Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-19 / 46. szám

Hasznosat a kellemessel (Folytatás az 1. oldalról) többen kénytelenek [elszámolni á IBUBnylI'H minőségi—C nyukat. Egyszóval, adjunk le­hetőséget a kisállattenyésztűk­­nek, hogy ezentúl is jó kedvvel és lelkesedéssel teljesítsék ön­ként vállalt feladataikat, vala­mint a nevezetes évfordulók tisztelelére tett inunkafelaján­­lásaikat, amelyek nem csupán az élet- és munkakörnyezet szépítését szorgalmazzák, ha­nem a szebbnél szebb állatfaj­ták fenntartását, nemesítését és szaporítását, valamint az ál­lati termékekkel való önellá­tottság megszilárdulását is elő­mozdítják. KADEK GABOR A vegyes bemutatókon általában a galambászok vonultatják föl a legtöbb állatot. Foto: —bős A szőlő trágyázásának Ha az ültetvénytől rendsze­resen nagy termést várunk, ak­kor a szőlőt minden évben trá­gyázni kell. A telepítést meg­előző talajforgatáskor általában nagyobb adag szerves és mű­trágyát dolgozunk be a talajba. A tápanyagokkal ily módon bő­ségesen ellátott területet öt­nyolc évig nem szükséges szer­ves trágyával, illetve foszfor- és káliumtarlalmú műtrágyával trágyázni. Nitrogént tartalmazó műtrágyát azonban éveute kell adnunk. Amennyiben a telepítést alap­trágyázás nélkül végeztük, a fiatal ültetvényben most a tő­kék mellett ásott gödörbe tíz­­tfz kilőnyi szerves trágyát ada­golunk. A még nem termő 'sző­lőben a korábban nyújtott mű­trágya-adag felét is ki kell jut­­' tatni minden évben. Ez a tőkék fejlődését serkenti, és segíti a gyors termőrefordulást. Az alaptrigyázás nélkül tele­pített s már termőre fordult szőlőt a már kifejtett szempon­tok szerint évente nagyobb adag szerves- és műtrágyával látjuk el. Trágyázáskor arra törekedjünk, hogy ne csupán a növényzet által kivont tápanya gokat pótoljuk, hanem elősegít­sük a talaj tápanyagokkal tör­ténő mielőbbi telítődését, hi­szen rendszeresen nagy hoza­mot csak a jé táperőben levő termőterület növényzete nyújt­hat. A szerves trágyát, valamint a foszfort és káliumot tartalma­zó műtrágyát lombhullás ulán, novemberben-dccemberben leg­ésszerűbb kijuttatni, fgy ezek á trágyaféleségek a téli csapa­dék hatására gyorsan átalakul­nak a növényzet által könnyen felvehető tápanyagokká, és a trágyázást követő tenyészidény­­ben már hasznosulhatnak. Ha viszont februárban-márciusban ideje és módja dolgoznánk be őkel a talajba, akkor feleslegesen nagy kocká­zatot vállalunk, mert száraz ta­vasz és nyár esetén a remélt hatás elmarad. Sőt! Bizonyos esetekben a tavasszal kijutta­tott trágya ártalmas is lehet a növényzetre nézve. A nitrogén-műtrágyát már­ciusban, közvetlenül a nyitás előtt juttatjuk ki. Ojabbban az osztott tápanyagpótlást alkal­mazzák: a nitrogén egyharma­­dát ősszel, kétharmadát pedig tavasszal adagolják. A szerves trágyázást laza ta­lajon gyakrabban (kétéven­ként), kötött talajon pedig rit kábban ( három-négyévenként) végezzük. Nagyon fontos, hogy a trá­gyázás módját is helyesen vá­lasszuk meg. A szerves trágyát 30—35, a foszfor- és káliumtar­talmú műtrágyát pedig leg­alább 25—30 cm mélyen kell bedolgozni, tgy a trágya a szá­mára legkedvezőbb nedves kör­nyezetbe kerül, a foszfor és a kálium pedig megkötődik és nem mosódik mélyebbre. Ha ennél sekélyebben dolgozzuk be a trágyát, akkor a gyökér­zet 30—60 cm-es mélységben elhelyezkedő nagyobb része nem jut kellő mennyiségű táp­anyaghoz. A szakszerűen ápolt ültetvény minden évben gazdag termést nyújt. Foto: —bor Termő szőlőben nem ajtinfa­­tos a tőke mellé ásott gödörl e tenni a trágyát. Sokkal éssze­rűbb, ha a sorközbe ásott árok­ba, illetve a fedés után kelet­kezett barázdába juttatjuk a trágyaféleségeket (ha kell, a barázdát kapával mélyíthet­jük). A műtrágyák jobb érvé­nyesülése szempontjából elő­nyös, ha a műtrágyákat és a szerves trágyát egyszerre jut­tatjuk ki. Előbb a szerves trá­gyát terítjük el, majd rászórjuk a műtrágyát s az árkot beta­karjuk földdel. A korszerű ültetvényekben (középszéles és széles sortávol­ság) a szerves anyagot zöldtrá­gyázással is pótolhatjuk. A sző­lő zöldtrágyázására legjobban bevált a rozs, a rozsos szöszös bükköny és az őszi repce. A dús növényzetet április végén ajánlatos bedolgozni a talajba. Előtte persze mütrágyázni kell, elsősorban nitrogént tartalmazó műtrágyákkal. Ojabbau a szőlőben is siker­rel alkalmazzák a levélen ke­resztüli, ún. permettrágyázást. A tápoldatot a levélzetre per­metezik. A módszer különösen az aszályos években nyújt ki­váló eredményt. A jó virágkötődés elősegítése érdekében egy héttel a virág­zás előtt 0,5 ®/e-os bórsavas ke­serűsó oldatot ésszerű kiper­metezni a levélzetre. Ag is ki­váló eredményt biztosit, ha vi­rágzás után két-hárnm ízbei 1—2 százalékos karbamid- vagy 0,2 íj-ős töménységű Wuxal­­oidattal kezeljük a szőlőt. A permetező trágyázás előnye, hogy lényegében csak anyag­­költséggel kell számolni, mert a hatóanyag a növényvédelmet szolgáló permetlevekben is ki­juttatható. Csákvári Géza (Sikenička) Almatermesztői örömök és gondok Ä Dunajská Streda-ť járás legnagyobb almáskertjével a Trhové Mýto-i Csehszlovák— Szovjet Barátság Efsz büszkél­kedik s hnyv ingos-e valóiában ez a büszkeség, afelöl Belucz János mérnök-agronémust kér­deztem meg a minap. — Az idén ismét meghálál­ták a fák a gondoskodást — hangzott a válasz. — Persze az időjárás is besegített. A kora tavaszi fagyok ugyan leperget­ték az első virágokat, de a később nyílók kifogástalanul megtermékenyültek. A csokros termékenyülést követően álta­lában három-négy alma is nőtt szorosan egymás mellett. A gyümölcsök még október elején is egy-egy grammot gyarapod­tak, így igyekeznünk kellett a szüreteléssel, hogy elejét ve­gyük a gyümölcsbullásnak. A hullott alma nem tárolható, mi pedig hatalmas hűtőházzal ren­delkezünk. A termelés mennyi­ségi oldalával elégedettek va­gyunk. Nem úgy a bevételi terv teljesítésével. Becslésem szerint húsz százalékkal több almánk termett a tervezettnél, a tizen­hat millió koronás bevételi terv teljesítése mégis problémát je­lent. Az Agrofrigor udvarába, a­­hol beszélgettünk, egymás után érkeztek az almával megrakott pótkocsit vontató traktorok. Az egyiken Tóth Mihály, az emlí­tett szövetkezet növénytermesz­tője érkezett. — Belucz elvtársi Jöjjön, döntsük el közösen, mi legyen a délelőtti szállítmánnyal? Az egészet másodosztályú áruként akarják átvenni. Az előtárolőban bódító alma­illat fogadott. Középen, a többi árutői határozottan elkülönítve, a vásárútiak almája várakozott. Kezdetét veszi az ellenőrzés. Egyik-másik alma bizony ki­sebb az első osztályú árutól megkövetelt hat centimeteres átmérőjűnél. Némely almák meg kétszer hatalmasabbak. Első pillantásra látni, felületesen válogatták az árut. — A gyors munkának előnye és hátránya Is van — jegyezte meg Belucz mérnök. — Ez pél­dául a hátránya. De amikor olyan nehéz eldönteni, mikor, mivel csinálunk jót. A fák gaz­dag termést hoztak, de a pénz­ügyi terv teljesítéséhez el kell érnünk a 4,30 koronás kilón­kénti átlagárat. Ezt pedig csak a jő minőségű, kellően váloga­tott áruért adják meg. A szüre­teinknek kéne jobb munkát vé­gezni, mert Ht, az átvételkor szigorú az ellenőrzés. A termés zömét tizenéves diákokkal kell leszüreteltetnünk, s az ő szem­mértékük még gyakran csal. mért nincs meg a—kenő gya korlátúk. Á segítségükre vi­szont szükségünk van, mert nélkülük aligha kerülne időben fedél alá a termés. És ez is fontos tényező, hiszen a határ­időn belül betárolt almáért húsz fillér felárat kapunk, az október húszadika után szedett alma felvásárlási árából pedig húsz fillért levonnak a felvá­sárlók. — Szövetkezetünk termeli a legtöbb almát a járásban. Mennyi idő kell a termés le­­szüreteléséhez? — érdeklőd­tem. — Mintegy két hőnap. Kéz-Tanácskozás az Agrofrigor udvarán: Mi legyen a rosszul válogatott alma sorsa? Balról az első Belucz János mérnök. (A szerző felvétele) detben a paradicsom begyűjté­se vette el a munkaerőt, mert vontatott volt a felvásárlás. Az említett határidőt nem tudjuk betartani. “9 ezzel—ez—almával srt­lesz? Adják olcsóbban, vagy in­kább átválogatják? — A helyzetünk annyiban előnyösnek mondható, hogy van saját hűtőházunk. Ha bizonyos tételekre nem tudunk számunk­ra is megfelelő üzletet kötni, visszavisszük az árut és ma­gunk tároljuk, majd a csúcs­munkák után átválogatjuk és a téli hónapokban értékesítjük. Ez nemcsak ökonómai szem­pontból előnyös, hanem azért is, mert a hűtőházban így té­len is megfelelő munkát tu­dunk biztosítani a kertészeti dolgozóknak. Persze számunkra előnyösebb volna, ha időben és megfelelően válogatva, tehát első osztályban értékesíthet­nénk a termést. Ehhez azonban jóval több hozzáértő munkaerő­re volna szükségünk! Az említett szövetkezet két­­százötvep hektáron termel al­mát. A terv szerint háromezer­­kilencszáz tonna gyümölcsöt kellett leszüretelniük az idén, amiből kétezernyolcszáz tonná­nyit az Agrofrigor vállalattal kötött szerződés alapján tervez­tek értékesíteni. A bő termés nemcsak a gazdaságoknak, ha­nem a felvásárlóknak és a fel­dolgozó üzemeknek is gondot okoz. Reméljük azonban, hogy a termelők és a felvásárlók vé­gül is — kölcsönös megegye­zéssel, és jobb minőségű áru felkínálásával — megteremtik a fogyasztói piac kielégítő el­látásának feltételeit. [era jí Színvonalasabb bemutató volt Ä Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének lufieneci Járási bizottsága — több évi szünet után — ismét megrendezte a járási zöldség-, gyümölcs- és virágkiállítást. A színvonalas bemutatón 321 ter­melő — beleértve a négy nagy­üzemet Is — vonultatta fel munkája gyümölcsét. A terme­lők és kertészkedők részéről nagy volt az éredklődés, de a Poľanu nemzeti vállalat üzemi klubjában több terméket nem lehetett elhelyezni. Persze látogatókban sem volt hiány, hiszen látnivaló akadt bőven. Sokan megcsodálták például Káka Pál és Golian Jó­zsef hatalmas burgonyáit és patisszonjait, Durkovsky Ferenc óriáskáposztáit, Kellner Emil almáját és szőlőjét, Hanula Ot­tó súlyos, gyönyörű körtéit (darabonként vagy félkilósak voltak). Tetszést arattak a Koči Jozef által bemutatott dísztö­kök, patisszonok, és a mini­paradicsom tulajdonságai és igényei iránt is többen érdek­lődtek. Haraszti Gyula kertész­­társnak szinte pillanatnyi sza­badja sem volt, mert a kiállí­tott hatalmas takarmányká­poszták (népiesen fodros kel) számos látogatóban felkeltették az érdeklődést. Amikor megtud­ták, hogy Igénytelen, minde­nütt sikerrel termelhető, a ká­posztához vagy a parajhoz ha­sonlóan hasznosítható és szinte egész télen át folyamatosan szedhető, akár —10 °C hideget is elviselő levélzöldségről van szó, többen elhatározták, hogy ezentúl ők is termelni fogják. A bemutatón láttunk még' ba­rackot, diót, mogyorót, geszte­nyét, házilag készített kompó­­tot, zöldségkonzervet s néhány palack bort Is. Kitett magáért a rapovcei Efsz virágkertészete is. A gyönyörű szegfű- és ró­zsacsokroknak sokan csodájára jártak. A Kružliak István vezette rendező bizottság nem feledke­zett meg a hozzáférhető szak­könyvek és szaklapok népsze rfisftéséről sem. Az érdeklődök a helyszínen azonnal megvásá Tolhatták a kiválasztott szak­könyvet. A kertészkedők éltek is a lehetőséggel Pozitívum ként kell megemlíteni, hogv a kiállítással egyidőben több szakelőadást tartottak a kisker­tészek számára főleg a táp­­anyagnótlással és a vegvsze rés növényvédelemmel kaocso latban. A kiállítási csarnokban pedig elismert szakemberek vá leszóltak az érdeklődők kérdé seire. A tanácsadó szolgálatot sokan dicsérték a látogatók kő zül. Az öttagú értékelő bizottság nak nem volt könnyű felada* ta, hiszen valamennyi termék szép, egészséges volt, és szor­galmas munkáról tanúskodott. Л legszebb termékekért tlz-tíz arany-, ezüst- és bronzérmet, valamint okleveleket osztott ki a bizottság. Valamennyi díj­nyertes kertészkedő nevét nem sorolhatjuk fel, ezért csupán annyit említünk meg, hogy a legeredményesebb kiállító a lo­sonci Batyka Jánoz (három aranyérem) és az ugyancsak losonci Durkovsky lnz"f (két aranyérem) volt. A színvonalai bemutatót há­romezer érdeklődő tekintette n.eg Az elhangzott vélemé­nyekből arra következtethe­tünk. hogy egv év múlva ismét szívesen megtekintenének az érdeklődők egv hasonló kiállí­tást. Sólyom László (Lučenec)

Next

/
Oldalképek
Tartalom