Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-25 / 12. szám

-L 1*78. márnia* M. SZABAD FÖLDMŰVES 15 A hatékonyság növelése a „HALADÄS" szövetkezetben A CSKP KB 1975. évi októberi plénu­mának dokumentumai egyebek közt a mezőgazdasági termelés ésszerű irá­nyításának, a gazdaságosság tökélete­sítésének időszerű feladatára is figyel­meztettek benőnket. Ez azt ' jelenti, hogy a termelés minden szakaszán alapvető követelmény lett a takaré­kosságra alapozott hatékonyság növe­lése. Tény, bogy ebből a szempontból ma­napság a gazdaságok sokaságában még sok a tennivaló. Helyenként ugyan vannak már bizonyos eredmé­nyek, a termelés azonban továbbra is anyag- és munka-, vagyis költségigé­nyes. Ebben mindenekelőtt az egység­nyi termékre futó erőtakarmány fo­gyasztása a legjelentősebb. Nem ha­nyagolható el azonban az élőmunka­­ráfordítás sem. A termelés egyes ága­zataiban ugyanis nem hasznosítják kellő hatásfokkal a munkaerőt és a termelőeszközöket. Mindez arra figyelmeztet, hogy a „mindegy mennyibe kerül“ helytelen közgazdasági szemlélet helyett az anyagi ösztönzőkre alapozott rendsze­res és fegyelmezett ellenőrzésre, a költségek következetes elemzésére tö­rekedjünk. Fontos követelmény, hogy az igényeket jöl kielégítő élelmiszerek termelése mellett az egyik oldalon tö­rekedjünk a költségek minden fajtájá­nak lényeges csökkentésére, a mási­kon pedig a társadalom által elvárt munkatermelékenység számottevő nö­velésére. Ez nagyon fontos feltétele életszínvonalunk szüntelen emelkedé­sének. A gyakorlat természetesen mindent igazol! Megmutatja hol, hogyan telje­sítik a pártplénum dokumentumaiból rájuk háruló feladatokat. Így van ez az eperjesi Haladás szövetkezetben is, ahol az elmúlt évet minden eddiginél Jobb sikerrel zárták. Csóka István elvtárs, az 1800 hektár szántóterületen gazdálkodó szövetke­zet elnöke beszélgetésünk sorén nem hivatkozott az előző gazdasági év ked­vezőtlen természeti adottságaira, pe­dig őket sem kerülte el a rossz idő­járás. Eredményeik mégis nagyon jók. Hogyan csinálták ezt? — kérdezhet­né valaki. Egyszerűen úgy, hogy a ve­zetőség a gazdálkodás minden szaka­szán megkövetelte a következetessé­get, nem tette lehetővé a lazaságot! A termelésben a tervfegyelem volt az irányadó és kötelező, tehát itt nem a „terv nem dogma“ — nem egy gazda­ságban előszeretettel hangoztatott — káros szemlélet, hanem a „terv tör­vény“ alapelv érvényeséit, és ennek meg is lett az eredménye! Megnyugvással szemléltem a terv­­feladatok teljesítéséről készített nyil­vántartást. A Haladás szövetkezet min­den feladatot jócskán száz százalék fe­lett teljesített. így az üzemi átlag 119 százalék lett. Gabonából, hüvelyesek­ből, olajnövényekből, cukorrépából, zöldségből, gyümölcsből, tejből, hús­ból és egyebekből jóval többet adtak az állami alapba a tervezettnél. Terimés- és abraktakarmányokból már évek óta önellátó a szövetkezet. Silókukoricából például — a kedve­zőtlen időjárás ellenére — 404, cukor­répából 413, zöldségfélékből 418, gyü­mölcsből pedig 242 mázsás hektárho­zamot értek el. Egy tehén átlagában 3764 liter tej­termeléssel zárták az elmúlt évet. Egy hektárra számítva tejből 765 litert, húsokból pedig 409 kilogrammot ér­tékesítettek. A tej literjére 0,29, egy kiló marhahúsra 2,13, egy kiló sertés­húsra pedig 3,87 kiló erőtakarmányt fogyasztottak. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy a Haladás szövetke­zetben helyesen értelmezték a haté­konyságot, hiszen a tervezett 29 mil­lió 552 ezer koronával szemben 35 millión felüli összbevételt, a tervezett 6 millió 245 ezer helyett pedig 12 mil­lió 347 ezer korona tiszta jövedelmet értek ell Mondanom sem kell, hogy ez a gaz­daság minden egyes dolgozójának és vezetőjének nagy érdeme. Egy szövet­kezeti tag 143 ezer 815 korona telje­sítménnyel, illetve 50 ezer 802 korona tiszta jövedelemmel gyarapította a szövetkezetei! Ez azt jelenti, hogy a költségek jelentős részének megtaka­rításában is figyelemreméltó sikerek születtek, hiszen a tervezett egy ko­rona bevételre jutó költséget 75 he­lyett 85 fillérre sikerült csökkenteni. Az állattenyésztésben pedig száz ko­rona értékű terméket 82,77 korona anyag- és 18,5 korona munkaköltség­gel értek el és itt kerül előtérbe a hogyan kérdése. Még az elmúlt év elején megegye­zett a vezetőség abban, hogy ameny­­nyiben egy egy részlegen nagyobb költséget merítenének a tervezettnél, úgy a többlet merítésének az arányá­ban csökkentik azon munkaszakasz vezetőjének a prémiumát. Ez tehát nem más, mint az anyagi ösztönzést célzó eszközök okszerű felhasználá­sának gyakorlati jó példája! Erre az intézkedésre a munkaszakaszok veze­tői a legjobb minőség elérésére töre­kedtek. A termelés fellendítésével egyidőben gondoskodtak a költségek ésszerű csökkentését célzó intézkedé­seknek a közudatba viteléről. Ez tette lehetővé a termelési-pénzügyi terv fel­adatainak túlteljesítését, a hatékony­ság növelését. A feladatok teljesítésében jó példát mutattak a szocialista brigádok. Bebi­zonyosodott, hogy nemcsak érdemes, de szükséges is a kollektíva erejére támaszkodni. A több munkaszakaszon példásan dolgozó szocialista brigádok kedvezően befolyásolták az egész munkaközösség tevékenységét. A ter­melés mozgatóivá váltaki Az úton azonban nem jó megállni. További feladatként tűzték ki az újabb szocialista brigádok megalapí­tását és ezzel párhuzamosan a terme­lés hatékonyságának további növelé­sét. Kimagasló tejhasznosságot ért el — a rábízott tehenektől — a Szitás és a Rhadecky házaspár, az Ibolya Lajos— Molnár Rozália, továbbá a Varga Lajos —Szitás Erzsébet kettős. Egy tehén átlagában — egész évben — tizenegy literen felüli tejhasznosságot értek el. A malacneveidében pedig Nagy Fe­renc, Fekete László és Tóth Mária az egyénenként tervezett 840 helyett 997 darabot, vagyis kocánként 21,8 mala­cot választott el, és így sorolhatnám a többieket is. A szövetkezetben jól tudják, hogy a hatodik ötéves tervidőszak harmadik esztendeje, a tervidőszak célkitűzései­nek sikeres teljesítésében döntő fon­tossággal bír. Arra törekednek, hogy megtartsák a jő színvonalat és néhány fő gazdasági mutatóban tovább növel­jék a hatékonyságot. A mércét az előző év sikereihez ké­pest idén magasabbra állították. Arra törekednek, hogy búzából elérjék a 60, szemes kukoricából — májusi mor­­zSoltban — a 81, cukorrépából pedig a 440 mázsás hektárhozamot stb. A lucerna és a silókukorica termelésé­ben a kimagasló hozamok megtartá­sára, a minőségi takarményalap létre­hozására törekednek. Idén a szövetke­zet nem kevesebb mint 181 vagon sze­mes terményt ad az állami alapba. Abrakból mégis teljesen önellátók, mert ésszerűen hasznosítják az eró­­takarmányt. Hősökből 5560 mázsát, tejből pedig 1 millió 60 ezer litert ad­nak el. Ebben az évben a gazdaságban 33 millió 50 ezer korona értékű össztel­jesítménnyel számolnak. A növényter­mesztésben terv szerint 17 millió 637 ezer, az állattenyésztésben pedig 10 millió 715 ezer korona értékű termé­ket, s üzemi átlagban 8 millió 248 ezer korona tiszta jövedelmet kell el­érni. Az aránylag kis szövetkezetben az Ilyen eredmények eléréséhez szük­ség van a vezető dolgozók nagy hoz­záértésére, s az egész munkaközösség elkötelezett helytállásárai Mondanom sem kell, hogy a Haladás szövetkezetben mindent megtesznek azért, hogy a hatékonyság növelésével megőrizzék a jő hírnevet, teljesítsék az októberi pártplénum és a CSKP XV. kongresszusa irányelveiből rájuk há­ruló nagyon igényes feladatokat. HOKSZA IS1VÄN A Nové Zámky-i (újvári) járás föld­művesszövetkezetei és éllami gazdasá­gai a NOSZF 80. évfordulójának tisz­teletére szocialista versenyt hirdettek. A felhívás szerint búsából hatvan má­zsa átlaghozamot érnek el. Céljuk az volt, hogy jobb terméseredmények el­érésére ösztönözzék más járások gaz­daságait is. Az egye« gazdaságok dol­gozói szorgalmas munkával igyekez­tek vállalásaikat teljesíteni. Mikulec Rudolf mérnöktől, a járási mezőgaz­dasági igazgatóság főagronómusától tudtam meg, hogy ebben a versenyben az év végi kiértékelés alapján a leg­jobb eredményeket a dubnikyi, a Ka­menica nad/Hronom-i, a komjaticei, a tvrdoiovcei, valamint a hűli földmű­vesszövetkezetben érték el. A hűli dolgozók, akik e verseny kezdemé­nyezői voltak, kitettek magukért. Ered­ményeik a vártnál is kedvezőbbek vol­tak: 61,45 mázsa volt a búza átlagho­zama, amit másfél százalékos szem­veszteséggel takarítottak be. A szövet­kezet a múlt évi gabonafelvásárlás tervét 100,2 százalékra teljesítette. Kuťka Peter mérnök, a szövetkezet tő­­agronómusa, elárulta a jó eredmények titkát. A sikert vagy a sikertelenséget sok minden befolyásolhatja. A nehézségek megoldása elsősorban jó munkaszer­vezést, tapasztalatot, szakmai felké­szültséget igényel. Múlt évi eredmé­nyeiket alapos munkájuknak köszön­hetik. Ennek első szakasza az aratás utáni jó talajelőkészítés, a terület, az elővetemény és a vetőmag helyes ki­választása volt. A hatszázötven hek­tárnyi búzára szánt területet azokon a helyeken jelölték ki, ahol előzőleg olyan növényeket termesztettek, ame­lyek a báza jé előveteményei. így pél­dául a búza hatvanhat százalékát ár­pa, tizenegy százalékét takarmányok, hat százalékát őszi repce, tizennégy százalékát silókukorica és három szá­zalékát szemes kukorica után vetet­ték. Öntözés nélkül termesztik a búzát, ezért a talajelőkészítés során ügyeltek arra, hogy a talaj jól tömített legyen, hogy a nedvességet megőrizze. Hen­­gerezés után legalább ötször tárcsáz­tak. A földminta alapján hektáronként háromazáxhatvan kilogramm (NPK) hatóanyagot juttattak a talajba. A mű­trágya felét középszéntással, ősszel dolgozták be a talejba, a másik falét nitrogénnel együtt közvetlen a vetés előtt. Kora tavasszal, a növényzet fej­lődésének harmadik szakaszában, a nitratációt is elvégezték. Az eredmény jórészt a búzafajták megválasztásától, minőségétől és a ve­tés időpontjától is nagyban függ. Ügyeltek arra, hogy az egyes fajták a számukra legmegfelelőbb földbe ke­rüljenek. A gondos talajelőkészités és nö­vényápolás után méltán várhatták a betakarítást, mert a szeszélyes és szá­raz időjárás nem ártott a gabonának. Az aratás döntő tényezője a siker­nek. A húli szövetkezet dolgozói az aratásra jól előkészítették a gépeket. A gépesítési csoport és valamennyi dolgozója bekapcsolódott az aratásba, amit elsőként kezdtek meg az újvári járásban. E—512-es, SK—4-es, Kolosz és Nyiva kombájnnal arattak. A „nagy csatát“ akkor kezdték el, amikor a búza 18,2—22 százalékos nedvesség­tartalmú volt. Az erős, egészséges sze­meket forrt levegős berendezéssel szárították. Az aratással egyidóben a szalmát is betakarították, így a felsza­badult föld műveléséhez azonnal hoz­záfoghattak. Az utóbbi évek kedvező tapasztala­tai alapján kétszáz hektáron Jubilej­­nát (terméshozam >1,20 mázsa volt hektáronként), ötven hektáron Miro­­novszkát (61,48 q/ha), ötvenen IIji­­csovkát (84,20 q/ha-ként), és kétszáz­ötven hektáron Szávát (59,98 q/ha­­ként) termesztettek. A fenti számok­ból kitűnik, hogy terméseredményeik figyelemre méltóak. Ezt annak kö­szönhetik elsősorban, hogy évek óta több búzafajtával kísérletezést végez­nek. Nagy területeken azokat a búza­fajtákat termesztik, amelyek a kié parcellákon az adott körülmények kö­zött a legjobb termést nyújtják. A múlt év őszén hasonlóképpen jár­tak el. Ugyanazokat a búzafajtákat vetették, azzal a különbséggel, hogy növelték azoknak a fajtáknak a vetés­­területét, amelyek előzőleg a kísérleti parcellákon a kiváló hozamokat ad­ták: az Iljicsovkáét, a Solarisét és a Drinéét. A kísérletezést tovább foly­tatják. Erre a célra újabb vetőmago­kat szereztek be, mégpedig a Szavá­­riát, UH—1072-öt, BU—10-et, BU— 11-et stb., amelyeket egyelőre szintén kisebb parcellákon termesztenek. December elején végeztek először ellenőrzést. A biológiai ellenőrzés so­rán megállapították, hogy a növényzet jól fejlett. De gondot okozott az ege­rek kiirtása, ugyanis nagyon elszapo­rodtak a földeken, kárt tehettek volna a zsenge növényzetben. Endrinnel vé­dekeztek ellenük. Végezetül megállapíthatjuk: ha ga­bonából (búzából) minden hasonló adottságú gazdaságban elérnék a hat­van mázsás átlagtermést, ez esetben valóra válhat a CSKP XV. kongresszu­sának az a határozata, hogy önellátók legyünk gabonából. Elérhető ez? Ter­mészetesen. Ha figyelembe vesszük, hogy a húli szövetkezet adottságainál másutt még sokkal jobb talaj- és ég­hajlati viszonyok is vannak, az agro­technika szigoré betartáséval, vagy öntözés mellett |6 eredmények szület­hetnek. NAGY TEREZ Évről évre szebbé, örömte­libbé varázsoljuk életünket. Ehhez nagyban hozzásegített bennünket dolgozó népünk feb­ruári győzelme, amely a társa­dalom politikai, gazdasági, szo­ciális és nemzeti fejlődésének páratlan távlatát nyitotta meg. Népünk a CSKP XV. kongresz­­szusának programja alapján é­­pítl a fejlett szocialista társa­dalmat, és büszkén vallja ma­gáénak a Győzelmes Február hagyatékát. ' A közelmúltban a februárt ' események szellemében tartotta ! második évzáró taggyűlését a ' négy községre kiterjedő cslcsői . Wilhelm Pieck egyesített sző-I vetkezet Is. j „Átléptünk a hatodik ötéves ■ tervidőszak harmadik évének I küszöbén, s ennek fontos sze-I repe van hazánk gazdasági és ' szociális fejlődésének szüntelen javulásában, a CSKP XV. kon­gresszusa Irányelveinek teljesí- I tésében. Az állami tervfelada-1 tok sikeres teljesítése döntőn \ befolyásolja a hatodik ötéves i terv célkitűzéseinek megvalósf­j tását,“ mondotta bevezető be­szédében Baráth Imre, a szövet- 1 kezet elnöke. ! Az elmúlt év eredményei iga­zolják, hogy a CSKP XV. kon­gresszusán — mezőgazdasá- I gunk részére — kitűzött célok ' reálisak. Jóllehet, a tervfelada-I tok megvalósítása során bonyo-I lult feltételekkel kellett meg­\ birkózni, a szövetkezet mégis " teljesítette feladatát. Ez lehe­! tővé tette, hogy az előző ked-I vezőtlen esztendő után rugal­" másán felújítsuk a termelést. Ezzel megteremtettük a feltéte­­[ leket az elmúlt gazdasági év ! feladatainak sikeres teljesítésé­■ re és a szövetkezeti dolgozók [ életszínvonalának további javí-I tására. ' Szövetkezetünk az elmúlt év tervfeladatát úgy állította ősz-L............... sze, hogy minden szempontból eleget tegyen az elvárásnak. Mennyit valósítottunk meg az előirányzottból? Erről jói tájé­koztatnak az eredmények. A- mennyiben az augusztusi jég­verés és más előre nem látható elemi csapás nem jön közbe, akkor még jobb sikerekről szá­molhatnánk be, hiszen a kár meghaladta a nyolcmillió koro­nát. Ez azonban csak a terve­zett jövedelem vesztesége. Nincs benne az az összeg, amit a terven felüli terményekért kaphattunk volna. Az ipari ken­deren kívül minden más nö­vénynél biztosítottuk a terven felüli eredmények elérését. Ezt a jég által kevésbé károsított határrészek termése jól igazol­ta. A szélsőséges időjárás kö­vetkeztében termelési tervünket 94,9 százalékra teljesítettük. Az állattenyésztés termelési tervét 104,7, a növénytermesztését pedig az említett okoknál fog­va 85,9 százalékra teljesítette. Szövetkezetünk 3087 hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodik, s ebből a szántó 2757 hektár. Ha összehasonlítjuk az egyesítés óta eltelt két eszten­dőt, azt láthatjuk, hogy az el­múlt év igazolja a korábbi kis szövetkezetek társulásának a helyességét. Míg például 1976- ban a négy kis szövetkezet csak klsparcellákon gazdálko­dott, ez már a múlté. Gépesít­­hetőség szempontjából ez nagy jelentőséggel bír! Búzából ta­valy 63, árpából 53, kukoricá­ból 48,9 mázsát értünk el hek­táronként. A szövetkezet bel­­terjesltése a hatodik ötéves t^rv első két évében — az előző öt­éves tervhez képest — lénye­gesen javult. Az elmúlt évben az egy hektár mezőgazdasági terület átlagában 17 ezer 916 korona termelési értékét értünk el. Ez azt bizonyítja, hogy a hatékonyság szempontjából já­rási viszonylatban a középme­zőnyt foglaljuk el. A gabonatermesztésben elért sikerek alapján — az elmúlt évben — a járás élvonalába tartozunk. Szövetkezetünk a ki­váló eredményekért „Aj épí­tésben szerzett érdemekért“ ál­lami kitüntetést kapta. Az állattenyésztés termelésé­nek hatékonysága a növényter­mesztéshez képest gyorsabban növekedett. Egyesítés után a termelés fellendítése érdekében állatállományunk létszámát je­lentősen növeltük. Jelenleg 2100 a szarvasmarhánk, s ebből 820 a tehén. Sertésállományunk 6600, s ebből a koca 500 darab. Egy-egy tehén évi tejhasznos­sága 3373 liter volt. A szarvas­­marháknál átlagosan 0,833, a hízómarháknál pedig 0,972 kg­­os napi súlygyarapodást értünk el. Húsokból hektáronként 298, ebből a marhahús 87 kiló, tej­ből pedig 733 litert adtunk el. A nagy áliatlétszám az elmúlt évben gondot okozott gazdasá­gunknak, hiszen épületeink el­avultak, és túlzsúfoltak. Az ál­latok rossz elhelyezése sokszor gátolja a hasznosság növekedé­sét. A sertéstenyésztésben pél­dául a tervezett napi 0,50 he­lyett csupán 0,458 kilót értünk el egyedenként. A kedvezőtlen állapot kiküszöbölésére Idén egy ötszáz férőhelyes marha­­hizlalda készül és a sertéste­nyésztés fellendítésére megkezd­tük egy 90 férőhelyes koca­szállás építését, és még ebben az évben elkészül az 1100 férő­helyes ketreces malacnevelde Is. A gazdaság vezetői a terme­lés feladatai mellett nem feled­keztek meg a dolgozók szociá­lis és kulturális életkörülmé­nyeinek javításáról sem. Mind a négy részlegen korszerű szo­ciális helyiségeket építettünk. Erre a célra több mint 150 ezer koronát használtunk fel. Ugyan­akkor szintén közös alapokból, a szövetkezet tagjai közül az elmúlt évben hatan a Szovjet­unióban, kilencen az NDK-ban, hetvenhatan pedig a Magas- Tátrában pihentek. Eredményeink tehát egyértel­műen igazolják, hogy az egye­sítés óta eltelt időszak meghoz­ta gyümölcsét. Szövetkezetünk tagsága becsülettel teljesíti a CSKP XV. kongresszusa irány­elveiből reáhárulő feladatokat. CZITA BÉLA Eredményes évet zártunk 4 h l

Next

/
Oldalképek
Tartalom