták, hogy kiskorú gyermekeik a szövetkezeti óvodába járnak. Ez teszi lehetővé munkavállalásukat. A munkakollektívában egyébként nagyon jó közhangulat uralkodik. Nem csoda, hiszen már sok éve együtt dolgoznak és 1973 óta a szocialista brigád cím viselői. HORVÁTH ANNA brigádvezető mondotta: — A megalakuláskor magas sem hittem azt, hogy a szocialista brigád címnek ilyen ereje legyen. Fiatalok, idősebbek megértették, hogy nekünk többet kell tennünk, mint másoknak, vagyis jó példát kell mutatnunk. Ügy érzem, hogy megálltuk helyünket. S ezt a jó eredményeink is bizonyítják. Tavaly például 250 százalékra teljesítettük tervünket. Az idén 50 ezer korona értékű szocialista kötelezettséget vállaltunk, melynek nagy részét már teljesítettük. — Ügy látom, a múlt hetek nagy szélvihara a kissallói szövetkezet fóliasátrait sem kímélte?! — Nem bizony — felelt TAMÁS KÁROLY főkertész. — Még az a szerencse, hogy nem jött korábban a vihar. Így a fólia alatt nevelt étkezési paprika nagy részét időben, jó áron el tudtuk adni. A jégverés persze minket sem került el. A Ventura fajtájú paradicsompalántákat a jég olyannyira megtépázta, hogy utána heteken keresztül kellett pótolnunk. Ezt ugyan nem mindenki helyeselte, a palántázást késeinek tartotta. De nem lett igazuk. A károsodás ellenére is hektáronként 500 mázsás terméssel számolok. Így az 1200 tonnás eladási tervünket teljesítjük. — Ha nem tévedek, gépi betakarítással számoltak. Mi az oka, hogy a termést mégis kézzel szedik? — Így van! A Hronfrukt-tal való megegyezés szerint az idén már gépekkel kellett volna a paradicsomot betakarítanunk, de késve érkezett meg a magyar gyártmányú betakarító gépsor. De azért az idén még kipróbáljuk. A paradicsom egy részét gépekkel takarítjuk be. — A többi zöldségfélékből milyen termésre számítanak? — Előreláthatólag megszületnek a várt eredmények. A 15 hektáron termesztett fűszerpaprika és a négy hektár fokhagyma jó termést adott. Amíg a fóliáinkat nem érte károsodás, addig a négy hektárról hetente 30 mázsa paprikát adtunk el. De az üvegházi virúgkertészet is jól jövedelmez. Remélem, hogy a 4 millió 500 ezer korona tervezett bevételt teljesíti. KALITA GÄB0R Békés, boldog öregséget! A príbetai (perbetei) szövetkezet aratóünnepélyén a tagok 13 nyugdíjba vonuló társukat köszöntötték, — nagyra becsülve azt a fáradságos munkát, amit a közös gazdaság fejlesztése, gazdasági megszilárdítása érdekében kifejtettek. A nyugállományba vonulók közül hárman — Dudás Pál, Nagy József és Z s i t v a Albert — büszkén viselik a »Mezőgazdaság kiváló dolgozója« ágazati kitüntetést, amit jó munkájukkal érdemeltek ki. Pali bácsi a szövetkezetalapítók egyike. Először a mezei, majd a dohánykertészeti cső-T Nyilvános árverést hirdetett 1939 végén az egyik csaknem ezer holdas bírtokrészen „gyakorolható vadászati jog bérbeadására“ a bősi Schreiberféle uradalom. Időtartam: 10 év, a bérleti jog lejár: 1949-ben. Az akkori vadászújságban megjelent „hirdetés“ úri vadásztársaságok figyelmébe ajánlotta a vadban gazdag területet. Bizonyosan nem hiába ajánlotta és aligha csalódtak a bérlők. A hirdetményt nem a Mikszáth megírta — Kozsibrovszky gróf tette közzé. Nem vendéglői fogasul szolgált agancsot találtak a területet megszerző úri vadászok: sok iramodó szarvas, kapáló nyúl, felröppenő fácán kerülhetett puskavégre. Csak egy ígéretet nem tudtak teljesíteni a bérbe adók: a bérlet időtartamát. Nem ők tehettek róla. Közbeszólt az igazságtevő történelem. 1945- ben már nem a lengyel-bundás vadászok cserkésztek ezen a földön, hanem a volt földnélküli cselédek művelték a sajátjukat. Művelték? Hirtelen szerzett ekével, amit girhes lovak vagy tántorgó tinók húztak, kaparták, szántogatták a földet. De a saját földjüket, a jussost, amit ezeresztendős per után kaptak meg végre. Kemény és megfellebbezhetetlen ítélet juttatta a földet azok birtokába, akiket megilletett. Aztán 1948 októberében állami gazdaság alakult a várkonyi, feketeerdei, kotlibai és a malomhelyi földeken. A 3430 hektáros gazdaságnak — ebből 2150 hektár volt a szántó — csak pár elavult traktora, négy gőzgépe, 10—12 cséplőgépe volt. A gazdaság fejlődésében akkor állt be döntő változás, amikor egyesült a bősi egységes földmüvesszövetkezettel. Ekkor már 4570 hektáron gazdálkodott, s ez a terület azóta nem változott. , A gazdaság megalakulásának 30. évfordulójára szólít a meghívó. Aszfaltozott úton száguld az autónk Bős felé. Az új műutak új falvakat, régi majorokat kötnek be az élet vérkeringésébe. Az utas szemébe ennyit tükröz a ma. Ez is nagy változás a hajdani mocsárvllághoz viszonyítva, de akár a közeli tegnap nagybirtokos világához is. Ismerem ezt a vidéket, mégis hamarjában nem tudom, mi az, ami egészen új a tájban. Kapkodom a fejemet ,s csak akkor, amikor a kilométerek gazdag termést ígérő kukorica-, napraforgó- és cukorrépatáblákat és friss szántásokat soroltatnak az út két oldalán — jövök rá a „titokra“. Ezen a tájon nem is olyan régen jellegzetesen külterjes gazdálkodás volt — a lecsapolás után — növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt rátértek a valóban korszerű, tehát a leggazdaságosabb termelési formára, vagyis nem aprózzák el sem földjeiket, sem erdőiket, sem befektetésüket, hogy mindent termeljenek, s mindezt olyan elképzeléssel, hogy valamit majd csak bevált az idő. Bős utcáin is nagy a változás. Oj lakónegyedek épültek, a régi főutca megmaradt ugyan „főnek“, de a szolgáltatóház, áruház, a parkok, és a szép és korszerű családi házak újjávarázsolták. * A falu utcáin karneváli a hangulat. Ünneplőbe öltözött emberek, kettős ünnepre gyülekeztek. Méltó keretek között ünnepelték az alakulás harmincadik évfordulóját, és az új kenyér ünnepét. A gazdaság fiatal igazgatója Kováts Gyula lelkesedve beszélt az eddig megtett útról és a távlatokról. Ünnepi beszédének minden szava tényeken alapult, állításait gyakorlati példákkal bizonyította. Büszkén szólt a növénytermesztésben elért eredményekről. 1965 előtt a búza hektárhozama csak 23, a kukoricáé 33, a cukorrépáé pedig 180 mázsa volt. Ki merte volna akkor remélni, hogy az idén a gabona átlagos hektárhozama több mint 60 mázsa lesz. Búzából 65,57, árpából 61,30 mázsát takarítottak be. Cukorrépából pedig a becslések alapján 500 mázsa feletti hektárhozamra számítanak. A kiváló növénytermesztési eredmények alapul szolgáltak a nagyszámú állatállomány kialakításához. Minden száz hektárra 82 szarvasmarhát — ebből 30 a tehén — és 295 sertést tartanak. A tehenek átlagos évi tejhozama megközelíti a 4000 litert, 3,78 százalékos zsírtartalommal. A növénytermesztést, az állattenyésztést, a beruházásokat és az energiagazdálkodást ágazatvezetők irányítják. Az ágazatokon belül önálló elszámolás érvényesül. Az ágazati irányítás előnye az, hogy a szakemberek tudását jobban tudják kamaportban dolgozott, az utóbbiban csoportvezetőként, később meg technikusként szorgalmazta a növénytermesztés fejlesztését. Jadud András is alapító tag: éveken át csoportvezetőként tevékenykedett. majd egy gazdasági udvar vezetését bízták rá. Társaihoz hasonlóan, feladatát mindig becsülettel teljesítette. Nagy Ferenc szövetkezeti elnök a nyugdíjba vonulóknak a közös vezetősége és valamennyi tagja nevében békés, boldog öregséget, s jó egészséget kívánt. (era) Jó munkáért elismerés Az élenjárókat dicsérni, lelkesíteni mindig időszerű. Ezt tették nemrégiben a Moőai (dunamocsi) DUNAI FLOTTA Efsz aratőünnepélyén is. Erkölcsi-anyagi elismerésben részesítették a gabonabetakarításban élenjáró kombájnosokat, akik a legcsekélyebb szemveszteségre törekedtek, valamint a gabonaszállítókat, szalmabálázókat. A jutalmakat Bucz Sándor, a jmi főgépesítője, s Takács András mérnök, a mocsi szövetkezet elnöke adt át a versenygyőzteseknek. (-zsi-)’
