Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-27 / 21. szám
1978. május 27. SZABAD FÖLDMŰVES 11 ÜS: az érdekek összehangolása Az utóbbi években a zöldség és а gyümölcs termesztése, felvásárlása, értékesítése, valamint feldolgozása talán a legtöbbet vitatott, komoly problémákat okozó kérdéseknek egyike. A legnagyobb nehézségeket egyrészt az egyes zöldség- és gyümölcsfélék hiánya okozza, amelyet behozatalból kell pótolni, másrészt pedig a felvásárlás rugalmatlansága és a korlátozott feldolgozási lehetőségek idézik elő. Ennek következtében akadozik az ellátás folyamatossága, de ugyanakkor a mezőgazdasági üzemeknek és a kistermesztőknek is gyakran gondot okoz az áru értékesítése, amely nem egy esetben kárba megy. A problémák többlettermés esetén még hatványozódnak. E kedvezőtlen körülmények a fogyasztókat, a termesztőket és a feldolgozókat egyaránt érintik s gyakran jelentős népgazdasági károkkal járnak együtt. E sok ellentmondásba ütköző, bonyolult kérdés megoldásában fontos szerepet tölt be a feldolgozó ipar. Hiszen a zöldség- és gyümölcstermésnek jelentős hányada feldolgozásra kerül, így főleg a konzervgyáraknak a mezőgazdasági üzemekkel való megfelelő kapcsolatok megteremtésével, a termesztés módszertani irányításával és szervezett, jól beütemezett feldolgozással módjukban áll a problémákat — ha nem is teljes mértékben megoldani — legalább mérsékelni. A múlt évek eredményeit, tapasztalatait ismerjük. De ezek nyomán vajon milyen tanulságokat vontak le s milyen intézkedéseket tettek a konzervgyárak dolgozói? Mik azok a legégetőbb problémák, melyek a termelés során felmerülnek, s miben látják a megoldásukat? Ezekre a kérdésekre — a saját problémáikból kiindulva — KACIREK JÄN mérnök és MAKOVINI PAVOL, a Rimavská Sobota-i' (rimaszombati) konzervgyár vezető dolgozói próbáltak választ adni. Bár a rimaszombati a legrégibb konzervgyáraink közé tartozik, amelyben a termelés elavult gépsorokon, kedvezőtlen munkakörülmények között történik, mégis jelentős termelő kapacitással rendelkeznek, és évente tetemes mennyiségű konzerv hagyja el a gyár kapuit. így a termelési tervük teljesítéséhez jelentős mennyiségű zöldség és gyümölcs szükséges. Az idei terv alapján például több mint tízezer tonna zöldséget és úgyszólván háromezer tonna gyümölcsöt kell feldolgozniuk. A vezetők tájékoztatása szerint a konzervgyár a feldolgozási idényre megfelelően felkészült. A zöldségfélék s részben a gyümölcs felvásárlására is a szerződéseket megkötötték, s kidolgozták az átvétel időtervét. A gépsorokat kijavították, s ott ahol lehetett, felújították. A lecsófeldolgozó gépsorra például új töltőberendezést szereltek fel, s fgy a múlt évhez viszonyítva a lecsógyártásnál minimális veszteségekkel számolnak. MI LESZ A PARADICSOMMAL? A konzervgyár a zöldségfélék közül legnagyobb mennyiségben paradicsomot dolgoz fel, amely a felvásárolt zöldségnek több mint a felét teszi ki. A feldolgozási idő rövidsége — csupán 54—56 nap —, valamint a feldolgozó vonal korlátozott kapacitása miatt többlettermés esetén a felvásárlási, a tárolási és feldolgozási nehézségek szinte elkerülhetetlenek. Kačirek mérnök szavai szerint azonban idén a múlt évhez képest a paradicsom feldolgozására lényegesen jobban felkészültek, s több olyan intézkedést tettek, amely lehetővé teszi a paradicsom rugalmasabb átvételét, zökkenőmentes szállítását és a tervezettnél nagyobb mennyiség feldolgozását is. A legfontosabb intézkedést a gépsor párologtató berendezésének felújítása jelenti. Ezáltal a gépsornak a napi teljesítményét 10—12 százalékkal növelték. Továbbá a középszlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiből közvetlenül vásárolják majd fel a paradicsomot, ami feltehetően hozzájárul a szervezettebb és rugalmasabb átvételhez, de a nyersanyag jobb minőségéhez is. A felvásárló vállalat, vagyis a Zelenina megkerülésével ugyanis megrövidül az út a termesztőtől a feldolgozóig. KEVÉS A ZÖLDBORSÓ ÉS A ZÖLDBAB — mondotta Kačirek elvtárs. — Ezekből lényegesen többet tudnánk feldolgozni és értékesíteni nemcsak a belső, hanem a külföldi piacon is, mivel igen közkedvelt és keresett zöldségkonzervekről van szó. Tény, hogy hazánkban a borsó és zöldbab termesztésével csak nagyon kevés gazdaság foglalkozik. Bár a külföldi, főleg a magyarországi tapasztalatok bizonyítják, hogy a nagyüzemi termesztésük igen eredményes és gazdaságos lehet. Célszerű lenne, ha a bevált külföldi tapasztalatok hazánkban is meghonosodnának. Hiszen ez az export-lehetőségek bővítését is jelentené. A konzervgyár dolgozóinak törekvése a borsótermesztés népszerűsítésére, nagyobb arányú kiterjedésére irányul. Eddig legalább azt sikerült elérniük, hogy a termesztők a borsót már nagyobb területen vetik. A borsótermesztőket a járási mezőgazdasági igazgatóság közreműködésével minden tekintetben támogatják. Ezenkívül a konzervgyár dolgozói a tenyészidő kezdetétől egészen a betakarításig irányítják a borsó termesztési technológiáját, ellenőrzik az agrotechnikai intézkedések betartását és szaktanácsadással is szolgálnak. A konzervgyár vezetőinek tájékoztatása szerint szükségesnek tartom megjegyezni, hogy idén a zöldség és gyümölcs felvásárlásában olyan intézkedéseket tettek, amelyek arra irányulnak, hogy a gazdaságokban a termés — értékesítési nehézségek miatt — ne menjen kárba. A felvásárló vállalatok, valamint a konzervgyárak ugyanis kötelesek a zöldséges gyümölcstermesztésre szakosított gazdaságokból — a szerződésileg lekötött területről — az egész termést átvenni. Bár az intézkedés csupán a szakosított gazdaságokat érinti, mégis nagyon kedvező előrelépésnek tekinthető a zöldség- és gyümölcstermesztés támogatásában, fellendítésében. MEGOLDHATATLAN A CSERESZNYE SZÜRETELÉSE? A fogyasztók körében a cseresznyekampót igen közkedvelt és keresett cikk. Az üzletek pultjain azonban gyakran hiányzik, holott már évek óta tanúi vagyunk annak, hogy a cseresznye az útmenti fasorokon, kertekben, de a gyümölcstermesztő gazdaságokban is mázsaszámra kárba vész. A cseresznyeszedésre senki se vállalkozik, mivel nem kifizetődő. A konzervgyár dolgozói idén is eredménytelenül tárgyaltak a közigazgatási, valamint az útfelügyelőségi szervekkel, főként az útmenti cseresznyefák leszüretelése érdekében. Tény, hogy elsősorban a kompót gyártásához szükséges cseresznye szedése kézimunkaigényés, nehéz feladat. Mivel a termést szárral együtt kell leszedni, rázógépek sem alkalmazhatók. De mégis célszerű lenne ezt a kérdést is megoldani például kedvezőbb árpolitikával, vagy nagyobb anyagi ösztönzéssel. Hiszen a racionális táplálkozás szempontjából igen értékes és sokféleképpen hasznosítható gyümölcsről van szó. GONDOT OKOZÖ PROBLÉMÁK KaCirek mérnök szavai szerint évente jelentős nehézségek merülnek fel a kompotok gyártásában. Ezt egyrészt az egyes gyümölcsfélék hiánya, másrészt pedig a feldolgozásra kerülő gyümölcs rossz minősége okozza. A termesztők például az utóbbi években mindinkább húzódoznak az eper termesztésétől. Még az eddigi ültetvényeket is kiszántják. Az idei eperszükségletet ezért Lengyelországból kell behozni. Pedig ott ahol elegendő munkaerővel rendelkeznek, az epertermesztés kifizetődő. Ez a kérdés is elgondolkoztató és megoldásra vér. Hiszen az eper, de a többi bogyós gyümölcs — amely hasonlóképpen hiánycikk — termesztéséhez a feltételek adottak, csak meg kell találni a helyes utat a termelési kedv megteremtéséhez. Problémákat okoz az is, hogy a mezőgazdasági üzemek gyakran nem tartják be az eladási időtervet. A gyümölcsöt az érési időszak kezdetén — amikor még az árak magasabbak — igvekeznek értékesíteni, fgy például a barackot és a szilvát még a technológiai beérés előtt leszüretelik és a konzervgyárnak szállítják. Az éretlen gyümölcs pedig rontja a kompótok minőségét. E tekintetben a mezőgazdasági üzemeknek is nagyobb fegyelmet kellene tanúsítaniuk. A zöldség- és gyümölcstermesztés, de az értékesítés és hasznosítása terén még sok probléma vár megoldásra. Az adott lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a zöldség- és gyümölcstermesztés ésszerű irányítására, a megfelelő árpolitikára, valamint a termesztők, a felvásárlók és a feldolgozók érdekeinek összehangolására. KLAMARCSIK MÄRIA, mérnök Változott a szállító, megjavult a közellátás A Jednota ptrukšai (szirénfalvai)' vegyesáru üzletében az elmúlt évek folyamán gyakran panaszkodott az üzletvezető az áruellátásra. Megtörtént az is, hogy a legfontosabb élelmiszerek hiányoztak az üzletből. így a lakosság részéről szintén elégedetlenség nyilvánult meg az áruellátással kapcsolatban. Az ellenőrzés nyomán megállapították, hogy nem az üzletvezető az oka a hiányos áruellátásnak. A megrendelést idejében és terv szerint elküldte a Král. Chlmec-l (királyhelmeci) nagykereskedelmi raktárnak, de az áru kiszállítását sok esetben nem intézték el idejében. Az egyik megrendelést követte a másik és már nem is tudta az üzletvezetőnő, hogy melyiket vették figyelembe a szállításnál. Az áruhiány miatt az üzletvezető annyira elkeseredett, hogy segítséget kért a helyi nemzeti bizottságtól. A hnb részéről az intézkedés megtörtént, a telefonhívásokra gyakran az volt a válasz, hogy nincs elegendő autója a nagyraktárnak, ďe némi késéssel reagáltak a hnb felhívására. A lakosság részéről egyre nőtt a felháborodás és egyesek már arra is gondoltak, hogy azért nincs áru a helyi üzletben, mert egyszerűen nincs árukészletünk. 1978. január 1-től Gilányi Jánosné, a bolt vezetője, elhatározta, hogy ezentúl megrendeléseit a trebišovi nagykereskedelmi raktárhoz küldi be. A Trebišovi Nagyraktár vezetője kezdettől fogva terv szerint teljesítési a megrendeléseket, sőt szükség esetén soron kívüli szállításról is gondoskodik. Az áruellátás rendszeres biztosítása folyamán az üzletvezető a tervezett forgalmat ma már maradéktalanul teljesíti, a lakosság pedig meg van elégedve, mert válogathat különféle élelmiszercikkekben, megtalálja mindazt, amire szüksége van. Jakab Sándor imnimnnmnnmnm EGY JELENTŐS — A MEZÖGAZDASÄGOT SZOLGÁLÓ - ÜZEM KILENCVENÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPELTE Az idei év májusában ünnepelték a Jičíni Agrostroj üzem dolgozói vállalatuk fennállásának 90. évfordulóját. Amikor 1888-ban Jičínben a Knotek fivérek kis gyára megkezdte a termelést — s ez az üzem képezte alapját a mai Agrostrojnak —, csupán egészen egyszerű mezőgazdasági gépek, ekék, boronák, sarabolókapák gyártásával foglalkozott. Hírnevet azonban 1904-ben egy teljesen új mezőgazdasági géppel szerzett. A kévekötő aratógéppel, amely jó hosszú ideig alkotja az egyre növekvő gyár legfontosabb termékét. A jelenlegi korszerű Agrostroj azonban csak 1945, illetve az államosítás után jött létre. Teljes újjáépítése és korszerűsítése szorosan összefügg azzal a gyökeres változással, hogy a gabona- és takarmány-betakarító kis gépek gyártásáról a nagyüzemi mezőgazdaság céljait szolgáló öszszetettebb gépek gyártására nyergeit át. Fokozatosan — új gyártási programja keretében — a cukorrépa-termesztést szolgáló gépek előállítására szakosult. A legelső kombinált — a répafejelést és a répakiszántást együtt végző — gépek hiányosságait azzal küszöbölték ki, hogy e műveleteket különkülön végző két gépfajtát, a függesztett répafejelót és külön répakiszántó gépet fejlesztettek ki. A hatvanas évek elején így a répaföldeken egy új technológia honosodott meg — a cukorrépa megosztott betakarításának módszere. A jičíni gépgyártók egyre komoly segítséget nyújtott az üzem tervező kollektívája és fejlesztési részlege, valamint az egyes kutatóintézetek. Az ő érdemük is, hogy ezek a gépek jelentős nemzetközi elismerésben részesültek, a nemzetközi árumintavásárokon aranyérmeket nyertek. Elősegítették, hogy e munkaközösség dolgozóit és az egész üzemet állami kitüntetésben részesítsék. A legnagyobb kitüntetést — a Szocialista Munka Hőse aranycsillagát — újabb berendezéseikkel lehetővé tették a vetés, a sorközi művelés, valamint az egyelés műveletének gépesítését. A répaművelő és -betakarító gépek a szemenként vető gépektől a rotációs sarabolókon és elektronikus egyelőkön keresztül a betakarító gépekig e munkaeszközök egész rendszerét alkották meg. Egyre tökéletesítették a két- és háromsoros függesztett répafejelőket és kiszántókat a hatsoros répafejelőig, amelyet köztárságunkban 1973 óta, mint az első ilyen magajáró gépet, gyártanak. Mindezen gépek megszületésénél 5 Agrostroj Jičín sorozatban gyártja az ÖCS jelű hatsoros cukorrépa-fejet, amely az első ilyen jellegű, hazánkban gyártott, magajáró gép. Két íromsoros vagy egy hatsoros répakiszántóval célszerű gépsort alkotva, ár néhány éve használják cukorrépa-termesztőink. Az idén további 170 yen gépet szállít az Agrostroj földműveseinknek. (Foto; C. Holeš) egy évvel ezelőtt Jozef Suchý, az üzem tervezőmérnöke vette át a prágai várban. A cukorrépa termesztésének és betakarításának gépesítését szolgáló jičíni gyártmányok lényegesen csökkentik vagy teljesen kiküszöbölik a megerőltető kézi munkát, lerövidítik az agrotechnikai határidőket, jelentős munkaerő-megtakarítást tesznek lehetővé, csökkentik a termelési költségeket ... Nem csoda tehát, hogy a gépek iránt nemcsak hazánk földművesei mutatnak komoly érdeklődést. Hogy a megnövekedett keresletet ki tudják elégíteni, a jičíni gépgyártók kénytelenek voltak leszűkíteni az általuk gyártott gépek választékát. Beszüntették a vetőgépek gyártását, mivel a szükséglet a behozatallal fedezhető. A rotációs 6 KPX jelű sarabólók gyártását a Magyar Népköztársaság vette át. Magyarország mezőgazdasági gépgyártó üzemei az idén tízszer több gépet szállítanak Csehszlovákiába, mint tavaly. így a csehszlovákiai cukorrépa-termesztők a tavalyi száz géppel szemben ezer ilyen kultivátort vásárolhatnak, ami lényegesen lecsökkenti e gépek eddig észlelt hiányát mezőgazdaságunkban. Jičínben, a vállalat központi üzemében mindenekelőtt az elektronikus répaegyelők és a betakarító gépek gyártására összpontosították figyelmüket. E gépek előállítása valóban dinamikus ütemben növekszik. Például az oly keresett 6 JECZ jelű elektronikus egyelőkből mezőgazdasági termelésünk az idén háromszor többet kap, mint tavaly és a már jól bevált 424 darab 6 ÖCS jelű magajáró répafejelő-állomány ez évben további 170-nel bővül. A jičíni gépgyártók hazánk cukorrépa-termesztőinek az elmúlt évek során 200 darab 6 JECZ cukorrépa-egyelőt szállítottak. Az idén további háromszázzal bővül a gépek állománya. Mindegyikük egy idény alatt a cukorrépa egyelésénél 30—40 gyalogmunkás megtakarítását segfti elő. A Jičíni Agrostroj legfontosabb külföldi partnere a Szovjetunió, ahová évente 600 cukorrépa-betakarító gépsort szállít és ahol nagy számban alkalmazzák a 6 JECZ elektronikus egyelőgépeket is. Gyártmányait továbbá az NDK-ba, Lengyelországba, Bulgáriába és Magyarországra szállítja. E gépek minősége ad lehetőséget arra, hogy a világpiacon megállja helyét és más országokban is keresett cikké váljanak. Az Angliában eddig megvalósított sikeres próbák után ez évben harminc háromsoros cukorrépa-betakarítő gépsort szállítanak ebbe az országba. Kiviteli cikket képez a jičíni Agrostroj n. v. által gyártott mezőgazdasági gépek többsége. Ilyenek az MF 70 és az MF 73 jelű motoros kaszálógépek, valamint a Terra rendszerű több-hasznú motorrobotok, amelyeket a Gutbrod cég szabadalma alapján gyártanak. Az üzem termelési programjában szerepel még a traktorok és teherautók motorhengereinek előállítása is. Említést érdemel, hogy a Jičínben előállított mezőgazdasági gépek gyártásában jelentős mértékben részt vesz a Magyar Népköztársaság gépipara is. A folyamatos fejlődés elérése érdekében kooperációs alapon a cukorrépa-betakarító gépek egyes alkatrészeit, valamint az MF 70 motoros kaszálógép és a Terra motorrobot alkatrészeinek többségét magyarországi gépgyártó üzemek készítik. A kilencven esztendős fennállását ünneplő üzemben megemlékeznek a. múltról, értékelik eddig végzett munkájukat. De mindenekelőtt a Jövőre gondolnak, termelési programjuk továbbfejlesztését tartják szem előtt. Termelésük felújításán, állandó topválásán fáradoznak. Hiszen már tavaly egy teljesen új, a 6 CJŔCS típusú magajáró répafejelőgép első ötven példányát készítették el, az NDK-ból érkezett megrendelésre. A fejlesztés stádiumában van e gépnek egy további változata, Jóval erősebb motorral és az elektronika szélesebb körű alkalmazásával. A közeljövő feladata pedig egy olyan univerzális maga járó alváz kifejlesztése, amely kicserélhető tlzenkétsoros adapterrel a vetést, a vegyszer-permetezést, a sorközi művelést és a cukorrépa egyelését egyetlen gép segítségével tenné lehetővé. .Ü-k)’
