Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-17 / 50. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, к tömegsport kibontakozásának akadályai Kerületi I. Véget ért a labdarúgóidény. A pályák elcsendesedtek, és hajnalonként a dér borít fehér fátyolt a gyepre. A hálóktól megfosztott kapufák elszunnyadtak, s talán szép gólokról álmodnak. Egy-egy izgalmas Idény után a kiértékelés időszakát jelenti a téli pihenő. A Váhovcei (vágai) Hnb egyik irodahelyiségében erről az év végi számvetésről beszélgettünk Flaskár László hnb elnökkel, és Kozmér Győzővel, a sportkör elnökével. Flaskár elvtárs megfontolt szavaiból a sport nagy szeretete' érződik. Ez azonban szinte mindenkire jellemző Vágán, aki sporttal foglalkozik, legyen az vezető, vagy szurkoló. A hnb elnökétől megtudtuk, hogy a hnb és a sportkedvelő lakosság aktív hozzáállásával ez év májusában 3 millió 248 ezer korona értékű új sportpályát avattak. Ennek játékterét futópálya övezi, az öltözők korszerűen felszereltek, a szurkolók kényelmét fedett lelátó biztosítja. A sportlétesítmény létrehozásában a sportot kedvelő lakosság 1 millió 245 ezer korona értékű társadalmi munkát végzett. A sportszervezet elnökének a tájékoztatása alapján a labdarúgás vonzza a legnagyobb tömegeket. Labdarúgó-csapatukat évek óta a galántai járás legjobbjai között tartják számon. Voltak természetesen buktatók is, az elmúlt években azonban újra szép napok virradtak a labdarúgókra és a vágai szurkolótáborra. Az együttes 1976-ban a kerületi В-osztály bajnoka lett, s mint újonc 1977-ben az őszi idényt — a kerületi I.A osztályban játszott — egypontos hátránnyal a második helyen végzeft. A vezetőség az eredményekre való törekvésen kívül törődik a sportoló ifjúság eszmei-politikai nevelésével is. Nemcsak iskoláztatások, hanem előadások, beszélgetések formájában is hatnak a fiatalokra. A sportmérkőzések előtt sem feledkeznek meg a szurkolók sportszerűségre való neveléséről, jellembeli és érzelmi tulajdonságaiknak a formálásáról. A sportszerű magatartásnak, nomeg a pálya kiváló gyepszőnyegének köszönve az elsőligás csapatok gyakran választják edzőpartnerként a vágatakat. A sportszervezeten belül a tagok száma 220, s egy-egy labdarúgó-mérkőzést átlagosan 600—800 szurkoló tekint meg. A falu- és a sportszervezet vezetősége mindent megtesz annak az érdekében, hogy a falu sportja tömegsporttá fejlődjék. Ezen igyekezetüket a kiválóan szervezett sport- és honvédelmi napok is bizonyítják. Az egyéb sportágak: röplabda, kézilabda, asztalitenisz, atlétika, sakk stb. meghonosítása is időszerű lenne, ha a sportszervezet anyagi kerete ezt lehetővé tenné. A galantai székhellyel gazdálkodó társult szövetkezettől évente 8 ezer korona támogatást, kapnak. A szövetkezet egyesítése előtt sem volt rózsásabb a helyzet —, s a A osztályban kiválóan szerepelő labdarúgó-csapat. járási testnevelési szerv is eléggé szűkmarkú. Így aztán a korszerű sportpálya fenntartása, a játékvezetők fizetése, a megfelelő felszerelés biztosítása, a sportlétesítmény áramfogyasztásának kiegyenlítése — az edzéseket őszi, és koratavaszi időszakban mesterséges megvilágításnál végzik, mivel a játékosok munkahelyükről későn érkeznek haza — felemészti a szervezet összes pénzét. Ha csökkenne a labdarúgó-mérkőzések látogatottsága, s nem lenne saját autóbuszunk, akkor még a labdarúgó-csapatok kiutazását sem tudnánk biztosítani — mondja szomorúan Kozmér elvtárs. A szóban forgó autóbuszt — a KNB külön engedélyével — használható állapotba tették, kijavították, s azóta ezzel oldják meg a labdarúgó-csapatok kiutazását. A tömegsport kibontakozásának még Sgy akadályával ismerkedtünk meg Vágán. A helyi alapfokú kilencéves iskolának ugyanis évek óta nincs szakképzett testnevelője. Erre az iskolát is érintő problémára — Miklós György igazgatóhelyettes szerint — minden évben felhívják a iárási iskolaügvi szakosztály Illetékeseinek a figyelmét. A gyakorlat szerint eredménytelenül! Az elmúlt években a tömegsnort és a turisztika fejlesztése a társadalmi érdeklődés középpontjába került. Felmérések, tanulmánvok, cikkek sorozata látott napvilágot orvosok, kutatók, testnevelők tárták fel a sokszor valóban megdöbbentő adatokat, az ifjúság fizikai kénességeinek alacsony színvonaláról, edzettségének hiányáról. Egvre gyakrabban hallani ezeknek a hiányoknak a jelenlegi és főleg távlati társadalmi hatásairól, fenyegető követelményeiről. "A tömegsport fejlesztésének jelentőségét tehát felismertük, ennek ellenére falvaink sportéletét — a legtöbb helven — csak a labdarúgás jelenti. A falusi tömegsnort fejlődését visszatartó tényezők között leggvakrabban a sportlétesítmények korszerűtlenségét, az anyagi és tárgyi gondokat, a szakképzett testnevelők hiányát emlegetjük. A korszerű sportlétesítmény a tömegsport kibontakozásához optimális feltételeket biztosított Vágán. Éppen ezért sürgető a további szakosztályok létrehozása. A röplabda, kézilabda, asztalitenisz stb. versenyszerű sportolásához szükséges sportszerek és felszerelések meglátásunk szerint még a helvi sportszervezet szűkös anvagl feltételei között is biztosíthatók. Csl, ■ lyenkor télen már kora délután B ráfekszik a tájra a sötétség. Senkit sem sürget a határi munka, kevesebb a teendő a háztájiban is. »Több idő marad olvasásra, művelődésre. i E lehetőségek hasznosítása felől érdeklődve kerestük fel a ladicei (lédeci) népkönyvtárat, ahol Latinka Istvánná — könyvtárosnő — tájékozta-Ított bennünket a munkáját érintő gondokról és eredményekről. A könyvtárosnő — országos kitüntetés tulajdonosa — szerint a könyv különleges áru, melyben benne rejlik ^.műveltségünk gyarapodása, s az a különleges felhívás, mely megfogalmazása szerint nem más mint versengés az olvasóért. í Meglátása szerint akár önmegnyug- J tatásnak is szolgálhatna az a tény, Thogy országunkban sohasem volt anynyi olvasója és vásárlója a könyvnek, mint az elmúlt években. Szocialista könyvkiadásunk fejlődése a megjelent müvek példányszáma tekintetében dinamikus és nagyarányú. A számok önmagukban mégsem nyugtathatnak meg, mivel közművelődésünk folyamatainak ísmerőjeként tudja, hogy az átlagok nagy .szélsőségekből adódnak: még nem vagyunk 'olvasó nép, sokan még nem olvasnak, s többen rendszertelenül. A nitral járásban pedig nehéz a magyar nyelvű könyvekhez hozzájutni. A tapasztalt könyvtárosnő szerint az utóbbi problémát csak a Madách 1 ’Könyvkiadóval való jobb összmunkával lehetne áthidalni. Ha a könyvkiadó évente rendszeresen leküldené a kiadásra váró könyvek jegyzékét, akikor a Járási módszertani osztályon Versengés az olvasóért 1977. december 17. keresztül eredményesebben lehetne biztosítani a szükséges példányszámot. / A jelenleg 4300 kötetes lédeci könyvtárból úgyszólván teljesen hiányoznak a csehszlovákiai magyar Irodalom legújabb alkotásai, s fgy bizony nehézségekbe ütközik az fróolvasó találkozók szervezése — illetve rendezése. Kiemelte, hogy az olvasók szakmai Ismeretének gyarapodásával, valamint a politikai ismeretek bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb az érdeklődés a szakkönyvek és az ismeretterjesztő irodalom iránt. Ugyanakkor csalódását fejezte ki a társult szövetkezet támogatását illetően. Az efsz-ek összevonása után ugyanis a megszokott évi ezer koronás hozzájárulás a felére csökkent. Az irodalmi alkotások propagálása terén sokféle körülményre kell tekintettel lennünk. Csak a differenciált, az egyes társadalmi csoportok, korosztályok, nők, fiatalok érdeklődést körét szem előtt tartó közművelődési erőfeszítések járhatnak valódi sikerrel. Fontos az is, hogy milyen formát — vitaestek szervezését, könyvismertetést — részesítünk előnyben. Az elmondottakkal összhangban az író-olvasó találkozók tervét Latinka elvtársnő úgy állítja össze, hogy az Ä művészet üzenete f, ... és útnak indult egy rendhagyó vándorkiállítás. Portrék és grafikai lapok sorakoztak a panelfalakon. A «.képek tartalmi-formai jellegét versek szakaszai festették alá tárgyilagosan érvelő lelkesedéssel. ... és útnak indult a szú, a kép: a művészet került szembe az érdeklődők és az odafigyelők népes táborával. Komárom után Dunaradvány és Marcelházza fogadta vendégül Kopócs Tibor alkotásait és magindultan hallgatta Boráros Imre műsorát. Azután a keszegfalusi kultúrházban állították össze a paneleket. Itt Nagy Gyula képviselő, a hnb titkára üdvözölte a járási béketanács és a helyi efsz küldötteit és elismeréssel értékelte a Dunamenti Múzeum ilyen értelmű tevékenységét. A kiállítás folytatta útját. A Gyulamajori Állami Gazdaság üzemi klubjában Pifko Ferenc és Rač- ka mérnök köszöntötte az ünnepi aktust, amelyet a szervezők a barátsági hónap tiszteletére rendeztek. Itt Palo* tay Károly, a járási béketanács elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Ezután Kopócs Tibor szülőfalujába, Nagykeszire szállították át a képeket. A kuitúrház zsúfolásig megtelt. Nem csoda. Köszönteni jöttek a művészt, aki most töltötte be 40. életévét. A hnb elnöke, Lukács Ferenc, az efsz nevében pedig Kiss Nándor mérnök, továbbá a tantestület, a SZISZ ás a többi társadalmi szervezet, mind-mind lelkesen ünnepelték földijüket, akinek nevét és munkásságát nemcsak hazánkban dicsérik, hanem külföldön is. Innen Nemesócsára „vándorolt" a színes tárlat, ahol szintén méltó keretek között fogadták. Nagy Zita, a kuitúrház vezetője jó szervezőnek bizonyult. Munkájában a helyt Nőszövetség és a Vöröskereszt szervezete segítette. A megnyitón jelen volt Bakos Imre, a hnb elnöke, és Csémi József mérnök, az efsz elnöke. Itt Hagyó István pedagógus mondott köszöntőt és a NOSZF 60. évfordulóját méltatta értékes hozzászólásában. Az ilyen kiállítások jó alkalmat nyújtanak a közönséggel való párbeszédre. A látogató mindig annak alapján értékel, hogy milyen a találkozás, a megvalósítás. Azt kapja-e, amit Ígértek, hirdettek: olyan minőséget, olyan értékeset-e? Aszerint gondol vissza az élményeire és az emlékeire, hogy milyen hatással voltak rá a látnttak-hallottak. A rendezvény önmagában csak keret és alkalom: lehetőség, amelynek eredményessége, sikere legelőször is a tartalomtól függ. És ez a lényeges. Ne devalváljuk hát az ilyen rendezvényeket! Otnak indult egy tárlat, a Dunamenti Múzeum újabb vándorkiállítása. Utat épít magának méltó állomásokkal, melyek termeiben mindig értő közönséggel találkozhat és átadhatja számukra a művészet örök üzenetét: a szépet és az értékeset. (szuchy) Sikeres sportrendezvény A közelmúltban a komárnoi Stavba szövetkezet mellett működő sportszervezet vezetősége, valamint a komárnoi nyomda FSZM Üzemi bizottsága a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére nemzetközi kispályás labdarúgó-tornát rendezett. A tornán, az említett csapatokon kívül részt vett a Győri Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet (MNK), és a Komárnoi Nyomdavállalat (MNK) csapata. A sport találkozót a komárnoi II. lakótelepi tanonciskola pályáján bonyolították le. A labdarúgó-torna a következő eredménnyel zárult: 1. Győri Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet, 2. Komárnoi Start, 3. komárnoi nyomdász csapat, 4. a Komáromi Nyomdavállalat (MNK). Mind a négy csapat értékes dijat kapott, amelyet Vans Aurél, a Start elnöke nyújtott át a csapatkapitányoknak. Reméljük, hogy a nevezett vállalatok közötti kapcsolat a jövőben tovább mélyül, sok ilyen értékes baráti sporttalálkozónak lehetünk még a szemtanúi. Andriskin József Megnyitó Nagykeszin, Kopócs Tibor szülőfalujában. Új művelődési ház idő előtt Régvárt eseményre került sor nemrég Palkoviőovón (Szapon)). A dunaszerdahelyi járás alig hatszázötven lakost számláló kisközségében új müveődési házat adtak át rendeltetésének. Nagyon Igényelte a lakosság az új ntézményt, mivel a kultúrának ezideíg nem volt méltó hajléka. Az új művelődési ház legjelentősebb létesítményként szerepelt a község választási programjában, s nem véletlen tehát, hogy a határidőnél félévvel korábban adták át rendeltetésének. Értéke mintegy ktlencszázötvenezer korona, s a kultúrán kívül itt kap helyet a hnb is. Vörös György megfeleljen az egyes tömegszervezetek éredklődési körének. Például a helyi vadászok érdeklődési körének megfelelően a közeljövőben dr. Gyímesi György látogat el a Zobor-vidékl falucskába. A nők olvas »ttságának az emelése szempontjából tavaly három olvasókört hozott lé re. Egy-egy csoportot átlagosan 29—30 olvasó alkotja. Az 1100 lakdst számláló községben a könyvtárat a ktívan látogatók száma 3—400 között van, amely szép eredménynek szám it. A könyvtárosnő legnagyobb öröm it az jelenti, hogy felnőtt az a nem redék, amely már mint általános iski lás is hozzá Járt a könyvet kölcsí nözni. Nem ritka, hogy amikor a fiati 1 jön könyvet cserélni, bizalmasan mi gkéri a könyvtárosnőt, hogy a szülei lek Is küldjön valamit. Latinka Istv; nné szerint a jó könyvtárosnak kiváló emberismerőnek is kell lennie, mi rt a könyvben mindenki a saját problémáira keresi a választ, s ahhoz hogy ne csalódjon, ismerni kell az irodalmat. Ilyenkor tél m már kora délután ráfekszik a táj a a sötétség, Latinka Istvánnét azoi ban munkába szólítja az írott szó i zenete. Ezt az öntevékeny munkát pontosan 20 éve végzi hozzáértéssel és nagy szeretettel. Csiba Lászlé Az olvasás öröméért irodalíJmnípszerüsItök ORSZÁGOS TANÄCSKOZÄSA GALÄNTÄN A CSEMADOK Központi Bizottságának népművelődési osztálya és a Galantai Járási lizottság a közelmúltban Galántán renlezte meg az irodalomnépszerüsítőli országos szemináriumát. A háromnapos szeminárium első napján dr. Caanda Sándor szülőföldünk irodain i hagyományairól, Mészáros Lászlcj hazai magyar irodalmunk egyé i terméséről, Vojtech Kondrót Ady és a szlovák irodalom kapcsolatáró , dr. Szeberényi Zoltán Ady Endre s:erelmt lírájáról tartott előadást a közel negyven résztvevőnek. Ezt követően Zalabai Zsigmand beszélt a Madf eh Könyvkiadó jövő évi terveiről. A szeminá ’ium második napján dr. Turczel Lajo Móricz Zsigmond csehszlovákiai ki pcsolatairól, dr. Szeberényi Zoltán : ellyei József életpályájáról, dr. Révész Bertalan Tompa Mihály költés letérői tartott előadást, majd a rész vevők megtekltették az Ady-emlékm isort, amelyet az esti órákban Ma uškovón (Taksony) tartottak meg. A zárónap Dn az irodalomnépszerűnyeit és gondjait vitatták sítés eredmf meg a részt revők —csl— Népművelési munkaterv a téli hónapokra Saját népművelési munkatervet dolgoztak ki a téli időszakra a levicei (lévai) járásban levő egységes földművesszövclkezetek. Céljuk: а XV. pártkongresszus által meghatározott népnevelési teendők biztosítása. Közelebbről nézve: a járásban nem minden szövetkezet rendelkezik saját kulturális intézménnyel, művelődési házzal. Azéft, hogy a községekben található, és nem a szövetkezetek hatáskörébe jartozó kultúrházak még jobban ki legyenek használva a szövetkezeti tagok által is, sok efsz (mint például a zselízi, győrödi, fegyvernek!, lé'ai, sárói) kulturális albizottságot h ízott létre. A szövetkezeti klubmozgalom terén sem rózsás a helyzet. A járás 27 szövetkezete klözül mindössze öt (Palást, Farnad, Najysalló, Nagyölved, Fegyvernek) dicsekedhet klubélettel. Ezen a téren is sok tehát a javítanivaló. Számos szövetkezetben, mint például Fámádon, Kuralon, Negyölveden, Öbarson, színjátszócsoport, illetve folklór-csoport működik. Ezek fejlesztésére, s a kulturális, ipnevelői tevékenységére a járás szövetkezetei az idén mintegy hárommillió korapiát fordítanak. Abel Gábor
