Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-30 / 30. szám

1977. jflllns 30. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Q A SZSZK kormányának 1970-ben kelt 418. számú határozata előírja a szövetkezetek vezetőinek kötelessé­geit, valamint azt, hogy a hnb-vel együttműködve újabb munkalehetősé­geket biztosítsanak a nők részére, és saját vagy társított anyagi eszközök fölhasználásával újabb bölcsődéket, óvodákat, üzemi étkezdéket és más hasonló létesítményeket építsenek. A jóváhagyott és törvényes intézke­dések végrehajtása sok helyütt aka­dozik, nem tartják be az előírásokat, vagy csak lassan hozzák létre a tör­vényes rendelkezések betartásának anyagi-műszaki feltételeit. Ezért sze­retnénk újra hangsúlyozni, hogy a dolgozó nőkről való sokrétű gondos­kodás egész problémakörét apróléko­san kell kidolgozni és megvalósítani a gyakorlatban. FALUN £LNI Sokat emlegetjük a falusi ember gyors ütemű anyagi gyarapodását, a gombaként szaparodó új házakat, a pompás lakberendezéseket, a személy­­kocsikat, a házak tévéantennáit. Ar­ról azonban gyakran megfeledkezünk, hogy mindezen javak mögött mennyi szabad időben végzett munka rejlik. Hogy a falusi ember ezért az anyagi jólétért keményen megdolgozik. Л nők éppúgy, mint a férfiak. Igaz, tár­sadalmunk már eddig is sokat tett a nők munkakörülményeinek javítása érdekében, de hát az igények, a kö­vetelmények nőnek. A mai nő munka­idejének letelte után szabad időt sze­retne; olyan szabad időt, amit gyer­mekeinek, egyéni kedvteléseinek szen­telhetne! Ezt csak abban az esetben tudná megvalósítani, ha a „második műszakot“, a bevásárlást, mosást, ta­karítást, főzést stb. gyorsan el tudná végezni; ha a házimunkában segítene a férje, gyermeke; ha az üzletekben nem kellene külön-külön mindenért sorbaállnia; ha korszerű háztartási gépekkel végezhetné a házimunkákat, s mindenkor rendelkezésére állna a mosoda, a tisztitó, az étkezde és egyéb szolgáltató létesítmény. Nos. e téren vannak még hiányosságok! De hát mit is jelent falun élni? Örökös munkát? Azt is. Elsősorban az idősebbek és a családos fiatalok számára. De mást is. amit így fogal­maznék meg: családközösség. S ez mindenekelőtt egymásra utaltságot, kölcsönös segítséget, sok más — hi­vatalos és nem hivatalos — kapcso­latot, baráti támogatást jelent. A LEGNAGYOBB FALU TVfdeSovce fTardoskeddy/' Eddig Javítsuk csupán hallomásból ismertem ezt a községet, pedig hazánk egyik legna­gyobb faluja. Hatezer lakosa és hat­vanhét utcája van. A portalanított ut­cák két oldalán csinos, összkomfortos családi házak, pompázó virágoskertek. A házak többségében gázvezeték. Az idén további ötkilométeren fekte­tik le a gázvezetéket; a munka har­minc százalékát a lakosság végzi. Szí­vesen dolgoznak az emberek. Tardoskeddnek vannak olyan utcái is (kb. tíz kilométer), amelyek csa­padékmentes, napsütéses időben szá­razuk, de ha esik az eső ...! Vannak neonfénnyel megvilágított utcái, de az új utcákban (már ötödik éve) a villany csak házról házra van vezet­ve. E probléma megoldása érdekében többször fordultak a Nové Zámky-i (érsnkújvári) járás illetékeseihez, de ez ideig semmi sem történt, holott az ilyen állapot nemcsak bdsszantó, ha­nem veszélyes is. Az itt élő nők hatvanöt százaléka munkaviszonyban van. Körülbelül százhatvanan a földművesszövetkezet­ben, a többiek a fodrász-, borbély- és asztalosműhelyekben, valamint üzle­tekben, óvodákban, iskolákban, a fed­­nótában. A nők zöme, mivel a lakos­sághoz viszonyítva kevés munkalehe­tőségük van, a szomszédos Nové Zám­ky ipari üzemeibe (Tesla, Elektrosvit stb.) jár dolgozni, vagy a Salai (sely­­lyei) Duslóba. Vannak nők, akik apró gyermekük — bölcsődei és óvodai férőhelyhiány miatt — egyelőre nem dolgozhatnak. A hnb és az efsz között jő az együttműködés. A hnb évente egymillióhatszázezer koronát fordít különböző épületek, berendezések létrehozására. A társadalmi munkából pedig a közösség bőven kiveszi a ré­szét. A falu lakói nem sajnálják föl­áldozni szabad szombatjaikat, esetleg vasárnapjaikat azért, hogy legven be­vásárló központjuk és mindenük, ami­re szükségük van. Például igen nagy szükség lenne még egy óvodára, hogy minden szülő, aki erre igényt tart, el­helyezhesse gyermekét. Igaz, ez év augusztusában a szövetkezettel és a falu lakóival közösen elkezdik a száz­húsz férőhelyes óvoda építését, csak az a kérdés, hogy mikor lesz átadva! Most épül a helyi szolgáltatások új székháza, amit ebben az évben adnak át rendeltetésének. Itt kap helyet a tisztító, a cipő- és tévéjavító, a fod­rász- ás borbélymuhely, meg a varró­a szolgáltatásokat da. A régi épületben a nyugdíjasok klubja kap helyet. Van a falunak cukrászdája is, amit naponta déli tizenkettőtől este fálhé­­tig tartanak nyitva. Aki megkívánja az édességet, naponta elfogyaszthat egy-két szelet süteményt. Legnagyobb a forgalom szombaton és vasárnap, valamint lakodalmakkor. Szóljunk pár szót az étkeztetésről is. Különösen a férfiak kényesek a gyom­­roukra, igénylik a frissen főtt ételt. De mivel a feleség is dolgozik és egyszerre, mondjuk négy órakor ér­nek haza a munkából, bizonyára egy házban sincs firssen főtt étel, csak az előző napi. Tudnivaló, hogy délután ötkor-hatkor az emberek már nem ebédelnek, csak vacsoráznak. Viszont az orvosok szerint ebédre a főtt étel nélkülözhetetlen. Ebből sok civako­­dás származik a házastársak között. Nos, a tardoskeddiek úgy igyekez­nek megoldani ezt a problémát, úgy próbálkoznak könnyíteni az asszo­nyok helyzetén, hogy a szövetkezeti dolgozók a szövetkezet éttermében ebédelnek: hat koronáért. A többiek, a magányosok, nyugdíjasok stb. pedig a jednota étkezdéjében. A jednota na­ponta százhúsz személy részére ké­szít ebédet. Egy porció ára 8,50—10 korona között mozog. Bogyó Géza hnb elnök véleménye szerint jól főz­nek ezen a konyhán. Persze az egyé­ni ízlésekhez nehéz alkalmazkodni. A bevásárló központban, a húsbolt­ban elég jó az ellátás — legalábbis eddig kevés vont a panasz — mondja Bogyó elvtárs. — Szerencsés helyzet­ben vagyunk, mert van pékségünk, ahol jó kenyeret sütnek, és az friss állapotban kerül a dolgozók asztalá­ra. Hogy tovább javítsunk a szolgál­tatások egész hálózatán, szeretnénk létrehozni egy újabb éttermet. A falu asszonyai teljes odaadással támogat­ják igyekezetünket. A közérdekű munka szervezésében nagv érdeme van Bogyó Gézának és Király Ernő­nek. Az első félévben 870 ezer 100 órát dolgoztak le a falu lakói társa­dalmi munkában, hogy szebbé, jobbá tegyék azt a környezetet, ahol élnek. Pénzben nem lehet kifejezni azt az értéket, amit a tardoskeddi nép alko­tott. AZ ELHAGYOTT FALU Zemné (Szíraő) vagy harminc kilo­méterrel távolabb terül el Tvrdoíov­cétől. A hnb kezdeményezéséről, mun­kaszervezéséről nehéz lenne azt állí­tani, hogy a bevezetőben említett ha­tározatok létrejötte óta valamit is tet­tek volna. De azt sem merném állí­tani, hogy nem szorgalmas emberek lakják ezt a falut. Éppen olyan kö­zösségben élnek, mint a tardosked­diek. Erényük, hogy szeretik faluju­kat, hűek hozzá, nehezen és csak ke­vesen hagyják el. Itt építkeznek, itt telepednek meg a fiatalok is. Ebben nagy segítséget nyújt az efsz. De la­kói még jobban szeretnék ezt a falut, ha mindent megtalálnának benne, amire szükségük van. Dolgoznának is az emberek társadalmi munkában, építenének bölcsődét, óvodát, napközi otthon, csak lenne kezdeményezés. Sajnos, a hnb volt alkalmazottai vaj­mi keveset törődtek a falu fejleszté­sével. Ezért is került sor a leváltá­sukra. A falu asszonyai a javulást az új vezetőségtől várják. — Amink van, az is végtelenül ké­nyelmetlen — mondja Back elvtárs hnb titkár. — Nincs a faluban bevá­sárló központ, bölcsőde, óvoda, nap­közi otthon, étterem. Ellenben van két fűszer- és mészárszék üzlet, ott viszont nincs hűtőszekrény vagy hű­tőpult, így az áru tárolása problémá­ba ütközik. A tejet a cukrászdában mérik, ahol nincs vízvezeték, s dél­utánra a tej már savanyú. Mondanom sem kell, hogy az asszonyok mennyit bosszankodnak az sorbaállás miatt. Nagy problémát okos as iskolás gyermekek étkeztetése. Háromszázöt­ven diák jár ide iskolába. A szülők nagyon — és joggal — hiányolják a napközi otthont, s az éttermet. Főleg azoknak az anyáknak nehéz a sorsuk, akiknek nincs kéznél a „nagymama“, s akik távolabbra járnak dolgozni és csak este térnek haza. Sorolhatnám tovább az elhanyagolt, gyors megoldásra váró problémákat, de nem látom értelmét. Annyi biztos, hogy a hnb és az efsz vezetőinek, va­lamint a tömegszervezeteknek össze kell fogniuk, szorosan együtt kell mű­ködniük, hogy a legégetőbb problé­mákat minél előbb megoldják. Ebben a választási programban szép terv­célok szerepelnek. Már a jövő év fo­lyamán át szeretnék adni rendelteté­sének az üzemi étkezdét, ahol az arra legjobban rászorulók gyermekei és a felnőttek is ebédelhetnének. Bővítik az óvodát, rövidesen átalakítják a húsboltot és a fűszerüzletet. Egyszó­val rengeteg a tennivaló. — Szépek ezek a tervek, most1 már van is némi kezdeményezés, de amit az előzőek elrontottak, azt egy év alatt nem lehet helyrehozni — mond­ja Back elvtárs. — Ezért is féltem vállalni a titkári szerepet. De most már ha elvállaltuk, mindent megpró­bálunk, mindent megteszünk az adott ügy érdekében. A szép elképzelések, elismerést ér­demlő célkitűzések valóraváltása sok­oldalú kezdeményezést, határtalan lelkesedést kíván, valamint azt, hogy a község lakói — korábbi ígéretükhöz híven — maguk is részt vállaljanak a feladatokból. NAGY TERÉZ CÉL: a veszteségmentes begyűjtés Szlovákiában a Mezőgazdasági Ellátó és Terményfelvásárló Vállalat1 ve­zérigazgatóságának irányítása alá tartozó felvásárló üzemek az idei termésű szemesekből (a kukoricán kívül) 950 ezer tonnát vásárolnak fel az állami alapba. Ez a mennyiség 40 ezer tonnával több mint az elmúlt évben. A közélelmezés szempontjából figyelemre méltó, hogy idén a termelők 2260 tonna étkezési habot és 1840 tonna mákot is adnak a központi alapba. Ezekből a múlt évben — hazai termésből — nagyon kevés került felvásár­lásra. A felvásárló szervezet a takarmányalapha több mint 1 millió 500 ezer tonna szameiterményt és 100 ezer tonne szárított (darált és préselt) téri­mé* takarmányt is felvásárol. Az idei termésnek több mint 78 százalékát veszik át a mezőgazdaságtól. Az ésszerű táplálkozásért Május huszonnegyedikén hazánkban is megünnepeltük a „nemzetközi tej­­napot . Eddig ez a nap még nem ke­rült bele a naptárakba, mégis az ész­szerű táplálkozásban való jelentősé­gével és küldetésével előkelő helyre került. Szerte a világon 1957 óta ün­nepük a „nemzetközi tejnapot“. Ha­zánkban első ízben 1968-ban ünnepel­tük meg ezt a napot. Az idén a Prágai és a Bratislavai Tejipari Tröszt vezérigazgatóságai rendezésében értekezletekre, előadá­sokra és beszélgetésekre került sor, melyeken elsősorban a tejnek az em­beriség ésszerű táplálkozásában betöl­tött szerepével ét jelentőségével fog­lalkoztunk. Néhány kiválasztott üzlet­­helyiségben tejipari termék-kiállítást rendeztünk, néhány vendéglátó üzem­ben pedig tejkülönlegességeket szol­gáltunk fel, ezzel Is népszerűsítve a tej jelentőségét. A tej- és tejtermékek fogyasztásának népszerűsítése azon­ban — elsősorban a fiatalság köré­ben — nemcsak a gyártó üzem „pro­pagálását“ Jelenti, hanem egyben sa­játságos szolgáltatás a lakosság szá­mára, mint ahogy azt a CSKP XV. kongresszusának határozatai is tar­talmazzák. Itt elsősorban a lakosság ésszerű táplálkozásának minőségi ja­vulására kell gondolni. Hazánkban az egészségügyi szem­pontból ajánlott 250 kilogrammos évi tej- és tejtermék-fogyasztással szem­ben egy lakosra számítva csak 210 kilogramm jut. A tejnek az ésszerű táplálkozás szempontjából óriási je­lentősége van, mert tartalmazza az alapvető és nélkülözhetetlen építő- és védőanyagokat, tovéhhá fehérjét, zsi­radékot. ásványi anyagokat és vitami­nokat. A tej jelentőségét az is növeli, hogy az életkorra való tekintet nélkül bármikor fogyasztható. Szocialista társadalmunk különösen nagy igényeket támaszt a tej termelé­sével és fogyasztásával szemben, hi­szen az élelmezés egyik legalapve­tőbb és legfontosabb tápláléka. Éppen ezért nagv figyelmet fordítunk a szo­cialista mezőgazdasági komplexum továbbfejlesztésére. Röviden Ismertet­ném a tejipar fejlődését. A felszabadulás előtt Szlovákiában a tejipar lassan fejlődött. Lényeges változásra csak a Februári Győzelem után került sor, amikor is minden ha­talom a dolgozó nép kezébe került. A tejipar fokozatosan megbirkózott a problémákkal, nehézségekkel, s min­dent elkövetett a kisipari termelés mi­nél előbbi összpontosítása és korsze­rűsítése, vagyis a nagyüzemi terme­lési módszerek bevezetése érdekében. Ez azonban hosszantartó folyamat volt. Szlovákiában a feldolgozó kapacitá­sok növekedését az alábbi tények is igazolják: Míg 1948-ban csak 89 mil­lió liter tejet vásároltunk fel, addig tavaly már 1 milliárd 189 millió 349 ezer litertl A feldolgozó kapacitások jelentősebb növekedésére azonban csak a hetvenes évek elején került sor. Míg a harmadik ötéves tervidő­szakban 173 millió 600 ezer koronát fordítottunk a tejipar korszerűsítésére és kiépítésére, addig a negyedik öt­éves tervidőszakban 439 millió 8(10 ezer, az ötödikben pedig már 840 mil­lió 100 ezer koronát! E számok is hűen tükrözik a feldolgozó kapacitá­sok növekédését. A Jelenlegi ötéves tervidőszakban tovább folytatódik a Szlovákiai Tej­ipar termelési és gazdasági egységei­nek korszerűsítése, kiépítése. Többek között a következő városokban került sor feldolgozó kapacitások üzem­be helyezésére: Lučenec (Losonc), Rožňava (Rozsnyó), Levice (Léva), Bratislava, Spišská Nová Ves, Barde­jov, Martin, Sered', Nové Mesto nad Váhom, Brezno, Košice (Kassa), Kež­marok, Liptovský Mikuláš és Senica. A beruházások az ötödik ötéves terv­időszakhoz viszonyítva 74,9 százalék­kal növekednek, ami lehetőséget ad a tejfeldolgozó kapacitások 46,4 szá­zalékos növekedésére. Mindemellett tovább folytatódik a meglévő kapaci­tások korszerűsítése, felú|ftása. A feldolgozó kapacitások növekedé­sével egyidőben kiszélesítjük a tejter­mékek választékát, s mindent megte­szünk a termékek minőségének és el­tarthatóságának szüntelen javítása, fokozása érdekében. Míg 1948-ban fo­gyasztási tejet, vajat, egyfajta tej­színt, joghurtot és kevés sajtot gyár­tottunk. addig manapság a tejtermé­kek széles skáláját. A tejipar a ter­mékek választékának kiszélesítésével és a régebbi termékek skálájának tno­­válásával teremti meg a tej és tejter­mékek fogyasztásának fokozatos nö­velését, mint ahogy arra a CSKP XV. kongresszusán Is felhívták a figyel­met. Azt mondhatom, hogy — az egy­re növekvő szükségleteket hazai ter­melésből fedezzük — társadalmi fel­adatot szintén sikeresen oldjuk meg. A tejfeldolgozó kapacitások növelé­se és a tejermékek választékának ki­­szélesítése szakaszán — éppen úgy, mint az eddigiek folytán, a jövőben is — nagy feladat hárul a tejipar és a mezőgazdaság dolgozóira, vezetőire. Széles körben elterjedtek a szocia­lista munkaverseny formái, a szocia­lista munkabrigádok, a komplex ész­­szerűsítő brigádok, a szaratovi és a Ívovi munkamódszerek stb., melyek nagymértékben hozzájárultak a lakos­ság folyamatos tej- és tejtermékekkel való ellátásához. A tejiparban manap­ság 87 szocialista munkabrigád tevé­kenykedik 989 taggal, és további 188 kollektíva versenyez a megtisztelő cím elnyeréséért. A szocialista mun­kaversenybe a dolgozók kilencven százaléka kapcsolódott be. A NOSZF 80. évfordulója és a IX. szakszerve­zeti kongresszus tiszteletére dolgo­zóink három vállalati, harminc üzemi, huszonegy termelési, négy műhelyi, kétszázötvenhét kollektív és 1171 egyéni szocialista kötelezettségválla­lást tettek, melyek egyrészt a bruttó termelés túlszárnyalását (7 millió 200 ezer korona értékkel), másrészt az anyagköltségek csökkentését (1 mil­lió 58 ezer korona értékkel) serken­tik. A tejipar dnlgozúi büszkék munká­jukra, s tudják, hogy annak milyen nagy társadalmi jelentősége ven a lakosság folyamatos ellátása szem­pontjából. Ezért számukra a legtöbb szabad szombat és vasárnap, valamint az ünnepnapok egyaránt munkana­pok. Fegyelmezetten dolgoznak. Mivel a dolgozók hetven százalékát nők — anyák képezik, megérdemlik munká­jukért a nyilvános dicséretet, elisme­rést. Természetesen nem szabad meg­feledkezni az állattenyésztési dolgo­zók (fejők, gondozók, etetők stb.) becsületes és iidozatkész munkáiéról sem, hiszen tőlük függ a feldolgozó kapacitások nyersanyaggal való folya­matos ellátása. Dr. Szladovník József, a Szlovákiai Tejipar vezérigazgatóságának dolgozója Annak ellenére, hogy Szlovákiában — ebben az évben — 56 ezer tonna új raktárkapacitást adtak át rendeltetésének, a tárolás lehetősége mégis 240 ezer tonnával kevesebb a szükségesnél, ezért ezt a terményt Ideiglenes tárolóhelyeken, nem ritkán a szabad ég alatt ponyvával letakarva kell el­helyezni. Ez arra figyelmeztet, hogy a tárolási kapacitás nincs arányban a szüntelenül fejlődő mezőgazdasági termeléssel. Ezért módot kell találni a megtermett gabona károsodás nélküli elhelyezésére. Szlovákia három kerületében idén 281 helyen veszik át a begyűjtött ga­bonát. A felvásárlók a mezőgazdasági üzemekkel egyezményt kötöttek a termés egyenletes szállítására. Ezzel azt akarják, hogy a gabonával meg­rakott gépkocsik ne várakozzanak feleslegesen órákon át az átadásra. A gabona minősítését mintegy 200 agrolaboralóriumban 274 jól képzett labo­ráns végzi. A felvásárló központokban 94 utókezelő kapacitás áll rendelkezésre, ahol óránként több mint 2000 Ionná szemtermés tisztítására és szárítására nyí­lik lehetőség. A begyűjtésre a felvásárló szervezet jól felkészült. Azt a fel­adatot kapta, hogy lelkiísmartesen gazdálkodjon a terménnyel, gondoskod­jon veszteségmentes tároláséról. — hai — Öntözési híradó A lucerna, e kukorica és a cukorrépa vízigénye a múlt héten Szlovákia öntözhető vidékein 25—35 mm között mozgott, míg az utóbbi három hét­ben ez az érték 70—90 mm volt. Az említett Időben hullott természetes csapadék mennyiségét tekintve láthatjuk, hogy ez csak Rimavská Sobota (81,3 mm), Moldava nad Bodvou (73,7 mm), Dolné Plachtince (65,1 mm) és Michalovce (55,7 mm) környékén volt elegendő. Nyugat-Szlovákia az utób­bi három hétben csak harmadát-felét kapta meg a szükséges vízmennyiség­nek. A vízhiányt legjobban Ivanka pri Dunaji 18 mm csapadék az utóbbi há­rom hétben), Gabčíkovo (22 mm), Králové pri Send (20,1 mm), Jaslovské Bohunice (18,9 mm), Hurbanovo (25,3 mm), Topoľčany 26,5 mm) és Nitra (30,9 mm) környékén sínylették meg a növények. Nyugat-Szlovákiában azokat a kukoricákat, lucernákat és cukorrépákat, amelyek két-három hét óta nem voltak meglocsolva, most feltétlenül meg kell 40—50 mm vlzadaggal öntözni. A jövő héten már öntözni kell Lučenec, Dolné Plachtince és Košice körzetében is. A kukorica öntözése különösen fontos, mert egyes tapasztalatok szerint a kalászosodáskor kihagyott ön­tözés 30 százalékos hozamcsökkenéssel Jár. A közteseket és a nyári takar­mányokat 20—30 mm-es adagokkal locsoljuk. Hasonlóképpen öntözzük a zöldségnövényeket Is. Ing. Oto Brežný, CSc. Körzet Csapadék mm-ben Vízszükséglet mm-ben július 11—17 között az utóbb! három hét folyamán lucerna cukor­répa kukorica Ivanka pri Dunaji 3.9 18,0 31 35 35 Gabčíkovo 9.9 22,0 27 29 30 Králové prl Send 2.6 20,1 34 35 35 Žlharec 8,9 38,4 27 33 33 Hurbanovo 4,5 25,3 29 35’ 35 Nitra 10,3 30,9 23 27 27 Lučenec 3,4 52,3 28 29 30 Rimavská Sobota 1,8 81,3 22 23 24 Košice 15,2 43,2 25 26 27 Michalovce 25,7 55,7 23 25 25

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom