Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-03 / 48. szám

1 . 1977. december 3. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Sok függ az emberek munkájától Az ellenőrzés feltárta a fogyatékosságokat! A mezőgazdasági üzemekben ко- nék az ipari trágyák amúgy is nagy* moly fogyatékosságok fordultak elő a arányú külföldi behozatalát. Amint már említettem, egyáltalán TRÄGYÄZÄSI TERVEK nőm Snonit » kidolgozásánál, mert nem vették fi­gyelembe a talaj tápanyagtartalmát, az előveteményt, az ökológiai ténye­zőket, a fajtaösszetétel helyes megvá­lasztását stb. Például a Turá Lúka-i (senicai járás) szövetkezetben a mű­trágyák keverését és adagolását becs­lés szerint végezték! A tavaszi árpát 1:1,55:2,67 NPK arányban trágyázták. A káliumhatóanyagból elegendő lett volna a fele is! A lóherét ugyanitt 50 kiló nitrogénhatóanyaggal trágyázták feleslegesen! Ezzel szemben — a ta­laj agrokémiai vizsgálatának eredmé­nye alapján — a káliumtrágyát kel­lett volna 60-ról 140 kilóra növelni hatóanyagban! Az ipari trágyák használata nem mutatkozott meg a rétek és legelők termésnövekedésében. A terméshozam például tavaly — szénára átszámítva — csak 1,42 tonna volt, ami az 1970-es évhez viszonyítva 0,05 tonná­val volt kevesebb! A gyakorlat már többször és több helyütt igazolta, hogy a hektáronkénti 40 kiló nitro­génhatóanyag 1,5 tonnával is képes növelni a rét, legelő szénatermését! A KMEVV hároméves ellenőrzést vég­zett a rétek és legelők trágyázásáról, amely az összes terület 12,3 százalé­kát érintette. Megállapították, hogy három év alatt a terület 43 százalé­kát egyáltalán nem trágyázták, első­sorban azért, mert a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói nem értékel­ték kellőképpen a tápanyagvisszapót­lást! Nincs előrehaladás a savanyú kém­hatású talajok MESZEZESE szakaszán sem. jelenleg Szlovákiában a termőtalaj 69 százaléka igényel in­tenzív meszezést. Az agrokémiai vizs­gálatok eredményeként az SZSZK-ban évente 405 ezer tonna CaO-t kellene a talajba juttatni. Tavaly például csak 252 ezer 700 tonnát használtunk fel, ami jóval kevesebb az előirányzott­nál! Egy hektár területre 99 kilo­gramm mészpor jutott, ami kevés, hi­szen a csehországi kerületekben 173 kilót adtak hektáronként! jelenleg már van elegendő nyersanyag, csak hiányoznak a „RAJ“ típusú vagonok és nem megfelelő a kijuttatási tech­nika! A helyzet javulására c^ak a je­lenlegi ötéves tervidőszak végén szá­míthatunk, amikor mezőgazdaságunk 383 (Szlovákia 126) tartályos gépjár­művet kap, amelyek alkalmasak lesz­nek a mészpor kijuttatására is. A tudomány, kutatás és a gyakor­lat eredményei alapján a talajba a szükséges tápanyagok egynegyedét­­egyharmadát adhatjuk szerves trágya formájában, s ezzel egyúttal javíthat­juk a talaj fizikai és biolóigai tulaj­donságait. Szlovákiában évente mint­egy 12 millió tonna istállőtrágya hal­mozódik fel. Az ellenőrzés megmutat­ta, hogy a mezőgazdasági üzemek zö­mében nem fordítanak kellő gondot KEZELÉSÉRE ÉS FELHASZNÄLÄSÄRA. Ennek következtében az istállótrágya 50—60 százaléka kárbavész, ami évi 6—7 millió tonna szerves anyag el­vesztését jelenti! Ez azután az ipari trágyák iránti kereslet növekedésé­ben jut kifejezésre. Nagyon sok az olyan mezőgazdasági üzem, amelyek­ben a szántóterület 25 százalékát sem képesek évente istállótrágyázni. A legtöbb üzemben ez csak 12—18 szá­zalékot tesz ki, holott az istállótrágya mindenütt kellő mennyiségben ren­delkezésre áll. Az ellenőrzés folya­mán komoly fogyatékosságokkal ta­lálkoztak a Mikuláši ÄG-ban, a Vefký Cetín-i, Výčapy-Opatovce-i, hosťovcei és a rapovcei stb. szövetkezetben. Még aggasztóbb a helyzet a húgylé és a hígtrágya felhasználása szaka­szán. A mezőgazdasági üzemek több­ségében kicsi a tárolók, gyűjtőmeden­cék befogadóképessége, keveset tö­rődnek velük, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy a húgylé, híg­trágya szabadon folyik a gazdasági udvarban, fertőzi a talajvizet, a pata­kokat, s nem utolsó sorban az ivóvíz­­készleteket. Az istállótrágya, a húgy­lé és a hígtrágya felhasználása körüli problémák megoldása elsősorban a mezőgazdasági üzemek vezetőinek feladata, mert ezzel nemcsak a talaj termőképességét növelhetnék, hanem a humusztartalmat is, és csökkenthet­valamint az istállótrágya ésszerű fel­használása kell, hogy jelentse! Saj­nos, e célkitűzés értelmében jelenleg még egy agrokémiai központ sem végzi tevékenységét. Az ellenőrzés megmutatta azonban azt is, hogy komoly fogyatékosságok vannak az IRÁNYÍTÁS MINDEN SZAKASZÁN. Itt szeretném megjegyezni azt, hogy az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága korábban már két ízben — 1965-ben és 1972-ben — végzett hasonló ellen­őrzést, s a fogyatékossúgok lényegé­ben ugyanazokon a helyeken ismét előfordultak. Ez is azt bizonyítja, hogy a vezető dolgozók feladataikat nem mindenütt végzik kívánt színvo­nalon! Különösen a járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságokon kell elkövetni mindent annak érdekében, hogy gyakrabban ellenőrizzék a mező­­gazdasági üzemek vezetőit, fokozzák az irányítást, s a mulasztásért szigorú intézkedéseket hozzanak. Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy nem mindenütt van ez így. Ott, ahol nagy gondot fordítanak az ellenőr­zésre, ahol az ipari trágyákkal való bánásmód során figyelembe veszik a tudomány és kutatás eredményeit Az építkezési beruházások HELYZETE a trebišovi járásban VEGYSZERGYÄRTÄS ÉS ELLÄTÄS, holott a mezőgazdaság egyre nagyobb mennyiségű Aminex, Burex, Sulka és más készítményt igényel. Több betil­tott készítmény (Endrin, Melipax stb.) helyett nem lettek újak beiktatva. Minőségi javulásra — mint ahogy az Szlovákia Iparügyi Minisztériumának fejlesztési tervéből is ered — még a hetedik ötéves tervidőszakban sem kerülhet sor! A növényvédelemben még egész sor fogyatékosság, probléma van. A kerü­leti és járási mezőgazdasági igazgató­ságokon, valamint a mezőgazdasági üzemekben nem tartják be a MÉM előírásait. A kezelést gyakran olyan személyek végzik, akik nem ismerik a munkavédelem és biztonság alap­­feltételeit, a permetezőgépekkel való KIVÁLÓ EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL! Például a trebaticei szövetkezetben évente a szántóterület 20 százalékát nem egyformán működtek. Az eréd­­mények állandóan és biztosan ott ja­vultak, ahol megteremtették a telep működésének személyi és szervezeti feltételeit, idejében kijavították az előforduló technológiai, takarmányo­zási hibákat. Ki állítja, hogy itt nincs még mindig sok-sok lehetőség a hasz­nosság gyorsabb ütemű növelésére? A baromfitenyésztés iparszerű rend­szere már évekkel ezelőtt kialakult, ám itt is időszerűek a korszerűsítést szolgáló beruházások. A ketreces rendszerek bevezetésével például nagymértékben javult az épületek kihasználása, s az energiaigény 15— 20 százalékkal csökkent! A sertéste­nyésztésben a ketreces malacnevelés ugyancsak mintegy húsz százalékkal fokozhatja a meglevő kapacitások jobb kihasználását, miközben az ener­giafelhasználás alig nőtt, vagy válto­zatlan maradt. Tehát a szakosított ál­lattenyésztő telepeken is nagy szere­pe van a további korszerűsítésnek, valamint a hibák és a fogyatékossá­gok mielőbbi megszüntetésének. Arra kell törekedni, hogy a beruházások elősegítsék a zavartalanabb és szako­sított árutermelést, s javítsák a mun­kaerő- és eszközhatékonyságot. A trebišovi járásban mulaszthatat­­lan feladat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének össze­hangolása. Nagyon sok múlik az élel­miszeripari és mezőgazdasági üzemek jó együttműködésén, beruházási cél­jaik kölcsönös előnyökön alapuló egyeztetésén és az ésszerű munka­­megosztás kialakításán. A gazdasá­goknak arra kell törekedniük, hogy növeljék, korszerűsítsék a tárolási és szárítási, valamint a préselt takarmá­nyok gyártási kapacitását. Ide tarto­zik a nagy teljesítményű gépek vásár­lása is. Itt szeretném megjegyezni, hogy a szövetkezetek a gépek vásár­lására tervezett keretet csupán 82,9 százalékra használták ki! Ugyancsak sok lehetőséget kínál a termelés nö­velésére a gazdaságok közötti szako­sítás elmélyítése, valamint a gazdasá­gok összefogásával megvalósítható beruházások kiválasztása és kivitele­zése. JELENBEN A JÖVŐT Amikor a gazdaságok a jelenlegi eredményeiket értékelik, ne csak a múltban keressék a mércét. Az ösz­­szehasonlítás lendítő és tartós mércé­je mindig a legkorszerűbb módszerek­kel elért eredmény legyen. Az így folyton korszerűsödő technika, s a ve­lük járó termelési összpontosítás tette lehetővé, hogy például a 100 kilo­gramm búza termelésére fordított em­beri munkaidő az I960, évi 2 óra 52 percről 1976-ig átlagosan 42 percre, a kukoricánál pedig 6 óra 40 percről 38 percre csökkenjen! Az Ilyen eredmény azonban nem­csak a módszereket, hanem az előre­látást, a kitartó szorgalmat is jelzi. Mutatja, hogy mindig azok képvisel­ték a termelésben a haladást, akik a mában élve látták a jövőt is. Aki be­ruházásokról, a fejlesztési lehetősé­gek felhasználásáról dönt, nem lehet meg anélkül. Keresnie kell az éssze­rűbb, jobb és célravezetőbb megoldá­sokat. így lesznek megfontoltak, jók a beruházási döntések! ILLÉS BERTALAN — I III IIP l'llll i * II1МИ—1 Ott, ahol így tárolják az ömlesztett és zsákolt műtrágyákat, minimális tápanyagveszteséggel számolhatnak. (A szerző felvétele) í- istállótrágyázzák, ésszerűen használ­­!- ják fel az ipari trágyákat, s a sava- I- nyú talajok meszezését is a kívánt i- szinten végzik. Az utóbbi években ga- 5 bonafélékből 6—7, cukorrépából pe­­!- dig 50—55 tonnát takarítottak be i- hektáronként! Ugyanide sorolható a i- Gabéíkovoi és a Valalikyi Állami Gaz­- daság, valamint a Chorvátsky Grob-i t és más szövetkezet. Az ellenőrzés által feltárt fogyaté­kosságok és problémák MIELŐBBI FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN- mind az SZSZK Mezőgazdasági és- Élelmezésügyi Minisztériuma, mind az i- SZSZK Iparügyi Minisztériuma hatha­tós intézkedéseket dolgozott ki. Re­méljük, hogy a beavatottak a jövőben jobban a szívügyüknek tekintik a mi­nőségi munkát, a hathatós irányítást és ellenőrzést, valamint a fogyatékos­ságok minél előbbi felszámolását, hi­szen az idei ellenőrzés eredményei alapján a felelős személyek ellen 127 esetben alkalmaztak fegyelmi és anyagi eljárást! , BARA LÄSZLÖ A mezőgazdasági termetes akkor tekinthető igazán hatékonynak, vala­mint a népgazdaság és az üzem szá­mára egyaránt hasznosnak, ha a fel­használt eszközök, a munkaerő és a termelés a jövedelmet gyarapítja. Eh­hez természetesen a termelési eszkö­zöket is korszerűsíteni kell, mert ész­szerű fejlesztés nélkül nehezen kép­zelhető el folyamatosan javuló ered­mény. Erre ösztönöz egyébként a me­zőgazdasági dolgozók számának csök­kenése is. A beruházási, fejlesztési lehetősé­gek azonban nem korlátlanok. A ha­todik ötéves népgazdasági terv pél­dául megteremti a forrásokat az élel­miszeripar tervszerű fejlesztéséhez és a népgazdasági egyensúly javításában felmerülő feladatok teljesítéséhez, el­különítve egymástól a különböző fej­lesztési követelményeket. Nem első eset ez, hiszen a beruházások során már korábban is voltak kiemelt és kevésbé fontos célkitűzések. A jövő­ben azonban még nagyobb a jelentő­sége annak, hogy a beruházásokkal erősítsük a szervezettebb, takaréko­sabb és jövedelmezőbb gazdálkodás alapjait, lehetőségeit. TAPASZTALATOK A járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított üzemek számára a be­ruházási terv az idei évre 186 millió 327 ezer koronát irányoz elő. A be­ruházás tervét az üzemek szeptember végéig 66,3 százalékra teljesítették. Az építkezési terv 120 millió 216 ezer koronát tesz ki, amit az üzemek ugyanebben az időszakban csupán 56,8 százalékra teljesítettek! Tehát év végéig a járásban még 51 millió 939 ezer koronát kell beépíteni! ÖSSZEHANGOLT MUNKÄT... A mezőgazdasági üzemek számára is egyértelmű útmutatást ad e tekin­tetben az SZLKP Trebišovi Járási Bi­zottsága legutóbbi ülésének közlemé­nye. „A beruházásokat a gazdasági és társadalompolitikai céloknak meg­felelően kell elosztani. A jövőben kapjon elsőbbséget a folyamatban le­vő beruházások tervszerű megvalósí­tása. A beruházások hatékonyságá­nak javítása céljából — összehangolt munkával — meg kell gyorsítani azoknak a létesítményeknek az épí­tését, amelyeket 1990-ig tervezünk üzembe helyezni. Haladást kell elér­ni a szervezésben, a beruházók, ter­vezők, kivitelezők és a berendezése­ket szállítók együttműködésében“. Rendkívül fontos tehát az, hogyan döntenek a gazdaságok a beruházá­sokra felhasználható eszközök elosz­tásáról. Értelmetlen dolog és az anya­gi források pazarlása lenne, ha olyan esetben új beruházásokra törekedné­nek, amikor a termelés a meglevő eszközök és kapacitások jobb kihasz­nálásával is növelhető volna. A gaz­dálkodás színvonalának emelésében mindmáig kiaknázatlan lehetőségek vannak, melyek közül a legfontosabb a munka- és üzemszervezés tökélete­sítése. A FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE IGÉNYES FELADAT Az utóbbi évek nagy mezőgazdasági beruházásai közül a szakosított állat­­tenyésztő telepek eddig a járásban bánásmódot és az adagolási techni­kát. A kezelést sokszor nem megfe­lelő időben, s főleg ellenőrzés és fel­ügyelet nélkül végzik! Tavaly Szlová­kiában előrejelzés nélkül 10 ezer 435 hektáron végeztek vegyszeres keze­lést! A vegyszerek helytelen adagolá­sa több mint 1 millió 617 ezer koro­na közvetlen kárt okozott, nem be­szélve a sokkal nagyobb közvetett károkról. Nem megfelelő színvonalú a VEGYSZEREK RAKTÁROZÁSA és a velük valé bánásmód sem. Álta­lában provizórikus helyen, szellőzte­tés nélküli és nyitott raktárakban tá­rolják ezeket, ahol hiányoznak a vé­dőeszközök, s nem megfelelő az el­sődleges nyilvántartás sem. Gyakran a biztonsági előírások durva megsér­tésére is sor kerül, különösen a mér­gező ártalmas anyagokkal való bánás­mód idején. Például a Nové Zámky-i járás 26 ellenőrzött raktárából tizen­ötben tároltak veszélyes mérgeket, holott erre csak négyben volt enge­délyi A senicai járás 12 ellenőrzött raktára közül egynek sem volt enge­délye a mérgek tárolására! Fogyaté­kosságok a felhasználhatatlan fölös­legek és maradékok likvidálása sza­kaszán is előfordulnak. A közép-szlo­vákiai kerületben több mint 70 féle készítmény maradékát kell megsem­misíteni 43,5 tonna mennyiségben! A nyugat-szlovákiai kerületben ez a mennyiség megközelíti a 12 tonnát. Szlovákia Népi Ellenőrző Bizottsá­gának értékelése az AGROKÉMIAI KÖZPONTOK helyzetét és szerepét is érintette. Meg­állapították, hogy több feladatot egy­általán nem teljesítettek, vagy csak részben. Ugyanis az ötödik ötéves tervidőszakban a tervezett 6 helyett csak egy agrokémiai központ (Zohor) átadására került sor, s további négy építése kezdődött meg. Az építkezés jelenlegi üteme jóval elmarad a ter­vezettnél, hiszen a jelenlegi ötéves tervidőszakban az előirányzott beru­házási összegnek csak 54 százalékát használják fel! A CSKP KB Elnöksé­gének múlt évi októberi ülése felada­tul adta, hogy az agrokémiai közpon­tok tevékenységének alapját — a megalakulástól kezdve — a tudomá­nyosan megalapozott tápanyagpótlás, az ipari trágyák ésszerű és nagyüze­mi formákon alapuló felhasználása, Korszerű üzem - keresett termékek Az elmúlt években a komárnoi (komáromi) járásban levő tôni (tanyi) len- és kenderfeldolgozó üzemet jelentős mértékben korszerűsítették. A hagyományos kenderfeldolgozó részleg mellett mintegy 50 millió ko­rona beruházással új munkacsarnokot építettek, melyben nem szövéses eljárással bútorhuzatokat gyártanak. Az új részleg üzembehelyezésével tízszeresére növekedett az üzem évi árutermelése. A nem szövött bútorhuzatok gyártási technológiáját a ltbereci textil­ipari kutatóintézetben fejlesztették ki. A Barnal-4 elnevezésű textíliát több színváltozatban gyártják. Az új gyártási eljárást a hagyományosnál jóval kisebb önköltség és nagyobb munkatermelékenység jellemzi, ugyan­akkor az Itt készült bútorhuzatoknak kiváló tulajdonságaik vannak. Az új termék egyre keresettebb hazai bútoriparban. Egyelőre a tanyi üzem — a nem szövött textília gyártáséban — nagyfokú kooperációra van utal­va számos más szlovákiai üzemmel, de tervbe vették, hugy többek között a,textília festését a jövőben már helyben fogják végezni. Az új bútorhuzat kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, mint. például a kopásállóság és nagy szakítószilárdság. Ez lehetővé teszi, hogy a jövő­ben egyéb célokra is felhasználják. (Németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom