Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-03 / 48. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 177. december 3. A talaj tápanyagkészletének szünte­len javítása egyik legfontosabb fel­adata mezőgazdaságunknak. Ezt me­zőgazdászaink jól tudják. Mégis gyak­ran azt kell megállapítanunk, hogy sok gazdaságban az istállótrágya tá­rolására, kezelésére és felhasználásá­ra nem fordítanak kellő gondot. En­nek következtében a jó szerves trá­gya veszít értékéből, a föld nem kap­ja meg azt amire szüksége van. A ta­laj hiányzó tápanyag készletét sok helyen műtrágyákkal szeretnék pó­tolni. Ezzel nemcsak a termelés gaz­daságossága csökken, hanem sok esetben a műtrágyakészlet is kevés. Azokban a gazdaságokban, amelyek­ben a talaj humusz és tápanyag tar­talmának növelésére elegendő istálló­­trágyát használnak, ott műtrágya megtakarítást is elérhetnek. Utazásaim során tapasztaltam, hogy vannak mezőgazdasági üzemek, ame­lyekben nem tartják be a trágyázás időtervét. A trágyázás a téli időszak­ra húzódik el, s így előfordulhat, hogy a szervesanyag nem hasznosul kellő mértékben. Ezt Varga János, a Komárnoi (komáromi) Mezőgazdasági Igazgatóság agronómusa is igazolta. Hasonló és egyéb problémákkal küsz­ködnek a járás mezőgazdasági üze­meiben. Vannak gazdaságok ahol az őszi munkák elvégzése mellett kellő figyelmet fordítanak a talajerő foko­zásának. Tudjuk, hogy a termés meg­alapozásáról van szó. Ezek közé tar­tozik a kameniönái, a kolárovoi, a Zem. Olíía-i szövetkezet is. Ám nem ilyen jó ütemű a trágyázás a Dolný Peter-i, az ižai, a marcelovái gazda­ságokban. Ezen szövetkezetekben a trágyázást október közepéig csak húsz-harminc százalékban végezték el. Az agronómus véleménye szerint mi a késedelem oka? — Részben az őszi betakarítási munkák elhúzódásában van. Alig győ­zik a dolgozók a feladatok végzését, másrészt a trágya teregetésére nin­csenek megfelelő gépek. A harmadik ok pedig az, hogy az említett gazda­ságokban a trágyázást az agrokémiai központ végzi: harmonogram szerint. Az említettek a későbbi időszakban kerülnek sorra. Tény az is, hogy a szövetkezetek dolgozóinak nagyobb A talajerő FOKOZÁSA alapvető feladat igyekezettel, szervezettebben kellene végezniük a munkálatokat. ___• ____ Az őszi termények betakarításának csúcsidőszakában jól haladnak a szerves és szervetlen trágyázással a Kameničnái Steiner Gábor szövetke­zetben. Szántóterületük 2260 hektár. Ebből évente hatszáz hektárnyit is­tállótrágyáznak, főleg azon növények alá, amelyek istállőtrágyára igénye­sek. A rendszeres, egyenletes trágyá­zás a terméseredményekben is mutat­kozik. Cukorrépából pl. az idén is négyszáz mázsa hektárhozammal szá­mítanak. A trágyázást mindjárt a tarlóhántás után kezdték. A prizmákból szétterí­tett trágyát még ugyanazon a napon leszántják. Évi trágyakészletük ezer­­hétszázhúsz vagon. Radzo Pavel, mér­nöknek, a szövetkezet főagronómusá­­nak tájékoztatása szerint ez a rneny­­nyiség elegendő. Ha a készletet nem tudják felhasználni, akkor azt a par­cella szélén rakványozzák, s a követ­kező évben használják fel. A rakvá­­nyozásnál ügyelnek a tápanyagvesz­teség elkerülésére. Parcellánként ki­számítják, hogy mennyi trágya szük­séges, s ezt a mennyiséget a parcella szélén rakványozzák. Az istállótrágya manipulálására az idén a nitrai Agro­komplex 77 kiálításon rétegező-gépet vásároltak. Ezt a közelmúltban sze­relték fel. A géppel — az eddigi mód­szertől eltérően — három méter ma­gas prizmákat készítenek. A trágya tetejét szalmával takarják, fgy jól be­érik s megőrzi tápanyagkészletét. A trágyázást hat személyből ólló gépesített csoport végzi. A trágya te­regetésére öt RUR—5-ös és két darab UV—2-es trágyaszórót, rakodókat használnak. Így a szövetkezet szántó­­területét öt-hat -év leforgása alatt megtrágyázzák. A gazdaságos, kifize­tődő alaptrágyázás után a műtrágyák felhasználása kiegészítéséül szolgál. Ősszel a búza alá a foszfor és káli­trágya egész mennyiségét felhasznál­ták: azaz hatóanyagban 110 kg fosz­fort és 140 kg káliumot juttattak a föld hektárjára, természetesen fajta­igény szerint. Nitrogénből csak het­ven kilogrammot adagoltak. A többit (25 kg-ot) a téli nitratáció során ad­ják a talajba. Fejtrágyázásra trágya­levet vagy DAM—390-es folyékony műtrágyát használnak. Abban az esetben, ha hiány mutat­kozik foszforból és káliumból, kombi­nált trágyát használnak. Igen ám, csakhogy azzal igen óvatosan kell el­járniuk, hogy elő ne forduljon nem kívánatos nitrogéntöbblet. A gyártók csökkentett nitrogénmennyiségű, illet­ve fokozott káli s foszfortartalmú kombinált műtrágyákat gyárthatná­nak. Nem megoldott az istállótrágya tá­rolása, kezelése és felhasználása a hasonló feltételek közt gazdálkodó Zlatná n/Ostrove-i Szovjet Hadsereg Efsz-ben. Hogy miért, erre Gaál Já­nos, a gazdaság főagronómusa adta meg a választ. — Terv szerint évente kétezer va­gon istállótrágyát kellene biztosíta­nunk, — ami véleményem szerint — elég is lenne. A probléma abban van, hogy csak 1100 vagonnyi áll belőle rendelkezésre. Ezt a mennyiséget fő­képpen a cukorrépa és a kertészeti növények alá adják. — Miért kevés a trágya? — Mert az állattartó telepek köze­lében tárolása nem megoldott. A hoz­závezető út sines kiépítve. így szinte megközelíthetetlen. Ezért sok ottma­rad és tönkremegy. A másik fájó pont, hogy a rakodó gépek üzemkép­telensége miatt a megmaradt mennyi­séget alig bírjuk kihordani a talajra. Régebbi típusú (T—174-es, N-500-as) kistraktoros rakodóink vannak, de sajnos, pár filléres tömítőgumik hiá­nyában nem használhatók. Ezért a robbantásos módszerhez folyamod­tunk, holott meggyőződésünk, hogy a szórásos módszer sokkal előnyösebb. Így évente szántóterületünknek csak nyolc százalékát istállótrágyázzuk, a­­mi nagyon kevés. Esetünkben a szi­kes talajtól kezdve a kötöttön ke­resztül egészen a homokosig minden fajta előfordul. Hogy mi következik ebből? Mindez kihat a termelés ered­ményességére. Ha javulna az istálló­trágyázás, lényegesen kevesebb mű­trágya kellene, s csökkenne a kiadás. — Mit tettek ennek érdekében? — A trágyázást augusztus 20-án kezdtük. Trágyáztunk a cukorrépa és a zöldségfélék alá ... Azután a mű­trágyakészlethez folyamodtunk. Ebből kilencven vagon állt rendelkezésre, de már nincs belőle egy szemernyi sem. A foszfor- és káliumtrágyákból kétharmadnyi részt nem tudtuk a ta­lajba dolgozni, mert a nyolcszáz hek­táron termesztett búza és a száz hek­tár repceterület kimerítette a rendel­kezésre álló készletet. A hiányzó részt a tél folyamán adjuk a talajra. Mélyszántás után ezért a talajt nehéz fogassal elmunkáljuk, hagy a talajra télen is rámehessünk. A talaj mesze­­zésre csupán mészsalétromot haszná­lunk (fejtrágyaként), holott talajaink nagyon igénylik a meszezést. Ezzel csökkentenénk a talaj savanyúságát. Gaál János tíz éve dolgozik a szö­vetkezetben. Ismeri a talajt, a növény fejlődéséből megállapítja mi hiány­zik, mire lenne szüksége a növény­nek. A szövetkezet vezetői is tisztá­ban vannak a talaj humusztartalmá­nak jelentőségével, a trágyatelepek kiépítésére mégsem fordítanak meg­felelő gondot. Holott, mint mondani szokás „a probléma itt kezdődik“. NAGY TERÉZ Iparszerü növénytermesztés együttműködéssel valósítható meg Az utóbbi években jelentős szerke­zeti változáson és dinamikus fejlődé­sen ment keresztül mezőgazdaságunk. A kisüzemi termelési forma fokozato­san háttérbe szorult, s előtérbe ke­rültek az iparszerű módszerek. Ez megköveteli az összpontosítás és sza­kosítás elmélyítését, a tudományos­műszaki ismeretek széleskörű elter­jesztését, a technológia ésszerűsíté­sét és a korszerű munkamódszerek bevezetését. Ma a mezőgazdasági ter­melés főleg a nagyüzemi módszere­ken alapszik. A kisebb gazdaságokból egyesítéssel — nagyüzemek jöttek létre. A mezőgazdasági termelés ipa­rosítása azonban túlhaladja a jelen­legi nagyüzemek lehetőségeit. Ezért a mezőgazdasági termelés összpontosí­tásának és szakosításának további — magasabb szintű — fejlődési szaka­szába léptünk, amely szükségessé te­szi a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari komplexum keretében az üzemek közötti kooperációs és integrációs kapcsolatok széleskörű kibontakozta­tását. Ennek legfontosabb kiindulója a kooperáéciős körzetek célszerű ki­alakítása. A hatodik ötéves tervben előirány­zott igényes feladatok valőraváltása érdekében a CSKP XV. kongresszusa meghatározta mindazokat az alapelve­ket, melyek 5 szocialista mezőgazda­ság összpontosítását és szakosítását előbbre lendítik. Ezen alapelvek ér­telmében az egyes járásokban — ki­sebb vagy nagyobb mértékben — ki­alakulóban vannak a kooperációs körzetek. A galantai járás mezőgazdasági üze­meit — a termelés fejlesztési terveze­te alapján — három kooperációs kör­zetre osztották. Ezek közül az egyik a Salai (sellyei) kooperációs körzet, ahol 1975-ben megkezdték a mezőgaz­dasági kooperáció kiépítését. Ennek központja és irányítója a salai szövet­kezet. A széles körű koncepció meg­valósítóhoz az eltelt néhány év rövid idő, mégis kíváncsiak voltunk meny­nyit haladtak előre, milyen tapaszta­latokat szereztek stb. Ezért kérdé­seinkkel a legilletékesebbhez Duffala Emil mérnökhöz, a szövetkezet elnö­kéhez fordultunk, aki a tíztagú koo­perációs bizottság elnöke. A mezőgazdasági termelés jelenlegi szakaszában leggazdaságosabb és leg­célszerűbb a hatékony szervezési és termelési módszereknek a kialakítása. Ez jellemző a növénytermesztésre is. — A kooperációs körzetben, melyek az alapvető tényezői a növényter­A kukoricatáblán Csak lassan, óvatosan haladhadtak a gépek, nehéz volt túlteljesíteni a személyenkénti négyszáz mázsás napi normát. Pedig a többlet teljesít­ményért prémiumot fizettek, s ez a kombájnosokat külön-külőn érdekeltté tette, a Kráľovský Chimec-i (királyhelmeci) Állami Gazdaság betakarítási tervének sikeres teljesítésében. —Tavaly hatvan napig tartott a kukorica betakarítása — közölte Bélán József főgépesítő, — idén húsz napot irányoztunk elő erre. A technika térhódítása nemcsak azon mérhető le, hogy néhány kombájnra vár a 891 hektár kukorica betakarítása, illetve több száz ember munkája. Ez már nem újdonság. Kevesen tudják azt, hogy a növénytermesztésben itt az egy személyre jutó termelési érték, több mint félmillió korona. — Igaz, hogy a betakarítás már nem olyan mint régen volt — mondta Csákó István kombájnos, — de a lényegen nem változtat a gépesítés. Tudom, hogy az emberek ugyanazt érzik, amit mindegyikünk érzett, ami­kor elérkezett a betakarítás ideje. Megélhetésünkről van szó. A műveletet gépesíthetjük, de ezt a feladatot nem lehet lelkesedés nélkül végezni. Koncz László előtte való nap még vetett, aztán kombájnra ült. — Igyekeznünk kell a kukoricát levágni —, mondta és szinte egyszerre mentek a fülkébe. Félórás pihenés után új erőre kaptak az emberek. Nekünk pedig nem maradt más hátra, mint az, hogy elbúcsúzzunk a derék kombájnosoktól. Illés Bertalan mesztés magasabb szintű összpontosí­tásának és szakosításának? — Ez több fontos kérdés komplex megoldását teszi szükségessé. Első­sorban a vetés terület összpontosítá­sát, a termelés szakosítását, a leg­­megfeleőbb biológiai anyag kiválasz­tását, a gépesítés, a javítás és a kar­bantartás összpontosítását és szakosí­tását, a tápanyag utánpótlás és a nö­vényvédelem tudományos alapokon való irányítását, a termények betaka­rítás utáni kezelésének és tárolásá­nak komplex megoldását, a szakem­ber képzést és nem utolsósorban a termelés szervezésének és irányításá­nak módosítását. — Milyen intézkedéseket tettek a kooperációs kapcsolatok kibontakoz­tatása érdekében? — A kooperációs körzet tizenegy mezőgazdasági üzem bevonásával lé­tesült, és összesen 27 872 hektár me­zőgazdasági, ebből 28 922 hektár szán­tóterületen gazdálkodik. A bevont me­zőgazdasági üzemeket szervezetileg öt szakosított termelő-technológiai növénytermesztési egységbe csoporto­sítjuk. A talajalap összpontosítása ér­dekében több szövetkezet egyesítésé­re kerül sor. Jelenlegi intézkedéseink a termelési és ökonómiai feltételek megteremtésére irányulnak. — A szakosítás következtében mi­lyen mértékben változik a növényter­mesztés szerkezete? — A jövő évtől jelentűs szakosítás­ra és összpontosításra került sor. Még idén a kooperációs körzetben húsz növénykultúrát termesztettünk, a kö­vetkezőben azonban a szemeseken és a takarmányféléken kívül áttérünk a cukorrépa, a kender és a zöldség — csak a paradicsom és a gyökérzöld­ség —. termesztésére. A termelés kö­zéppontjában továbbra is a szemesek maradnak. Ezeket a szántóterület 63,3 százalékán termeljük. Köztük nagyobb teret kap a kukorica. Ezt a szeme­sek vetésterületének 33,2 százalékán vetjük. A kooperációs körzetben 1979-ig megvalósul a szemeskukorica iparszerü termesztésének központja. A központ — a legkorszerűbb műsza­ki, technológiai és biológiai ismere­tekre támaszkodva — irányítja a ku­koricatermesztést a körzetben. A ter­melési technológia egy komplex gé­pesítést biztosító gépsoron alapszik, amely lehetővé teszi az egységes ta­lajelőkészítést, a vetést, a növényápo­lást, a betakarítást és a betakarítás utáni kezelést. — Miképpen irányítják a közösen vásárolt gépek kihasználását?, — Ezt a feladatot egy gépesítési központ látja el. Ennek építését már megkezdtük. Tervek szerint 1980-ig befejezzük. Ez szerves részét képezi a kukorica iparszerű termesztési köz­pontjának. A gépesítési központ alap­vető feladata a gépek beszerzése, ki­használása, központi irányítása, to­vábbá karbantartása és javítása. Kö­zös alapból biztosítjuk valamennyi növénykultúra komplex gépesítését. Idén a kooperáció keretében a kuko­rica vetését — már a közös alapok­ból beszerzett — MONAIR vetőgépek­kel és Zetor 12-es traktorokkal vé­geztük. Szoros együttműködésben vé­geztük a nyárt és őszi csúcsmunká­kat is. — Hogyan oldják meg a vegyszere­zést? — A kooperációs körzetben agroké­miai központot létesítünk. Vegysze­rekkel a salat DUSLO közvetlenül látja el a központot. Áttérünk a fo­lyékony műtrágyák használatára, me­\ lyeket repülőgéppel juttatunk a ta­lajba, vagy a növényzetre. Valameny­­nyi parcella optimális tápanyagellátá­sát a MINSK 22 elektronikus számító­gép segítségével határozzuk meg. Az agrokémiai központ feladatkörébe a hatékony növényvédelem is beletar­tozik. — Mi okozza a legnagyobb nehéz­séget? — A kooperációs körzet létrehozá­sa óta képtelenek vagyunk a műsza­ki-gazdasági apparátus káderkérdésé­nek megoldására. Szinte lehetetlen az egyes tagszervezetek közötti haté kony kooperációs együttműködés. A fő gátló ok az elégtelen anyagi érde­keltségben rejlik. — A kooperációs körzet hogyan se­gíti elő a növénytermesztés fejleszté­sét? — Számolunk azzal, hogy az egy dolgozóra jutó brutto mezőgazdasági termelés 1985-ig a korábbi 86 200-ről 184129 koronára növekszik. Ezzel egyidejűleg bővül a közös alap is, amely lehetővé teszi a termelőeszkö­zök bővítését és felújítását. Ezenkívül javulnak a munkakörülmények és nö­vekszik a munkatermelékenység. A nagy teljesítményű gépek gyorsítják az egyes munkák elvégzését. A gépek összpontosítása leegyszerűsíti és meg­könnyíti a karbantartást és a javítást. Végső soron a kooperáció, a növény­­termesztés iparosítását eredményezi. Az elhangzottak biztatóak, de a merész célkitűzések megvalósításáig még sok munka vár az érdekeltekre. Klamarcsik Mária, mérnök Milyen mű­trágyával? Mindenekelő t nagy-nagy szaktu­dás és sok műi ka kell ahhoz, hogy 36 dohányt tei nelhessünk. A talaj és a növény U jtájának Ismerete, a talaj művelési módja, a dohány által a talajbfl elvont tápanyag visszapótlása, a növényápolás leg­fontosabb teei dőinek — a „kacso­zásnak“ és a , bugázásnak“ — idő­beni végzése ( öntő tényező ahhoz, hogy jő minő: égű dohányt termel­hessünk. Teri íészetes, az ezutáni teendők, mint a levelek érés utáni törése, fönn} asztása, füllesztése, felfűzése, csomózása és raktározá­sa mind mine nagy szaktudást és tapasztalatot génylő feladat. Az olyan s: erves anyag, mint a dohánylevél, 'elületes, hanyag ke­zelés esetén nemcsak termelőjé­nek, de magá iák az államkincstár­nak, főként a dohányzó egészségé­nek súlyos ki rókát okoz. Felmerül a kérdés, mii dezek tudatában mit tegyünk? Els Ssorban is tudni kell, hogy a nikotin nitrogén tartalmú alkaloida, an ely nélkül a dohány élvezhetetlen De ha túl nagy mennyiségbe! i van benne, az szin­tén nem jó. Tiszta vegyületben a nikotin nag ion erős méreg, a­­melynek kis menyisége is halált okoz. A mértékti len dohányzásnak ká­ros hatását i z emberi szervezetre nemcsak a nikotin, hanem a fe­hérje, szén lidrátok és zsírégés termékei, 1 zéndyoxyd, szénoxyd stb. okozzák Ha ezek mennyisége nem sok a (dohányban, akkor an­nak füstje 1 evésbé káros. íme az első figyeli! eztetés, amelyre mind a dohánykei tésznek, mind a do­­hányjővedék nek egészségünk érde­kében is fel kellene figyelnie. Tapasztali taink szerint a dohány levele nikot ntartalmát ugyanis a termesztett fajta, továbbá a talaj trágyázás, £ levelek érési foka és további kéz ílése befolyásolja. Nit­rogéndús к itött talajokon s erős nitrogén tri gyázás esetén nikotin­­dúsabb lazébb szerkezetű, kevésbé nitrogéndús talajokon jobb dohány terem. A re sszul érett levelekben több a nike tin mint az érettekben. A sötét szf tű levelek rendszerint nikotindusa bbak, mint a világosak. Ez alól p :rsze akad kivétel. A nyers dohá íylevelekben sok fehér­je van, ami ly a füllesztés, szárítás és erjeszt is folyamán amiddá, ammóniák! á és salétrom nitrogén­né alakul. Túlzott nítrogéntrágyá­­zás melleti az ilyen dohány rósz­­szül ég és a füstje kellemetlen szagú. Neu 1 árt megjegyezni, .hogy a dohány leveleiben foszforsav is van. A foszfor műtrágyák közül azok hatnak lej biztosabban a termelés ben, ameb ékből a növény leg­könnyebbe a értékesítheti a fosz­forsavat. Ez a szuperfoszfát. A mű trágyázás kérdéseivel így folytat­hatnánk. Ezzel összefüggésben csak anny t, hogy a nitrogén, ha a dohány t ibbet vesz fel belőle mint ami nnyire szüksége van nemcsak 1 termést, de a minősé­get Is f nyegesen rontja. Égőké­pessége g őrs lesz, stb. A klór rontja a dohány égöké­­pességét. Ezért a lassan ható am­móniák ét amid nitrogént tartal­mazó kénsavas ammóniákot, mész­­nítrogént, tartalmazó vegyi össze­tételű nit 'ogéntrágyák használatát már a mfltban is tiltottták. Végül í káliumnak azért van í dohány ti ágyázásánál nagy jelen tősége, írért nagy a kálium igé­nye, de okszerű káliumtrágyázás megfelelt viszonyok között a tér més fokoiásával javítja a dohány égőképes égét és minőségét is. Mi­után a m nőség kérdése mint min­den más ígazatban, úgy a dohány­­termesztésben is a nap kérdése maradt, 1gy hiszem, jó lenne a le­­írottakra fefigyelni. Elősegíthetjük ezzel nemcsak a termelő, a do­­hányjöve lék bevételét, de ami a legfontos ibb, a fogyasztónak az egészségi re nem ártalmas, „áru“, a cigaretta és szivar forgalomba hozatalán Kmosko László, mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom