Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-05-13 / 19. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1378. május 13. MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ♦ MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Vándoroljunk repcére! Az SZMSZ KB a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére szocialista versenyt hirdetett a mezőgazdasági növényekre való vándorlás fellendítése érdekében. Ennek célja a mezőgazdasági növények beporzása s a hektárhozamok emelése. A versenybe at SZMSZ KB-án minden alapszervezet benevezhet. Első ilyen mezőgazdasági növényünk a repce. A sokéves hazai és külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy hektárhozama a mézelő méh beporzásával kb. 45 százalékkal emelkedik. Ez jelentős népgazdasági haszonnal jár s ezt nehéz volna számokban is kifejezni. A kívánt hektárhozam növelésén kívül a szakemberek azt is kimutatták, hogy a repcemag csíraképessége négy százalékkal, olajtartalma pedig 1,5 százalékkal johh mint a méhekkel he nem poroztntott repcéé! Az ismeretek tudatában számos mezőgazdasági üzem igényt tart a repcének mézelő méhekkel való beporzására. A repce két-három héten keresztül, április végén és május elején virágzik. Olyankor biztosítja a nektárt, amikor még méhlegeiö kevés van, sőt helyenként egyáltalán nincs. Ha nem vándorolunk, a méheket etetnünk keli, hogy azokat a főhordásra jól fölkészítsük. A repce virágjában, összehasonlítva más növényekkel, viszonylag kevés a nektár, de ennek cukortartalma magas. A mézelő méh két-három repcevirágban ugyanis ennyi cukrot talál, mint egy akácvirágban. Mélieink a nektári besűrítik, s a viz nagy részét eltávolitják. A virág nektárját tehát nemcsak mennyisége, hanem cukorértéke szerint is ismernünk kell. Ismeretes, hogy a kiválasztott nektár mennyisége szorosan kapcsolódik a virág fejlődéséhez, s ez pedig a talaj összetételéhez és az időjárási viszonyokhoz. Az időjárási tényezők közül fontos megemlíteni: 1. A napsütés; cukrok, szaharidok a növényben széndioxidból és vízből képződnek, a klorofill katalizáló hatására. A reakció lefolyásához nélkülözhetetlen a napenergia. Ezt a folyamatot fotoszintézisnek nevezzük, amelynek leegyszerűsített egyenlete a következő: fi СО: + 8 H’O + energia CsHi?Oe + 8 Ог. 2. A levegő hőmérséklete; általában optimálisnak mondható a 25 C°-tól magasabb hőmérséklet természetesen nem káros, ha elegendő a nedvesség. Itt azonban ismét ki kell emelnünk a repce előnyét. A repce ugyanis alacsonyabb hőmérsékleten is mézel. 3. A vihar és a csapadék; virágzás előtt a vihar elektromos kisülésű, és a kiadós csapadék emeli a nektár cukortartalmát. 4. A szél; a szél hat a nektár sűrűségére, de a nektárképződést nem gátolja. Meg kell említeni azonban, hogy a szél gátolja a méhek kaptáron kívüli munkáját, Így közvetve befolyásolja a mézhozamot is. 5. A levegő relativ nedvessége; a levegő relativ nedvessége a cukortartalomra nincs hatással, csak a nektár sűrűségére. A repce méhészet szempontjából olyan mezőgazdasági növény, amely a jelentős mennyiségű és minőségű nektáron kívül értékes virágport is nyújt, ami szintén fontos tényező a családok fejlődésében. Felméréseket végeztek annak érdekében, hogy megállapítsák azt a mennyiséget, amelyet egy hektár repcéről hordtak a méhek kedvező körülmények között. Megállapították, hogy egy hektár repce 80—100 kg mézhozamot biztosíthat. Egy hektár beporzására öt-hat méhcsalád kell. Figyelembe véve a mézelő méh beporzó tevékenységét, a mézhozamnt, valamint a családok fejlődését, a repcére való vándorlást egyértelműen hasznosnak tartom. Vándorolni azonban csak erős, ütőképes családokkal érdemes. Ezt szeretném külön kihangsúlyozni, mivel a repce virágzása idején a méhcsaládok átmenetileg legyengülnek, a családok népessége csökken. A legyengülést azonban a méhek fiziológiai kimerültségével magyarázzuk. A méhlegelő fokozott munkalehetőséget biztosít a méhek számára és ez természetesen befolyásolja életüket. A kedvező méhlegelő jól befolyásolja a fiasítást és igy később (kb. április végén, május elején) a méhcsaládok népesekké válnak. Méhészeink gyakran a kényelmesebb megoldást választják. Tudomást szereznek arról, hogy a méhek állomáshelyétől két-három km-re repce van, tehát nem tartják szükségesnek a vándorlást. Az igaz, hogy a méhek ilyen távolságra még elrepülnek, de az is kimutatható, hogy az ilyen távolság már nem gazdaságos! A méhcsaládokat közvetlenül a repcénél kell elhelyeznünk az alábbi okok miatt: a) a távolról gyűjtő méhek kevesebbet fordulhatnak és ezzel kevesebb a napi hozam; b) kedvezőtlen időben sok méh pusztul el; c) minél messzebbre kell a méheknek szállniuk, annál többet fogyasztanak, tehát annál kevesebb marad elraktározásra. Az elmondottakból látható, hogy a távolság fontos tényező, amit figyelembe kell vennünk, amikor a vándorlást latolgatjuk. A méhcsaládokat a repcénél csoportokban helyezzünk el. FRÖHLICH FERENC, méhészeti szaktanító át Ipoly középső folyásánál van ** az SZMSZ 1'27-es körzete, amely 17 községet foglal magába. A körzet központja Vinica (Ipolynyék), Ide járnak, itt találkoznak a környező falvak méhészei. A szervezet a közelmúltban tartotta évzáró taggyűlését. Értékelték az elmúlt év munkáját, számba vették az eredményeket, s megvitatták a jövőre vonatkozó terveket. Ezt követően beszélgettünk Szalatnyai Jánossal, a szervezet titkárával, aki pozitívan értékelte a körzet méhészeinek tevékenységét. — Hogyan szemléltetné a körzetet? — kérdezem tőle. — A körzetben 275 méhésznek 2812 méhcsaládja van. A mezőgazdasági nagyüzemek 305 családdal gazdagítják a sort. Az ipolynyéki Béke Efszben 120 méhcsalád végzi kettős feladatát, a növények beporzását és a mézgyűjtést, Kázmér Imre gondoskodásában. — A méhészek miből várják a legjobb hozamot? — Főleg az akácból, mivel meglehetősen sok errefelé az akácerdő. Szalatnyai János Sajnos, az akáchoz fűzött remények az utóbbi években nem váltak be. Akácnyíláskor sokszor szeles, borús, esős idő akadályozta a hordást. A másik fő „mézforrás“ a here. —■ Vándorolnak is a méhekkel, vagy helyhez kötötten méhészkednek? — Csak egy méhész van közöttünk, aki igyekszik kihasználni a helyváltoztatás kínálta lehetőségeket. Ipeľské Predmostieről (ípolyhídvégröl) Golian Juraj szokott néha útra kelni. — Kifizetődő a méhészkedés? — Azzal kezdem, hogy a méhészek к f2 17-1 Су 1Л. Pozitív í a 127-es körzetben i jelentős része nem is annyira a jövedelmezőséget nézi. Inkább a szórakoztató időtöltés, a nyugalmat biztosító kikapcsolódás végett méhészkedők, hiszen a kellemes környezetben, a szabad levegőn tartózkodás hasznos. Ha a másik oldalát nézzük, úgy Jó évben 17—18 kilő mézet összegyűjt egy közepes család, tehát kifizetődő ts. Sőt van még egy jelentős pozitívuma: a méhek a mezőgazdaság segítői és jelentősen hozzájárulnak a növények beporzásához. A mezőgazdasági üzemek ezt honorálhatják. Ennek az a feltétele', hogy a méhészek családjaikkal vándoroljanak. Meg kell jegyezni, hogy néha a méhészek és a gazdaságok között „nézeteltérésre“ kerül sor. Előfordul, hogy virágnyíláskor permeteznek, s ezzel jelentős kárt okoznak a méhészeknek. Pedig az ide vtmatkozó 63/37 számú rendelet kimondja, hogy ha egy négyzetméteren két virágnál több található, vegyszeres kezelést, vagy egyéb célú permetezést nem szabad ott végezni. Ezen rendelet betartása sok kellemetlenség elkerülését segítené elő! — Milyen a méhészek átlagkora, van-e utánpótlás? — Nem sok jóval dicsekedhetünk. Tagjaink nagy része idősebb, az átlagéletkor 55 év körüli. Néhányan közülük már 50—60 éves tapasztalattal is rendelkeznek. Toldy László, Sztanyovszky József, Hulya János Ipolynyékről, Stanko János Sétányból, Podhronec József Kosihy nad Ipl'omról (Ipolykesziről) és még néhányan a méhészet veteránjai. Nagy érdemük r Egy példás méhészről Győri Lászlő azon kérdésemre, hogy miért méhészkedik, az alábbiakban válaszolt: — A Vágduna partján születtem, és ott is nőttem fel. Gyermekéveimet a szabad természet ölén töltöttem el. így hát érthető, hogy ezt nagyon megszerettem. Nemcsak a természetet, de vele együtt a szabadságot is és azt, hogy a méhekkel vatö munka is a szabadban történik. — Hány kaptárral gazdálkodik? — Fiaim kaptáraival együtt hatvan méhcsaláddal. Ez igen sok és Igényes munkát követel. Minden esetben a méhész szorgalmától függ a méhek által összehordott méz minősége és mennyisége. — Mikor van legtöbb munka a méhekkel? — Tavasszal, nyitás idején, amikor nagyon gondosan kell átellenörizni a képtárakat. Ki kell azokat alaposan tisztítani és fertőtleníteni! Továbbá meg kell vizsgálni, hogy van-e a méhcsaládnak elegendő tápláléka. Ha nincsen, ekkor gondoskodni kell rőla, nehogy elpusztuljanak a méhek. Van azonban egy Igen fontos melléktermék, a méhpempő, amely a kozmetikában használatos, értékes nyersanyag. Megemlíthetjük a méhviaszt is, amely szintén keresett cikk. Tehát a méhészet mindenképpen kifizetődik úgy egészségi, mint gazdasági szempontokból! — Vannak-e a ■ kitek ellenségei? — Előfordul, hogy a hanyag méhésznél a kaptárban megmolyosodnak a keretek és ezáltal tönkre is mennek. Ilyen esetben a méhcsalád elpusztul. Ez ellen csakis a leggondosabb tisztasággal, kezeléssel és alapos fertőtlenítéssel lehet eredményesen védekezni. A fJozéma betegség során a méhek hasmenést kapnak és a kaptár első részét összepiszkítják. Ha tehát a méhész kaptárait és méheit állandóan nem ügyeli, nem ellenőrzi, Időben nem intézkedik, azok könnyén kipusztulhatnak! Kétfajta költésrothadást ismerünk. Az európait és az amerikait. Ez a nyavalya szintén kiirthatja a méhcsaládokat. Olyan veszélyes betegség ez, amely fertőz! Ezért a MÉM rendelete értelmében az ilven családokat kaptárostől együtt el kell égetni. Itt ts a megelőzés és a tökéletes tisztaság és fertőtlenítés a legjobb „védőszer“. Holczer László Az SZMSZ Samoríni (somorjai) alapszervezste a közelmúltban tartotta évzáró taggyűlését, mely egyúttal fórumot biztosított az SZMSZ II. és III. kongresszusa között eltelt időszak eredményeinek és problémáinak megvitatására is. A méhészkedés Snmorja körzetében gazdag hagyományokra tekint vissza. Az alapszervezetnek jelenleg 137 tagja van, s a tagság tulajdonát 2225 méhcsalád képezi. A méhészkedést — a két állami gazdaság és efsz, valamint a helyi pionírház kivételével — valamennyi tag mellékfoglalkozásként űzi. Alig pár olyan méhész van, akinek az állománya eléri a 40 családot, a nagy többségé 20 családon aluli. A környék méhlegeloje tavasszal megfelelő, később azonban szegényes, mivel akác még a Duna menti ligeterdőkben is kevés van. A mezőgazdaság rohamos fejlődésével együltjáré tarlóhántás, valamint a vegyszeres gyomirtás következtében a környék egyik legjobban mézelő növényét, a tisztesfüt is végpusztulás érte. Ez a magyarázata annak, hogy a szervezet tagjai az elmúlt évben több mint 360 méhcsaláddal vándoroltak. A vándorlás elterjedését gátolja, hogy a környék méhészei közül mindössze hatan rendelkeznek vándorkncsivaL A körzetben sok a lelkiismeretes, jól képzett méhész. Számukra még a legfárasztóbb napi muuka után is akad idő, amit a szaklapok, méhészeti tárgyú könyvek tanulmányozásával hasznosítanak. A tapasztaltabbak kísérleteznek, összehasonlítanak, s az így szerzett tapasztalatokat nemcsak inaguk alkalmazzák, hanem méhésztársaikkal is megosztják. A kiváló közösségi szellemnek köszönhető, hogy a méhészkedés egyre több fiatalt vonz. A fiatal méhészek táborának bővülését a helyi pionírottbon mellett működő méhészszakkör aktív tevékenysége is elősegíti. A jövőben a vándorlás megkezdése előtt a szervezet vezetősége úgynevezett tanyaértekezletet tart. Az összejövetel célját a beporzási területek személy szerinti felosztása, valamint a tapasztalatcsere határozza majd meg. Meglátásunk szerint e kezdemenyezésnek gyakorlati jelentőségén kívül meglesz az erkölcsi haszna is. Tnvábh erősíti a közösségi szellemet, a tapasztalatlanabbakat Is eredményesebb, jobb munkára, kísérletezésre és újabb tapasztalatok szerzésére ösztönzi. A közgyűlés egyes vitafelszőlalásalból kitűnt, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink közti] csak pár kezeli úgy a méhészetet, mint ahogyan a gazdasági cél és rendeltetés megkövetelné. Sajnos túlsúlyban vannak azok a gazdaságok, ahol a méhészetet felesleges, erőszakolt ágazatnak tartják. Több gazdaságban a szakemberek helytelenül azzal érvelnek, hogy a maghere vagy a repce beporzását elvégzik a rovarok vagy a poszméhek. Ezen szemlélet eredményeképpen néhány helyen még a vándortanyák felállítását is igyekeznek megakadályozni. A gátló körülmény kiküszöbölését — szerintünk — a méhészek akkor segíthetnék elő a legjobban, ha gazdasági vezetőink e helytelen álláspontját saját maguk igyekeznének megváltoztatni. Ez gyakorlati szempontból mindennél többet jelentene, mert a józan felfogás kialakításán kívül a méhészek munkakedvét és erkölcsi alapját is visszaállítaná. A méhészek részéről nagyon jé és van abban, hogy a vidék méhészete eljutott a jelenlegi színvonalra. Elismeréssel kell szólni Rétsán István ipolynyéki és Racskó Mihály gyürkl méhészekről is. Úk rendelkeznek a légtöbb családdal és talán a legeredményesebben méhészkednek. — A szervezet mivel segíti az eredményesebb munkát? — Kéthavonkénti gyűlésünkön rendszeresen megbeszéljük a problémákat. Lehetőségeket teremtünk az új ismeretek átadására. Ezzel a tagok szakmai fejlődését segítjük elő. ‘Járásunkban hiányát érezzük annak, hogy itt nincs méhésztanitő, aki segíthetné a fejlődést. Ezért többször meghívtuk a.luöeneci (losonci) járásból Kovács Lajost, aki szívesen segít, — Hogyan járulnak hozzá környezetük szebbé, jobbá tételéhez, boldog jelenünk, jövőnk formálásához? — Tagjainkra e téren nem lehet panasz. Legtöbbjük különféle szervezetekben dolgozik, nemzeti bizottsági képviselő, példás párttag stb. Egyébként is igyekeznek segíteni az előrehaladást. A Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére jelentős kötelezettséget vállaltak. Két szakmaipolitikai előadáson vesznek részt, a „Z“ akciós építkezéseken 1305 óra társadalmi munkát végeznek, a mezőgazdasági munkákban 300 brigádőrát vállaltak stb. Kötelezték magukat arra Is, hogy 15 116 kg kiváló minőségű mézet adnak a közös alapba. Vállalásuk értéke több mint 401 ezer koronát tesz ki. Böjtös Jánoi célravezető módja van a meggyőzésnek. Ez pedig nem más, mint hivatalosan bejelentett ellenőrzött kísérletek beállítása. Gyümölcsös, vagy bármilyen más termelési ágazat alkalmas lenne erre. Az ilyen kísérletek lefolytatása nem nagy dolog, de a járási mezőgazdasági igazgatóságok aktívabb támogatásával, valamint a kételkedő vezetők ellenőrzésével mindennél többet érne. Többen kitértek a sokszor indokolatlanul és szabálytalanul végzett permetezés és porozás veszélyeire. Kitűnt az is. hogy szükség lenne a virágzás alatti permntazés szigorúbb szabályozására. Szigorúan be kellene tartani az előzetRS értesítést, hogy a méhészek idejében intézkedhessenek. Az SZMSZ III. kongresszusára készülő szervezet további céljai: a még kívülálló méhészek megnyerése, tanulmányutak és közös vándorlások szervezése, az általános és minden családra kiterjedő egészségügyi vizsgálatok elvégzése, a méhlegelők javítása stb. Az utóbbi realizálása szempontjából a méhészek tevékenyen bekapcsolódnak a környéken folyó fásítási mozgalomba. CSIBA LÄSZL0 с ж n / C f aktamto! A fejlődés megköveteli, hogy a méhészek több Ismeretet szerezzenek, mint valaha. így közelebbről megismerhetjük méheink életét, я méhbetegségek megelőzését, Illetve orvoslását. Nem egyszerű dolog a méhészkedés, Sok méhésztárs a sorsra bízza méheit. Ha hordanak, akkor van téli élelmük, ha pedig nem, akkor halálra vannak ítélve. Aki ilyen nézetet vall, természetesen nem tartozik közénk .Sajnos nemcsak fiatal kezdők, hanem az öregebb, tapasztaltabb méhészek közt is akadnak Ilyenek, Ezért kell minden méhésznek megtanulnia a méhészkedés alapjait. Mindenekelőtt szakkönyvekből, szaklapokból és szakelőadásokból kell merítenie. Joggal feltehetné valaki a kérdést, hogy hol lehet magyár nyelvű szakelőadásokat hallgatni. Erről gondoskodott az SZMSZ KB kulturális bizottsága, Ondre) Tőblk mérnök vezetésével. Kiküszöbölték a régi adósságot. Határozatot fogadtak el arről, hogy magyar nyelvű szaktanítói képzést szerveznek. A jövőben tehát a déli járások kezdő és kevésbé tapasztalt méhészeinek magyar nyelven tarthatják a szakelőadásokat. A felvételi beszélgetés már le is zajlott március 18-án az SZMSZ KB-án Bratistavában. Sajnos Szlovákiából csak tizenkét méhész érkezett я beszélgetésre. Két fiatal méhésznő is volt köztük. A méhészet mindkettőjüket érdekelte. Tény, hogy a központi bizottságnak következetesebb propagandát kellett volna kifejtenie, hiszen a déli Járások magyarlakta vidékein jelentős a méhészkedés és ezekkel az emberekkel érdemben kell foglalkozni. Viczén István ■MMMBí HIRDETÉS Eladó kisebb átalakítással lakókocsivá változtatható méhészkocsi, 20 család méhvel. Ar megegyezés szerint. Cím: Bénes Mihály, Dobrohošť 22., 930 31 Vojka nad Dunajom, Dunajská Streda-i járás.
