Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-24 / 25. szám
Gpjnbaegyetem mindenkinek GOMBAÉTELEK RECEPT|EI (V.| BAB1GZELEK GOMBÁVAL. Száraz fehér vagy tarka habból főzeléket készítünk. Az apróra vágott gombát hagymás zsíron pároltuk, majd összekeverjük a már félig puha babbal. Tehetünk még hozzá apróra vágott füstölt szalonnatöpörtyüt is 11a a főzelék megfőtt, berántjuk és tejföllel tálaljuk. Hozzávalók: 30 Dg gomba, 50 Dg bab, szalonna, zsír, tejföl, hagyma és fűszerek. GOMBÁTOKAT. A gomba tönkjét levágjuk, feldaraboljuk, majd forró vízzel megmossuk. Forró hagymás zsírba tesszük, kevés borsot hintünk rá, s amikor jól megpuhult, apróra vágott zöldpetrezselyemmel és tejföllel elkeverjük. Kitűnő eledel sültek vagy tojásrántotta mellé, de magában is ízletes. GOMBÁVAL TÖLTÖTT PAPRIKA. Ugyanúgy készül, mint a hússal töltött paprika. Paradicsommártást készítünk, leforrázzuk a paprikát és megtöltjük. Töltelék: a félig főtt rizst összekeverjük egy egész tojással és az apróra vágott, kevés hagymán puhára párolt gombával, melyet ízlés szerint fűszerezünk. Az ezzel megtöltött paprikát paradicsommártásba tesszük és lassan megfőzzük. Hozzávalók 4 személyre: 40 Dg gomba, 24 Dg rizs, 8 zöldpaprika, paradicsommártás, tojás és fűszerek. GOMBÁSFELSÄL. Vásároljunk 1 kiló felsált, verjük ki és sózzuk be. Ha már egy-két óráig állt a sóban, tegyünk a lábasba 10 Dg zsírt és 5 Dg kockára vágott füstölt szalonnát. Ha a szalonna kisült, futtassunk meg a zsírban egy fej apróra vágott vöröshagymát és 15 Dg vékony szeletekre vágott gombát. Tegyük rá a húst és körülbelül 3 óra hosszat pároljuk. Ha megpuhult, vágjuk szeletekre és úgy tálaljuk. Zsírjára szórjunk egy kávéskanálnyi lisztet egy kissé pirítsuk meg, tegyünk hozzá 2 del tejfölt és öntsük a húsra. Rizzsel vagy tarhonyával tálaljuk. Tasnádi Gábor, mérnök |y|indazok, akik a baromfitenyésztés történetét jól ismerik, tudják, hogy hazánkban a pulykatenyésztésnek évtizedes hagyományai vannak. Igaz, nagyüzemileg leginkább a déli, melegebb éghajlatú vidékeken — a nagykiterjedésű legelők mentén — hasznosították. A kisállattenyésztők tarlón, fűvel vagy apró bokrokkal benőtt mocsaras helyeken Is sikerrel tenyésztették. A bükk-, cser- és gesztenyefákkal beültetett területeket is kihasználták, jól tudják ugyanis, hogy ezeknek a fáknak a termését egy ál-A fajtaismeret a tenyésztés záloga lat sem emészti meg olyan könnyen, mint éppen a pulyka. A pulyka húsa igen ízletes, így már a múltban Is keresett árucikk volt. Az idősebbek bizonyíthatják, hogy az akkori kereskedők a szárnyasok közül a pulykáéit fizettek a legjobban. Nem csoda ezért, hogy a pulykatenyésztés fejlesztésére az akkori kormány is felfigyelt. Az idén van 75 éves évfordulója annak, hogy az akkori vezetők felhívással fordultak a baromfitenyésztéssel foglalkozó intézményekhez: figyelmeztetve őket arra, hogy a pulykatenyésztés fejlesztésére nagyobb gondot fordítsanak. Az akkori tenyésztők is megtanulták, hogy az egyes fajták alapos Ismerete nélkül a baromfitenyésztés továbbfejlesztéséről nehéz beszélni. Nemcsak ismerték a fehér, a bronz, a boszniai, a mexikói, az amerikai vagy a -francia fekete stb fajta tulajdonságait, de ismerték ezek méreteit, testrészeinek alkatát, színeződését, s a pulykatenyésztés sikerének egyéb tényezőit is. Ügy gondolom, ez az Ismeret a pulykatenyésztés ma is rejtett tartaléka. A fehér magyar pulyka. A szakirodalom szerint ez a fajta eredetileg Mexikóból származik, s hozzánk valószínűleg Igen régi időben került. Elődeink nemcsak húsáért, de tolláért is tenyésztették. A fehér magyar pulykát természetesen nemesítették. A bronzpulyka. Az amerikaiak tenyésztették ki, az ott hosszú időn át tenyésztett fajtatiszta szelíd pulyka és az erdőkben tenyésző edzett és a baromfibetegségeik tránt kevésbé fogékony pulykakakasokkal folytatott keresztezés által. A bronzpulyka külseje gyönyörű. Húsa ízletes, felnevelése — edzettebb és igénytelenebb természeténél fogva — — könnyebb, mint az egyéb külföldi fajtáké. A francia fekete fajta. Francia pulykatenyésztők nemesítették tki. Hazánkban ezt a fajtát már több mint nyolcvan éve hozták be. Tenyésztése ugyan elterjedt, az akkori eredmények nagyon kielégítők voltak, de a tenyésztés fokozottabb mértékére nem volt kilátás, mert a bronzpulyka nagyon nagy vetélytársa volt. Bár ez sajnálatos, mert tenyésztésére hazánkban különösen a melegebb éghajlatú vidékek nagyon megfelelőek. Ugyancsak ajánlani lehetne az SZKSZ alapszervezetei vezetőinek. Kmoskó László, mérnök A betegségek megelőzésének lehetőségei Minden kisállattenyésztőnek ismernie kell a tartott állatfaj leggyakrabban előforduló betegségeit, s az ellenük való védekezés lehetőségeit, módszereit. Csakis ezeknek az ismereteknek a birtokában előzhetők meg a betegségek. Már a tenyész- vagy haszonállatok beszerzésekor, vásárlásakor gondolni kell ezekre a lehetőségekre, s amennyiben mód nyílik rá, meg kell vizsgálni az előző tartási hely, illetve a származási hely állategészségügyi viszonyait. Így először is meg kell állapítani, hogy nem fordult-e ott elő olyan fertőző betegség, amelyet az állatok magukkal hurcolhatnak. Az a kisállattenyésztő, aki nem ismeri fel a fertőző betegségek természetét, tüneteit, alapvető hibát követ el. Ugyanis a beteg állományból kiválaszthatja a még egészséges vagy egészségesnek látszó egyedeket, de nem gondol arra, hogy ezek már fertőzöttek is lehetnek, esetleg éppen a betegség lappangási időszakában vannak. Ilyen esetben a vásárolt állatok között néhány nap elteltével ugyanaz a betegség jelentkezik, amely a származási hely állományában már megvolt. Ha a vásárolt állatokat nem különítjük el, akkor ezek a saját állományt is megfertőzhetik. Előfordulhat az is, hogy a fertőzött állományból származó, de egészségesnek látszó egyed már nem betegszik meg, mert a betegséget átvészelte. Vigyázni kell, mert az ilyen állat a ragályanyagot egy ideig még ürítheti, s a vele érintkező fogékony állatokat megfertőzheti. Olyan betegségek is vannak, amelyek esetleges jelentkezésével számolni kell. Erre az esetre manapság már rendelkezésre állnak olyan védőoltások, vakcinák, amelyek a későbbi megbetegedést, illetve elhullást megakadályozhatják. Ajánlatos tehát az új állatok beszerzésekor a szükséges védőoltások megtörténtét igazoltatni, illetve a meglevő állomány megelőző oltásáról gondoskodni. Az új tartási helyre máshonnan kerülő állatokat minél hosszabb ideig — legalább néhány hétig — elkülönítve, megfigyelés alatt kell tartani. Ennek során ügyeljünk arra, hogy az elkülönített állatok se közvetlenül, se közvetve ne érintkezhessenek a meglevő saját egészséges állománnyal. Amenynyiben a megfigyelési időszak alatt az elkülönített állatok között fertőző betegség jelentkezik, el kell őket távolítani, a tartási helyüket pedig fertőtleníteni kell. Még a legnagyobb elővigyázatosság és körültekintés ellenére is előfordulhat, hogy a vásárolt állatok (ha bacilusvagy vírusgazdák) fertőző betegséget hozhatnak be az állományba. (A bacilus- vagy vírusgazdák olyan állatok, amelyek egy fertőző betegséget már átvészeltek, de gyógyulásuk után a kórokozó szervezetükben életben maradt.) A fertőző betegségek egy része öröklődhet. A fertőzött szülők, amelyek látszólag egészségesek, hordozói lehetnek a betegségek kórokozóinak. Például az örökölhető baromfibetegségek az utódoknak csak egy részében jelentkeznek. A fertőzötten kelt egyedek azonban megfertőzhetik társaikat, s így a nagyobb arányú elhullás forrásai is lehetnek. Az úgynevezett fertőzéses immunitás állapotában levő szülők utódaikat viszont védőanyagokkal is ellátják, ezért az örökölt betegségek felismerése csak bizonyos megfigyelési időszak eltelte és ellenőrző vizsgálatok eredményének ismerete után lehetséges. A kisállattenyésztők gyakran elkövetik azt a hibát, hogy az állatok elszállásolásánál a terület- és létszámnormákat nem veszik figyelembe, s ha ezzel a kockázattal esetleg némi eredményt érnek el, a későbbi telepítésre vonatkozóan téves következtetéseket vonnak le belőle. Egy-egy állatcsoport biológiai tartalékai mindig különbözőek, a természetes ellenállóképességtik tehát ugyancsak különbözőképpen alakul, azon belül esetenként fertőzöttek is lehetnek egyes betegségek kórokozóival. Előnevelt, de kifejlett állatok vásárlásakor is gondolni kell arra, hogy a szállítás, az új elhelyezés körülményei, az esetleges takarmányváltozás stb. jelentősen csökkenti az ellenállóképességet. Az új állatok beszerzésekor ezért ajánlatos megtudni, hogy milyen volt a korábbi takarmányozásuk, s legalább átmenetileg azonos módon, azonos összetételű takarmánnyal kell etetni őket. Ez azért is fontos, mert például a gyári takarmánykeveréken tartott állatok nem ismerik a szemes takarmányokat, a szemesekkel etetettek viszont a tápokat. Ha tehát átmenet nélkül változtatjuk meg a takarmányt, előfordulhat, hogy az állatok napokig is koplalnak. Forrásanyag alapján: -blmjy Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének Lučenecl (Losonc) járási Bizottsága már több mint 25 éves múltra tekint vissza. Nemrégiben Petyi Gyula állatorvos személyében új elnök került a járási bizottság élére. A jb titkári tisztségét már nyolcadik éve Kövy Zoltán tölti be. Kövy elvtárs egyébként már 25 éve tagja az SZKSZ luCeneci városi szervezetének és 11 éve különböző vezetőségi tisztséget tölt be. Vele beszélgettem a járási bizottság munkájáról és tevékenységéről. — A járási bizottság hatáskörébe nem nagy terület tartozik, ennek ellenére munkásságával, elért eredményeivel előkelő helyet foglal el már országos méretben is — mondotta a jb titkára. — Járásunkban eddig még csak 13 helyi szervezet működik, melyeknek a múlt év végén 430 fizető tagjuk volt. Az alapszervezetek közül a losonci és a. fifakovúi (Fülek) mellett a kokavai, a terbelédi és a csákányházi a legtevékenyebb, legerősebb. — Járásunkban a tagok a kisállattenyésztésnek В fajtáját űzik. Ide tartozik az akváriumos halteuyészlés, az egzotikus madarak tenyésztése, a nyúltenyésztés, a kaparóbaromfiak (tyúkok, csirkék), a víziszárnyasok (kacsa, liba), a juhok és a kecskék tenyésztése, valamint a kutyatartás. Ezek közül a baromfitenyésztők csoportja a legerősebb, s egyben a legjobban működő. Az ebbe a tevékenységbe tömörülő hetven tag figyelemre méltó munkát végez. A járási bizottság egyik becsülettel teljesítették. így van ez az Idén is. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy ismét megrendezik a járási jellegű kiállítást, mindemellett két helyen rendeznek még helyi jellegű óllatkiállítást. A járást kiállítást Divinben, a helyieket pedig Csákányházán és Hradištén rendezik meg. Mindemellett 3000 óra társadalmi munka és száz kitüntetést, érmet kaptak kedvenceikért. Maga Kövy elvtárs is több kitüntetésben részesült. Legbüszkébb arra a két éremre, melyeket 1976-ban Lipcsében, illetve Nitrán kapott kutyáiért. Sokéves eredményes munkásságáért az SZKSZ bronzérmét Is elnyerte. A járási bizottságnak még ma sincs hivatalos helyisége, így a gyűléseiket is magánházakban, lakásokban, jobb esetben az iskolában tartják meg. A közeljövőben szeretnének házat venni, s azt saját céljaiknak megfelelően átalakítani. A városi nemzeti bizottság vezetősége azonban ehhez sem adott hozzájárulást. Pedig az ő esetükben, mint a Nemzeti Front szervezetének közügyéről van szó. így a szervezeti és klubélet szervezése komoly problémákba ütközik. Reméljük, hogy a Lučeneci Városi Nemzeti Bizottság illetékes dolgozói a jövőben megoldják a járási bizottság helyiségkiutalási problémáját, hozzájárulva ezzel a kisállattenyésztők magasabb színvonalú irányításához és a szervezeti élet szervezéséhez! SÓLYOM LÄSZLÖ, Lučenec Az előbbrelépést szorgalmazzák erőssége, hogy évente rendszeresen rendez járási és helyi jellegű állatkiállításokat. — Sajnos, a járási jellegű kiállítást tavaly is Füleken kellett megrendeznünk, mert a járási székhelyen még helyiség sem áll a jb rendelkezésére, de a város vezetősége sem mutat megértő igyekezetét, segítséget! A NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaikat elvégzését is vállalták, elsősorban a mezőgazdasági idénymunkák, másodsorban pedig a „Z“-akciók keretében. A járási bizottság ezenkívül felajánlást tett arra, hogy az SZKSZ III. kongresszusának (amint azt tudjuk, erre a jövő évben kerül sor) tiszteletére a helyi alapszervevezetek számát tizennyolcra, a tagok számát pedig ötszázra gyarapítják! Az alapszervezetek tagjai száz V 1 Gyémántgalambok Pastuch Ľudovít bratislavai kisállattenyésztő tenyészetéből. (Pavlovcík V. felvétele) A múlt év januárjában első ízben találkoztunk az Ornita elnevezéssel, az egzotikus madarak szlovákiai kiállításán. A bratislavai esemény kezdete sokat ígérő, hiszen az idén október 27—29-én ismét megrendezik az ORNITA BRATISLAVA ’78 kiállítást. A kiállítás megrendezéséért a2 SZKSZ Városi Bizottságához tartozó és az egzotikus madarak tenyésztésével foglalkozó, szakosított helyi alapszervezet a felelős. A kiállítási bizottság igazgatója Maglen Ctimír mérnök, szervezési titkára pedig dr. Dúha. A kiállítási bizottság a jelentkezéseket 1978. szeptember 30-ig a következő címen fogadja el: ORNITA Bratislava ’78, poštový priečinok 896 19. A kisállattenyésztők ugyanitt érdeklődhetnek a kiállítással kapcsolatos, részletes feltételekről. A kiállításon résztvevő példányokat két részre osztják: Egyik csoportot a már értékelt, a másikat pedig a korábban még nem értékelt madarak képezik. A kiállítás keretében a többféle színárnyalatú kanárimadarak, a zebra- és rizspintyek, a hullámos papagájok, a nimfapapagájok, a rozellapapagájok és a gyémántgalambok, valamint az énekes és ékes papagájok értékelésére kerül sor. A madarak minden fajtájánál első, második és harmadik helyezést, a hullámos papagájok minden csoportjánál pedig három helyezést Ítélnek oda. A kiállítás keretében ezen kívül még a következő díjak odaítélésére is sor kerül: Az eddig még nem értékelt madarak legjobb kiállítója; A legsikeresebb tenyésztő; A keresztezett madarak legjobb tenyésztője; A kiállítást megtekintők díja. Ügy tűnik, októberig még van elég idő. A kirándulások szervezésére igen, de a kiállítandó madarak előkészítésére már itt van a legfőbb idő. VACULA FRANTIŠEK .л л .*♦л л «$. .j, л •> л * ♦> ♦> ♦>*> *> -> «J
