Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-01 / 13. szám
W7I. április ľ, SZABAD FÖLDMŰVES . * Az elmúlt év szeptemberének közepén a Nitrát Mezőgazdasági Főiskolán megtartott nemzetközi gabonatermesztési tanácskozáson Ján Ja novic mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere kihangsúlyozta, hogy hazánk népének közélelmezésében a gabona képezi a napi kalóriaszükséglet ötven, s az állatok takarmányszükségletének harmincöt százalékét, így az évi szemes termény fogyasztás túlhaladja a tízmillió tonnát. Ez azt jelenti, hogy a szokványos termés mellé évente mintegy hatszázezer — egymillió tonnát külföldön kell beszereznünk. Tény, hogy az utóbbi tizennégy évben a gabonafélék országos hozama kereken száz százalékkal Javult, s ez nagyban hozzájárult önellátási törekvéseink részbeni teljesítéséhez. Célkitűzéseink megkövetelnék, hogy országos átlagban a gabonafélék hektárhozamát a hatodik ötéves tervidőszak végéig 4,4—4,5 tonnára fokozzuk, s ezzel már jól megközelítenénk a teljes önellátottság szintjét. A soron levő ötéves tervidőszakban a szemes kukorica hektárhozamát 5,5 tonnára kell növelnünk. Követelmény tehát, hogy a kalászos gabona átlagos hektárhozamát a hatodik ötéves tervidőszak végéig huszonöt, a szemes kukoricáét pedig harminc százalékkal növeljük. Ez olyan igényes feladat, mely megköveteli a termelés és a tudományos kutatás szoros együttműködését! Csak így lehetséges minőségileg jobb színvonal elérése. Ebben jól segítenek minket a CSKP XV. kongresszusának a termelés fellendítésére vonatkozó irányelvei. A tudományos kutatás és a termelési gyakorlat szoros együttműködésének szükségszerűsége azonban a termelés más ágazataiban is időszerű! Törekednünk kell tehát a műtrágyák és a növényvédőszerek választék szeriqti ellátására és ésszerű felhasználására. A jó biológiai anyag és a termelőeszközök hatékony és takarékos felhasználása elősegíti a hozamok növelését. Népgazdasági szempontjaink azt követelik, hogy a gabonafélék hektárhozamának növelése során gondoskodjunk a költségek szolid keretek közti megtartásáról is. Így minden egyes gabonánál meg kell állapítanunk azt a határértéket, amelyen tál a trágyázás már nem eredményezi az elvárt hektárhozamot. Ezért a gyakorlatban rá kell térni a különítő-A babtermesztés feltété ei Fél évtized telt el a fehérjeprogram jóváhagyása óta. Tudjuk, hogy feladatainkkal összefüggő programban a hüvelyesek okszerű termesztése nagy jelentőséggel bír. A bab, borsó, lencse fontos nyersanyag. A babban megtalálható az A, a Bi, а В2, a C, sőt az F vitamin is. Termesztésére mégse fordítunk megfelelő gondot. Például 1975- ben a trnavai járásban egy hektáron 2,7 tonna bab termett, 1976- ban pedig a dél-szlovákiai kerület gazdaságaiban csak 0,2 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. Ez valóban kevés. Felmerül a kérdés, hogy a jóváhagyott babfajták (Alfa, a Perlička, a Kočovská fehér a Regalia stb.) nem Váltották volna be a hozzájuk fűzött reményeket? Természetesen a babnak sok változatával találkozunk. Így például a fehérmagvú babbal, a fehérfőzelék- és konzervbabbal, a színes és tarka babok számtalan változatával. A kerti babok ismert fajtái a SláVla, a Veltruška, a Saxa, a Deternickél, a Sarka és a Kafka bab. Tehát szükséges, hogy a termelők a fajta kiválasztására nagyobb gondot fordítsanak. A szántóföldi bab jő termőerőben levő, mésszel bőven ellátott, középkötött talajokat kedveli. A mészben és tápanyagban gazdag kötött és a homoktalajokon Is megterem. Ne válasszunk a babnak laza homoktalajokat, sem savas kémhatásúakat, mert ezt nem Viseli el. A babnak legjobban megfelel az őszi mélyszántás. Ha a téli csapadékot a talajban nem „raktározzuk“, akkor gyenge babtermés várható. A babot áprilisban — májusban vetjük. Ha addig nem sikerül a talajt porhanyós, gyommentes állapotban tartani, vagy ha kora őszi takarmányt termesztettünk előtte, akkor begyűjtését követően a tavaszi szántást nem szabad elmulasztani. A talaj vízkészletének magóvása a bab sikerült termesztésének fontos alapfeltétele, mert ha a vetés után kap is esőt, de nyáron át — tartós szárazság idején — a növény kizárólagosan a talaj természetes vízkészletére van utalva. Jó minőségű, fajtatiszta, fajtaazonos magot használjunk Vetéshez. Ha a leveleken, a hüvelyeken, a magon barna színű, bemélyedetť, fehéren varrasodő foltokat találunk, a csávázás elkerülhetetlen. A babot — ahol a májusi fagyoktól nem kell tartani — már április közepén vagy végén vethetik. A korai vetés mindig biztosabb. A fejlettebb vetés a fagyponthoz közeli hőingadozást jobban bírja, mint a fejletlen. A babot 25—40 cm sortávolságra vetjük. Az alacsony növésű, bokorbabokat szűkebb, a magasabbra növőket nagyobb sortávolságra vetjük. A szakirodalom 6—8 cm mélyre ajánlja a bab vetését. Száraz talajon a babot azért tanácsos mélyebben vetni, hogy a mag az alsó nedvesebb talajrétegbe jutva biztosan csírázzon. A mélyebb vetést tehát jól bírja. Csírája könnyen áttöri a fölötte levő talajréteget. A vetőmagmennyiség a korábbi Irodalom szerint átlagosan 100— 150 gramm ezermagsúlyú gyögybabból 30—40 kg, 150—210 gramm ezermagsúlyú babból 40—60 kg, 260—320 gramm ezermagsúlyú hosszúba bból 60—80 kg és 300— 400 gramm ezermagsúlyú fürjbabből 80—100 kg. Ezt az adott helyi viszonyok és a mag ezermag-' súlya alapján szabályozhatjuk. Vetés után fogasoljuk a talajt. Kivételes esetben hengerezhetünk Is, ha ezzel a növény kelését elősegítjük. Száraz időjárás esetén azonban a hengerezett terület kipárolgással jár, annyi nedvességet veszíthet, hogy azt — amennyiben kiadós esőt nem kap — a bab növényzete megsínyli. Kmosko László, mérnök állattenyésztés belterjesítésében mennyisége, mert hiszen a készletek nem kimerfthetetlenek. A szövetkezetben ezt 161 tudatosították, s ezért olyan jő minőségű terlmés takarmányokat készítettek be, amelyekkel az abrak jelentékeny hányadát pótolhatják. így érték el, hogy egy kg marhahús termelésére csak 1.68 kg volt az erotakarmány fogyasztása. Ez természetesen más gazdaságoknak Is irányadó lehetne. A szövetkezet az elmúlt' évben marhasúból 38 vagon 33 mázsát adott a társadalomnak, öt vagonnal szárnyalta túl a tervben meghatározott feladatot. Ebben az évben pedig terv szerint 35 vagon hlzómarha feladásával számolnak. A háttér jől biztosított, így egyenletesen teljesíthetik az időtervben meghatározott feladatot. NÉGYEZER LITEREN FELÜL! Á tehenészetükben első ízben 16 néhány évvel ezelőtt jártam. Már akkor párját ritkította szlovák-tarka tehénállományuk hasznossága. A fejlődés azonban dialektikus. Egyre feljebb Ívelő. így itt is javítani kellett a szlovák-tarka tehenek hasznosságán. Erre a célra joggal — a járási programban kijelölt — a hasznosságot javító fekete-tarka bikával való keresztezést látták célravezetőnek és az ember szorgalmas tenyésztői tevékenységének megérett a gyümölcse. Az elmúlt évben tehenenként nem kevesebb mint 4015 liter tejet értékesített a szövetkezet! A lej literjére csak 25 deka erőtakarmányt fogyasztottak. Tálán mondanom sem kell, ez is Irányadó lehetne másoknak. Lássuk csak, milyen naponkénti takarmányadaggal érték el a világszínvonalat döngető tejátlagot. Az állatoknak négy kg kiváló minőségű szepicsézett terlmés takarmányt, tíz kg silókukoricát, tizenöt kg répakarajt, három kg árpaszalmát, tíz kg répaszeletet és egy liter tejre átlagban huszonnyolc deka erőtakarmányt adtak egyedenként. Megjegyzendő azonban, hogy a táplálék minősége kiváló volt, s az adagolásra is megkülönböztetett gondot fordítottak. A szövetkezetben a borjazás összhangban van a termelés színvonalával, tehát száz tehénre számítva százhárom borjút választottak el. A tehenészetben huszonkét személy dolgozik. Az elmúlt évben Ágh Antal, a gondjaira bízott tehenektől átlagosan darabonként 5110, Rabay Ferenc 4828, Abrahám Pál pedig 4809 liter tejmennyiséegt ért el. A szövetkezet ebben az évben 1 millió 500 ezer liter te] eldásával számol. Arra törekednek, hogy a tervet lehetőség szerint túlteljesítsék. Már készül az új tehénistálló, tehát a régiekből rövidesen odakerülhet a nagy hasznú állomány. Érthetően kételyek, furcsa érzések töltik el a szövetkezet vezető dolgozóit. Szükségesnek tartják az új farmot, mégis tartanak attól, hogy a kiváló hasznosságú tehénállomány nem alkalmazkodik a korábbitól lényegesen eltérő, aljazó nélküli, gumimatracos környezethez. A szövetkezet vezetőinek és az állatgondozóknak áldozatkész munkája, szüntelen gondoskodása azonban arra Irányul, hogy minden lehetőt megtegyenek azért, hogy a tehenek az új környezetbe beilleszkedjenek, megtartsák, sőt túlszárnyalják a korábbi hasznosságot! NAPIRENDEN A SERTÉSTENYÉSZTÉS FELJAVÍTÁSA A. szövetkezet sertéstenyésztő ágazatának múlt évi eredményei jónak mondhatók. A haszontenyészet alapját 220 fehér-nemes + durock keresztezésből származó kocaállomány képezi. Ez nyújtja a hizlalásra szükséges alapanyagot. Az elmúlt évben tehát több mint 38 vagon sertéshúst szállítottak vágóhídra, vagyis 121 mázsával többet a tervezettnél és 407 mázsával tkbbet mint 1976-ban. Ez jől bizonyítja, hogy a sertéstenyésztés megfelelő színvonalon van. Mégsem elégedettek az eredménynyel, mert az elmúlt évben kocánként 15,77 malacot választottak el. A sertésállománynál húszkilós átlagsúlytól fogva naponta 56, a hízóknál pedig 62 dekás súlygyarapodást értek el, s ez nagyon jó eredmény. Egy kiló hús termeléséhez 3,96 kg erőtakarmányt használtak. Okulva a múlt évi problémákból, idén arra törekednek, hogy a malacátlag elérje a tizenhét darabot, s a kővetkező években tovább javuljon a hústermelés. Idán tehát már 45 vagon sertéshús kerül ki a hizlaldából. Az év első két hónapjára előirányzott Időtervet sikeresen teljesítették és megvan rá a kilátás, hogy az első negyedévben 11 vagon sertéshúst Juttassanak a húsiparnak. Napirendjén tartják a kocaállománynak a korábbinál jobb hasznosságú tenyészsüldökkel való feltöltését. A kocaszállás átépítésével még kedvezőbb feltételt hoznak létre a termelés belterjesítésére. , Mivel ebben az ember döntő tényező, számolnak vele, hogy a dolgozók mindent megtesznek a hatékonyság további növelése érdekében. A szövetkezet állattenyésztése az üzemi bevételeknek több mint a 60 százalékát adja (19 millió korona), ezért érthető, hogy a vezetőség megkülönböztetett figyelmet fordít ezen a részlegen az optimális termelési feltételek megteremtésére. Ennek a célnak rendeli alá a növénytermesztést, is, hiszen az elmúlt évben az állattenyésztés nem kevesebb, mint 6 millió 384 ezer korona tiszta jövedélemmel gazdagította и szövetkezetei és ez a növénytermesztőknek Is nagy érdemel Egy aránylag kis szövetkezetben ez a jövedelem kiválónak mondható. Azt hiszem, a hasonló feltételek közt gazdálkodó, jóval kisebb eredményt elérő szövetkezetek sokaságában mégiscsak el kellene gondolkodni, hogyan lehetne másoktól tanulni, belterjesebben gazdálkodni! HOKSZA ISTVÁN- ÍB A tudomány, a gyakorlat és az önellátás feladatai ző agroökológiai feltételekre alapozott komplex termelési rendszerek kialakítására. Az eddigi jó eredmények elérésében mezőgazdaságunkat nagyban támogatta a KGST tagállamokkal folytatott együttműködés. Éneikül növénytermesztésünk nem érhette volna el a kívánt színvonalat! A tanácskozáson a csehszlovák mezőgazdaság gabonatermesztésének háború utáni eredményeiről és további távlatairól Emil Spaldoü, DrSc., tájékoztatta a jelenlevőket. Rámutatott gabonatermesztésünk stratégiai feladataira, vagyis arra, hogy a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek értelmében mit kell tennünk a gabonával való teljes önellátás elérése érdekében. A nagyszabású pártprogramot mind a tudományos kutatás, mind a termelési gyakorlat dolgozói teljes erőbedobással támogatják. Gabonatermesztési programunk megvalósításában jó támpontul szolgálnak részünkre a termelési gyakorlatban szerzett ismeretek. Az előző ötéves tervidőszakban jelentős fellendülés történt a búza és a zebtermelésben. Ugyanakkor a tavaszi árpa hektérhozama a soron levő ötéves tervidőszakban javult lényegesen. Módosult a fajtaválaszték, a tápanyagpótlás, a gépesítés stb. s egyben a vetésterület is bővült. A gabonafélék termelésének hatékonysága tehát fölfelé ívelő! jó eredményt értünk el a búza, árpa, kukorica s a zabtermelésben. Szlovákia gabonatermesztésében a tudományos műszaki haladás ismereteire, a biológiai anyag képességeinek a kiaknázására alapozunk. Figyelmet érdemlő sikereket érünk el a gabonafélék vegyszeres kezelésében is. Ezzel egyidejűleg nagy mértékben javult a műtrágyaellátás. A műtrágyák adagjának elégtelen hasznosulását befolyásolta a talajok nem kielégítő mészkészlete. Még mindig kevés a mezőgazdaságot igény szerint ellátó mészégető. Ebben a tekintetben azonban belátható időn belül javulás várható. Az áj, nagy hozamú gabonák (búza, árpa stb.) eredményesen hasznosítják a műtrágyát, így a hozamok egyre növekednek. Egy egységnyi NPK hatóanyagra jutó szemtermés átlaga egyre javul. Jó példa erre a trnavai járás, ahol 1972 ben 292 kg/ha NPK hatóanyag adaggal 3,81 tonna szemtermést értek el hektáronként és egy kg hatóanyaggal tizenhárom kg búzát termeltek. Ugyanott 1974 ben 327 kg/ha NPK hatóanyaggal már 5,38 tonna hektárhozamot, illetve egy kg hatóanyaggal 16,4 kg szemtermést értek el. így sorolhatnám a gabonatermesztésben jelentős sikereket elért többi gazdaságot is. A sikerek azt bizonyítják, hogy a termelés egyre javul, a termésátlag tervszerűen növekedik. A gyakorlat tehát eredményesen támaszkodik a tudományosan megalapozott ismeretekre és rugalmasan hasznosítja azokat. Ebben a tekintetben az 1980-as év márciusában Nitrán megtartott tudományos-műszaki tanácskozásnak kulcsfontosságú szerepe volt. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola munkaközössége — a tanácskozáson — a termelési gyakorlat dolgozóinak figyelmét a tudomány ismereteinek korábbinál jobb hasznosítására fordította. Ennek eredményeként világviszonylatban először Szlovákiában vált nagyüzemi gyakorlattá a gabonafélék biológiai ellenőrzése stb. Ez jó lehetőséget nyújtott az ismeretek bővítésére, illetve a komplex agrotechnikán alapuló gabonatermesztési program kidolgozására, s egyben az agroökológiai feltételek körzetenkénti eltéréseinek a termelés szolgálatába veié állítására. A CSKP XV.. kongresszusa utáni időszakban gabonatermesztésünk új, minőségi szakaszba lépett. A kongreszus a mezőgazdaság további feladatát az előző időszak alapos elemzése után tűzte ki, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat is. Mind a tudomány, mind a gyakorlat dolgozói mindent megtesznek a nagyszabású program megvalósítása érdekében. Elengedhetetlenül szükséges azonban, bogy agronámosaink a korábbihoz képest gazdagabb ismereteket szerezzenek. Elsajátítsák és alkalmazzák a termelési gyakorlatban mindazon elemeket, amelyek befolyásolhatják a még jobb eredmények elérését. Szükséges, hogy1 a termelést hozzáértéssel szervezzék. Ne várjanak arra, hogy majd a természet önmagától bokezüsküdik. Törekedjenek, hogy az egész folyamatot hozzáértéssel, magabiztosan irányítsák. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az agronómus úgyszólván együttérez a növénnyel és betartja az aratechnikai eljárás minden szabályát. Nem általánosan, hanem növényfajtánként külön-külön. így kimagasló eredményt érhet el. Ez megkövetli, hogy az agronómus és munkatársai törekedjenek politikai ét szakmai ismereteik szüntelen növelésére, mert a gyakorlatban csak így válhatnak a tudományos-műszaki haladás aktív mozgatóivá, megvalósítóivá. Az önellátásra való törekvésben elengedhetetlenül szükséges a hatékonyság növelése. Ez tehát azt jelenti, hogy a vetőmagvakat csaknem száz százalékban a korábbinál termelékenyebb biológiai anyaggal kell felváltani. Az is szükséges, hogy további tíz százalék erejéig növeljük a műtrágya adagját, s egyben harcoljunk mindennemű károsító tényező ellen. A hatékonyság növelésének fontos eleme a talaj termelőerejéről való szüntelen gondoskodás, a savanyú talajok semlegesítése, a vízgazdálkodás javítása — lecsapoíással és az öntözés feltételeinek létrehozásával. Tökéletesítésre szorul továbbá az alapagrotechnika művelete is. Ezzel azt a cél követjük, hogy igénynek megfelelő feltételeket hozzunk létre az ideális növénysűrűség megtartására, a növények ellenálló képességének minden károsító tényezővel szembani fokozására stb. Törekednünk kell persze arra is, hogy a növénytermesztésben jól hasznosítsuk a hatásosnak bizonyult fajtaszanitáris szereket, mivel ezek kedvezően befolyásolják a termésátlag növelését. A műveleteket az egyes fajtákra jellegzetes agrotechnikai feltételeknek megfelelően, az adott körzet agroökolúgiai adottságaihoz igazodva kell végeznünk. Itt mindenekelőtt a fajtaválasztékról, a vetés idejéről, a vetőmag mennyiségéről, a vetés mélységéről, a tápanyagpótlásról, a vetés kezeléséről, védelméről stb. kell behatóan gondoskodni. A gabona blokkosított rendszerben való termesztése esetén nagyon jó feltételeket hozhatunk létre a termény minimális veszteséggel való begyújt*« séra, s ezzel egy-egy fajta terméoátlagának állandósítására. Mindezekkel jé feltételeket hozhatunk létre a gabonatermesztés hatékonyságának a növelésére, több terményt gyűjthetünk be egy egységnyi területről, s jóval kisebb költséggel mint korábban. Š. O. I 1
