Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-14 / 2. szám

é 6 Lerakták a tömegsport alapjait /Csak így tovább! Sokat beszélünk manapság arról, vajon változik-e a testneveléssel, a sporttal kapcsolatos szemlélet. Vitatkozunk azon, hogy közüggyé, társadal­mi üggyé változik-e — ha lassan is — a testedzés, a sportolás?! A vélemé­nyekben helytálló érvek és ellenérvek hangzanak el, mindkét fél bizonyí­tani igyekszik a maga igazát. Örömteli, hogy az említett vitákban egyre jobban azok javára billen a mérleg, akik úgy érvelnek, hogy folyamatosan fokozódó figyelem irányul a testedzésben való aktív résztvételre. Az utóbi igazát bizonyítja az a be­szélgetésünk is, amelyet a közelmúltban folytattunk Leckési Jánossal, Török Rozáliával, valamint Csóka Zoltánnal, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Dunajská Streda-i Járási Bizottságának dolgozóival. Leckési János: — Járásunkban a sportszervezetek száma 65, melyek körülbelül ötezer fiatal aktív sportolását biztosítják. A szakosztályok száma 143, ennek több­ségét legnépszerűbb sportágunk, a labdarúgás képezi. Az utóbbi időszakban 4 azonban egyre népszerűbbé válnak az egyéb sportágak is, melyek száma napjainkban eléri a 17-t. Örömteli jelenségnek minősíthetem, az új sport­­létesítmények gyors ütemben növekvő számát, és azokat a kezdeményezése­ket, amelyek kis pályák, sportolásra alkalmas termek, építését segítik elő. Bár sportszervezeteink közül csak a Slávia Somorja és a Dunaszerdahelyi AC rendelkezik tornateremmel, éppen ezért szorgalmazzuk, a kilencéves alapiskolák mellett tornatermek építését. Az elmondottaknak megfelelően 1980-ra járásunk minden kilencéves alapiskolájánál megoldódik a torna­terem létrehozása. Amelyik faluban még hiányoznak a megfelelő létesítmé­nyek, ott maguk az érdekeltek — akár mint sportolni vágyók, akár mint szülők — teszik szóvá, hogy ezekre szükség van. Régebben nagyon „soka­dik“ kívánság volt a tornaterem, a sportpálya, ma viszont már egyre elő­kelőbb helyet foglal el a jogos igények listáján. Jó az, hogy egyre többen tartják szükségletnek a sportolási lehetőségek sokirányú bővülését. Ennek eredményeként például Calovo, Lehnice, Horná Potôň, Orechová Potôň, Vydrany, Veiké Blahovo, Zlaté Klasy, Šamorín stb. olyan sportlétesítményekkel rendelkezik, amelyek több sportág versenysze­rű folytatására is alkalmasak. Nem véletlen, hogy járásunkat a somorjai vívók, kajak-kenusok; a duna­szerdahelyi birkózók, asztaliteniszezők, röplabdázók; a nyárasdi kézilabdá­zó nők; a megyeri súlyemelők országos viszonylatban is eredményesen kép­viselik. Török Rozália: — Célunk a járás tömegsportjának kialakítása. Társadalmi ügy, hogy mi­nél többen szeressék meg a sportot: fiatalon, gyermekkorban szerezzék meg azokat a képességeket, amelyek végig kisérik egész életüket. Ebből a szempontból óriási szemléletváltozás történt a szülők, tanítók és sportneve­lők körében. Ennek köszönve járásunkban az igazolt sportolók száma nö­vekszik, mert a tömegből többen kapnak kedvet a rendszeres sportolásra. A nem aktív sportolók, testedzési és mozgási lehetőségeit a sportszerve­zetek szakosztályai biztosítják, melyekből jelenleg 22 tevékenykedik ered­ményesen. Távlati tervünk az, hogy 1980-ra járásunk minden sportszerveze­tén belül létrejöjjenek ezek a szakosztályok. A tömegsport szempontjából a megfelelő szakemberek biztosítottak. A pihenést, a testmozgást és kikapcsolódást szolgáló rekreációs-sport terén már ma. is szép eredményekről számolhatok be. Hrusovská Judita — Somorjáról — a rátermettségi verseny kétszeres szlovákiai bajnoka, ugyan­ezt elmondhatom a nagymegyeri sportolókról is. A nem aktívan sportoló nők körében — korosztályra való tekintet nélkül — egyre népszerűbbé válnak a labdajátékok, továbbá a gimnasztika és a dzsessz-gimnasztika. Csóka Zoltánt — Örömteli, hogy a tömegsport érdekében kifejtett tevékenységünket fel­sőbb szerveink is megfelelően értékelik. A- közelmúltban például az év leg­jobb sportolóinak értékelésén megjelent Dr. Vladimír Cernušák, a CSSZTSZ KB alelnöke, Ernest DemetroviC, a Csehszlovák Asztalitenisz Szövetség al­­einöke, Ľubomír Zeman, a Šport főszerkesztője. A díjakat. Ferenczei elvtárs, az SZLKP KB tagja, a járási pártbizottság vezető titkára — valamint Jüiklós elvtárs, a jnb elnöke adták át az év legjobb sportolóinak. Egyéniben fér­fiaknál Haxer (DAC birkózója^ — a nőknél pedig Mikóczi (DAC asztaliteni­szezője) lett az év sportolója. Csapatversenyben a DAC birkózói, valamint a DAC női asztalitenisz csapata lettek kiemelve. A járási testnevelési bizottság dolgozóinak, a tömegsportot érintő értéke­lése után, útunk Dióspatonyba vezetett, hogy egy sportszervezeten belül is felmérjük mindazt, ami járási viszonylatban annyira bíztató. Bclkovics László, a dióspatonyi sportszervezet elnöke: — Nem vitás, hogy falunkban is legkedvesebb sportág a labdarúgás. Jó­magam is közel két évtizeden keresztül kergettem a bőrlabdát. Az elmon­dottak ellenére azonban vigyázunk arra, hogy necsak labdarúgás szempont­jából dolgozzunk. Számunkra egyformán kedves és fontos minden sportág. Sportszervezetünkben egyébként öt labdarúgócsapat vetélkedik különböző szintű bajnokságokban. Sportszervezetünk terveinek megfelelően a külön­böző szintű bajnokságokban szerepeltetjük viszont kézilabdázóinkat (két csapat), sakkozóinkat (két csapat), asztaliteniszezőinket (két csapat) és at­létáinkat. A nem aktív sportolókkal a rekreációs-szakosztály foglalkozik. Női röplabdázóink ezen a vonalon kerületi szinten is képviselték járásun­kat. Évente hat alkalommal rendezzük meg a sportnapokat, kocogóverse­nyeket, melyeken alkalmanként 200-an is résztvesznek. A helyi kilencéves alapiskolával kiváló kapcsolatot tartunk fenn, s tulajdonképpen ennek kö­szönhetjük az utánpótlás biztosítását. Csóka János, Németh Ödön és Gálffy Benő személyében olyan pedagógusaink vannak, akik a sportot szívügyük­nek tartják. A tömegsport — és a sportolási lehetőségek biztosítását szol­gálja, hogy korszerű sportlétesítményünk kapui állandóan nyitva vannak a sportolni vágyók előtt. A szövetkezet és a hnb vezetői szeretik a sportot és mindent meg is tesz­nek érte. Az efsz például rendelkezésünkre bocsájtja autóbuszát, biztosítja sportolóink felszerelését, ami évente 120 ezer korona értéknek felel meg. a hnb évi támogatása köze) 100 ezer korona, saját bevételünk ugyanennyi. Mit fűzhetünk még az elmondottakhoz? Talán annyit, hogy a falusi sport helyes irányba formálódó szemléletének követendő példájával találkoztunk. Csak így tovább! Necsak Dióspatonyban, hanem minden községben. Csiba László Д járás legjobb sportolóinak köszöntése. SZABAD FÖLDMŰVES A Februári Győzelem épített utat a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szerveietének. A nagy történelmi évforduló kulturális elő­készületeiről F é 1 Miklós, a CSEMA­­DOK Dunajská Streda-i Járási Bizot­­ságának titkára tájékoztatott ben­nünket. Elmondotta, hogy a Járás 67 alap­szervezetéhez felhívással fordultak, mely a Februári Győzelem 30. évfor­dulójának méltó megünneplését szor­galmazza. A felhívás egyúttal arra is ösztönzi az egyes alapszervezete­ket, hogy olyan műsorszámokat állít­sanak össze, amelyek a lehető leg­jobban kifejezésre juttatják február eszméit. Az előkészületek kapcsán kiemelte a minőségi munkára való törekvést. A cél az, hogy a rendezvények von­zóak és népszerűek legyenek, hogy állják a versenyt az egyéb kulturális rendezvényekkel. A tervek szerint különböző kultu­rális előadásokat, beszélgetéseket, kérdés-felelet estéket, szóval olyan népművelő rendezvényeket tartanak majd, amelyek lehetővé teszik az összehasonlítást, az elért eredmények felmérését, és hozzájárulnak a köz­vélemény formálásához. Az. elmondottakkal összhangban rendezik meg a „Tavaszi szél vizet áraszt“ körzeti fordulóit, és járási döntőjét. Sor kerül kulturális alkotö­­versenyek megrendezésére, melyben a kultúra és a népművelés úgyszól­ván minden ágazata képviseltetve lesz 1500—2000 résztvevővel. Hat szín játszócsoport és irodalmi színpad készül — az évfordulónak megfelelő műsorösszeállítással. A já­rási népművelési központtal karöltve márciusban rendezik meg a Csalló­közi Kulturális Napokat. Ugyancsak február jegyében kerül sor a Csalló­közi Dal- és Táncünnepély megrende­zésére, amely általában hat-hétezres nézőközönséget vonz. Fél elvtárs a továbbiakban rámu­tatott, hogy nem könnyű — kulturá­lis vonalon — az események jelentő­ségének megfelelően egy-egy rendez­vényt ünnepivé, érdekessé tenni. Am a járás CSEMADOK-alapszervezetei már nemegyszer bebizonyították, hogy meg tudják találni a legmegfelelőbb módot, fel tudják kelteni az emberek érdeklődését, s jelentősen hozzá tud­nak járulni e dolgozók neveléséhez. A kultúra egész nevelő-funkciójá­val nehezen képzelhető el az öntevé­keny műkedvelők aktív tevékenysége nélkül. Mivel éppen az öntevékeny kultúrmunka juttatja kifejezésre a nép azon igyekezetét, hogy a kultúr­­értékek kialakításában maga is részt vegyen. Az elmondottakkal összhang­ban a CSEMADOK jb — a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére — vállalta, hogy a szervezett tagok számát a járáson belül tízezerre eme­li. (Csl) A múlt évi tevékeny­séget értékelték Eredeményekben gazdag év volt az 1977-es a CSEMADOK vajkai szerve­zetének életében. Erről győződhetett meg mindenki, aki jelen volt a szer­vezet 1977. december 16-án megtar­tott évzáró taggyűlésén a helybeli művelődési házban. Igaz, többen is eljöhettek volna, hogy az egész évi jó munka, gazdag eredmények után sikeres évzáróval tegyenek pontot. Persze, lehet, hogy a gyér megjele­nésnek okát a nem éppen ideális időpontban kell keresni. A falu dol­gozóinak 80 százaléka ugyanis a kör­nyező városokban, vagy éppen Bra­­tislavában dolgozik; részükre tehát a péntek esti hét órai kezdés nem megfelelő... Lényeg.az, hogy a kul­túrműsor alatt a huszonöt tagú Duna­­táj elnevezésű énekkarnak szép, szín­vonalas műsorát nem tapsolták meg annyian, mint ahány lelkes tagja van a kórusnak. Ez azonban nincs min­dig így, kár lenne elhamarkodott kö­vetkeztetéseket levonni az egyszeri esetből. Ha hihetünk a szervezet ve­zetőinek — márpedig semmi okunk kételkedni szavaikban — az ének­kar vagy más kultúrcsoportjuk mű­sorának, fellépésének olykor másfél­száz nézője is akad. Ennyien pedig már megtöltik a közel ezer lelket számláló csallóközi falu kultúrházát. Ismerkedjünk meg azonban azok­kal az eredményekkel, melyekről a szervezet elnöke, Hideghéthy Sarolta számolt be az évzáró taggyűlésén. Működésük gerincét a már említett Dunatáj énekkar és a citerazenekar alkotja. Jellemezni talán így lehetne őket a legrövidebben: lelkes, odaadó kollektíva még 'lelkesebb vezetővel, Ágh József karnaggyal, aki időt és fáradságot nem sajnálva rendszere­sen kijár Somorjáról az énekkar pró­báit irányítani. Ismerik őket már a környéken is. Sikerrel szerepeltek Bősön, Várkony­­ban, Bacsfán, Nagyszarván és Somor­­ján. A citerások ezenkívül Nagy­­abonyban is felléptek az idei Bihari­­napok keretében. Előszeretettel láto­gatják a vajkaiak a környező nyug­díjas otthonokat, kellemes órákat sze­rezve műsorukká^ idősebb polgártár­saiknak. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának ünnepsé­geibe aktívan bekapcsolódott a tag­ság és a vezetőség. Szorosra fűzték az együttműködés szálait a közigaz­gatásilag Vajkához tartozó keszölcési polgári ügyek testületével; 570 óra társadalmi munkával járultak hozzá községük csinosításához. Az év elején táncmulatságot ren­deztek és közösen meglátogatták a somorjai Honismereti Házat, ahol mint elmondották, az 6 falujukból is vannak kiállítva használati tárgyak. A szervezet mindig időben rendezi a tagsági illetményeket és a vezetőség rendszeresen ülésezik. Tagsági ülé­seik ugyan a múlt évben elmaradtak, de a tagokkal a kultúrcsoportokon keresztül állandó kapcsolatban áll­nak. Nagyon jő a szervezet kapcsolata a helyi nemzeti bizottsággal és a helyi pártalapszervezettel. A CSEMA­­DOK-szervezet munkája egyik fő meg­határozója községünk kulturális éle­tének, — mondotta felszólalásában a helyi nemzeti bizottság jelenlévő el­nöke, Nagy László elvtárs. Persze ennek megfelelően értékeljük is a szervezet tevékénységét. A mölt év­ben például anyagi juttatásban is részesítettük őket. Nem akarok csak dicsérni, szólok a hiányosságokról is. A CSEMADOK XII. Országos Közgyűlésének határo­zata feladatul adja a szervezeti élet megszilárdítását és a népművelési munka továbbfejlesztését. Nos, e té­ren van pótolnivaló a vajkai szerve­zetben. Konkrétan: a tagtoborzás te­rén és az irodalom-népszerűsítő ak­ciók, író—olvasó találkozók szervezé­sében. Az évzáró közgyűlés határoza­­la azonban feladatul adja az új ve­zetőségnek és a tagságnak — kézi­munkakor, az énekkar fennállásának harmadik évének megünneplése, ki­rándulás, részvétel a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalversenyben stb. — mellett a népművelési munka javítá­sát és a tagság létszámának növelé­sét is. Ha valaki figyelmesen végigolvas­sa a beszámolót, tán azt is mondhat­ja: ilyen eredményekkel több más szervezet is büszkélkedhet. Igen, így igaz. Ma már — és ezt nem kis örömmel és büszkeséggel állapíhatjuk meg — szép számmal akad CSEMA­DOK szervezet, mely hasonló, vagy sokkal jobb eredményeket vallhat magáénak. De már, ahogy említet­tem is, a vajkai tagság jelentős há­nyada több tíz kilométerre jár el hazulról dolgozni. És ezenkívül más, egyéb gondok is akadnak Vajkán,■ melyek foglalkoztatják a tagságot, a lakosságot. Az épülő Bős—nagyma­rosi vízierőmű elkészülte után Vajka szigetre kerül, hogy úgymondjam bi­zonyos fokig el lesz zárva a világ­tól. Ez a körülmény minden bizony­nyal más község, szervezet életére is rányomná bizonyos mértékig a bélyegét. A vajkaiak azonban meg­értették, hogy a kulturális élet sem állhat meg. És ezért Illeti őket di­cséret. S ha a tervezett űj művelő­dési otthon is elkészül a faluban, tevékenységük még sokrétűbb lehet. Görföl Zengjen a dalunk A CSEMADOK JB Nitrai, a CSEMA­DOK Brancsi (berencsi) Helyi Szer­vezete és a berencsi kultúrotthon vezetősége közösen rendezte meg a „Daloló Zoboralja“ énekkari találko­zót Berencsen. Az énekkari találkozó a NOSZF 60. évfordulója jegyében zajlott le, és méltó befejezése volt a barátsági hónapnak. Az énekkari találkozó becses ven­dégei között üdvözölhettük Ján Bla­­nár elvtársat, a Nitrai JNB kultúr­­osztályának vezetőjét, valamint Kon­­necsni Pál mérnököt, a CSEMADOK Nitrai JB elnökét. Az énekkari találkozón fellépett a Nitrai PF magyar tagozatának leány­kara, a vojnicei (bátorkeszi) vegyes­kar, a kolíűany-i (koloni) vegyeskar, valamint a berencsi CSEMADOK he­lyi szervezetének énekkara. E találkozón sok ember ajkáról sza­badon szállt a szebbnél szebb dal — oroszul, szlovákul, magyarul —, hir­detve a népek szoros barátságát, s az énekkarok alapos felkészütlségét. A közös énekkari számokat Simek Viktor vezényelte. A jól sikerült találkozó népdal­énekléssel fejeződött be. A szereplő énekkarok és a jelenlevő 300 főnyi közönség a jól ismert Gerencséri ut­ca című népdalt énekelte Debrődy D. Géza irányításával. Az énekkari találkozó sikeres le­bonyolításáért dicséretet érdemelnek Kazán József, a berufnes! vegyeskar karnagya, valamint Bádovszky József, a helyi kultúrotthon vezetője és a CSEMADOK helyi vezetősége. Lőrincz László Országos szeminárium A CSEMADOK Nové Zámky-i helyi szervezetének székháza a közel­múltban országos szeminárium színhelye volt, amely a hazai magyar énekkari mozgalom jelenlegi helyzetét és célkitűzéseit volt hivatott megvitatni. Az országos szemináriumon a „Szocialista esztétika sze­repe szépen fejlődő kórusmozgalmunkban“ címmel Janda Iván, a CSMTKÉ vezető karnagya tartott bevezető előadást. Ezt követően a Nové Zámkyban a nyár folyamán lebonyolított III. Országos Gyermek- és Ifjúsági Énekkarok Fesztiváljának teljes kiér­tékelésére került sor. A zsűri egybehangzó véleménye alapján a leg­figyelemreméltóbb teljesítményt a peredi és a kassai gyer­mekkórusok nyújtották. A bíráló bizottság elismerőleg nyilatkozott a helyi társrendezők munkájáról is. A IV. K o d á 1 у - napok, vagyis a felnőtt kórusok űj koncepcióját Viczay Pál, a CSEMADOK KB osztályvezetője ismertette. A jövő év májusában Galántán sorra kerülő országos szemlére eddig több mint 30 énekkar nevezett. A szemle a Februári Győzelem 30. év­fordulója jegyében lesz megrendezve, s kötelező közös számai: Ko­dály: Magyarokhoz című kánon. Kardos: Mierová kantáta és Tulikov: Lenini fény. A Kardos és Tulikov műveknél a budapesti Vasas Mű­vészegyüttes szimfonikus zenekara működik közre. A kétnapos ren­dezvény további újdonsága, hogy ezúttal csak benti hangversenyekre kerül sor, melyeken a fellépő 6—7 énekkarnak megfelelő pódiumot a Galántai Városi Művelődési Központ biztosít: A hangversenyek im­pozáns megnyitását a galántai járás összesített énekkarainak számai — Suchoň: Aká si mi krásna és Karai: Kodály szavai — biztosítják majd. Az értekezlet az énekkarok új központi minősítési formáinak meg­tárgyalásával, majd vilafelszólalásokkal zárult, melynek során a moz­galom vezetői sok érdekes információt tudtak meg e szépen fejlődő öntevékeny művészeti ágazat országos helyzetéről. Kazán József

Next

/
Oldalképek
Tartalom