Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-04-08 / 14. szám

12 kZAÚUj ИЯРМОТМ Beköszöntött a tavasz. A kadi ** vező Időjárás lehetővé tette, hogy Nyugat-Szlovákia szerte a mezőgazdasági üzemek megkezd­jék a tavaszi munkákat. A munkák kezdetén célszerű lenne, ha vala­mennyi mezőgazdasági üzemben — okulva a múlt év hibáiból — ke­resnék a módját, hogyan lehetne a munkát tovább javítani, tökéletesí­teni, a fogyatékosságokat kiküszö­bölni, s a múlt évhez viszonyítva lényegesen nagyobb hektárhoza­mokat elérni. Szükségszerű, hogy ezzel a kér« déssel főleg a cukorrépa-termesz­tők foglalkozzanak behatóbban, mivel az utóbbi két esztendőben a cukorrépa-termesztésben nem ér­tük el a megkövetelt színvonalat. A lemaradozók között a nltrai já­rás Is szerepel. Tavaly járási átlag­ban elért 273 mázsa hektárhozam­mal bizony nem igen dicsekedhet­nek. Az persze igaz, hogy a nitral járásban is akadnak Jó cukorrépa­­termesztők, akik több éven keresz­tül a Járási átlagot Jóval túlszár­nyalták. A Výčapy Opatovce-i (vi­­csapapáti) szövetkezet is közéjük tartozik. Igaz, csúcshozamokkal ők sem dicsekedhetnek. De ha objektívek akarunk lenni, a természeti és a termelést adottságokat is tekintet­be kell venni. Ott ahol kedvező termőhelyi és éghajlati adottsá­gokkal, valamint öntözési lehető­ségekkel rendelkeznek, a hektá­ronként elért ötszáz mázsán felüli termés ma már követelmény. Vi­szont öntözési lehetőségek nélkül, kedvezőtlenebb természeti körül­mények között a négyszáz mázsán felüli termés — amelyet a szövet­kezetben négyszáz hektáros terü­leten több év átlagában elértek — már Jó eredménynek számít. Tavaly azonban a vicsapapátl szövetkezet sem remekelt. Jelentős károkat okozott a talajvíz. Emiatt a cukorrépát több esetben nem a legmegfelelőbben előkészített ta­lajba vetették, s így a tervezett négyszáz mázsa helyett csak 341 mázsa átlagtermést értek el. Azo­kon a parcellákon, amelyeket az altalajvíz nem károsított — a ha­gyományokhoz híven —, a hektá­ronkénti hozam négyszáz mázsán felül alakult. A szövetkezetben a tavalyi lema­radást helyre akarják hozni, s er­re az évre 420 mázsa átlaghozam 3S •lérését tűzték ki célul.,. Termé­szetesen ez megfeleld felkészültsé­get követel. Mivel tapasztalt cu­korrépa-termesztőkről van sző, bi­zonnyal több tanulságot vonhatnak le mások is abból, hogyan akarják a szövetkezetben a cukorrépa ho­zamát és cukortartalmát növelni, A cukorrépa nagy hektárhoza­mának egyik alapvető tényezője a víz. A szövetkezetben öntözési le­hetőséggel nem rendelkeznek, a csapadékok szétosztása a tenyészidő folyamán pedig egyenlőtlen, ezért az ösezee agrotechnikai intézkedés elsősorban a talaj nedvességtartal­mának megóvására Irányul. — Már az őszi munkák során ar­ra ügyeltünk — mondotta Jeneőka Milán mérnök, a szövetkezet elnö­ke —, hogy az összes munkamű­veleteket, a tarlóhántástól kezdve egészen a mélyszántásig megfelelő Időpontban és jól elvégeztük. Ez­által nemcsak az optimális talaj­szerkezetet, hanem a téli csapadék tárolását is biztosítottuk. Az Idei tavaszi munkák megkezdésekor — azonnal ahogy a talajra rá lehetett menni — elsőként a cukorrépa táblákon végeztük el a talajsimí­tást. Ez Igen fontos Intézkedés a téli csapadék megóvása szempont­jából. Ezen túlmenően a tavaszi talajelőkészltésnél a megfelelő víz­gazdálkodást a minimális művelés is szolgálja. A szövetkezetben fokozott figyel­met fordítanak a cukorrépa táp­anyagellátására. Évente ötszáz-hat­­száz mázsa Jól érett istállótrágyát szántanak be a talajba. Aa alap­műtrágyák egy részét ősszel, a töb­bit pedig tavasszal szórják ki hek­táronként — tápanyagban számít­va — 350—400 kg-os.adagban. Vi­gyáznak arra Is, hogy a foszfor, kálium és nitrogén tápanyagok ki­egyenlített arányban legyenek, ne­hogy valamelyik tápanyag — főleg nitrogén — túladagolásával a répa cukortartalma csökkenjen. A cukorrépa sikeres termeszté­sét, a kimagasló hektárhozamokat Jelentős mértékben az egyedszám is befolyásolja. Tavaly a szövetke­zetben nem minden táblán sikerült 'elérni a megkövetelt egyedszámot, ami kihatott a hozamokra is. Idén, hogy a hasonló mulasztást elkerül­jék, a cukorrépát sűrűbben vetik. Ezáltal el akarják érni elsősorban azt, hogy a vetőmagvak gyengébb csírázó képessége esetén is a nö­vények egyenlően keljenek ki és a sorokban ne keletkezzenek túl nagy hézagok. A sűrűbb vetés ezen túlmenően lehetővé teszi, hogy az egyelésnél elérjék az optimális — hektáron­ként nyolcvanezer — egyedszámot. De ez csak akkor válik lehetővé, ha az egyeléskor a dolgozók be­csületesen végzik munkájukat és a sorokban betartják a megkövetelt növényközi távolságot. Az egyelés előtt ezt a problémát a dolgozók­kal is megvitatják. Ezenkívül az figyelésbe bevont dolgozók részére egy speciális prémium rendszert akarnak kidolgozni, amelyben a minőségi munka kerül előtérbe. A fraktoioKdrat él a gépkezelőkéit la hasonlóképpen anyagi ösztönzéssel a munka minőségi elvégzésére tér­kén tik. A tenyészidő folyamán a sorközi művelés és a növényápolás egy­részt a nedvességtartalom megóvá­sára, másrészt pedig az optimális egyedszám megtartására Irányul. Nagyobb figyelmet fordítanak a sarabolásra, a gyomirtásra, vala­mint a betegségek és a kártevők ellent védelemre, összegezve: arra törekednek, hogy a vetéstől egé­szen a betakarításig összefüggő, tehát hiánymentes és kiegyenlített növényzetet érjenek el. Ennek ér­­dekébenn fokozzák az ellenőrzést és tökéletesítik a munkaszervezést is. Az egyes technikusok például személyesen felelnek a rájuk bí­zott táblákon elvégzett munkáért és az elért eredményekért. Igaz, ezek az Intézkedések lé­nyegesen több munkát és fáradsá­got követelnek, de végső soron kifizetődnek. A szövetkezet termé­szeti adottságai között, az optimá­lis egyedszám betartásával, kima­gasló hozamok érhetők el. A ki­egyenlített növényzetben a kisebb egyenletesen fejlett cukorrépának nagyobb a cukortartalma. Ezenkí­vül a gépi betakarításkor a veszte­ségek kisebbek. Ez egy igen fontos tényező. Ugyanis a hektárhozamok növelésének egyik lehetőségét ép­pen az aránytalanul nagy betakarí­tási veszteségek ceőkkentéeében kell keresni. Idán a szövetkezetben a betaka­rítási veszteségeket legalább tlz­­tlzenöt százalékra akarják csök­kenteni. A már említett Intézkedé­seken kívül fokozott gonddal akar­ják elvégezni a betakarítást. Ehhez korszerű gépi eszközökkel megfe­lelően el vannak látva. Az Idei be­takarításban az előbbi évekhez vi­szonyítva nagyobb súlyt fektetnek a gépek beállítására, a vesztesé­gek ellenőrzésére, valamint a beta­karító gépek és a szállító eszközök jő összehangolására. A szövetkezetben a zökkenőmen­tes termeléshez az össze anyagi és műszaki feltételek adva vannak. Célkitűzésük megvalósítása, vagyis a nagy hektárhozamok elérése az irányításon, a szervezésen, de fő­képpen az emberek becsülettel végzett munkáján múlik. Klamarostk Márta, mérnök Napjaink egyik legégetőbb problé­mái közé tartozik a teriméa takarmá­nyok mennyiségének és minőséginek javítása. Ezen takarmányok termésho­zamától ét jó minőségétől, a megfe­lelő termesztési technológiától s a korszerű betakarító gépcsoportok al­kalmazásától és a veszteségmentes be­gyűjtéstől függ az állatok igénynek megfelelő ellátása. Tény azonban, hogy a tudományos ismereteknek a gyakorlatban való meghonosítása ts­­rén még sok a tennivaló. Sok helyütt ugyanis a tömegtakarmányok termesz­tésére és begyűjtésére, illetve konzer­válására nem fordítanak kellő gon­dot. Ezért — sokszor Indokolatlanul — nagyok az eltérések a járások és a gazdaságok terméseredményeiben, a gazdaságokon belül pedig az egyes parcellák és ugyanazon fajták hozam­átlagában. Ebből adódik — főképpen a tél végi időszakban —, hogy »ok gazdaságban takarmánygondokkal küzdenek és a normánál nagyobb ab­rakmennyiséggel termelik a tejet vagy a hús egységnyi mennyiségét. A közelmúltban a Nové Zámky-i (érsekújvári) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon a múlt évi kimutatáso­kat lapozgatva elgondolkoztató ada­tokra bukkantam. Például a bíňai szö­vetkezetben a zöldkukorica átlagho­zama 145,2, a Dvory nad/Žitavou-i szö­vetkezetben 367,В, a gbelcei szövetke­zetben pedig 326 mázsa volt. A lucer­na, a vöröshere, a füfélók stb. termés­­eredményeiben is nagy aránytalansá­gok mutatkoztak, amelyek — Mikulec Rudolf, a jmi főagronómusának tájé­koztatása szerint — az említettekből eredtek. Ott ahol a tömegtakarmá­nyok termesztésére felhasználják a korszerű termelési eszközöket, az eredmények Is megmutatkoztak. Színvonalas politikai és szervező munkával és következetes agrotechni­kával évek éta figyelemre méltó ered­ményeket érnek el a Dvory nad Zlta­­vou-i Auróra szövetkezetben. A múlt évben a lucernaszéna útlagos hozama 105, az évelő fűféléké 86,30 mázsa volt. Istenes Ferenc mérnöknek, a szövetkezet főagronómusának szavai­ból úgy vettem ki, hogy hasonló, jó termésátlag elérésére töröködnek az idén Is. Ennek érdekében megtették a szükséges intézkedéseket. A gazdaság takarmúnyalapját a lu­cerna, a kukoricaszllázs, valamint a füléle képezi. A zöldtakarmányt kora tavasszal a keverékek adják. A legnagyobb figyelmet a lucerna termesztésére fordítják. Ezt több mint négyszáz hektáron termesztik, s ezért olyan technológiát alkalmaznak, a­­moly a legmegfelelőbb. Az eddigi ta­pasztalat azt igazolja, hogy jól bevált a lucerna nyár végi vetése, mégpedig tiszta kultúrában. Telepítéskor gen­s' dot fordítanak a talaj tápanyagpétlá­­séra, előkészítésére. Vetée előtt há­rom évre tartaléktrágyával látják el a talajt. Szerintük a következő évi trá­gyázásnak nincs jelentősége. Hektá­ronként 350 kg foszfort és 300 kg ká­liumot — a lehető legmélyebben — dolgoznak a talajba. A trágyázásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mi­vel a lucernát öntözés nélkül ter­mesztik. A lucerna eléggé szárazságtűrő nö­vény, szerteágazó és mélyrehatóié „sodorják“ s a rendekről E—280-as bői is felveszi a tápanyagot. Ennél a tulajdonságánál fogva — amennyiben a talajt jól megtrágyázzák — öntözés nélkül is bő termést nyújthat. Másik fontos teendő telepítés előtt, a talaj gyomtalanítása. Vetés előtt a Bálán gyomirtó szert (hat litert hek­táronként) duplasoros tárcsával dol­gozzék a talajba. Azokon a területe­ken, ahol a gombvir&g elszaporodott, Basagrant használnak irtására. -Te­nyészidőben Etazinnal, de gyakrabban Simazin és Ketazin keverékkel vagy tiszta Simazinnal permeteznek. A magra termesztett lucernánál talajfer­tőtlenítést végeznek. Kártevők ellen Metationnal védik a növényzetet. A porzás és a magkötés elősegítésére Melipaxot alkalmaznak. A minőségi takarmányalap kialakí­tásában tehát rendkívül nagy szerepe van a következets agrotechnikának, különösen azokon a területeken, ahol öntözőberendezéssel nem rendelkez­nek. A helyes agrotechnikával és technológiával a lucerna négyszeri kaszálást nyújt. Igém ám, csakhogy a megtermett zöld anyag minősége a begyűjtéstől és tárolástól is nagyban függ-A gazdaságban, a lucerna begyűj­tését — az időjárástól függően — má­jus első hetében, zőldbimbős állapot­ban kezdik. A lisztre szánt zöld lucer­nát E—280-as járvaszecskázó géppel gyűjtik be. Szecskázóban szállítják a szárítóba. A szenázs készítésénél a kö­vetkezőképpen járnak el: a lucernát „szőnyegrendre“ vágják, majd rendre bé megfelelő éghajlati viszonyok köze­géppel szecskázzák, és a zöldanyagot rosthálóval ellátott pótkocsikon szál­lítják a silótoronyba. Az Idén rátértek az intenzív ffifélék termesztésére is. A múlt évben ezeket még csak harminc hektáron, az pedig idén száznegyvenöt hektáron termesz­tik, s jövőre Ismét növelik a vetéste­rületet. A jól művelt és gondozott legelők, egészséges és edzett nüvemjékáilatok sikeres felnevelését biztosítják. Egész­ségükre és hasznosságukra kedvező hatással van nemcsak a fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag zöldtakarmány, hanem az ál­landó szabad mozgás is. Ott ahol nem legeltetnek, a legjobb hozamot érik el. Természetes, bő termést csak úgy érnek el, hogy a tápanyagpótláson túl­menően alkalmazzák a nitrogénnel veié fejtrágyázást is. Ezenkívül az idén lehetőség adódik a füfélék öntö­zésére is. Bíznak abban, hogy a tava­lyinál - jobb termésátlagot érnek el. Az egynyári takarmányok közül leg­fontosabb növényük a kukorloaszilázs. Az idén a gabonafélék területének bő­vítése végett csökkentették vetésterü­letét, ám a takarmányok mennyiségét jó agrotechnikával akarják elérni. A zöldkukorica egy részét hároméves monokultúrában, másik részét pedig gabona ntán termelik. A kimagasló terméeeredmények érdekében figyel­met szentelnek a talaj minóségi elő­készítésének, a fajták kiválasztásának és a megkövetelt egyedszám betartá­sának. Alkalmazzák a trágyaleves trá­gyázást. A foszfor- és a kálium-műtrá­gya adagolásán kívül nitrogénnel is trágyáznak, főképpen azokon a terü­leteken, amelyekre nem jut hígtrágya. A gyomok ellen megfelelő szerekkel védekeznek. A nagy figyelmesség azért szükséges, mert ezen növényt sem tudják öntözni. Helyes és következe­tes agrotechnikával, a talaj jó tömörí­tésével megőrzik annak nedvesség­­tartalmát s így száraz időjárás esetén is jó termésre számíthatnak. Természetes, a takarmány minősége mindig a zöld anyag tartósításától függ. A zöldkukoricát viaszárísben kezdik betakarítani. Ügyelnek arra, hogy a silógödröket minél előbb meg­töltsék, tömörítsék, a levegőt kiszo­rítsák. A szilázs tetejére pelyvát szór­nak, majd rozzsal vetik be. Esen példa jó blsonyíték arra, hogy ahol a gyakorlatban élnek a tudo­mány vívmányaival, ott még a kevés­bémegfelelő éghajlati viszonyok köze­pette is jő hozamokat érnek el. A tu­domány fejlődésével tehát lépést kell tartani. NAGY TEREZ Ésszerűen a takarmány­gazdálkodásban Sokszor felmerült már a körűéi, hogy a Marvasmarha-tenyészetek ter­melési hatékonysága növelésében hol van az ésszerűség határa. Eléggé ösz­­szetett probléma ez, mivel Itt a ter­melés társadalmi Igény szerinti fel­lendítéséhez megfelelő fajta, jó takar­mányozás, szakszerű Irányítás éa el­kötelezett napi munka szükséges. Tény, hogy az állományok összpon­tosítása és szakosított telepeken való tenyésztése további kérdéseket hagy . _ 1в7Я ápolta t. A jó maga után. Ez a téma ugyan napiren­den van, de a gyakorlati megvalósítás inkább helyi, mint központi Jellegű, s ez a hatékonyság növelésének újabb problémáit helyezi homloktérbe. hatásfok A lehnicel (légi) szövetkezetben Varga Imre zootechnikussal folytatott eszmecsere alkalmából arra kaptam magyarázatot, hogy a gazdaság szar­vasmarha-tenyészetében az elmúlt év­feltételei ben a dolgozók nagy többsége aktivi­tásának és az Irányítás tökéletesítésé­nek eredményeként figyelemre méltó sikereket értek el, s a színvonalat továbbra is tartani akarják. Jó eredménynek könyvelhető el, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben mindenekelőtt a terlmés takarmányok hasznosítására törekedtek, s ezzel a hízómarháknál átlagosan 1,07 kg napi súlygyarapodást értek el, és összesen több mint 26 vagon hizlalt állatot szállítottak a vágóhídra. Kimagasló sikereket értek el a te­henészetben is, s ebben segítették őket a termelés hatékonyságát köz­vetlenül befolyásoló Intézkedések. így a 455 tehenet számláló alapállomány hasznossága egyre Javult. Ezt bizo­nyltja az Is, hogy száz tehéntől száz­három borjút választottak el, és te­henenként négyezerhét liter tejet ér­tékesítettek, Hogyan érték el a kiváló hasznos­ságot? Mindenekelőtt az állomány évenkénti harminchárom százalékig terjedő felújításával. Arra törekedtek, hogy az elsöborja­­sok Istállójában megfigyeljék az álla­tok jó tulajdonságait, s a legjobbak legjobbjait besorolják a törzsállo­mányba. A nagyhasznú tehénállomány kiala­kítása tehát a céltudatos, hozzáértő üszőnevelésen múlik. Ennek megfele­lően az üszőkét, a telep közelében, áprilistól októberig dús füvű szántó­földi legelőn, egészséges környezet­ben tartják. A tizennyolc hektáros te­rület — egész évben — mintegy száz­hatvan üszőnek elegendő, s az állatok csak minimális abrakot kapnak a zőldeleség mellé. A tehenek részére szintén fenntar­tanak egy huszonkét hektáros legelő­területet, s a Felső-Csallóköz eléggé mostoha természeti viszonyai között sikeresen megoldják az állatok jó ta­karmányozását, és a mellékterméke­ket is hasznosítják. Az állatállomány termelése hatékonyságának növelését szolgálja a korszerű takarmányszárító építése, s ennek szomszédságában komplett takarmány gyártására pogá­­csázó is készül. A szarvasmarha-te­nyészetben foglalkoztatottak közül Kollár János, Bindics Margit, Csölle József és mások figyelemre méltó si­kereket értek el, amiért 800—900 ko­rona különjutalomban részesültek. Amint látjuk, a szövetkezet szar­vasmarha-tenyésztése, Illetve tehené­szete nagyon jó színvonalon van. Ezt okszerű szervezéssel, és takarmányo­zással továbbra Is tartani akarják, hi­szen nem csekélység, hogy egy hek­tár mezőgazdasági terület átlagában 891 liter tejet értékesítettek. S a szar­vasmarha-tenyészetnek szintén nagy része van abban, hogy a szövetkezet állattenyésztése az üzemi bevételnek nem kevesebb mint 80 százalékát adja. Ez Is Jól bizonyltja, hogy a növény­termesztés eredményesen szolgálja az állattenyésztést, ahol a takarmányo­kat nagy sikerrel hasznosítják s a termelésben jó hatásfokot érnek el. hai—

Next

/
Oldalképek
Tartalom