Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-27 / 21. szám
0 ~v< Gombaegyetem mindenkinek (Hl.) Gombaleves burgonyával. A megtisztított és apróra vágott gombát zöldpetrezselymes, hagymás zsírban félpuhára pároljuk. A meghámozott, apróra vágott nyers burgonyát hozzáteszszük, majd kevés víz hozzáadásával az egészet puhára pároljuk. ízlés szerint néhány karikára vágott zöldpaprikát is adhatunk hozzá. Ezután húslével vagy kevés langyos vízzel felöntjük és tejföllel behabarjuk. Hozzávalók: 8 darab burgonya, két kis fej hagyma, tejföl, liszt, só, paprika, petrezselyem, gomba. Szalonnával tűzdelt gombakalapok. A kockára vágott főtt burgonyát kizsírozott tálba helyezzük. A burgonyára fektetjük a megtisztított, tönk nélküli nyers gombakalapokat, melyeknek a tetejét behasítjuk és a vágásokba vékony füstöltszalonna-szeleteket tűzdelünk, s a tálat Is körülrakjuk bevagdosott szalonnaszeletekkel. Megsózzuk és a sütőben pirosra sütjük. Tálaláskor nyáron karikára vágott zöldpaprikával díszítjük. A gombák tönkjéből levest is főzhetünk. Hozzávalók 4 személyre: 1 kiló burgonya, 40 dkg gomba, szalonna és só. Gombaropogós III. 50 dkg megtisztított gombát felszeletelünk és 2 dkg vajon fél fej reszelt hagymával és fél csokor finomra vagdalt zöldpetrezselyemmel pároljuk. Három szelet fehér kenyeret tejben áztatunk, kicsavarjuk és szétmorzsoljuk. Hozzáadjuk a gombát, 2 egész tojást, másfél kanál zsemlemorzsát, sót és borsot. A masszából lisztes deszkán pogácsákat formálunk, majd felvert tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk és forró olajban piros ropogósra sütjük. Tojásus gomba velővel. A megtisztított és felszeletelt gombát előzetesen párolt hagymával elkeverjük és puhára pároljuk. Ha a gomba puha, összekeverjük a velővel és újra átpároljuk. Utána tojást ütünk rá. TASNADI GABOR, mérnök Ua a^t akarjuk, hogy a ri*■ biszke és a köszméte jó termést adjon, védjük meg őket a betegségek és kártevők ellen. A vírusos megbetegedéssel fertőzött (különféle mozaikbetegségek stb.) bogyósgyümölcsüeket eltávolítjuk a kiskertekből. A félfás dugványokat, illetve a vesszőket csakis az egészséges bokrokról szerezzük be. A vírusos megbetegedések megakadályozásának érdekében irtsuk elsősorban a levéltetveket, melyek e betegségek hordozói. A gombák okozta betegségek közül legjelentősebbek a kővetkezők: A ribiszke szeptóriás levélfoltossága (Mycosphaerella rlbts) elsősorban akkor károsít, Dithane M-45 készítmény 0,3 %os oldatából — 3 dkg/1 kg festék) kenjük be. A szürkepenész, szürkerothadás (Botrytis cinerea) általában nedves, csapadékos időjárás esetén, a sarjhajtások csúcsain és a leveleken barna foltok formájában jelenik meg. Télen a Nitrosen 25 3 %-os (30 dkg/10 liter víz), tenyészldőben pedig a Topsín M 0,1 %-os (1 dkg/10 liter víz) oldatával védekezhetünk, de legkésőbb 21 nappal a termés begyűjtése előtt. A ribiszke kőtapló, áltüztapló (Phellinus ribis) főleg az idősebb köszméte- és ribiszkebokrokon fordul elő. A védekezés lényegében abból áll, hogy idősebeket a Kuprikol 50 1 %-os oldatával fertőtlenítjük. A köszméte amerikai lisztharmata (Sphaerotheca mors uvae) már május végén jelentkezik, kezdetben a sarjhajtásokon, később pedig a termésen, amelyeken penészfoltuk keletkeznek. Ajánlatos a betegséggel szemben ellenálló fajtákat termeszteni. A betegség megjelenésekor célszerű a Topsín M vagy a Fundazol 0,075 %-os oldatával (1 dkg/15 liter viz) permetezni, de legkésőbb 28 nappal a termés begyűjtése előtt. A köszméte európai lisztharmata (Microsphaera grossulariae) megjelenésekor fehéres penészfoltok keletkeznek a leveleken, a sarjhajtások csúcsain, a levélkocsányokon és a fiatal gyümölcsökön. A kártevők közül legfontosabbak a következők: A ribiszke és a köszméte betegségei, kártevői ha a tenyészidőben gyakori a csapadék. A leveleken kezdetben barna, majd feketés színű, elszáradó foltokat és levélhullást idéz elő. Ellene a Dithane M—45 0,2 %-os (2 dkg/10 liter víz) vagy a Kuprikol 50 0,4 %os (4 dkg/10 liter víz) oldatával permetezünk virágzás előtt, tizennégy nappal a gyümölcs begyűjtése előtt és egyízben a begyűjtés után. A juharfélék szemölcsgombája, vörös szemölcsgomba (Nectria cínnabarina) a bokrok ágainak elhalását okozza, amelyeken rózsaszínű majd halványpiros szemölcsök jelennek meg. A megtámadott ágakat levágjuk és elégetjük. A vágott sebeket oltóviasszal bekenjük. Ajánlatos a káliumszulfáttnl történő fejtrágyázás is. A ribiszke szemölcsgombája (Nectria ribis) szintén az ágak elszáradását, elhalását okozza, amelyeken 3 mm-es nagyságú, téglavörös vagy sötétbarna színű szemölcsök keletkeznek. A száraz ágakat levágjuk és elégetjük, majd a vágott sebeket oltóviasszal, illetve Latex-festékkel (hozzákeverhetünk a jében eltávolítjuk a megtámadott részeket, ágakat, majd a vágott sebeket és ágcsonkokat a Nitrosan 25 3 %-os oldatával fertőtlenítjük. A ribiszkerozsda (Pucclnia ribis) elsősörban nyáron, csapadékos időjárás esetén fordul elő. A leveleken kezdetben sötétzöld színű, nem szabályosan kör alakú, szétszórt foltok jelennek meg, amelyek később bíborpirosra változnak. Ezeken már megtalálhatók a szaporító sejtek (spórák) góctelepei. A betegség ellen virágzás előtt a Sulikol К 0,6 %-os oldatával (6 dkg/10 liter víz) permetezhetünk. A ribiszke- és a köszmételevelek elszáradása (Dotchidea ribesia) főleg a sarjhajtásokat károsítja. Az ágak kérge összeráncolődik, majd megreped. Az erősen megtámadott bokrokat kiássuk és elégetjük. Az elszáradt sarjhajtásokat ugyancsak levágjuk, elégetjük és a vágott A levélpirosító ribiszkelevéltetü (Cryptomyzus ribis) elszaporodásakor a Pirimor DP 0,075 %-os (1 dkg/15 liter víz) vagy az Anthio 0,15 %-os (15 ml/10 liter víz) oldatával permetezhetünk, legkésőbb 28 nappal a gyümölcsök begyűjtése előtt. A barna gyümölcstakácsatka (Bryobia praetiosa) 2 mm hosszú. Elsősorban a ribiszke rügyein él, s azokat károsítja. A megtámadott rügyeket levágjuk és elégetjük. Ellenük a rügyfakadás előtt a Polybarit 5 %-os vagy a Sulikol К 3 százalékos oldatával védekezhetünk. A ribiszkegubacsatkák (Eriophyes ribis Westwood) a fejlődő levelekből szívják a nedvet. Kora tavasszal a Sulikol К 3 %-os, a tenyészldőn kezdetén pedig az Anthio 0,15 %-os oldatával (15 ml/10 liter víz) permetezhetünk, legkésőbb 28 nappal a begyűjtés előtt. A köszméte levéldarázs (Pteronus ribesli) hernyói a leveleket rágják, károsítják. Ellenük az Anthio 0,15 %-os (15 ml/10 liter víz) oldatával védekezhetünk, de legkésőbb 28 nappal a betakarítás előtt vagy a Phosdrin 24-EC 0,15 %-os (15 ml/10 liter víz) oldatával permetezhetünk, de legkésőbb 7 nappal a gyümölcsök begyűjtése előtt. Az üvegszárnyú, szitásszárnyú ribiszkepille (Synanthedon tipuliformis) hernyói befúrják magukat az ágakba, amelyek ennek hatására elszáradnak. Az ilyen megtámadott ágakat levágjuk és elégetjük. A kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) nemcsak a ribiszkét, de egyéb gyümölcsfát és bogyósgyümölcsűeket is megtámad. Ellenük télen a Nitrosan 25 3 %-os oldatával (30 dkg/10 liter víz) védekezhetünk. KRAMPL STEFAN <2 A virágoskertben mindig akad tennivaló. Ha azt akarjuk, hogy virágaink teljesítsék küldetésüket, szépen viruljanak tavasztól késő őszig, akkor körültekintőén kell ápolnunk őket. Foto: —bor Ж kisállattenyésztők tevé*' kenysége nagyon összetett, mert egyrészt munkájukra más-más haszonállatok tenyésztése a jellemző, másrészt pedig különböző céllal folytatják a termelést, például saját és családi szükségletre, avagy el adásra, de meglátásaink szerin a legtöbbször mindkét szem pontból együttesen. A kisállat tenyésztők igénye hasznos te vékenységük segítése irán ezért nagyon változó. Tevékeny ségük eredményes ösztönzése is sok körülménytől függ. A legfontosabbak: — megfogalmazzák-e a kisállattenyésztők, hogy kitől és mikor várnak segítséget, vagy csak akkor határozzák meg igényüket, amikor a kívánt szolgáltatások teljesítésére gyakorlati szempontból már nincs idő; — a megfogalmazott igények kedvező fogadtatásra találnak-e a helyi szerveknél; — a segítséget nyújtani tudó szervek felkészültek-e a feladatokra, vagy egymásra várva, gyakran egymást akadályozva végzik a teendőiket. Ogy véljük, hogy ezek a kérdések a kisállattenyésztők szocialista jellegű, aktívan működő helyi szervezetei nélkül nem valósulhatnak meg. A kisállattenyésztés leghatékonyabb formája tehát a szervezetekbe való tömörülés. Gyakorlati tapasztalataink alapján a példás kisállattenyésztők kivétel nélkül az eredményes munkát végző szakcsoportokból kerülnek ki. Népgazdaságilag is hasznos tevékenységet folytató kollektívák aktív tagjai közül ezúttal kettőt mutatunk be. A leghatékonyabb forma A kisállattenyésztés megúnhatatlan, hasznos kedvtelés. Valahogy így kezdte a beszélgetést I g a r i Rudolf kisállattenyésztő, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Horný Bár-i (felbári) helyi szervezetének tagja, amikor meglátogattam otthonában. Immár évek óta eredményes nyúltenyésztést folytat. Törzsállományát jelenleg nagy csincsillák, újzélandi-fehérek, cseh-tarkák — tizenegy nőstény és két bak — alkotják. Az agilis kisállattenyésztő többek között elmondotta, hogy évente átlagosan három mázsa élősúlyú növendéknyulat produkál, s ezt a Branko vállalatnál értékesíti. Ez a mennyiség évente körülbelül hétezer koronás jövedelmet biztosít, mely nyugdíjkiegészítőként számottevő. A továbbiakban kiderült, hogy az ellés előtti napokon nagyobb mennyiségű lédús takarmányt alkalmaz, s emeli a folyadékadagot. Az ellést követő napokon átvizsgálja az almot, megszámlálja a fiókákat, s ellenőrzi azok egészségi állapotát. Többnyire 8—10 fiókát hagy meg, a többit selejtezéssel eltávolítja. A fiókákat 8 hetes korban választja el, s az elválasztott nyulakat, nemek szerint csoportokba osztva, külön ketrecbe helyezi el. Kifogástalan, tiszta s lehetőleg száraz takarmányt tesz az állatok elé: a zöldtakarmányt, szénát és az abrakot mindig tiszta etetőkbe teszi, ezáltal elejét veszi az emésztési zavaroknak, valamint a takarmánypocsékolásnak. Szerinte főleg télen kell fokozott figyelmet szentelni az itatásnak, amikor túlsúlyban száraz takarmányt -kapnak az állatok. Később a nyúltenyésztés tudnivalói iránt érdeklődtem. Rudolf bácsi így foglalta össze tapasztalatait: — Az eredményes tenyésztés alapját a helyes tenyésztési mód megválasztása képezi. A tervszerűtlen keresztezés, és az alaptalan kísérletezés gyakran rokpntenyésztéshez vezet. Az egészségtelen elhelyezés, valamint a helytelen takarmányozás szintén káros hatású. Ezért ragaszkodom én kimondottan a fajtatiszta állományhoz. Közel egy éve tevékenykedik eredményesen a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének keretén belül a víziszárnyasokat tenyésztők szakosított klubja. A Suchá nad Parnou-i (trnavai járás) székhellyel működő klub alakulásakor örömmel nyugtáztuk, hogy az alapítótagok között Álló Szilveszter személyében egy csallóközi kisállattenyésztő neve is szerepel. A lelkes Holice na Ostrove-i kisállattenyésztő — 1977 nyarán, közvetlenül a klub megalakulása után — eléggé lehangoltan így nyilatkozott: — A víziszárnyasok eredményes, gazdaságos tenyésztésének legfontosabb alapfeltétele a jó legelő és a víz. Ma már sajnos egyik sem biztosított állományom részére. A közeli tavat nemrég felszámolták a faluszépítési akció keretében. Marad tehát az udvar, s én törhetem a fejem. Az eltelt egy esztendő alatt a lelkes kisállattenyésztő nemcsak a fejét törte, hanem cselekedett is. Az udvart befüvesítette, s a víziszárnyasok fürdésére alkalmas betonmedencét épített. Látogatásunk alkalmából örömmel tapasztaltuk, hogy az eltelt időszak alatt a törzsállománya is szaporodott, melyet jelenleg 5 darab emdeni lúd, egy toulousi (tuluzi) lúd, 4 darab ruáni és három pézsmakacsa képezi. A víziszárnyasok tenyésztésének a népszerűsítésére törekvő fiatal kisállattenyésztő állományának egyetlen szépséghibája, hogy a toulousi lúdja — tojó — pár nélküli, ezért kénytelen keresztezésre használni. A két kisállattenyésztő bemutatásával a felvázolt kép korántsem teljes. A háttérből és az alakokból sok részlet kimaradt. A legfőbb vonásokban azonban ilyen a „műhely“, ahol kisállattenyésztőink tevékenykednek, ahol a népgazdaságilag is méltányolható eredményeket napvilágra segítik. CSIBA LÄSZLÖ US Si S53 ltudnn /alöki A Szovjetunióban végzett kísérletek megmutatták, hogy a legjobb növekedési és fejlődési erényei azok a növendéknyulak rendelkeztek, amelyekkel 15— 17 százalék emészthető fehérjetartalmú takarmányadagot etettek. A nitrogéntartalmú anyagoknak 19 százalékra való növelése már nem eredményezte a gyorsabb ütemű növekedést. A különböző mennyiségű nitrogéntartalmú anyagot tartalmazó takarmányadagok etetési kísérletei bebizonyították, hogy a növendéknyulak növekedése, fejlődése és anyagcseréje szempontjából — fiziológiailag — a 15—17 százalék nitrogéntartalmú takarmányadagok felhasználása a legmegfelelőbb. A nyulak számára a szénhidrátok közül különösen a keményítőnek és a cukroknak, valamint a kapásnövényekben, a zöldségfélékben és a zöld fűben található szerves savaknak van nagy jelentősége. —zch— Ha azt akarjuk, hogy több házinyúlhúst termeljünk, több házinyulat kell tenyésztenünk. A fejlődés az utóbbi években sajnos, éppen ennek az ellenkezőjét — az állomány kisebb vagy nagyobb méretű csökkenését — mutatja. Ennek okait három csoportra oszthatjuk: a myxomatózis átterjedése, az életszívonal rohamos emelkedése és az életmód megváltozása. 1953-ig Európában igen elterjedt volt a házinyúltenyésztés. A betegségek kevésbé voltak elterjedve, s ez kedvet adott a tenyésztőknek állományuk kiszélesítésére. Sajnos, éppen a myxomatózis elterjedése jelentette a legnagyobb csapást, amit a hathatós állatorvosi beavatkozások ellenére sem sikerült leküzdenünk. A myxomatózis betegség mellett a házinyúltenyésztés fejlesztésére az életszínvonal rohamos emelkedése is károsan hatott, főleg falvainkon, ahol sokan azt hangoztatják: nincs már erre semmi szükség! Meg kell azonban jegyezni, hogy a tenyészetek felszámolásával egyre nő a kihasználatlan zöld területek nagysága, holott a fehér, ízletes és fehérjékben gazdag nyúlhús iránt is egyre nő mind a hazai, mind pedig a külföldi kereslet. A tenyészetek likvidálásával, felszámolásával egyáltalán nem lehetünk elégedettek, szükség volna az azonnali beavatkozásra, fordulatra. Az említetteknek éppen az ellenkezője tapasztalható Magyarországon, ahonnan például tavaly 27 millió dollár értékben exportáltak házinyúlhúst külföldre! —zn—*
