Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-13 / 19. szám
1978. május 13, SZABAD FÖLDMŰVES 13 Segítenek a mezőgazdaságnak Az iparosodó, nagyüzemi mezőgazdasági termelés ma már szinte elképzelhetetlen a nagy hatásfokú műtrágyák és vegyszerek alkalmazása nélkül. Az évről évre növekvő mennyiségük azonban gyakran nem hozza meg a vért eredményt, holott tetemes költséget jelent. Hatékony hasznosításuk ugyanis nagy szakértelmet, kellő gépi felszerelést és megfelelő kezelést követel. A mezőgazdasági üzemeknek többsége a korszerű vegyszerezéssel együttjáró igényes és bonyolult követelményeknek nem tud eleget tenni. Ezért időszerűvé vált a műtrágyáknak és vegyszereknek a legújabb tudományos-műszaki vívmányokon alapuló alkalmazása, s ennek központi irányítása. Ezt a célt az agrokémiai központok szolgálják. Létesítésük azonban nem halad a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez mért arányos ütemben. Ezért még aránylag kevés tapasztalattal rendelkezünk az agrokémiai központok tevékenységével és szolgáltatási lehetőségeivel kapcsolatban. Hazánkban azonban szórványosan akad néhány agrokémiai központ, amely több éven keresztül működik. A legrégebbiek közé talán a zohori agrokémiai központ tartozik, amely a Bratlslava-vldékl járásban — Záhorie körzetében — gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek 1972-től kezdve nyújtja szolgáltatásait. A több éves tapasztalatokkal rendelkező agrokémiai központ látogatása során számtalan kérdés merül fel. Vajon bevált és célszerűnek bizonyult-e létesítése? Milyen szolgáltatásokat nyújt a mezőgazdasági üzemeknek? Az üzemelés során milyen nehézségek merültek fel s melyek a legégetőbb problémák? Mindezekre a kérdésekre Barka Milan, az agrokémiai központ igazgatója válaszolt. Az agrokémiai központ a múlt év végéig nyolc mezőgazdasági üzemmel működött együtt és tevékenysége tizenkilencezer hektárt meghaladó területre terjedt ki. A hatáskörébe tartozó gazdaságok részére igen sokoldalú szolgáltatást végez. Segítséget nyéjt elsősorban a trágyázás! tervek kidolgozásánál és elvégzi a talaj — valamint a növényminták vételét. Legfontosabb tevékenységéhez azonban a műtrágyázásnak, a fenntartó és talajjavító meszezésnek, valamint a peszticidek alkalmazásának irányítása, szervezése és elvégzése tartozik. Ezen túlmenően megrendelésre elvégzik az istállőtrágya szétszórását Is, és betakarításkor segítenek a termények szállításában. De tanácsadó szolgáltatással is foglalkoznak, főleg a speciális növények — például zöldségfélék, szőlők, gyümölcsösök — védelmében. Az összes munkákat az év elején kidolgozott időtervek alapján végzik. A tenyészldő folyamán szükség szerint az Időtervet — az agronőmusokkal kéthetente megtartott gyűléseken — még pontosítják. Az eddigi tapasztalatok alapján a legjobb eredményeket a műtrágyázásban érték el. Ezt lehetővé tette elsősorban a megfelelő gépi felszerelés. Az egyes parcellák és növénykultúrák tápanyag szükségletét a talaj — és a növényelemzés adatai szerint állapítják meg. Tavaly az egész területen — Minőségi prémium sörárpatermelőknek A Szövetségi Ärhtvatal 5636/11/1977 évi végzése alapján 1978 július 1-től a termelőknek árkiegészítő prémiumot helyezett kilátásba az idei termésből begyűjtött sörárpáért. Figyelemreméltó kedvezménynek számit többek közt, hogy a korábbi, egy százalékkal szembeni 0,5 százalékos levonás újabban minden negyedik és ötödik százaléknyi törött árpaszem és más keverék megállapítása után esedékes. A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a minőségi (szakosítási) prémium juttatását Is elrendelte. Ezzel az a cél, hogy, a termelőket ösztönözzék a legújabb árpafajták gondosabb megválasztására, az agrotechnikai szabályok betartására, valamint a begyűjtés korábbinál igényesebb végzésére. Az új (výber) sörárpaválaszték száz kilójaként húsz korona prémiumot kaphat a termelő, amennyiben: • a járási mezőgazdasági Igazgatóság, a sörgyár vagy a malátagyár javaslatára sorolták be a gazdaságot a kiválasztottak csoportjába; • a mezőgazdasági üzem szerződésben kötelezi magát „výber" sörárpa eladására mindenekelőtt a Hana, a Trumph, az Atlas, a Dlabeš, a Spartan, a He 748 és a He 721 fajtákból. • a mezőgazdasági üzem a felvásárló szervezettel, a söriparral és a jmi-vel egyezményt kötött ez agrotechnikai szabályok betartására, nemcsak a növény gondozására, hanem tápanyagpótlására, növényvédelemre stb., a begyűjtés Idejére, a felvásárlás, a raktározás és a minősítés módjára is; » • a sörárpa megfelel a 481183-as Csehszlovák Szabványnak, továbbá az alábbi követelményeknek: — а 2,5 mm-es rostán legalább a szemek 85 százalékának kell fennmaradnia a törött szemek mennyisége a sértett szemek mennyisége < az eltávolíthatatlan szennyeződés az éretlen szemek mennyisége a 2,2—2,5 mm-es rosta után maradt tisztátlanság a 2,2 mm-es rostén áthullö szennyeződés a klcslrázott szemek mennyisége a csírázóképesség legalább a szemek fehérjetartalma a prémiumot a szerződésben megbatározott Terményfelvásárlő és Ellátó Vállalat ez év lyósltja. 1 százaléknál nem több 2 százaléknál nem több 0,5 százaléknál nem több 0,5 százaléknál nem több 0,5 százaléknál nem több 2 százaléknál nem több 0 százalék 95 százalékos 11 százaléknál nem több feladatok értelmében a december közepéig fo-Töretlen fejlődés A Hont. Vrbica-i (füzesgyarmati) szövetkezet évről évre fejlődött. így 1974-ben már több mint 15 millió korona bevételt értek el, s a tagság átlagos havi jövedelme meghaladta az 1600 koronát. Három évvel ezelőtt a szomszédos zbrojnfkyi (fegyvernek!) és kukučínovól (nemesoroszi) szövetkezetek egyesültek és a nagygazdaság a Május 9. nevet vette fel. Ma a szövetkezetnek több mint négyezer hektár földterülete van. Az egyesítés alkalmával a tagság egyhangúlag Brza Mihályt választotta a közös élére, aki 1964-től a hontfüzesgyarmati szövetkezetét vezette. Tőle érdeklődtem a múlt évi eredmények felől. — járási viszonylatban aránylag jől gazdálkodunk. Az egyesítésnél felmerülő kezdeti nehézségeket gyorsan leküzdöttük. Szebben és Jobban szeretnénk élni ezért közös erőkifejtéssel és nagyfokú aktivitással minden tőlünk telhetőt megtettünk. Tervfeladatainkkal jól megbirkóztunk. Annak ellenére, hogy nem rendelkeztünk megfelelő takarmánykészlettel, a tejtermelést Is tovább fokoztuk. Tehenenként 3188 literes fejési átlagot értünk el, s ez jobb az előirányzottnál. Többletként százharmincezer liter tejet értékesítettünk. A szarvasmarháknál naponta 92, a sertéseknél pedig 60 dkg-os súlygyarapodást értünk el. Idei célkitűzéseik felől érdeklődve megtudtam, hogy több mint 2100 hektáron termesztenek gabonát, s hektáronként negyvenhét mázsát szeretnének elérni. A növénytermesztésből harminckét milliő korona a tervezett bevétel. Az állattenyésztési mutatók közül kiemelhető, hogy közel ezer tonna, húst, valamint két és félmillió liter tejet adnak népgazdaságunknak, és ezen a szakaszon huszonkétmilllő koronás bevétellel számolnak. A fegyverneki székhelyű Május 9. efsz tagjai között gazdag hagyományai vannak a szocialista versenynek, melybe valamennyi tag bekapcsolódik. František Vančo alelnök örömmel közölte, hogy a legutóbbi évzáró közgyűlésen több mint egymillió korona került elosztásra azon száznyolcvan személy közt, akik a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán a legtöbbet tették. Abel Gábor agrotechnikai határidőben — elvégezték az alapmütrágyázást, több mint kilencezer hektáron a nitrogénét fejtrágyázást és úgyszólván négyezer hektáron a talajmeszezést. Az agrokémiai központ által végzett műtrágyázás számtalan előnnyel jár együtt, egyrészt a mezőgazdasági üzemek szempontjából, másrészt pedig a műtrágyák hatékony és ésszerű felhasználása tekintetében. Míg a mezőgazdasági üzemekben a műtrágyák nem megfelelő tárolása következtében — amely elég gyakori — tlz-tizenöt százalékos veszteségek is előfordulnak, addig az agrokémiai központ raktáraiban jóformán veszteségmentesen tárolják. A nagy teljesítményű gépek, valamint a repülőgépek és helikopterek bevetése lehetővé teszi az alapműtrágyázás és a fejtrágyázás gyors és idejében való elvégzését nagy területeken még akkor is, ami-, kor földi gépekkel nem lehet a talajra rámenni. Mindezek a tényezők növelik a műtrágyák hatékonyságát, de nem utolsó sorban hozzájárulnak a takarékos alkalmazásukhoz Is. A növényvédőszerek alkalmazását egyelőre csak a szántóföldi növényeknél végzik. A vegyszerezés időpontját a központi előrejelzés, valamint a növényállomány szükségletével összhangban határozzák meg. Az igazgató szerint azonban a növényvédőszereket nem minden esetben tudták idejében kijuttatni. A betegségek vagy a kártevők fellépésekor ugyanis a védőszereket rövid időn belül — két-három nap alatt — nagy területeken kell kipermetezni. Ehhez pedig egyelőre hiányoznak a nagy teljesítményű permetezőgépek. Ettől az évtől kezdve az agrokémiai központ hatásköre az egész Bratlslava-vidékl járásra kiterjed. Egyelőre ahhoz, hogy a több mint ötvenhétezer szántóföldi területen gazdálkodó húsz mezőgazdasági üzem részére az öszszes szolgáltatásokat elvégezzék, nincsenek kellőképpen felkészülve. Ezért 1985-íg a járásban három üzemrészleg létesül, amely az agrokémiai központ irányításával az egész területen biztosítja a műtrágyázással és a vegyszerezéssel együttjáró összes teendőket. A közeljövőben a géppark bizonyos mértékű kibővítésével számolnak. Addig a szolgáltató tevékenységüket az adott lehetőségekhez mérten végzik. De a feladatkörük már ebben az évben is jelentős mértékben bővül. Talajmeszezésre például már hatezer hektáron kerül sor. A műtrágyázás pedig kiterjed az egész Kiskárpátaljai kooperációs körzetre. Az agrokémiai központ tevékenysége már eddig is meghozta a várt eredményt. Ez pedig a hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek részére jelentős segítséget jelent.. De munkájukat, a gazdaságok részére nyújtott szolgáltatásokat tovább akarják tökéletesíteni, fejleszteni. Elsősorban a munka minőségét akarják javítani a dolgozók szakmai képzettségének növelésével és a jobb, lelkiismeretesebb munkára való ösztönzéssel. Klamarcsik Mária, mérnök A CSKP XV. kongresszusának határozata a takarmányok okszerű, takarékos felhasználására figyelmeztette a mezőgazdasági dolgozókat. Immár a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évében vagyunk. Ez az év politikailag és gazdaságilag egyaránt nagy jelentőségű, döntő meghatározója lehet az ötéves tervfeladatok teljesítésének. Nem vitás, hogy a takarékossági Intézkedések gyakorlati előnyei a termelés minden vonalán megmutatkoznak. Számtalan példát hozhatnánk fel annak érzékelésére, melyik szövetkezetben hogyan értelmezik a takarékosabb gazdálkodásra figyelmeztető párthatározatokat. Ezek a határozatok mozgósító erővel hatottak, de az eredmény nem minden esetben kielégítő. Sajnos, a tej- és hústermelés gazdaságosabbá tételében van még kívánnivaló. Tapasztalatok bizonyítják: az üzemek belső tartalékai épp az állattenyésztésben nem hasznosulnak kielégítően, a lehetőségek felmérése is több helyütt felületes. Pedig mezőgazdászaink tudják legjobban: takarmányfehérjékben nem bővelkedünk. Ennek ellenére sok gazdaságban nem gondoskodnak elegendő jő minőségű szálas takarmányról. Ebből ered — főképpen a tél végi időszakban —, hogy a takarmánykészlet kevésnek bizonyul. Ennek következtében az első negyedévben több gazdaságban a tej mennyisége napról napra csökken, vagy a termelési szintet csak az abraktakarmány pazarlásával tudják tartant. Ott, ahol a takarékosság elvének következetes gyakorlati érvényesítése a vezetőknek és dolgozóknak egyaránt szívügyük, az eredmény sem marad el. Ilyen szövetkezetek közé tartozik az Okot—Sokolce-i Efsz, mely az utóbbi évek során sokat fejlődött. Legszembetűnőbben az állattenyésztésben, ahol a belüzeml szakosítás a tehéntartásra Irányult. A gyors ütemű fejlődést az ésszerű tartástechnológiái módszerek alkalmazása, valamint az állomány keresztezéssel velő javítása tette lehetővé. Például míg 1973-ban (az egyesülés évében) egy tehéntől háromezerkétszáznyolc liter évi fejési átlagot értek el, a múlt évben már háromezernégyszázhatvanégy litert. Ezt — Szálát József, a szarvasmarha-tenyésztési ágazat vezetőjének szavai szerint — elsősorban a szakszerű etetésnek köszönhetik. Az állatok. hasznosságát szem előtt tartva, arra törekedtek, hogv a takarmányokkal jól gazdálkodjanak. Igyekeztek s igyekeznek a rejtett tartalékokat feltárni, hogy ezáltal még olcsóbbá tegyék a tej- és hústermelést. Az állatok téli takarmány-adagjának összeállításában nagy segítséget nyújtott a Nitrat Mezőgazdasági Főiskola, melynek laboratóriuma a beltartalml érték megállapítása után javasolta a tehenek napi és egyedenkénti takarmányadagjának összeállítását. Például az év első három hónapjában a fejősök napi és egyedenkénti takarmányadagja a következő összetételű volt: húsz kg kukorlcaszilázs, tizenkét kg répafej, tizenkét kg répaszelet, kis mennyiségű préselt takarmány és másfél kilogramm szalma. Az erőtakarmányt a hasznosság szS- rint adagolták. Így érték el azt, hogy a múlt esztendőben egy liter tej kitermelésére harmincegy deka abraktakarmányt használtak fel. Az év első két hónapjában a tervezettnél valamivel többet — harminckét dekát —, de ezt hamarosan csökkenteni szeretnék. E téren az eredmények még Jobbak is lehetnének, ha több tömegtakarmánnyal rendelkeztek volna. Az állatok hasznosságát, a termelés gazdaságosságát tovább akarják növelni. Céljukat úgy érhetik el, ha az idén Is megfelelő takarmánykészletet biztosítanak az állatállomány részére. Ezenkívül a közeljövőben üzembe helyeznek egy granuláló berendezést, amelyen nagy mennyiségű préselt takarmányt gyártanak, így aztán az erőtakarmány adagolását hustonnyolchuszonktlenc dekára csökkentik. A gazdaságosabb termelésbe* az elkövetkező Időszakban hozzájárul az a nyolcvan hektáros legelő, amelyet a telep közelében létesítettek. A nyár folyamán a teheneket villanypásztoros legeltetési módszerrel legeltetik. A téli etetésről a nyárira fokozatosan tértek át, hogy a tejhozam ne csökkenjen. Ugyanis az első negyedévben 9,21 liter tej volt a napi és egyedenkénti fejési átlag. Ezt az áttérési Időszakban is megőrizték. A zöldetetést repcével kezdték meg. Az áttérés első napjaiban több szílázst és kevés zöldtakarmányt adtak az állatoknak. A zöldtakarmány-adagot egy hét leforgása alatt harminc-harmincöt kilogrammra növelték, amit szecskázott szalmával kevertek. A múlt évben la hasonlóképpen jártak el és nem fordult elő semmiféle zavar. A tejhozam — az abraktakarmány fokozatos megvonása ellenére — napról napra növekedett és a tej kifogástalan minőségű volt. A tervfeladataikat kiválóan teljesítették. Az első negyedévi 640 ezer liter tejeladási tervüket is túlszárnyalták. Ezzel jő alapokat teremtettek a további feladatok teljesítéséhez. —nt— CSX Uj életet kezdenek A lelesí Május 1. Efsz két évvel ezelőtt egyesült a baékal Május 9. Efsz-el. Két év alatt a termelés kilencmillió koronával növekedett. Érdemes megemlíteni, hogy 1975-ben a két szövetkezet árutermelése 26,9 millió koronát tett ki, tavaly pedig több mint 32 millió koronát értek el. A szép eredmények ellenére a szövetkezet növénytermesztése hétmillió koronával maradt le a tervezett bevételtől. Ml ennek az oka? „Az idő és a földek állapota — mondta Iván András mérnök, az efsz elnöke. — A víz sok mindent tönkretett. Földjeink legyengültek, Istállótrágyát igényelnének. HOVA LETT AZ ISTÁLLŐTRÁGYA? „Kevesebb, mint régebben — mondta az elnök —, mert az alomnak való szalmát takarmányozásra kell használnunk. Emiatt évek óta nincs elegendő szerves trágya. Ami van, az sem „valódi“. Alig jut belőle a szántóföld húsz százalékára .. A szövetkezet 3932 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Ebből 2485 hektár a szántó. A Talajtant Kutatóintézet jelentéséből azt olvasom, hogy a szántóföld 82,4 százaléka nehezen művelhető. Ez a növénytermesztésre rányomja bélyegét. A talajvízszint a csapadékos évek őszén, de tavasszal Is káros a növényekre, nyáron pedig annyira süllyed, hogy a szántóföldi kultúrák részére hozzáférhetetlen. A tápanyagvizsgálatok során megállapították, hogy főleg foszforban szegények, de káliumban már gazdagabbak a talajok. A mezőgazdaság belterjes fejlesztése céljából ebben a szövetkezetben is egész sor Intézkedést tettek a földalap feljavítására. Növelik egyes talajok víz-befogadóképességét, javítják vízáteresztő képességét és szerkezetét, vízállőságát stb. Csak így növelhető biztonságosan a termés. A lelesi szövetkezet határában elengedhetetlenül szükséges a talaj mélylazítása, mert ezzel növekszik vízbefogadó- és vízáteresztő képessége. Igen ám, de a szövetkezet nem rendelkezik ehhez géppel, noha pénze volna rá, beszerezni azonban képtelen. Tartós megoldást így az alagcsövezés biztosíthatna. A szövetkezetben azonban az alagcsövezés sem vált be. Eddig mintegy ezer hektárt alagcsöveztek, a víz azonban ugyan úgy áll a földön mint korábban, ami arra vall, hogy a munkát rosszul végezték. NAGYSZERŰ ELGONDOLÁS Legnagyobb gond a szövetkezetben a takarmánytermesztés. Ma a szemesek a szántóterületnek 72 százalékát foglalják el. Ennél fogva a terület 17,5 százalékán termelhetnek takarmányt. Részben a háromszázharminc hektár vöröshere és a tizenöt hektár lucerna nyújtja a gyors ütemben fejlődő állatállomány takarmányszükségletét. Ml tehát a megoldás? — tettem fel a kérdést. „Az évelő takarmányok termelésének fokozatos bevezetése“ —mondta a szövetkezet elnöke. Amíg az 1374 hektárnyi rét és legelőterületet sikerül feljavítaniuk nyolcszáz hektár vöröshere és kétszáz hektár lucerna termesztése volna célszerű. Ezzel az állatok takarmányszükségletét kielégíthetnék, a gabonafélék szalmáját pedig alomként használhatnák. A föld termőérejének javításával egyben sor kerülhetne a szemesek területének kiterjesztésére Is. HASZNOS BEFEKTETÉS Pártunk és kormányunk, mint ez utóbbi Idők dokumentumai is bizonyítják, egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés fokozásában. A korábbi előirányzatokhoz képest jelentősen növekednek a mezőgazdasági beruházások. Míg 1975-ben a szövetkezetben alig 800 ezer koronát fordítottak építkezésre, addig tavaly már 4,5 millió koronát. Milyen építkezésekről van sző? A szövetkezet vásárolt egy takarmányszárltőt, amelynek az évi kapacitása kétszáznyolcvan vagon takarmányliszt. A berendezés mellett granulált komplett takarmány készítő gépsort is fölszereltek és mellé egy kétszázötven vagonos terményraktárt Is építenek. Ebhen az ötéves tervben egy ötszáz férőhelyes tehénlstállő létrehozása is tervezve van. A szövetkezetnek jelenleg négyszázötven fejőstehene van. A létszámot 1980-ig ezerre akarják növelni. A jelenlegi tlzenhétezer tojótyúk létszámát az ötéves terv végéig harmincezerre bővítik úgy, hogy a korábbi egymillió csirke keltetését is háromszorosára akarják bővíteni. Nem feledkeznek meg a nagyteljesítményű traktorok és talajmegmunkálő gépek vásárlásáról sem. Altalajlaziló gépet Is szeretnének beszerezni. A legnagyobb hangsúlyt a talaj termőképességének fokozására fordítják. Az elkövetkező években úgy mondják másként lesz Itt minden, mert erre megvan a lehetőség. Illés Bertalan
