Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-03 / 48. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1377. december 1 HIKE К Щ KZ F KZ — 11 LÉTÉRŐL A korszerű bonyolult mezőgaz­dasági gépek és berendezések, technológiai folyamatok, valamint az újszerű szervezési és Irányítási módszerek széleskörű elterjedése az állattenyésztésben és a növény­­termesztésben egyaránt szükséges­sé teszi a mezőgazdasági dolgozók magas szintű szakmai tudását és ennek szüntelen fokozását. Ezt a célt szolgálja a szövetkezeti mun­kaiskola. A nyári csűcsmunkák után nem­sokára végéhez ér a versenyfutás az Idővel, amely az őszi munkála­tok során valamennyi mezőgazda­­sági dolgozóra ránehezedik. A téli hónapok nyugalmasabb, hajsza nélküli Időszaka módot nyújt a szövetkezeti munkaiskola megszer­vezésére, s ennek keretében a dol­gozók szakmai tudásának további bővítésére. A Bratislava-vidéki járás rusov­­cei (oroszvári} társult szövetkeze­tében — bár még gyors iramban az utolsó hektárokról hordják a cukorrépát, a kukoricát és a trak­torok még javában szántanak, a jövő év terméséhez készítik elő a talajt —, már megkezdték a szö­vetkezeti munkaiskolát. A szakmai továbbképzésen kívül a szövetke­zeti munkaiskola a dolgozók poli­tikai nevelését is szolgálja. Az elő­adásokat a rusovcei és a jarovcei részlegen szervezik. E két részleg kultúrtermében a dolgozók először a televíziós adásban sugárzott ha­ladó tapasztalatok iskoláját figyel­hetik. Ezután az elhangzott té­mákhoz kapcsolódó szakelőadások következnek. Végül pedig aktuális politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. A szövetkezeti munkaiskolán százhúsz dolgozó vesz részt. Az el­ső tananyagon már túl vannak. A további tananyagok és előadások tervét kidolgozták, s ezenkívül az előadókat is megnyerték. A szö­vetkezet vezetősége mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a szö­vetkezeti munkaiskola terv szerint és zökkenőmentesen haladjon. Ér­dekük, hogy az idei tanév folya­mán a dolgozók minél több szak­mai tudást sajátítsanak el. Hiszen a mezőgazdaságra háruló Igényes feladatokat csak jól képzett, poli­tikailag fejlett káderek vihetik eredményre. (km) ♦ EREDMÉNYES EGYÜTTMŰKÖDÉS A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének nitrai járási bizottsága eredményes, baráti kapcsolatot lé­tesített a kroméfíži járás földmű­veseivel. Ez a kapcsolat egyre szi­lárdabb és hatékonyabb, amit az is bizonyít, hogy a két járás szö­vetkezetei között megkötött egyez­ségek teljesítését közösen értékel­ték. A nitrai járás tizennyolc szövet­kezete tart fenn közvetlen kapcso­latot a kroméŕíži járás szövetke­zeteivel és együttműködésük nem csupán a termelés szakaszára ter­jed ki, hanem a szemléltető agitá­ció és propaganda, valamint a szo­cialista munkabrigádok tevékeny­sége terén is egyre jobb eredmé­nyek elérésében mutatkozik meg. (be) ♦ AZ EGÉSZSÉG A LEGFGÖBB KINCS Az SZFSZ egyik elsőrendű fel­adata ügyelni arra, hogy minden szövetkezetben pontosan betartsák az előírásokat, törvényes rendele­teket. Sok kívánni valót hagy a­­zonban annak a rendelkezésnek a betartása, hogy a nőknek tilos a 15 kg súlyt meghaladó terhek emelése. Sajnos sok szövetkezetben, mind az állattenyésztésben, mind a nö­vénytermesztésben a gépesítés ala­csony foka fékezi a rendelet ma­radéktalan betartását. De nem sokkal rózsásabb a helyzet a vegy­szerekkel való munkák terén sem. Sok asszony foglalatoskodik a ve­tőmagok csávázásával, pedig a hi­ganytartalmú csávázószerek erő­sen károsítják a szervezetet. Az SZFSZ lárási bizottságainak és a szövetkezetek felelős vezetői­nek tehát nagyobb gonddal kelle­ne ezt a kérdést kezelniük és fo­lyamatosan ellenőrizni az erre vo­natkozó rendelkezések következe­tes betartását. Dolgozóink egész­sége szövetkezeteinkben Is minden eszközzel megóvandó kincset je­lent. (ben) Hangulatos, szint« festőt szépségű képet nyűjt a szemlélőnek Gömőr dlmbes-dombos tája. Aki nem ismeri a vidéket, nem is sejti, hogy a völ­gyekben, a dombok tövében meghúzó­­dé falvak embereinek mindennapi ke­nyere mennyi verejtéket és kemény munkát követel. A csalta szépség el­rejti a kopár dombok kihasználhatat­lan, gyakran még legelőnek is alig alkalmas területeit, a lejtőkön húzódé szántókat — melyek csak a legna­gyobb erőfeszítéssel művelhetó'k — és a völgyek lápos-vizenyős talajait. A mostoha körülmények közepette az embereknek miden talpalatnyi te­rületet, minden mázsa termést ki kell harcolniuk. De a szívós akarat, a le­leményesség erős fegyver az ember kezében. Ha ezt ésszerűen és céltu­datosan használja, szinte csodákra képes. A šuricei (sűregi) társult szövetke­zet dolgozóinak volt elég bátorságuk és akaratuk ahhoz, hogy sa|át javuk­ra formálják át a táj arculatát és fel­tárják a fukar, de egyben gazdag ta­laj tartalékait. PÜLHÖS KAROLY mérnök, a szövet­kezet elnöke, munkatársaival együtt sokat töprengett azon, hogyan lehet­ne a kedvezőtlen körülményeken ja­vítani. A mezőgazdasági területből több száz hektár — terméketlen ta­laj, gyenge extenzív legelő vagy gyé­ren befásított terület — mezőgazda­­sági termelésre alkalmatlan volt. Szántóföld is akad elég. de milyen? A lejtős területek szántóföldjein a ta­­laiművelést végző traktorok gyakran felborultak. A betakarításban gépek számításba se jöhettek. A kukoricát kézzel törték, a gabonát pedig kévék­be kötve hordták be a gazdasági ud­varokba. A lapályos területek sok Követésre méltó példa esetben vizenyősök és jóformán az egész vidéken savanyúak. Nagy hasz­not az extenzív rétek és legelők sem hoztak. A kedvezőtlen helyzeten vál­toztatni kellett, mert a korszerű me­zőgazdasági termeléssel lépést akar­tak tartani. A termőtalaj bővítése, a termelés fellendítése érdekében — a Luéeneci (losonci) járási Talajjavító Igazgató­ság közreműködésével — egy nagy­szabású, az egész tájegységre kiter­jedő területrendezési, valamint talaj­javítási- és termékenyítési tervet dol­goztak ki, melynek megvalósításán az 1969-es évtől kezdve kitartóan dolgoz­nak. Elsőként hozzáfogtak a dombos —­­terméketlen — területek teraszosítá­­sához és a talaj termőképességének felújításához, rekultiválásőhoz. Ezt követte a szőlő és a gyümölcs tele­pítése. Terv szerint 1980-ig a hozzá­vetőlegesen 500 hektárnyi összefüggő dombos terület telepítését be kellene fejezniük. Az idén a 100—100 hektá­ros gyümölcsösből és szőlőből első ízben szüreteltek termést. Ott, ahol valaha a meredek dombokra még gya­log is nehéz volt felkapaszkodni, most a talaj- és a sorközi művelést gépek­kel végzik, jelenleg további száz hek­tárnyi területen építik a teraszokat. Nemsokára itt is szőlő, meg gyümölcs terem. Az idai termés bebizonyította, hogy a kemény munka és a tetemes befek­tetés — amely edddig 35 millió koro­nát tett ki — kifizetődött. Természe­tesen a szőlőt és a gyümölcsöst — ahol alma meg őszibarack terem — a legkiválóbb fajtákkal telepítették be. A kiváló minőségű „A“ osztályú sző­lőt hát és a barackot tíz koronáért értékesítették kilónként. A hajdaná­ban meddő, parlagon hagyott terület­ről a talajerő felújítása után betele­pített gyümölcsös és szőlő első ter­méséből 3 millió 700 ezer koronát nyertek. A következő években — ter­­mőrefordulás után — még nagyobb terméssel és bevétellel számolnak. A jelentős költségek körülbelül tíz év múlva visszatérőinek. Két évvel ezelőtt megkezdték a szántóterület rendezését, a talaj javí­tását. A szántóföld felén már elvé­gezték a talajjavító meszezést, a hát­ramaradt részen a munkát tovább folytatják. Ezidén megkezdték a sok gondot okozó vizenyős talajok lecsa­­polását. A talaj vízgazdálkodásának rendezése után — melyet százötven hektáron kell elvégezniük — sor ke­rül a talaj fizik« i és kémiai tulajdon­ságainak javítására. Ezt követi az utak és a mezsgyék rendezése. A par­cellákat megtis Étitják a bokroktól vagy a fás részektől. A jelenlegi kis — öt, de maxin álisan húsz hektáros — parcellák összevonásával 80—100 hektáros blokkőkat alakítanak. Ez lehetővé teszi a korszerű termesztési módszerek érvé lyesítését és a gépek csoportos alkalr lazását. A extenzív ró ek és legelők kihasz­nálására inten eív gyepgazdálkodást létesítenek. Az eddig terméketlen te­rületek vagy n igyon meredek rétek és legelők s a [lejtőkön levő szántók összevonásával körülbelül kétszáz hektárt gyepesítenek — szükség sze­rint — új fűáll ománnyal, esetleg a régiek felújítás ival. Ezt a munkát ia megkezdték és latvan hektáron új fű­állományt telepítettek. A jövőben a marhahizialásra szakosított szövetke­zetben ezáltal megoldódik a növen­dék állatok leg Éltetése. A szövetkezei vezetőinek és dolgo­zóinak kezden ényezése, az eddig el­ért eredménye к és az az elszántság, amellyel az igényes feladatokat vég­hez akarják vii ni, nem egy mezőgaz­dasági üzemnek követésre méltó pél­da lehet. Hiszen a termőföld egyre kevesebb. Az i|>arosítás és az építke­zés sajnos a mezőgazdasági terület­ből minden évben leszeli a maga te­kintélyes falat: St. Viszont az élelmi­szer iránti ig ínyek növekednek. A végső célt: az önellátást minden tal­palatnyi terület maximális hasznosítá­sával, a talaj ti rmőképességének javí­tásával és a he ktárhozamok szüntelen növelésével val ásíthatjuk csak meg. KLAMARCSIK MARIA, mérnök A mezőgazdaságban tevékenykedő munkabrigádok szlovákiai konferenciája A versenymozgalom határköve A N0SZF 60. évfordulója ünnepsé­geinek és a csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapjának egyik jelentős ak­ciója volt a mezőgazdaságban alakult szocialista munkabrigádok IV. szlová­kiai konferenciája. Ezt a találkozót az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériuma, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága és a Mezőgazdasági Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottsága rendezte ez év november 24-én és 25-én Bratislavá­­ban. A mezőgazdasági üzemekben, a szövetkezetekben, az állami gazdasá­gokon a szocialista brigád cím elnye­réséért versengő munkaközösségek vagy négyszáz képviselője vett rajta részt. A konferencia az elmúlt két eszten­dő eredményei alapján értékelte e brigádok tevékenységét és kitűzte to­vábbi legfontosabb feladatait. Komoly eredménynek számít, hogy mezőgaz­daságunkban a versenyben álló 5590 munkaközösség ez évben a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére 344 millió ko­rona értékű szocialista vállalást tett. E vállalások főképp a növénytermesz­tés és az állattenyésztés hatékonysá­gának fokozására, a költségek, a nyers- és üzemanyagok, valamint az energia megtakarítására irányultak. Megállapították azt is, hogy a me­zőgazdaságban létesült szocialista munkabrigádok a haladás élcsapatát képezik. Tevékenységük kibővítésével nemcsak a termelés mennyiségi növe­kedését értük el, hanem a munka mi­nősége is javult. A szocialista munkabrigádok 1972- ben megtartott első konferenciája óta az efsz-ekben versenyben álló munka­­közösségek száma kétezerkétszázöt­vennel, az állami szektorban ezer­­nyolcszázharmincnyoiccal növekedett. Ma e mozgalom 66 091 dolgozót tömö­rít. A legjobb munkaközösségek a verseny feltételei alapján jogot sze­reztek a szocialista munkabrigád megtisztelő cím viselésére és e brigá­dok 28983 tagja elnyerte a bronzjel­vényt, 3815 az ezüstöt és 121-en a szocialista brigádok aranyjelvényét is. A szocialista munkabrigádoknak a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásait illetően sok munka­­közösség teljesítette kitűzött célját, túlszárnyalta, sőt vállalását újabbak­kal tetézte. Például a topoľčanyi já­rásban a Klátová Nová Ves-1 Vyüoma Efsz gépesítő központjának brigádja sikerrel teljesítette 74 ezer korona értékű vállalását. A prievidzai járás­ban a Diviacka Nová Ves-i Efsz tizen­kéttagú növénytermesztési brigádja 32 ezer korona értékű vállalását tel­jesítette azzal, hogy hatvanhárom mázsás átlagos hektárhozamot ért el búzából. A Štvrtok na Ostrove-i csal­­lóközcsütörtüki) Állami Gazdaság harminctagú baromfitenyésztő cso­portja 605 ezer korona értékű válla­lását teljesítve a takarmányadagokon ,340 mázsa tápot takarított meg. A ružnavai (rozsnyői) járás goőaltovoi szövetkezetének tizennégy tagú mun­kaközössége az „Egymillió tonna sze­mesterményt“ mozgalom keretében tett vállalását 150 százalékra teljesí­tette azzal, hogy a szovjet búzákból hektáronként 61 mázsás átlagot ért el. A levicei járásban a Dúlná Se£-i (alsószecsei) Garamvölgye Efsz tizen­két tagú fejőbrigádja vállalását 189 százalékra teljesítette. Ilyen és ehhez hasanlú példáról, hogyan teljesítették a szocialista munkabrigádok a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett válla­lásaikat, e konferencián igen sok, ér­tékesnél értékesebb jelentés számolt be. A konferencia tárgyalásain bebizo­­nyusndutt az is, hogy a mezőgazdaság­ban tevékenykedő szocialista brigá­dok munkája nemcsak a termelési feladatok túlszárnyalására irányuló igyekezetét tartalmazza, hanem egyre nagyobb teret nyernek a politikai­­nevelő problémák, a tagok erkölcsi tulajdonságainak javításával kapcso­latos igyekezet is. Hangsúlyozták, hogy a szocialista munkabrigádok sorait fiatalokkal és a leglelkiismere­­tesebb dolgozókkal kell bővíteni. A- znknak a kollektíváknak, amelyek e megtisztelő cim elnyerését tűzték ki célul, helyt is kell állniuk, és az el­nyert címet minden évben jó munká­jukkal kell megvédeniük, amint azt a legújabban kidolgozott elvek megkö­vetelik. Szolgáltassanak a többi mun­kaközösségnek példát mind a munká­ban, mind a munkahelyen kívül is. A szocialista munkabrigádok tagjai sokat tehetnek munkahelyeiken a közvetlenebb emberi kapcsolatok ki­alakítása terén, nagyban hozzájárul­hatnak a politikai, szakmai képzett­ség, valamint a dolgozók kulturális színvonalának emeléséhez, a szocia­lista ember erkölcsi jellemvonásai­nak kialakításához és megszilárdítá­sához. Ebben kereshető a szocialista munkabrigádok elsődleges feladata, tevékenységük legfőbb tartalma 6s hozzájárulásuk az igényes termelési feladatok teljesítéséhez. JOZEF PR0KEŠ, mérnök Népgazdaságunknak a munkabalese­tek, illetve a tüzesetek ávről-évre komoly károkat okoznak. A levieei (lévai) járás mezőgazdasági üzemei­ben az utolsó négy hónap alatt 232 munkabaleset következtében a dolgo­zók több mint hatezer munkanapot mulasztottak a termelés rovására. A balesetek száma az elmúlt év ugyan­azon időszakához viszonyítva har­mincnyolccal csökkent. A betegek száma is nyolccal kevesebb lett, a munkakiesés azonban ezen a téren 569 nappal emelkedett. Sajnos, két halálos kimenetelű bal­eset is történt, mégpedig a iahyi (ipolysági) és a Nová Dedina-i szö­vetkezetekben. Ami a tűzeseteket illeti, ezen a té­ren sem lehetünk elégedettek. Bár a keletkezett kár mintegy 125 ezer ko­ronával kevesebb mint tavaly, fgy is öt tűzeset fordult elő a pláitovcei A felvilágosítás mindenkor időszerű (palásti), a Tak. Lužianky-1 (kissal­­si) és a želiezovcei (zselízi) szövet­kezetekben. A keletkezett kár megha­ladja a kétszázezer korona értéket. A járási mezőgazdasági igazgatóság a közeljövőben iskolázásokat rendez a munkabiztonsági és tűzvédelmi elő­adók részére, de nem feledkeznek meg az egyes mezőgazdasági üzemek vezető tisztség viselőinek az oktatásá­ról sem. A fő cél az, hogy minél ke­vesebb érték 'áljon a tűz martaléká­vá, illetve, hogy egyre kevesebb munkabaleset adódjék az efsz-ekben és az állami gazdaságokon. Abel Gábor NEM CSUPÁN TENGERPART vente sok százezer tu­rista keresi fel Bulgá­riát, a Balkán-félsziget közismerten kedvező ü­­dülési és szórakozásai lehetőségeket nyújtó szo­cialista államát. Az or­szág kirándulások szem­pontjából ideális. Mérsé­kelt szárazföldi éghajla­ta, tengerparti üdülőinek híre és lakóinak dicsére­tes vendégszeretete mág­nesként vonzza ide a világ minden tájáról és az év minden szakában a látogatókat. A tavasz itt korán bekö­szönt, mégis áprilisban és májusban legcsodálatosabb az ébredő természet, amikor virágba borulnak és szinte bödító illatot árasztanak a gyümölcs­fák, a hársfák és a tarka színekben pompázó rózsabokrok. A nyár általá­ban napfényes és forró, a tenger vize kacéran simogató. A hegyekben va­lamivel hűvösebb, de ugyancsak ve­rőfényes a nyár. Az ősz jóval bosz­­szabb mint nálunk, olykor csapadé­kos, de fürödni többnyire még késő ősszel is lehet. Ez az évszak főleg a hegyekben megragadó. Egymást vált­ják a borongős és a verőfényes na­pok, a táj ezer színben pompázik, s az erdő „terülj-terülj asztalkám“ gyanánt kínálja kincseit: a rengeteg erdei gyümölcsöt és gombát. A tél Igen rövid életű, nem túl hideg, ám a kétezer méternél magasabban fekvő központokban már november végén, december e’ején vastag hótakaröt és kedvező üdülési feltételeket találnak a téli sportok szerelmesei. A külföldi turisták zöme azonban minderről mit sem tud. Többségük ugyanis harc il a nyári majd a lehetc leg legrövidebb utat vá­lasztva átrol an az országon, hogy mielőbb kicsi magolhasson, minél ha­marább talpa alatt érezhesse a köz­kedvelt tengerparti üdülők valamelyi­kének arany ló-perzselő homokföve­nyét, és bele1 ethesse magát a Fekete­tenger hulllá mzó kékságébe. Ezek a nyaralók vaj ni keveset tudnak аг országról és lépőről, annak szokásai­ról, kultúrájí ről, múltjáról és jelené­ről, mert a vmat vagy a robogó gép­kocsi ablaka előtt gyorsan tovatűnik a táj, és a lengertől már olyan ne­héz elszaka Inll S ha hazatérnek, a kíváncsiskodi knak kevéssel kell be­érniük. Z. E: nő barátom például így adta elő élm ínybeszámolóját: „.Gyö­nyörű Idő vt lt, a kocsiban majdnem megfulladtunk a hőségtől, de a ten­gerpart, hát az valami fenséges, és képzeljétek, ényleg sós a víz, múzeu­mok, temploi tok, hát persze, hogy vannak, hari ngszót is hallottunk va­lahol, és azi к a gyönyörű bőrszok­nyák, meg íímzett ingek, terítékek, valami álom: mindenütt tele volt ve­lük a kiraka t, s mennyi zöldséget esznek ott a; emberek, belénk is töm­ték mindennip, már a könyökünkön jött ki, hane n a konyakjuk isteni, de jó sört csak itthon Ittunk, “hiába: mindenütt jó, de ... tényleg, majd­nem elfelejti ttem, hoztam nektek ró­zsaolajat né lány üvegcsével, állító­lag ezt is ől: csinálják“. Hát szóval így és ennyit lát egy gazdag hag/ományokkal és fejlett kultúrával, r épgazdasággal rendelke­ző, állandóé i épülő és szépülő or­szágból az á tagos, rohanó turista. Az idén én Is :t vettem egy — a Sző­ri sz

Next

/
Oldalképek
Tartalom