Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-30 / 30. szám

SZABAD FOtOMÜVES 1977 tinin« Ж. ff * * » Jm E Noi iEszel* Figyel AéEje I 1. A költésrolhadái 6« a raéhvész által fertőzött területek kirlzegálAae. Felhívjuk a mŕhészszervezetek szakembereinek figyelmét, hogy azokban S körzetekben, ahol költésrothadás vagy méhvész-fertözés veszélye fenye­get, működjenek együtt az állategészségügyi dolgozókkal és július végéig tegyék lehetővé a költőterek kivizsgálását. Ahol a veszélyes fertőzést meg szüntették, ott oldják fel a zárlatot. Ehhez kérjük a helyi szervezetek se­gítségét, mert a járási állategészségügyi dolgozóknak sok munkájuk van, 2. Ojabb költésrothadási gócok. A Bratislava! Állami Állategészségügyi Intézet a SZMSZ KB-а titkárságára beküldte az 1977. június elsején végzett vizsgálat újabb eredményeit, mely szerint Mankovcéban (nitrai járás) újabb költésrothadási gócot fedeztek fel. Ebből kifolyólag a következő községeket helyezték zárlat alá: Zlatno, Lnvce, 2lkava, Hosťove, Topoľčianky, Martin n/Žit., Sfažhny és Velčice. 3. Ojabb költésrothadási gócok a Rím. Sobota-i járásban. A Rím. Sobota-1 Járási Állategészségügyi Szolgálat 480/77 számú ügyira tában értesítete a SZMSZ КВ-át, hogy Studená határában költésrothadósi észleltek. Zárlat alá az alábbi községeket helyezték: Večelkov, Tachty,' Nová Bašta, Stará Bašta, Bakóháza, Dobno, Štavice, Hajnáčka és Petrovce. Jesticén semmiféle méhvándoroltatás nem engedélyezett, mert — mint egyetlen nem fertőzött község — a zárlat alá tartozó községek között fek­szik. 4. Ojabb méhvész gócok. A Rím. Sobota-í járási Állategészségügyi Szolgálat ugyancsak к 480 77 számú ügyiratában értesítette a SZMSZ КВ-át, hogy a zárlat alá helyezett területeken kívül újabb méhvész gócokat észleltek, mégpedig a Rimavská Píla-i községben. Ezért zárlat alá helyezték Tisovec és Hačava községet is. 5. A költésrothadással fertőzött területek zárlatának felmentése a fertőzés eltávolítása után. A Topofčanyi Járási Állategészségügyi Szolgálat 1977. május ЭТ-én kelt levelében értesítette a SZMSZ КВ-át, hogy amennyiben a költésrothadás veszélye megszűnt, zárlat alól felmentette Lipovník és Bojná községet. Й. Díjszabály módosítás a fertőzés kivizsgálásában, valamint elfojtásában résztvevők részére. A fertőzés kivizsgálására és elfojtására szóló díjszabály módosítást — amelyet 1975. október 23-án a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, valamint az Állami Állategészségügyi Intézet adott ki — elküldjük a méhész-szakembereknek, és azok részére is, akik az állatorvosi szolgá­lattal együttműködnek. Tesszük ezt abból a célból, hogy áldozatkész mun­kájukért megfelelő jutalmazásban részesítsék őket. Egyben felhívjuk a fi­gyelmet arra Is, hogy az elvégzendő munkáról előzetes írásbeli szerződés szükséges, mégpedig az állatorvosi szolgálattal együttműködő dolgozóval való megállapodás értelmében. Három korona jár egy-egy kivizsgált költő­­térért, valamint az útiköltség és a napidíj. Ellenkező esetben a járási állat­egészségügy a napidfjat és az útiköltséget nem téríti meg. 7. Irányelvek az 1977-es esztendőben a veszélyes méhfertözések elfojtására és a méhcsaládok áthelyezésére. A SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint az Ál­laim Állategészségügyi Intézet Irányelveit megküldtük hazánk összes helyi aiapszervezetei címére. Kérjük az alapszervezetek tagjait, hogy az utasítás­ra figyeljenek fel és tartsák be. 8. A Méhészeti Kutatóintézet 7. sz. tudományos anyaga. Ez év márciusában a Dole! és a Libčicei Méhészeti Kutatóintézet kiadta gyűjteményének 7. számát. Ebben tizenhárom olyan tudományos anyagot közölnek a Dolei és a Lip. Hrédok-i Kutatóintézet, valamint a Brnoi Mező­­gazdasági Főiskola dolgozóitól, amelyet 1976 novemberében Ružomberkon megtartott konferencián már ismertetek. Egy példány húsz korona. Meg lehet rendelni a Méhészeti Kutatóintézet (Dole, PSC 252 66 Líbčice nad Vltavou) címen. Я. Méhtenyésztés fejlesztése Szlovákiában. A központi irányelvek értelmében a törzskönyvezett méhek tenyésztését a hatodik ötéves tervidőszakban fejleszteni kell. Ezért Szlovákia méhanya­nevelőit nyilvántartjuk, hogy hazánkban elszaporltsák a krajnai méhfajtát, főleg a hegyi és a hegyaljai körzetben, valamint a sík vidékeken. A meg­termékenyített anyákat a nyilvántartót tenyésztőknek a Lip. Hrádok-i Ku­tatóintézet szállítja; kivételt képez a košičanka vonal. Ezt a Košicei Állat­egészségügyi Főiskola szállítja a tenyésztőknek. Felhívjuk az alapszervezetek tagjait, hogy azok a fiatal méhészek, akik érdeklődnek új anyák iránt, ne vásároljanak olyan nyilvántatott anyaneve­­lóktől, akik a Troiseck anyák nevelésével foglalkoznak! 10. Tiltott a méhek behozatala külföldről, valamint Cseh- ét Morva­országból. Az érvényben lévő törvény értelmében mindenkit figyelmeztetünk, hogy a méhek és anyák behozatala külföldről vagy Cseh- és Morvaországból tilos. Tesszük ezt azért, mert az illetékesek megállapították, hogy néhány felelőtlen „méhésztúrista“ idegen anyákat hozott külföldről Cseh- és Mor­vaországba, holott köztudott, hogy külföldön igen el van terjedve a Varroa jacobsoni Oudemonsa betegség. Ezért a törvény megszegése minden eset­ben büntetendő 11. Ojítók, feltalálók, népi kísérletezők értekezlete, Sürgősen szükséges, hogy az előadók, az újítók és feltalálók VII. konfe­renciájára (Agrokomplex 77) az előadás anyagaikat mielőbb küldjék meg, úgy mint ezt a körlevél 2/77 sz, első pontja leszögezte. 12. A SZMSZ szervezési-értekezési rendjének tájékoztatója. A SZMSZ szervezési-értekezési tájékoztató rendjét, amit a KB ez év ápri­lisi plenáris ülésén elfogadott — elküldjük. A szervezési értekezési rend tájékoztat a szervezési-jogi normákról, amelyek a helyi szervezetek tiszt­ségviselőire kötelezők. Kérjük a titkárokat, hogy ezt ismertessék az alap­­szervezetek tagjaival. v 13. Irányelv a SZMSZ kitüntetésének és elismerő oklevelének átadásáról. A SZMSZ KB ez év áprilisi plénumán megtárgyalta és jóváhagyta a ki­tüntetésről és az elismerő oklevél átadásáról szőlő módosított irányelvet. Erre azért került sor, mert így módunkban áll olyan személyeket is kitün­tetni, akik nem tagjai a SZMSZ-nek, de kiváló munkát végeznek a méhé­szet fejlesztésében. Kérjük az alapszervezetek vezetőit, hogy a kitüntetés javaslatait az irányelv értelmében nyújtsák be, figyelembe véve a kritériu­mokat. 14. A tagdíj módosítása, pontosítása. A 2/77. számú körlevél 14. pontjában volt egy rosszul foglamazott mon­dat. amelyben a SZMSZ helyi szervezeteit arra figyelmeztette, hogy költség­­vetésükben pótlólag hagyják jóvá a tagilletmény módosítását, amennyiben erre a taggyűlésen nem került sor. Tekintettel arra, hogy 1978-ban a tagdíjakat az állami Illetmény juttatá­sakor a taggyűléseken szedik be, nem a költségvetést, csupán az öt koro­nás tagdíjat kell jóváhagyni. Az előre befizetett tagdíj a következő évi költségvetésben lesz nyilvántartva. Juraj Ferenčík mérnök, a SZMSZ KB-nak vezető titkára. A ogusxtuíban Ajabb méhéesév ** kezdődik. Véget ér • bordául Idézzek és a méhész számára Ajabb gond. hogy méhcsaládjait kellőképpen felkésiftse az áttolelésre, a jövő ezztendó méhélloményénak biztosítá­sára A siker alapja a méhcsaládok idejekorán! lfljítása és az, hogy a méhek kellő erőlétben várják a téli időszakot és számokra megfelelő táp­lálékot biztosítsunk Augusztusi teendők A HELTES A TTEL KI, ÉS FELTtTKT.g A jó Atteleiés egyik legfontosabb feltétele a fiatal és erős anyán kívül az, hogy idejében kellő mennyiségű és helyes összetételű téli eleségrő) gondoskodjunk. Észak Szlovákiában a téli tartalékok bekészítését szeptem­ber első napjaiig. Dél-Szlovákiában szeptember 15-ig kell befejezni. Érvé nyes az az elv: inkább korábban, mint később. Tudnunk keli azt. hogy a tartalé­kok besűrítésére és befedésére arány­lag magas hőmérséklet szükséges, szeptember végén, amikorra az éjsza kai fagyok beköszüntenek. Ez rend szerint hiányzik, s ezért a méheknek többet kell „fűteni“ s így sok tarta­lékanyagot fogyasztanak. A répacukor szörp besűrítésére a méheknek az in vertáz-enzimre van szükségük, amit (estükben alakítanak ki, fehérjékből. Ezáltal a méhek szervezetében csők ken a fehérjeszint s ez csaknem olyan megterhelés, mintha utódot nevelnének. Ez életkorukat erősen csökkenti. Az ellenőrző kutatásuk kimutatták hogy az áttelelés során a legjobb és legcélszerűbb három kiló cukrot ada­golni két liter vízre. Az 1:1 aránnyal szemben ennek előnye, hogy a mé­heknek kevesebb vizet kell elpárolog­tatni s így cukrot takarítunk meg. A könnyebb kiszámítás kedvéért néhány adat arról, milyen mennyiségű cukor oldatot kapunk a három kiló cukor ós két liter víz arányának alkalmazása esetén. Például 0.5 kg cukor és 0.33 mMil Ösztön váltott* tel, majd ezt * védelmi ösztön erősebb kifejlődése követi. A fiatal, erős anyát az ilyen méhcsalád már nehezen fogadja be. Megnövekszik a rablás veszélye. Ezért szűkítsük a röpnyílást és gondosan ügyeljünk a mézmaradványok, a szét csöpögött cukorszörp, a viasz és a méhszurok | propolisz) eltávolítására, hogy magunk ne adjunk alkalmat a rablásra. Az idősebb méhészek úgy tartják, hogy nem az a hibás, akinek méhei rabolnak, hanem az, akinél a méhek rabnlnak. mivel valamit elha­nyagolt, valamiről megfeledkezett, nem csinált meg. Ha a rablást kezdeti stádiumában észleljük, ügy a röpnyílást a kaptárun egy méhre szűkítjük. A rabló méhe­ket liszttel hintjük s így megállapít­hatjuk, melyik kaptárból valók. Ezen a kaptáron is egy méhre szűkítjük a röpnyílást. Ha ez nem segít, a rab­lás tárgyát képező méhcsalád kaptárá­nak röpnyílásába sűrű dróthálóból készített csövecskét teszünk (az abla­kokra használt szúnyogháló anyaga), amely körülbelül húsz centiméter hosszú. Ezt a röpnyílásba helyezzük, és körülötte a röpnyílást betömjük (vattával stb.j. A csövecskének nem szabad a kaptárba behatolnia, és csu pán a röpnyílás vastagságában dug­hatjuk be. A rabié méhek e csövecs­kén kiröpülnek, de vissza a kaptárba már nem találnak utat. Ha e csövecske átmérője nagyobb két méh terjedelménél úgy a csövecs ke végét kb. húsz cm-re a kaptártól kissé összenyomjuk, hogy legfeljebb liter vízből 0.B5 liternyi oldatot ka­punk. egy kg cukor és 0,66 liter víz keverékéből pedig 1,29 liter cukor­oldat lesz. Általában ajánlatos a mesterséges táplálás előtt a költöterel olyan szá­mú lépkeretre csökkenteni, amit a méhek belepnek. Csökkenteni a méz­­kereteket mindig jobb, mint egy lép­­kerette! többet hagyni. így nem tör­ténik meg, hogy a méhek a tartaléko­kat a külső tépkeretekbe rakják, ame­lyeken nem telelnek és télen éhen vesznek azokon a kereteken, ame­lyekbe nem raktároztak el ősszel kel­lő mennyiségű élelmet. Leghelyesebb ha 1,5 kg méz marad a középső Iép­­keretekben és 2—3 kg a külsőkben. Ha a lépkereteket a költőtéren kí­vül kívánjuk elhelyezni, és ezek vi­rágport tartalmaznak, úgy behintjük porcukorral és hűvös helyen tároljuk. HOGYAN ELŐZZÜK MEG A RABLÁST A szaporodási ösztönt a csopnrto­bat-hét milliméter magas legyen. Este a repülés befejezése után a csövecs­két eltávolítjuk és a hazai méheket beengedjük a kaptárba. Éjszakára a méhcsaládnak átható szagot biztosí­tunk azáltal, hogy illatos anyaggal átitatott vattát dugunk be a röpnyl­­láson keresztül, amit reggel ismét el távolítunk. Ha a mi méhcsaládunk rabolt, úgy éjszakára teljesen más, átható illatot kell számára biztosí­tani. Erre hígított parfömöt, púdert, diólevelet, paradicsomszárat, sósbrir­­szeszt stb. használhatunk. Egyes méhészek azt ajánlják, hogy a rabló méhcsaládot a kirabolttal kell kicserélni, és a kiraboltat minél messzebb kell elhelyezni a méhek re­pülési átjától. Legcélszerűbb több mint négy kilométer távolságban el­helyezni és csak hosszabb idő ntán helyezni vissza, azonban más helyre. Ha idegen méhek rabolnak, úgy a ki­rabolt családot eredeti helyéről eltá­volítjuk és ide üres kaptárt helye­zünk és a röplécet befelé fordítjuk. Ezzel azonnal és egycsapásra meggá­tolhatjuk a rablást Ajánlatos az la, hogy a kirabolt méhcsalád röpdeszké­­jára füvet hintünk, vagy Ide ferdén megtámasztott téglalap alaké zseb­tükröt helyezünk. ELLENŐRZÉS A méhcsaládokat csupán kora reg­gel, vagy késő délután, a kirepülő* befejezése után vizsgáljuk át. Az el­lenőrzést gyorsan kell elvégezni, a költőtérnek csupán legszükségesebb részeit nyissuk fel. a többit pedig nedves porronggyal takarjuk le. Az ellenőrzés során feljegyezzük: a be­lepett lépek számát, a tartalékok mennyiségét, (méz és virágpor), a petékkel teli területet deciméterek­­hen, az anya állapotát és korát, vala­mint azt, amit kell még tenni. Szeptemberben már nem akad olyan sok munka a méhek körül, és a nyár­utó gyakran még elég meleg. Ezért rendbelesszük a mézpergetőt, és a szükséges egyéb kellékeket, szerszá­mokat, kijavítjuk a hibás és megron­gálódott kaptárakat. Készíthetünk olyan dobozokat, amelyekbe a szer­számokat. a méhészkellékeket vagy a tártaiéi? (épeket tartjuk. A téli tartalékba fumagilfnt is ada­golhatunk. amit az érdeklődők szá­mára legcélszerűbb ba a máhészszer­­vezet titkára egyszerre rendeli meg a járási állategészségügyi gyógyszertár­ban. Ebből egy üveg öt méhcsaládnak elegendő. Alkalmazása esetén a mé­hek tavasszal élénkebbek. közülük többen telelnek át egészségesen és így a következő évben egyharmadával nagyobb méZliozamra számíthatunk, mint a fumagilinnal nem kezelt méh­családoknál. Már elmondtuk, hogy a méhek noszóma betegségét nagyban elősegíti a kései betelelletés szeptem­ber végén, október elején, mivel ez kimeríti a méheket, s így értékes fe­hérjetartalékokat veszítenek. Nyár végén és az ősz elején néha elszaporodnak a darazsak, és komoly veszélyt jelentenek a méhész számá­ra. Behatolnak a kaptárakba. rabol­ják a mézet és ha sikerül még petét is. Megölik a felnőtt méheket. és el­fogyasztják a méhek testnedveit. Cél­szerűen úgy védekezhetünk ellenük, ha hálóval leszűkítjük a röpnyílásn­­kat és a kaptárak közelében vízzel 1:1 arányban hígított sört helyezünk el palackokban. A darazsak behatol­nak a palackokba és a hígított sörol­datba tömegesen belefulladnák. Este a palackokat szűrőn keresztül kiürít­jük. a darazsakat elégetjük és a sör­­nldatot ismételten felhasználjuk. A darazsak fészkeit elégetjük és ha ne­hezen hozzáférhető helyen vannak, úgy kloroformmal befecskendezzük. Az egerek és pockok ellen azzal védekezünk, hogy a röpdeszkákat ide­jében eltávolítjuk ás a röpnyílösokat bádogszalagakkal szűkítjük hal-hét milliméter magasságra |kb. egv ceru­za vastagságra). \ Ondrej Tóbík, mérnök A lengyel szakemberek olyan növényeket keresnek, amelyek jö nektártermelők és belőlük jó méb­­legelőket telepíthetnek. Megállapí­tották, hogy a sárkányfej e célnak kiválóan megfelel. A sárkányfe] vagy pofóka az ajakosok családjá­ba tartozó növény; fűszerként és teának használják. Lágy szárú, kék virágú, illatos. Nevét különös ala­kú sziromleveleiről kapta. Hosszú ideig virágzik. Legelőkön sok méz gyűjtéséhez és készítéséhez ele­gendő nektár termelődik, egyúttal értékes nyersanyag a növényolaj­ipar számára. Magja huszonöt szá­zalék olajat tartalmazl A kutatások során azt Is kimu­tatták, hogy minden méhcsaládnak évenként mintegy huszonhét kilo­gramm virágporra van szüksége. A méhek legszívesebben a gyü­mölcsfák. valamint a here, a repce és a hajdina virágporát gyűjtik. A méhlegelőket ezért lehetőleg olyan helyekre kell telepíteni, amelyek szomszédságában ezek a növények Is előfordulnak. A francia tudományos akadémia tagja Pierre Lavie, a Bures-sur- Yvette Kutatóintézetben hosszú ku­tatás és kísérletezés után ráismert a méhek azon tulajdonságára, me­llek révén a méhek különböző Méhlegelő „sárkányfejbóT testrészeikből antibiotikumokat termelnek. A méhek által előállí­tott gyógyszer gátolja a baktériu­mok szaporodását abban a környe­zetben, ahová éppen telepítve volt. A kitermelt antibiotikum mennyi­sége a méhek fajtájától függ. A közép-eurőpal fekete méhek keve­sebb gyógyszert tartalmaznak, mint például az olasz vagy a kaukázu­si méhek. Érdekes az a megállapí­tás, hogy a fent jelzett anyagot a méhlárvák nem tartalmazzák (leg­többet a fiatal méhek). Csak a legújabb kutatások alap ján lett kimutatva, hogy a virág­por orvosság. Nemcsak sok fehér­jét tartalmaz, hanem sok más na­gyon fontos anyagokat is. Az első helyen a vitaminok foglalnak he­lyet, ezt követően a fermentumok, illetve az enzimek következnek. A virágpor anyaga attól függ, milyen vlrágcsoportba tartozik. Például a liliom virágában hússzor több a karatén, mint a répában. Kevés méhész tudja, hogy a vi­rágpor sok P-vitamint is tartal­maz, de főként a pohánka virága. Egy gramm virágporban a P-vita­­min tartalom oly nagy, hogy tíz embert meglehet menteni az- agy­vérzéstől, szaruhártya gyulladástól, illetve vérfolyástől. A svájci Liebefeldben a virágpor szárítása három változatban volt eszközölve: — elsötétített helységben, szoba­­hőmérséklet mellett, — infravörös sugárzás mellett, — egyszerűen napon szárftva, — fagyasztással. Az összes szárítási módszer jó. kivéve a fagyasztást. J. M. H

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom