Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-26 / 34. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. augusztus 28. A gabonaprogram sikeres megvalósítói egyre jobb terméseredményre Bár az időjárás nem nagyon kedvezett a kalászosok kora tavaszi fejlődésének, későbbi érésének és aratásának, a mezőgazdasági üzemek sokasága mégis hasonló vagy jobb terméseredményt ért el mint az előző években. Örvendetes, hogy gondos talajműveléssel, fajtaválasztékkal, tápanyagpőtlással, növényápolással stb. a gabonatermesztés minden vonatkozásában minőségi javulás következett be. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy mezőgazdaságunk sikeresen valósítsa meg a gabonaprogram igényes feladatait. A körforgás azonban nem áll meg. Ez egyben azt is megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek és a járások leszűrjék a tapasztalatokat, elemezzék, értékeljék a terméseredményt befolyásoló öszszes tényezőket és az elkövetkező esztendő gazdag termésének a megalapozása érdekében hasznosítsák azokat. A közelmúltban Bartos András mérnökkel, a Dunajská Streda-i jml igazgatójával folytatott eszmecsere kapcsán a gabonatermesztés általánosítható tapasztalatairól beszélgettünk. Köztudomású, hogy a járásban kalászosokból már évek óta kimagasló átlagot érnek el és nagy részt vállalnak a gabonaprogram megvalósításában. 0 Milyen tapasztalatokat szerezték a gabona begyűjtése során, és mit tesznek a jövő évi gazdag termés megalapozása érdekében? — tettem fel a kérdést az igazgató elvtársnak. — Az, hogy járásunk harminc gazdasága közül tizennyolcban búzából hatvan mázsán felüli átlagos hektárhozamot értek el, már jól bizonyltja módszereink helyességét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az agrotechnikai teendőkből nem sok maradt ell Az elmúlt évben tehát a mezőgazdasági üzemek idóben elvégezték a tarlóhántást, Jó vetóágyat készítettek, a' lehető legjobb vetőmagfajtákat választották ki, betartották a vetés idejét stb. Ugyanakkor gondoskodtak a talaj tápnyagpótlásáról s a növényvédelemről is. — Az aratást — országos méretben — az elsők között fejeztük be. Természetesen feltételeink is segítettek ebben. Ez azonban még nem minden. A közép-szlovákiai és a csehországi járások mezőgazdasági üzemeivel például már januárban megkötöttük a kölcsönös szerződéseket! A sokéves kölcsönös jó viszony nagyon gyümölcsöző a szerződő felek között. Szívesen segítenek egymásnak a gabona gyors, veszteségmentes begyűjtésében. 0 Nem okozott gondot a termény szárítása? — Amennyiben járásunk szárítókapacitását — napi huszonnégy órás üzemeléssel — nyolcezer tonnára sikerült növelni, ebben a tekintetben nem volt fennakadás. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy már húsz-huszonkét százalékos nedvességtartalmú gabonát arathassunk. A kedvezőtlen időjárás végett gabonánk egyenetlenül ért be. Ennek következtében kezdetben a begyűjtés vontatott volt. A szárító-kapacitás Igénybevétele azonban módot nyújtott rá, hogy a begyűjtést pár törekednek nappal előbb kezdjük, ami a veszteség elkerülése szempontjából nagyon előnyösnek bizonyult. Nagyobb veszteségre rendszerint a gabona túlzott érésekor vagyis a begyűjtés vége felé kerül sori Ennek a felismerése, vagyis a begyűjtés optimális időben való kezdése elősegítette a veszteség csökkentését. 0 Hogyan oldották meg a szalma gyors elhordását? — Ezt a műveletet nagyon fontos feladatnak tartottuk. A szalmát mindenekelőtt a lucerna-alávetésekről távolítottuk el, s ezzel két fontos feladatot is teljesítettünk. Egyik feladatunk ugyanis az volt, hogy elősegítsük a lucerna-alávetések gyors fejlődését, a másik pedig az, hogy igénynek megfelelő minőségi takarmányalapot létesítsünk állatállományunk részére. A mezőgazdasági üzemekben arra törekedtek, hogy a gabona begyűjtését követően a takarmányalapba jelentős tételnek számító árpaszalmát egy-két napon belül biztonságba helyezzék, s ezt követően a többi szalma is a lehető leggyor sabban lekerüljön a földekről. 0 Milyen előnye van annak, hogy a talajok többségén tarlóhántás helyett a középszántást helyezik előnybe? — A középszántásnak az az előnye, hogy a tarló a mélyebb rétegekbe kerül és ott gyorsan elkorhad. A középszántott talajt lezárjuk, s ezzel az utővetemény számára megőrizzük nedvességkészletét. Az így kezelt talaj a természetes csapadékot biztonságosan befogadja és elraktározza. 0 Gondoskodtak a jövő szempontjából nagyon fontos vetőmagválasztékról? — A jövő gazdag termését megalapozó vetőmagtermő parcellákat még az aratás előtt kiválasztottuk. Ezen területek termését mezőgazdasági üzemeinkben gondosan gyűjtötték be és elkülönítve tárolják, kezelik, előkészítik vetésre. Gondoskodtunk róla, hogy elegendő jó minőségű vetőmagot tartalékoljunk saját célokra, s arról is, hogy a jó fajta, nagy hozamú vetőmagvakból más járások is kaphassanak. Ezzel is elősegítjük az országos gabonaprogram sikeres megvalósítását. 0 Milyen volt a terméseredmény? — A kalászosok termése jónak minősíthető. A Horný Bár-i szövetkezetben például búzából 69,40 (a gabona üzemi átlaga 65,24), a Dolný Bár-iban búzából 67,57 (a gabona üzemi átlaga 64,22), a holicei-ben búzából 64,3 (a gabona üzemi átlaga 61,45), a Horná Potflűiban búzából 67,02 (a gabona üzemi átlaga 63,64), a Gaböíkovói Állami Gazdaságban búzából 65,57 (a gabona átlaga 64,84), a csilizközi szövetkezetben búzából 62,03 (a gabona üzemi átlaga 60,15) mázsát értek el hektáronként stb. Ez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági üzemekben a gabonafélék termesztése a kívánt színvonalon van. Tény azonban, hogy járásunkban az említetteknél gyengébb eredmények is előfordultak. Például Hubicén 40, Mierovón pedig 49 mázsát értek el gabonából hektáronként, mivel talajviszonyaik rendkívül rosszak. Ezért terméseredményük szintén jónak minősíthető. 0 Külön tárolják a kenyérgabonát? — Igen. Arra törekedtünk, hogy a kenyérnek való minőségi gondozásban részesüljön. Most már a malmokon és a sütőiparon múlik, hogy a terményt átvegyék a felvásárlóktól és társadalmunk javára a lehető legjobban hasznosítsák azt. Ebben az évben ugyanis már nem fordulhat elő, hogy járásunkból a malmokba kenyérnek Száva búzát szállítsanak — amely takarmánybúza — és Jubilejná búzát küldjenek a takarmánykeverőbe — amely kenyérnek való gabona. 0 Járási méretben a terméseredmény szempontjából melyik búza jeleskedett? — A Solaris búzafajta helyenként 78—78 mázsa átlagot nyújtott hektáronként, és össztermés átlagában túlszárnyalta a járási átlagot. Ugyanakkor jó terméseredménnyel jeleskedett a jubilejná és a Száva búza is. Solaris búzát a járás területének 27, Jubilejnát 25, Szávát 35 százalékán termeltük. Gabonavetésünk összterülete 18 ezer hektár volt. A körforgás tehát ismétlődik, ami az adatok feldolgozásával kezdődik. Nagy gondot fordítunk a kimagasló eredmények sokrétű elemzésére, általánosítására, s az átlagon aluliak okának tüzetes felderítésére. Az utóbbi adatainak a feldolgozása a parcellákon, helyszíni szemlével kezdődik. Ott mindent feljegyeznek, s árra törekednek, hogy a gyenge eredmény a következő években még ne ismétlődjék. Napirendre kerül továbbá az előző és a soron levő év terméseredményeinek fajtánkénti összehasonlítása is. Ez )ó alapot nyújt a komplex elemzéshez. Végezetül a tapasztalatokat általánosítjuk. Összehívjuk az agronómusokat és más vezető dolgozókat s megbeszéljük velük a termelés fellendítését elősegítő további tennivalókat. 0 Mi tette lehetővé a begyűjtés gyors ütemű befejezését? — Járásunk területén az aratás mintegy nyolc napon belül lezajlott. Ez azért volt lehetséges, mert az utóbbi öt évben politikai és szakmai szempontból jól felkészült kombájnos munkaközösséget alakítottunk ki. Ezeknek többsége aratási idényen kívül a műhelyekben vagy traktorokon dolgozik. Ök készítik elő, javítják a kombájnokat a fő idényre, így az üzemelési meghibásodásokat is gyorsan eltávolíthatják. Ennek is nagyban köszönhető, hogy az aratást a rendkívüli kedvezőtlen feltételek között úgyszólván zökkenőmentesen befejezhettük. A kombájnosok munkaközösségének nagy érdeme, Jfogy kiküszöbölődött a pótalkatrészek hiánya. Ezek az emberek szakavatottan gondoskodnak a gépek zavarmentes üzemeléséről, s arról, hogy a súlyos hibákat megelőzzék. A gépek üzemeltetése szempontjából az is nagy előnynek számít, hogy a kombájnosok a ledőlt gabona aratásának a módját is jól elsajátították, tehát mesterei a munkának. Örvendetesnek mondható, hogy mezőgazdasági üzemeinkben nagyon jó összhangot alakítottak ki a gabona begyűjtése, a szalma elhordása és a szántás rugalmas végzése között. A gabona komplex begyűjtését a gazdaságok többsége sikerrel szorgalmazta, azonban a legjobbak közül ki kell emelni a lúči és a Dolný Bár-i szövetkezeteket, ahol a teendőket példásan, igényesen szervezték meg. Az elmondottak is bizonyítják, hogy a járás gabonatermesztése összhangjának a megteremtésével egyre jobb terméseredmény elérésére törekednek. HOKSZA ISTVÁN В idei küzdelmes kenyércsatéban a komárnői járás mezőgazdasági dolgozói megálltak a helyüket. Az elsők között teljesítették a gabona felvásárlási tervét és fejezték be az aratást. Gyors ütemben haladt a szalma begyűjtése is, és augusztus elejéig a terület 55 százalékán elvégezték a tarlóhántást. Alig helyezték biztonságba a gabonát, a törekvésük már a következő év termésének megalapozására irányul. De még mielőtt az új termés vetőmagja a talajba kerülne, célszerű visszapillantani a közelmúltra és kiértékelni az egész tenyészídő leforgása alatt végbement munkálatokat és intézkedéseket, hogy az idei év tapasztalatain okulva, a bevált termesztési módszereket a jövőben is érvényesítsük és a fogyatékosságokat kiküszöböljük. A gabonaprogram megvalósításában — amelynek végső célja az önellátás — csak úgy jutunk előbbre, ha évről évre jobban, többet és gazdaságosabban termelünk. Ehhez pedig a tartalékok optimális feltárása szükséges. Ezért alapvetően fontos, hogy a járásban a tanulságokat hogyan szűrték le. Peťovský Ján mérnök — a jmi termelési részlegének vezetője — elmondotta, hogy a gabonatermesztésben a legnagyobb előrehaladást az alapagrotechnikában érték el. Múlt év őszén — köszönve a komplex gabonabetakarítás sikeres megoldásának — gyorsan elvégezték a tarló- és középszántást, ezzel egyidejűleg a terület túlnyomó részén talajba juttatták a műtrágyák kétharmadát, és nagy gonddal előkészítették a magágyat. A gabonatermesztés eredményessége jelentős mértékben az őszi munkákon múlik. Az itt elkövetett mulasztások már szinte helyrehozhatatlanok. Ezért az idén még nagyobb gondot fordítanak az összes agrotechnikai intézkedésekre, amelyek a nedvességtartalom megóvására, a megfelelő tápanyag utánpótlására, a gyomirtásra, a tökéletes magágy-előkészítésre, valamint az egyenletes — a követelményeknek megfelelő mélységű — vetésre irányulnak. A Solaris, de a többi hazai újnemesítésü búzafajták térhódításával lényegesen javult a fajtaválaszték. A hazai fajták az idén „jelesre“ vizsgáztak. A hektárhozamuk 11—12 százalékkal túlszárnyalta a járási átlagot. Ezért elszaporításuk érdekében az idei vetés alkalmával már 30 százalékos arányban részesednek. De a rekordtermésü és kiváló minőségű Iljicsovka és Jubilejná búzafajták továbbra is a fajtaválaszték élvonalában maradnak. A múlt éveikhez viszonyítva az aratásra is jobban felkészültek, ami ugyancsak fontos tényezője volt a sikeres gabonatermesztésnek. Az idén például egy-egy kombájnra 65 hektár jutott, ami úgyszólván optimális megterhelést jelentett. Ezenkívül lényegesen több bálázóval, rendfelszedővel és erőgéppel rendelkeznek. Javult a munkaszervezés és fokozódott az ellenőrzés is. Valamennyi gazdaságban érvényesítették a gépek csoportos bevetését. Naponta figyelték a gabona érését, hogy a betakarítás optimális időben történjen. Szigorúan ellenőrizték az üzem veszteségét és teljes mértékben kihasználták a szárítókat. A szalma begyűjtéséhez az összes erőket mozgósították. A gyors és veszteségmentes betakarítást nagyarányú szocialista versenymozgalommal ösztönözték. A versenymozgalomban rejlő erőket az őszi munkák során is kihasználják. Azok a gazdaságok, amelyek az idén a gabonatermesztésben élenjárók voltak — mint például a verbői, nesvadyi, lakszakállasi, nemesócsai, esteséi vagy a csallóközaranyosi szövetkezetek — bebizonyították, hogy szaktudással, becsületes munkával és jó felkészültséggel az időjárás viszontagságai leküzdhetők és kimagasló eredmények érhetők el. A csallóközaranyosi szövetkezetben például árpából ötven, búzából pedig hatvankét mázsán felüli átlaghozamot értek el. Nagy László, a szövetkezet elnöke, úgy vélekedik, hogy a kimagasló hozamok megalapozása már az előző év gabona-betakarításakor kezdődik. A gyorsan végzett szalmabegyűjtés és tarlóhántás nemcsak a nedvességtartalom megóvása szempontjából fontos, hanem a gyomirtásnak és a kártevők elleni védelemnek leghatásosabb, de egyben legolcsóbb eszköze is. Több éves tapasztalatuk alapján a magasabb tarlót célszerű DAM—390-es —! folyékony nitrogén műtrágyával permetezni, hogy tarlóhántás után a szervesanyag minél gyorsabban elbomoljon a talajban, s ezáltal a kártevők szaporodása is korlátozódjék. Még a gabona-betakarítás előtt kijelölték azokat a területeket, ahova őszi vetések kerülnek, hogy az összes teendőket a leggyorsabb ütemben elvégezzék. A vetést fajták szerint irányítják. Elsőként a hosszabb, majd utánuk a rövidebb tenyészidejű fajtákat vetik. Fokozott mértékben ügyelnek a tőszám betartására is. Ha például a búza előveteménye cukorrépa és betakarítása késlelteti a vetést, akkor 10—15 százalékkal növelik a vetőmag mennyiségét. Fontos intézkedésnek tartják a megfelelő elővetemény kiválasztását is. Mivel a gabonaféléket a szántóterület 54 százalékán termesztik és a gabona gabona utáni termesztése elkerülhetetlen, ügyelnek arra, hogy búza után árpa kerüljön. Lehetőleg búza után búzát nem vetnek. Ennek köszönve a gabonaállományt ez ideig kártevők és betegségek nagyobb mértékben nem károsították. Nagy gondot fordítanak a gyomirtásra is. Ehhez elegendő vegyszerrel rendelkeztek. Hiányolják azonban a kártevők és betegségek elleni hatásos szereket. A sikeres gabonatermesztésben döntő szerepe van a legalkalmasabb fajták kiválogatásának. A fajtaválaszték jelentőségére az idei tapasztalatok figyelmeztetnek. A rövid, szilárd szárú, illetve jő állóképességű fajták váltak be legjobban. Az állóképesség, de a hozamok szempontjából egyaránt a Solaris búzafajta állta meg legjobban a helyét. A 120 hektáros parcellán termesztett Solarisból elérték a 65 mázsa átlagtermést. A legjobb minőségű árpának az Ametis és a Spartan fajták bizonyultak, amelyek a gyakori viharok ellenére sem dőltek meg, s a betakarításuk minimális veszteséggel járt. A többi árpafajták — például a Rapid, Favorit stb. — megdőltek, ami jelentősen nehezítette a betakarítást, s a veszteségek az átlagnál nagyobbak voltak. Tekintettel a fajták szerepére az átlaghozamok alakulásában céltudatosan irányítják a fajtaválasztékot is. Ebben nagy segítségül szolgál a kisparcellás fajtakísérletekben rejlő lehetőségek ésszerű kihasználása. Évente nyolc-tíz újnemesítésű vagy hagyományos fajtával próbálkoznak, s az adott termőhelyi adottságokban legjobban bevált, vagyis a legjobb termést nyújtó fajtákat választják ki. Az idei nehéz év bebizonyította, hogy a gabona sikeres betakarításához mennyire fontos a jó felkészülés. Az aratás kezdetén, amikor a csapadékos időjárás gátolta a munkát, tizenkét nap alatt csak a terület felét — hatszáztizenöt hektárt — tudták leratni. Amikor már jobbra fordult az idő, hasonló területről a gabonát úgyszólván négy nap alatt takarították be. Felbecsülhetetlen segítséget jelentett a hangárszerű hideglevegős szárító, amelynek szünet nélküli üzemelése lehetővé tette a húsz-huszonkét százalékos nedvességtartalmú gabona gyors szárítását és tárolását. Az aratással egyidejűleg — az összes erők mozgósításával — gyors ütemben haladt a szalma begyűjtése, amelyet augusztus második hetében be is fejeztek. A hat nagy teljesítményű traktor gyorsan végzi a tarlőhántást is. A tapasztalatok többek között arra utalnak, hogy a gabonatermesztésben még jelentős tartalékok vannak. Elsősorban nagyobb gondot kellene fordítani a pontos talajelemzés és az elvárt hozam szerint adagolt műtrágyázásnak. Ehhez természetesen megfelelően felszerelt laboratóriumok szükségesek. Ebben nyújthatna nagyobb segítséget az agrokémiai központ. Célszerű lenne például az árpa fajtaválasztékának a bővítése is, mert e téren bizonyos stagnálás tapasztalható. Ezen túlmenően több fajtánál jobb minőségű — jobb szaporítási képességű — vetőmagra is szükség lenne. Az új nemesítésű elismert fajták szaporítása ugyanis hosszadalmas, s amíg a kiváló biológiai anyag a termesztőhöz kerül, bizony gyakran hosszú idő telik el. Azonban a gabonatermesztés legnagyobb tartalékai az emberi tényezőkben rejlenek. A legtöbb hiányosság és mulasztás még mindig a fajta szerint megkülönböztetett agrotechnika elhanyagolásában tapasztalható. Ezért minden gazdaságban az eddiginél még jobban szigorítani kell az agronómiái fegyelmet és következetesen be kell tartani az összes agrotechnikai intézkedéseket. KLAMARCSIK MÄR1A mérnök Sikeres begyűjtés volt Halász Jánossal, a Komárnői Állami Gazdaság üzemi pártbizottsága elnökével való beszélgetés folyamán az alábbiakat tudtam meg az idei termény-betakarításról: Az idei aratás a kedvezőtlen időjárás végett bizony nehezen kezdődött. A termés gazdagnak mutatkozott, azonban az eléggé hűvös, esős időjárás következtében nehezen érett a gabona. Egyszerre húsz kombájn kezdte a nagy munkát. Ebből öt a gazdaság saját kombájnja volt, tizenöt pedig a pferovi járásból érkezett. A gazdaság búzából 1215 hektáron 58,82 mázsa átlaghozamot ért el hektáronként, árpából pedig 452 hektáron 50,09 mázsa lett a hektárátlag. A sikeres aratás befejeztével azonban újabb és újabb gondok állnak elő. A nagy szárazság következtében a szántással ős az öntözéssel vannak problémáik. Kevés a rendelkezésre álló öntöző-berendezés és a vízmennyiség! Ezt főleg a kukorica, a cukorrépa és az évelő takarmányok sínylik meg. Holczer László
