Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-01-14 / 2. szám
Az alma tárolóházi betegségei A lenticellafoltosság a közismert tárolóházi betegségek közé tartozik. A betegség csupán néhány fajtát — főleg a Golden delicious és a Landsbergi renet almát — károsít. A paraszemölcsök (lenticellák 1 köröl a héj kerek foltban megbámul, esetleg élénkpiros színűvé válik és bestipped. Kezdetben csupán szépséghibáról beszélünk, hiszen a gyömölcshús érintetlen és a gyümölcs veszít Jellegzetes ízéből. Később a barnulás a húsba is bemélyedhet, a foltok nagyobbodnak, esetleg rothadásba mennek át. Több mint valószínű, hogy a betegség a kelleténél gyorsabb anyagcsere következtében lép fel, mivel túlsúlyban az erős napsütésnek kitett gyümölcsrészen észlelhetők a megbámult paraszemölcsök. Hasonló szépséghibának tekinthetjük a Golden delicious almafajta héjának rozsdásodását és párás érdességét. E károsodásoknak többféle oka lehet. Előidézheti a szélsőséges időjárás (alacsony hőmérséklet az elvirágzás után, csapadékhiány a gyümölcsök beérésekor), a fiatal termésképződmények lisztharmat-fertőzése, valamint a kedvezőtlen termőterület (a talaj nagymértékű elvizenyősödése, árnyékolás) is. A tárolt gyümölcs azonban teljes értékű, mert a károsodás továbbra is csupán szépséghibaként szerepel. A fogyasztók viszont idegenkednek az ilyen gyümölcstől, tehát érthető, hogy azokban az országokban, ahol ezt a fajtát nagy mennyiségben termelik (pl. Olaszország), mindent elkövetnek azért, hogy elejét vegyék a Golden delicious károsodé* sának. (Starý В., Zahrádkáŕ 1/77) Az üvegház fából készült vázát bekentem karbolineummal hogy megvédjem a korai el basználódástól. A másik olda Ion azonban kárt okoztam, mert a kiültetett zöldség- és virágpalánták elsárgultak, majd teljesen elpusztulnak. Még a jóval később kiültetett paradicsompalánták is sárgulni kezdtek. Hol követtem el a hibát? jelige: Tanácstalan. Válaszunk: A karbolineumot széles körben. használjuk a fa rothadását megelőző felületi kezelésre. Azt sajnos kevesen jegyzik meg, hogy ez az anyag a növényekkel közvetve vagy közvetlenül érintkezésbe kerülő felületek (üvegházak, fóliaházak, melegágyak, keltető vagy tűzdelő növényládák stb.) kezelésére nem alkalmas. A mérgező kátránvkészítmények gőzei ugyanis károsítják a növényeket. E tekintetben az uborka és a saláta különösen érzékeny. Ha már karbolineumot használt az impregnáláshoz, alaposan ki kellett volna szellőztetnie az üvegházat, hogy a káros gőzök elilanjanak. Ezt kővetően pedig ellenőrizni kellett volna, alkalmas-e már a növényház a betelepítésére. Hogyan? Nagyobb cserépbe salátát vetünk, egészséges környezetben palántát nevelünk s kiültetjük a jól kiszellőztetett üvegházba (melegágyba stb.). Ha a saláta nem károsodik, bármilyen növénynyel betelepíthető az üvegház. Ha viszont teljes biztonságot óhajt, ne használja többé ilyen célra a karbolineumotl Az üvegház favázát kenőével (firn'sz) vagy kencefestékkel kezelheti. -kár-A Golden delicious szépséghibái Két kiállítást is rendeztek A fifakovoi (füleki) szervezett kisállattenyészték közül sokan részt vesznek helyi, járási, sőt országos méretű kiállításon is. Ez minden bizonnyal dicséretes dolog, hiszen egy-egy kiállításon sokat tanulnak, tökéletesítik tudásukat. Az 1977-es évben például két kiállítást is rendeztek. Azt a kiállítást, amelyen galambokat, nyulakat, s baromfit állítottak ki, a járási bizottság megbízásából rendezték. A másikat — az egzotikus madarak kiállítását — önkezdeményezésre. Ez utóbbit a város volt Vigadójának nagytermében, december 3—5 között tartották, nagy sikerrel. Ez jórészt a kiállítók áldozatkészségének, ügyszeretetének, szakmai hozzáértésének köszönhető. (Bf) •j* <5» «£• «j» «J» *j* »j* »J* «J« *j* ♦$* *** «j» «J* *** «J* «j* «j» *j* *** •** «j* »2« *2« «J* «2» *2* »2* «J* »2» *J* **• *2* «2» *2* ♦♦♦ *í* *»* *** *»* •!* *J* *** *•" varországon az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérlet! Intézet néhány éve ellenőrző kísérleteket végez e fajtával. A magasmüvelésfl tőkék igen kedvező eredményt nyújtanak, a bor pedig szép színével, finom izével és zamatéval jeleskedik. Mivel hazánkban köztudottan szerény a kék borszőlők fajtaválasztéka, talán nem ártana felfigyelni erre a perspektív fajtára. A Kék Zweígelt osztrák fajta, dr. Fritz Zweigelt, a klosterneuburgí szőlészeti iskola volt Igazgatója állította elő a Kékfrankos és a Szentlőrinci fajták keresztezésével. Ausztriában csak ötvenhatban kezdték nagyobb mértékben szaporítani, mégis aránylag gyorsan elterjedt, mert jó tulajdonságokkal rendelkezik. Napjainkban közel másfélezer hektáron termelik az osztrák szőlészek ezt a fajtát. A magyarországi tapasztalatok is- bizonyítják, hogy a Kék Zweígelt a magasmüvelésre legalkalmasabb kék borszőlőfajta. A fajta jellemzőiről Is szóljunk néhány szót. Tőkéje nagyon erős növekedésű, vitorlé-Kék Zweígelt ja bronzos, sima, levele inkább széles, mint hosezú, három karéjú, durva, kemény, erősen hólyagos, haragoszöld színű, tompa fogazató, fonáki részét sűrű serteszőr borítja. Fürtje Igen nagy, kúp alakú, vállas, több elágazással, s tömött. Bogyói középnagyok, oválisak vastag héjúak, sok levet tartalmaznak. Vesszői erősek, rövid ízközűek, gesztenyebarnák, a világos rügyek a vesszőhöz simulnak. Sok hönaljhajtást nevel. Középkorai érésű fajta, termése az Oportó után, de mintegy másfél héttel a Kékfrankos előtt érik be. Korán, illetve közepesen érlelő alanyt kíván, különleges talajlgénye nincsen. Igen jő mésztűrő. A lisztharmatra és a rothadásra nem érzékeny, a peronoszpórának közepesen ellenáll. Középhosszú metszést Igényel. Magasműveléskor (350X 120 cm) 30—35 világos rügyet célszerű meghagyni, a vesszők hosszúsága átlagosan hat rügy legyen. Egyenletesen terem, gazdag, százhúsz mázsa körüli átlaghozamot nyújt. Fagytürő, a kékszőlők közül ez a legellenállóbb a hideggel szemben. Tápanyagigényével kapcsolatban annyit kell elmondani, hogy szereti a sok foszfort és a káliumot. A Kék Zweigelt közepes színanyag-termelő. Bora lágyabb, kevésbé csersavas, a fajtára jellemző fzű és zamatú, telt, nagyon finom Illatú. Ausztriában minőségi borfajtaként védik. külföldi borokkal történő házasftását tiltják. A Soproni Állami Öazdaság (mint egyetemista itt gyakornokoskodom) hetvenháromban 42 ezer oltórügyet importált. Az oltást a Balatonboglári Állami Gazdaságban végezték el. Az Itteni megfigyelés szerint a fajta terméselrúgásra nem hajlamos, tetszetős tömött fürtöket fejleszt. A tőkék az idén is gazdagon teremtek s a sajtolt bor Is kiváló minőségű volt. A Sopronban megrendezett nemzetközt jubileumi vörösbor és vöröspezsgő fesztiválon múlt év szeptemberében a Kék Zweígelt szőlőt ezüstéremmel díjazták. A fentieket a Soproni Állami Gazdaság főkertészével, Molnár Tibor kertészmérnökkel folytatott beszélgetés alapján tolmácsolom. Csákvári Géza, Sikeníčka Hároméves magas kordon-művelésű Kék Zweígelt szóló 1 A tyúkok gondozása télen kell eldönteni, mikor cselekszik helyesen. Előfordul, hogy a világítás ellenére is elülnek a tyúkok, ilyenkor kár az energiát pazarolni. A tyúkokat folyamatosan kell hozzászoktatni a nappalok mesterséges meghosszabbításához. Nem árt tudni, hogy a tyúkoknak nyolc órai alvás teljesen elég. Télen főleg könnyen emészthető takarmányokat adagoljunk. Akkor járunk el helyesen, ha a napi adag szénhidrát- és fehérjetartalma az 1:4 vagy 1:5 aránynak megfelelő Sokan etetnek a tyúkokkal főtt burgonyát. Ez aránylag jó takarmány, viszont kevés fehérjét tartalmaz, s nem biztosítja a maximális tojástermelést. A főtt burgonyát ezért fehérjés keverékkel ajánlatos etetni, fele-fele arányban. Ha ilyen keverékünk nincsen, akkor búzakorpa, búzadara és árpadara hozzáadásával javítjuk a burgonya tápértékét. A kemény hidegek idején kukoricát is adjunk az állatoknak, mert ez sok kalóriát tartalmaz, és a tyúkok könnyebben tudnak védekezni a hideg ellen. Ne feledkezzünk meg az ásványi anyagokról. Takarmánymész és folyami homok keveréke mindig legyen a baromfi előtt. Kiegészítő takarmányként csírás gabona magvakat etethetünk. A takarmányrépa is kedvelt eledele tyúkjainknak. Karóra tűzve tegyük az állatok' elé, hadd csipegessenek belőle. Fagyos répát azonban soha né adjunk a tyúkoknak, meg más állatoknak sem. Akik keltető tojásokat termelnek. ne hanyagolják el a vitamin-készítmények rendszeres adagolását, mert jórészt ettől függ, milyen lesz a megtermékenyítés!, illetve a kelés! százalék. A tyúkoknak az A—Ds vitamin-készítményt, illetve növényi csíraolajat ajánlatos adagolni, a csomagoláson feltüntetett használati utasítás szerint. Balázs Ferenc Nagy sikerű kiállítás A galántai járás legkisebb községei közé tartozik Hostová (Geszte). Mindamellett a Szlovákiai Gyümölcsészek és Ktskertészek helyi szervezetének taglétszáma meghaladja a százat. Eredményes tevékenységet fejt ki oz az alapszervezet. A szövetség tagjai szívesen termelik a különleges növényeket, mint például a patiszszont, a sütőtököt, stb. A közelmúltban nagyszabású kiállítást renleztek. A látogatók legtöbbje a Sekera Jozef által kitermelt, több mint harminc kilós sütőtököt csodálta meg. Kép és szöveg: Krajcsovics F., Galánta A tyúktenyésztés eredményessége jórészt attól függ, milyen szinten tudjuk tartani a téli hasznosságot. A korai jércék már augusztusban, szeptemberben megkezdik a tojásrakást s novemberben, decemberben kéne legintenzívebben termelniük. A hidegek beálltával és a nappalok rövidülésével párhuzamosan mégis a legtöbb esetben csökken a termelés. A tenyésztőn múlik, biztosítja-e állatainak a kedvező feltételeket. A legfontosabb feltételek Egyike a meleg állatszállás biztosítása. Fűteni nem szükséges, de az ólak hasadékait jól be kell tömni szalmával vagy papírral. Az ólat esetleg szalmakötegekkel is körülrakhatjuk. Ha papírral vagy kátránypapírral vonjuk be télire az ólak falát, feltétlenül készítsünk szelelőnyílást, mert a papír nem engedi át a levegőt. Sokan fóliát használnak szigetelőként. Ez korántsem mondható jó megoldásnak, mert a fólia nagyon gyenge hőszigetelő, ráadásul még a pára is lecsapódik rajta s így nedvessé válik az állatszállás levegője. Télen apróra vágott szalmával, esetleg fürészporral vagy gyaluforgáccsal almozhatunk, s az almot igyekezzünk mindig szárazon tartani. Minél kedvezőbb hőmérsékletet biztosítunk a tyúkoknak, annál kevesebb energiát és takarmányt használnak fel az optimális testhőmérséklet megőrzéséhez, s több energiát fordítanak a tojástermelésre. A kemény hidegek beálltakor gyakran megfagy a kakasok taraja- Megelőzhetjük a bajt, ha a tarajt vazelinnel vagy sót nem tartalmazó zsírféleségg'él bekenjük. Ha mégis fagyást észlelünk, a beteg testrészt addig dörzsöljük hóval vagy hideg vízzel, amíg meg nem indul a vérkeringés, utána a vazelines bedörzsölés következik s csak ezután vigyük meleg, védett helyre az állatot. A homokfürdőröl télen sem szabad megfeledkezni. A homokfürdő három rész hamuból és egy rész finom homokból álljon. Ehhez a tapasztalatok szerint ajánlatos még mészport, némi kénvirágot, esetleg az élősködők pusztítását szolgáló valamilyen készítményi keverni. Fűrészpor hozzáadásával melegebbé tehetjük a homokfürdőt. A rövid nappalokat — ha módunkban áll — világítással hosszabbítjuk meg A mesterséges világítást mindig azonos időpontban kell alkalmazni, hogy az állatok megszokják és mint természetes jelenségre reagáljanak rá. Világítani reggel és este kell, mindkét esetben azonos ideig. A nappalok , rövidülésének megfelelően hoszszabbítsuk meg a mesterséges I világítás tartalmát. Pontos ré- I cept ezzel kapcsolatban nincsen. A tenyésztőnek magának A gumó* begónia (Begónia tubérhybrida Vess.) közkedvelt dísznövény. Magvetéssel januárban szaporítjuk, többszöri tfizdelés után áprilisban melegtalpra, majd májusban cserépbe, erkéiyládába, illetve szabadföldbe ültetjük. A cserepes felnevelés drágább és hosszabb ideig tart (decemberi vetés). Az össze) felszedett és fagymentes helyen teleltetett gumókból tavaszi hajtatással kapjuk a legkorábban virágzó növényeket. EHajtassunk begóniát! zeknek a hajtásait később dugványként is felhasználhatjuk. A gumókat januártól áprilisig hajtatjuk. A körülbelül öt centiméter átmérőjű gumókat tőzeges homokkal töltött cserepekbe vagy hajtatóládákba ágyazzuk. Az edényeket meleg helyiségben tartjuk s amig ki nem fejlődnek az -első levelek, gondosan ügyelünk rá, bogy mindig kellő nedvességű legyen a föld. Az első levelek megjelenése után cserepekbe tűzdeljük a növénykéket és világos helyiségben, 15—20 °C hőmérsékleten neveljük őket. Az első virág már május végén megjelenik, vagyis körülbelül egy hőnappal korábban, mint a magról nevelt növények esetében. Tavaszszal már fakadó, előhajtatott gumókat ültethetünk a cserepekbe, de a cserepeket csak a kései fagyok elmúltával, tehát május végén tehetjük az ablakba. Az előhajtatott gumókat a virágboltokban lehet beszerezni. (z) Az enyhe téli napokon kiengedhetjük néhány órára a tyúkokat a kifutóba vagy az udvarra, hadd kapirgáljanak egy keveset a napsütésben. Fotó: -bor
