Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-06 / 31. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. angusrtue 8. A NAGY OKTOBER ESZMÉI Világot mozgató eró' Amikor hatvan évvel ezelőtt a világ egyhatodán győzött a szocialista forradalom, beteljesedett Lenin előrelátása, a tőkés világ nem is tudta teljes jelentőségében felmérni ezt a világeseményt. Az amerikai munkásosztályt képviselő haladó személyiségek, mint John Reed, a kor- és szemtanú, Albert Rhy Williams és mások személyesen győződtek meg arról az erőről, amely felszította a forradalom lángját és győzelemre vitte az elnyomottak és kizsákmányoltak millióinak törekvéseit. A korabeli tőkés sajtó jelentései amolyan időszaki lázongásnak tartották az oroszországi tömegek forradalmi megmozdulását. Aztán rá kellett döbbenniük, hogy Szovjet-Oroszország forradalmi valóság, amelyet nem lehet megmásítani, amelyet nem tudott elfojtani a beavatkozó imperialista hatalmak armádiája. Sőt, a forradalmi folyamat az intervenciós csapatokra is átterjedt; gyorsan haza kellett szállítani őket, amíg „teljesen meg nem fertőződnek“ a bolsevizmustól. A katonai kudarc után a következő lépés a gazdasági blokád volt, melylyel Szovjet-Oroszországot ki akarták éheztetni, hogy így kényszerítsék térdre. Ez sem vált be. Maguk a tőkés hatalmak jöttek rá, hogy előnyös kereskedniük halálos ellenségükkel, a világ első szocialista államával. A blokád megtörésében természetesen, nagy szerepe volt az új típusú lenini diplomáciának, amely módszereivel — azzal, hogy a tőkés hatalmak titkos diplomáciája helyett a nagy világtömegek szeme láttára, nyílt kártyákkal játszott — megnyerte a dolgozók rokonszenvét és érzelmileg a kapitalista országokban is hatalmas tömegeket állított a maga oldalára. Lenin zseniális meglátása tükröződik abban, ahogy az akkori világ nyugati világpolitikusainak a viselkedését elemezte. „Van egy erő, amely nagyobb, mint bármelyik ellenséges kormány vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása, — ez az erő: az általános világgazdasági viszonyok, amelyek kényszerűik őket, hogy a velünk való kapcsolatnak erre az útjára lépjenek“, — hangoztatta akkor, amikor Genova és Rapallo után megtört a Nyugat szovjetellenes blokádja és kereskedelmi téren közeledés történt Szovjet-Oroszországgal. A fiatal szovjet állam első gazdasági sikerei, amelyek különféleképpen ismertekké váltak a nyugati dolgozó tömegek előtt, tovább forradalmasították a munkásosztály harcát, amelynek élét nemegyszer eltompltotta a szociálreformerek aknamunkája. A Szovjetunió harca a feltörő fasizmus ellen a Népszövetségben és más oeinzetközi fórumokon további szakaszt jelentett a szovjetország külső kapcsolatainak fejlődésében. A sorsdöntő 1938-ban, majd a második világháború éveiben Is, amikor a Szovjetunió magára vállalta az áldozatok döntő terhét, bebizonyosodott, hogy az osztályszempontból, mély elvszerüséggel kiinduló lenini békepolitika nem hatáskeltő propaganda, hanem a szocializmus eszméi, elsősorban a igazságos világbéke megvalósításának fontos és hatásos eszköze. A nyugati hatalmak, Anglia, Franciaország kiszolgáltatták egykori szövetségeseiket, elsőként a beneši Csehszlovákiát a hitleri fasizmusnak. A Szovjetunió viszont betartotta szavát és teljesített^ szövetségesi kötelzettségeit. A szovjet példa forradalmasított. Ezért természetes volt, hogy a háború után új életért, igazságosabb társadalmi rendszerért szálltak síkra a felszabadult európai országok népei, míg odáig jutottak, hogy a szocializmus útjára léptek. Mindez a nyugati kormányok és propaganda hidegháborúja és örökös cselszövései ellenére történt. A hidegháború nemcsak az „idegek háborúját“ jelentette. Az imperializmus a tűzzel játszott és olykor a „forró háborút“ is megkockáztatta volna ködbe veszett reményei miatt. Az a tény pedig, hogy a Szovjetunió is kifejlesztette a maga hidrogénfegyverét azt jelentette, hogy a tőkés világ minden fölényét elvesztette a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szemben. A katonai fenyegetések és próbálkozások kudarca, a hidegháború és a gazdasági zsarolás felsült módszerei után manapság, hat évtizeddel az első szocialista forradalom után, a kapitalizmus arra a megállapításra jutott, hogy csak egy módon próbálhat ártani a növekvő jelentőségű és tekintélyű szocialista világnak. Ideológiát aknamunkával, hazugság-kampányokkal, politikai erózióval, belső bomlasztással. „Tudományos intézményeket“ létesített és fejlesztett ki erre a célra. Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójává tette Zbygniew Brzezinskit, az antikommunista boszorkánykonyha „főszakácsát“. Ezek az imperialista propaganda szolgálata ban álló intézmények mindent és mindenkit felhasználnak, hogy ártsanak a szocialista világnak, az ideológiai disszidenseket csakúgy, mint egyes nyugati testvérpártok olyan személyiségeit, akik esetleg hajlaná nak valamilyen kompromisszumra a burzsoá rendszerek vezetőivel (Carrillo). Javíthatatlanok! A történelmi tanulságot máig sem vonták le. Nem értik meg, hogy a Nagy Október objektív történelmi folyamat törvényszerű eredménye volt, s e folyamatnak ellenszegülni dőreség. A katonai intervenció végeredményben aláásta az imperialista hadserg harci szellemét, a gazdasági blokád elindítóinak saját érdekei ellen fordult, minden további imperialista fondorlat bumeráng, mely törvényszerűen visszaüt. Ezt kellene tudatosítania az imperialista világnak most, a Nagy Október jubileumi évében. A szocializmus eszméinek terjedését neutronbombával sem lehet megállítani. A béké és felvirágzás világa mind vonzóbb lesz a munkanélküliség, az erőszak ős a szociális elsikkadás világánál... —in— Eredményesen teljesítjük a CSKP XV. kongresszusának határozatait Népgazdaságunk fejlődése és a tervfeladatok teljesítése 1977 első felében Hirosimától a neutronbombáig Hirosima és Nagaszaki neve 1945. augusztus 6-a óta a tömeghalál jelképe lett. A rémület városa. Egy nemzedék nőtt fel azóta, hogy az Enola Gay kibocsátotta halálos terhét. Az áldozatok száma a százezres nagyságrendet is elérte. A gyilkos sugárzás azonban tovább pusztított, még a háború utáni nemzedéket is sújtotta. Az amerikai imperializmus szörnyű gaztettét nem lehet elfelejteni. Hirosimában nemcsak egyszerű háborús pusztítás történt, hanem bizonyított tény, hogy az amerikai ismperialisták klsérletKtnyulaknak tekintették a két sűrűn lakott,város tömegeit új fegyverük kipróbálására. Az atomfegyver titka rövidesen megoldódott, sót 1952-ben már a hidrogénfegyver Is megszűnt az amerikaiak monopóliuma lenni. Az imperializmus azonban folytatta a hajszát olyan szuperhatásos fegyver birtoklásáért, amellyel biztosítani tudná világuralmát. A világ békeszerető népei a Szovjetunió és a szocialista országok vezetésével több mint két évtizede harcolnak a tömegpusztító fegyverek betiltásáért és megsemmisítéséért. Több részleges határozat is született e kérdésben az ENSZ fórumán. Legutóbb a környezet hadászati célú felhasználásának megtiltására vonatkozó döntést fogadtak el. S most, amikor a világ a második SALT-megállapodás megszüntetését várja, az amerikai elnök az általános és teljes leszereléshez vezető további járható utak keresése előtt újabb csodafegyverként előáll a neutronbombával, melynek előállítását a kongresszussal megszavaztatta. Ez újabb millíárdokat von el a szociális kiadások rovására s fokozza a háborús veszélyt. Az imperializmus hű önmagához, amikor cinikusan hangoztatja ég kérkedik vele, hogy a neutronbomba csak az embert öli meg, az anyagi javakban nem tesz kárt. Joggal emelik fel ellene szavukat a világ haladó emberei, tudósok, közéleti személyiségek, politikusok. Egon Bahr, a nyugatnémet szociáldemokra:ák pártjának ügyvezetője maró gúnyiyal, találóan tette fel a kérdést Washingtonnak: „Ez volna a humanizmus tetőfoka?" Erre várnak választ a földkerekség lakosságának millió, akiket Hirosima űrök mementója éberségre és harci kiíllásra mozgósít a fegyverek tökéletesítése és fenyegető uralma ellen. Ma már az egész emberiség jövője forog kockán. L. L. A népgazdaság fejlődése az idei első félévben azt bizonyltja, hogy bonyolult és igényes gazdasági feltételek közepette is fokozatosan sikerül elérni a CSKP XV. kongresszusán kitűzött legfontosabb gazdaságpolitikai célokat. A tervteljesltés terén elért kedvező eredmények megmutatják a szüntelen igyekezetei és figyelmet, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja és a csehszlovák kormány a gazdasági kérdéseknek szentel. A népgazdasági források képzése tovább fokozódott. A tavalyi év azonos időszakához képest az ipari termelés 5,6 százalékkal, az építőipari vállalatok által végzett építőipari munkák terjedelme 5,9 százalékkal növekedett, sikerült némileg túlteljesíteni az Ipari és az építőipari termelés növelésének tervezett ütemét és elérni az állattenyésztési termékek felvásárlásának legfontosabb céljait. A termelést költségek csökkentek, nem sikerült azonban elérni a gazdaságosság növelésének kitűzött céljait a nyersanyagok, az anyagok és az állóeszközök jobb felhasználásával. A mezőgazdasági termelésben a tavalyi kedvezőtlen időjárási viszonyok következményeit fokozatosan sikerült kiküszöbölni, a gabonabehozatal lényeges növelése mellett. Az állattenyésztésben a takarmányok jobb felhasználásával az első félévben sikerült növelni az állatállományt és a haszonállatok hasznosságát. Sikeresen elvégezték a tavaszi mezőgazdasági munkákat és a takarmánynövények begyűjtését. A mezőgazdaság feladatai — tekintettel a tavalyi gyengébb termésre — az idén nagyon igényesek. Kedvező a növénytermesztés fejlődése. A vetésterület szerkezete fokozatosan javul az alapvető élelmiszerekből való önellátás megteremtésének és az állattenyésztés hatékony fejlesztése szempontjából szükséges takarmányszerkezet követelményeivel összhangban. A gabonanemüek vetésterülete az idén 2 732 000 hektárt tett ki, s csaknem 9000 hektárral volt több mint tavaly. Az állami terv teljesítéséhez „A Szovjetunió új Alkotmányának (ó jellemzője a szocialista demokrácia fejlesztése és elmélyítése.“ Így Jellemezte az új alkotmányt L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Az új alkotmány kidolgozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kezdeményezte és javaslata alapján hagyta jóvá, illetve nevezte ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1964-ben azt a kilencvenhat tagú bizottságot, amely L. I. Brezsnyev vezetésével az alkotmánytervezet előkészítésével foglalkozott. Mivel magyarázható, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja ilyen nagy jelentőséget tulajdonít az új alkotmánynak és a szocialista demokrácia fejlesztésének? Elsősorban is azzal, hogy az SZKP mint uralkodó párt olyan új társadalom felépítését tűzte ki célul, amely az elmélyült társadalmi önkormányzatra és a legteljesebb demokráciára épül. Amikor azt hangsúlyozzuk, hogy az államot és a társadalmat a kommunista párt irányítja, ezt nem szabad úgy értelmezni, mintha a gyakorlati államügyeket, amelyek a törvények értelmében az illetékes szovjetek hatáskörébe tartoznak, a párt intézi. Hangsúlyozom, hogy az SZKP hatáskörébe nem tartozik a törvények jóváhagyása, sem pedig azok hatálytalanítása. Ez a szovjetek feladata. Az SZKP vezető szerepe főleg a politikai megoldások formáinak kidolgozásában nyilvánul meg, majd a politikai megoldásokat, mint javaslatokat az állami szervek elé terjeszti vagy fontos politikai és szociális problémákat, mint például a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseit, nyilvános vitára bocséjtja. Milyen formában, milyen módon fejleszti az SZKP a szocialista demokráciát? Általában kétféle módszert alkalmaz. Az egyik módszer: a párt javasolja új demokratikus törvények elfogadását. Például a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az utóbbi évek folyamán a párt javaslata alapján egész sor olyan törvényerejű rendelkezést hagyott jóvá, amely a helyi hatalmi szervek, a városi és a falusi szovjetek hatás- és jogkörét növeli. Olyan funkciók átadására került sor, amelyeket azelőtt a felsőbb szervek gyakoroltak. Az SZKP Központi Bizottsága — a ságra hozzák és általában nagy visszhangot keltenek. Például 1971. december 21-én az SZKP KB feladatul adta a cserepoveci vasöntöde pártszervezeteinek, hogy terjesszenek elő jelentést az üzemi demokrácia fejlesztéséről. A központi bizottság határozatban javasolta az említett pártszervezeteknek, hogy jobban aktivizálják a dolgozókat a termelés irányításában, minden eszközzel lámogassák a dolgozók kezdeményező készségét s • óéiból növeljék a munkásgyúlések tekintélyét is. A párt és a demokrácia jelenlegi ötéves tervjavaslat előterjesztésével egyidőben — olyan javaslatot terjesztett а XXV. kongresszus elé, amely a helyi szovjetek, a kerületi, területi és körzeti szovjetek jogkörének növelésére irányul. Az említett hatalmi szervek újabb megbízatásainak konkrét javaslatán jelenleg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a Szovjetunió kormányának közös bizottsága dolgozik. A másik módszer: az egyes pártszervezetek működésével kapcsolatos kérdések megvitatásával függ össze. Bár ezek általában konkrét kérdések, de tartalmi szempontból alapvető jelentőségűek az egész társadalmi élet demokratizálódására. Ezeket — miután a párt központi szervei megtárgyalták — a pártsajtúban nyilvános-Milyen hatással volt az említett határozat az uráli munkásokra, a szibériai építőkre és a távol-keleti tengerészekre? Rendkívül nagy visszhangot váltott ki, mégpedig azért, mert a nép kormányénak ala'pelvét tükrözte: szó sem lehet demokráciáról akkor, ha az nem terjed ki arra a területre, ahol az ember dolgozik. A párt gondoskodik a szocialista demokrácia fejlesztéséről. Ezért különös figyelmet szentel a közvélemény formálásának, főleg a pozitív eszmecsere, valamint a kritika és önkritika fejlesztésének. E tekintetben nagy érdeklődést váltott ki az SZKP KB 1975 elején hozott határozata, amely a tambovszkí terület pártszervezeteinek a kritikához és az önkritikához való viszonyával foglalkozott. Ehhez a határozathoz hozzájárultak főleg azok a figyelmeztetések, amelyek azt bizonygatták, hogy a területi pártbizottság felületesen értékeli saját munkáját, hivalkodik eredményeivel és élesen reagál minden bírálatra. Az SZKP KB határozata feladatul adta az említett területi pártbizottságnak, valamint a járási pártbizottságoknak, hogy energikusan lépjenek fel a bírálat elnyomóival szemben, hozzák helyre a hibákat és büntessék meg, esetleg mentsék fel a funkciójukból azokat, akik helytelenül reagállak a bírálatra, akik a jogos bírálatot tekintélyük eláásására való törekvésnek nyilvánították, akik az önimádatot a társadalmi érdekek fölé helyezték. Természetes, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a bírálat és önbírálat fejlesztése közben, nyíltan elismeri a saját hibáit is. Ezért növekszik szüntelenül tekintélye a lakosság körében, s ezért tudja a bírálatot és az önblrálatot fejleszteni a szovjet társadalom életében. Végül néhány szét az új alkotmány tervezetéről, amely az SZKP KB kezdeményezésére és aktív közreműködésével készült el. Kidolgozása azt a célt követte, amit a párt központi szervei által ezelőtt előterjesztett öszszes törvényjavaslatok és határozatok. Ezt a célt L. I. Brezsnyev a szovjet és a francia televízió nézőihez május 29-én elhangzott beszédében így fogalmazta meg: „A Szovjetunió új Alkotmánya politikai-jogi alapját képezi a demokrácia további tökéletesítésének a fejlett szocialista társadalomban.“ VALERIJ TELEGIN CÜTI — APN még további 38 özei- hektárral kell több gabonát vetni. Hüvelyeseket az idén 97 ezer hektáron, a tervezett földterület 95,1 százalékán vetettek. A burgonyaföldek összterülete 237 ezer hektár, az állami tervben előirányzott 250 ezer hektárral szemben. Cukorrépát 216 ezer hektáron vetettek, az előirányzottnál 4000 hektárral kisebb területen. Szemes kukoricával 203 ezer hektárt vetettek be, 6,8 százalékkal többet a tervezett területnél. Repcét 73 ezer hektáron vetettek, 9 százalékkal nagyobb területen a tervezettnél. A takarmánynövények vetésterülete a tervvel összhangban 1 millió 386 ezer hektárra csökkent. Az idei első félévben a tehenenként! átlagos napi tejmennyiség 7,94 liter volt és a tavalyi év azonos időszakához képest 0,31 század literrel növekedett. A szarvasmarhák átlagos napi súlygyarapodása az idei első félévben a mezőgazdaság szocialista szektorában 0,76 kg volt, (a tavalyi év azonos időszakában 0,74 kilogramm), a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása pedig 0,55 kilogramm (tavaly 0,53 kg). A múlt év azonos időszakához viszonyítva 35 ezerrel több borjút és 436 ezerrel több malacot neveltek. A tejtermelés egy év leforgása alatt 2,8 százalékkal, a tojástermelés 1,6 százalékkal nőtt. Az állattenyésztési termékek felvásárlása terén a tavalyi azonos Időszakhoz képest az idei első félévben a vágóállatok felvásárlása 13 ezer tonnával, a vágóbaromfié 15 ezer tonnával, a tejé 98 millió literrel, a tojásé pedig 13 millió darabbal növekedett. A közszükségleti Ipar temelése 4 százalékkal nőtt. Nagyobb mértékben növekedett a termelés a fafeldolgozó iparban [6,5 százalékkal), a cipő- és bőriparban —4,1 százalékkal), valamint az üveg-, porcelán- és kerámiaiparban (4,5 százalékkal). Viszonylag lassabban nőtt a termelés a textiliparban (2,5 százalékkal) és a ruhaiparban (3,2 százalékkal). Az élelmiszeripar 5,7 százalékkal növelte termelését, amit kedvezően befolyásol a mezőgazdasági termékek felvásárlást tervének teljesítése. Főként a tej- és a húsipar, valamint az étolaj- és a zsiradékgyártás fejlődött gyors ütemben. Az ipari üzemek az 1977. január 1- től érvényes nagykereskedelmi árakban számítva az Idei első félévben 4,4 százalékkal több terméket és árut adtak a piacra, mint a múlt év azonos időszakában. Főként az exportszállítmányok terjedelme növekedett, mégpedik 8,1 százalékkal, a hazai piacra irányuló szállítmányok terjedelme 2,3 százalékkal nőtt. A beruházások számára gyártott gépek és berendezések mennyisége a tervvel összhangban nagyjából a tavalyi azonos időszak szintjén maradt. A népgazdaság fejlődése lehetővé tette, hogy tovább fokozzuk a lakosság szükségleteinek kielégítését. 1976 azonos időszakéhoz képest a lakosság pénzjövedelme 4,8 százalékkal, az átlagkereset 3,2 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom pedig 3,5 százalékkal nőtt. A hazai piac áruellátása jó volt, de továbbra is kielégítetlenek maradtak a lakosság igényei a termékek választékával, minőségével, műszaki színvonalával és dlvatosságával kapcsolatban. Az elmúlt Időszakban foganatosított szociálpolitikai intézkedések kedvezően befolyásolták a népesség alakulását: 1977. március 28-án hazánk lakosságának száma elérte a 15 milliót.
