Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-06-03 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. jfintM Ж 4 A szövetkezeti munkaiskolák keretében szervezett telnőttoktatás ismét egy sikeresen befejezett évfolyam, az 1977/78-as oktatási évad tapasztalataival lett gazdagabb. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége mellett alaknlt bizottság-, mint a szövetkezeti munkaiskola legfőbb szervezője, most értékeli az elmúlt évfolyam eredményességét és vonja le a szerzett tapasztalatok következtetéseit. Ismét befejeződött egy oktatási időszak, amelynek előkészítésekor figyelembe vették az előző évfolyam során szerzett tapasztalatokat, valamint a szövetkezetek vezető tisztségviselőinek, az SZFSZ járási bizottságának, az előadók és a szervezésért felelős aktívák észrevételeit, javaslatait. Az iskolázás tartalmát a Haladó Tapasztalatok Tévé-iskolájának hat leckéje képezte és a mezőgazdasági termelés szervezésének és irányításánál! kérdéseit, a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, az üzemen belüli önálló elszámolás előnyeit, valamint a mezőgazdasági üzem szociális rendszerével kapcsolatos kérdéseket taglalta. Ezenkívül további négy olyan politikai-nevelő téma egészítette ki ezt az oktatási ciklust, amely a szövetkezeti tagok érdeklődésére tarthatott számot. Az egyes járásokban a helyi adottságok és szükségletek szerint további előadásokkal egészítették ki a szövetkezeti munkaiskola témakörét A szövetkezeti munkaiskola keretében a szövetkezeti tagok jelentős hányada bővítette, növelte képesítését a járási mezőgazdasági igazgatóság és a gépállomás által a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságával együttműködésben szervezett szakmai nevelő tanfolyamon, ahol a számukra hiányzó szakképesítést, egyes mezőgazdasági gépek és berendezések kezeléséhez szükséges jogosítványt szerezték meg. Így szövetkezeteinkben meggyarapodott a traktoros-gépkezelő vagy gépjavító jogosítvánnyal, továbbá állattenyésztő és szarvasmarha-gondozó, vagy kertész stb. képesítéssel rendelkezők száma. A szakmai képzettség Ilyen jellegű növelésének, kibővítésének lehetősége az új bérezési rendszer alkalmazása sorén mind nagyobb jelentőségre tesz szert. Ezért az efsz szerveinek hatékony közreműködésével a szövetkezeti tagok képzettsége ilyen jellegű bővítését elősegítő oktatási formák alkalmazásának lehetőségeit kell majd keresni. MIT MOND A STATISZTIKA? A számok, statisztikai adatok talán unalmasak, de aprólékosabb vizsgálat és összehasonlítás alapját képezve sok mindent elárulnak. A szövetkezeti munkaiskola 1977/78-as évfolyamának befejezésekor, ez év március 31-én Szlovákiában 663 egységes földművesszövetkezetünk volt. Az oktatási évadban e szövetkezetek 1133 oktatási központot létesítettek. Az efsz-ek állandó munkatevékenységet folytató tagjainak száma 2S7 ezer 942 volt, közülük a szövetkezeti munkaiskolát 115 ezer 049 szövetkezeti dolgozó látogatta, ami a tagok létszámának 44,8 százalékát jelenti. A statisztika számrengetegét behatóbban tanulmányozva, néhány érdekes adatra figyeltem fel. Hatalmas különbségeket mutat fel a részvételi statisztika. A Haladó Tapasztalatok tévé-adásain a résztvevők legmagasabb százalékát a Žiar nad Hronom-i járás mutatja ki 70,5 százalékos aránnyal. Ugyancsak ez a járás éli az élen az előadásokon részt vett szövetkezeti tagok arányában, 72,1 százalékkal szlovákiai méretben. E téren igen szép eredménnyel dicsekedhet továbbá a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás is, mivel a Haladó Tapasztalatok Iskoláján a szövetkezetek tagjainak 66,2 százaléka vett részt, az előadásokon pedig 78,6 százalékos részvételi arányt ért el! A kelet-szlovákiai kerületben a legjobb részvételi számaránnyal (41,7 illetve 41,4 százalék) a bardejovi járás az első. A leggyengébb részvételt a zvolení járás (16,7 és 11,1 százalék — az első a haladó tapasztalatok iskoláján részt vevők, a második szám a kiegészítő előadások résztvevőinek arányszáma), a levicei (lévai) járás (20,5 és 20,3 százalék), valamint a koéicei járás (22,0 és 13,5 százalék) érte el. Igen nagy a legjobb és a leggyengébb részvételt felmutató járások közötti különbség. Ehhez még hadd fűzzem hozzá, hogy a Haladó Tapasztalatok Iskoláján, valamint a további előadásokon is 32,7 százalékos a részvételi arány szlovákiai átlaga. Tehát e téren is akad még jócskán javítani való. A TUDÄSSZINT NÖVELÉSÉNEK HATÄSA Mindenesetre megállapítást nyert az is — az előző esztendőkben megrendezett szövetkezeti munkaiskola évfolyamainak adataival összehasonlítva —, hogy a szövetkezeti tagok érdeklődése az ismeretszerzés e formája iránt lényegesen megnövekedett. Az elsajátított ismeretek viszont a szövetkezeti tagok politikai fejlettsége fokának megnövekedését is eredményezték, ami a NOSZF 60. és a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett szocialista felajánlásokban jutott kifejezésre. Hiszen a Nagy Október 60. évfordulójára tett szocialista vállalások összértéke 28 millió 596 ezer korona volt, de a teljesítés értékelésekor kitűnt, hogy szövetkezeti földműveseink e vállalásaikat túlszárnyalták, mivel 47 millió 988 ezer korona, azaz 167,8 százalékos vállalás-teljesítést mutattak fel. A termelési feladatok teljesítése mellett komoly munkát végeztek munka- és életkörnyezetük csinosítása, javítása terén. A tudásszint, a szakmai és politikai ismeretek kibővítése tehát nyomot hagy az emberek gondolkodásmódján, jól érzékelhető elkötelezett, szocialista életszemléletük kialakulásán. Például részben a felnőttoktatás során szerzett képzettségi színvonalnövekedés segítette elő, hogy a Považská Bystrica-i járás szövetkezeteinek tagjai 2757 egyéni vállalással alátámasztott 10 millió 123 ezer korona értéket képviselő felajánlással Köszöntötték a Februárt Győzelem 38. évfordulóját. Vagy a popradi járásban hat kollektív és 225 egyéni vállalás az abraktakarmány és az anyagköltségek megtakarítására, valamint a mezőgazdasági nyerstermelés, illetve a piaci árutermelés fokozására irányul és összértéke egy millió 330 ezer korona. A lévai járásban a tárnái (farnadi) és a santovkai (szántói) szövetkezetekben hét munkaközösség alakult, amelyek a szocialista brigád cím elnyeréséért léptek versenyre. A senicai járás szövetkezeti dolgozóit a szövetkezeti munkaiskola arra ösztönözte, hogy versenyt indítsanak az újító mozgalom kibővítése, felújítása és nagyobb elterjesztése érdekében. Ugyanígy a hallott és látott új módszerek sok helyütt a tej minőségének javítására, a higiénia betartására, a tej zsírtartalmának fokozására ösztönözték szövetkezeti dolgozóinkat. Az elért jó eredmények és a múlt esztendőkkel összehasonlítva észlelhető általános fejlődés mellett azonban az 1977/78-as, a szövetkezeti munkaiskola keretében szervezett felnőttoktatás néhány hiányosságát nem szabad szem elől téveszteni. Olyan bírálatot is hallani, hogy az egyes tananyagok állandóan ismétlődnek, anélkül, hogy a hallgatók igyekezetük tényleges eredményeként az oktatási időszak végén legalább a sikeres elvégzést igazoló bizonyítványt kapnának. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a Szövetkezeti Munkaiskolát ünnepélyes keretek között ne csak megnyissák, hanem az erre illetékesek az egész oktatási időszak alatt figyelemmel kísérjék lefolyását egészen a befejezésig. Nem szabad megfeledkezni az oktatás és az ezzel kapcsolatos mindenfajta tevékenység ellenőrzéséről. Ebbe a szövetkezetek vezetői tisztségviselőit, az efsz önkéntes aktíváját is be kell vonni, hogy minden adódó alkalmat megragadjanak a szövetkezeti munkaiskola menetének ellenőrzésére és ahol erre szükség van, gyors beavatkozással kellő segítségnyújtásra. Nem elpocsékolt energia ez, hiszen a példák bizonyítják, milyen kedvező hatással van a tudásszint gyarapítása a dolgozók életszemléletének alakulására és munkaigyekezetük növelésére. Ez pedig olyan érték, olyan tőke, amelyet kellőképpen kihasználva további lépéssel juthatunk előre szocialista szövetkezeti mezőgazdaságunk eredményességének fokozásához, a CSKP KB 11. plenáris ülésén elfogadott határozatok mielőbbi maradéktalan teljesítéséhez. (Obenau) Tekintélyt sokféleképpen lehet szerezni. De legkönnyebben jó szóval,emberi közvetlenséggel. Ez nincs szigorú szabályokhoz kötve, elérhető olyan egyszerűen is, mint amilyennel Fekete János őrnagy elvtárs rendelkezik, aki három évtizede a tűzvédelem szakaszán munkálkodik. A gyorsan rohanó évek felette is eljártak. Május 8-án ünnepelte születésének 50. évfordulóját. A tűzbiztonsággal 1949-ben kötött örök szövetséget. Ekkor lett tagja a Szlovák Tűzoltószövetség branovót (Baromiak, Nové Zámky-i járás) helyi szervezetének. A kiváló képességű fiatal tűzoltóra hamar fölfigyeltek a felsőbb szervek is és ennek köszönheti, hogy rövid idő után a Hurbanovói (Ögyalla) Járási Tűzfelügyelőség dolgozója lett, ahol a területi átszervezésig tevékenykedett. 1960-ban átmenetileg a hajógyárban helyezkedett el, majd innen a komárnói hivatásos tűzoltók parancsnokává nevezték ki. Az új munkakörben csupán néhány évet töltött, majd a komárnói járási tűzfelügyelőség tűzkivizsgálási osztályéra került. Nemcsak bajtársai, hanem ismerősei is tisztelik, szeretik, de az idegének is bizalommal viseltetnek iránta. Két évtizede tagja a Szlovák Tűzoltószövetség komárnói járási bizottsága elnökségének, s elnöke az ifjúsági bizottságnak. Amikor a kitüntetések felől érdeklődöm, magába zárkózik és másról kezd beszélni. Ez is jellemző szerénységére, mert nem kérkedik az elmúlt évtizedek során' kapott kitüntetésekkel, oklevelekkel. Bajtársi szeretettel köszöntjük Fekete János őrnagy elvtársat, születésének 50. évfordulója alkalmából, és a tűzbiztonsági munkájához erőt és jó egészséget kívánunk! Andriskin József Minden traktorunk kék..." II A pribetai (perbetéi) egyesített termelőszövetkezet melléküzemágában egy szocialista brigád működik. Tevékenységük nem mindennapi, nem megszokott. Hogy milyen módon támogatja mind hazánk mezőgépgyártását, mind saját mezőgazdaságuk színvonalas termelését, arról az alábbi Írásban szólunk. „EGY JÖ ÖTLETTEL FALAKAT LEHET MOZGATNI..." ESZTERGÁLÓ MEZŐGAZDÁSZOK A monoton, erős zajban elveszett az emberi hang, de a csarnokban dolgozó esztergályosok ennek ellenére is megértették egymást. Tekintetük, mozdulataik, gesztusaik egész gondolatsorokat fejeztek ki. — Szokás dolga — mondta Gyén Gyula gépbeállító, kinek munkaköre nagy fontosságú. Rajta is múlik, tökéletesek lesznek-e azok az axiális és radiális típusú csapágygörgők, melyeket ebben a csarnokban gyártanak. Gyén Gyula tudatában van feladata fontosságának, „sublerral“ a kezében addig mér, állít, teker a gépen, míg meg nem győződött arról, hogy a masina indulóképes. A szemlélődő számára újdonság az, hogyan készül a csapágygörgő. Laczkó Tibor, az egyik gépkezelő munkáját figyelve, előttem is világossá vált a gyártási folyamat: a gépbe helyeznek egy több méter hosszú hengerelt acélrudat, melyet a masina a görgő méretére szeletel. Később aztán a gépkezelő szaktudásától függ az, hogy a nagy figyelmet kívánó esztergálás után a csapágygörgő mennyire felel meg a szigorú követelményeknek. S hogy milyen anyagveszteséggel jár a görgőgyártás, erről Laczkó Tibor tájékoztatott: — Ez attól az anyagtól Is függ, amit a társvállalattól kapunk, de a legdöntőbb szerepe ebben a mi munkánk pontosságának, esetleg pontatlanságának van. Munkacsoportunk tagjai abban a pillanatban, mikor gépünkön hibát észlelnek, leállnak. Így a selejt darabok száma minimális. A gépbeállító szavait Lacza Péter, a csoport vezetője is alátámasztotta: — Mint bronzérmes szocialista brigád, természetesen nem csupán a darabszám növelésére vállaltunk kötelezettséget, hanem a minőségi követelmények betartására is. Kötelezettségünket ez ideig teljesítjük, ami természetesen annak is köszönhető, hogy szocialista brigád vagyunk. — Gondolom nem szükséges külön hangsúlyoznom, hogy a vontatóeszközök minden nagy szövetkezetnek némi problémát okoznak. Itt nem csupán a beszerzésükre gondolok, hanem minőségükre, a gépek javíthatóságának koeficiensére. Ez a gond évekkel ezelőtt nálunk is fennállt, ami aztán kikényszerítette a szikrát, az ötletet: mi lenne, ha felvennénk a kapcsolatot a brnói Zetor gyárral, s együttműködnénk velük? A terv megvalósult, méghozzá a következő formában: a gépgyár befektetésével szövetkezetünkben egy kooperációs üzemet létesítettünk, amely csapágygörgők gyártásával foglalkozik... Badinka Mátyásnak, a perbetei szövetkezet melléküzemága vezetőjének szavai után eltöprengtem: miért foglalkozik egy szövetkezet, miért foglalkoznak mezőgazdasági dolgozók a gépelemek gyártásával? Mennyiben van ez összefüggésben egy gazdaság mezőgazdasági termelésével...? A felmerülő kérdésekre több választ is kaptam: — Amint már mondottam, gazdaságunk elhatározta,'hogy bizonyos módon számban és minőségben javítja vontatóeszköz-parkját. A megoldás kulcsát a melléküzemág létrehozásában találtuk meg. Ugyanis ha a melléküzemág teljesíti — normaórákban kifejezve — az évi 4 millió koronás összbevételét, az anyagi juttatás mellett a gépgyár 5—6 darab traktort bocsát rendelkezésünkre. Természetesen ezeknek az értékét leszámítják össztermelésünk értékéből. A további választ fenti kérdésemre Jakab Lajostól, a perbetei szövetkezet főgépesitőjétől kaptam: — Az egész „melléküzemági akció“ lényege az 5—6 darab vontató volt, amivel elértük a következőket: traktorparkunk ma már tökéletesen ki van fejlesztve, s ami szintén lényeges, csakis Zetorokkal, tehát egy típusú „kék traktorokkal“ dolgozunk. Ez annyit jelent, hogy jóformán megszűntek az alkatrész-gondjainkv s még a csúcsmunkák idején sem okoz gondot az, ha esetleg több traktorunk „robban le“ egyszerre. A leállt gépek Badinka Mátyás, a melléküzemág vezetője és Lacza Péter csoportvezető a csapágygörgők ellenőrzése közben. <2 Nagy figyelmet követel Gyén Gyula gépbeállító munkája. (A szerző felv helyébe állandóan újakat tudunk állítani. Tehát melléküzemágunk dolgozói teljes mértékben a mezőgazdasági termelést szolgálják, amihez Badinka elvtársnak biztosan lesz még hozzáfűznivalója. A melléküzemág, s egyben az itt dolgozó szocialista brigád vezetője átvette a szót: — Annak ellenére, hogy a melléküzemág 33 alkalmazottjának eléggé igényes a feladata, a brigádtagok szükség esetén közvetlenül is részt vesznek a mezőgazdasági munkálatokban. Ha például szükség van traktorosra, a volán mögé ülnek, s ha bekövetkeznek a csúcsmunkák, az üzemegység — bizonyos időre — teljesen leáll. Most például „a fő témát“ a répaegyelés alkotja. Kinek mikor lesz ideje arra, hogy családtagjaival kiegyelje azt a 34 ár cukorrépát, amit minden tagnak haladéktalanul el kell végeznie. A bronzérmes, jelenleg Is versenyben álló szocialista brigád sorra teljesíti vállalásait, s amint ezt Zahorcsek Zoltán, e szövetkezet személyzeti osztályának vezetője, a gazdaság szocialista kötelezettségvállalásainak a „gondnoka“ elmondta, a brigád teljesíti a Februári Győzelem 30. évfordulójára vállalt kötelezettségeit Is. A munkahely rendben tartása, a for• ) gácstároló kibetonozása, a csúcsmunkákban való részvétel és más hasonló akciók mind-mind a brigád jó munkájának keze nyomát dicsérik. A csoport tagjaiból nem hiányzik a kezdeményezőkészség sem. Ezt bizonyítják Badinka Mátyás szavai: — Egy összejövetelünk alkalmával egyik brigádtagunk felvetette: mivel az acél hazánkban is fontos nyersanyag, mi lenne, ha nagyobb gondot fordítanánk a forgács összegyűjtésére, leadására? A javaslatot tett követte és az eredmény sem maradt el. A KOVOŠROT nemzeti vállalat fennállásának 30. évfordulója alkalmával kihirdetett verseny keretén belül egy tv-készüléket nyertünk. Amint erről a fentiekből is meggyőződhettünk, a melléküzemág szocialista brigádjának tagjai becsületesen, teljes energiájukkal a szocialista mezőgazdaságot támogatják: mind hazánk traktorgyártását — amely kihat egész mezőgazdaságunkra — mind a perbetei gazdaság össztermelését. S hogy az utóbbi mennyire szívügyük, ezt elárulja az egyik brigádtag néhány egyszerű, de nagyon lelkes és nagyon kifejező szava: „Ha körülnéz gazdasági udvarunkban, vagy . kint a határban, egyre biztosan felfigyel majd: az összes traktorunk színe — kék...“ Kalita Gábor
