Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-08 / 14. szám
1878. április (. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A sikertelen évben kedvező eredmények A komárími (komáromi) járásban keres termesztése azonban feltétlelevd DuIot Ovor-i (gyulamajori) Állami Gazdaság miit évi növénytermesztést eredményeit elemezve megállapíthatjuk, hogy váltakozó sikereket értek el. Szemes kukoricát 753 hektáron termesztettek, s 4,4 tonna terméshozamot takarítottak be hektáronként. A vártnál gyengébb termést a jég- és fagykár idézte elő, hiszen például a korai kukoricafajták, amelyeket nem ért fagykár, ■ tonnán felüli terméshozamot is adtak hektáronként! Az őszi házét ezertizenkét hektárról takarították be, s 5,5 tonna terméshozamot értek el hektáronként, ami már kedvező eredménynek számított. Nem mondható el viszont mindez a tavaszi árpáról, amelyet tavaly ötszázbét hektáron termesztettek. Közvetlenül a betakarítás elótt nagy vihar söpürt végig a határban, amely megtépázta a növényzetet és nagy mennyiségű szemtermés a talajra hullott így csak 4,02 tonna szemtermést takarítottak bo hektáronként. Megállapították, hogy a vihar által 0,8—1 tonna szemtermést vesztettek hektáronként, örvendetes viszont, hogy tavaly 10 ezer 400 tonna szemtermést takarítottak be, ami egyedülálló az állami gazdaság történetében. Ugyanez mondható el a szemeseknek az állami alapokba való juttatásáról: a tervezett mennyiséghez viszonyítva ezer tonnával többet értékesítettek. A járásban az állami gazdaság egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva a legtöbb szemtermést — 1,49 tonnát —■ juttatta az állami alapba. összegezve az állami gazdaság mólt évi növénytermesztési eredményeit, melyek közül s szemesek termelése volt a legfontosabb, elmondhatjuk, hogy a sikertelenségek (jég- és fagykár, vihar) ellenére jó évet zártak. Az állami gazdaság dolgozóinak akaratát, igyekezetét ml sem bizonyltja jobban, mint az, bogy az összes bózőt, a tavaszi árpát pedig 170 tonna kivételével az I. minőségi osztályban értékesítették. A takarmánynövények közül elsősorban a lucernát termesztik. Tavaly söldanyagban számítva 41 tonna terméshozamot értek el, ami bizony még rengeteg termelésfejlesztési lehetőségre enged következtetni. Komoly különbség volt az öntözött és az öntözetlen területek terméshozama között. Az öntőzetlen lucerna például csak 22 tonna termést adott zöldanyagban hektáronkénti Az eddigi tapasztalatokból kiindulva a jövőben kiszélesítik az öntözőhálózatot, hogy minél jobb eredményeket érjenek el, és ezzel tegyék hatékonyabbá az állattenyésztést. Kár viszont, hogy például а lucerna telepítésekor nélkülözhetetlen gyomlrtószerek hiányoznak. Ezekkel ugyanis az őllami gazdaság feltételei között mintegy 8—10 tonnával fokozható a terméshozam. Az állami gazdaságban a növénytermesztés intenzlfikációa tényezői közül elsősorban a műtrágyák felhasználására fordítanak nagy figyelmet. A trágyázás! tervek kidolgozásánál minden esetben a talaj kémiai elemzéseinek eredményeiből indulnak ki. Az ötévenként végzett elemzés azonban nem mindig mutatja a valóságot, ezért a lehetőségekhez mérten rövidíteni kellene ezon az időponton, ami minden bizonnyal hozzájárulna a növénytermesztés hatékonyságának fokozásához és a műtrágyák ésszerű felhasználáséhoz. Tavaly az előző évhez viszonyítva javult a műtrágyák kihasználása. Míg 1978-ban egy kilogramm NPK-hatóanyagból 1,64 tonna szemtermés termeltek, addig tavaly már 1,85 tonnát! A szemesek és a takarmánynövények mellett előtérbe kerül a napraforgó termesztése. Míg 1875-ben ötven. addig az idén már kétszáz hektáron termelik ezt a népgazdasági szempontból fontos olajnövényt. Ennek sinül megköveteli a megfelelő vetőmag, a vegyszerek és a gépek biztosítását. A kombájnos betakarításnál feltétlenül számolni kell a Bulgáriában gyártott és az E—518-os arató-cséplő gépekhez megfelelő adapterek beszerzésével, mert köztudott, hogy az eddigi betakarítás folytán hektáronként mintegy 0,4—0,8 tonna szemtermés körbeveszett! Ez népgazdasági szempontból komoly kár. Ezenkívül feltétlenül számolni kell mind a magvak kelésekor, mind érésekor a riasztó vegyszerek beszerzésével és a komplett agrotechnika megteremtésével, mert csakis ezek segítségével érhető el komoly előrehaladás a napraforgó termesztésében. Igényesek az idei évi növénytermesztési feladatok is. A szántóterületnek több mint hatvankét százalékán szemeseket termesztenek, ebből a kukorica vetésterülete hétszázötven hektár, a többi tavaszi árpa és őszi búza. Szemesekből átlagban öt tonna terméshozam elérésével számolnak hektáronként. Ezenkívül a már említett napraforgó, a cukorrépa (kétszázhúsz hektár), a takarmánynövények (nyolcszáz hektár), a szántóföldi fűszerpaprika (húsz hektár) és a zöldségfélék (huszonnyolc hektár) termesztésére kerül sor. Az állami gazdaság vezető dolgozói elmondották, hogy az idei igényes feladatok teljesíthetők, de csak akkor, ha az összes beavatott szervezet, szolgáltató üzemek stb. dolgozói is maradéktalanul teljesitik a mezőgazdasággal szembeni kötelezettségeiket. Itt elsősorban a gép- és alkatrészellátásra kell gondolni, ami hátrányosan hat bizonyos idénymunkák gyors és minőségi elvégzésére. Gyakran otthon kénytelenek bizonyos alkatrészeket készíteni, ami egyrészt költséges, másrészt bizonytalan eljárás. A múlt évben, s az idén is nemcsak a traktorokra, de a talajmegmunkáló gépekre is hiányoztak alkatrészek. Az idei feladatok maradéktalan teljesítésére alaposan felkészültek. A gépeket és a traktorokat — habár költséges, hosszas utánjárás eredményeként — kijavították, jó a vetőmagellátás; például a tavaszi árpa vetőmagja 97 százalékos csírázóképességű. Az állami gazdaság gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékének dolgozóival, különösen Špaldon akadémikussal. A gyümölcsöző kapcsolatok (tapasztalatcsere, ellenőrzések, az új növénytermesztési eljárások elmélyítése stb.) eredményeként az állami gazdaság termelése az utóbbi években jelentős fejlődésen, minőségi változáson ment keresztül. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a szemesek terméshozama alig haladta meg a 3,2 tonnát hektáronként. Az új növényi kultúrák besorolása előtt a mezőgazdasági főiskola illetékes dolgozóival aprólékosan megtárgyalják a legmegfelelőbb agrotechnikát. E kérdések megoldásánál mindig a legjobb eredmények eléréséből indulnak ki. A növénytermesztés hatékonyságának fokozása érdekében az állami gazdaság az utóbbi években 5,5—8 millió koronát fordított talajjavításra. Az utóbbi években ugyancsak javítottak a gépparkon. Nagy teljesítményű gépeket, traktorokat vásároltak. Ugyancsak gyümölcsöző kapcsolatot tartanak fenn az lmelyi szövetkezettel. Ez elsősorban a szántóterület istállótrágyázásában nyilvánul meg. 'Évente ugyanis a szántóterület mintegy egynegyedét istállótrágyázzák közösen. Ezenkívül egyéb idénymunkák idején is segítik egymást. A munkák kölcsönös végzése nagyon jó hatással van a dolgozók kezdeményezésére s a minőségi munka fokozására. Az utóbbi években jelentősen javították a takarmánynövények minőségét, ami a gazdasági állatok hasznossága növekedésében is megmutatkozott. Tavaly például a tehenek évi fejési átlaga meghaladta a 3200 litert. Az idén a 3250 liter \ elérését tűzték célul. Az idén sor kerül a gyenge hozamú rétek és legelők felújítására is. Ezenkívül száz hektár intenzív legelőt is telepítenek, ami minden bizonnyal hozzájárul az állattenyésztés minőségi takarmányokkal való jobb ellátásához és az anyagköltségek csökkentéséhez. Az állami gazdaság a feladatok lebontásánál minden esetben a CSKP XV. kongresszusának határozataiból indult ki. Például a hatodik ötéves tervidőszak első három évében az 1975-ös évi valósághoz viszonyítva 17 százalékkal fokozzák a növénytermelést, amelynek bruttó termelési értéke az idén meghaladja a 33 millió 130 ezer koronát! BARA LASZLÖ A nagygazdaság — miként a Iában dozó beteg a súlyos műtét után — tavaly járni tanult. Első lépéseit tétté a gazdasági felemelkedéshez vezető úton. Tagjai közül többen idegenkedtek az újtól, nem hitték s talán nem Is akarták hinni, hogy az erők összevonása, a korábban önállóan gazdálkodó szövetkezetek erős jogi-gazdasági egységgé kovácsolása, sikert eredményezhet. Péter kereken kimondta, hogy „tesz az egészre“, s a pártján állókkal együtt inkább gáncsolta, semhogy segítettő volna a lépni készülőket. Pál óvatosabb volt: válogatott népi bölcsességeket emlegetett, de miként a munkától, a határozott véleménynyilvánítástól is tartózkodott. Eközben mások — e ők voltak döntő többségben I — keményen dolgoztak. Tudatában voltak a vállalt feladat jelentőségének, ismerték vagy legalábbis sejtették a buktatókat, mégsem torpantak meg. A vezetők azon munkálkodtak, hogy megteremtsék a feladatok teljesítésének kedvező feltételeit, és kialakítsák a társadalmi érdekek, valamint a szövetkezeti tagok csoportérdekei közötti összhangot. S az eredmény? Kitűnői Az egyesült szövetkezet termelési-értékesítési eredményei már az első évben Igazolták az elképzelés helyességét. Konkrétan? Semmi akadálya. A gazdaság — jócskán túlhaladva a tervezett színvonalat — 14,4 millió korona tiszta nyereséggel zárta az évet. Pedig az elemi csapások (kései fagyok, jégverés) Itt is tetemes kárt okoztak a növénytermesztésben. Gabonából kevesebb termett e vártnál. Igaz, most hat mázsával többet csépeltek hektáronkénti átlagban, mint amikor még kl-kl külön gazdálkodott, de a tervezett színvonal eléréséhez még ez sem volt elég. A kukorica la lassan érett, sokat le kellett szllázsolni és meg kellett szárítani, s az Igen érzékenyen érintette az önellátottságra törekvő gazdaságot. Viszont szilázzsal, szénával és takarmányliszttel jöl ellátták az állattenyésztést. S amiben élen járnak: ötvenöt tonna kiváló minőségű takarmánylisztet készítettek a fűszerpaprika szárából. Ez a liszt béltartalom (А-vitamin) szempontjából kétszer olyan értékes, mint a lucernaliszt. A cukorrépával viszont kudarcot vallottak. Ügy mondják, a rossz hozzáállás, az elkapkodott, felületes munka okozta a bajt. Az Idén száznegyven hektáron vetnek majd cukorrépát s Ígérik, kamatoztatják a múlt év tapasztalatait. Az elemi csapások leginkább a dohányt, a zöldségféléket, valamint a gyümölcsészetet és a szőlészetet sújtották. Az itt dolgozók többségének szorgalma azonban Jelentős értékeket mentett meg a közös, illetve a népgazdaság számára. Végeredményben a szövetkezet húsz mázsa dohányt, százhatvankét mázsa paradicsompaprikát, hetvennégy mázsa szőlőt, kétszáz mázsa dinnyét és háromszázhetvenöt mázsa hajtatott csemegepaprikát szüretelt hektáronkénti átlagban. Az óllattenyésztés is alaposan megcáfolta a vészharangot kongató hitetlenkedőlc szavait. Minden termelési és értékesítési mutatót teljesített, s kiváló eredményeivel járási viszonylatban a ranglista élére emelte a szövetkezetét. Az emberi szorgalom és a körültekintő, céltudatos irányítás eredményeként már november végén jelenthette az egyesült szövetkezet vezetősége, hogy maradéktalanul eleget tett értékesítési kötelezettségeinek. Majd egy hónap alatt még 233 ezer liter tejet és 130 tonna húst adtak terven felül a népgazdaságnak. Az állattenyésztés Is alaposan meg- Jóval túlhaladta a korábbi évben elért színvonalat. A tehenek darabonkénti átlagban 3230 liter tejet termeltek, vagyis a közős gazdálkodás első évében csaknem kétszáznegyven literrel Javult a tejhasznosság. Pedig közben hét százalékkal növelték a létszámot. Száz hektárra számítva már 68,4 db szarvasmarhát tartottak, a tehénsűrűség pedig 24,8 db-os volt. S meglehet, hogy több tejet Is adtak volna a tehenek, ha nem hideg vízzel zuhanyozzák őket mindennap?! Amarhah tálalásban kilón felüli napi *úiygyarapodást értek el, 6a a tervezettnél nyolcvanhárom tonnával több marhahúst termeltek. A sikert a haladó takarmányozási módszerre való áttérésnek, Illetve az állatokról »aló jobb gondoskodásnak köszönhetik. A sertéstenyésztésről qsupán anynylt, a túlsúlyban elavult állatszállásokon elaprózott, sok-sok kézi munkát Igénylő termelés folyik. Ennek ellenére tavaly kocánként tizennyolc malacot választottak el, s a hizlaldákban ötvenhat dekás napi súlygyarapodást elérve, 3,90 kilogramm erőtakarmány felhasználásával termeltek egy kilő sertéshúst. Az eladási tervet százhúsz tonnával teljesítették túl. A gazdaság vagyona tavaly 108,8 millió koronára gyarapodott, a szövetkezeti tagok évi átlagjövedelme pedig ezer koronával nőtt. A termelő kapacitások fejlesztésére és az alapok feltöltésére hétmillió koronát fordítottak, ebédlót és szociális helyiségeket létesítettek, csaknem negyvenötezer koronáért védőöltözetet és munkaruhákat vásároltak, hazai és külföldi üdülésen 92 szövetkezeti tag vett részt, száztizenegy gyermek pedig úttörőtáborban töltötte a nyári vakációt. A közös nem feledkezett meg a jubiláló vagy nyugdíjba vonuló dolgozók érdem szerinti megjutalmazásáról, Illetve a kis nyugdíjat élvezők anyagi támogatásáról sem. Sótl A belüzemí szocialista munkaversenyben legkiemelkedőbb eredményt felmutató dolgozókat 530 ezer korona jutalomban részesítették. Az anyagi érdekeltség elmélyülése természetesen az elért eredményekben tükröződik. A dolgozók sokoldalú kezdeményezésének eredményeként a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett 2 millió 896 ezer korona értékű felajánlást a szövetkezet 5 millió 571 ezer korona értékben teljesítette. Amikor legutóbb Hurbanovón jártam és mindezt lejegyeztem, örömmel tapasztaltam, hogy egy év alatt nagyot fordult a világ kereke: az emberek örülnek, hogy sikert hozott az első év, és azon fáradoznak, hogy az Idei eredmények még jobbak legyenek. A Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat becsülettel teljesíteni akarják, erre a megtisztelő Győzelmes Február EFSz név is kötelezi őket. S ami a legörvendetesebb — Pétert és Pált Is ott láttam azoknak a szövetkezeti dolgozóknak a népes táborában, akik határozott kézfelnyújtással megszavazták az egyesült szövetkezet gazdasági felemelkedését s tagjai anyagi jólétének megszilárdítását szorgalmazó éves termelésfejlesztési tervet. Kádek Gábor Merre tart Gömör juhtenyésztése (2) A múltban követett tej-gyapjú profil immár közel egy évtizede hárompólusú, amelyben a hús szerepe egyre jelentősebb, sőt olykor meghatározó. A fejlődés jellemzésére elegendő talán megemlítenünk, hogy az utolsó öt év alatt több mint háromszorosára növekedett a húsértékesítés. De ennél is jelentősebb változás az, hogy a pecsenyebárány nevelésére korszerű hálózat Jött létre. A járás legkülönbözőbb tájegységeinek szakosított bárányhizlaldáí az igényeket elégítik ki, de egyben gondok forrásait is jelentik. Hogy más példát Is melítsünk: a belterjesen elképzelt és Így üzemeltetett hizlaldák mögött egy külterjes juhtenyésztés áll. Holott a megbízható tenyésztői háttér egyben az eredményes hizlalás háttere isi A már sokat emlegetett belterjesülés is a termelési folyamatot erősítené, hiszen korszerű tenyésztés mellett kétévenként három ellésre számíthatunk. Nyilvánvaló azonban az Is, hogy a növekvő kereslet alapján felfutó hizlalás látványos Időszaka lezárult. Induláskor csupán az új módszerre való áttérés, a hústermelés két és félszeres, sőt háromszoros növekedését tette lehetővé azáltal, hogy a korábbi 8—10 kg-os átlagsúly helyett 30— 35 kg-os súlyban értékesítették a bárányokat. A pecsenyebárányhús termelés növelésének útja ma már a hlzlalókapacitás növelése. Az új hizlaldák építésével egyre inkább adottak erre a lehetőségek. A hetvenes évek elején ugyanis csökkent a bárányszületés és sok gazdaságban 100 anyajuhtól — a gyakori íkerellések ellenére — legjobb esetben 80 bárányt nyernek, Illetve legalább 15—25 bárányt vezsítenek! S ha ehhez még hozzászámítjuk az elhullásbői adódó veszteségeket, akkor a tenyésztés vagy hizlalás kérdése látszólagos ellentmondásként vetődhet fel. Az elmúlt év végérd javult a bárányszületés és kevesebb volt az elhullás. Az első lépés tehát megtörtént. Tartós sikerre viszont csak a külterjes juhtenyésztés felszámolása után számíthatunk, ami többek között a késő őszi, kora tavaszi takarmányozás rendezését igényli, s megköveteli a tenyésztői munka színvonalának Javítását is. E folyamatban a Sajó-vőlgy hagyományát kell kamatoztatni. A rožúavai járásban ugyanis a juhszeretet és az ezzel párosuló szakértelem biztosította a cigájaállomány felfutását. Ismétlődő kudarcok után néhány éve új megoldás lehetősége vetődött fel. A jmi úgy döntött, hogy szakosítja a Járás juhtenyésztését. Helyes választás volt, hogy a gočaltovól szövetkezet rozložnái farmján létrehoztak erre egy központót, ahol a „bárányóvodától“ az elitállományig, a hizlalástól a gépesített birkatartásig minden egy helyen nyert megoldást. A szövetkezetben a fő cél a merinő feljavítása. A továbbszaporítás céljából 4000 anyát tartanak és 3500 férőhelyes bárányneveldéjük Is van. A továbbszaporításra alkalmatlan egyedeket hizlalják. Hozzávetőlegesen hat kg gyapjút és tizenhat kg sajtot termel egy állat. Az istállókat nyáron csirkehizlalásra hasznosították. Gočaltovo persze egymaga nem oldhatja meg a juhtenyésztés és juhnemesítés kérdését. Ezért is szerencsés döntésnek tartjuk, hogy a járás másik tájegységében, Rejdován is létrehoztak egy juhtenyésztés! központot. Ismert, hogy a tudományos kutatás éveken át adós maradt a Olgája nemesítésével, a kutatások itt a merinó feljavításában merültek ki, így a cigája leromlott, gyapjúhozama pedig minimálisra csökkent. A merinó feljavítása terén sem érték el a várt eredményt. Ogy látszik, a helyben topogásnak már vége. A szervezés szakaszában levő rejdovái farm a járás clgájaéllománya feljavításának hatékony bázisa lehet. Rövíjd időn belül a rožňavaí járásban ötvenezres létszámú állománynak kell lennie, ami hatvanegy százalékos növekedést jelent. A fajta megoszlása szerint a merinó Juhot a járás déli részén, az olasz fajtát pedig a járás északi részén tenyésztik. Az összállomány 54,7 százaléka merinó, 45,7 százaléka pedig olasz fajta lesz. A cigája feljavítására hozott intézkedések között a nemesitől munka új lehetőségei jutottak előtérbe. Rejdován rövid idő alatt fő üzemággá fejlesztik a juhtenyésztést. Jelenleg 2500 anyajuhot tartanak, ugyanakkor Muráiban is hozzáláttak a szakosított juhtenyésztősi központ építéséhez. Terv szerint továbbtenyésztésre négyezer anyajuhot tartanak, haszontenyésztés céljából pedig hétezerötszáz anyajuhnak készítenek szállást. Felépítenek egy háromezer férőhelyes bárányneveidét Is. A tervek között szerepel egy szakosított juhtenyésztő telep a plešlvecl és a Dolná Ves-i szövetkezetben, valamint a Rožňava! (Rozsnyói) és a Jelšava! (Jolsvai) Állami Gazdaságban. Az évi gyapjútermelést a jelenlegi 650- ről 1600 mázsára, a hústermelést pedig 1985-ről 13 ezer 750 mázsára kell növelni. Ez a feladat csak az állomány hasznosságának (hús, tej, hús-gyapjú) fejlesztésével teljesíthető. A fejlődés megköveteli a törzskönyvezést, a hasznosság-ellenőrzés széleskörű alkalmazását. A tenyésztő munka irányítására a Trenőlni Juhtenyésztést Kutatóintézetet kérték fel. Illés Bertalan
