Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-31 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1977. december 31» °x Z j! sz i? sz Ш i: u n it or Előtérben a termelési és a társadalmi kérdések A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének azon szervei, amelyek munkájuk súlypontját közvetlenül a szövetkezetekben, a szövetkezeti tagok körében látják, ugyanakkor pedig segítséget Is nyújtanak a legkedvezőbb munka- és életkörülmények kialakításában, ezek közé sorolhatjuk a SZFSZ rožfíaval (rozsnyöl) járási bizottságát Is. Ezt az elmúlt időszakban végzett munkájuk elemzése is bizonyltja. A járás szövetkezeteiben széles alapokra helyezték a tej-,, a marha- és sertéshús termelés, valamint a tejfelvásárlás előmozdítását célzó szocialista versenyt. A verseny megszervezését az SZFSZ járási bizottsáta a Jmi-vai együttműködve végzi. rtékelésére minden negyedévben sor kerül és a legjobb eredményt elért szövetkezetek vándorzászlót kapnak. A harmadik negyedévben a tejtermelést versenyben legjobb a Gemerská Poloma-i Efsz lett úgy az elért fejási átlag, a tervteljesítés és az egy literre eső költségek, valamint a felhasznált abraktakarmány takarékossága terén is. Marhahús-termelésben első helyre a hrhovi (görgői) efsz került, mivel a legjobb súlygyarapodást mutatja ki 6ß a legkisebb költséggel termeli ki d húst. A sertéstenyésztésben indított verseny legjobbja a jablonovoi efsz lett. Az SZFSZ járási bizottsága a termelés fokozása mellett rendkívüli figyelmet fordít a szövetkezetek szociális és társadalmi kérdéseire Is. Az egészségvédelem és a dolgozók munkaerejének felújítása terén ez évben a szövetkezeti tagok számára lehetővé tették a hazai üdülést, amelyen száznegyvennyolc szövetkezeti tag vett részt. Külföldi üdülésen e járásból a szövetség támogatáséval harminckilenc szövetkezeti tag volt, további harminckilenc az NDK-ban tanulmányi kirándulás keretében tekintette meg az Ágra ’77 mezőgazdasági kiállítást. Az olomouci Járással fenntartott baráti kapcsolatok során sok szövetkezeti tag látogatott el a járás mezőgazdasági üzemeibe, ahol baráti beszélgetések során vitatták meg a kulturális-nevelő, szociális-gazdasági kérdéseket, valamint a munkakezdemányezás fejlesztésének tapasztalatait. Az év során hazai fürdőhelyeken e Járás nyolcvanöt szövetkezeti tagja kezeltette magát a járási nemzeti bizottság által biztosított beutalók alapján, míg az SZFSZ Központi Bizottsága további hat szövetkezeti tag fürdői kezelését tette lehetővé. Pionlrtáborokban a szövetkezeti tagok százharmincöt gyermeke üdült, külföldi plonlrüdülésen pedig huszonhat gyerek vett részt. Jelenleg az SZFSZ rožňavai járási bizottsága fokozott gondot fordít a téli Időszak feladataira. Az önkéntes dolgozók széles aktívájának segítségével támogatja a szövetkezetekben a szocialista vállalások mozgalmának kibővítését a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére, hogy e vállalások a tervben foglalt legfontosabb feladatok teljesítését segítsék elő. A szövetkezett tagok politikai és szakmai ismeretszlntjének növelésében komoly segítséget nyújt a szövetkezeti munkaiskola sikeres lefolytatásában. Az Iskolázás témáiba olyan kérdéseket iktattak, amelyek a jövő év termelési feladatai szempontjából a legjelentősebb kérdésekre Irányulnak, mint amilyenek a gabonatermesztés, egyes ipari növények és takarmányok’termesztése, valamint az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztés lehetőségeinek kibővítése, a tömegtakarmányok legjobb kihasználása s ezzel párhuzamosan az abrak megtakarítása sth. Mindezen felül az SZFSZ lárásl bizottsága gondol fordít arra Is, hogv a szövetkezetekben idejében és helyesen értékeljék a szociális és társadalmi fejlesztési tervek teljesítését és kidolgozzák az 1978-as év tervét a szövetkezet pénzügyi tervével összhangban. hogy ezt Is az évzáró taggyűlés elé terjeszthesse a szövetkezet vezetősége. Két évvel ezelőtt, pontosabban 1976. január 1-én, három bodrogközi kisebb gazdaság egyesüléséből alakult a 3380 hektáros ЬоП (boly!) Haladás Efsz, amely jelenleg 42 mllUő korona értékét meghaladó vagyonnal rendelkezik. A közelmúltban azzal a céllal látogattunk el a szövetkezetbe, hogy áttekintést nyerjünk arról, hogyan vonták be a dolgozókat a termésfejlesztési lehetőségek feltárását szolgáló munkába. Mlntahogyan ezt Lacio István mérnök, a fiatal elnök elmondotta, szövetkezetükben már kialakult a tervezés gyakorlata. A leginkább az elnök, a helyettese, a pártelnök és az ágazatok vezetői, az úgynevezett „vezérkar“ bizonyos elképzelést alakit ki, ezt a pártszervezet véleményezi. Ezt követően a vezetőség (már maga a választott testület) javaslatot készít, a vélemények ismét a szűkebb vezetőség elé kerülnek, amely konkrét határozati Javaslatot készít és ezt a közgyűlés elé terjeszti. Nézzünk azonban egy konkrét példát. Az egyesülés után el kellett készíteni az efsz hatodik ötéves tervét. Nyilvánvaló volt, hogy ennek egyik nagyon lényegese része a szarvasmarhaprogram megvalósítása volt, — ugyanis az egyesítés után négyszáz gazdasági állat hiányzott a tervezett állományból. Igen ám, de a kérdés hogyanjáról már a vezérkarban sem alakult ki egységes nézet. Volt aki azt mondta: csináljuk meg gyorsan, az első két évben ez legyen a súlypont. Másik vélemény: előbb hajtsuk végre a gépcserét, mert ha a szarvasmarha-programot a tervciklus végére vesszük, addigra a nagygépek ára jórészt már meg Is térül. Végül voM, aki a párhuzamos megoldás mellett tört lándzsát. Kikérték a Jmi véleményét is. Közben azonban folyt tovább a nem hivatalos tapogatédzás a tagság körében. A munkahelyi kollektívák körében szellőztették a problémát. Érdekes volt a reagálás. Az emberek azt mondták, hogy fontos a gép is, meg a szarvasmarha-program Is, de zetőségnek csak kisebb módosításokat kellett eszközölnie a javaslaton. A vezetőség határozati javaslatét terjesztett a tervtárgyaié közgyűlés elé, ahol a tagság az efsz hatodik ötéves tervét jóváhagyta. Milyen következtetésre jutott a Haladás Efsz4vezérka ra és vezetősége ebből a tervező folyamatból? Arra, hogy egyrészt a legfontosabb elképzeléseket nagyon alapos Ismeretek alapján kell kidolgozni akkor Is, ha A jó terv-fél siker ml lesz az ő ebédjükkel? Az efsz ugyanis csak aratáskor gondoskodott üzemi kosztról. Nagy nehezen elkészült a szövetkezet fejlesztési tervjavaslata. Kezdődött újra a demokratikus lépcsőjárás. Olyan elképzelést alakítottak ki, hogy az ötéves terv elsó két évében párhuzamosan kell megvalósítani a szarvasmarha-programot, de a gépcserét is. Azonban ezt is megelőzve, már ez első évben'üzeml konyhát kell létesíteni. A beruházással számoló ötéves terv előirányozza egy takarmányszárltót, valamint a régi istállók átépítését, korszerűsítését Is. Ennek az elképzelésnek a birtokában már komolyan és hivatalosan indult meg az ötéves terv kidolgozása a maga szolgálati útján. A pártszervezet az elképzelést támogatta, a veez sok fáradságba kerül. A munkahelyi kollektívák szerepét pedig fokozni kell. Az idén már vásároltak egy Skoda 180-as és egy Kirovec traktort, valamint a hozzájuk tartozó nagyteljesítményű talajmegmuakáló gépeket és eszközöket. Pótolták a hiányzó gépi felszereléseket. Feltöltötték a hiányzó szarvasmarha állományt. Sikeresen haladnak a gabonaprogram megvalósításának útján. Az elkövetkező évvel kapcsolatban a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy Zatlnban (Zétényben) egy BS- 6-os takarmányszárítőt, ВоГЬап 850 'férőhelyes tehénistállót, Zatlnban egy korszerű szarvasmarha-hizlaldát építenek. Fokozatosan megvalósítják a szakosítást. A boli gazdaságban a jövőben tehenészettel, borjú- és malacnevelésiéi foglalkoznak, íatlnban tovább fejlesztik a meghonosodott szarvasmarha-hlzla ást, a sertéstenyésztést és a Jn hnevelést, Vojkán (Véke) pedig csat sertéstenyésztéssel és növendékéi at neveléssel foglalkoznak. A növénytermesztés szakaszán tovább szerepel a gi bonaprogram megvalósítása, a zöld iégtermesztés korszerűsítése és a mkorrőpa termesztés bővítése. A jiivft évi termelési és pénzügyi tervükre ma még nemhogy határozott, de aprólékosabb elképzelésük sincs. A felsőbb szervektől még nem kapták meg a tervjavaslatot! A napi feladatok megoldása mellett azonban a vezetők egyik 1 igfőbb gondja, hogy a megoldás leheti ségelt kidolgozzák. Ügy, hogy megtel síjén a termelés, a gazdaságosság kői etelményeinek, vaJ lamint a dolgozók érdekeinek Is. Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben a jövő évi terv előkészítésében szintén csak |a részletekbe menő megbeszélések és viták sorozatával lehet a mindenki számára megnyugtató megoldásig iljutnl. A szövetkezet füel gazdasági eredményeinek mérlei ;e kedvező. Így az igények anyagilag is megalapozottak, és a tervezet beruházások rövid időn belül megvalósíthatók. Befejezésül csu ián annyit, hogy a dolgozókat saját i utóbuszukkal viszik a munkahelyre <s onnan haza, Zatínban pedig tíz uni étkezdét létesítettek. A közös i ezetőlnek figyelmét nem kerüli el a tagság szociális kérdéseinek rendezése. (ib) NÉHÄNY gondolat a téli felnÖTTOKTATÄSRÖl A tanterv nem minden Ggy igaz, az utóbbi években szemléletbeli változás következett be a felnőttoktatást illetően szövetkezeteinkben. Tény, az előbbi évekhez viszonyítva. lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak közös gazdaságainkban a szakmai-politikai ismeretgyarapításra, a szövetkezeti munkaiskola keretében — és azon kívül is. Végre, eljutottunk odáig, hogy ma mór nem csupán a vezetők és a szakemberek látják ennek a jelentőségét, hanem az egyes termelési szakágazatok dolgozóinak számottevő része is. Belátják, hogy a gazdasági előrelépéshez, szilárd anyagi bázis megteremtéséhez, s önmaguk boldogulása, szellemi-kulturális felemelkedés függ attól, ha gazdagítják ismereteik tárházát. És — ha a tanultakat a gyakorlatban fel is használják. Enélkül az évről-évre igényesebb tervfeladatok valóra váltása szinte elképzelhetetlen. Márpedig a társadalom elvárásainak eleget tenni: becsületbeli kötelesség. Nos, a szövetkezeti munkaiskolák ismét műkődnek. Hol jú, hol kevésbé jé eredménnyel. Egyre kielégítőbb a szövetkezetek tanközpontjainak a felszereltsége. Tévé (már színes is akad, amelynek nagyobb a vonzereje — például a teiedikovoi (peredi) szövetkezetben a legutóbb Color Spektrumot véeiroltak) —, szakkönyv, mezőgazdasági szaklap, tansegédeszköz nem hiánycikk. Kellően gondoskodnak i tanközpontok előadótermeinek fűtésé ről, tisztántartásáról. Míg azelőtt a szövetkezetek egyes vezetői nagy hű-hót csaptak, ha a járási szervek, vagy a Szocialista Akadémia nem biztosított számukra szakelőadót; manapság már az előadók nagy többsége a szövetkezetek vezetőinek, szakvezetőinek soréból verbuválódik. Ennek nagy előnye, hogy az előadások a mindennapi élettel, a gyakorlattal összekötöttek, a helyi adottságokhoz ás szükségletekhez igazodnak. Az ilyen előadások jobban lekötik a hallgatók figyelmét, mert nem elvontak, hanem életszagűak, s meggyőzőbbek. A hallgatóknak véleményük is van az elhangzottakhoz. Az előadók által felhozott példákból, helyzetekből, érvelésekből magukra Ismernek. Tehát, a jó tanterv is fontos, de nem minden! Igen lényeges a gyakorlati tapasztalatokban gazdag, s elméletileg is jól felkészült előadók kiszemelése, s megnyerése a jó ügy, a közögy számára. Mely szövetkezetekben nincs panasz a mezőgazdasági dolgozók tévéiskolája látogatottságára? Azokban, ahol nem csupán a tanközpontvezetőre hárul a közönségszervezés, hanem az ágazatvezetők, sőt a szövetkezeti vezetők is elősegítik a dolgozók részvételét, éppen a helyes intézkedéseikkel — a „megparancsolom“ 4 nélkül. Mert az ilyen hangnem elriaszt, tanulási kedvet rombol. A tévéiskola tanganyagközvetítése, vagy a szakelőadás után mikor bontakozik ki élénk vita a dolgozók körében? Akkor, ha a közölt ismeretanyag érdekes, újszerű, s többé-kevésbé fel Is használható. Továbbá, ha a kimondott szó nem gépies, hanem buzdít, lelkesít, kezdeményezésre, a hibák eltávolítására késztet. Lényegében akkor, ha a tanultak akarva-akaratlanul belopakodnak az emberek tudatába, ott megrögződnek, s szellemi tőkévé, £mjd termelőerővé válnak. Ez utóbbi talán a leglényegesebb. Csupán néhány gondolatot vetettünk fel. Helyénvalónak tartanánk, ha a tanközpontvezetok, s szakelőadók közölnék értékes, általánosítható és a gyakorlatban felhasználható tapasztalataikat. Ezzel is elősegítenék a szövetkezeti munkaiskola még eredményesebbé tételét. Írják meg bátran, mit t«rt«Mk Jónak, ■ ml a«, amin már tóllépett a rohanó idó. —-kovács-Tartalmas élet - megérdemelt pihenés Somogyvári József elvtárs, a Gubái Egyetértés šarkaní részlegének raktárosa az NOSZF 60. évfordulója napján ünnepelte 60. születésnapját. Juhász Péter elvtárs, a szövetkezet alelnöke közvetlen szavukkal méltatta Somogyvári elvtárs érdemeit, melyeket a falu szocializálása és az azóta eltelt időszak folyamán szerzett a szocialista mezőgazgaZUaság fejlesztése terén. Falun, kisparaszti családban született. A második világháború évelt leszámítva, falun él és dolgozik napjainkig. Részarató, munkás és napszámos, majd téglagyári szakszervezeti elnök néhány éven keresztül. A falu szocializálása éveiben HNB képviselőként kapcsolódik be az eísz-ek megalakításába. Az ötvenes évek elején a CSKP járási bizottsága Somogyvári elvtársat bízza meg a tönk szélén álló közös gazdaság vezetésével. Temérdek politikai-szervező és gazdasági gonddal kell megküzdenie. A szívós akarat és az elkötelezett helytállás a tagság támogatásával meghozza a várt eredményt: az efsz gazdasági helyzete konszolidálódik, eredményeivel fölsorakozik a jó szövetkezetek közé. 1958-ban belép a pártba, melyben napjainkig vezetőségi tagként dolgozik. Az éjfélig tartó munkanapok sem törik meg. Az állhatatosak szívósságával dolgozik, szervez és tölti be politikai, gazdasági és közigazgatási tisztségeit. A felsőbb szervek méltányolják munkáját, Így kitüntetésben részesül. 1955-től tizenegy éven keresztül a Šarkan Efsz elnöke, később részlegelnö te, jelenleg pedig raktárosa. 1948- 61 1976-ig HNB képviselő. A tiszt légekből ráháruló feladatokat minti íg becsülettel teljesíti, Somogyvári el\ társ ez év december 31-én nyugdíjba vonul. Rászolgált a nyugalomra. Szövetkezetünk és községünk nngv családja névében kívánunk n| teli esztendőt, hl pihenés napjaibj örülhessen a ki ményeinek, ami! zott és elévülj szerzett. ki rnég sok öröm így a megérdemelt n velünk együtt ös gazdaság eredrt annyit fáradotetlen érdemeket Téglás Ferenc Remélik, eredményesen zárják az évet A Dolný Peter-1 (Alsópéter) szöveikrzet vezetősége mindent megtesz a dolgozok inumuikorülmenyeihek javila se érdekében. A közelmúltban például jelentős beruházással egy új, korszerű 500 férőhelyes tehénistállót építtetett, de ugyanakkor aszfaltburkolattal látta el az istállókat Összekötő utakat, hogy ezzel Is megkönnyítse a traktorosok és a takarmáyosok munkáját. Felvételünkön a komárnol Járási építkezési vállalat dolgozóit látjuk az utak ápltáM kőibe». , (Andrlskin József felvétele) Előzetes becslések szerint Jó ered* •j ménnyel zárja áz idei évet a levice! - (lévai) Agrostav n. v. JUHÁSZ JflZSEF mérnöknek, a vállalat közgazdászának véleménye szerint, tervfeladataikat valószínűleg 104 százalékra tudják majd teljesíteni. Ezáltal a tiszta jövedelem a tervezettnél 700 ezer koronával lesz nagyabb. Ha azonban az eredményeket mélyebben vizsgáljuk megállapítható, hogy néhány építkezésen, mint pl. a sertésfarm építése, némi lemaradás észlelhető. A közeljövőben ismét elemzik a helyzetet, javítanak az irányítási módszereken, e még nagyobb gondot forlltanak a dolgozókról való gandoskofásra. A vállalatban jó az együttműködés a vezetés, a párt alapszervezete és az FSZM üzemi bizottsága között, Így minden feltétel adott, hogy célkitűzéseiket maradéktalanul megvalósítsák. Nagy segítségükre lesz ebben a szocialista munkaverseny ót a brigádmozgalom is. —ág—
