Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-03 / 22. szám
12—i. SZABAD FöbDMŰVES 1978. június Э. Látogatóban a Munkaérdemrenddel kitüntetett EMIL S PA L D O N Céljaink és sikereink a gabonaprogram megvalósí■................................................................................................................................................................................................. A CSKP legutóbbi kongresszusai és a KB azokat követő plenáris ülései a gabonafélék termésátlagának szüntelen növelését és ennek kapcsán az önellátás elérését nem véletlenül minősítették napjaink stratégiai feladatának, hiszen a gabonafélék világpiaci ára egyre emelkedik. Érthető, hogy a közös cél elérése érdekében nagyon fontos a mezőgazdasági tudományos-műszaki kutatóbázis és a termelési gyakorlat dolgozóinak a jól összehangolt együttműködése. A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának társadalmi szükségszerűségére pártunk Is felhívta a figyelmet, s azóta kölcsönösen javul ez a viszony. A tudomány tehát napjaink hatékony termelőerejévé vált. A tudományos-műszaki kutatóbázis és a mezőgazdasági termelési gyakorlat együttműködésének szorosabbra fűzésében Emil Špaldon akadémikus, a Nitrat Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékének a vezetője, e műszaki, valamint a mező- és erdőgazdasági tudományok doktora elévülhetetlen érdemeket szerzett. Társadalmunk Javára kifejtett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért a közelmúltban magas állami kitüntetést, Munkaérdemrendet kapott. Dél-Szlovákla mezőgazdaságának járási és helyi szintű irányítót — a szövetkezetek és az állami gazdaságok agronömusai — jól tudják, hogy mit köszönhetnek Špaldon akadémikusnak a gabonatermesztés fellendítése terén nyújtott önzetlen támogatásáért. Csak kevesen Ismerik azonban származását és pályafutását. Ezért Is, de más fontos kérdések megválaszolásáért Is látogattam el hozzá, hogy választ kapjak az alábbi kérdésekre. 'ф Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben kiváló tudósként ismerik önt, azonban keveset tudnak származásáról és pályafutásáról. Kérem, beszéljen erről. — Május közepe táján múlt hatvan óvd; hogy Cadcán szegényeorsá, vagyontalan nyolcgyermekes család egyik gyermekeként megszülettem. Édesapám bőrcserző volt. A reálgimnáziumot Žiltnán végeztem. Főiskolai tanulmányaimat Prágában kezdtem, majd Zágrábban folytattam és sikerrel fejeztem be. Ezt követően benyújtottam a doktori disszertációhoz szükséges anyagokat és megszereztem a műszaki tudományok, 1945-ben pedig a mező- és erdőgazdasági tudományok doktora címet. Első munkahelyem Dél-Szlovákiában Patincén (Paton) a paprikatermesztéssel volt kapcsolatos, ahol vezető hivatalnoki tisztséget töltöttem be. A Dél-Szlovákiára kiterjedő fejlesztést bízták rám, beleértve a paprikamalmok hálózatának kiépítését is. Itt jegyeztem el magam a kutatással. Első kísérletem Sládečkovcén volt és ezt követték a többiek. A tényleges katonai szolgálatot követő években továbbfolytattam a kutatómunkát. Akkoriban átmentem a nitrát malmokhoz és szorosabb kapcsolatba kerültem a gabonafélék komplex kutatásával. Ott előtérbe kerültek a malom- és sütőipari szempontok. Ezzel egyidejűleg a paprikakutatást is folytattam, mert a nitrai malmok paprikamalmokkal Is rendelkeztek. Ehhez még hozzákapcsolódott a kender kutató munkája ls. Kis idó múlva (1947 októberében) a Kassal Mező- és Erdőgazdasági Főiskola kisegítő tanára lettem. Négy éven keresztül utaztam Nitráról az előadások megtartására. Amikor véglegesítettek, átköltöztem Kassára, majd a főiskola Nitrára való áthelyezésével én ls visszatértem és az 1952 —1958-as években a növénytermesztési tanszék dékánja, majd 1958—66- ban a főiskola rektora voltam. Közben létrehoztam a növénytermesztési agroökológiai szemlélet speciális iskoláját, ahol napjainkig harmincán szereztek tudományos kandidátusi elmet. A kitűnően képzett szakemberek többsége főiskoláinkon, a kutatásban vagy a népgazdaság valamely fontos ágazatában helyezkedett el. A főiskola fennállása óta mintegy tizenegyezer mérnököt bocsájtottunk szárnyaira. Ebből az agronómus több mint háromezer. Nagyon jó érzés tölt el azért, mert az utóbbi években gabonából főleg azokban a gazdaságokban értek el kimagasló hozamot, ahol egy-egy nálunk diplomát szerzett fiatal mérnök vette át a gabonatermesztés szervezését és Irányítását. Ezekkel szoros kapcsolatot tartok, figyelemmel kísérem további fejlődésüket és igény szerint jó tanácsokkal látom el őket. ’♦ Csehszlovákia mezőgazdaságában az ötödik ötéves tervidőszakban mindenekelőtt a kimagasló biológiai értékű szovjet búzák termőképességének okszerű kihasználásával a hektárhozamok növelése terén figyelmet érdemlő sikereket értünk el. Az említett tervidőszakban a termésátlag 3,44 tonna, vagyis hektáronként 0,73 tonnával volt több mint a negyedik ötéves tervidőszakban. Hogyan értékeli ön ezt a fontos időszakot? — Tény, hogy az ötödik ötéves tervidőszak egyebek közt a gabona termésátlagának növelése tekintetében ls döntő fontossággal bírt. Bebizonyosodott, hogy gabonaprogramunk a CSKP XIV. kongresszusának irányelve értelmében valósul meg és mód nyílhat az önellátás elérésére. Ebben sokat segítettek részünkre a kiváló biológiai tulajdonságokkal felruházott szovjet búzák. Ezeket kiegészítették a minőségileg gyengébb, de jó hozam elérését biztosító jugoszláviai fajták. Nemesítésünk részére a jövő szempontjából ezek jó alapként szolgálhatnak. Árpáink hazai fajtaválasztéka minden tekintetben vetekszik a világ eddig ismert választékaival. Mindamellett az NDK-ból is behozunk árpát kísérletezésre. Mondhatom, hogy a termelők nagyon jó biológiai anyaggal rendelkeznek, s csak rajtuk múlik azoknak ésszerű hasznosítása. A vetőmag-kukorica tekintetében már nem ennyire kedvező a helyzeti mivel nem rendelkezünk a fajtaválaszték létrehozását elősegítő olyan anyagi-műszaki bázissal mint a környező országok. Mindamellett az 1975-ös év szemes kukorica termésátlaga kimagasló volt. Ez mindenkit meggyőzhetett arról, hogy mód van a szemes kukorica hektárhozamának kellő színvonalra való emelésére. Ez azt jelenti, hogy szemes kukoricából legalább olyan hektárhozamot kell elérnünk, mint kalászosokból. Ezzel tulajdonképpen meggyorsítjuk az önellátás elérését. Az ötödik ötéves tervidőszakban gabonafélékből azért érhettünk el kimagasló hozamot, mert a pártprogram sikeres megvalósításán a jól képzett fiatal mérnökök és a nagy tapasztalattal rendelkező gyakorlati szakemberek sokasága ls munkálkodott. Mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb hozamot érhessük el. A jövőben tehát továbbra ls törekedni kell az agrotechnikai szabályok programszerű betartására, a termelés korábbinál tökéletesebb gépesítésére, a jobb tápanyagpótlásra és növényvédelemre. Ha ezeket a termelési gyakorlatban megszívlelik, akkor a kimagasló hozam biztosítottnak tekinthető. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy vezetésemmel a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékének munkaközössége az ötödik ötéves tervidőszakban részese lehetett a gabonaprogramban meghatározott feladatok sikeres teljesítésének. '♦ Köztudomású, hogy a CSKP XV. kongresszusa a gabonaprogram megvalósítása terén még igényesebb, nagyobb feladatokat tűzött ki, mint a korábbi kongresszus. A hatodik ötéves tervidőszakban átlagosan 4,4—4,5 tonna gabonát kellene elérnünk hektáronként, vagyis 0,96—1,06 tonnával nagyobb átlagos hozamot, mint az ötödik ötéves tervidőszakban. Tudatosítanunk kell, hogy az ilyen felfutás a tudományos-műszaki kutatóbázis és a mezőgazdasági termelési gyakorlat szakembereinek szoros együttműködése nélkül szinte megvalósíthatatlan, hiszen a kalászos gabona hektárhozamának mintegy 25, a szemes kukoricáénak pedig mintegy 30 százalékkal kellene javulnia. Ezt a CSKP XV. kongresszusának önellátásra vonatkozó stratégiai célkitűzései határozták meg. Véleménye szerint mit kellene tennünk a célkitűzés sikere érdekében? Emil Špaldon akadémikus, a műszaki valamint a mező- és erdőgazdasági tudományok doktora, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető professzora, a napokban magas állami kitüntetést, Munkaérdemrendet kapott. Gratulálunk a mezőgazdasági termelés tudományos fellendítésében nagy érdemeket szerzett Špaldon elvtársnak! Fényképezte: Št. Barőák — A kérdés összetett és nagyon széles tárgykört ölel fel. Ezért a válasz is ilyen lesz. A kérdés helyesen tért ki arra, hogy a tudományos-műszaki kutatóbázis és a fejlett mezőgazdasági termelési gyakorlat szakembereinek szoros együttműködése társadalmi követelmény s enélkül valóban nehéz volna olyan igényes feladatnak a megvalósítása, mint amilyent pártunk a gabonatermesztés fellendítése terén meghatározott. A tudományos-műszaki ismeretek hasznosítása nélkül gabonatermesztésünkkel tényleg nem jutnánk az élenjárók színvonalára. A kutatók ezért arra törekednek, hogy a gyakorlat figyelmét mindinkább a megvalósítás hogyanjára Irányítsák. Ezen intézmények a politikai és gazdasági szervezetek képviselőivel gyümölcsöző együttműködésben kidolgozták a stratégiai cél elérését nagyban befolyásoló taktikát, Illetőleg azon alapelveket, amelyek elősegítik a CSKP XV. kongresszusán kijelölt elvi kérdések valóra váltását. A kutatók és a Járást mezőgazdasági igazgatóságok szorosan együttműködnek az évente sorra kerülő gabonatermesztési tanácskozások megszervezésében és választék szerint kiértékelik a hozamok alakulását befolyásoló összes tényezőket. Nemcsak nagy általánosságban, hanem egy-egy járás minden egyes gazdaságának vetületében. Ilyenkor magyarázatot keresnek a mezőgazdasági üzemek esetleges kis termésátlagának az okaira. Elemzik mindazon tényezőket, amelyek befolyásolhatták ennek bekövetkezését, hogy a jövőben elkerülhessék a káros hatásokat, Ezzel tulajdonképpen azt a célt követik, hogy a sereghajtók is a legjobb gabonatermesztők közé kerülhessenek. A szóban forgó tanácskozásokon meghatározták mindazon teendőket, amelyek a következő évben befolyásolhatják a gabonafélék hektárhozamát. Ilyenkor kerül napirendre a fajta kiválasztása és véleményezése, a legjobb komplex agrotechnika meghatározása a gyakorlat részére. Egyszóval mindaz, ami döntő módon befolyásolhatja a hozamok javulását. Ennek lényege abban van, hogy a gyakorlati teendőket idejében és helyes sorrendben valósítsák meg. Jó szokás, hogy a tanácskozásokon a gabonatermesztésben élenjáró gazdaságok szakemberei közkinccsé teszik gazdag tapasztalataikat, hadd okuljanak belőle a gyengébbek. Az ŰKSUP képviselői tájékoztatják a jelenlevőket, milyen fajták szerezhetők be a következő évben, majd a tudományos-műszaki kutatás szakemberei a félüzemi kísérletek adatait Ismertetik a gyakorlat szakembereivel, hogy hasznosíthassák azokat. Tény, hogy egyes gazdaságok problémáinak és fogyatékosságainak szakavatott feltárása nagy hasznára van a gabonaprogram sikeres megvalósításának. A tanácskozásokon kívül persze más hasznos értekezleteken, tárgyalásokon is napirenden tartják ezt a témát, s ezzel jelentősen hozzájárulnak a végeredmény kedvező alakulásához. A programok kidolgozása első fz*ben — világviszonylatban — nálunk került napirendre. Ezzel párhuzamosan minden egyes gazdaság kidolgozza saját programját. A járási mezőgazdasági igazgatóság ezt még mielőtt gyakorlati megvalósítása napirendre kerülne, véleményezi. Ez a gabona és más termények termesztésében jól bevált, s nagy népgazdasági haszna van. Ez Indokolttá teszi ezen helyes út követését a jövőben ls. A tudományos-műszaki kutatóbázis feladata, hogy kvalifikált magyarázatot adjon a termelést gyakorlat számára egy-egy tervidőszakra előrejelzés formájában. Elengedhetetlenül fontos tehát ebben a szférában a tudományos Ismereteknek még jobb elmélyítése s ezeknek az állami tervfeladatokból kell kiindulniuk. A tudományos-műszaki bázis szakembereinek tehát — egy-egy kutatási témakörben — összehangolt és kölcsönös együttműködésre kell törekedniük. Példának említhetném a búza nagy termőképességét befolyásoló komplex agrotechnikának különféle agroökológiai feltételek közti megvalósítását. A kísérletek eredményei ugyanis magyarázatot adnak mindazon eltérések okára, amelyek bizonyos feltételek hatására a gyakorlatban jelentkezhetnek. Főiskolánk tfz tanszékének mindegyike — munkaterületét felölelő tudományos alapossággal — kiveszi részót abból, hogy tiszta képet alkothassunk a termelési gyakorlat számára például a búza komplex agrotechnikájáról. Persze ebben más Intézmények ls közreműködnek. Így a Slovosívo, az ŰKSUP, a Piešťanyl Növénytermesztési Kutatóintézet és mások. Hasonlóan a sajátságos tudományos megalapozottsággal. Ilyen jól összehangolt tevékenységben — aránylag rövid időn belül — meghatározhatjuk és véleményezhetjük a továbbtermelés szempontjából legjobb vetőmagfajtákat. A kutatás ezzel tulajdonképen megvalósítja azt a feladatot, amelyet részére a CSKP XV. kongresszusa a témakörben kijelölt. Így jutnak el a tudományos ismeretek nagyon értékes Információ formájában a gyakorlatba aránylag rövid időn belül s ebben persze a tömegkommunikációs eszközök és a szakirodalom Is jó segítséget nyújtanak. Véleményem szerint a gabonatermesztésben sikerrel érvényesíthetjük a párt és a társadalom által meghatározott feladatot és tulajdonképpen semmi akadálya az önellátás elérésének. Szükséget azonban, hogy tovább javítsuk az agronómusok politikai és szakmai felkészültségét, hiszen ők az önellátás fontos szervezői, s egyben a tudományos ismereteknek a gyakorlatban való megvalósítói is, s ez nagy felelősség. A termelés hogyanja a következő három évben főleg attól függ, hogy agronómial szempontból milyen minőségben és főleg mikor váltjuk valóra a programban lefektetetteket. Tudnunk kell tehát azt, hogy a növénytermesztésben egy-egy fontos teendő lekésése a terméseredmény jelentős csökkenésében negatív hatásként jelentkezik! Tudatosítanunk kell tehát a komplex agrotechnika elengedhetetlen szükségszerűségét és ki kell használnunk az agroökolőgia rendelkezésünkre álló összes lehetőségeit. Időszerű és fontos, hogy kiküszöböljük a hasonló feltételek közt termelő gazdaságok különböző eredményeinek az okait. Erre ugyanis a párt is időben figyelmeztetett bennünket, ami a jövő szempontjából is érvényes, mert viszonyainkban az adottságokban nincs lényeges eltérés. A gazdaságokban teljes mértékben hasznosítani kell mindazon eszközöket, amelyek jótékonyan befolyásolják a gabonatermesztés végeredményét. Gabonaprogramunknak nélkülözhetetlen tartozéka azonban az anyagiműszaki alap minőségének szüntelen javítása. Nem nyugodhatunk bele például vetőgépeink munkájának eddigi minőségébe. Főleg a vetés mélysége és a trágyaszőréink s más eszközeink állapota nem kielégítő. Gépesítőink feladata, hogy a munkacsúcsokra kifogástalanul előkészítsék a gépeket. Fontos követelmény továbbá az agrokémiai szerek gazdaságosabb és észszerűb hasznosítása. A jövőben persze meg kell követelni a vegyipartól, bogy több hasznos vegyszert bocsásson mezőgazdaságunk rendelkezésére, mert jórészt a vegyipar számlájára kell Írnunk földterületeink elgyomosodását s azt, hogy képtelenek vagyunk az egyes kártevők elleni hatásos védekezésre, mivel nem kapható igénynek megfelelő szerkészftmény. A tervidőszak hátralevő három évében a vetőmagok választéka terén aránylag kedvező a helyzet. Továbbra is a kiváló biológiai tulajdonságú szovjet búzákra alapozzuk gabonaprogramunkat, s azokat kiegészítjük a hazai újnemesltésekkel, mint például a jó tulajdonságairól ismert Solaris, a Burányi, a Slávia és az új Solaryi fajtajelölt stb. A vetésterület kisebb hányadán persze továbbra is számításba jönnek a gyengébb biológiai értékű jugoszláviai búzák is. A fent említett biológiai alap tehát lehetővé teszi az önellátás sikeres elérését. örvendetes, hogy vetőmagárpából a fentieknél még jobb a helyzet. A hazai fajták, az Ametist, a Favorit, a Rapid, a Spartan s az új Slovan és Progres termőképesség, minőség és más hasznos tulajdonság tekintetében mind-mind kiváló. Ezeknek a gyakorlatban való elterjesztése lehetőséget nyújt az évenkénti százszázalékos vetőmagcserére, ami a hozam növelése szempontjából nagyon lényeges. Elvárom a mezőgazdasági üzemek agronómusaitól, hogy tartsák be az agronómia írott és Íratlan szabályait. Ez megköveteli, hogy a rendelkezésre álló, tudományosan megalapozott agronómial ismeretek szerint járjanak el, ehhez adják hozzá saját jó gyakorlati tapasztalataikat, s ha kell értékeljék ét elgondolásaikat. Egy-egy fajtának az érvényesüléséhez optimális feltételeket hozzanak létre, hogy a rendelkezésre álló agroökológiai adottságok közepette minél jobb hozamot érjenek el. ♦ Az élet azt bizonyította, hogy a tudományos-műszaki ismereteknek a termelésben való korábbinál jobb hasznosítása ellenére a hatékonyság nem mindenütt érvényesül egyformán. Mit tanácsol a gyakorlat számára ennek általános javítására, hiszen a CSKP XV. kongresszusa után előtérbe került a minőség szüntelen javítása? A hatodik ötéves tervidőszak tehát egyben a minőség ötéves terve is, s ennek keretében törekednünk kell az önellátásra. — A kérdést három szemszögből kell megvilágítanom. A hatodik ötéves tervidőszakban ugyanis tovább javítjuk a hatékonyságot, a komplex értelemben vett szocialista racionalizálást és ugyanúgy a minőséget. Tudatosítani kell azt ls, hogy a növénytermesztés tulajdonképpen biológiai folyamat, ezért a komplex módon értelmezett szocialista racionalizálást ennek az Ismeretében kell megvalósítani, s az sok tekintetben eltér más területek termelésének a racionalizát
