Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-22 / 16. szám

Kertészkedő ipari munkások Л Szlovákiai Gyümülcsészek és Kertészkedők Szövetségének bakai alapszervezete nemrégi­ben tartotta évzáró közgyűlé­sét. A tanácskozáson megvitat­ták az elmúlt évi tevékenység­gel kapcsolatos problémákat, kitűzték az újabb feladatokat, és ünnepélyesen átadták az ér meket, melyekkel az Agro­komplex országos kiállításon jutalmazták a szervezet gyü­mölcstermelőit. jó hangulatban telt el az este és a tagok meg­fogadták, hogy még sokolda lúbb tevékenységet fejtenek ki ebben az esztendőben. Mindezt Krascsenits István, a szervezet egyik alapítója, az előző elnök mesélte. — De talán a jelenlegi elnö­künk többel tudna mondani a szervezet munkájáról. Út kelle­ne felkeresni. Zsemle Béla. a szimpatikus arcú, középkorú elnök, két év­vel ezelőtt vette át a „gyeplőt“. Azóta a szervezet megerősödött, és a tagok létszáma meghárom­szorozódott. A szervezet kilenc­ven tagjának döntő többsége ipari munkás. — Nekünk kell legjobban a jó levegő, a kellemes és hasznos munka — állítja határozottan az elnök. — Jómagam is gép­lakatosként dolgozom egy bra­­tislavai özemben és a vasporos, olajszagú levegő után jőlesik frisset szippantani a kertben. Minden kiskertészkedőnek megvan a maga hobbija. Zsem­le elvtárs a virágok és a dísz­növények szerelmese. Sok min­dennel próbálkozik, hogy a la­kásuk környéke szíupompás, üde legyen. Legtöbben gyü­mölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkoznak és az áruik jelen­tős mennyisége a piacra kerül. De nemcsak a piaci termelés a cél. Ezt bizonyítja az orszá­gos „vetélkedőn“ való részvétel is. Tavaly például az évről évre megrendezett Agrokomplex ki­állításon négy aranyérmet, ki­lenc ezüstöt és két bronzérmet, valamint öt elismerő oklevelet kaptak a szervezet tagjai. Sidó Ferenc, Magyarics Ágoston ter­mékeit egy-egy, Krascsenits Ist­vánét pedig két aranyéremmel jutalmazta a bizottság. Szerve­zetük az előző évben is a ran­gos ötödik iielyen végzett or­szágos méretben. Az elért eredmények ellenére megállapították, hogy a helyi szervezet vezetősége nem segí­tette kellőképpen a tagság te­vékenységét. Ez volt az évet záró tanácskozáson a fő téma és sok mindenben egyetértett a vezetőség. Megállapították, hogy az előző években nem használ­ták ki kellőképpen a lehetősé­geket. Nem rendeltek időben műtrágyát, s ezért előfordult, hogy nem kapták meg időben az igényelt kombinált és egyéb ipari trágyákat. Tavaly már a Kertészeti Szolgáltató Vállalat ajánlása alapján időben meg-Zsemle Béla, a szervezet elnöke — feleségével együtt — a virágok és dísznövények szerelmesé. rendelték a tagoknak a szűk- kertészkedők termékeit, hogy a séges műtrágyát. Az elosztás hétvégi piacon minél több áru­nem okoz különösebb gondot, ban válogathassanak a vásár- Nagyobb gond a vegyszerek be- lók. Remélhető, hogy jó termés szerzése. Még ha kapnak is, esetén még a szerződésen felöl nehéz a fontos védőszerek szét- is átvesz árnt a szolgáltató mérése. így aztán főleg egyéni- vállalat, leg szerzik be a vegyszereket, sok esetben külföldről. Sok munkát ad a kertekben a talaj megművelése. Mintegy nyolc hektár területen gazdál­kodnak a kertészkedők. Az el­képzelések szerint szükséges egy olyan kistraktor beszerzé­se, amely el van látva minden­féle földmegmunkáló felszere­léssel. Nagy szükség lenne egy üvegházra is, palántauevelés szempontjából. Az lenne a leg­szerencsésebb, ha valamelyik kertészkedő vállalná az üveg­ház felépítését. Igaz, a szövet­kezet ad el palántát a kertész kedőknek, de a nagyüzemben nincs olyan gazdag választék, amely ki tudná elégíteni a kis­­kertészek igényeit. A kertészkedők helyi szerve zetének' vezetői a múltban nem igen törődtek az áru közös ér tékesítésével. Az idén már más ként lesz. A szervezet vezetősé ge szerződést kötött a szolgál tató vállalattal az áru egy ré­szének értékesítésére. A szerző­dés értelmében az üzletek és a feldolgozó üzemek részére helyben veszik át az árut a ker­­tészkedőktől. A tagság Nagy Miklóst bízta meg az áru átvé­telével. A hét minden szerdá­ján és csütörtökén veszik át a A társadalmi szervezet tag­jai kiveszik részüket a község fejlesztéséből és a környezet szépítéséből. Szocialista válla­lásaik között szerepel, hogy rendben tartják a község terü­letén levő díszfákat, bővítik a parkosítást. A hősök szobra kö­rül mintegy kétszáz díszcserje telepítését tervezik. A tagok fontos feladatnak tartják, hogy elsősorban az ô házuk előtt le­gyen szép a park és a fák. Ez minden bizonnyal serkentően hat majd másokra is. Ebből ki­indulva a tagság vállalta, hogy 2250 óra társadalmi munkát végeznek a házsorok és az ut­cák közötti térség szépítésében. Mindezek mellett törődnek a tagság szakmai nevelésével, előadásokat szerveznek, és a tapasztaltabb kertészkedők jó tanácsokkal látják el a kezdő­ket. Gj utakon szeretne járni a fiatal szervezet. Céljuk minél több áruval hoz­zájárulni a köz­ellátáshoz, zöld­séggel és gyü­mölccsel részt venni a külön­böző kiállításo­kon és mindent megtenni a falu szépítéséért. E- zen a téren még sok a ten­nivaló, és a he­lyi nemzeti bi­zottság minden bizonnyal öröm­mel veszi a hoz­záértő kezek se­gítségét. A falu csinosítása, par­kosítása abból a szempontból is fontos, hogy az épülő gabčí­­kovói vízlépcső Baka közelében lesz, s közvet­len a falu mel-Krascsenits Istvánnak és életpárjának jó munkáját dicsérik a kiállításokon kapott érmek. Foto: —tt— lett folyik majd tz új Duna-ág, t így a falu üdülőközponttá válhat. TÓTH DEZSŐ ■ A kutatás és az ismételt kísérletek bebizonyították azt az elméletet, hogy a külső té­nyezők hatása nagyban befo­lyásolja az alma minőségét. Például ha a tenyészidő első felében egy ízben karbamiddal permeteztek, a Golden Deli­cious fajta almatermésében a C-vitamin-tartalom 32,8 száza­lékkal volt kisebb! A tápanyag­visszapótlás és a termés minő­sége közötti különbségeket, ösz­­szefüggéseket, más gyümölcsfé­léknél is észlelték. Érdekesség viszont, hogy a kutatók a ri­biszkénél ellentétes eredmé­nyekre lettek figyelmesek. A jód és a mangán oldatával való permetezés után ugyanis a gyü­mölcs C-vitamin-tartalma 40 százalékkal nőtt. ■ Olasz kutatók már régóta figyelik és mérik a színes fény­­szűrőkön áthatoló fénysugarak­nak a növényi kultúrákra való hatását. Kísérletileg zöldségfé­léket termeltek, kék, piros, sár­ga és lila színű fóliaházak alatt. Megállapították, hogy a para­dicsom növekedésére és fejlő­désére kedvezően hatott a lila fény. Ugyanis azt tapasztalták, hogy a bogyók jóval nagyob­bak voltak és korábban beér­tek. A sárga és a lila fény po­zitívan befolyásolta a paprika fejlődését. (—) KDZŰlf A Záhradkár chovatef című lap idei 2. számában olvastam arról, hogy a Szlovákiai Gyü­­mölcsészek és Kiskertészkedők Szövetségének mokrancei (mak­­ranci) helyi szervezete megala­kulásának 20. és a NOSZF ВО. évfordulója alkalmából kitünte­tésben részesült. Ez az elisme­rés a több éves sikeres munka jutalma volt. A kiskertészkedők népes tá­borát Makranc községben a héttagú vezetőség élén inár négy éve Pecuch Pál irányítja, aki a következőket mondta a tagság munkájáról és eredmé­nyeiről: — Az utóbbi öt év alatt köz­ségünk arculata teljesen meg­változott. Nemcsak portalanltott utak, járdák épültek, de beton­gyűrűk kerültek az árkok he­lyére, tetejüket beföldeltük, s jelenleg díszcserjék és rózsa­fák szegélyezik az utak mentét. — Büszkén elmondhatjuk, hogy községünket „az ezer ró­zsafa községének“ nevezik a Koíice-vidéke járásban, — mondta Palencsár István, a szervezet titkára. A tagok (hat­vanöt) arra törekednek, hogy jó minőségű és fajtájú gyü­mölcsfákat ültessenek a kisker­tekbe. A szervezet vezetősége törődik a tagság ilyen irányú ellátásával. Minden év májusá­ban és júniusában gyümölcs­fák rendelésével foglalkoznak. Ilyenkor meglátogatják azokat a kertbarátokat is, akik még nem tagjai a szervezetnek, s ta­nácsokkal látják el őket, ház­táji kertjeik gazdaságos kihasz­nálására. Tavaly például száz­tíz gyümölcsfát, hetvenöt bo­­gyósgyümölcsöt termő cserjét és százötven rózsafát ültettek ki a kiskertészek. — A községszépítésben tag­jaink több mint ötezer óra tár­sadalmi munkát végeztek — tá­jékoztatott Baffy László, a szer­vezet pénztárosa. — Öröm volt nézni azt a szorgalmas mun­kát, amit tagjaink e brigád al­kalmából végeztek.— mondta a mosolygós fiatalember, aki szív­beli kertész, és méhész is egy­úttal. A kertbarátoknak védnöksé­gük van az iskolakert felett is, ahol rendszeresen ápolják a gyümölcsfákat, újakat és szá­mos díszfát ültettek már ki. Törekvésüket nagyban támogat­ja és segíti Milan Suca igazga­tó, aki szintén kertbarát. Szalay István a fő szervezője annak az előadássorozatnak, amelyet az idei évre terveztek, elsősorban a tagság ismeretei­nek bővítése céljából. Olyan szakelőadókat hívtak meg, mint Jozef Jendželovský és Ján No­vák mérnökök, akik a szobanö­vények és a kiskert virágainak szakszerű gondozásáról és a növényvédőszerek használatáról tartottak érdekes előadást. Makrancon egyébként már hagyománnyá vált, hogy a szü­reti bált Is a kertbarátok ren­dezik meg. Ez ugyanis lehető­séget ad arra, hogy bemutas­sák legszebb termékeiket, főleg a saőlőt, melyet a díszítésnél használnak fel. A gyümölcsfé­leségek a bál tombolájának dí­jai között is szerepelnek, ezzel is népszerűsítve elsősorban a fiatalság körében a kiskertész­­kedés iránti kedvet. — Vannak nehézségeik, prob­lémáik?! — kérdeztem az elnö­köt. — Igen. Előfordul, hogy fel­merülnek némi nehézségek, fő­leg az egyes tagok passzivitá­sát illetően. Munkánkat Így szervezzük, hogy ezeket az egyéneket megnyerjük az ügy­nek. Itt vannak továbbá a nők. Szervezetünknek ugyanis kevés női tagja van, ezért úgy hatá­roztunk, hogy az idén öt új női tagot toborzunk. Ez egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy munkánkat még eredményeseb­ben végezzük. A Februári Győzelem 30. év­fordulója tiszteletére a inak­ranci kertbarátok értékes köte­lezettségvállalást tettek. A köz­ségszépítésnél ezer óra társa­dalmi munkát végeznek, s négy­­százötven fát és díszcserjét ül­tetnek ki. Három szakelőadás megrendezésével számolnak, melyből kettőt már meg is va­lósítottak. Bizonyára sok szép élménnyel térnek haza a tagok arról a tanulmányúnál egybe­kötött kiállítás-látogatásról, a­­melyet a „Flóra Olomouc“ meg­tekintésére szerveznek a nyár folyamán. Úgy tervezik, hogy a hagyományos szüreti bálon kí­vül a nyár végén a kiskerté­szek termékeiből kiállítást ren­deznek. Mivel a tagság úgy döntött, hogy a községben keli egy köz­ponti vegyszerraktárt létesíteni — ahol szakember segítségével minden kertbarát megkaphatja a szükséges növényvédő- és gyomirtószereket, s egyéb fel­szerelést —, a szervezet vezető­sége a minél előbbi megvalósí­táson fáradozik. Látják ugyanis, hogy e téren még vannak tar­talékok munkájuk javítására. A jövőben minden lehetőséget szeretnének kihasználni a tag­ság munkájának segítése, meg­könnyítése érdekében. A jól működő szervezet veze­tőségi tagjai közül a fent emlí­tetteken kívül még Tóth László és Huby István érdemelnek di­cséretet, akik tudják, hogy az elért eredmények köteleznek, s a kapott kitüntetéshez mél­tóan kell a jövőben dolgozniuk. Tamás Katalin Kérdés: Az utóbbi években megjelent a hazai virágpiacon egy na­gyon szép és divatos virág — a gerbera. A hozzáférhető szak­­irodalomban még csak említést sem tesznek róla, tehát a szak­melléklet segítségével szeret­nék közelebbről megismerked­ni e növénnyel. Továbbá azt is szeretném megtudni, hol lehet vetőmagot vagy ültetőanyagot szerezni? Bartal Mária, Holice-Cechová Válaszunk: A gerbera a fészekvirágza­­túak családjába tartozik, mint­egy ötven faja Dél-Afrikában honos évelő növény. A virág­­kötészetben igen keresett. Fe­hér, sárga és piros színű, egy­szerű vagy telt, általában tíz cm átmérőjű virágait a karé jós levelekből keletkezett levélró­zsából előtörő nyúlánk száron hozza. Szép és kecses virág, fő­leg tartósságáért kedvelik. Mag­vetéssel vagy vegetatív úton szaporítják, hidegházban vagy hollandiágyban nevelik, túlsúly­ban tavasszal és ősszel virág­zik. Kimondottan fényigényes. Ha télen is vágni szeretnénk — s a virágkertészetekben ez a fő cél —, akkor a növényházban sok fényt, legalább 14—16 aC hőmérsékletet és kiadós locso­lást kel) biztosítani. A talajhő­mérséklet 20 °C-ra növelése sietteti a tavaszi virágzást és gátolja a talajlakó gombák sza­porodását. Tel éltetéséhez te­­nyésznyngalmi időben 8—10 °C szükséges, s nyáron nem sza­bad tálffiteni a növényházat. A vegetatív szaporítás jobb, mert genetikailag egységes nö­vényállományt nyújt. A magról nevelt növények 0—10, a két­éves anyanövényről tőosztással szaporítottak pedig 4—0 hónap múlva kezdenek virágozni. Leg­­kiadósabb szaporítási eljárás a dugványozás. A lombtaianított és fertőtlenített anyanövények kitakart gyökérnyakából fiatal hajtások törnek elő, melyeket kb. 12 cm-es hosszúság elérése­kor kell levágni, majd kedvező hőmérsékletű talajban és nagy páratartalmú növényházban tar­tani a meggyökeresedésig. Humuszban gazdag földet vagy tözeges földkeveréket igé­nyel. Csakis levegős, fertőtle­nített talajon érdemes telepíte­ni, mert egyébként a talajgom­bák (Phytophtora, Verticillium, Fusarium) elpusztítják a növé­nyeket. De gombás henradás észlelhető pl. tálöntnzés, ala­csony hőmérséklet, illetve a talaj nagy sótartalma esetén is. A földkeverékbe — táp­anyagtartalmától függően — köbméterenként 2—3 kiló tel­jes műtrágyát adunk, majd az intenzív növekedés időszakában 0,2 százalékos töménységű táp­oldattal fejtrágyázunk. A foko­zott nitrogén-igényt nitrogén­­tartalmú és teljes műtrágyák váltott adagolásával fedezzük. Télen (ha teleltetünk) kevés, nyáron sok nedvességet igényel. A téli hónapokban mindig reg­gel locsoljuk s azonnal szellőz­tetünk, hogy a növények gyor­san megszáradjanak. A kelleté­nél nagyobb páratartalmat szel­lőztetéssel és intenzívebb fű­téssel csökkentjük. Л növényeket 2—3 év után ültetjük át, többnyire tavasz­szál, de ha téli vágást terve­zünk, akkor júniusban-július­­ban, és mindig úgy, hogy a te­­nyészcsúcs a talaj felszínén maradjon. Gyakran főliazsákok­­ba vagy tízliteres edényekbe ültetik, mert így kevesebb föld­keverékre van szükség. Négy­zetméterenként hat-kilenc nö­vényt helyezünk el s az idő­sebb növényekről időnként le­vágjak az elöregedett levele­ket. A helyesen gondozott növé­nyek évi átlagban húsz-hár­­minc szál virágot nevelnek 1180—270 szál négyzetméteren­ként). A vázába csak kevés vizet tegyünk s azt is gyakran cse­réljük, közben mindig fertőtle­nítsük a vázát. A megfelelő érettségi állapotban szedett vi­rágok legkevesebb egy hétig díszítik otthonunkat. A beszerzés sajnos nem kí;ny­­nyü, mert a kertészkedők kö­zül még csak kevesen hódolnak a gerbera termesztésének (ta­lán éppen az ültetöanyag-be­­szerzés körülményessége vé­gett), a szakboltok kínálatában nem szerepel, s a virágkerté­szetek is csak elvétve kínálnak gerberatüvet. Tudomásunk sze­rint legutóbb a Záhradníctvo múlt évi utolsó számában volt gerberáva) kapcsolatos hirde­tés. Javasoljuk, érdeklődjön a következő címen: Oblastní ko­munálni podnik, Zahradníctvf, 75510 Vsetín-Lapač. Esetleg szerencsét próbálhat a Prűho­­nicei Dísznövénytermesztés! Ku­tatóintézet Ceská Skalicei Vi­­rágnemesítő Állomásán is. Cí­me: Výzkumý ústav okrasného zahraduíctví Prűhonice, Slechíi­­telská stanice kvetín, 552 03 Ceská Skalice. Ha sikerül beszereznie az ül­tetőanyagot és behatóbban ér­deklődik a V'rágkertészeti tud­nivalók iránt, figyelmébe ajánl­jak Volf M. és munkaközössége „Kvetinárstvo“ című könyvét (Príroda, 1978). (ká) ♦J« «j« «J» »J» *J» *2« «2» *2« *i» »2» «2» »2* «j» «2« *2* *2* ♦♦♦ *•* ♦♦♦ *2* »2* •** ♦♦♦ *2* '•* *•* *♦* ♦** *2

Next

/
Oldalképek
Tartalom