Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-25 / 12. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1978. március 25. • VADÄSZAT ф VADÁSZHAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VAD ASZ AT Hozzájárulnak az SZVSZ HL kongresszusának sikeréhez A vadászok és vadásztársaságok az SZVSZ III. kongresszusára készülődve számadást végeznek az elmúlt évek munkájáról, meghatározzák a következő évek legfontosabb feladatait. Értékelik a választott testületek és személyek munkáját, megvizsgálják, hogyan szolgáltak rá a bizalomra, alkalmasak-e a továbbiakban is a vezetésre. A számadások időszakában kerestük fel az SZVSZ Dunajská Streda-i Járási Bizottságát, ahol Gyurcsek Ernő, a jb elnöke tájékoztatott bennünket munkájukról, a vadgazdálkodást meghatározó távlati terveikről, valamint a vadászati és egyesületi élettel összefüggő feladataikról. Gyurcsek . elvtárs mindenekelőtt örömmel nyugtázta, hogy célkitűzéseiknek megfelelően vadászaiknak minden eddiginél több vadászati lehetőséget biztositottak, fejlődött a vadászati kultúra, megszilárdult a fegyelem, javult a szervezeti élet. A járás 39 alapszervezete 90 ezer 755 hektáros vadászterülettel relícTeíkezik. Az intenzív vadgazdálkodást 930 vadasz biztosítja. A nagyvad törzsállományát 182 szarvas, 1650 őz és 150 darab vaddisznó képezte a vadászati idény megkezdése előtt. Apróvadállományuk — ugyanebben az időszakban — 48 ezer 300 darab nyálból, 39 ezer 600 darab fácánból és 64 ezer fogolyból állt. Az elmúlt évek kiemelkedő sikerének számít, hogy a vadászok és a mezőgazdászok —■ a sikeres vadgazdálkodás szempontjából — lényegében közös nevezőre jutottak. Az együttműködés még sikeresebb lehetne, ha a növénytermesztésben dolgozó szakemberek jobban betartanák a növények vegyszeres kezelésére vonatkozó Központi előírásokat. Az egyes növényvédöszereknek az előírtnál nagyobb töménységben való alkalmazása elsősorban a nyúlállományban okoz károkat. A járás vadgazdálkodásának pozitívuma, hogy rövid "idő alatt olyan fácánállományt hoztak létre, amilyen még sohasem volt egy egységnyi területre számítva. A fácán olyan apróvadfaj, amely a korszerű mezőgazdaság fejlődése mellett, a népgazdaság szempontjából is a húsellátás egyik fontos bázisa lehet. A fácán kiválóan alkalmazkodik a területhez, mesterséges tenyésztése megoldott, s a törzsállomány védelmét biztosították azzal, hogy csak a kakast lövik. Tehát egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a fácán és a mezeinyúl — fontossági sorrendben — a korszerű népgazdaság viszonyai között helyet cserél. Az elmondottakkal összhangban a járás területén — Nový Trhtól (Üjvásárlól) Madér rétig — fokozatosan kilenc fácánost létesítenek. A nagyvadállomány további minőségi javításának egyik akadálya a nagyszámú selejttrófeás és jelentős sutavad felesleg. Az állomány helyenkénti túlszaporodása nemcsak a minőségre lehet hátrányos, hanem kártétele is egyre nagyobb problémát okozhat. Jövőt illetően a járás vadászainak nagyobb figyelmet kell összpontosítaniuk az őz válogató vadászatára, amelynek bizonyos része az utóbbi években mezei vaddá fejlődött. A korszerű vadgazdálkodással összhangban minden évben rendszeresen elvégezték a vadállomány általános egészségügyi vizsgálatát. Rendszeres vérfrissítéssel, valamint a káros vad megfontolt apasztásával sikerült az állomány egészségét biztosítani. A járás vadászainak többsége felismerte, hogy a korszerű termelés és a rohanó élettempó mellett vadászni csak akkor lehet eredményesen, ha megteremtik a korszerű vadgazdálkodás alapjait. A vadállomány gyarapodása az elmúlt évben gazdag vadászati lehetőséget biztosított. Az 1977-es évben 440 őzet, 105 szarvast, 55 vaddisznót, 16 ezer nyulat, 17 ezer 200 fácánt értékesítettek. Ugyanakkor élővad befogási tervüket nyúlból az előírt 3500 helyett 4431 darabra, fácánból pedig a tervezett 500 darabbal szemben 626-ra teljesítették, összegezve: egy hektár vadászterület átlagos hozama 1,42 kg vadhús volt. Az elmúlt években rendkívüli módon javult a rend, a fegyelem és a vadászati kultúra. Számos erélyes intézkedés eredményeként a vadászok fegyelmezett, rendszerető többségének támogatásával, sikerült a balesetek számát úgyszólván a minimálisra csökkenteni és tovább javítani a fegyelmet. Az SZVSZ III. kongresszusára készülve az alapszervezetek évzáróin, valamint a járási konferencián értékelik az eltelt öt év eredményeit, s egyúttal meghatározzák az elkövetkező időszak célkitűzéseit is. Ezen belül megkülönböztetett figyelmet fordítanak, a mezeinyúl-álloinány vizsgálata alapján a fejlesztés feltételeinek kidolgozására és gyakorlati megvalósítására. A lehetőségek szintjéig növelik a fácánállományt, mivel ez a legkönynyebben .szaporítható apróvad. Nagyvadállományuknál a selejttrófeás, valamint a felesleges sutavad kilövése időszerű. Az állomány szaporodását úgy irányítják,, hogy az megközelítse a tervezett szintet. Tudományos szinten folytatják a mezőgazdasági termelés vadgazdálkodásra gyakorolt hatásának vizsgálatát, s egyúttal kidolgozzák a károk elhárításának módszereit. Cs. L. \ Vadászebtenyésztők figveimébs! Helyreigazítás Lapunk 10. számának 14. oldalán megjelent „Kongresszusra készülnek“ című cikk harmadik bekezdésébe értelmi hiba csúszott. A helyes szöveg a következő: ... a versenyben négy sörétes és két golyós kategóriában elnyerték az első helyet. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 11279/1970-OŽP számú rendelet« (1976. X. 8.) a vadászebek kötelezd tartásának, vezetésének módjairól intézkedik. E rendelkezés 3. fejezetének 2. bekezdése előírja, hogy a vadászegyesületek (VE) az előírt létszámú, vadászatra alkalmas ebek tartásával, gyakorlásával, tenyésztésével kapcsolatos költségekhez kötelesek hozzájárulni. E rendelkezés értelmében a Szlovák Vadászszövetség Központi Bizottsága a vadászegyesületek lenti célú köteles hozzájárulását az alábbiak szerint állapította meg: I. Minden vadászatra alkalmas eb után, amely a VE tulajdonát képezi, vagy a VE valamelyik tagjának tulajdona. amelyet a VÉ céljaira használnak és az egyesült vadászebállományában számon tartanak, a vadászegyesület pénztárából az alábbi hozzájárulásokat kell — az ebet tartó tagnak, vagy hivatásos vadőrnek — kifizetni: 1. vizslák, vérebek és hajtóebek kölykei vagy idősebb egyedei után, aiiiig el nem érik a vadászati alkalmasság képesítését, legföljebb azonban az eb második életéve végéig, évente 200 Kčs-t; 2. vizslák, vérebek és hajtóebek vadászatára alkalmas egyedei után (kötelező vizsgák letétele után) évente 400 KCs-t; 3. a mindenes vizsgával rendelkező vizslák, az egyéni fővizsgával rendelkező vérebek és a „disznós kutya“ címmel rendelkező hajtóebek után évente 600 Kös-t; 4. a kajtatóebek. terrierek és tacskók kölykei vagy idősebb egyedei után, amennyiben ezek képesek a vadászati alkalmassági vizsgák letételére, a felszíni munkában való alkalmasság elérésére, de legföljebb két éves korig évente 150 Kčs-t; 5. a hajtóebek. terrierek és tacskók felszíni munkában alkalmas (vizsgázott) egyedei utárt évente 300 Kést; 6. a mindenes vizsgával rendelkező hajtóebek, terrierek és tacskók után évente 400 Kés-t. A vadászegyesület köteles továbbá megtéríteni az egyesület tulajdonát képező eb beszerzésével (vásárlásával) a fedett 61 és kifutó építésével összefüggő költségeket, az állatorvosi, biztosítási díjakat és mindazokat az egyéb költségeket, amelyekkel biztosítani lehet a vadászeb sikeres tenyésztését. gyakorlását és a vadászati alkalmasságra való állandó megtartást. A vadászegyesület a vadászebek tartóinak, tenyésztőinek, vezetőinek köteles megtéríteni azon költségeket, amelyek az eb. illetve a felsoroltak részéről keletkeznek azáltal, hogy részt vesznek a tenyésztő klubok vagy az SZVSZ KB által rendezett iskolázásokon. kurzusokon, továbbá azokat a költségeket, amelyek az eb területi vagy országos kiállításokon való részvételével, vagy az előirt, kötelező vizsgákon való részvételével kapcsolatosak. II. Az olyan vadászatra alkalmas ebek után, amelyek az egyesület tagjainak tulajdonát képezik, vagy amelyeket az egyesület tagja tart el, az I. fejezetben feltüntetett, kötelező hozzájáruláson kívül további, legföljebb évi 30(1 Kés összeget fizethet ki. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy pl. egy erdei vizsgával rendelkező saját vizsla után a tagnak legalább 40(1 Kés hozzájárulást kell kapnia, de évente ki lehet fizetni részére 700 Kčs-t is. A vadászegyesület a felszíni vizsgákon felvezetett vadászeb részvételének költségeit csak abban az esetben köteles megtéríteni, ha az a vizsgát legalább а III. osztályzatban elvégezte, vagy pedig akkor, ha az eb a VE tulajdona. A főosztályban a VE csak abban az esetben viseli a kotorékvizsla költségeit, ha azt az eb mind a két kártékony vadfajta (róka és borz) szempontjából legalább а III. minősítési osztályban végezte, vagy ha az eb a VE tulajdona. SZIGET FRANTIŠEK 4 HORGÁSZÁT 4 HORGÁSZÁT 4 HORGÁSZÁT A horgász legyen fegyelmezett! 4 HORGÁSZAT 4 HORGÁSZÁT 4 HORGÁSZÁT 4 HORGÁSZÁT 4 HORGÁSZÁT 4 HORGÁSZÁT 4 HORGÁSZÁT 4 FISZTRÁNGOS VIZEKEN „. Hazánkban a horgászat már népes tömegsporttá vált. Hódolói a gazdasági élet különféle területeiről kerülnek ki. Ez egyben azt is megkövetelte, hugy a horgászatot egyrészt törvénynyel, másrészt a sokezer tagot számláló szervezet szabályzatával szentesítsék. Mivel az alapszervezetekbe egyre több új, főleg fiatal tag jelentkezik, szükséges, hogy az alábbiakban tájékoztassuk őket az alapvető szabályokról.- Aki tehát érvényes horgászjeggyel rendelkezik, köteles betartani a 102,73 Zb. horgásztörvény és a 103/63 Zb. halszeletre tilos a horgászás. Ugyanakkor a Poprád és a Dunajec folyókon engedélyezett az élöhallal felcsalizotl úkzós készség. Ezeken a folyókon azonban a villantóval és a halszelettel valú horgászás tilos. Ez nem vonatkozik a galóca horgászatára feljogosító engedélyek tulajdonosaira. Minden horgásznak alapvető kötelessége. hogy — amennyiben a halfogási célzattal megy a vizekhez — magával vigye az állami jegyet is. Ezt a nemzeti bizottságon kell beszereznie. Aki tehát nem rendelkezik állami végrehajtó rendelkezés alapelveit, s egyben tiszteletben kell tartania az SZHSZ érvényben levő szabályzatát. Ez tehát azt jelenti a gyakorlatban, hogy például a slatinai (Zvolen közelében) víztárolóhoz az egész horgászidényben csak húsz, a Pov. Teplá-ihoz legfeljebb tíz esetben mehet horgászni. Tudnia kell persze azt is, hogy mielőtt az említett vizekhez kimenne, erről köteles bejegyzést végezni a horgászengedély mellé csatolt naplóba. Vannak azonban olyan horgászvizek, amelyeken csak meghatározott napokon engedélyezett a horgászás. A bolerázi víztárolón például szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap, a hukováin kedden, szerdán, szombaton és vasárnap, a Dnl. Dubové-in pedig csak sznmbaton és vasárnap lehet horgászni, tehát más napokon hiábavaló lenne a kimenetel. jeggyel, hiába van az alapszervezettől vagy akár az SZHSZ felsőbb szerveitől érvényes horgászengedélye, az mindaddig érvénytelen, amíg be nem szerzi hozzá az állami jegyet. A horgászok az alábbi méreten felüli halak megtartására jogosultak: PISZTRÄNGOS VIZEKEN S januárban, februárban, novemberben és decemberben 8—16; áprilisban 5— IS; májusban és augusztusban 5—20; júniusban és júliusban 4—21; márciusban. szeptemberben és októberben 7— 17 óra között. NEM PISZTRÄNGOS VIZEKEN novemberben, decemberben, januárban és februárban 7—17; márciusban, áprilisban, szeptemberben és októberben 5—20; májusban, júniusban, júliusban és augusztusban 3—23 óra között. Általános tilalmak A pisztrángos vizeken augusztus 31 —április 15. között tilos a horgászat. A nem pisztrángos vizeken január 1 — június 15. között védett halnak számít a csuka, a szivárványos pisztráng november 1 és április 15; a sebes pisztráng pedig szeptember 1 és április 15 közötti időszakban. Ugyanakkor a ponty, a süllő, a márna, a harcsa, a kecsege és a többi halfajta is március 16 és június 15 között védett. Az általános tilalom idején horogra akadt fenti halfajtákat a horgász köteles vfzre bocsájtani, tehát nem tarthatja meg. A pisztrángos vizeken .ez nem vonatkozik a csukára, a márnára, a domolykóra, a paducra, az angolnára stb. Szükséges tehát, hagy a horgász fegyelmezett legyen és betartsa a rendelkezéseket. —hai— Egy horgászszervezet sikereiről Az elmúlt hetekben, hónapokban hazánkban hatalmas társadalmi-politikai mozgásnak lehettünk szemtanút. A társadalmi szervezetek sokaságában aprólékosan, bíráló igényességgel értékelték az elmúlt év gazdasági célkitűzéseinek teljesítését. Ebben a törekvésben minden szervezetben pártunk XV. kongresszusának gazdaságpolitikai irányelvei nyújtották a támpontot. így került sor az SZHSZ tizennégyezer tagot számláié nyugat-szlovákiai szervezetének évzárójára is. A célkitűzések és az elvárások beható elemzése során arról is áttekintést kaptunk, hogy a kerület alapszervezetei 17 ezer 400 hektár hasznos vízfelületet mondhatnak magukénak, s nem kis eredmény az, hogy egy-egy horgászra átlagosan 31,2 kg hal fogása jutott. A taglétszámból és az egy főre jutó halfogásból tehát nem nehéz kiszámítani, hogy a szervezet tagjai összesen hány kiló halat fogtak. Ez pedig jól bizonyítja, hogy a szervezet megkülönböztetett figyelmet fordít a horgászvizek behalasítására, máskülönben ilyen gazdag zsákmány elérése nem vált volna lehetővé. A horgászvizekről való gondoskodás kedvező lehetőséget nyújt a halfogásra és ez sok új hódolót csábít ezen egészséget regeneráló sportágba. Az utóbbi években számottevően gyarapodott a sporthorgászok létszáma. Ez is befolyásolta azt, hogy az illetékesek további milliókat költöttek a vizek kezelésére, behalasítására. Mindenekelőtt saját nevelésű ponty- és pisztrángivadékkal telepítik be az erre a célra kijelölt vizeket. A szervezet tagjai becsületbeli kötelességüknek tekintik a horgászvizek védelmét, őrködnek a vizek tisztasága felett, felkutatják a vizeket szennyező üzemeket és éljárás indítását segítik elő a törvényértőkkel szemben, amiért bírságolás jár. A horgászok sok ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában mindazon akciókban, amelyeket az alapszervezetek, a nemzeti bizottságok, vagy más intézmények kezdeményeztek. Nagyon sok olyan horgász van a kerületben, aki kapitális halpéldányt fagott. Ezek közt említhetünk egy 42 kilós harcsát, egy 20.5 kilós pontyot, egy 14,5 kilós csukát stb. Így Sorolhatnánk a kapitális példányok egész sorát. Tény, hogy egy-egy nagy halat megakasztani nagy élmény. Ilyen élményben — hála az alapszervezetek jó gondoskodásának — egyre több horgász részesül.*Nem beszélve arról, hogy a horgásznak nemcsak és nem is főleg a halfogás, hanem sokkal inkább az egészséges, jó levegőn való tartózkodás a célja, és ha eközben esetleg egy-egy méretes halat Is megakasztunk, az szerencsével párosuló élménynek számít. (bokszai pontyból és márnából 35 cm-en felöli csukából 50 cm-en felüli harcsából 70 cm-en felüli süllőből, balinbúl, tavi pisztrángból és angolnából 45 cm-en felüli kecsegéből és perből 30 cm-en felüli dévérkeszegből, paducból, jászkeszégből, szivárványos pisztrángból, saiblinghól, domolykóból és sebespisztrángból 25 cm-en felöli cnmpóhól és keléből 26 cm-en felüli koncérhól 15 cm-en felüli Tudnivalók a halszaporításról (III.) Az Oraván, a Dubové feletti Gáramon és Ruínmherok Mell a Vág fn- A vizeken az alábbi hónapokban en- 1 von villantóra, továbbá élőhalra és gedélyezett a horgászat; A halak félmesterséges szaporítása során a tenyésztő a természetes körülmények között leívódó halak részére fészkeket helyez ki, majd az ikra védelméről gondoskodik. ' A félmesterséges süllóívatásnál fészkeket helyeznek ki a természetes vizekbe. A fészkek olyan anyagból készülnek, amelyre a süllő leívik. Természetes anyagként fűzgyökereket lehet alkalmazni, de műanyag „függöny“ is lehet a fészek alapanyaga. A fészkeket kötélre kell felkötni. A kötél végén elhelyezett bóják helyett a fészeksort karókra is kifeszíthetjük. Súlynak 10 méterenként köveket kell a fészkek közé felkötni. A fészkeket a süllő tartózkodási helyére kell elhelyezni. Legjobb a kavicsos, homokos, kemény talajú meder, ahol az oxigénviszonyok megfelelőek. Lehetőség szerint olyan helyet keressünk, ahol a fészkeket legalább 1—1,5 méter víz borítja. Az ívatás akadók, tartások közelében elhelyezett fészkeken eredményesebb. A fészkeket kétnaponként célszerű megnézni. Az ívásra készülődés jelét a megtisztított fészkek mutatják. A fészkeket a megnézés alkalmával ajánlatos leöblíteni. Azt a fészket, amelyen a süllő leívott, eltávolítjuk a kötélről, és helyére másik fészket erősítünk. A fészket vesszőkosárban célszerű keltetni. A kosár megvédi a fészken levő ikrát és a kelő ivadékot is. Fontos szempont, hogy a kosár hullámveréstől mentes, megfelelő oxigéndús vízbe kerüljön kihelyezésre. A fészkeket tartalmazó kosár legyen mindig lefedve. A kelési idő a süllőnél 110 napfok, ami azt jelenti, hogy a vízhőmérséklet napi átlagértékével elosztva ezt a számot, megközelítő pontossággal megkapjuk a kelés napját. (Például, ha a víz hőmérséklete átlagosan 15 °C, akkor (110:15 = 7) a kelés körülbelül hét napot vesz igénybe.) )
