Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-09 / 36. szám

Példás nyúltenyésztő T h á m Gyuri bácsi, komárnói nyúltenyésztő, egyik kedvencé­vel (A szerző felvétele) csínyei voltak, de nem is akár­mennyi. Az egyiknek tizenket­tő, a másiknak pedig kilenc élénk, fürge és szépen fejlett fiókája volt. Ritka esetben elő­fordul, hogy egy anya 12 kis­­nyulat is felnevel. Egyébként a francia ezüst fajta érdekessége, hogy amikor a kicsinyek világ­ra jönnek, szőrük koromfekete, ami csak a fejlődés során tű­nik el, hogy helyet adjon az ezüstösen csillogó fedőszőrnek. Annak érdekében, hogy a nyú­lok szőre szép és tiszta legyen, igen fontos követelmény a vál­nyésztési célra. Ezek darabjáért 180—200 koronát kap, ami rész­ben fedezi a szállítás és a ki­állítás költségeit. A másik két állat általában visszakerül és otthon lelnek gazdára. Számta­lan elismerő oklevél és tárgyi ajándék bizonyítja kiváló te­nyésztői munkásságát. Gyuri bácsi azonban egyéb­bel is foglalkozik, mégpedig a nyúlbőr felvásárlásával, ame­lyet a tagoktól vesz és Trnavá­­rá szállít. A tenyésztő minden 12 Dg-on felüli nyúlbőrért 3,50, a fehér nyúlbőrért pedig 4 koronát kap. Tháin György a komár­­nói „Červená flotila“ (Er­zsébet) szigeten egy ker­tes házban lakik. Annak dacára, hogy már nyug­állományban van, csak a késő délutáni órákban található odahaza. Erre a tényre csak a harmad­szori látogatásom alkal­mával jöttem rá, mert ekkor szabad szombat volt. Ekkor tudtam meg ugyanis, hogy alacsony nyugdíja további munká­ra, a nyugdíj mellé egy kis keresetre késztette őt. A komáromi hajógyárban dolgozik egy korának leg­jobban megfelelő munka­­szakaszon. Gyuri bácsi a Szlová­kiai Kisállattenyésztők Szövetsége komárnói 3-as számú szervezetének a tagja. Érkezésemkor ép­pen a nyúlszállásokat tisztogatta, de munkáját megszakítva előzékenyen rendelkezésemre állt. A beszélgetés fonalát az épület egyik emeleti helyiségében szőttük. Kiderült, hogy lassan már 20 éve foglalkozik nyúl­­tenyésztéssel. Egy szóval sem tagadta, hogy kezdetben ő is hasonlóan cselekedett, mint a legtöbb kezdő tenyésztő. Több nyúlfajtával kísérletezett. Elő­ször a belga óriás, majd a bé­csi fehér következett, végül a francia ezüst fajtánál kötőit ki. Ezt a nyűlfajtát már 15 éve tenyészteti, mert Gyuri bácsi szerint a tenyésztés nem túl igényes, de hasznos. A tenyész­tést illetően az elmúlt tizenöt esztendő során gazdag tapasz­talatokra tett szert, melyeket a kezdő nyúltenyésztőknek szíve­sen a rendelkezésére bocsátja. Némileg csökkentette törzs­­állományát, mert tenyészetében jelenleg mindössze három anya és egy apaállat van. A három anya közül kettőnek éppen ki­tozatos és rendszeres takarmá­nyozás. Gyuri bácsi a követke­zőképpen eteti nyulait: reggel szemes takarmányt (búzát, ár­pát, zabot és kukoricát), egy kis szénát és vizet, délután pe­dig száraz kenyeret, az előbb említett takarmányféleséget és ismét vizet kapnak. Az etetőket és az itatókat minden alkalom­mal kitisztítja és naponta leg­alább egyszer fertőtleníti őket. Zöldtakarmányt naponta csak egyszer ad a nyulaknak, de csakis annyit, amennyit az ál­latok rövid idő alatt elfogyasz­tanak. Ellenkező esetben ugyan­is a zöldtakarmány értéktelen­né válhat. A Gyuri bácsi által kitenyész­tett és felnevelt legszebb pél­dányokból hónaponként leg­alább egy ízben négy darab Csehországba vándorai kiállí­tásra, melyek közül kettő rend­szerint ot is marad továbbte-Az első félévben 500 nyúl­­bőrt vásárolt fel, ami a múlt év azonos időszakához viszo­nyítva kevesebb. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a tenyésztők inkább élő állapotban értékesí­tik nyulaikat a BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalatnál, és csak a házi élelmezésre levá­gott nyulak gereznáit adják el. Azt is megtudtam, hogy Gyú­rt bácsi a járásban nyúlállo­­mány-értékelő tevékenységet is kifejt, ami azt jelenti, hogy ő állapítja meg az anya- és apa­állatok fajtatisztaságát, amiről a tenyésztő hivatalos bizonyla­tot is kap. Thám Gyuri bácsit sokan ke­resik fel. Szívesen ad tanácsot, útmutatást nemcsak a kezdő nyúltenyésztőknek, de az idő­sebb korosztályúaknak is! Andrisain József, Komárno A tojások héjának tisztasága nagyon fontos követelmény. A tojástermelés során ezért olyan feltételeket kell teremteni, hogy a tojások az ólakból, illetve a fészkekből vagy a ketrecekből tiszta állapotban legyenek ösz­­szeszedhetők. Minőségi színvo­nalról csak akkor beszélhe­tünk, ha a tojáshéj tisztítására már nincs szükség. Ennek el­érése több tényezőtől függ. Az ólakban elsősorban elegendő számú tojófészeknek kell len­nie, hogy ezzel is csökkenjen a fészken kívülre tojt, úgyneve­zett „alomtojások“ száma. Ál­talában négy tojóra kell egy fészket számítani. Így ugyanis a fészkekben a tojások össze­törésének lehetősége és ezáltal a többi tiszta héjú tojás szeny­­nyeződése is megelőzhető. A tar­tási helyen olyan higiéniai vi­szonyokat kell kialakítani, hogy az állatok Ijiba ne lehessen sá­­ros vagy nedves ürülékkel szennyezett, a fészkekben pe­dig mindig elegendő, gyakran cserélt tiszta és száraz alom legyen. A szennyeződés megelő­zése szempontjából igen fontos, gy a tojásokat minél gyak­rabban szedjük össze. Az ösz­­'szes feltétel betartásával a to­jáshéj szennyeződésének lehe­tőségét nagymértékben csök­kenthetjük. nik, különböző baktériumokat vagy gombákat dörzsölhetünk a tojáshéj pórusaiba. Ez külö­nösen a víziszárnyasok tojásai­ra érvényes. Amennyiben szük­ségessé válik, már a tojások mosását is fertőtlenítőszert — például 1—3 ®/o formaiint — A tojástermelés higiéniája A vizsgálati eredmények megmutatták, hogy az egyedi tojófészkek használata esetén a felére csökkent a fészken kí­vülre tojt szennyezett tojások száma. A keltetési kísérletek ugyanakkor a nem mosott, de fertőtlenített, erősen szennye­zett tojásukból 30, az egészen enyhén szennyezett tojásokból pedig 10 százalékkal kevesebb csibe kelt ki, mint a teljesen tiszta héjúakból! Ha a tojások egy része mégis szennyeződne, elkerülhetetlen a megmosásuk. Ennek során a szennyeződéssel együtt a tojást a külső fertőzéstől bizonyos mértékig védő úgynevezett „ku­tikulát“ is eltávolítjuk. Ha a mosás nem kíméletesen törté­tartalmazó langyos vízben kell végezni. Ügyeljünk a mosóvíz gyakori cserélésére is, mert a folyamatos mosás során a fer­tőtlenítőszer hatékonysága lé­nyegesen csökken. A mosóvíz langyossága is fontos követelmény. Ha ugyanis a tojás mosására hidegebb vizet használunk, mint a tojás hő­foka, akkor a hideg víz hatá­sára a melegebb tojás béltar­talma jelentősen összehúzódik, s az ilyenkor keletkező vá­kuumhatás révén a mosóié a benne levő nagy számú csírá­val együtt beszívódik. A szak­szerűen megmosott tojásokat ezt követően néhány percre fertőtlenítő folyadékba kell mártani, majd szellős helyen kell szárítani. Ügyelni kell arra is, hogy a tojástároló helyiség­be már csak a teljesen száraz héjú tojások kerüljenek. A tojáshéj szennyeződésének és a tojások szakszerű mosásá­nak, illetve fertőtlenítésének mind az étkezési tojások eltart­hatósága, mind pedig a tenyész­­tojások kelthetősége szempont­jából rendkívüli jelentősége van. A tisztán termelt, valamint a mosás és a fertőtlenítés után megszárított tojásokat csak tel­jesen tiszta tálcákon célszerű elhelyezni, tárolni. Több szem­pontból (például a törés elke­rülése végett) ajánlatos már a tojások gyűjtésénél is inkább tálcát használni, mint például vödröt. A penésszel, ürülékkel, tollal, törött tojással vagy egyéb anyaggal szennyezett tálcákat tojások tárolására nem taná­csos felhasználni, mert fertő­zést idézhetnek elő. A tojásokat száraz, hűvös (15 fok Celsius-nál nem melegebb), jól szellőzött helyiségben cél­szerű tárolni, s időnként meg kell forgatni. A tíz napnál hosszabb ideig tárolt tojásokat keltetésre már nem ajánlatos felhasználni. Forrásanyag alapján: -blm­▲ A látogatók különböző színár­nyalatú és összetételű virág­ágyásokban is gyönyörködhet­tek A kiállítás szabad térségében úgyszólván a hazai növényi kul­túrák valamennyi fajtája meg­található. Felvételünkön egy dróthuzalos művelésű Golden Delicious törpe almafa termése látható. (A szerző felvételei) Az Agrokomplex ’78 kiállítás „ikiskertészeti napján“ az érdek­lődők két előadásom vettek részt. Az egyik az életkörnye­zet átalakításának módszerei­vel, a másik pedig a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a virágok és a szőlő növényvédel­mi kérdéseivel foglalkozott. Az érdeklődők ezt követően meg­tekinthették Prokešová Marta, a bratislavai SEMEX kereske­delmi vállalat alkalmazottjának modern virágkötési és elrende­zési bemutatóját. Az érdeklődők mindemellett megtekinthették a kiállítás szabad térségében termesztett növényi kultúrák fajtáinak sokaságát is. Az idén a „Tudományos-mű­szaki haladás a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban és a természetvédelem“ jelszó ke­retében tartották meg Nitrán az Agrokomplex 78 V. országos mezőgazdasági kiállítást. Az ér­deklődők a hagyományokhoz híven az idei kiállításon a Szlo­vákiai Gyümölcsészek és Kis­­kertészek Szövetsége alapszer­vezeteinek tagjai által kiállított termékeket, így a gyümölcs- és zöldségféléket, valamint a vi­rágokat is megtekinthették. A kiállított termékek hűen tükröz­ték a kertbarátoknak azon igye­kezetét, hogy egyrészt a zöld­ség- és gyümölcsfélékből, vala­mint egyéb termékekből önellá­tók legyenek, másrészt a kelet­kező zöldség- és gyümölcsfeles­leg értékesítésével enyhítsék a kereskedelem ilyen irányú el­látási gondjait. Tavaly például a kertbarátok a saját család­jaik zöldség- és gyümölcsfélék­kel való ellátásán kívül az álla­tok alapba, tehát a lakosság el­látására 9255 tonna zöldséget és 5474 tonna gyümölcsöt jut­tattak, ami bizonyára komoly munkát, erőfeszítést és szak­tudást kívánt. A kertbarátok által kiállított termékek azt a célt is hűen tükrözték, hogy a kertbarát­­mozgalom az életkörnyezet esz­tétikájának és az élet szépsé­geinek megteremtéséhez, a fal­vak és városok környezetszépí­tésének, környezetvédelmének valóraváltásához stb. is hozzá­járul. A kertbarátok célul tűzték továbbá azt is, hogy a haszna vehetetlen, parlagon heverő te rületek felszámolásával és tér mővé-tételével, valamint a vá­rosi kerttelepek létesítésével hozzájárulnak a földalap kiszé­lesítéséhez. A Nemzeti Front legnépesebb tömegszervezete, az SZGYKSZ, manapság már 1500 alapszer­vezetet és több mint 96 ezer Kertbarátok az AGROKOMPLEX ’78-on Az elmúlt években a szövet­ség szakosított alapszervezetei­nek a létesítésére is эог került. Manapság már érdemdús tevé­kenységet fejtenek ki a rózsa, a kardvirág, a muskátli, a kak­tusz, az orchidea és a szikla­kerti növények termesztésére szakosított alapszervezetek tag­jai. A kertbarátok szükségletei­nek sokoldalú kielégítését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az érdekeltek a nyolc Ker­tészeti Szolgáltató Vállalaton keresztül csak tavaly 5 millió 110 ezer korona értékű műtrá­gyát, 1 millió 300 ezer korona értékben gyümölcsfákat, 85 000 korona értékben díszbokrokat stb. kaptak. tagot tart nyilván, akik 10 ezer 370 hektár mezőgazdasági (a nagyüzemi termelésre alkalmat­lan) területen gazdálkodnak. Ebből a 440 kerttelepen (2030 hektár területen) huszonhatezer kertbarát szorgoskodik. Az új, haladó termelési mód­szerek népszerűsítéséről a szö­vetség 350 járási szakoktatója gondoskodik, akik a tagok ré­szére évente mintegy 1500 szak­előadást, 1200 szaikiskolázást és 350 tanulmányúttal egybekötött kirándulást szerveznek. A kertbarátok a Nemzeti Front egyéb tömegszervezetei­vel, így az úttörő és SZISZ- szervezetekkel is együttműköd­nek. Például az iskolai ifjúság neveléséről — a természethez való viszonyulásukról már 1300 kisíkertész gondoskodik. Az utóbbi években Szlovákiában 293 „Ifjú kiskertészak köre“ alakult meg. Mint minden évben, az idén is tízezrek keresték fel a Szlová­kiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének pavilonját (blin)

Next

/
Oldalképek
Tartalom