Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-31 / 52. szám

1977. december 31, SZABAD FÖLDMŰVES : ■ ■ ■ ■ * ■ ■ ■ : ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ S ■ ! ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ i 1аавааааааввааавааааааааааававаааавааааааааааааааааааваааааааааааааааааааааааааеваааааааааиаааимаааааааиоааааиааааавааа< Látogatás egy szaktanintézetben Pályaválasztástól a beilleszkedésig i A koäicei járásban lévő čečejov­­cei (csécsi) mezőgazdasági szak­­tanintézetben százhuszonöt szak­munkásjelölt tanul. Az oktatás cél­ja, képzett szakembereket adni az egyre korszerűsödő mezőgazdaság­nak. A jövő az állattenyésztésben a szakosított telepeké, a növényter­mesztésben a zárt rendszereké, az újabb, korszerűbb telepítéseké, a gépesítésben pedig a gépsoroké. Vajon lépést tart-e a gazdaságok fejlődésével az iskolai oktatás, ve­le együtt korszerűsödik-e, vagy ép­pen csak követi ezt a tempót? A čečejovcel szakmunkásképző inté­zetben erre kerestünk választ. neh£z a valaszadas Ismert, hogy a továbbtanulók nagy része szakmunkásképző inté­zetekbe Jelentkezik. Az Ipari szak­mák vonzereje mellett elenyésző a mezőgazdasági iránti érdeklődés. De halljuk, ml erről az iskola vé­leménye. — Nem vonzó a mezőgazdasági szakma! — fogalmaz tömören Po­­léka András tanító. — A rossz hír, a szakmától valö idegenkedés és a szülői szemlélet; valahol itt látjuk az okokat. Évente többoldalas is­mertetőt küldünk minden Iskolába. Az eredmény igen csekély. A negy­venöt elsőévest szó szerint verbu­váltuk. Sajnos, az igazság az, hogy akiket sehová nem vesznek fel, azok Jelentkeznek a mezőgazdasá­gi pályára. Ezeknek a gyerekeknek a felkészültsége a lehető leggyen­gébb. Erről a szintről kezdik meg a hároméves képzést. Ennyi ideje van az iskolának arra, hogy a szakmai elméletből, gyakorlatból megfelelő felkészültséget, az álta­lános műveltség tantárgyaiból a legszükségesebb ismereteket meg­adja, s lehetőleg igyekezzen a szakmát Is megszerettetni azokkal a fiatalokkal, akik eredetileg egé­szen más pálya Iránt érdeklődtek. OLAJSZAGÜ tanműhely Az Iskola egyik szakoktatójáról, Geszticky Dezsőről azt beszélik, megszállottja a szakmának. — Azon fáradozunk — mondja —, hogy sokoldalúan képzett mun­kás-generáció kerüljön ki az Isko­lánkból. jó szakemberek kellenek az egyre korszerűbb mezőgazda­ságba. A műhelyben esztergapad, vtl­­lanyfűrész, köszörűgép és munka­­padok sorakoznak. Világos abla­kok, a gépek mellett lámpák. A tanműhely közepén egy traktor, körülötte vagy nyolc fiú szorgos­kodik. A legközelebb állút megszó­lítom. — Milyen munkát csináltok? — Egy Zetor 6718-as traktor kar­bantartását végezzük. Kovács Im­rének hívnak- Doböruszkából ke­rültem ide, sokan vagyunk itt a trebišovi (terebesi) járásból. — Miért választottad a mezőgaz­dasági pályát? — Nagyüzemi szocialista mező­­gazdaságunk egyre több és moder­nebb mezőgazdasági gépeket és be­rendezést használ. Ezeknek a gé­peknek az üzemeltetésére, karban­tartáséra és javítására szakmailag jól felkészült szakemberekre van szükség. A Veiké Kapušany-i (nagykapóst] szövetkezetben, aho­vá szerződtem, rövidesen felépül hazánk egyik legmodernebb javító­műhelye. Azért tanulok, mert min­dig vonzottak a gépek. Engem a mezőgazdasági pályára nem kény­­szerltett senki. A szüleim is a me­zőgazdaságban dolgoznak, egyálta­lán nem kifogásolták, hogy ezt a szakmát választottam. Rnsznyák István másodosztályos tanuld.Elmondja, hogy 6 gépjavító akar lenni. — A gyakorlatban mér régen a „nehéz szakmák“ közé tartozunk — vallja. — Megismerkedünk a nö- g vénytermesztés és az állattenyész- i tés gépeivel, valamint a növényvé- в delem gépesítésével. Nem csalód- g tam, megtaláltam a helyem, érzem, • hogy szükség lesz a munkámra. — Milyen a diákélet? — érdek J lődöm a fiatal fiútól. j —Nagyon jó. Baráti kapcsolatot g tartunk a hajdúszoboszlól mezó- g gazdasági szaktanintézettel. Gyak- a ran járunk Magyarországra. Van £ egy 1600 kötetes könyvtárunk. Al- g lendó jellegű labdarúgó-, röplab- • da-, asztalitenisz és jégkorong esa- g patunk van, a honvédelmi sport- g körben lövészcsapatunk a kerületi • bajnokságban több értékes díjat * szerzett. Iskolánk kulturális élete * is jónak mondható. Irodalmi szín- « padunk, énekkarunk és zenekarunk g népszerűségnek örvend a község- g ben. Hetente filmvetítést tartunk ■ és a színházba is eljárunk. A g NOSZF 60. évfordulója tiszteletére g különböző kvlzversenyeket, vetél- ■ kedőket rendeztünk. * A tanműhely mellett tanterem, g étterem és modern diákotthon van. ■ Dél van. Ebédszünet. Kitódulnak a g szabad levegőre a fiúk. Tíz perc g mozgás, utána ebéd. Az ebédlőben » folytatjuk a beszélgetést. — Naponta ötször étkezünk, na- g gyón jó a koszt. Egyébként Hor- a váth János vagyok, másodikos ta- g nuló. Kilencen vagyunk testvérek. ■ Bátyám, Laci Is ide jár Iskolába, 6 i harmadikos. Jól érzem itt magam. { Ha végzek, Szepsíben, az Állami J Gazdaságban fogok dolgozni. Szombathelyi László nevelő be- g mutatja a modern diákotthont. A g háromágyas szobák kényelmet i nyújtanak a diákoknak. A klubhe- * lvlségek szépek, el vannak látva J társasjátékokkal. <--■ — Iskolánk kétnyelvű — mondja g a nevelő. — A magyar nyelvű ta- ■ gozaton 59, a szlovák nyelvűn 66 ■ tanulónk van. Tantestületünk 11 * tagú. A gyerekeket lnternaciona- g lista szellemben neveljük. Mind a a magyar, mind a szlovák anyányel- g vű fiúk Jól megértik egymást. A g tanítás tíznapos ciklusban folyik, ■ öt nap teória és öt nap gyakorlat, в Az első osztályosok 170, míg a írté- g sodévesek 190 korona ösztöndíjat » kapnak. A harmadévesek pedig ( annyit, amennyit a gyakorlati mun- ► kájuk alatt havonta megkeresnek. a A második osztályból a jobb tanú- } lók kétéves felépítményibe mehet- * nek Komárnoba. Már sokan van- * nak, akik a főiskolára is eljutottak. { Még annyit, hogy a gyerekek nyárt J és téli munkaruhát kapnak, és a ■ SZISZ-tagok pedig egyenruhát. ’ illés Bertalan ■ iHunmuHiml laaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaMaaaaaaai <2 Az iskola P jól felszerelt f műhelyében öröm a manka. (A szerző felv.J Gépek orvosai A motorzajtól hangos határ el­csendesedett. A gépek a karbantartó telepek udvarain javításra, orvoslásra várnak. Így láttuk ezt a Velký Cetín-1 (nagycétényl) társult szövetkezetben Is. A telephez közelérve, a műhelyek­ből emberek és gépek hangzavarának egyvelege fogadott. Ez a gépjavítás Időszaka. A földekről a műhelyekbe kerültek a gépek és ott készítik elő őket a tavaszi munkákra. Tárnok jános mérnök, a szövetke­zet gépesítője a gépek téli javítását és karbantartását nagyon Igényes feladatnak tartja Ettől függ ugyanis a tavaszi teendők rugalmas végzése Mindenekelőtt a meghibásodott mun kaeszközöket javítják kt. aztán kö vetkeznek az erőgépek, ami- nem egy­szerű feladat, mert gyakran hiányzik valamilyen pótalkatrész A gép)»vl tást mindamellett időben befejezik mert a dolgozók mindegyike becsű lettel helytáll, elvégzi feladatát, sót némelyikük ennél többet Is magára vállal. A Győzelmes Február 30. évforduló la tiszteletére a gépjavító kollektíva vállalta, hogy a javltő karbantarts munkálatok első szakaszát két héttel lerövidíti mivel az őszi mezőgazda sági munkákkal a vártnál korábban elkészüllek Látogatásom alkalmával az egyik műhelyben T. Lazár és F Kmelo elvtársak egy tekálkocslt lavftottak A másik műhelyben S. Hlnbeö gép­javító és többszörös újító egy beteg­nek nyilvánított traktor zakatolását hallgatta és közben össze-összerán­­colta homlokát, mert nem tetszett neki a csörömpölő zakatolás. — Bizony nem egyszer gondot okoz az alkatrészcsere — jegyezte meg csendesen —, ha például elszakad a kombájn terelőlánca, a kukorica je­lentős mennyisége a tartály helyett * földre kerül, és máris megvan a nagy veszteség ... A gépjavftóműhely dolgozói közül negyven a kommunista, a párttagok mindenben élenjárnak, példát mutat­nak. Kezdeményezésükre szocialista hrlgád alakult A gépjavftómfiheivhől két párttag az (Izém! pártvezetőség aktív tagja. Ezen a munkaszakaszon két tagjelölttel bővítették a párt so­rait. . Az 1977-es évben a kommunisták kezdeményezésére olyan vállalást tet­tek, hogy a gépek ellktlsmeratee kar­bantartásával, a pótalkatrészek kímé­lésével év végéig 360 ezer korona megtakarítást érnek el. A munka közösség ezen vállalását már novem berben sikeresen teljesítette. Részt vállaltak azonban a községszépítésl és más társadalmi munkákban Is. P. Mati« S. Hlobeű elvtárs hasznos ájitásaival hozzájárul e pótalkatrész takarékos­sághoz, a költségek csökkentéséhez. ◄ T. Lazar és F. Kmefn elvtársak, a kombájnosok ez évi versenyében .a lebjobbaknak kijáró oklevelet kapták (A szerző felvételei] 5 Mindenki szereti őt Poszpis Józsi bácsit mindenki szere­ti, ami már önmagában is rejtély. Nem hízeleg sem fiatalnak, sem Öregnek, nem keresi a vonzódást, mégis szere­tik öt. Vajon miért? Fölkerestem öt törnöd lakásán. Szomorúan jött a kapuhoz. Életében nem fordult vele elő, hogy visszafe­­kiidjön ha már egyszer fölkelt. Itt va­lami baj lehet — gondoltam. Józsi bácsit nem kell bemutatni az olvasónak. Szinte minden csehszlová­kiai magyar ismeri őt: vöröskatona volt, kommunista, mióta az eszét bírja. Pártunk alapító tagja, sztrájkok szer­vezője, munkások, parasztok agitáto­ra, örök nyugtalan. Mégis szomoró! Egész életében alig volt nyugodt perce, soha nem hózódatt félre, min­dig az élvonalban volt, most nagyon bánatos, mert meghalt a felesége. Hű­séges élettársa, aki mindig mellette állt, eltávozott az élők sorából. Munkásharcokban, sztrájkokban, mindig ott volt ahol „villámlott“. Ott volt ő harmincnyolcban is a tör­nöd tüntetésen, sőt a megmozdulás egyik főszervezője volt. Ű sem óhaj­tott a fasiszta Horthy-Magyarország­­hoz kerülni. Nem rajta múlott, hogy ez bekövetkezett. Üldözték, gyötörték, verték űt, de Józsi bácsi sohasem tagadta meg meg­győződését. Kommunista maradt a ne­héz Időkben s aztán is. A felszabadulás után különféle tiszt­ségeket töltött be. Soha sem tett kü­lönbséget az emberek nemzeti hova­tartozása között: becsüli a szlovákot, a magyart, a csehet, az oroszt, as an­golt. Ebben egyetlen mércét ismer, hogy Ember legyen az ember. Említettem, hogy Poszpis elvtárs egyik szervezője volt as 1938-as tér­­nóci tüntetésnek, amely a Csehszlovák Köztársaság egyságének megóvása ér­dekében zajlott le. Résztvevői hitet tettek a CSKP és a Köztársaság mel­lett. Ma már tudjuk, — hiszen a tör­ténelemkönyvek le Írják — hogy a tüntetés fő szónokai Gustáv Husák, Lőrincz Gyula ös más elvtársak vol­tak. A tőkések által irányított történe­lem persze haladt a maga átján. A fa­sizmus nem ismert határokat, feldólta a békés otthonokat, figyelmen kívül hagyta a szerződéseket... Azok, akik a legnehezebb időkben, a legsúlyosabb körülmények között, életük veszélyeztetésével kiálltak a köztársaság mellett, mindenkor elis­merést érdemelnek. Közöttük volt — az első sorban — Józsi bácsi is, aki felszabadulás után szintén sokat tett fejlődésünk érdeké­ben. Alapító tagja a CSEMADOK tör­nöd helyi szervezetének, úgyszólván állandóan tagja a járási bizottságnak s (ha nem tévedek) még ma is tagja a CSEMADOK Központi Bizottságának. Ma nyugdíjasként is, hetvennyolc éves fejjel a törnöd pártszervezet elnöke. Éveken át a galantai Marxista-Leni­nista Esti Egyetem vezetője volt. 'Olyan vezetője, aki a hallgatókat lel­kesedéssel vonzotta az iskolába. Józsi bácsit mindenki szerette és szereti. Sok megérdemelt kitüntetést ka­pott. Több oldalt kellene frnl ha fel akarnám sorolni az összesat. Legjob­ban örül és leginkább büszke a Mun­kaérdemrendre. Ezt hatvanötödik szü­letésnapjára kapta. Tornócon beszéltem néhány fiatal­lal. Megkérdeztem a véleményüket Poszpis elvtársról. Válaszuk «■ volt „Nagyon szeretjük **“ NAGY TERÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom