Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-26 / 34. szám
1978. augusztus 28. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Javult a közellátás A minap Komárnóban (Komáromban) járva egy zöldségboltba tértem be. A pulton első osztályú friss paprika, paradicsom, uborka, /kajszi- és őszibarack, ringlószilva egymás mellett, rendezetten ládákban sorakozott. De a többi zöldségféle is, ami a nyári időszakban általában kapható, kínálkozott a vásárlónak. Dél felé járt az idő, ezért csak néhány vevő válogatott az áru között, hogy a bő választékból mit is vigyen haza. A szemrevalő áru szinte növelte a vásárlási kedvet, így a vásárlók mind telt kosarakkal távoztak, önkéntelenül feltettem a kérdést, vajon mindig Ilyen elsőrendű az ellátás? Elégedett-e a fogyasztó? A pultnál álló fiatalasszony úgy vélekedett, hogy az idei zöldség- és gyümölcsellátás a múlt évihez viszonyítva lényegesen javult, mennyiségben, választékban egyaránt. Kérdésemre az éppen távozó Zsentek házaspár is azt válaszolta, hogy az ellátással elégedett. Kopcsányik Mária — aki mellettünk állt — megjegyezte, hogy a zöldség minősége csak ritkán kifogásolható. KOLIBÄCS Erzsébet, a zöldségbolt vezetője elmondotta, hogy a Zelenina raktáraiból mindennap friss zöldség és gyümölcs érkezik. Az ellátás folyamatos és kielégítő. Általában az áruválaszték is megfelel. Néha ugyan megtörténik, hogy egy-egy zöldségféle egy-két napig hiányzik. Azonban megjegyezte, hogy gyakran nehéz a kínálatot és a fogyasztó igényeit úgy öszszegyeztetni, hogy minden áru még aznap elkeljen. Ennek következtében a raktárban maradt áru minősége nem egy esetben romlik. De vajon hogyan vélekedik a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetéről, a felmerülő problémákról, valamint a felvásárlásról a legbeavatottabb, MACHURA Ján, a Zelenina komáromi üzemének igazgatója? — Feladatunk és érdekünk, hogy a fogyasztó igényét teljes mértékben kielégítsük. Ezért mindent megteszünk a folyamatos és a szükségletnek megfelelő zöldség- és gyümölcsellátás érdekében. Naponta 14—15 zöldség- és 5—В gyümölcsfélévei látjuk el elsősorban a járás lakosságát. De ezenkívül tetemes mennyiségű árut országszerte szállítunk. A húsz tehergépkocsi naponta már hajnalban útnak indul, hogy közvetlenül a termesztőktől vásárolja fel az árut, s így a legfrissebb állapotban az üzletekben és a vendéglátóipar üzemeibe szállítsa. — Az áru minősége és friss állapota megóvásában sokat segíthetnének a zöldségboltok, ha hűtőberendezésekkel vagy légkondicionált tárolókkal rendelkeznének. A raktározás ugyanis elkerülhetetlen. Több zöldség- és gyümölcsféle pedig már a huszonnégy órás tárolást is jelentősen megsínyli. A Zelenina üzeme a zöldséget és a gyümölcsöt huszonhárom mezőgazdasági nagyüzemből és a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége tizenhárom helyi szervezetétől vásárolja fel. Az igazgató szerint a felvásárlás jó ütemben halad. Ugyanis a felvásárolt mennyiségnek úgyszólván kilencven százaléka üvegházakból és fóliasátrakból kerül ki, ahol az időjárás viszontagságai ellenére a termés idejében beérett. Ennek köszönve az első hét hónap felvásárlási tervfeladatát 103,7 százalékra teljesítették. Jól együttműködnek a kistermelőkkel. A tavaszi és a kora nyári Időszakban az áru zömét tőlük vásárolták fel. Például a hét hónap alatt felvásárolt 7650 tonna zöldségből ötezer tonnát a kistermélőktől szállítottak az üzleti hálózatba. Nagyon előnyös, hogy a kistermelők olyan zöldségféléket is termesztenek, amelyek a nagyüzemekben nem kifizetődők vagy munkaigényesek. A szövetkezetekben általában hét-nyolc féle zöldség termesztésével foglalkoznak, ami nem felel meg a szükséges választéknak. A kistermelőkkel együttműködve sikerült az áruválasztékot a követelményeknek megfelelően bővíteni. S ezáltal a fogyasztók igényeit is kielégíteni Az Idén a járásban tizenhét felvásárló központot létesítettek a kistermelők részére. A bevált együttműködést a jövőben még szélesebb körben akarják kiterjeszteni. Az idei kedvezőtlen időjárást némely szántóföldi zöldség és a kora nyári gyümölcs nagyon megsínylette. Ennek következtében késett a szántóföldi paprika és paradicsom, a gyümölcsfélékből pedig a kajszi- és az őszibarack beérése. Mivel az üvegházakból a termést már leszedték, így feltételezhető, hogy a további időszakban gondot okoz a piac ellátása paprikával és paradicsommal, tekintettel arra, hogy ezekből nagyon gyenge hektárhozamokkal számolhatunk. Vajon hogy alakul a helyzet a téli tartalékok biztosításában? Az előzetes termésbecslés alapján az igazgató úgy véli, hogy a téli hónapokban lesz elegendő gyökérzöldség, hagyma, fokhagyma, káposzta és lesz burgonya is. A tervezett 800—900 tonna zöldség és az 1500 tonna burgonya tárolása biztosított. A téli alma termése is jónak mutatkozik, csak több gazdaságban a jégverés jelentős károkat okozott, ami visszatükröződik majd a minőségben. A téli gyümölcs tárolására 350 tonnás kapacitású hütőház áll rendelkezésükre. A helyzet lényegesen javul és sok probléma megoldódik az új kétezer tonnás hűtőház felépítésével, amelyet 1980-ban Hurbanovón (Ögyallán) adnak át küldetésének. Bár a zöldség- és gyümölcsellátás nem teljesen problémamentes, mégis a múlt évekhez viszonyítva jelentős előrehaladás és javulás tapasztalható. Meglátszik, hogy az összes érdekelt szervek igyekeznek a felmerült nehézségeket kiküszöbölni a lakosság jobb ellátása érdekében, örvendetes tény a kistermelők nagyobb arányú támogatása is, melynek kedvező hatása máris megmutatkozott a közellátás javulásában. Klamarcsik Mária mérnök Minden az emberen múlik A homok éneke Nyárutón, amikor a kombájnok visszasorolnak a gépudvarokba — vagy a segélynyújtást viszonozzák a Cseh SZK-ban —, a magtárak falát feszíti a betakarított gabona, a búzatáblák helyét eke hasítja, az aratásról számvetést készítenek mezőgazdasági nagyüzemeink. A Dolný Peter-i (Alsópéter) Efsz határában 914 heiktárról takarították be a gabonaféléket. Végh János mérnök, az efsz agronómusa, boldogan újságolja, hogy Idén búzából 56,12 mázsa átlagos hozamot értek el, ami a szövetkezet mostoha termőhelyi adottságait figyelembe véve rekordtermésnek számít. Az árpa átlagos hozama 41,74 mázsa lett. A nagyobb hozam elérését ennél a kalászosnál jégkár akadályozta meg. de nagy sütőipari értékű búzafajtákat — Száva, jubilejná — termeltek. Az aratást tizenegy munkanap alatt befejezték. Ha esett Is az eső, az egész júliust a munkaeszközöknél töltötte mindenki. A kombájnos a kombájnnál, a szárító-berendezést kezelő a szárítónál, a vontatóvezető a traktornál várakozott, és leste, hogy mikor lehet indulni. És ha csak egyetlen órát is engedélyezett az Idő az aratásra, akkor azt kihasználták. A kombájnosok versenyét a Halmosi Kálmán és Kovacsics István kettős nyerte. Külön említést érdemel a szárító-berendezésnél dolgozó Pluhár György és munkacsoportja is. Az őszi keverékek vetését 80 hektáron befejezték, s ottjártunkkor a végéhez közeledett a szalma begyűjtése is. lyi szövetkezetét is sok éven át érintette a gabonafélék hozama szempontjából. A búzából elért rekordtermés viszont azt bizonyítja, hogy az ember úrrá tud lenni a természeten. Örömteli, hogy Alsópéteren nem várnak könyöradományokat a természettől. Szórják a talajerő visszapótlását szolgáló szerves és műtrágyát, a traktorok új barázdákat hasítanak a földbe, amelyben tavasszal a kukorica, napraforgó, cukorrépa eresztheti gyökerét. Más gépek a repcének készítik a magágyat. Mindenki tudja, hogy a homokos talaj csak akkor ad bő termést, ha Idejében és jól megművelik. A gépek zaja úgy hatott ezen az augusztusi napon, mint a homok éneke. CSIBA LÄSZLÖ A Bajčí Állami Gazdaság az aratás befejezése után évről évre a művelődési otthon mögötti parkban értékeli az év első hét hónapjának gazdasági eredményeit, különös figyelmet szentelve a gabonafélék betakarításának. Ebből az alkalomból megjutalmazzák a legjobb dolgozókat, s ezt követően kellemes környezetben szórakoznak az aratóünnepély résztvevői. Az értékelés rövid, de velős beszámolóját Kosztankó Antal, a gazdaság igazgatója tartotta. Az állami gazdaságban 1800 hektáron termesztettek kalászosokat. Az elért eredmények közepesek, s ez részben azzal is magyarázható, hogy a föld minősége nagyon eltérő a hosszan elhúzódó gazdaság határában. A jégverés is számottevő kárt okozott két gazdasági részlegen. Mindezek ellenére hektáronként általában 5,6 mázsával takarítottak be többet, mint az elmúlt esztendőben. Persze a hektáronkénti 47 mázsás búza és 43 mázsás árpa átlaghozam még mindig nem kielégítő. A legjobb eredményt a bajői részlegen érték el, ahol átlagban 51 mázsa 29 kiló szemest takarítottak be, hektáronként. A gazdaság irányítói már elemezték, milyen fajták adták a legnagyobb hozamokat az egyes táblákon. Szávából egy parcellán 64,5 mázsás hektárhozamot értek el. Az új fajták közül a Bizerka 35 hektáron 62 mázsa hozamot adott, a Solaris pedig 56 mázsa 66 kilót. Árpából a Haná fajtából 55 hektáros területen 61,5 mázsás hozamot értek el, Rapidből pedig 62 hektáron közel 60 mázsás volt az átlaghozam. Ezek az eredmények is igazolják, hogy a fajta megválasztásánál jelentős tartalékok vannak a nagyabb hozamok elérésével kapcsolatban. Természetesen a korszerűbb agrotechnikai eljárásokkal szintén növelni lehetne az eredményeket. A csúcseredményekből le kell vonni a tanulságot és akkor a hozamok nem maradnak el a szomszédos, majdnem hasonló körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemekétől. A jó szervezésnek, a kombájnosok fáradságot nem ismerő munkájának köszönhető elsősorban, hogy az aratást nyolc munkanap alatt befejezték a gazdaságban. A gazdaság kombájnosai mellett a hurbanovói, otrokovicei, berouni vendégkombájnosok, akik „úgy mint otthon“ alapon, mind mennyiségileg, mind minőségileg kiváló munkát végeztek. A kombájnosokon kívül a raktárban dolgozók, a szalmabetakarítők is igyekeztek, és így időben megkezdődhetett a jövő évi gazdag termés érdekében a talajelőkészítés. Az első félévben és júliusban a fontos feladatok közé tartozott, hogy az állomány részére megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakarmányt készítsenek. Az eléggé mostoha Időjárás ellenére 33 vagon szenázzsal többet tároltak mint tavaly ebben az időszakban, és jelentős mennyiségű szénát tároltak és szénalisztet készítettek. Ha sikerül a silókukoricából és más takarmánynövényekből Jó minőségű silót készíteni, jelentős tömeg* takarmány-tartalék lesz a gazdaságban. Az aránylag jó takarmányellátásnak már most is megvannak a kézzelfogható eredményei. A húseladási tervet túlteljesítették a gazdaságban. A tejtermelésben is sikereket érnek el; terven felül az említett időszakban 223 ezer literrel termeltek többet. Molnár Ferenc az anyalal részlegről 14,55 liter tejet fejt átlagban, tehenenként. De Lovász József, Hnlkó István és József szintén kiváló napi átlagfejést ért el. Jók az eredmények a borjú- és malacelválasztásban Is. Az elért eredmények pénzben szintén kifejezésre jutnak. A tervezett összbevételt túlteljesítették, méghozzá az ön* költség csökkentése mellett. A meghitt légkörű aratóünnepély vendégei között volt Benyó Máté, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. Benyó elvtárs melegen üdvözölte a gazdaság dolgozóit, nagyra értékelte az elért eredményeket, amelyek fő tényezői a fáradságot nem ismerő, becsületes emberek. TÖTH DEZSŐ A jó kapcsolat érdekében A fiatal szakember szakmaszeretettől, lelkesedéstől fűtött szavaiból megtudtuk, hogy a búzatermelésre nem volt az idén sem kedvezőbb az időjárás az átlagosnál. Csoda sem történt, csupán annyi, hogy az őszi vetéseken gondosan elvégezték az őszi növényvédelmet, megadták a növényeknek a fejtrágyát, elismerésre méltóan gyorsan befejezték az aratást, ezzel is biztosítva a szemveszteség megelőzését és a jobb hektolitersúlyt. Külön említést érdemel, hogy a termőterület száz százalékán intenzív, A határt járva a laza homokos talajban több helyen megcsúszott személykocsink. Gyalogosan az ember lába szinte bokáig süllyed a homokba. A nyárvégi hőség, a sárga homok önkéntelenül egy üzbég népmesét juttatott az eszembe, mely szerint a puszták vándora, hogy a kút aljából vizet meríthessen, levágta egyetlen tevéjét, s annak bőréből szíjat vágott, hogy a vizet elérje. Kínzó szomjúságát így eloltotta, de közlekedő eszköz nélkül maradt a sivatagban. Utólérte a homok átka, mely a he-Olyan szakaszba érkeztünk az élelmiszer-termelésben, amikor a gazdaságos, magas színvonalú élelmiszerfeldolgozás alapvető feltétele — bármilyen termékről is legyen szó — a jó kapcsolat a nyersanyagtermelők és a feldolgozók között. Olyan eleven kapcsolat szükséges, hogy a mezőgazdasági üzem mindig pontosan tudja, mit kell termelnie és milyen minőségben. Csak így lehetséges, hogy az alapanyagból olyan élelmiszert készíthessen a feldolgozó ipar, amilyet a piac, illetve a fogyasztó követel. Ma már ugyanis nem elég azt tudni, hogy mit akarunk eladni, hanem azt is, hogy a vevő mit akar vásárolni. Mert hiába lenne gazdaságos például a pulykát 6—8 kilósra felhizlalni, ha a piacon lem lehet ilyen súlyban eladni. És ha csak a 3—4 kilós pulykát keresik a fogyasztók, akkor olyan körülményeket szükséges teremteni, hogy az ilyen súlyú pulyka nevelése is gazdaságos legyen a nagyüzem számára. Lám, a Malý HoreS-i (Kisgéres) szövetkezet vezetőinek sikerült a feldolgozóipar, illetve a piac igényeit kielégíteni a pulykahizlalás szakaszán is. Közös érdekeltségen alapuló együttműködés szükséges tehát az élelmiszer-termelésben. És ezt az érdekeltséget úgy helyes kialakítani, hogy az az élelmiszerek minőségének a javítótását szolgálja. Ez teszi lehetővé ugyanis, hogy a termelésben az értékesebb fajták honosodjanak meg, s a feldolgozásra kerülő alapanyagokból értékesebb, kedveltebb termékeket készíthessenek. Sajnos, még ma is előfordul, hogy ki-ki csak a maga területét nézi, nem pedig azt az egész folyamatot, amelynek során az élelmiszer a vetőmagtermeléstől az asztalunkig jut. Természetesen alapvető követelmény, hogy a feldolgozásra váró nyersanyag jó minőségű legyen. Gyengébb nyersanyagból ugyanis az élelmiszer-feldolgozó üzem nem képes kiváló minőségű árut gyártani. A Központi Bizottság 11. ülésének határozata ezért is hangsúlyozza, hogy a felvásárlás során, az átvételi feltételekben fokozottabban érvényesüljenek a minőségi követelmények. Érdemesnek tartom elmondani, hogy például a trebiiovi (Tőketerebes) járás mezőgazdasági üzemei a tej alacsony zsírtartalma, szennyezettsége és vizezése miatt ez év első felében 79B ezer koronával károsultak. Az élelmiszer minőségének alakulását azonban az is befolyásolja, hogy milyen a termékek útja a termelőtől a feldolgozó üzemig, hogyan tárolják a nyersanyagot, s a követelményekhez igazodik-e a feldolgozás. Mert gondoljuk csak meg: a még oly kitűnő zöldség is sokat veszíthet értékéből, ha a betakarítást nem követi azonnal a szállítás és a feldolgozás, ha az áru a földön, vagy esetleg a gyárudvaron fonnyad, mint ahogyan azt a terebesi Frucona udvarán láttam. De nemcsak ettől függ a minőség. Sok múlik például a fajtán is. Az egyes fajták érési ideje, termőképessége, beltartalml értéke eltérő. Ha a mezőgazdasági üzemek helyesen alakítják, kombinálják az egyes fajták termesztését, akkor meghosszabbítható az érési, tzedési, felvásárlási, feldolgozási Idő. Ez a termelőknek és feldolgozóknak egyaránt előnyös. A munkaerő-csökkenés az élelmiszeripart a termelés automatizálására ösztönzi. Ez a folyamat szinte valamennyi élelmiszeripari ágazatunkban megkezdődött. A baromfiiparban például a feldolgozó vonalakon már a csirke bontását is gépesítették. Ezek az automata gépek azonban csak akkor képesek jó minőségű munkát végezni, ha a mezőgazdasági termelőktől beérkezett csirkék súlya azonos. Ha az automata gépsort ugyanis egy kiló negyven dekás csirkékre állították be, akkor az egy kiló tíz dekás csirkék darabolása selejtes lesz. íme: ilyen fontos lehet a termékek egyöntetűsége. Ugyancsak befolyásolja a készáru minőségét például a tejiparban a tej tisztasága és hőfoka. A húsiparban például a szalámi- és a sonkagyártáshoz csak a hústípusú sertések alkalmasak. Mindez befolyásolja a végtermék minőségét és végső soron a fogyasztók igényeinek kielégítését. A jövő egyre sürgetőbben követeli az olyan termelési kapcsolatokat, egymás érdekeltségének kölcsönös figyelembevételét, amelyek a végtermék előállítását tekintve a minőségben teszik a lehető legjobban érdekeltté a mezőgazdasági termelőket is. (illés)
