Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-05-27 / 21. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES Ä szocialista nevelésnek szerves része a világnézeti és erkölcsi neve­lésen kívül az esztétikai nevelés is, mely maradandó kulturális értékkel gazdagítja az ember belső világát. A CSKP XV. kongresszusa megállapí­totta, hogy támogatni kell az ifjúság irodalmi, képzőművészeti, zenei és esztétikai nevelését, szorgalmazni a gyermekek és az ifjúság művészi alkotókészségének fejlesztését. Az iskolában és a családban folyó gyakorlati esztétikai nevelés legfőbb szerepe, hogy a tanulókat képessé te­gyük a körülöttünk levő esztétikai jelenségek felismerésére, hogy észre­vegyék a szépet, s az számukra él­mények forrásává váljon. A teljes értékű esztétikai nevelésnek magá­ban kell foglalnia a művészetek al­kotó megismerését. Fontos feladata a nevelésnek, hogy a természeti, mű­vészeti. társadalmi szépségek elem­zésén, tudatosításán és átélésén ke­resztül fejlesszük a gyerekek szocia­lista szemléletén alapuló esztétikai ítélőképességét, ízlését. Az iskolán kívüli esztétikai nevelésben fontos helyet foglalnak el a gyermekek ízlését fejlesztő különböző szakkö­rök, így például az irodalmi kör, a tánc- és színjátszó csoport, az ének­kar, a képzőművészeti szakkör, stb Az iskolai irodalmi órákon és ön­képzőkörökben fejlődik ki a gyermek irodalmi-művészi érzéke, itt szereti meg az olvasást olyannyira, hogy tu- Jatos műélvező olvasóvá válik. A verselemzésen belül rádöbben a rej­lett mondanivalókra, szépségekre, amelyeket a felületes olvasó észre sem vesz. Tudatos, értő olvasók ne­velése az elsődleges cél, ennélfogva az elemzés nem merülhet ki csupán az értelmezésben, hanem a költői világ feltárására kell törekedni. A gyermekkel tudatni kell, hogy a vers­ben minden összefügg a mondani­valóval, s nem lehet a ritmust, a rí­met, a nyelvi kifejezéseket megvál­toztatni anélkül, hogy a vers jelle­ge, mondanivalója meg ne változzék. Ha sikerül kiváltanunk azt az eszté­tikai hatást, amely egyedül adhat ér­telmet bármely művészeti ág tanítá­sának, korszerűen jártunk el. A zeneművészet, akárcsak a többi művészeti ág nagy élvezetet nyújt az embereknek. A zenei-esztétikai nevelés fő feladata a zenei élmény nyújtása, mert a tartalom csak ér­zelmi átélés útján közelíthető meg. A zene akkor válik a gyermek szá­mára esztétikai anyaggá, ha érthető tartalma van, ami felfogható, meg­érthető. Mindenekelőtt a zene ösztö­nös megértésétől a tudatos zeneélve­zés felé kell vezetni gyermekeinket, A zenei-esztétikai neveléshez elenged­hetetlen a zenehallgatás és a kar­ének. A karének a legegvszerűbt A zene nemesit, hatást gyakorol érzelmeinkre ... Eotó: nki módja annak, hogy a gyermekek ak- ságát, s az észté tívan vegyenek részt a zeneművek alapra helyezésé: előadásában. Ma is a kóruséneklés a 1978. május 27. A magyarországi EZ A DIVAT nevű, mélynyomásos, színes di­vatlapból kölcsönöztük a ballagáshoz jól megfelelő, divatos öltözékek rajzát. Buga doktor válaszol: w A bélférgességről Sok szép regét hallottam a Vág eredetéről, hiszen azon a vidéken születtem, nevelkedtem, ahol a Fehér és Fekete Vág fakad. Mert a szép szlovákiai folyó két forrásból indul el és csak később egyesül. Olyan re­gét is hallottam, hogy egy szerelmes­pár két szívéből fakadt, minthogy egymásé nem lehettek, a halált vá­lasztották, s így legalább halálukban egyesülnek a szívükből fakadó víz alakjában... A sok rege közül engem a Sátán ekéje bűvölt el, mely arra mutat, hogy a két Vág kezdeti folyásában erősen emlékeztet az ekenyomra... De hát — Hívtál, itt vagyok — mondotta az ördög — és segíteni is fogok nek­tek, hogy a tó vize lefolyjék... De nektek mindenben engedelmeskedne­tek kell, mert alattvalóim lesztek... —• Mit bánjuk mi — válaszolták a testvérek csak tűnjön el a tó vize. Megkötötték az alkut és a sátán in­tésére újból megnyílt a föld mélye. Egy hatalmas eke került elő a föld alól. De milyen eke?! Tűz volt a vasa, lángból volt a bakja. — Ne féljetek, — mondta az ördög — már az én birodalmamhoz tartoz­tok, rajtatok már nem fog a tűz ... No, csak fogjátok be magatokat az ekébe, s majd a bakról foglak irányí­tani, hogy merre menjetek. Így is történt. A lángeke belehasí­tott a sziklába és a nyomában rögtön zúdulni kezdett a víz... — Előre — suhintott az ördög a két testvérre lángostorával hiszen megfulladtok a tóduló vízben. A két testvér eszeveszett futásba kezdett, az ördög a bakról pedig egy­re ostorozta ükét... Mögöttük pedig zúdult a víz ... — A kincs! — kiáltott az egyik testvér —, a tó már üres lesz, gyere forduljunk vissza ... Az ördög azonban újból suhintott, és a két testvér tovább rohant előre az ekével, annál is inkább, mert a lángekét már nyaldosta a víz. Hiába akartak jobbra vagy balra lekanya­rodni, a lángostor fájó suhintásai új­ból visszatérítették őket. Sokáig futottak a lángekével róná­kon át, de a sátán hajthatatlan volt. Egyszer csak egy nagy víztömeget láttak szemben. — Nagy folyó! — kiáltott fel a ki­sebbik testvér —, de a válasz csak egy újabb fájó suhintás volt. Belero­hantak az ekével együtt a nagy vízbe, ahol nyomuk veszett. Csak egy csú­­fondáros ördög-kacajt hallottak a si­ma víztükör felett. Így vájta ki a sátán ekéje a Vág medrét. Persze az ekenyomot a tóduló ííz elmosta és kitágította a medret. A tóból nem maradt vissza csak a két forrás és maga a folyó, amely foly­vást kanyargóit, úgy, ahogy a két testvér menekülni akart jobbra vagy balra ... A nagy víz pedig, ahova a sátán ekéje befutott, a Duna volt... Mártonvölgyi László miért...? Azért, válaszol a monda, mert való­ban eke vájta őket. A sátán ekéje. Hogy is történt a dolog? A kriványi erdők mélyén egy nagy tó partján élt két testvér. Fukar, kap­zsi emberek voltak, akik azért tele pedtek le a tó partján, mert úgy tud ták, hogy a tó mélye nagy kincset rejt, a kvádok fejedelme dobálta ide be mérhetetlen vagyonát, mikor erről a földről menekülnie kellett. — Meg kell ezt a kincset találnunk! — mondogatta a két testvér — akár milyen sokáig fog tartani a munka. Árkot vájunk a parti sziklákba, hogy azon át folyjék le a vízi — De hát hiába csákányozták hosszú éveken át a makacs sziklát, sehogy sem sikerült nekik árkot váfniok ... — Akár az ördöggel is szövetségei kötnénk — kiáltották egy este a ve­­rejtékes és eredménytelenül végzett munka után, és lám, dübörögni kez­dett a föld, villámlott az ég és a füst­iül kilépett maga az ördög,,. Össze kell számolni! 1 ľ* I N '( >, < *>| lERrSZTREJTVrHY f Ш Зняййнтаэ?«а!шв?чяеивя5 VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része. 9. Szovjet teher­gépkocsi-márka. 10. Állatlak. 11. -tói,-tői angolul. 12. A felsőfok jele. 13. Strázsa. 15. Egye­sület hozzátartozó­ja. 18. Kettős más­salhangzó. 19. Csil­lagkép. 21. Becé­zett női név. 23. Állófilm. 24. Ga­rantáló. 25. Beho­zatali Illeték. 26. Házikó. 28. Skan­dináv váltópénz. 30. Kötőszó. 32. Az egyik irány. 34. Kellékben van! 35. Akadály. 36. Elis­mer. 37. Vékony deszkadarab. 38. Igekötő. 40. Email. 42. Tengely szlová­kul. 43. Egyfajta sportot űz. 45. Veszteség. 47. ja­pán gyöngyhalász­nő. 48. Formai. 51. Tölt. 53. Sportág. 55. Becézett nagy­szülő. 56. Lágy fém. 58. Ilyen a diva­tos alj. 61. Női becenév. 63. Lopva figyel. 65. Könyörög. 66. Azonban. 67. Kettős mássalhangzó. 68. Lírai költe­mény. 69. Friss. FÜGGŐLEGES: 1. Béke több szláv nyelvben. 2. Lélegzik. 3. Állóvíz. 4. Disznótorra készített. 5. Csomó. 6. Azonosak. 7. Negyvenkilenc római számmal. 8. Szlovák álom. 9. A rejt­vény második része. 14. Nem holnap. 1B. A rejtvény harmadik része. 17. A másik oldalra. 19. Irány. 20. Egy­forma betűk. 21. Csapadék. 22. Régi római köszöntés. 27. Rangjelző szócs­ka. 29. Sír. 31. Ruhadarab. 32. 1848-as tábornok. 33. Betegség jele. 34. Fér­finév. 39. Olasz helyeslés. 41. Morze­jel. 43. Tejtermék. 44. Duhaj. 45. Mely személy. 46. Kártyajáték. 49. Togo fővárosa. 50. Vegyjele „S“. 52. Francia tengerparti város. 54. Már elege van belőle. 57. Üj több idegen nyelvben. 59. Jókai is az volt. 60. .. regénye, Gárdonyi műve. 62. Kö­rülbelül szlovákul. 64. Kettős mással­hangzó. 65. Kék szélei. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 9. és 16. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 18. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Május kilencedikének emléke örök­re beíródott az emberiség történe­tébe. Könyvnyertesek: László Julianna, Jelka (Jóka), Ugrik László, Kamenný Most (Kőhídgyarmat), Hegyi Róbert, Šafárikovo (Tornaija). ’ legtermészetesebb módja annak, hogy az embertömegek a maguk tevékeny zenélésén keresztül más értékes ze­nét is szívesen meghallgassanak, s ennélfogva életük komoly művelődési és szórakozási igényét jelentse a ze­nehallgatás. A közös éneklés hat érzelmeinkre és képzeletünkre. A zenei körök és az énekkarok vezetőinek ügyelni kell arra, hogy tevékenységükben érvé­nyesüljön a kar tagjainak érdeklő­dése. Különös figyelem fordítandó a körök tartalmi és eszmei színvonalá­ra. A kollektív felelősségérzet, a ba­ráti összetartás hatása szinte felmér­hetetlen jelentőségű az énekkari munkában. Az együttes éneklés ösz­­szeforrasztó erőt ad, könnyebbé te­szi a munkát. A közös éneklés fe­gyelemre szoktat, hiszen az éneklők állandóan alkalmazkodnak, alávetik magukat a közös célnak. Az egymás­hoz való alkalmazkodás az önfegyel­mező erőn 'kívül a felelősségérzetet is hatékonyan formálja az emberben. Az ének és a zene nemesíti a gyer­mek lelkivilágát, szélesíti kulturális látókörét és az egész gyermekközös­ség eszmei nevelésére is hatást gya­korol. Az ilyen jellegű szakkörök közé tartozik a tánckör is. A tánc elősegíti a gyermek testi fejlődését, ügyesebbé teszi mozdulatait, kulturáltabbá a vi­selkedését. A képzőművészeti szakkörökben a gyermekek meg­szeretik a művé­szeteket, fejlesztik szépérzéküket, ér­zelmi és értelmi világukat gazdagít­ják. A felsorolt szakkörökben fo­lyó művészi mun­ka; az együttes esztétikai élmé­nyek jelentős mér­tékben segítik a közösségi érzés, a szépérzék és a he­lyes ízlés kialakí­tását. Ennélfogva ajánlatos, hogy a szülők és nevelők tudatosítsák e sza­kaszon rájuk há­ruló feladataik tel­jesítésének fontos­­tikai nevelés tömeg­­n munkálkodjanak. Svinger István Egy levicei olvasónk leveléből idé­zek: „A végbelemnél sokszor úgy ér­zem, mintha valamilyen giliszta kel­lemetlenkedne. Ha megdörzsölöm, kínzó módon viszket. A székletben még eddig semmit nem találtam ... Vapközben ritkábban fordul elő, mint éjjel. Ha ismeri ezt a betegséget, ad­jon tanácsot, hogy borogatás, vagy ml ennek az orvossága és mi okozhat­ja?“ Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha feltételezem, hogy pa­naszait a leggyakrabban jelentkező bélférgek egyike, a cérnagiliszta okozza. Ez az apró fél-másfél mm nagyságú bélféreg petéit a végbél­­tájékára rakja és az onnét kézre ke­rülő petékkel fertőződik, illetve új­rafertőződik a gyermek. Azért írom így, mert főleg a gyermekek között terjedt. Idősebb korban ritkább. Aprósága miatt a székletben csak szerencsés esetben lehet felfedezni, de a széklet féregpete-vizsgálata rendszerint bizonyít. A cérnagilisztá­val fertőzött egyén emésztési zava­rokról, nyugtalanságról, étvágytalan­ságról és kínzó végbéltáji viszketeg­­ségröl panaszkodik. A cérnagiliszta féregűzé^e eléggé bonyolult feladat. A nehézséget az okozza, hogy petéi a porban — tehát a környezetben — is megtartják élet­­képességüket és az újrafertöződés le­hetősége még a legjobb gyógyszerek pontos szedése mellett is fennáll. Aránylag elég gyakori, ha a család egyik tagját sikerül is megszabadíta­ni a cérnagilisztától, a másiktól — aki szintén fertőzött — újra fertő­ződik. Tanácsom a következő: A kezelő­orvos által elrendelt féregpete-vízs­­gálatot az egész családnál tanácsos egyszerre elvégeztetni, mert így rend­szerint nemcsak a cérnagiliszta je­lenléte, hanem az is tisztázódik, hogy kinél kell egyszerre (tehát a csalá­don belüli betegeknél mindnél egy­szerre) elvégezni az orvos által elő­írt és elrendelt féregűzést. Ugyan­akkor a házban, vagy legalább a la­kószobában igen gondos nagytakarí­tást kell tartani, amibe még a szek­rények tetejének a porát is el kell távolíteni. Az összes viselt fehérne­műket ki kell főzni, vagy fertőtlení­teni. Ez az ágyneműre éppúgy vonat­kozik. mint a testi fehérneműre. A körmöket rövidre kell vágni és na­ponta többször meleg, csurgó vízben, körömkefével alaposan meg kell mos­ni. Külön gondos mosás előzze meg az étkezést és kétszer olyan gondos legyen a kézmosás WC-használat után. Sajnos néha előfordul, hogy a leggondosabb gyógyszeres és tisztál­kodással egybekötött féregüzés után is jelentkeznek a panaszok. Ilyenkor a féregűzést még gondosabban keli megismételni, mert a cérnagiliszta ki­irtható, ha türelem és szorgalom a féregüzés kísérője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom