Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-09-02 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. szeptember 2. Barátság, együttműködés MELY SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN JUT KIFEJEZÉSRE Szűkebb hazánkban, a Velký Krtíš-i (Nagykürtös) járásban, ez év augusz­tus 11-én szövetkezeteink és állami gazdaságaink földjein az aratási mun­­kákkal még csak 69,7 százalékra vé­geztek. E napon még 4409 hektár ga­bona állt lábon, amikor a Magyar Népköztársaság bajai járásából kom­bájnok jöttek, hogy kisegítsenek. Velük a závadai Haladás Efsz száz hektáros búzaföldjén, valamint a zá­­horcei, a nenincei (Lukanyéne), a bu­­šincel (Busa) szövetkezetek, valamint a Nagykürtöst Állami Gazdaság gabu­­na földjein találkoztunk. Azt a gabo­nát takarították be éppen, amely az időjárás viszontagságai következtében megdőlt, jő ütemben végezték mun­kájukat, de nem tudtuk megállni, hogy meg ne állítsuk őket, s néhány kérdést ne tegyünk fel nekik. A závadai szövetkezetben az ott dolgozó két kombájn személyzetétől érdeklődtünk, hogyan megy a munka ebben a számukra idegen környezet­ben. A kombájnosok egyike Nemes­­nádudvarrúl, a másik Hercegszántó­ról jött ide. — Mindketten a Dél-Magyarországi bajai járásból jöttünk — mondta egyi­kük. — Tény és való, hogy a terepvi­szonyok nálunk egészen mások. Hazai körülményeink alapján sík vidékhez szoktunk, de nálunk is megdőlt gabo­nát arattunk, csakúgy mint itt. De ha az itteni kombájnok ilyen dombos vi­déken dolgoznak, mi is munkához láttunk a számunkra új adottságok között. Örömmel jöttünk ide, hogy se­gítsünk azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyekért mezőgaz­dasági üzemeink vezetői küldtek min­ket ide. — Örömmel tölt el, hogy megismer­kedhettünk — mondotta a másik kom­bájnvezető. — Igyeszünk tökéletesen kihasználni betakarító gépeinket ax aratás gyors és minőségi elvégzésére. Szeretnénk állandó kapcsolatot, baráti jó viszonyt kialakítani, amely az el­következő években mindkét fél szá­mára gyümölcsöző lehet. — Nálunk az a jelszó — mondotta a závadai Haladás Efsz-ben dolgozó egyik magyarországi vendégkombáj­­nos —, hogy nem a kombájn, hanem a kombájnkezelő aratja a gabonát, így azután mi magunk, a kombájno­sok vagyunk a szemveszteség ellen­őrei is. Hiszen munkajutalmunkat nem a learatott hektárok, hanem a kicsépelt gabona mennyisége után kapjuk. A nálunk dolgozó magyarországi vendégkombájnosok őszinte szavait megköszönve a búcsúzáskor jó időt, kellemes itt tartózkodást, szép élmé­nyeket és további munkájukban sok sikert kívántunk nekik. JÄN STRIGÄC, oki. technikus, az SZFSZ Velký Krtíš-i járási bizottságának titkára Szigorúbban a törvénysértők ellen A személyautó a kukoricaföldnél le­tért a mellékútra. Kiszállt belőle egy idősebb férfi a fiával. Néhány perc múlva egy Trabant állt meg nem messze tőlük. —* Talán már elég volt, nem gon­dolják? — Én nem törődöm magával, hát akkor miért avatkozik a dolgomba? Különben Is, hagyjon békén. Tessék, van belőle elég, szedjen magának. — Van, vagy nincs, az engem most nem érdekel. A helyi szövetkezet cső­sze vagyok. — Ne vicceljen, csak nem azt akar­ja bemesélni, hogy ezzel az ócska Trabanttal járja a határt? — Igen, ezzel az autóval hajszolom az olyan alakokat, mint maga. Azon­nal hagyja abba a kukorica tördelé­sét, figyelmeztetem, mert ha nem, másiképp beszélünk... A szövetkezet határkerülője köze­lebb lépett a férfihez, aki csak nem hagyta abba a kukorica tördelését, de közbeszólt az autóból éppen kiszállt felesége. — Drága Gyurikám, hagyd már ab­­,ba, hiszen nekünk nincs szükségünk kukoricára. Az úr is csak viccel ve­lünk, ugye kedves „vadőr“ uram, mi már úgyis indulunk. Éppen a szülők­höz megyünk a közeli faluba, ott ele­gendő kukorica van. Itt csak úgy szórakozásból álltunk meg ... — Tudja mennyibe kerül ez a szó­rakozás a szövetkezetünknek? Mind­járt megmondom — közben megszá­molt harminckét kalász kukoricát. Ha ezt, átszámítom takarmánykeverékre, akkor több mint tíz liter tejjel károsí­totta volna meg a szövetkezetét, de társadalmunkat is. Ha a mai napon NYUGDÍJASOK FIGYELMÉBE! . tízen törtek volna ennyi kukoricát, az már több mint száz liter tej, tíz nap alatt több mint ezer liter. De nincs mit magyaráznom. Kérem a személy­azonossági igazolványukat. — Ejnye,' kedves kollégám, kollé­­gácskám —, ügyet csinálni ilyen cse­kélységből egy-két cső kukoricá­ért! Nem, nem akartulk elvinni, csak így szórakozásból. Kérem, ne tegye... tudja, olyan állásom van, hogy ez árt­hatna. Ugye megérti? — Hogyne érteném meg, de a kö­telességemet azért teljesítenem kell. A határ őre közben elővette a kis noteszét és előkerült egy ceruza is. Amikor ezt meglátta a kukoricatolvaj, változtatott taktikáján, már nem kö­­nyörgött, hanem támadni kezdett. — Hát idefigyeljen, maga szeren­csétlen útonálló, ha azt gondolja, hogy odaadom a személyazonossági Igazolványomat, akkor téved. Panaszt teszek maga ellen, szemtelensége az állásába kerül, én majd megmutatom magának, ismerem az elnököt, az majd elintézi az ügyet, és azt a ku­koricát tegye a kalapja mellé. Mérgesen beszállt az autójába, el­hajtott. A szövetkezet csősze felírta az autó rendszámát. Tíz nap eltelte után a kukoricatolvajt a városi nem­zeti bizottság közbiztonsági albizott­sága elé idézték, ahol kétszáz korona büntetést kapott és az elnök figyel­meztette, hogy az ügyről értesítik a munkaadóját. — Csak azt ne tegyék, könyörgöm, elnök elvtárs, nagyon kellemetlen lenne. Az ügy ezzel lezárult. A csősz to­vábbra is maradéktalanul kihasználta a szövetkezet által megvásárolt Tra-Az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításon a látogatók nagy ér­deklődéssel tekintik meg a legújabb gépeket. Nem is csoda, hiszen munká­juk könnyítéséhez és a nagyobb eredmények eléréséhez segítik földműve­seinket. bantot. Naponta többször „beszalad­ta“ a határt, hol itt, hol ott bukkant fel. Nem volt nap, hogy ne akadt vol­na két-három kukoricatolvaj. Voltak, akiket a lucernában ért tetten, voltak, akik a cukorrépa levelét szedték, sőt egy esetben elcsípte azt a tolvajt Is, aki fogóval átvágta a gyümölcsös drótkerítését és majdcsak ötven ikiló őszibarackot helyezett el az autójá­nak hátsó ülésére, amikor megjelent a kis Trabant. Ez az ügy már a Járás­­bíróságra került. A szövetkezet csősze és Trabantja jő szolgálatot tesz, amiért a termény­csősz ezekben a napokban a járási szervektől elismerő oklevelet, a szö­vetkezettől pedig ezer korona jutal­mat kapott, mivel a közös számára jelentős értékeket mentett meg. Krajcxovics Ferdinánd ;y Aratási versenyeredmények A Februári Győzelem 30. évforduló­ja tiszteletére a Levícei (Léva) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és az SZFSZ járási bizottsága szocialista munkaversenyt hirdetett az aratási munkálatok sikeres elvégzése érdeké­ben. versenyében szép santovkal (Szántó) kombájnos párosa, és Dezider Kmeť, A kombájnosok sikert ért el a Forrás Efsz két Alexander Kováč (Foto Matis Pavol) E—512 típusú kombájnjukkal 107 hek-* táron takarították be a termést. Mun­katársaik, Dušan Dekický és Štefan Adamov sem tétlenkedtek, s mindösz­­sze fél hektárral maradtak el mögöt­tük. Mindkét kombájnos páros tehát jogosan nyerte el az SZFSZ JB elis­merő oklevelét és tárgyi jutalmát. Az aratás alatt akadtak olyan szö­vetkezetek is, mint pl. a čajkovi, a Dolný Pial-i (Alsőpél), a Starý Te­­kov-i (Öbars) és a Žemberovcei Efsz, melyeknek tisztségviselői. nem érté­kelték rendszeresen a szocialista mun­kaversenyt, s ezáltal jelentős mér­tékben megkárosították saját kombáj­­nosalkat, akiket így nem soroltak ba naponta a járási versenybe. A fiataloknak is volt alkalmuk szo­cialista kötelezettségvállalásaik telje­sítésére. Példaként szolgálhat a SZISZ Hronovcei Helyi Szervezetének har­minc lelkes tagja, akik szabad Idejü­ket felhasználva segítettek a szalma lehúzásában a Pohronský Ruskov-i (Oroszka) Virágzás Efsz-ben. A. G. TRAGIKUS ESEMENY KI ni hallott volna a csitári hegyekről? Kodály Zol­tánnak „A csitári hegyek alatt...“ kezdetű népdalfeldol­gozása révén világhírnévre tett szert. Viszont a csitári hegyek alatt lejátszódott tragédiáról vajmi kevesen hall­hattak. Hogyan is értesültek volna róla, hiszen csak né­hány napja történt... A hetvenedik életévét taposó Páli Dezsőné, született Balko Rozália, egész eddigi élete a földművesasszonyok sorsát jelentő nehéz munkában telt el. Munkakedve azonban idős kora ellenére sem csökkent. A minap is, augusztus 14-én, kiment a határba. Az erdők közelébe érve észrevette, hogy a szántőföldön visszamaradt szal­ma ég és a lángok az erdőt fenyegetik. Száraz idő lévén a tűz gyorsan terjedt. Mivel a közelben senkitől sem kérhetett segítséget, maga állt neki a tüzet oltani. Láb­bal taposta a lángokat, rúgta szét a zsarátnokot. Csak azzal nem számolt, hogy gumicsizmája is tüzet foghat. És meg is gyulladt. Lángot kapott a Csitáron szokvá­nyos bő szoknya. Hiába kiáltott kétségbeesve segítségért, a közelben senki sem volt. Az eleven fáklya egyre na­gyobb lánggal égett. Hiába tépdeste magáról a ruhát, a tűz erősebbnek bizonyult. Az asszony férje, aki feleségét keresve csak később ért a helyszínre, már nem tudott segíteni. Maga is ko­moly égési sebeket szenvedett. A szerencsétlen asszony önfeláldozó tettét életével fizette meg. Ott halt meg szörnyű kínok között. A csitári hegyekről szőlő lírikus hangvételű népdal csupán a tőről leesett legény bánatát énekli meg, hogy törött kezével hogyan öleli majd kedvesét. Az élet azon­ban sokkal komolyabb tragédiával sújtotta ezt a ma már Nitrához tartozó községet. M. L. 1 Módosított rendelkezések I. AUGUSZTUS ELSEJÉVEL RÉSZBEN MÓDOSULTAK A TOVÄBBDOLGOZÖ RENDELKEZÉSEK Mint Ismeretes, a továbbdolgozó nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezé­seket részben a 121/1975 sz. társada­lombiztosítási törvény szabályozza 1976. január 1-től kezdődő hatállyal. Ezen törvény 21. §-a továbbra is ér­vényben maradt és ennek értelmében az olyan öregségi nyugdíjas, aki nyugdíjigénye keletkezése után le­mond annak folyósításáról és nem él­vez rokkantjáradékot sem, a nyugdíja ezen Idő alatt a nyugdíjigény megnyí­lása Időpontjában kiszámított átlag­­keresete (ennél az átlagkeresetnél a havi 2000 koronán felüli összeg csak egyharmadával számítódik) 7 %-ával emelkedik évente, Illetve minden há­rom hónap után 1,75 %-kal. Pl. aki­nek az öregségi nyugdiját 2200 koro­na havi átlagkeresetből állapították meg, a 7 százalék 154 koronát tesz ki. Ezzel kapcsolatban jó tudni azt is, hogy azok, akik a nyugdíjigény kelet­kezése után megszakítás nélkül to­vább dolgoznak (a nyugdíjigény meg­nyílása csak a dolgozó számára fel­mondási ok, a munkaadó vállalat ilyen jogcímen nem adhat a dolgozó­nak felmondást) és ezekben az évek­ben éri el a számára legkedvezőob fizetést, akkor 121/1975 sz. törvény 13. §, 3. bekezdése értelmében igénye van arra, hogy a nyugdíj kiszámítása szempontjából döntő átlagos havi ke­resetét né a nyugdíjigény megnyílása előtti utolsó öt vagy tív év eredménye alapján, hanem a tényleges nyugdíj­­balépés időpontja előtti öt vagy tíz év eredménye alapján állapítják meg. A 135/1975. SZ. KORMÁNYRENDELET A TOVÄBBDOLGOZÖ NYUGDÍJASOKRÓL A továbbdolgozó nyugdíjasok nyug­díjigényeit azokban az esetekben, ha nyugdíjigényük keletkezése után nyug­díjuk teljes összegében vagy csökken­tett összegben valő folyósítása mellett dolgoznak tovább, a 135/1975 sz. kor­mányrendelet szabályozza. Ezen ren­delet 1978. augusztus elsejével egyes rendelkezéseiben elég lényegesen mó­dosult, főleg a fizikai dolgozókat Ille­tően. Áttekinthetőség kedvéért az aláb­biakban ismertetjük a 135/1975 sz. kormányrendeletet az augusztus else­jével hatályba lépett módosításokkal. Már elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy a 121/1975 sz. kormányremdelet (módosult szövegében is) 7. §-a ér­telmében nemcsak az alkalmazotti vi­szonyban levőkre, hanem az efsz dol­gozóira, valamint más termelőszövet­kezetek dolgozóira (tagjaira) is vonat­kozik. TARTÓS MUNKAVISZONY LEGFELJEBB HAVI 800 KORONA ÖSSZEGŰ FIZETÉSSEL TELJES NYUGDÍJ MELLETT. A rendelet 1. §-a változás nélkül hatályban maradt. Ennek értelmében továbbra is lehetséges, hogy az öreg­ségi nyugdíjas a végzett munka jelle­gére való tekintet nélkül (tehát lehet fizikai és szellemi munka Is) nyug­díja csökkentése nélkül dolgozhat tar­tós munkaviszonyban, ha bruttó kere­sete havonta nem haladja meg a 800 koronát. TARTÓS MUNKAVISZONY TELJES ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MELLETT Tartós munkaviszonyban teljes öreg­ségi nyugdíj mellett eddig csak kivé­teles esetekben, az ún. kulcsfontossá­gú munkakörökben és külön megjelölt vállalatoknál végzett fizikai munka végzése esetében volt lehetőség a 193/1976 számú kormányhatározat és a további kiegészítő rendelkezések ér­telmében. Augusztus 1-től kezdődő hatállyal a tartós munkaviszonyban dolgozó öreg­ségi nyugdíjasoknak teljes nyugdíjuk folyósítására van igényük, ha a kö­vetkező munkakörökben dolgoznak: 1. termelő munkát végeznek az iparban, az építőiparban, a mezőgaz­daságban és az erdőgazdaságban. A rendelet értelmében termelő munká­nak számít a megrendelésre végzett munka (pl. az építőiparban), továbbá a javító és karbantartó munkák is; 2. akik a közlekedésben, a távköz­lésben (posta és távirászat), a föld­tani munkáknál, a belső kereskede­lemben, az anyagi-műszaki ellátásban végeznek nem adminisztratív munkát; 3. akik a községi (komunális) szol­gáltatásoknál munkásként dolgoznak, továbbá, ide tartoznak a karbantartók és a felszolgálók is, valamint a kul­turális és nevelő munkát biztosító szolgáltatások ellátása; 4. akik a közétkeztetési üzemekben mint munkások, karbantartók és mint felszolgálók dolgoznak: 4. azok, akik mint munkások dol­goznak az egészségügyi Intézmények­ben, azok akik bölcsődékben és mik­­ro-bölcsődékben mint egészségügyi dolgozók működnek, azok akik meg­szakítás nélkül üzemelő, vagy három műszakban üzemelő egészségügyi In­tézményekben, valamint a szociális gondoskodás intézményeiben tevé­kenykednek, továbbá az ápolói — szolgáltatásban mint közép-, alsófokú ápolók (egészségügyi dolgozók) vagy NYUGDÍJASOKRA VONATKOZÓ mint kisegítő egészségügyi dolgozók munkakörét töltik be, továbbá azok, akik az ifjúsági szociális gondoskodás intézményeiben mint nevelők működ­nek; 6. akik mint fűtők,karbantartók, ta­karítók, továbbá azok, akik mint az üzemi őrség tagjai, mint portások és őrök dolgoznak. TARTÓS MUNKAVISZONY — KIEMELT MUNKAKÖRÖKBEN CSÖKKENTETT NYUGDÍJ MELLETT Az öregségi nyugdíjat havi 1100 ko­rona összegre lecsökkkentve (feltéve, ha a nyugdíj eléri ezt az összeget) folyósítják a rendelet 2. §, b) pontja értelmében azoknak, 1. akik az egészségügyben, a szo­ciális gondoskodás intézményeiben, a községi szolgáltató üzemekben és a közétkeztetési üzemekben, valamint a községi szolgáltatásokban más mun­kakörben dolgoznak, mint amelyeket a fenti felsorolás 3., 4., és 5. pontja tüntet fel, 2. azok, akik a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásánál, a lakásgazdál­kodásban, az elszállásolást biztosító üzemekben és a turista-forgalom szol­gáltatási munkaágaiban dolgoznak. Hangsúlyozni kell, hogy a fenti fel­sorolt esetekben a teljes öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett nyugdíj csak azoknak jár, akik nem adminisz­tratív (hivatali) és nem Irányító mun­kát végeznek (az irányító munkák esetében kivételt képeznek a fentebbi felsorolás 4. és 6. pontjának esetei). A rendelet 1978. augusztus 1-től kezdődően hatályon kívül helyezte a rendelet eddigi 5. §-át, amely szerint az ún. „kiemelt“ tartós munkaviszo­nyokat — az 1100 korona összegig fo­lyósított öregségi nyugdíj mellétt nem lehetett összekapcsolni ugyanab­ban az évben a 180 napig tartó, rövid idejű munkaviszonnyal (az ún. „bri­gád“ munkaviszonnyal), vagy annak az évi 1200 órás változatával. Ha a nyugdíjas mégis összekapcsolta volna a két formát, akkor a havi 1100 кого-* na melletti munkaviszonyban ledolgo­zott minden napot be kellett számíta­ni a megengedett évi 180 munkanap idejébe. Az új módosítás szerint 1978. au­gusztus 1-től kezdődően ez a korláto­zás megszűnik. Ezzel a változással függ össze a módosítás azon rendelkezése, hogy (II. cikkely) azok, akik edddig tartós munkaviszonyban havi 1100 koronáig folyósított nyugdíj mellett dolgoztak és 1978. augusztus 1-től igényük van a teljes nyugdíjuk folyósítására, a tel­jes nyugdíjat részükre a Társadalom Biztosító Hivatal augusztus 1-től szá­mítva fogja folyósítani, de csak ak­kor, ha ezt írásban kérvényezik. Az ilyen kérvényhez csatolni kell a mun­kaadó vállalat Igazolását arról, hogy milyen nyilvántartási jelzésű munkát végez (a nyilvántartási jelzés betűjé­nek és számának megadásával), to­vábbá az igazolásnak tartalmaznia kell a munkaadó vállalat nyilatkoza­tát arról, hogy az öregségi nyugdíjas nem végez adminisztratív (hivatali) illetve irányító munkát. Mivel a rendelet 5. §-a f. év au­gusztus 1-től hatályát veszítette, a jö­vőben lehetséges lesz a rövid ideig tartó (180 nap vagy 1200 óra) munka­­viszony után még ugyanabban az év­ben az ún. „kiemelt“ havi 1100 körö­néig folyósított nyugdíj mellett tar­tós munkaviszonyba lépni. Dr. F. J. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom