Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-06-24 / 25. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES » 1978. június 24. A Írná Q/Z, MK§W& А XX. század közepe táján alapvető minőségi változás következett be az urbanizálődásban Is. Kisebb-nagyobb városok keletkeztek és ez a folyamat napjainkban is tovább tart. A futuro­lógusok szerint már a közeljövőben, századunk végén a lakosságnak több mint a fele városokban fog élni, mi­vel a falun élő emberek tömegei ke­rülnek be szüntelenül a városokba — szerte a világon. A hazánkban is mindenütt tapasz­talható gyors városiasodás új telepü­lésmódokat és sok-sok más, eddig szokatlan hatást zúdít az emberekre. Ezen hatások között előkelő helyet foglal el az a tény, hogy a városi em­berek egy részének nem mindig sike­rül gyorsan megtalálni a közösségi életnek azokat a formáit és kereteit, amelyek között korábban a faluban élt. A társadalomban, de mégsem a közösségben élés, az egyedüllét, a be­­feléfordulás — néha az anyagi javak túlzott hajszolása — egy idő után így járul hozzá az idegrendszerünk egyen­súlyának megbillenéséhez, az egész­séges életritmus felborulásához. Az életszínvonalunk fokozatos e­­melkedésével párhuzamosan például többet eszünk, iszunk, kalóriadúsabban táplálkozunk, mint amire szükségünk volna és lényegesen kevesebbet moz­gunk, főleg a napfényen s friss leve­gőn. Ha mindehhez hozzátesszük a le­vegő, a közvetlen környezet növekvő szennyezettségét, a fokozódó zajártal­mat, a sokszor szürke lakótelepek összhatását és a nap mint nap ránk ömlő, a legkülönbözőbb érzelmeket kiváltó lnformáció-dömpinget, máris magyarázatot . találunk, kapunk a gyógyszerfogyasztás nálunk is észlel­hető lassú emelkedésére, valamint ar­ra, hogy miéyt nevezi sok szakember, orvos a szív, az ideg s érrendszeri megbetegedéseket, az ingerlékenysé­get, az idegességet, illetve a magas vérnyomást a mai kor népbetegségé­nek. Ez utóbbival kapcsolatban érde­mes megemlíteni, hogy az Egészség­­ügyi Világszervezet sem véletlenül nyilvánította az 1978-as évet a magas vérnyomás — a hipertónia — elleni harc világévévé, ugyanis e betegség­ben szenvedők száma a Föld minden táján magas — hazánkban is több százezer — és emelkedő irányzatot mutat. A magas vérnyomás, a neurotikus konfliktusok, a felhalmozódó fáradság egyik lényeges oka kétségtelenül az, hogy a ma is falun lakókkal szemben — ahol többet élnek a szabadban, a fizikai munka jobban igénybe veszi a szervezetet, kevesebb a szabad idő — a városi ember szabad idejének a fel­­használása gyakran eltolódik a pasz­­szív, mozgásszegény tétlenség irányá­ba. Sokszor persze a külső tényezők is szerepet játszanak ebben. A mun­kahelyek, az otthonok fokozott gépe­sítése, vagy a gáz- és távfűtés terje­dése mindinkább megfoszt bennünket a legkisebb testmozgástól is, az autó pedig „megkímél“ a járkálás, a néze­lődés, levegőzés egyszerű, de nagy jelentőségű változatosságától. Vannak aztán, akik ha ki is mozdulnak sza­bad idejükben hazulról, legfeljebb füs­tös presszókba, éttermekbe ülnek be néhány órára. Ezt tartják boldogító­nak, pedig ez alapjában téves, helyte­len felfogás, sőt káros. Néha figyelmen kívül hagyjuk azt az igazságot is, amely szerint az em­ber boldogságához mindenekelőtt há­rom dolog kell. Először is társadalmi biztonság. Ez szocialista hazánkban — ahol nem ismerjük a kapitalista or­szágok népeit szüntelenül gyötrő munkanélküliséget, ahol a harcokban edzett, tapasztalt CSKP vezet minket, a nemzeteink, népeink érdekeit szol­gáló politika, а XV. kongresszus ha­tározatának a megvalósítására törek­­sünk —, a legteljesebb mértékben megvan. Másodszor szükséges a testi egészség. Ennek védelmét többek kö­zött színvonalas és ingyenes, széles körű egészségügyi ellátás, gyógysze­rek, gyógymódok, szervezett üdülte­tés, orvosok ezrei, híres gyógyfürdők tucatjai stb. szolgálják hazánkban. Harmadszor szükséges az ember lelki egyensúlya, aminek elérését viszont csupán az egészséges életmód, az okos biológiai ritmus kialakítása se­gítheti elő. És itt kerül fokozottabban előtérbe a kert, л kerti munka sze­repe. Fontosságát — az évről évre terebélyesedő kiskertmozgalom tanú­sága szerint — szerencsére mind töb­ben ismerik fel. Hazánkban is tízezrek bizonyíthat­ják már, hogy nincs az az idegcsilla­pító, amely úgy hatna, úgy oldaná a loholó, rohanó, agyonterhelt ember­ben felgyülemlett feszültséget, mint a kora reggeli, vagy a késő délutáni ásás, locsolás, gyomlálás, matatás a földön, később a zöldben, az árnyas fák alatt. A kerti munkának afcután nagy előnye az is, hogy egész évben, sőt egy életen át végezheti az ember, hiszen akad ott tennivaló kora tavasz­tól késő őszig bőven. Igaz, a föld, a telek, a munka „rab­bá“ teszi az embert, de busásan fizet, hiszen mi lehet szebb és jobb dolog a tiszta levegőnél, a szemet-lelket nyugtató, zöldellő kiskertnél?! A hosz­­szabb távon végzett ritmikus fizikai munka elismerten gyógyhatású, mert meghozza az ember étvágyát és az édes álmot, azután a derűt, a lelki nyugalmat. Mert gondoljuk csak meg, milyen nagyszerű dolog egyebek kö­zött szalonnát pirítani a kert végében, kihúzni a zöldhagymát, a retket a földből, paradicsomot, paprikát, ubor­kát, epret, ribizlit és sok egyéb gyü­mölcsöt szedni, fehér cipó, kolbász vagy sonka, friss hidegvíz — esetleg hűtött sör — mellett, miközben sok­­lehetőség adódik megropogtatni az egészségesen fáradt derekat. Kétség­telenül jobb így köszönteni vagy bú­csúztatni a napot, mint tablettákkal, négy-öt feketekávéval, féldecivel, ka­rikás szemmel és zúgó fejjel. Természetesen ezen túl az anyagi jövedelem sem lebecsülendő — mivel a zöldség, a virág ára is néha elég magas —, de a kerti munka igazi, legfőbb haszna mégiscsak az ember egészsége, ami mindennél drágább, fontosabb, ha úgy döntöttünk, hogy élni akarunk és ráadásul a lehetősé­geknek megfelelően, legalább 75—80 évig. Kanizsa István Több mozgáslehetőséget a gyerekeknek! Mi a bioritmus? ,;v , ^ ; •* ". • Humboldt, a berlini egyetem névadója figyelte meg, hogy a moszkitórajok naponta többször, szinte másodpercnyi pontossággal azonos időben rajzot­­tak, majd nyugalomra tértek. Ez a megfigyelés vetette meg talán a bioló­giai életritmus-kutatás alapjait. Ez alatt az élővilágban meghatározott nap­szakaszokban ritmikusan visszatérő változásokat értjük. E változások isme­rete nemcsak a kíváncsi ember érdeklődését elégíti ki, hanem a ritmus tiszteletben tartása, óvása, egyben a betegség megelőzését is segíti. Külö­nösen ezért érdemes lényegével megismerkednünk. ÉBRENLÉT -*- ALVAS Az állatvilágban és természetesen az ember életében a legfontosabb nap­szakos ritmus a nappali ébrenlét és az éjszakai alvás. Az ébrenlétről és az alvásról jól ismert, hogy az agy bizonyos központjaiban végbemenő, inge­rületi, illetőleg gátlási folyamatoknak következménye. Az agy ébrenléti — alvási — központjainak működését befolyásolja ugyan a világosság és sö­tétség, de mégsem a külvilági inger, hanem az agyunkban velünk született ritmusszabályozás eredményez alvást, illetőleg ébrenlétet. Ha kísérleti sze­mélyt föld alatti pincében helyeznek el, ahol akkor gyújthat lámpát, ami­kor akar, és akkor fekhet, illetőleg kelhet, amikor jólesik, akkor is apró eltolódásokkal a napszakos ritmusban bekövetkezik az alvás és az ébrenlét. Éppen ez a tény keltette fel az orvoskutatók érdeklődését. Sokezer em­bert vizsgáltak, akik éjszakai műszakban dolgoatak, tehát akkor voltak ébren, amikor az emberek többsége alszik, és akkor aludtak, amikor a leg­több ember dolgozik. Kiderült, hogy az éjszakai műszak — ha nem túl gyakran váltogatják a nappalival — nem gyakorolt káros hatást az ember idegrendszerére. Legfeljebb akkor keletkeztek enyhébb panaszok, például verejtékezés, fáradékonyság, vagy alvászavar, ha sűrűn cserélgették a mű­szakokat, vagy ha az éjszaka dolgozó nappali álmát gyakran és erőszako­san megkurtította. feketekA\é és tArsai Az ébrenlét és alvás ritmikus változásán kívül — a testhőmérséklet, a vérnyomás, a vércukor, a pulzusszám és — sok-sok más élettani jelenség mutat napszakos biológiai ritmikus változást. Egyértelműen bebizonyított, hogy azok a felnőttek, de méginkább a gyermekek vagy fiatalok, akik akár tanulás,.akár szórakozás céljából feketekávéval vagy más élénkítő szerrel rendszeresen megrövidítik éjszakai alvásidejüket, azoknál előbb-utóbb nem­csak álmatlanság, hanem sok-sok más negatív idegrendszeri panasz lép fel. Érthető is, hiszen imént esett szó arról, hogy a légzés, a pulzus, a gyomor­­nedv-elválasztás stb. is ritmikusan változik. Ha a főritmust megzavarjuk, nyilvánvaló, hogy a felsorolt „kisebb“ ritmikus változások is zavart szen­vedhetnek. Természetesen az alváshiányból származó vegetatív idegrend­szeri panaszok megszüntetésére nem a nyugtatószer a legideálisabb orvos­ság. Legelőnyösebb, ha az életkornak és a biolóigai szükségletnek megfe­lelő ideig pihenünk, alszunk. Az ember, sajnos, nem fekhet le mindig, amikor álmos (gyakran azért, mert a tv-műsort -végig akarja nézni), de nem várhatja be a természetes ébredés idejét sem. Az ébresztőóra sokszor kikergeti az ágyból, amikor még békésen tudna szundítani. Az ébresztőórát meg lehet szokni anélkül, hogy biológiai ritmusunk jelentősen károsodna. De hozzá kell igazítanunk a le­­fekvési időt. Akinek tehát korán kell kelnie, feküdjön le idejében, 6—8 órát mindennap aludjon. A modern élet az egyik legfonto­sabb életelemüktől, a sok mozgással párosult szabadtéri játéktól fosztja meg a városi gyerekeket. A valamikor minden házhoz hozzátartozó udvarok rendje a népesség növekedése miatt soha többé vissza nem állhat, tehát megoldás csak a játszóterek, játszó­parkok építésétől remélhető. Az ilyen helyeknek, valamint az oda tervezett eszközöknek, játékoknak, szerkeze­teknek nagyon sokféle igényt kell ki­elégíteniük. Elsősorban mozgásra csá­bítónak kell lenniük, tehát érdekes­nek, s valamilyen feladatot adónak. Cgy kell megszerkeszteni őket, hogy a szervezet számára módot adjanak a hiányzó mozgásfajták végzésére, s az egyre növekvő testmagassághoz ará­nyos izomzat kialakulását segítsék elő azoknál a korosztályoknál, amelyek számára a rendszeres sportolás még korai lenne. Nem kevésbé fontos, hogy a játszó­téri eszközök a fiatalok képzeletét is «gjgpgSl *$»»от»**® 7*$ megmozgassák. Természetesen a ki­sebb és nagyobb gyerekek számára ez nem jelentheti mindenben ugyanazt, de a szellemesség és a konstruálási hajlam fejlesztésére, az építés vágyá­nak kiélésére szolgáló lehetőség meg­adása mégis egyformán elengedhetet­len minden korosztály számára. A játszóeszközöknek rendkívül tartó­saknak is kell lenniük. Nemcsak azért, mert átlagon felüli igénybevé­telnek vannak kitéve, hanem főképp azért, mert a gyerekeknek korlátozott a veszélyérzetük, s így a sérülések balesetek lehetősége is jóval nagyobb közöttük, mint a felnőttek világában. A játszóterek, játszóparkok „berende­zése“ nem is olyan egyszerű tehát, mint ahogyan az első pillanatra lát­szik. Nagyon sok verejtékezésnek, szívdobogásnak, légzési nehézségnek, piru­lásnak vehetnénk elejét, ha biológiai életritmusunkat mai rohanó, modern korunkban is tiszteletben tartanánk. Dr. SZENDE! ÁDÄM Seholsincsország Nekeresd falu­idban élt egyszer egy nagyon egény ember a feleségével meg ki­ne gyermekével. Hogy miből éltek, t bizony csak a szegény ember tud , de nem árulta el senkinek. Hajnalban kelt, nyakába akasztotta tarisznyát, és ment a gazdag em­­<rhez dolgozni. Hajnaltól késő estig ilgozott, de mindig jókedvű volt és dám. A gazdag ember sehogyan sem tette a szegény ember vidámságát, méreg ette, mert nem tudta kifúr észni a titkát. Egyszer aztán elhatározta, hogy val­lóra fogja a szegény embert, ami­­or dolga végeztével eléjárult a fizet­őért. Nyájasan üdvözölte, és kerese­tt megtoldotta egy krajcárral. — Mert jól dolgoztál — mondta a zzdag ember. — De áruld el már ne­­em, szegény ember, miért vagy le lindig olyan vidám és jókedvű? A szegény ember mosolyogva hall­atta a gazdag embert, aztán csak nnyit mondott: — Titka van annak. — Tudom — szólt a gazdag. — Tu­­om. Adok még egy krajcárt, ha meg­­wndod, hogy mi a titka. A szegény ember tarisznyájába tette krajcárt, s így szólt: — Ez a titka, a tarisznya. — Ugyan, milyen titka lehet egy topott tarisznyának? — Az, hogy ebből sohasem fogy ki a krajcár. Elköltőm belőle, és terem helyette benne a másik. — Az ördögét, csakugyan a tarisz­nyádban lehet a titok, mert ha én a cifra tarisznyámból elköltőm a pénzt, abban egy fia garas sem lesz ismét, ttmíg nem teszek bele. Add el a ta­risznyádat! BABA MIHÁLY: A tazwmtya titka — Nem adhatom — mondja a sze­gény ember —, nincs más kincsem. — Adok érte száz koronát, két csengös lovat vehetsz érte. A szegény ember nem akarta eladni a tarisznyát, hiszen abba rakta az en­nivalót reggel amikor dolgozni indult, este meg a keresetét. De amikor a gazdag kétszáz koronát ígért érte, le­vette a válláról. — hegyen hát — mondta. Kivette belőle a krajcárokat, és a kopott ta­risznyát átadta a gazdag embernek. Aztán vidáman merit haza a kajcá­rokkái, meg a kétszáz koronával. A gazdag emberrel nem találkozott azután, mert most már nem ment hoz­zá dolgozni. Vett egy darab földecs­­két, meg egy tehenet. Telt, múlt az Idő, és egyszeresük a gazdag ember bekopogott a szegény emberhez. — Baj van a tarisznyáddal, szegény ember — panszkodott. — Ugyan, mi? — Ez is olyan, mint az én cifra ta­risznyám. Ha elköltőm belőle a pénzt, nem lesz abban egy krajcár sem, amíg nem teszek bele. Te meg azt mond­tad, ha elköltőd belőle a krajcárt, másik kerül bele. — Így igaz — mondta nevetve a szegény ember. — Gazduram a tanú rá. Este mindig beletette a krajcárt, amit adott, másnap a feleségem el­költötte, de este ismét lett benne, mert dolgoztam érte. Próbálja csak meg gazduram, nem Jog csalódni. Ha elkölti, lesz benne másik, de persze csak akkor, ha dolgozik érte. A gazdag ember rettenesen dühös lett. — Az ördög vigye el az olyan ta­risznyát, amelyikbe csak akkor van krajcár, ha dolgozik érte az embert — kiáltotta. Ledobta a kopott tarisznyát és el­­viharzott. Tálán még most is fut mérgében, ha meg nem állt. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze. 10. Növény. 11. Idegen sors­jegy. 12. Török fér­finév. 13. Tág. 14. Szeszes ital. 15. Já­rom. 16. Golf pá­ratlan betűi. 18. ... culpa. 20. Ápri­lis 13-án ünnepel­jük. 21. Névelő. 22. Japán pénzegység. 24. Európai tenger. 26. Nem mögé. 27. Hullott lomb. 29. Svájci kanton. 30. A háború istene az ókori görög mito­lógiában. 31. Tan­tál vegyjele. 32. A prágai autók jelzé­se. 34. Azonosak. 35. A vízszintes 10. fordítva. 36. A régi germánok főistene. 37. Hideg viharos szél a dalmát par­tokon. 38. Mely személy. 40. Állat­­hang. 42. Lám. 43. Nem halt meg. 44. Vágóeszköz. 46. ERESZTREJTVÉKY 1 f-ж--*" j Táncmulatság/ 48. Háztáji. 50. Nem egészen suta. 51. Jú­lia partnere. 53. Női név é. h. 54. Ké­tes! 55. Rágásra szolgál. 56. A dohá­nyos igéje. 58. Gyógykenőcs. 59. Om­­ladék. 60. Arra a helyre. 61. Menj an­golul. 63. Égitest. 65. Szlovák helyes­lés. 66. Kötőszó. 67. Fohász. 68. Fér­finév. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény máso­dik része. 2. A galántai autók jelzése. 3. Állatok fekvőhelyéül szolgál. 4. Ál­lam Távol-Keleten. 5. Csont latinul. 6. Csacsibeszéd. 7. Kozmetikai cikk­­márka. 8. Szövetség. 9. Házőrző. 17. Bolgár pénzegység. 19. Ütőkártya. 20. Római három. 21.........iacta est. 23. Nátrium vegyjele. 25. Azonosak. 26. Mássalhangzó kiejtve. 28. Majdnem minden háztartásban megtalálható. 30. A-val a végén földrész. 33. Tor­bággyal összevont község. 34. Sző. 39. Becézett Ilona. 41. A lószerszám ré­sze. 43. Eszével felfogja. 45. Hangta­lan lát. 46. Csomó. 47. Kukucskál. 49. Egyforma betűk. 51. Európai főváros. 52. Friss, üde levegő. 55. Angol pénz­egység. 57. Bálvány. 62. Indok. 64. A Ludolf-féle szám. 65. Ad acta. 66. Csa­padék. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 1. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 22. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Társadalmunk mindent megtesz gyermekeink boldog, békés jövőjéért. Könyvet nyertek: Gréczi Géza, Že­liezovce (Zselíz), Hamar Valéria 3a­­morín (Somorja), Kiss Klára Šafári­kovo (Tornaija).

Next

/
Oldalképek
Tartalom