Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-08-26 / 34. szám

1978. augusztus 28. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Javult a közellátás A minap Komárnóban (Komárom­ban) járva egy zöldségboltba tértem be. A pulton első osztályú friss pap­rika, paradicsom, uborka, /kajszi- és őszibarack, ringlószilva egymás mel­lett, rendezetten ládákban sorakozott. De a többi zöldségféle is, ami a nyári időszakban általában kapható, kínál­kozott a vásárlónak. Dél felé járt az idő, ezért csak né­hány vevő válogatott az áru között, hogy a bő választékból mit is vigyen haza. A szemrevalő áru szinte növelte a vásárlási kedvet, így a vásárlók mind telt kosarakkal távoztak, önkén­telenül feltettem a kérdést, vajon mindig Ilyen elsőrendű az ellátás? Elégedett-e a fogyasztó? A pultnál álló fiatalasszony úgy vélekedett, hogy az idei zöldség- és gyümölcsellátás a múlt évihez viszonyítva lényegesen javult, mennyiségben, választékban egyaránt. Kérdésemre az éppen távo­zó Zsentek házaspár is azt válaszolta, hogy az ellátással elégedett. Kopcsá­­nyik Mária — aki mellettünk állt — megjegyezte, hogy a zöldség minősége csak ritkán kifogásolható. KOLIBÄCS Erzsébet, a zöldségbolt vezetője elmondotta, hogy a Zelenina raktáraiból mindennap friss zöldség és gyümölcs érkezik. Az ellátás folya­matos és kielégítő. Általában az áru­­választék is megfelel. Néha ugyan megtörténik, hogy egy-egy zöldségféle egy-két napig hiányzik. Azonban meg­jegyezte, hogy gyakran nehéz a kíná­latot és a fogyasztó igényeit úgy ösz­­szegyeztetni, hogy minden áru még aznap elkeljen. Ennek következtében a raktárban maradt áru minősége nem egy esetben romlik. De vajon hogyan vélekedik a zöld­ség- és gyümölcsellátás helyzetéről, a felmerülő problémákról, valamint a felvásárlásról a legbeavatottabb, MA­­CHURA Ján, a Zelenina komáromi üzemének igazgatója? — Feladatunk és érdekünk, hogy a fogyasztó igényét teljes mértékben kielégítsük. Ezért mindent megte­szünk a folyamatos és a szükséglet­nek megfelelő zöldség- és gyümölcs­­ellátás érdekében. Naponta 14—15 zöldség- és 5—В gyümölcsfélévei lát­juk el elsősorban a járás lakosságát. De ezenkívül tetemes mennyiségű árut országszerte szállítunk. A húsz tehergépkocsi naponta már hajnalban útnak indul, hogy közvetle­nül a termesztőktől vásárolja fel az árut, s így a legfrissebb állapotban az üzletekben és a vendéglátóipar üze­meibe szállítsa. — Az áru minősége és friss állapo­ta megóvásában sokat segíthetnének a zöldségboltok, ha hűtőberendezések­kel vagy légkondicionált tárolókkal rendelkeznének. A raktározás ugyanis elkerülhetetlen. Több zöldség- és gyü­mölcsféle pedig már a huszonnégy órás tárolást is jelentősen megsínyli. A Zelenina üzeme a zöldséget és a gyümölcsöt huszonhárom mezőgazda­­sági nagyüzemből és a Szlovákiai Gyü­­mölcsészek és Kiskertészek Szövetsé­ge tizenhárom helyi szervezetétől vá­sárolja fel. Az igazgató szerint a fel­vásárlás jó ütemben halad. Ugyanis a felvásárolt mennyiségnek úgyszól­ván kilencven százaléka üvegházak­ból és fóliasátrakból kerül ki, ahol az időjárás viszontagságai ellenére a termés idejében beérett. Ennek kö­szönve az első hét hónap felvásárlási tervfeladatát 103,7 százalékra teljesí­tették. Jól együttműködnek a kistermelők­kel. A tavaszi és a kora nyári Időszak­ban az áru zömét tőlük vásárolták fel. Például a hét hónap alatt felvá­sárolt 7650 tonna zöldségből ötezer tonnát a kistermélőktől szállítottak az üzleti hálózatba. Nagyon előnyös, hogy a kistermelők olyan zöldségféléket is termesztenek, amelyek a nagyüzemekben nem kifi­zetődők vagy munkaigényesek. A szö­vetkezetekben általában hét-nyolc fé­le zöldség termesztésével foglalkoz­nak, ami nem felel meg a szükséges választéknak. A kistermelőkkel együtt­működve sikerült az áruválasztékot a követelményeknek megfelelően bőví­teni. S ezáltal a fogyasztók igényeit is kielégíteni Az Idén a járásban ti­zenhét felvásárló központot létesítet­tek a kistermelők részére. A bevált együttműködést a jövőben még széle­sebb körben akarják kiterjeszteni. Az idei kedvezőtlen időjárást né­mely szántóföldi zöldség és a kora nyári gyümölcs nagyon megsínylette. Ennek következtében késett a szántó­földi paprika és paradicsom, a gyü­mölcsfélékből pedig a kajszi- és az őszibarack beérése. Mivel az üveghá­zakból a termést már leszedték, így feltételezhető, hogy a további idő­szakban gondot okoz a piac ellátása paprikával és paradicsommal, tekin­tettel arra, hogy ezekből nagyon gyenge hektárhozamokkal számolha­tunk. Vajon hogy alakul a helyzet a téli tartalékok biztosításában? Az előzetes termésbecslés alapján az igazgató úgy véli, hogy a téli hónapokban lesz ele­gendő gyökérzöldség, hagyma, fok­hagyma, káposzta és lesz burgonya is. A tervezett 800—900 tonna zöldség és az 1500 tonna burgonya tárolása biz­tosított. A téli alma termése is jónak mutat­kozik, csak több gazdaságban a jég­verés jelentős károkat okozott, ami visszatükröződik majd a minőségben. A téli gyümölcs tárolására 350 tonnás kapacitású hütőház áll rendelkezé­sükre. A helyzet lényegesen javul és sok probléma megoldódik az új kétezer tonnás hűtőház felépítésével, amelyet 1980-ban Hurbanovón (Ögyal­­lán) adnak át küldetésének. Bár a zöldség- és gyümölcsellátás nem teljesen problémamentes, mégis a múlt évekhez viszonyítva jelentős előrehaladás és javulás tapasztalható. Meglátszik, hogy az összes érdekelt szervek igyekeznek a felmerült ne­hézségeket kiküszöbölni a lakosság jobb ellátása érdekében, örvendetes tény a kistermelők nagyobb arányú támogatása is, melynek kedvező ha­tása máris megmutatkozott a közellá­tás javulásában. Klamarcsik Mária mérnök Minden az emberen múlik A homok éneke Nyárutón, amikor a kombájnok visszasorolnak a gépudvarokba — vagy a segélynyújtást viszonozzák a Cseh SZK-ban —, a magtárak falát feszíti a betakarított gabona, a búzatáblák helyét eke hasítja, az aratásról szám­vetést készítenek mezőgazdasági nagy­üzemeink. A Dolný Peter-i (Alsópéter) Efsz határában 914 heiktárról takarították be a gabonaféléket. Végh János mérnök, az efsz agro­­nómusa, boldogan újságolja, hogy Idén búzából 56,12 mázsa átlagos ho­zamot értek el, ami a szövetkezet mostoha termőhelyi adottságait figye­lembe véve rekordtermésnek számít. Az árpa átlagos hozama 41,74 mázsa lett. A nagyobb hozam elérését ennél a kalászosnál jégkár akadályozta meg. de nagy sütőipari értékű búzafajtákat — Száva, jubilejná — termeltek. Az aratást tizenegy munkanap alatt befejezték. Ha esett Is az eső, az egész júliust a munkaeszközöknél töl­tötte mindenki. A kombájnos a kom­bájnnál, a szárító-berendezést kezelő a szárítónál, a vontatóvezető a traktor­nál várakozott, és leste, hogy mikor lehet indulni. És ha csak egyetlen órát is engedélyezett az Idő az ara­tásra, akkor azt kihasználták. A kombájnosok versenyét a Halmo­­si Kálmán és Kovacsics István kettős nyerte. Külön említést érdemel a szá­rító-berendezésnél dolgozó Pluhár György és munkacsoportja is. Az őszi keverékek vetését 80 hektá­ron befejezték, s ottjártunkkor a vé­géhez közeledett a szalma begyűjtése is. lyi szövetkezetét is sok éven át érin­tette a gabonafélék hozama szempont­jából. A búzából elért rekordtermés viszont azt bizonyítja, hogy az ember úrrá tud lenni a természeten. Örömteli, hogy Alsópéteren nem várnak könyöradományokat a termé­szettől. Szórják a talajerő visszapót­lását szolgáló szerves és műtrágyát, a traktorok új barázdákat hasítanak a földbe, amelyben tavasszal a kukori­ca, napraforgó, cukorrépa eresztheti gyökerét. Más gépek a repcének ké­szítik a magágyat. Mindenki tudja, hogy a homokos talaj csak akkor ad bő termést, ha Idejében és jól meg­művelik. A gépek zaja úgy hatott ezen az augusztusi napon, mint a homok éneke. CSIBA LÄSZLÖ A Bajčí Állami Gazdaság az ara­tás befejezése után évről évre a műve­lődési otthon mö­götti parkban érté­keli az év első hét hónapjának gazda­sági eredményeit, különös figyelmet szentelve a gabo­nafélék betakarítá­sának. Ebből az al­kalomból megjutal­mazzák a legjobb dolgozókat, s ezt követően kellemes környezetben szó­rakoznak az arató­­ünnepély résztve­vői. Az értékelés rö­vid, de velős be­számolóját Kosz­­tankó Antal, a gaz­daság igazgatója tartotta. Az állami gazda­ságban 1800 hek­táron termesztettek kalászosokat. Az elért eredmények közepesek, s ez részben azzal is magyarázható, hogy a föld minő­sége nagyon eltérő a hosszan elhúzódó gazdaság határá­ban. A jégverés is számottevő kárt okozott két gazdasági részlegen. Mind­ezek ellenére hektáronként általában 5,6 mázsával takarítottak be többet, mint az elmúlt esztendőben. Persze a hektáronkénti 47 mázsás búza és 43 mázsás árpa átlaghozam még mindig nem kielégítő. A legjobb eredményt a bajői részlegen érték el, ahol átlag­ban 51 mázsa 29 kiló szemest takarí­tottak be, hektáronként. A gazdaság irányítói már elemez­ték, milyen fajták adták a legnagyobb hozamokat az egyes táblákon. Szává­ból egy parcellán 64,5 mázsás hek­tárhozamot értek el. Az új fajták kö­zül a Bizerka 35 hektáron 62 mázsa hozamot adott, a Solaris pedig 56 má­zsa 66 kilót. Árpából a Haná fajtából 55 hektáros területen 61,5 mázsás ho­zamot értek el, Rapidből pedig 62 hektáron közel 60 mázsás volt az át­laghozam. Ezek az eredmények is igazolják, hogy a fajta megválasztá­sánál jelentős tartalékok vannak a nagyabb hozamok elérésével kapcso­latban. Természetesen a korszerűbb agrotechnikai eljárásokkal szintén nö­velni lehetne az eredményeket. A csúcseredményekből le kell vonni a tanulságot és akkor a hozamok nem maradnak el a szomszédos, majdnem hasonló körülmények között gazdál­kodó mezőgazdasági üzemekétől. A jó szervezésnek, a kombájnosok fá­radságot nem ismerő munkájának kö­szönhető elsősorban, hogy az aratást nyolc munkanap alatt befejezték a gazdaságban. A gazdaság kombájno­­sai mellett a hurbanovói, otrokovicei, berouni vendégkombájnosok, akik „úgy mint otthon“ alapon, mind mennyiségileg, mind minőségileg ki­váló munkát végeztek. A kombájnoso­kon kívül a raktárban dolgozók, a szalmabetakarítők is igyekeztek, és így időben megkezdődhetett a jövő évi gazdag termés érdekében a talaj­­előkészítés. Az első félévben és júliusban a fon­tos feladatok közé tartozott, hogy az állomány részére megfelelő mennyisé­gű és minőségű tömegtakarmányt ké­szítsenek. Az eléggé mostoha Időjá­rás ellenére 33 vagon szenázzsal töb­bet tároltak mint tavaly ebben az időszakban, és jelentős mennyiségű szénát tároltak és szénalisztet készí­tettek. Ha sikerül a silókukoricából és más takarmánynövényekből Jó minő­ségű silót készíteni, jelentős tömeg* takarmány-tartalék lesz a gazdaság­ban. Az aránylag jó takarmányellátásnak már most is megvannak a kézzelfog­ható eredményei. A húseladási tervet túlteljesítették a gazdaságban. A tej­termelésben is sikereket érnek el; terven felül az említett időszakban 223 ezer literrel termeltek többet. Molnár Ferenc az anyalal részlegről 14,55 liter tejet fejt átlagban, tehe­nenként. De Lovász József, Hnlkó Ist­ván és József szintén kiváló napi át­­lagfejést ért el. Jók az eredmények a borjú- és malacelválasztásban Is. Az elért eredmények pénzben szintén ki­fejezésre jutnak. A tervezett összbe­vételt túlteljesítették, méghozzá az ön* költség csökkentése mellett. A meghitt légkörű aratóünnepély vendégei között volt Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. Be­nyó elvtárs melegen üdvözölte a gaz­daság dolgozóit, nagyra értékelte az elért eredményeket, amelyek fő té­nyezői a fáradságot nem ismerő, be­csületes emberek. TÖTH DEZSŐ A jó kapcsolat érdekében A fiatal szakember szakmaszeretet­től, lelkesedéstől fűtött szavaiból megtudtuk, hogy a búzatermelésre nem volt az idén sem kedvezőbb az időjárás az átlagosnál. Csoda sem tör­tént, csupán annyi, hogy az őszi veté­seken gondosan elvégezték az őszi növényvédelmet, megadták a növé­nyeknek a fejtrágyát, elismerésre méltóan gyorsan befejezték az ara­tást, ezzel is biztosítva a szemveszte­ség megelőzését és a jobb hektoliter­súlyt. Külön említést érdemel, hogy a termőterület száz százalékán intenzív, A határt járva a laza homokos ta­lajban több helyen megcsúszott sze­mélykocsink. Gyalogosan az ember lá­ba szinte bokáig süllyed a homokba. A nyárvégi hőség, a sárga homok ön­kéntelenül egy üzbég népmesét jutta­tott az eszembe, mely szerint a pusz­ták vándora, hogy a kút aljából vizet meríthessen, levágta egyetlen tevéjét, s annak bőréből szíjat vágott, hogy a vizet elérje. Kínzó szomjúságát így el­oltotta, de közlekedő eszköz nélkül maradt a sivatagban. Utólérte a homok átka, mely a he-Olyan szakaszba érkeztünk az élel­miszer-termelésben, amikor a gazda­ságos, magas színvonalú élelmiszer­feldolgozás alapvető feltétele — bár­milyen termékről is legyen szó — a jó kapcsolat a nyersanyagtermelők és a feldolgozók között. Olyan eleven kapcsolat szükséges, hogy a mezőgaz­dasági üzem mindig pontosan tudja, mit kell termelnie és milyen minő­ségben. Csak így lehetséges, hogy az alapanyagból olyan élelmiszert készít­hessen a feldolgozó ipar, amilyet a piac, illetve a fogyasztó követel. Ma már ugyanis nem elég azt tudni, hogy mit akarunk eladni, hanem azt is, hogy a vevő mit akar vásárolni. Mert hiába lenne gazdaságos pél­dául a pulykát 6—8 kilósra felhizlal­ni, ha a piacon lem lehet ilyen súly­ban eladni. És ha csak a 3—4 kilós pulykát keresik a fogyasztók, akkor olyan körülményeket szükséges te­remteni, hogy az ilyen súlyú pulyka nevelése is gazdaságos legyen a nagyüzem számára. Lám, a Malý Ho­­reS-i (Kisgéres) szövetkezet vezetői­nek sikerült a feldolgozóipar, illetve a piac igényeit kielégíteni a pulyka­hizlalás szakaszán is. Közös érdekeltségen alapuló együtt­működés szükséges tehát az élelmi­szer-termelésben. És ezt az érdekelt­séget úgy helyes kialakítani, hogy az az élelmiszerek minőségének a javító­­tását szolgálja. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy a termelésben az érté­kesebb fajták honosodjanak meg, s a feldolgozásra kerülő alapanyagokból értékesebb, kedveltebb termékeket készíthessenek. Sajnos, még ma is előfordul, hogy ki-ki csak a maga területét nézi, nem pedig azt az egész folyamatot, amely­nek során az élelmiszer a vetőmag­termeléstől az asztalunkig jut. Termé­szetesen alapvető követelmény, hogy a feldolgozásra váró nyersanyag jó minőségű legyen. Gyengébb nyers­anyagból ugyanis az élelmiszer-feldol­gozó üzem nem képes kiváló minősé­gű árut gyártani. A Központi Bizott­ság 11. ülésének határozata ezért is hangsúlyozza, hogy a felvásárlás so­rán, az átvételi feltételekben fokozot­tabban érvényesüljenek a minőségi követelmények. Érdemesnek tartom elmondani, hogy például a trebiiovi (Tőketerebes) járás mezőgazdasági üzemei a tej alacsony zsírtartalma, szennyezettsége és vizezése miatt ez év első felében 79B ezer koronával károsultak. Az élelmiszer minőségének alakulá­sát azonban az is befolyásolja, hogy milyen a termékek útja a termelőtől a feldolgozó üzemig, hogyan tárolják a nyersanyagot, s a követelményekhez igazodik-e a feldolgozás. Mert gondol­juk csak meg: a még oly kitűnő zöld­ség is sokat veszíthet értékéből, ha a betakarítást nem követi azonnal a szállítás és a feldolgozás, ha az áru a földön, vagy esetleg a gyárudvaron fonnyad, mint ahogyan azt a terebesi Frucona udvarán láttam. De nemcsak ettől függ a minőség. Sok múlik pél­dául a fajtán is. Az egyes fajták érési ideje, termőképessége, beltartalml ér­téke eltérő. Ha a mezőgazdasági üze­mek helyesen alakítják, kombinálják az egyes fajták termesztését, akkor meghosszabbítható az érési, tzedési, felvásárlási, feldolgozási Idő. Ez a termelőknek és feldolgozóknak egy­aránt előnyös. A munkaerő-csökkenés az élelmi­szeripart a termelés automatizálására ösztönzi. Ez a folyamat szinte vala­mennyi élelmiszeripari ágazatunkban megkezdődött. A baromfiiparban pél­dául a feldolgozó vonalakon már a csirke bontását is gépesítették. Ezek az automata gépek azonban csak ak­kor képesek jó minőségű munkát vé­gezni, ha a mezőgazdasági termelők­től beérkezett csirkék súlya azonos. Ha az automata gépsort ugyanis egy kiló negyven dekás csirkékre állítot­ták be, akkor az egy kiló tíz dekás csirkék darabolása selejtes lesz. íme: ilyen fontos lehet a termékek egyön­tetűsége. Ugyancsak befolyásolja a készáru minőségét például a tejiparban a tej tisztasága és hőfoka. A húsiparban például a szalámi- és a sonkagyártás­hoz csak a hústípusú sertések alkal­masak. Mindez befolyásolja a végter­mék minőségét és végső soron a fo­gyasztók igényeinek kielégítését. A jövő egyre sürgetőbben követeli az olyan termelési kapcsolatokat, egy­más érdekeltségének kölcsönös figye­lembevételét, amelyek a végtermék előállítását tekintve a minőségben teszik a lehető legjobban érdekeltté a mezőgazdasági termelőket is. (illés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom