Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-24 / 51. szám

Az alma tárolóházi betegségei —"K—mmiOgiai—nrgy—fcgserft­foltosság az alma Igen komoly élettani betegségei közé tarto­zik. Néha már az érés idején vagy szedéskor is megfigyelhe­tő, de többnyire esek a néhány heti raktározás után Jelennek meg a gyümölcs felületén a 2—5 mm nagyságú, beesett, ál­talában sötétzöld vagy zöldes­­barna foltok. A héj alatt (ál­talában 1—1,5 cm mélyen a húsban) barna, taplós fészkek keletkeznek, és körülöttük a hús kesernyés. A taplófoltossá­got az idézi elő, hogy a ter-Keserűfoltosság kórképe az al­mán (1); az alma maghása ko­ril látható apró barna foltok (2) arra figyelmeztetik a ter­melőt, hogy a túlmeszezett ta­lajban kevés a felvehető bér. més érésekor hevóo a mósa a talajban, viszont a szükséges­nél több nitrogén és kálium áll a fa rendelkezésére. A szak­emberek azt is megfigyelték, hogy a fa egyenlőtlen vízellá­tása és a gyümölcsérés kezde­tén bekövetkező nagy hőmér­sékleti ingadozás segíti a tap­­lófolťosság kialakulását. A ko­rai szedés, a nitrogén- és ká­­lium-túltrágyázása fokozza, a szakszerű foszfortrágyázás pe­dig csökkenti a foltosodást. Némely fajták (Sóvári, Kana­dai renet, Blenlieimi renet stb.) igen hajlamosak a megbetege­désre, más fajták (James Grie­ve, Ontario, Oldenburgi, Laxton Superb, Boskoopi) meg csak elvétve szenvednek taplófoltos­­ságban. A szakemberek több­sége megegyezik abban, hogy a nitrogén túladagolása nem olyan nagy vész, ha kiadósán meszezik a talajt s csapadék­szegény időben rendszeresen öntöznek. Van egy másfajta, ugyancsak foltosodásban megnyilvánuló betegség is, amelyet korábban a keserűfoltossággal együtt em­legettek. Erre jellemző, hogy többnyire a magház körül vagy akár az egész gyümölcshúsban apró barna foltok találhatók, melyek nem keserőek ugyan, de nem is zamatosak, szinte ízetlenek. A betegség oka a bórhiány. Erős ifjítás után né­ha igen nagy mértékben jelent­kezik ez a betegség (kevés, de hatalmas gyümölcsök). A bó­­rax adagolása (25 kg egy hek­tárra), illetve a bórax-oldattal (20 dkg 1 hl vízbe) közvetle­nül elvirágzás után végzett, majd a tenyészidóben néhány hét mülva megismételt perme­tezés segíthet. A kiadós Cere­­rites trágyázás ugyancsak ked­vezően hatott. (Folytatás.) Aranyfácánok Bengyák József tenyészetéből. Fotó: -dek Mekkora madárházat építsünk A házilag tenyésztett, rab­ságban tartott madarak több­sége olyan állatszálást, kalic­­kát vagy madárházat igényel, melyben egy kicsit röpködni is lehet. Ezzel szemben a fácá­nok inkább szaladgálni szeret­nek, s nem is keveset. Tehát ennek megfelelően kell kiala­kítani az állalszállást és a ki­futót. Persze a fácánok kapir­­gálnek és a csőrükkel is lazít­ják a talajt, ezért ne bosszan­kodjunk rajta, ha rövid idő máivá egészen másként fog festeni a kifutó, mint a hogy azt eredetileg elképzeltük és ahogy szeretnénk. A kifutó létesítésekor ne feledjük, hogy a sáros talajon járó állatoknak mindig sáros lesz a lábuk, esetleg a tollazatuk is! A kifutó nagyságának meg­határozása is igen fontos té­nyező, hiszen az igényeknek nem megfelelő, tál kicsi élet­teret nyájtó kifutóban a fácá­nok farok- és szárnytollai gyor­san megkárosodnak. Egy pár fácánnak vagy egy törzsnek legalább UX4 méter alapterü­letű kifutót kell építeni. Ha a röpdét jól ki szeretnénk hasz­nálni, a fácánokkal együtt ger­lét vagy egzotikus madarakat is tarthatunk benne. Ez a kom­bináció szebbé teszi в röpdét. A fácánok számára megfele­lő ülőkéket kell elhelyezni a kifutóban és a madárházban. Néhány tenyésztő e célra göm­bölyű rudakat vagy ami még rosszabb, seprűnyelet basznál. Az ülőkéket természetes fa­ágakból kell készíteni és úgy elhelyezni, hogy a tetőzethez közel legyenek. A röpde, illetve a kifutó te­tejének egyharrnad részét desz­kával vagy más megfelelő anyaggal be kell fedni. Még jobb, ha a röpde oldalainak egyharrnad részét is befalaz­zuk, hogy kedvezőtlen időjárás •setén legyen hol meghúzód­niuk az állatoknak. (Kleintierzucht) »2* •** *j» *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2» ♦♦♦ *2* »2* *** »2* *2» «J» *2* «5* *1* í* *»* *2« *2* *2* *2* »2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *»* *»• *2* *2* *2* *2* *2* *2* »2* *2* Mömrég Nemzeti Kisállatte­­nyésztési Kiállítás volt Nitrán, amelyet közösen tekin­tettek meg a šarkaní, a belái és a Nová Vieska-i (kisújfalui) szervezett kisállattenyésztők, összesen 41-en, Varga Imrével, a kisállattenyésztők sárkányl szervezetének elnökével az élen. Mondhatom, tanulságos volt ez a közös kirándulás. A ki­állított galambok, kaparó és vízi szárnyasok, egzotikus ma­darak, nyulak, prémes állatok és haszonállatok megtekintése sokakban felébresztette a te­nyésztési kedvet. Hogyisne, hi­szen a kiállított egyedek Szlo­vákia kisállattenyésztőinek ma­gas színvonalú tenyésztői-neme­sitől készségéről, az ügyszere­tet Iránti Jó viszonyról, elkö­telezettségről tanúskodtak. A kiállított állatok iránti foko-Az ifjú kisállattenyésztők is szóhoz jutottak Országos seregszemlén zott érdeklődés és vásárlási kedv is megnyilatkozott ezen a kiállításon. A háromnapos országos se­regszemle jubileumi jelleggel bírt, a Csehszlovákiai Kisállat­tenyésztők Szövetsége 20 éves fennállását Is reprezentálva. Megmutatta az élő természet gazdagságát, sokoldalúságát, az ember teremtő és formáló igye­kezetét, készségét. Egyben be­tekintést nyújtott a szövetség tagjainak munkájába, ami nem­csak a szabad idő ésszerű ki­használásé, hanem jövedelmező szaktevékenység is .amiből az egyénnek és a társadalomnak egyaránt haszna van. Az állatok nevelése és ne­mesítése amellett, hogy az iparnak fontos nyersanyagot — állati termékeket és ipari nyers­anyagot — ad, a tudományos kutatás terén is segítséget nyújt némely, az álattenyésztéssel kapcsolatos probléma megoldá­sában. Hogy a szövetségi tagok a to­vábbfejlesztés előfeltételei meg­teremtésével is törődnek, bizo­nyíték erre az ifjúsági pavi­lon, amelyben a fiatalok által kitenyésztett állatokat láthat­tuk. Ugyanitt szemlélhettük meg a „Kisállattenyésztés az ifjúság szemével“ című képző­­művészeti kiállítást. A külön­böző technikával készült rajzok Is tanúsítják, ifjúságunk a kí­vánt módon viszonyul az álla­tokhoz, illetve az éló természet lényeihez. Az ifjúság ilyen szintű szerepeltetése terén nemcsak az elképzelés, a kivi­telezés is dicséretes, megfon­tolt, jövőbe mutató tevékeny­ség. A tapasztalt Idősebbek mellett a fiatalok ily mérvű lelkesedése, szóhoz juttatása alapot nyújt arra, hogy a kis­állattenyésztők taglétszáma már a közeljövőben lényegesen gya­rapodjék. Téglás Ferenc, Šarkan ж Szlovákiai Kisállattenyész­­** tök Szövetségének käme­­ničnái helyi szervezete négy évvel ezelőtt alakult meg. Ak­kortájt mindössze nyolc aktív szószólója volt e nemes és egy­ben hasznos Időtöltést nyújtó mozgalomnak. C s e p r e g i Ist­ván postai kézbesítő és Nagy Sándor váltókezelő vasutas a mellett kardoskodók táborába tartozott. Csepregi elvtárs ma a szervezet pénztárosa, Nagy Sándor pedig a vágónyulak fel­vásárlását szervezi és irányítja a községben. Velük beszélget­tem novemberben, amikor Ka-A jó példa követőkre talált vabb és legeredeményesebb nyolász. Havi átlagban 35—40 vágónyulat értékesít. Az SZKSZ helyi szervezeté­nek taglétszáma évi átlagban tíz fővel gyarapodik. S mint már szó volt róla, a fiatalokat is érdekli a kisállattenyésztés. Ezért talán helyénvaló volna, ha a szervezet vezetősége a jö­vőben nagyobb gondot fordfta-­­ná a tagok szakmai látóköré­nek bővítésére. A téli hónapo­kat például nagyon jól kihasz­nálhatnák a szakelőadások és a kölcsönös tapasztalatcserék megteremtésére. Vendéglátóim eldicsekedtek vele, hogy egy ízben már sor került valami ha­sonló rendezvényre. Akkor kis­állattenyésztéssel kapcsolatos kisfilmeket vetítettek, és a ren­dezvény óriási érdeklődést vál­tott ki a faluban. Talán egy állatorvos, esetleg egy tapasz­talt baromfi-, galamb- vagy nyúltenyésztő előadása is kellő visszhangra találna, s hozzá­járulna a tenyésztői munka színvonalasabbá tételéhez. Mert a szakkönyvekből és a szak­lapokból nem lehet mindent megtanulni, ami az eredményes munkához nélkülözhetetlen. Kádek Gábor Csepregi elvtárs baromfitenyésztéssel foglalkozik. A felvételen néhány tetszetős egyedet mutatunk be tyűkállományából. Fotó: -bor C* *2* *2* ♦> «2« *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* •** *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *5* *2* Valaha a Becsali Csárda állt ezon a helyen — alig egy kilo­méternyire Komárnótól, az izsai útelágazásnál — ahol most Gaál Lajos példásan megművelt kertje található. Az 1976-os év­ben a komárnóí „Tulipán“ ker­tészegyesület által kezdeménye­zett termelési versenyen di­csérő oklevelet s két szak­­könyvet kapott tevékenysége elismeréséül. Mivel is foglalatoskodik? — Mármint szabad idejében, mert a Doprastav n. v. Zlatná na Ostrove-1 (csallóközaranyosi) új üzemének dolgozója, szocia­lista hrigádvezetö. A rózsák szerelmese, de epret Is ter­meszt, körülbelül egyárnyi te­rületen. Az ajándékul kapott kertészeti szakkönyvekből már­is sok ismeretet merített. A többi között, ezen Ismeretek alapján tért át az eper fóliás termesztésére. Ilymódon az eper­termesztés jóval biztonságo­sabb, nem függ a természet szeszélyeitől. A tárgyi jutalmul kapott szakkönyvekbol tanulta: Epertermesztés - fóliás talajtakarással Milyen előnyei vannak még az eper fóliás rendszerű ter­mesztésének? Nem kell a nö­vénykultúrát kapálni, sem ön­tözni. Az eperbokrokon kívüli terület azért nem gyomosodik be, s a talaj nedvességtartalma Is védett, mert fóliával van le­takarva. Tehát az epertermesz­tésnek ez a fejlettebb módsze­re munkamegtakarítást, s na­gyobb terméshozamot eredmé­nyez. A példás kertész Golden Delicious és Spur Delicious faj­tájú almafái most hozták első termésüket. Négy darab alma nyomott egy kilót. Tehát nem­csak a mennyiségre, hanem a minőségére is törekszik. Nem tűr elkorcsosodott gyümölcsfá­kat a kertjében! Az ősziba­rack-fajták Is a legjobbak: az Idén teremtek először. _ Szőlőfajtái? A Müller Thur gau, a Hungária Glória, ame­lyek fejlődésével nagyon elé gedett. Területhasznosítására jellem ző: a gyümölcsfák között kato­nás rendben. sorakoznak az egresbokrok. Ugyanakkor egy 15 négyzet­­méternyi nagyságú fóliasátor alatt megtermeszti négytagú családja részére a szükséges mennyiségű zöldségfélét, salá­tát, paprikát, káposztát, радо dicsőmet stb. Gaől Lajos minek tartja ezt az aktív pihenést? Nemes szó-i rakozásnak és kedvtelésnek. Kertje sarkában hétvégi ház van, előtte gyepes játszóhely! hintával — a gyermekek ré­szére, hogy azok is otthonosan érezzék magukat. Felvetettem a kérdést: Med­dig szándékszik kertészkedni? Azt válaszolta, megszerette a napi munkán kívüli kertészke­dést a friss levegőt, egyrészt gazdaságosnak, másrészt szel­lemi felüdülésnek tartja az ilyen aktív pihenést. Amíg kertész­kedésre jut ereje, a munkahe­lyén is képes példásan helyt­állni. Erőt, egészséget, friss alkotó­­készséget, örömteljes családi életet! Holczer László, Komárno Csepregi István, az SZKSZ k-a­­meničnái helyi szervezeténei pénztárosa. meniönában járva a kisállattá nyésztök munkája felöl érdek­lődtem. Beszlégetőtársaim elmondot ták, hogy hetvenhárom óta je­lentős változás történt a köz­ségben az apróállatok tenyész tése terén. Az állatbarátok kö zül mind többen érdeklődnek a szervezeti élet és tevékeny­ség iránt. Az SZKSZ-tagok si­keres munkája sokakat meg győzött róla, hogy a kisállatte­nyésztésben is nagy szerepel játszik az átgondolt munka, a tervszerű és szakszerű állat­tartás, szaporítás, kiválasztás és takarmányozás. S most már mindenki elhiszi, hogy előnyö­sebb fajtatiszta állatokat tar­tani. Négy év alatt nyolcról ki­lencvenhatra gyarapodott a he­lyi szervezet tagjainak létszá­j ma. Š ami igazán örvendetes, } a fiatalabb korosztály tagjai is f vonzódnak a kisállattenyésztés­­. hez. Igaz, a népszerűsítésben , nagy szerepet játszott a jól si­­. került bemutató is, melynek sok- látogatója volt. — Tagjaink többsége a ba­­ormfitenyésztést választotta — lájákoztatott Csepregi István. — hegtöbben tyúkokat tartanak, de kacsa, lúd és pulyka is akad szép számmal a faluban. A tyúktenyésztók a hemsir és a sávozott plimut fajtát kedvel­ték meg. Évente körüliéiül tíz­ezer naposcsibét hozunk a kel­tetőkből, persze nem csupán a tagoknak, hanem az egyéb [ érdeklődök igényeit is figye­lembe véve. Ezzel is a tenyész­tői munka színvonalasabbá té­­. telét szorgalmazzuk a faluban. A tenyésztők közül sokan tar­tanak galambokat, néhányan . akvarisztikával foglalkoznak, s . az utóbbi időben a díszmada­- rak iránti érdeklődés is fellen­dült. Igen aktívan tevékenyked­nek a nyulászok. Tavaly több ; mint két és félezer végónyulat . vásárait fel a nitrai BRANKO közös mezőgazdasági vállalat az itteni tenyésztőktől. A nyúl­- tenyésztők munkáját Nagy Sán­­t dór röviden így jellemezte: i — Nincs sok szervezett nyúl­­tenyésztő a községben, de ta- i Ián nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy amit választottunk, azt szívvel és lélekkel csináljnk. Az első minőségi osztályban érté­kesíthető fajták közül túlsúly­ban a francia ezüst nvulal tart­juk. A BRANKO-val igen jó kap­csolatot építettünk ki. Az eltf~ zetes megegyezés értelmében havonta ellátogatnak a község­be és felvásárolják a nyulakat. Az idén egy-egy alkalommal mintegy kétszáz nyulat értéke­sítettünk. Feltételezzük, hogy a decemberi szállítással együtt megint jócskán túllépjük a két­ezer darabot. Fájó pontként említeném, hogy nagyon nehéz beszerezni a fajtatiszta tenyész­állatokat. Már többen említet­ték, hogy vennének néhány új­­zélandi, meg kaliforniai fehér nőstényt, illetve bakot, de a hirdetésekben nem bíznak, a személyes kapcsolatteremtés pe­dig aránylag hosszadalmas. Ügy gondolom, talán érdemes volna a szövetségnek egy sza­porító telepet létesíteni, hogy a nyúltenyésztők igényeit is ru­galmasan ki tudjuk elégíteni. Községünkben egyébként Szo­­b o s z 1 a i Gáspár a legaktí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom