Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-26 / 47. szám

3 A döntő Szitás Józesf, a Žihareci (Zsi­­gárdi) Kilencéves Alapiskolá­ban tanít. A tanítás és egyéb elfoglaltság után, amint teheti .4 természetbe megy megpihen­­ni. A pihenés, a kikapcsolódás számára az aktív fizikai mun­kát jelenti. Szabad idejének je­lentői; részét a kertben tölti. Egyebek közt az 6 kezdemé­nyezésére alakult meg a köz­ségben az SZGYKSZ helyi szer­vezete 1952-ben. Igaz, később a szervezet szétesett, mert a ta­gok a termékeiket nem tudták hol értékesíteni. Ebben az év­ben újból megalakították a szervezetet. Jelenleg hatvan tagja van. Többségük gyü­mölcs-, zöldség- és szőlőter­mesztéssel foglalkozik. Igen elterjedt a fólia alatti paprika­­termesztés. — Hogyan hasznosítja kert­jét? — Gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztéssel foglalkozom. A gyümölcsfa-csemetéket — al­ma, őszibarack — magam neve­lem, mégpedig vadalanyról szemzéssel, oltással. Az idén még csak kísérlet­képpen termesztettem PCR pap­rikát fólia alatt. Szép ered­ményt értem el. Májustól késő őszig volt zöldpaprikám. Még nagyobb kedvet kaptam a ter­mesztéshez. Úgy határoztam, jövőre nagyobb területen ülte­tek paprikát, hogy legalább a termelési költségek megtérülje­tényező nek. A szőlővel is nagyon sze­retek foglalkozni. — Milyen fajtákat termel? ... — állítom hnev я szőlő ter­­mesztése kifizetődő. Én például a kerítés mentén — lugason — termelek csemege- és borszőlőt. Nagyon szeretem a Saszlát, az Olasz rizlinget, a Csabagyön­gyét, az Irsai Olivért. Igaz, a szőlő szakszerű ápolása sok időt vesz igénybe, de megéri a fáradozást, mert bő termést nyújt, A szőlő kezelése a fajta­igények szerint változik. Pél­dául az Irsai Olivérnél hosszú­csapos, a Saszlánál, az Olasz rizlíngnél és a Csabagyöngyé­nél rövidcsapos metszést alkal­mazok. Tavasszal kombinált műtrágyával vagy Cererittel trágyázom a földet. A perme­tezés igen körültekintő és pon­tos munkát igényel. Okvetlenül szükséges, hogy időben végez­zünk el minden egyes perme­tezést. Én először mindjárt a rügyfakadás után permetezek, majd virágzás előtt kétszer-há­­romszor. Ezt követően az idény folyamán vagy ötször-hatszor — az időjárástól függően —, de általában bevált módszerem a nyolc-tlznaponkénti permetezés. Ebben az esetben a rovarkár­tevők és a betegségek leküzd­hetők, s a szőlő szépen fejlő­dik. Permetezéshez Sulikolt, Pe­­rozint, Kuprikolt használok, de újabban Fundazollal is perme­tezek, meg Metationnal is a rovarkártevők ellen. Ilyen ápo­lás és kezelés esetén az egyes szőlőfajták rendszeresen és gazdagon teremnek. Július ele­jén már volt érett Csabagyön­gye, ami ilyenkor még igen ritka csemege. Szüretelni — szintén az idő­járástól függően — szeptember végén, október elején szoktam. Sajtolúo után imtfclot ütvén literes üvegekben a pincében tárolom, miközben állandóan ügyelek a pince hőmérsékleté­re. Gyakori eset, hogy be kell fűteni a pincében. A jő bor má­sik titka, hogy a kellő cukorfok biztosított legyen. Ha a must­ban kevés a cukor, pótolni kell a hiányzó mennyiséget. Ha a cukrot a must cukortartalma szerint adagoljuk, akkor bizto­sak lehetünk benne, hogy a bor nem lesz savanyú, és ha helye­sen tároljuk, nem romlik meg. Szitás József jó kiskertészke­dő. Kertjében minden megte­rem. ami a család ellátásához szükséges. Ez azt bizonyltja, hogy a kis területen is lehet sokat termelni, ha ésszerűen hasznosítjuk a rendelkezésünk­re álló földet. Nagy Teréz r Uj gyümölcs Ojabban nagy telepítéseket végeznek a kétlaki, gyökérsar­­jakról jól szaporítható homoktövissel (Hippophae rhamnoides­­szel) Szibériában, az USA-ban és Kanadában. A homoktövis — a konzervipar új nyersanyaga — rendkívül igénytelen, homokos, tápanyagban szegény talajokon is szépen díszük, 3—4 méter magas, erősen tövises bokrot nevel. Apró, csonthéjas termése, amelyet már a görögök is ismertek, rend­kívül értékes C- és A-vitamin-forrás. Orvosságként, például a skorbut ellen használták. Nagyon értékes olajával az égési sebek gyógyíthatók. A kipréselt gyümölcslé kitűnő aromájú, többnyire más gyümölcslevekkel keverik. A gyümölcsök a vessző hosszában rövid kocsányon ülnek, a kocsány a vesszővel vagy gallyal erősen ízesül. Ez. valamint a sűrűn álló tövisek a szedést rendkívül megnehezítik. A szovjet nemesítek nagyobb gyümölcsű, hosszabb kocsányn, géppel szedhető fajták nemesítésén dolgoznak. Szüretelőgépet már sikerölt kifejleszteniük, de ez még jelentős módosításra szorul, mert a gallyakat is leszakítja, és ez a következő évek hozamát csökkenti. Az első fagyok után szedett gyümölcs azonban már könnyebben leválik. A homoktövis hozama általában nyolc-tíz tonna hektáron­ként. (Kertészet és Szőlészet) A gyümölcsösben. Trágyázás után felássuk a földet. Ha ta­lajtakarítást végeztünk, akkor inkább villás kapával kapáljuk be a gyümölcsöst, hogy a lehe­tő legkevesebb kárt tegyük a sekélyen elhelyezkedő gyöke­rekben. Ha kajszit és őszibarac­kot ültetünk, nagy körültekin­téssel dolgozzunk. A csemeté­ket rögzítsük karóhoz, a koro­nát spárgával húzzuk össze, s a csemetére húzzunk papír­zsákot, majd egészen a zsák végéig kupacoljuk föl a fákat. Fagyos földbe ne ültessünk, in­kább vermeljük el a csemeté­ket. Megfelelő mélységű és hosszúságú árokban úgy he­lyezzük el a csemetéket, hogy elföldelés után csak a koroná­juk látsszon ki a földből. A koronát pedig fenyőgallyal vagy szalmával takarva védjük a hidegtől. A ribiszkét, köszmétét és málnát foszfor- és káliumtartal­mú műtrágyával trágyázzuk, majd a bokrokat feltöltögetjük, hogy megvédjük őket a száraz fagyok káros hatásától (seké­lyen gyökereznek], A tároló helyiségben rend­szeresen ellenőrizzük a hőmér­sékletet, a páratartalmat és a gyümölcs egészségi állapotát. A beteg gyümölcsöt azonnal el­távolítjuk, s szükség esetén egércsapdákat állítunk. A zöldségeskertben. A parajt és a salátát fenyőgallyal, eset­leg szalmából készült gyékény­nyel takarva védjük a fagytól, ám egyúttal az egerek és poc­kok ellen is védekeznünk kell, mert ők Is hamarosan felfede­zik a jó búvóhelyet, s megrág­ják a növényzetet. A rágcsáló­kat mérgezett Nera magvak ős egércsapdák kihelyezésével Irt­juk. A csapdákba szalonna he­lyett diót tegyünk, ennek nem tudnak ellenállni a pockok sem. Ha a tenyészidöben atkákat észleltünk az uborkán vagy a babon, akkor most a meleg­ágyak deszkáit, a támkarókat stb. fertőtleníteni kell, hogy a hasadékokban megbúvó kárte­vőket elpusztítsuk. A fertőtlení­tést az Arborol 3 %-os tömény­ségű oldatával végezzük. A zöldségtárolő helyiségeket rend­szeresen szellőztetjük, hogy a nagy mennyiségben keletkező vlzpára eltávozzon s ne ser­kentse a gombák szaporodását. Kisebb ládákba vagy virág­­cserepekbe elültetjük a hajta­tásra szánt dughagymát. Kez­detben hideg helyiségben hagy­juk, majd meleg és világos he­lyiségbe visszük az edényeket, így hajtatjuk a metélőhagymát (snidlinget) és a petrezselymet is. A szőlőben. Befejezzük az oltványok felkupacolását. A szőlőt minden évben fejtrágyáz­zuk. Egy árra két kiló kálium­szulfátot vagy egy kiló kálisót, egy kiló szuperfoszfátot és két kiló kemencesalakot adunk. A kemencesalak új trágyaféleség, a Thomas-salakot helyettesíti. Tartalmaz: 35 % meszet, 21 % vasat, 7 % magnéziumot, 3 % timföldet, 2 % foszforsavat, va­lamint mangánt, stronciumot, vanádiumot és némi titánt. Is­tállótrágyázás (4 kg négyzet­­méterenként) esetén meszet vagy mésztartalmú műtrágyát nem szabad adagolni. Megszedjük, majd hűvös pin­cében, homokba ágyazva, eset­leg papírba csomagolva a hűtő­szekrény alján tároljuk az oltó­vesszőket. Némely tapasztala­tok szerint a szabadban is jól eltarthatók, ha legalább hatvan centiméter mély árokban elföl­deljük a vesszőket. A virágoskertben. A rodo­dendron és azálea bokrokat ár­nyékolni kell. Erre fenyőgaly­­lyat használunk, vagy egysze­rűen falombot szórunk az ágak közé. így védjük a pünkösdi rózsát és a magyal (Ilex) cser­jét is. A bokorrózsát feltöltjük, a fiatal rózsafát lehajlítjuk és elföldeljük a koronáját, az idő­sebb fákat pedig papírral cso­magoljuk. Kupacolás előtt is­tállótrágyát vagy komposztot tanácsos adagolni. A bokorró­zsák hajtásait bekurtitjuk, köz­ben a dugványról szaporítható fajták (Paul Scarlet, Climba, Tausendschön, J. Guy, Orange Triumph) esetében 15 cm hosz­­szú vesszőket szedünk s ezeket pincében homokba ágyazva gyökereztetjük a tavaszi kiülte­téshez. Megtisztogatjuk és válogatás után tároljuk a kardvirág, a dália és más dísznövények hagymáit, gumóit. A tároló he­lyiségben egércsapdákat állí­tunk. Felkészítjük a télre a pá­zsitot: lekaszáljuk, majd mint­egy fél centiméteres rétegben átrostált földdel vagy jól érett komposzttal takarjuk. A bajtatásra szánt s már ko­rábban cserépbe ültetett jácin­tot, tulipánt és nárciszt a hi­degágyból meleg, világos helyi­ségbe visszük. Ha sok gyöngy­virágunk van, vegyünk föl né­hány Jól fejlett rügyet, kössük össze és tegyük cserépbe őket, földjüket kladősan locsoljuk meg és takarjuk le papírzacs­kóval. A hajtatás eredménye: a fenyőünnepen ritka virággal kedveskedhetünk szeretteink­nek. (Cva) Időszerű tennivalók A tenyésztő és a fia Csömör Károly, a kiváló tenyésztő. Sokak által irigylésre méltő környezetben él a Trhové Mý­­to-i (vásárúti) Csömör Károly, aki szabad idejét a kisállatte­nyésztésnek szenteli. Látogatásomkor a házigazda épp egy állattenyésztési szakla­pot tanulmányozott. Tenyésztői munkájáról rövi­den a következőket mondta: — Édesapám rengeteg galam­bot tartott, s ilymódon már gyerekkoromban én is nagyon megkedveltem őket. Válogat­tam a legszebbjét s később, a családalapítás után kialakítot­tam a saját galambállományo­mat, a magam módján. Teltek, múltak az évek. Aztán az 1969- ~55~6vt>eTi~nétTany tenyésztő túr­­sammal megalakítottuk a Szlo­vákiai Kisállattenyésztők Szö­vetségének helyi szervezetét, a­­melynek kezdettől a titkára va­gyok. Évek során tökéletesítet­tem a tenyészetemet, s most már elmondhatom: csakis fajta­tiszta egyedeket tartok. Például hat éve „A“ tenyészetem van. Fehér plimut tyúkjaimat éven­te rendszeres orvosi vizsgálat­nak vetem alá. Törpe fajtákat is tartok, jobban csak dísznek, az udvar ékeként. A galambok közül a fehér és a piros king, valamint a morva strasszer do­minál. A tenyésztői munkában fele­sége a segítőtársa. Csakis a minőségre törekszenek. Ezt legjobban a hazai, valamint a magyarországi kiállításokon el­ért első helyezés, tiszteletdij, elismerő oklevél, fajtagyőztes cim, s más hasonló rangsorolás bizonyítja. Az emléktárgyakról nem is beszélve, melyeket ugyancsak n bíráló biaattsúgak ítéltek oda az elismerés jeléül. A kiváló tenyésztőt mi boldo­gítja a legjobban? Erről így vall: „Legnagyobb örömöm: az alig nyolc éves kisfiam már nagyobb érdeklődést tanúsít, mint annak idején jómagam. Ott sürög-forog az állatok kö­rül, megsimogatja, etetgeti őket. Ha valamelyik közülük a kony­hára kerül, megsiratja. Alig le­het őt megbékíteni.“ Azt hiszem, az egyik legne­mesebb cselekedet, ha a te­nyésztő átadhatja szaktudását, tapasztalatait az új nemzedék­nek. S Csömör Károly ezt teszi, helyesen gondoskodva a te­nyésztői utánpótlásról. Puha Margit «^XXV4V4XX444XNX\\XXX4XXXXXXXX4XXXXXXX4XXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXXXXXXXXXX4XXXV4XXXXXXXXVV4VSXXXXXV4XXXXXXXXXXV4X>XXX4XXXXX>XXXXXXXVVXXV A TV&OMÁMY VíUCA llrdekes kísérleteket végez­tek a szovjet tudósok a Magyar kalvil néven is ismert Londoni pepin almafajtával.. Azt vizs­gálták, milyen hatással van a tápanyagpótlás a fiatal cseme­ték fejlődésére. Az ültető göd­rükből kiemelt földhöz animó­­niumsalétromot, szemcsézett szuperfoszfátot és 40 %-os ká­lisót adagoltak, mindegyikből 100 gramm hatóanyag-mennyi­séget, többféle változatban és kombinációban. Legjobb ered­ményt a NPK-kombináció nyúj­totta, valamivel gyengébb fejlő­dést és növekedést eredménye­zett a PK- és az NK-komhiná­­ció, a leggyengébb eredményt pedig az NP-kombinéció nyúj­totta. A továbbiak sorún meg­figyelték, hogy a terméshozam nagyságára a kálium volt leg­nagyobb hatással. Az adagolt nitrogén mennyisége közepe­sen, a foszfortrágyázás pedig csak kis mértékben befolyásol­ta a hozamalakulást. Amerikai tudósok a villamos áram zöldségmagvakra gyako­rolt hatását vizsgálták, össze­sen tizenegy zöldségféle vető­magjával végeztek kísérleteket. Kitűnt, hogy a rádiófrekven­ciás kezelésnek alávetett paraj-, bab- és paradicsommagvak csí­­rázóképessége jelentősen javult. Ezzel ellentétben néhány to­vábbi növény (káposzta, saláta, hagyma, paprika, uborka, diny­­nye) vetőmagjára ez a kezelés semmiféle hatást nem gyako­rolt. Mint tudjuk, ezek a nö­vények amúgy is jó csírázóké­pességű vetőmagot szolgáltat­nak. Magyarországon a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Fő­osztálya engedélyezte a növe­kedés- és érésszabályozó Rol- Fruct permetezőszer (bioregu­látor) kísérleti gyártását, for­galomba hozatalát és felhasz­nálását. A szert a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Ter­mékek Gyára Rt. állítja elő. A bioregulátor a paradicsom és a fűszerpaprika érésének gyorsí­tására, az uborka kötődésének elősegítésére, valamint a gyü­mölcsök ritkítására és gépi be­takarításának megkönnyítésére használható, az Ethrel helyet­tesítésére alkalmas. Ha a Gramoxone nem segít... A házikertekben és a nagy üzemi ültetvényekben gyakran nagyon elhatalmasodik és sok bosszúságot okoz a termelők nek a folyondár szulák (Convo) vulus arvensis L.j. Tarackszerű gyökeres, évelő gyomnövény Föld feletti vékony szára hen geres, gyakran két méteresre is megnő, a földre fekszik, a tám vezetékre vagy a kultúrnövé nyekre csavarodik. Kellemes 11 latú, rózsaszínű vagy fehér vi­rágai júniustól őszig nyílnak. Gyakran a leggondosabb gra­­moxonos kezelés sem biztosítja a várt sikert. A Kertészet és Szőlészet ha sábjain Széles Csaba, a nyíregy házi Mezőgazdasági Főiskolán végzett kísérletek tapasztalatai ról számolt be. A megfigyelések szerint a folyékony Ŕonstar gyomirtó permetezőszer segít­ségével jól irtható a szulák a gyümölcsösben és a szőlőben. A szerző hangsúlyozza: a ké­szítmény oxadiazon hatóanyag­­tartalma lehetővé teszi, hogy a szulákot akár 20—30 cm-és in­danagysága idején is elpusztít­suk. A Ronstart egy százalékos tö­ménységben kell kijuttatni úgy, hogy hat-nyolc liter vízben 0,6—0,8 dl szert permetezzünk ki száz négyzetméterre. E szer­rel akkor érhető el a legjobb gyomirtó hatás, ha alacsony (0,5—1 kg/cm2) nyomással szór­juk ki a permetlevet. A Ronstar csak mérsékelten mérgező, még­is óvatosan kell vele dolgozni, hogy a kultúrnövényre ne ke­rüljön permetlé. (kr) Horváth Árpád a legeredmé­nyesebb kiskertészek közé tar­tozik. Foto: —bor Az ésszerűbb termelésért Minden kiskertészkedő­­nek — és egyben nép­gazdaságunknak is — leg­főbb érdeke, hogy a ren­delkezésre álló termőte­rületet a lehető legész­­szerűbben és leggazdasá­gosabban kihasználjuk. Ennek legalapvetőbb fel­tétele a helyi adottsá­goknak és a termesztett növényféleségek igényei­nek megfelelő tápanyag­pótlás. A szakszerű trá­gyázáshoz azonban tud­nunk kell, milyen táp­anyagokból mennyit tar­talmaz a föld, miből van több s miből kevesebb a i kelleténél. S persze az sem mellékes, milyen az adott talaj kémhatása. A nevezett problémakörök­re a laboratóriumi ta­lajvizsgálat eredményei nyújtanak kielégítő vá­laszt. A kiskertészek részére is végeznek hazánkban laboratóriumi talajvizsgá­latokat, mégpedig a Köz­ponti Ellenőrző és Vizs­gáló Intézet laboratóriu­maiban, a kerületi kiren­deltségeken. Az UKSUP kerületi kirendeltségei­nek címe: a nyugat-szlo­vákiai kerületben — Bra­tislava, Hatúskova 21; a közép-szlovákiai kerület­ben — Zvolen, ul. J. Krá­ľa 21; a kelet-szlovákiai kerületben — Košice, Švermova 1. A talajmintát több helyről kell venni ügy, hogy a felső, 5 cm-es ta­lajréteget eltávolítjuk, majd 20, 40 és 60 cm-es mélységből mintát ve­szünk, a földet kiszárít­juk, jól átrostáljuk, hogy 1 mm-nél nagyobb rögök ne legyenek benné. Ki­vizsgálásra % kilogramm földet küldünk vagy vi­szünk a laboratóriumba. A szakemberek kimutat­ják, miből mennyit tar­talmaz a föld s tanácsot adnak, hogyan végezzük az elkövetkező időszak­ban a tápanyagpótlást. A talajvizsgálatért kb. har­minc koronát kell fizet­ni. Ha jól meggondoljuk, mennyivel ésszerűbben i hasznosíthatjuk majd a trágyaféleségeket, és mennyivel eredményeseb­bé tehetjük a munkánkat a pótolhatatlan ismere­tek birtokában, akkor el­enyészően kicsinek tart­juk ezt az összeget. Él­jünk tehát a lehetőség­gel, vizsgáltassuk ki a talajainkat, hogy még si­keresebbé tehessük a . munkánkat. Cvlfrcla A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom