Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-27 / 21. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. május 27. A Nové Zámky-i (újvári) járás me­zőgazdasági üzemeiben az állatte­nyésztés az utóbbi években dinami­kusan fejlődött. Növekedett a gazda­sági állatok létszáma és hasznossága. Azonban az Idei feladatok Igényeseb­bek. A párthatározatok értelmében 1980-ig a tehenenkénti évi fejési át­lagot 3300 literre kell emelni a já­rásban. E cél elérése fontos feladat elé állította az állattenyésztőket: — évente 150—250 literrel kell növel­niük a fejési átlagot. Ha ezt a növe­kedési ütemet a gyengébb tejtermelő gazdaságok is szívügyüknek tekintik, akkor a hatodik ötéves terv végére kitűzött céljaikat elérik. A közelmúltban a jmi-on kiértékel­ték a mezőgazdasági üzemek első negyedévi tejgazdálkodását. Megálla­pították, hogy ebben az időszakban az egyes gazdaságok tejtermelés! mérlege kedvezően alakult. Vannak gazdaságok, amelyek a tervezettnél jóval több tejet termeltek és adtak el. Amint megtudtam, tizenöt föld­­mflvesszövetkezet teljesítette az első negyedéves tejeladási tervét, hat szövetkezet és két állami gazdaság viszont nem1. Ennek ellenére a ked­vező negyedéves zárással a járásban jó feltételeket teremtettek a követ­kező hónapok tervfeladatainak telje­sítéséhez. Például április utolsó de­kád jábani egyes gazdaságok százhúsz százalékra teljesítették tejeladási ter­vüket, ami szép eredmény. Akadnak olyan gazdaságok is, amelyek dolgo­zói kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, főleg a rendszeres tervtelje­sítéssel van probléma. Ezért a járás illetékes szakemberei nagy gondot fordítanak az időterv teljesítésére. Gyakran ellenőrzik a tejtermelésben gyengélkedőket. CÉL: 2800 LITER A dubníki (csúzi) Vörös Zászló Efsz a gyengébb tejtermelő üzemek közé tartozik. A múlt évet 2482 li­ter tehenenkénti fejési átlaggal zár-, ta, épp ezért azonnal csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amelyet a du­­naszerdahelyi járás néhány gazdasá­ga indított el egy felhívással a tej­termelés növelése érdekében. örvendetes, hogy a gazdaság veze­tői az utóbbi időben sokat vitatkoz­tak arról, hogyan lehetne növelni a tejhasznosságot. Tudják, feltételeik nem rosszak, rajtuk múlik miképpen gazdálkodnak, hogyan oldják meg problémáikat. Ezt szem előtt tartva, mindjárt az év elején megtették a szükséges intézkedéseket, megszab­ták azokat a feladatokat, amelyek tel­jesítésével a tejtermelés színvonalát növelni akarják. Ugyanis az a cél­juk, hogy ebben az évben 250—300 literrel növelik a tejátlagot, így az év végére elérik a 2800 liter tehenen­kénti fejési átlagot, 1980-ig pedig el szeretnék érni a 3100 litert. Az említett gazdaságban a tejter­melés feladatait arányosan osztják szét minden negyedévre, közben ügyelnek az IdőterV szerinti teljesí­tésre. Negyedévenként értékelik az állattenyésztők munkáját: azaz min­den negyedév végén összehívják az állattenyésztők aktíváját, amelyen megvitatják a termelés hiányossá­gait, azok okait, ugyanakkor kieme­lik a legjobb eredményeket elért dol­gozókat, továbbá intézkedéseket hoz­nak a hibák és hiányosságok meg­szüntetésére. A szervezési Intézkedések már ed­dig Is eredménnyel jártak. Az első negyedéves terv szerint a szövetke­zetnek 685 ezer liter tejet kellett eladnia (az évi terv 3 millió 50 ezer liter). A valóságban 697 ezer liter tejet adtak el, tehát tervfeladataikat túlszárnyalták. LÉNYEGES VÁLTOZÁST érek el a szarvasmarha-állomány — a törzsállomány — kialakításában. Jelenleg 3146 darab szarvasmarhájuk van, ebből 1218 db a tehén. Néhány évvel ezelőtt még a tehénállomány tbc-vei volt fertőzött. Ezeket azegye­­deket kiselejtezték, ezért még min­dig napirendi kérdés az állomány lét­számának növelése. Az állomány lét­számának megfelelő növeléséhez jó haszontulajdonságokkal rendelkező egyedeket vásároltak a dunaszerda­­helyi járásból és a palárikovói nagy­hizlaldából, Ezek leszármazottal lé­nyegesen jobb tejelők, örülnek an­nak, hogy most már betegségtől men­tes állományuk van, de még mindig sok a rosszul tejelő egyed. Ezért az idén a selejtezést továbbfolytatják, az állomány harminc-harmincöt szá­zalékát saját nevelésű üszőkből töl­tik fel. A múlthoz viszonyítva az eddigiek­nél sokkal nagyobb gondot fordíta­nak az ellenőrzésre. Igaz, hogy az egyes részlegek ellenőrzése kissé körülményes, mert a majorok között nagyok a távolságok, Istállók hiányá­ban az állatokat sem öszpontosítot­­ták. Ebben az évben talán sikerül üzembe helyezniük egy ötszáz férő­helyes istállót a növendék állatok részére. Ezután a fiatal egyedeket korcsoportok szerint ide összpontosít­ják. Ezenkívül elkészül egy ellenőrző istálló 150 db elsőborjas tehén ré­szére. Közülük válogatják ki a to­­vábbtartásra alkalmas egyedeket. Így bíznak abban, hogy az idén és jövőre lényegesen javul a tejelékeny­­ség. TAKARMÁNYGONDOK A Vörös Zászló egyesített gazdaság 5200 hektáros földterületen gazdál­kodik. Az állattenyésztők véleménye szerint a földterülethez viszonyítva aránylag kevés az évelő takarmány — főképpen a lucerna — területe. Ebből kifolyólag egyoldalú az állatok etetése. Az elmúlt időszakban az ál­latok takarmányadagját jóformán ku­­koricaszilázs képezte. Márciusban és áprilisban a napi egyedenkénti ta­karmányadagot kénytelenek voltak csökkenteni. A tömegtakarmányokban mutatkozó hiányt a szemes takarmány fokozott etetésével fedezték. Mivel takarmányszűkében voltak és a siló minősége sem volt a legmegfelelőbb, ésszerűen állították össze a tehenek takarmányadagját. Ogy, hogy a napi tejmennyiség ne csökkenjen! A szal­mához keményítőipari melléktermé­keket kevertek, ásványi anyagokkal, valamint melasszal dúsították. Préselt eleséggel egészen június végéig ete­tik az állatokat, hogy takarékoskod­ni tudjanak a zöldtakarmánnyal. Mi­nél többet tudjanak tartósítani. A múlthoz viszonyítva az idén ja­vul a takannánytermesztés szerkeze­te. Ez érthető, hiszen takarmány­­hiány esetén a jó haszontulajdonságú egyedek is elromlanák. Ezért minél több, fehérjében gazdag takarmányt kell termeszteniük, a „zöldanyagot“ új módszerekkel tartósítaniuk. Az idén növelték a lucerna vetésterüle­tét. amelyből jó minőségű szenázst Látogatóban barátainknál Kunbaja. Közepes nagyságú telepü­lés Bács-Kiskun megye kiskunhalasi járásában. Mindössze néhány kilomé térré a magyar—jugoszláv határtól. Lélekszáma meghaladja a kétezerhá­romszáz főt. A fejlődés itt nem ki­­monoilUn gyors »tenni, ámde mégis jől érzékelhető. A községnek körzeti orvosi rendelője, iskolája, napközi ott­hona, óvodája és bölcsődéje van, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonala jónak mondható. Nemrég felépült a korszerű élelmiszerbolt és megnyílt egy presszó, így ma már a közellátás és a szórakozási lehető ség is kielégíthető. Kultúrát is igé­nyeinek az itteniek. A mozit ugyan nem sokan látogatják, viszont a nép­könyvtárnak háromszáznál is több rendszeres olvasója van. Nem beszél­ve arról, hogy a legtöbb család ott­hon is gazdag — s nemcsupán dísz­ként szolgáló — könyvtárral rendel­kezik. Az utcák — bár több helyütt még hátra van a portalanítás — meg a terek általában rendezettek, a jár­dák mentén virágok pompáznak, és eredményt hozott a „Tiszta udvar, rendes ház“ mozgalom is. Kunbaján két park van. A nagyobbikat, a Fel­­szabadulási Emlékparkot — jobbára társadalmi munkával, és persze a he­lyi üzemek hathatós segítségévei — hetvenötben létesítették. A parkok fe-«вяявяваяяяаяявяввваавваявяяаяа és szénát készítenek. Az a tervük, hogy háromszázötven hektáron ter­mesztenek silókukoricát háromszáz­­negyven mázsa átlaghozammal, hogy az egész év folyamán szilázst etet­hessenek az állatokkal. Ezenkívül 45 hektáron termesztenek takarmányré­pát olyan mennyiségben, hogy az állatokkal naponta egyedenként a téli időszakban tíz kilogrammot tud­janak etetni, ezáltal meg tudjanak takarítani abraktakarmányt. MINŐSÉGI JAVULÁS A szövetkezetben havonta értéke­lik a tej minőségét. A vezetőség en­nek a kérdésnek eddig is nagy fi­gyelmet szentelt, de talán mégsem akkorát, mint kellett volna. Az első negyedévben csupán néhány alka­lommal vettek tejmintát. A csúzi részlegen nem észleltek tejvizezést. A tej tisztasága, valamint zsírtartal­ma is — három hónapon keresztül — olyan volt, hogy az ott termelt tej az első minőségi osztályba került. Sajnos, a jasovái és a semerovói rész­legen többen vizezték a tejet. A jasovái részlegen az utóbbi időben javult a helyzet, különösen a tej tisztasága, ami abban is megmutatkozott, hogy a negyedév utolsó két hónapjában már az Itt kifejt tej is az első két minősítési osztályba került. Ellenben még mindig kritikus a helyzet a se merovéi részlegen, mégpedig a ket­tes számú istállóban. Tulajdonképpen ennek az istállónak a dolgozói ront­ják a gazdaság jő hírnevét. A dolgozókat a kifejt tej minősége szerint jutalmazzák. Ilyenkor figye­lembe veszik, ki hogyan tartotta be az egy liter tejre jutó abraktakar­­mány-fogyasztás normáját. Ám követ­kezetesebb ellenőrzést csak akkor tudnak végezni, ha a szövetkezetnek saját laboratóriuma lesz. A tej mi­nőségi ellenőrzését egyelőre a Milex segítségével végzik. A gazdaság az első negyedévben minden liter tejért 2,60 koronát ka­pott (1977-ben 2,44 koronát). A kü­lönbség a tavalyi és az idei év kö­zött pénzben kifejezve 362 ezer ko­rona többlet. Ez a szám mindenkit meggyőzhet arról, hogy érdemes a tej minőségére nagy gondot fordíta­ni! Végezetül megállapíthatjuk, hogy az üzemi ellenőrzés által hozott in­tézkedések pozitív eredményekkel jártak, de még jobbak lehetnének, ha valamennyi intézkedést betartották volna. Ami a tej mennyiségét illeti, a szövetkezet nem rajtolt rosszul az idén. Első negyedévi tervét 104,7 szá­zalékra teljesítette, 34 ezer liter tej­jel adott el többet a tervezettnél (pénzbeli értéke 82 ezer korona). Az egy tehénre eső napi fejési átlag 6,92 liter volt, amely a tavalyi ha­sonló időszakhoz viszonyítva 1,06 li­terrel több. Bátran mondhatjuk, hogy a Vörös Zászló Efsz vezetői és e)°lgozói min­dent megtesznek azért, hogy céljai­kat elérjék, kitűzött feladataikat tel­jesítsék s felzárkózzanak az újvári járás legjobb tejtermelő üzemei közé. Nagy Teréz Állatok rögzítése Az állatlétszám növekedése, a sza­kosodás emelkedő mértéke, a munka­termelékenység hatékonysága érdeké­ben szükségessé válik a folyamatok jő minőségű, gyors elvégzése. Az egyes gyógyszereknek a szervezetbe való juttatása már régi idők óta az állat rögzítésével, befecskendezéssel vagy beöntéssel történik. Az állatok össz­pontosítása megkövetelte, hogy kor­szerű istállókat építsünk, amelyekben a munkafolyamatok gépesítettek. Meg kell említenem, hogy bizonyos állat­orvosi beavatkozások sokszor hagyo­mányos úton történnek. Ilyen az ál­latok emberi erővel történő rögzítése, ami sokszor nagy nehézségekbe üt­közik. Az állatok egészségi állapotának ellenőrzése, a megelőző munkák vég­zése, a beteg állatok gyógyítása meg­követeli, hogy évente az egész állo­mányt többször ellenőrizzük, oltás­ban, kezelésben, fertőtlenítésben ré­szesítsük. Ezeket a munkákat gyor­san és pontosan kell végeznünk. Erre már az építkezés kezdetén gondolni kell. Az épületekhez egy oltófolyosőt készíthetünk, ahol elvégezhető az ál­latok tömeges vagy egyedi kezelése. nélkülözhetetlen, de egyedi kezelés­nél is előnyös. A kezelés alatt nem kell rögzítve tartani az állatot, ami néha a vizsgálat eredményét is befo­lyásolhatja (szapora szívverés, nehéz légzés stb.). Tuberkulin próbáknál, száj- és kö­römfájás vakcinázásakor stb. egy 200—250—300 db állatszámú istálló esetében egy állatorvos, egy techni­kus, valamint 4—6 más személlyel 4—5 óra alatt az állatok oltása jól elvégezhető. 2. Egyedi kezelés, részletes kivizs­gálás, esetleg megfigyelés szempont­jából (p. vizelet színe, mennyisége, vizelés gyakorisága, kérődzések szá­ma, légzés típusa) esetleg az állatot a korláthoz kell rögzíteni és igy kü­lönböző sebészeti beavatkozások elvé­gezhetők. 3. Itt az üszők mesterséges megter­mékenyítése is jól megvalósítható. A kiválasztott egyedeket egy-két órára elkülöníthetjük, a technikus megérke­zésekor az állatokat az oltófolyosóba tereljük, ahol a megtermékenyítést könnyen és gyorsan elvégezheti. 4. A havonkénti mázsálésok alkal­mával is nagy jelentősége van a fo-Mivel rendes körülmények között nem szükséges a tömeges állatorvosi mun­kák végzése, ezért sok helyen nem fordítanak kellő figyelmet a rögzítés­re szolgáló létesítmények építésére. A tömegmunkák végzésekor és járvá­nyok alkalmával azonban nagy hasz­nát vehetjük az ilyen létesítmények­nek. Rögzítés az oltófolyosón Az egyik fala lehet épített vagy vaskonstrukció, a másik oldala pedig vasrudakból is készülhet. Mivel ezek állíthatók, így különböző helyekről az állat minden testrészéhez hozzá­férhetünk. Az oltéfolyosó hosszától tekintve három, négy, esetleg 10—15 darab szarvasmarha is rögzíthető egy­szerre, esetleg rekeszben 1—2 darab elkülöníthető. A hátsó ajtót becsuk­juk, s igy a mozgás korlátozott. Az állatok nem tudnak gidaira kitérni, előre és hátra is csak keveset mozog­hatnak. Amint a munkát elvégeztük, az ajtót kinyitjuk és így a folyosóból az állatok kimennek. 1. Tömegoltások alkalmával szinte lyosónak. A hordozható hídmérleget bevihetjük vagy a végében elhelyez­hetjük. így elkerüljük azt, hogy a má­zsára egyszerre 3—4 állat is tolako­dik s a végén egy se áll rá. 5. Jé, ha reggel a levágásra kerülő egyedeket kiválogatjuk és 1—2 érán át a folyosón tartjuk. Amikor megér­keznek a felvásárlók, nem kell az egész állományt megbolygatni, pihe­nésüket zavarni. 6. Az állatorvos vagy a technikus a vasszerkezet mellől végezheti mun­káját. 7. Az oltófolyosö legtöbb esetben kemény, fedett kifutóban építhető, így a munkáját végző személy tisz­tább, egészségesebb környezetben töl­ti el azt az 5—8—8 órát. 8. Gyógyszereknek a szájon át tör­ténő beöntése, tömeges kezelésnél — például tüdőférgességnél, májmétely elleni kezelésénél — nagy jelentősé­gű. 9. A továbhtenyésztésre kiválasztott állatokat fülszámozzuk. Ebben is jó szolgálatot tesz az oltófolyosö. MVDr. Bela Vladimír Igyekezetük a jólét lett az üzemek szocialista brigádjai vállaltak védnökséget. Csenger Lajos tanácstitkár szívesen beszélt a falu lakóinak életéről, örö­meiről, és a községfejlesztési elkép­zelésekről. A többi között megemlí­tette, hogy rövidesen befejezik a víz­vezetékhálózat építését, az emlékpark szomszédságában sporttelepet létesí-Csenger Laj-s lanácstítkár: a fejlesz­tési elképzelések megvalósítóhoz és a község csinosabbá tételéhez nagy­ban hozzájárul a lakosok munkaakti­vitása. tenek, s tervbe vették az utak por­talanítását, egy évada építését, vala­mint a közterületek további csinosí­tását is. — Annak ellenére, hogy határmenti község a miénk, az átlagosnál gyor­sabban fejlődik — summázta a ta­nácstitkár. — Gondolom, ennek is szerepe van abban, hogy az elvándor­lás szinte elenyésző. A lakosság zöme a mezőgazdaságban, kisebb hányada pedig a helyi ipari üzemekben keresi és találja meg számítását. Megtudtam még. hogy a községben az utóbbi tíz év folyamán száznegy­vennél több családi ház épült, sze­mélygépkocsival pedig talán százhar­minc család büszkélkedhet. S ami ugyancsak a jólét fokmérője — a kunbajaiak számláján a takarékpénz­tárban körülbelül tizenöt millió fo­rintot tartanak nyilván. A tanácstit­kár úgy számítja, nyolcvanig még legalább huszonöt családi ház kerül tető alá a faluban. Azon az április délelőttön nagy volt a sürgés-forgás a Béke Csillaga mezőgazdasági termelőszövetkezet székházéban. Az elnök az előző este érkezett meg egy külföldi tanulmány­úiról, a könyvelőségben a negyed­éves mérleg elkészítésén szorgoskod­tak, a mezőn meg javában tartott a tavaszi hajrá. Onhausz Ferenc tsz­­clnök ennek ellenére szívélyesen fo-1явяяяавяаяавяаввяаввяяяаяввавя1 gadott és készséggel válaszolt kérdé­seimre. Tőle tudom, hogy az idestova harmincéves gazdaság mindössze más­félezer hektáros, de a tiszta vagyona harmincegy, az évi össztermelésének értéke pedig 34—35 millió forintot képvisel. Pár évvel ezelőtt valahogy elakadt itt a fejlődés kereke, de az utóbbi két évben már ismét a felfelé ívelő úton jár a szövetkezet. Erről mindössze annyit, tavaly négy száza­lékkal nőtt a nyerstermelés értéke, pedig az elemi csapások tetemes kárt okoztak a gazdaságban. A „Béke Csillagáéban az ágazati irányítás még csak most bontogatja szárnyait, viszont a termelés szakosí­tásában már jócskán előrelépett a ter­melőszövetkezet. A növénytermesztés­ben a szemesek, valamint a naprafor­gó termesztése dominál, az állatte­nyésztés pedig a sertéshizlalásra sza­kosított. A legfontosabb növényekből — a napraforgó kivételével — túltel­jesítették a tervezett hozamokat, pe­dig kétszer is jégkárt szenvedett a növényzet. S amire ugyancsak büsz­kék, a búzatermesztésben elérték az ötéves tervidőszak végére előirányzott színvonalat. Búzából 43,5 mázsát, ár­pából csaknem 45, kukoricából pedig kis híján 88 mázsát adott egy átlag­­hektár. S hadd tegyem mindjárt hoz­zá, hogy öntözés nélkül! A napraforgó a korábbi éveknél gyengébben sike­rült, így a tervezett húsz mázsa he­lyett mindössze 17,8 mázsa termést tudtak begyűjteni hektáronként. Pedig ■■яянвшмавм1яяявяяяаяяяяяяа1

Next

/
Oldalképek
Tartalom