Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-10 / 49. szám

Я vállalaton belüli szervezeti és vezetési struktúra módosításakor elsősorban a szocialista tervezetek tevékenységét szabályozó alapelvekből, mindenekelőtt a következő elvekből kell kiindulnunk:

_ a szocialista szervezetek a CSSZSZK népgazdaságának szerves részei, amelyeket a CSKP vezetése alatt és a demokratikus centralizmus elveinek mellemében a szocialista állam szervei irányítanak;

•— az irányítás legfontosabb eszköze a vállalati terv, amely a népgazdaság fejlesztési tervéből indul ki. A szervok és a szocialista szervezetek kötelesek minden igyekezetükkel és kezdeményező készségükkel támogatni az állami tervfeladatok maradéktalan teljesítését;

a szocialista szervezetek irányításában és gazdasági tevékenységében nem szabad az össztársadalmi érdekek rovására reszort-, vállalati és helyi érdekeket érvényesíteni; a szocialista szervezetek mindennemű gazdasági tevékenységét úgy kell megvalósítani, hogy ez elsősorban az össztársadalmi érdekek biztosítását szolgálja;

a szocialista szervezetek kötelesek gondoskodni a szocialista társadalmi tulajdon teljes mértékű, okszerű és gazdaságos kihasználásáról, állandó gyarapításáról és védelméről;

_ a népgazdaság tartós fejlesztésének előfeltétele a dolgozok tevékeny és kezdeményező bekapcsolódása a népgazdaság Irányításába, elsősorban a tervek kidolgozásába, a gazdaságosság növelésébe, valamint a tervfeladatok teljesítésének biztosításába és ellenőrzésébe;

_ a szocialista gazdasági szervezetek a vállalaton belüli alakulatok tervfeladatainak gazdaságos teljesítését a hozrascsot bevezetésével biztosítják, amely az alakulatok igyekezetét a tartalékok tervszerű feltárására, a költségek csökkentésére, a munkatermelékenység növelésére, a termelés hatékonyságának fokozására irányítja, és serkenti a dolgozók alkotó kezdeményezését;

►- az anyagi érdekeltséget a szervezetek, munkakolleklívák és egyének lehető legjobb munkaeredményeinek biztosítására használja fel. A szervezetek és a vállalatokon belüli alakulatok anyagi érdekeltsége a hozrascsot elvén alapul, a dolgozók anyagi érdekeltségének alapját pedig a munka menyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti jutalmazás elve képezi;

*— az anyagi érdekeltséget a szocialista szervezetek kötelesek összekapcsolni az erkölcsi ösztönzőkkel, fokozni a munkakollektívák. és egyes dolgozók közös feladatok teljesítéséért érzett felelősségét és minden eszközzel elősegíteni a szocialista munkaverseny kibontakozását.

A belső szervezeti felépítés és a szövetkezeten belüli irányítás alapvető módosításakor elsősorban a következő szempontokból indulunk ki:

a) a szövetkezet szervezeti egységekre oszlik. A felosztás a vezetés ágazati elve, vagy a vezetés területi elve, vagy pedig mindkét elv ésszerű egyesítése alapján valósul meg. A termelés összpontosításának és szakosításának elmélyítése megteremti a feltételeket a vezetés ágazati elven alapuló szervezeti felépítésére, és a vállalaton belüli specializáció bevezetésére. Az ágazati elven alapuló vezetés alapján kialakított szervezeti egységeket ágazatoknak (pl. növénytermesztési, állattenyésztési ágazat stb.) nevezik, a területi elven alapuló vezetés szerint felosztott szervezeti egységeket pedig gazdaságoknak. Az ágazatok és gazdaságok rendszerint további alacsonyabb szintű szervezeti egységekre tagolódnak;

b) a szövetkezet vezetősége és az egyes szervezeti egységek, valamint a szervezeti egységek között az egyes feladatokat és tevékenységeket fel kell osztani, és ennek alapján el kell határolni a szövetkezet és a szövetkezeten belüli szervezeti egységek Irányítási szintjeinek, szerveinek és vezető dolgozóinak jogkörét és felelősségét. Ugyanakkor az egyszemélyi felelősség és a Szövetkezeten belüli demokrácia elveinek célszerű ötvözetéből kell kiindulni;

c) a szövetkezet belső szervezeti egységei az üzemen belüli önálló gazdasági elszámolás {hozrascsot j elvei szerint gazdálkodnak. Az egyes szervezeti egységek földet kapnak a feladatok teljesítéséhez szükséges élő és bolt leltárral és gazdasági épületekkel együtt, és ide osztják be a megfelelő létszámú dolgozót is.

A szövetkezeten belüli irányítás hatékonyságának növelése érdekében módosítani és állandóan tökéletesíteni kell:

*- a szövetkezeten belüli tervezést; az értékkategóriák hasznosítását; az anyagi érdekeltségnek a tervfeladatok teljesítésére való kihasználását; a munkakollektívák és egyes dolgozók anyagi érdekeltségének a feladatok teljesítésére irányuló kihasználását; az erkölcsi ösztönzők, a szocialista munkaverseny és 4 dolgozók irányításban való részvételének kihasználását; a vállalaton belüli gazdasági Információrendszer kihasználását; a vállalaton belüli ellenőrzés és

a gazdálkodás eredményei gazdasági elemzéseinek hasznosítását; a technikai-gazdasági normák kihasználását.

Azoknak a kapcsolatoknak a bonyolultsága, nagy száma éa sokrétűsége, amelyek révén a vállalat tevékenysége és célkitűzései realizálódnak, megköveteli, hogy a vállalat belső szervezeti és vezetési struktúrája a belső szervezeti előírások (szabályok) egész rendszerében jusson kifejezésre. A vállalati szervezeti előírások útján kell szabályozni a vállalaton belüli kölcsönös kapcsolatokat, és megszabni az ügyintézés és eljárás kötelező érvényű szabályait. Mindenekelőtt az egyes irányítási szintek hatáskörének és telelősségének pontos elhatárolásáról, továbbá a vállalat egész célkitűzéseinek elérését biztosító eszközök, munkaeszközök, vállalaton belüli irányítás mód járnák és formáinak a meghatározásáról van szó.

Az egyes vállalati szervezeti előírások kiegészítésekor, módosításakor és változtatásakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az összhang és a kölcsönös kapcsolódások követelményét. Bármilyen módosításról van szó, ezt minden esetben egyetemesen át kell vetíteni a vállalati szervezeti előírások egészére.

A vállalati szervezeti előírások kidolgozása* ~r az alábbi tényezőkből kell kiindulnunk:

a) a CSKP és az államszervek gazdaságpolitikai irányelveiből kővetkező feladatokból és elvekből;

bj a népgazdaság és a mezőgazdaság tervszerű irányításának és a tervszerű Irányítás eszközeinek általános rendezéséről;

c) az általános érvényű jogszabályokból;

d) a mintaszabályokból;

e) a vállalat saját konkrét felételeiből, elsősorban:

— a vállalat saját feladataiból és tevékenységének tárgyából; a vállalat természeti és gazdasági feltételeinek elemzéséből; a vállalat termelőerői és termelési viszonyai adott színvonalának elemzéséből, a vállalat anyagitermelési bázisa megfelelő szervezeti felépítésének és további fejlődésének megszabásából; a vállalat további fejlesztésének és termelési irányzatának koncepciójából.

A vállalaton belüli kapcsolatok bonyolultsága megköveteli, hogy a vállalat belső szervezeti szabályait írásban dolgozzák ki. Ezek kidolgozása azonban nem lehet formális jellegű. Minden egyes vállalat konkrét feltételeinek megfelelően kell őket kidolgozni. Egyúttal gondoskodni kell arról, hogy a szervezeti szabályokat a vállalat minden egyes dolgozója megismerje, következetesen érvényesítse és betartsa.

A szocialista szervezetek helyzetét és feladatait, valamint azok szervezeti felépítését megszabó érvényes jogszabály a vállalat belső szervezeti rendszabályainak és előírásainak egész rendszerét öleli fel és szabályozza: a) szervezeti szabályok (az efsz alapszabályai, az állami gazdaság alapszabályzata); b) a vállalat belső alapvető szervezeti szabályai (munkarend, szervezeti szabályzat, ügyviteli rend stb.]; c) a vállalat többi belső szabályai (a vállalati tervezés és jutalmazás szabályai, a gazdasági eszközök kihasználása a vezetésben, a vállalat belső információs rendszerének szabályai, káderrend stb.); d) technikai-gazdasági normák (munkaráfordításí és anyagfelhasználási normák, teljesftőképességi normák, teljesítmény normák stb.); e) kiegészítő normák (utasítások, rendelkezések, tilalmak stb.).

Az efsz általános szervezeti szabályát a szövetkezet alapszabályai képezik. A szövetkezet alapszabályai a szövetkezet feltételeinek megfelelően közelebbről határozzák meg a belső kapcsolatokat. Az efsz-ek saját alapszabályaikat az efsz ek Mintaalapszabályai szerint dolgozzák ki, amelyet a 122/1975 Zb. sz. törvény 10. §-a 2. bekezdése alapján a CSSZSZK kormányu a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságával való letárgyalás után ad ki. Az efsz-ek Mintaalapszabályait a CSSZSZK kormányának 137/1975 Zb. sz. rendeleté alapján adták ki, amely egyúttal megszabta a szövetkezeti alapszabályok kidolgozásának, azok módosításának, kiegészítésének és jóváhagyásának menetét. A szövetkezet alapszabályait, azok módosítását és kiegészítését a taggyűlés ' fogadja el és a járási nemzeti bizottság a járási mezőgazdasági igazgatóság előzetes véleményezése után hagyja Jóvá. A járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága a szövetkezetnek hatékony segítséget nyújt a szövetkezet alapszabályainak kidolgozásában.

A szervezeti szabályzat a szövetkezetek egyik alapvető belső szabályzata, amely a jogszabályokkal és a szövetkezet alapszabályaival összhangban részletesebben tárgyalja a szervezés és vezetés alapelveit, aprólékosabban Szabályozza a szövetkezet belső szervezeti felépítését és a vállalaton belüli vezetés rendszerét, a szövetkezet szervezeti alapegységeinek és alakulatainak képzését, a közöttük kölcsönösen kiépített szervezeti, irányítási és gazdasági átkapcsolásokat és kapcsolatokat, továbbá elhatárolja a munkamegosztást és a tevékenységeket, valamint « jogköröket, felelősséget és kötelességet. Á szövetkezet a szervezeti szabályzat javaslatát, valamint az esetleges

változtatásra vagy kiegészítésre vonatkozó javaslatokat véleményezés végett előterjeszti a járási mezőgazdasági igazgatóságnak és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának, és csak azután vitatja meg a szövetkezeti taggyűlés, esetleg a képviselők testületé.

A szövetkezet munkarendje tartalmazza azokat a legfontosabb rendelkezéseket, amelyek a különböző jogszabályokban vannak rögzítve és a szövetkezeti tagok munkaviszonyait szabályozzák, hogy a vezető tisztségviselők és szakemberek, valamint a szövetkezet többi tagjai is átfogó képet nyerjenek a munkaviszonyt rendező jogszabályokról. Az általános és közös érvényű rendelkezéseken kívül a munkafeltételekre, a szövetkezeti fegyelemre, munkaidőre, szabadságra, a szövetkezetben végzett munka jutalmazására, a munka akadályoztatása esetén fizetendő kártérítésre, a munkabiztonságra és egészségvédelemre, a károkért viselt felelősségre, a tagok iránti gondoskodásra, a nők és a fiatalkorúak munkafeltételeire, a panasztételre és a munkaügyi pereskedésekre vonatkozó megegyezéseket szabályozó rendelkezéseket is tartalmaz.

A szövetkezet ügyviteli rendje a jogszabályokkal és az alapszabályokkal összhangban részletesebben szabályozza a szövetkezet szerveinek, további bizottságainak és gazdasági vezetőségének tevékenységét, a szövetkezet ^zerveinek megválasztását és visszahívását, a többi bizottság es a szövetkezet gazdasági vezetőségének megválasztását, esetleg kinevezését és visszahívását, valamint a szövetkezeti szervezeti alapegységek termelési értekezletefhek szervezését.

A szövetkezet alapszabályai, szervezeti szabályzata, munka - és ügyviteli rendje képezi a szövetkezet legfontosabb belső szabályait. Rendszerint hosszabb érvényűek. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezeknek az alapvető szabályoknak a rendelkezéseit egész sor további vállalaton belüli szabály révén tovább kell konkretizálni és mődosítani. Sok mezőgazdasági vállalat jelenlegi tapasztalatai azt mutatják, hogy további vállalaton belüli szabályokkal főként a következő szférákat és tevékenységeket ajánlatos részletesebben szabályozni: vállalaton belüli tervezés, jutalmazás, a gazdasági eszközök kihasználása, vállalaton belüli információrendszer, káder- és személyzeti munka, a munkakezdeményezés fejlesztése, szocialista munkaverseny szervezése stb.

Vállalati tervezés

A vállalati szervezeti alapegységek irányításának alapvető eszköze a terv. A vállalati végrehajtási tervet maradéktalanul lebontják azon szervezeti egységekre, amelyek tevékenységükben érvényesítik a vállalati hozrascsot elveit, vagy annak bizonyos elemeit. Ezekre a szervezeti égységekre tervezik a termelést, a költségeket, a nyereséget, vagy veszteségeket és a munka kollektívák és egyes dolgozók anyagi érdekeltségének rendszerében érvényesített további gazdasági kategóriákat. Ezek útján a szervezeti egységek okszerűen rákapcsolódnak az egész vállalat gazdasági rendszerére.

Gazdasági tervek

A vállalat végrehajtási tervét a belső vállalati alakulatokra kötelező érvényű feladatok, keretek és tájékoztató mutatók formájában bontják' le az egyes szervezeti egységek termelési tevékenysége szerint. A mutatókat konkrétan felbontják а szervezeti egységek gazdasági terveiben. A vállalat végrehajtási tervének felbontását a belső alakulatokra a mezőgazdasági vállalat termelési és pénzügyi tervének azon egységes űrlapjai segítségével végzik, amelyeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium minden évben kibocsájt.

Amennyiben azt akarjuk, hogy a vállalat belső terve, mint a szervezeti egységek irányításának eszköze, teljesítse feladatát, akkor annak kidolgozásakor teljesítenünk kell az alábbi alapvető feltételeket:

J. A vállalat belső alakulatának kötelező érvényű feladatait és kereteit maximálisan tárgyilagosan kell meghatározni;

2 A normatív bázisnak megbízhatónak kell lennie és a termelőerők színvonala alapján rendszeresen fel kell újítani;

3. Az anyagi érdekeltséget és a jutalmazás elveit egyértelműen az illetékes szervezeti egység és a vállalat tevékenységének eredményeitől tegyük függővé;

4. A gazdasági eredményt a teljesítőképesség!, ráfordítási és árkalkulációk és átszámítások alapján számítjuk ki;

5. A vállalat végrehajtási tervfeladatai felbontásával biztosítjuk a vállalat belső alakulatainak kölcsönös termelési koordinációját és a termelés erőforrásainak leghatékonyabb kihasználását.

A vállalat belső alakulatainak gazdasági terve

A mezőgazdasági vállalat jelenlegi gazdasági rendszere a vállalat belső alakulatainak jelölésére u gazdasági központ és

a ráfordítási központ fogalmat használja. A gazdasági központ olyan vállalaton belüli alakulat, amely a felbontott vállalati terv alapján önállóan gazdálkodik. Ennek az alakulatnak a szükségleteit szolgálják a vállalaton belül érvényes árakon alapuló értékviszonyok. A tervfeladatok teljesítésére a gazdasági központnak- állóeszközök, forgóeszközök és munkaerők állnak rendelkezésére. A gazdasági központ tervének tartalmát a vállalat termelési és pénzügyi tervének fő mutatói képezik. A gazdasági központ tervébe foglalják a kiegészítő- és melléküzemágak, valamint a nem mezőgazdasági termelési jellegű ágak tervét Is. A vállalat termelési és pénzügyi tervének űrlapjai, amelyeket a gazdasági központ tervének készítésekor is egységesen használnak, lehetővé teszik a terv negyedévekre való felosztását. A terv további tagozódása a vállalat konkrét feltételeinek megfelelően alakul. A gazdasági központ dolgozói anyagilag érdekeltek mind saját központjuk, mind az egész vállalat gazdasági eredményeiben.

A ráfordítási központot rendszerint a hozrascsot elmélyítése érdekében a gazdasági központ keretében létesítik. A ráfordítási központra csak a legfontosabb termelési feladatokat és költségfajtákat bontják le. A ráfordítási központ tervének tartalmát és mutatóinak terjedelmét a vállalat vezetősége határozza meg. A ráfordítási központ tervének egyszerűnek, áttekinthetőnek és könnyen ellenőrizhetőnek kell lennie. A terv ráfordítási központra való lebontásának legegyszerűbb módja a termelés tonnákra, literre, darabra, árutermelésre, munka-, anyag- és más költségekre való lebontása. A tervlebontást a' ráfordítási központ által elérendő gazdasági eredménnyel zárják le. Szintén előnyös, ha a tervet néhány más fontos mutatóval egészítik ki, pl. a munkatermelékenység, munkanormák, anyagráfordítási normák stb. mutatóival. Igen célszerű a minőségi mutatókkal (a tej, takarmány stb. minősége) való kiegészítés. A ráfordítási központ dolgozói anyagilag csak a saját lebontott tervfeladataik teljesítésén érdekeltek az egész vállalat gazdasági eredményeinek függvényében.

Operatív tervek

A vállalat belső alakulatainak irányításában azok gazdasági tervein kívül nagy jelentősége van az operatív terveknek is. Ezeknek szervezési terv jellege van. Ezért az operatív tervek többnyire olyan mutatókat tartalmaznak, amelyek egyrészt a gépek, gépi berendezések és munkaerők teljesítőképességét, másrészt az egyes ágazatok munka- és anyagszükségletét fejezik ki. Ezeket a terveket a vállalat belső alakulatának szintjén dolgozzák ki. Az a legfőbb küldetésük, hogy a bonyolult műveletek és tevékenységek elvégzését az illetékes termelési folyamat számára legelőnyösebb technológia megválasztásával biztosítsák. A tervezésnek ezt a módját a vállalatok jelentős részében helytelenül lebecsülik.

A növénytermesztés legfontosabb operatív tervei — az idénymunkák terve, a gépek és gépi berendezések üzemeltetési és kihasználási terve. Az állattenyésztési termelés legfontosabb operatív tervei — fedeztetési terv, az állományforgú terve, a takarmányfogyasztás és takarmányértékesítés terve. Vannak olyan operatív tervek is, amelyeket előnyösebb vállalati szinten néhány központ számára kidolgozni.

Ilyenek elsősorban:

— a gépek csoportos bevetésével végzett betakarítási munkálatok terve;

— a nehéz gépek bevetésének és kihasználásának terve;

— a speciális gépek üzemeltetési terve stb.

A vállalati szinten kidolgozott tervek rákapcsolódnak a központ vezetőjének rendelkezésére álló gépesítési eszközök üzemeltetési tervére. A magasabb fokú kooperáció esetében, amikor a növénytermesztést részben vagy teljesen összpontosították, az operatív terveket a kooperáló vállalatok egységes tervében minden egyes kooperáló vállalat számára kidolgozzák. Ebben az esetben ezeket a terveket és a technika alkalmazását a kooperációs tanács koordinálja.

A legnagyobb idényszerűség a növénytermesztésben uralkodik. Az agrotechnikai határidők minden idényben kölcsönösen fedik egymást. Ezekben a kritikus időszakokban Ismerni kell a traktor- és munkaerő-szükséglet fedezésének lehetőségeit. Az idénymunkák bizonyos időszakra szóló tervének kidolgozása előtt feltétlenül ki kell dolgozni a következő kiindulási adatokat:

1. Az adott Időszakban elvégzendő munkálatok terjedelme;

2. Az egyes munkálatok agrotechnikai határideje;

3. Az adott időszakban rendelkezésre álló gépesítési eszközök, munkaerők és anyagok.

Az adott Idénybe tartozó munkálatokat az agrotechnikai határidők alapján osztályozzuk. Az egyes munkanemeket úgy csoportosítjuk, hogy időbeni sorrendbe kerüljenek. Ezzel áttekintést nyerünk az adott idény gépesítési eszközökkel és