Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-15 / 41. szám

1977. október 15. SZABAD FÖLDMŰVES 11 vizsgáztak A gabona-, zöldség- és herefélék vetőmagszaporításában példás tevé­kenységet fejtenek ki a SládkoviCo­­voi (diószegi) Magnemesítő Állami Gazdaság košútyi részlegének dolgo­zói. Ebben a gazdaságban a vetőmag­szaporításnak nagy hagyományai van­nak, s a Bratislava! SEMEX vállalat­tal karöltve nemcsak a hazai mező­­gazdasági üzemek és a kistermelők igényeit látják el, hanem exporlfel­­adatot is teljesítenek. A vetőmagsza­kézi erővel végeztek. A magvak csép­­lését E—512-es kombájnnal végezték. Problémát okoz viszont az, hogy a vetőmag csak harminckilenc nap alatt csírázik ki, így számolni kell a gyomnövények nagyobb arányú ki­kelésével és irtásával. Ezért inkább nyár végén — augusztus második felében — palántázzák ki a kikelt hagymákat, s az elkövetkező évben takarítják be a magtermésl. A gaz­daság vezetőitől megtudtam azt is, hogy kifizetődő e fajta magszaporí­tása, hiszen tonnánként 150 ezer ko­ronát kapnak a SEMEX vállalattól. A hazánkban 1952 óta elismert „Vrbičanské nízke“ paradicsomfajta velőmagját hat hektáros területen szaporították, jellegzetes korai fajta. fajta vetőmagszaporítása. Ugyanis a paprika termését kimagozva a ZELE­NINA nemzeti vállalat veszi át kilo­grammonként В korona 50 fillérért, az elismert vetőmagot pedig a SEMEX vállalat — száz kilogram­monként 25 ezer koronáért. Az idén négy hektáron szaporították a vető­magot, s hektáronként száz kiló elis­mert vetőmag értékesítésével számol­nak. jelentős az uborka vetőmagszapo­­rltása is. A palántákat általában Uvegbázban termelik. Öt érnyi terü­leten szaporították a „Jedinečná“ melegágyi, négy hektár területen pe­dig a „Delikates“ salátauborkát. Ezek a fajták viszonyaink között biztonsá­gosabb termést adnak, mint a koráb­ban termesztett külföldi fajták. A gazdaság vezetői jelentős bevétellel számolnak, hiszen egy kiló vetőma­got 2600 koronáért értékesítenek. Babból a magyarországi „Sewai“ fajta vetőmagját szaporították hetven hektár területen, s közel 62 tonna elismert vetőmagot értékesítettek. Az idén első ízben került sor a vetőmag­­szaporítás teljes gépesítésére, kezdve a vetéstől a gyomirtáson keresztül egészen a betakarításig. jelentős a lucerna vetőmagszapo­rítása is. Az idén a „Páľava“ fajtát hetvenöt hektáron termesztették ve­tőmag szaporítás keretében, s több mint 8,6 tonna elismert vetőmagot nyertek. A betakarítás után lényegében az összes termény esetében azonos a magvakról való gondoskodás. A mag­vakat először is előtisztítják, majd mintát küldenek a SEMEX vállalat­hoz, ahol megállapítják a nedvesség­­tartalmat és a magvak tisztaságát. Ha szükséges utószárítást végeznek, s ha megfelelő a tisztaság a SEMEX vállalat újból mintát vesz. Ebből már megállapítják a magvak csírázóké­pességét is, majd a végleges adatok alapján vásárolják fel az elismert vetőmagot. A magvak elő- és utószá­rítására kihasználják egyrészt a nap­energiát, másrészt a fűtött üveghá­zat. A tenyészidő alatt nemcsak a gaz­daság vezetői, hanem a SEMEX vál­lalat szakemberei is állandóan figye­lik a növényeket, s értékelik az izo­lációs távolság megtartását, a gyom­mentességet, a fajtatisztaságot stb. A zöldségfélék vetőmagszaporítása a SEMEX vállalattal kötött szerződé­sek keretében történik, s eszerint vá­lasztják ki az e célra legmegfelelőbb talajokat is. Csakis olyan fajták ve­A magvak elő- és utószárítására kihasználják mind a napenergiát, mind a fűlött üvegházat. Hátránynak számít viszont az, hogy fogékony a peronoszpórára, ezért ha­tékony, többszöri permetezést igé­nyel. A paradicsom az idén 40—50 tonna termést adott hektáronként, ami 0,15 tonna paradicsommagnak felelt meg. A paradicsomot lényegé­ben kétszer értékesítik, ezért itt jö­vedelmező a vetőmagszaporítása. Egy­részt a paradicsomot, mint termést a konzervgyárnál, másrészt az elis­mert vetőmagot, aminek tonnájáért 150 ezer koronát kapnak. Az idén előreláthatólag egy tonna elismert vetőmag értékesítésével számolnak. Ugyancsak kettős hasznosítású az 1974 óta elismert „Ambra“ paprika­tőmagját szaporítják, amelyeknek jövőjük van és megfelelnek a mi ter­melési viszonyaink között a lehető legjobb terméshozam elérésére. Különösen a zöldségfélék vetőmag­­szaporítása jár sok problémával, mert ez sok munkaerőt igényel, nem be­szélve arról, hogy több zöldségféle csak a második évben hoz magter­mést. örvendetes viszont az, hogy a gazdaság vezetői, dolgozói fokozato­san mindent elkövetnek a vetőmag­­szaporítás gépesítése érdekében. A gazdaságban egy állandó huszonöt­tagú kertészeti csoport, valamint egy tíztagú mezei csoport tagjai gondos­kodnak a vetőmagszaporítés teendői­ről. Szükség esetén, főleg az őszi csúcsmunkák idején brigádokat szer­veznek, melyekben a személyzeti osz­tály dolgozói is kiveszik részüket. Zsemlye László gazdaságvezető el­mondotta azt is, hogy az idén csak a zöldségfélék magszaporítása szaka­szán 1 millió 190 ezer korona bevé­tellel számoltak, a valóság azonban jóval több lesz, ami jó előfeltétel a vetőmagvakkal való ellátottság tekin­tetében. Az elmondottakból arra következ­tethetünk, hogy a Sládkovičovol Mag­nemesítő Alllami Gazdaság košútyi részlegének dolgozói nagymértékben hozzájárulnak a gabona-, zöldség- és herefélék vetőmagszaporitásához. Igé­nyes munkájuk minden bizonnyal nagy szorgalmat, kitartást és szakér­telmet kíván, amiből nincs is hiány. BARA LÄSZLÖ A kitisztított és előszárított magvakat zsákokban tárolják. ÍA szerző felvételei] Zsemlye László gazdaságvezető és Gál Lóránt agronómus elégedett az uborka termésével. Az uborkát összezúzzák, majd egy vízzel leli meden­cébe engedik. A magvak könnyebb fajsúlyúk révén a felszínre kerülnek, ahonnan könnyen összegyüjthetők. porítással kapcsolatos kérdésekről és problémákról Zsemle László gazda­ságvezetővel, Gál Lóránt agronómus­­sal és Bartos Mária közgazdásszal beszélgettünk. A gazdaságban az idén — vető­magszaporítás keretében — 165 hek­táron termesztették az őszi búzát és hetven hektáron a tavaszi árpát. Az előbbi hektárhozama 5,79, az utóbbié pedig 5,93 tonna volt. Lényegében a betakarítás utáni kezelést követően az egész termést elismert vetőmag­ként értékesítették. Az őszi búzafaj­ták közül a Solarist négy, a jubilejná 50-et pedig százhatvanegy hektáron termesztették. A tavaszi árpa csakis a Favorit fajtából állt. A košútyi gazdaság vezetői a gabonafélék 5,81 tonnás átlagos hektárbozamával elé­gedettek voltak. Bonyolultabb, összetettebb és hoz­záértő munkát igényel a zöldségfélék vetőmagszaporítása, de a gazdaság dolgozói e téren sem szégyenkezhet­nek. Az idén a tavaszi „Vštetatská“ vöröshagyma-magot három hektáron szaporították, s összesen 3,73 tonna elismert vetőmagot termeltek és ér­tékesítettek a SEMEX vállalatnál. Sárgarépából az 1973 óta elismert „Olympia“ fajta vetőmagját szaporí­tották két hektár területen. Ottjár­­tunkkor éppen a vetőmag tisztítása volt folyamatban. A gazdaság vezetői szerint a hektáronként tervezett 0,4 tonna vetőmagtermelést jóval túltel­jesítik, hinszen a kéthektáros terü­letről közel 2,3 tonna elismert vető­mag értékesítésével számolnak. A „Pražská“ metélőhagyma-fajta vetőmagját három hektáron szaporí­tották. Ebből is jóval túlszárnyalták a tervezett feladatokat: 1,3 tonnát értékesítettek a SEMEX vállalatnál. E fajta vetőmagja iránt különösen külföldön van nagy érdeklődés. Az idén először megoldották a magvak gépekkel való cséolését, amit azelőtt Ä vetőmagszaporításból LEVELEZŐINK IRJÄK Zavarmentes a lakosság ellátása A Zelenina n. v. lučeneci (losonci) fióküzeme gondoskodik a Já­rási székhely mellett Fiľakovo (Fülek) és Poltár városok, valamint a járás nagyobb ipari üzemeinek zöldség- és gyümölcsfélékkel tör­ténő ellátásáról. Losoncon az eddigiek folyamán a lakosság ellátása szakaszán nem volt semmiféle fennakadás. Mint ahogy azt Ondrej Maginec igazgató is mondotta, az üzem az előirányzott négy feladatának, a zöldséggel, déli és hazai gyümölccsel, valamint a burgonyával tör­ténő ellátásnak eleget tud tenni. A járás zöldséggel való ellátását a mezőgazdasági üzemek har­minc százalékában fedezik, a többit a Zelenina n. v. kerületi igaz­gatósága biztosítja belföldi felvásárlással vagy külföldi behozatallal. A déli gyümölcsök behozatala és elosztása országos irányítás mel­lett folyik. Saját terményeinkből főleg az alma- és a szőlőszükség­letet fedezik. A burgonyával történő ellátást maga a járás képes fedezni. A járás zöldségfélékkel való ellátása az eddigiek folyamán min­den tekintetben kielégítő volt. S e téren — mint az igazgató elvtárs is mondotta — nem lesz semmiféle fennakadás. A burgonya téli szükségletét a Zelenina n. v. a Jednota fogyasz­tási szövetkezettel együttműködve fedezi. Eddig már mintegy há­romezer tonna burgonya felvásárlására kötöttek szerződést. A déligyümölcsökből az utóbbi időben csökkent a behozatal, de ezt belföldi, illetve a szomszédos szocialista országokból történő behozatallal pótolták. így többek között Magyarországról és Romá­niából kaptak dinnyét, őszibarackot és csemege szőlőt. A járásban jelenleg jó minőségű belföldi és külföldi körte vásárolható. A Zelenina n. v. luöeneci fióküzeme a šuricei (sőregi) szövetke­zetből 80 tonna őszibarackot vásárolt fel. A szőlőt a šuricei szövet­kezet mellett a járás többi szőlőtermelő szövetkezetéből és állami gazdaságából vásárolják fel. Sőt, az üzem már az eddigiek folyamán mintegy 300 tonna téli almát is biztosított. Az említettek alapján megállapíthatjk, hogy nemcsak a városok­ban, hanem az egész járásban adottak az előfeltételek a fontos zöldség- és gyümölcsfélékkel történő zavartalan és folyamatos el­látásra. SÓLYOM LÄSZLÖ A szocialista munkabrigád tagjai egy újítási javaslat megvalósítása révén a farokról villanymeghajtású ollóval nyírják le a szőrt. Míg azelőtt ezt a munkát nyolc asszony végezte, manapság elegendő egy munkaerő is. (A szerző felvétele) A sertésszír feldolgozói A galantai hulladékgyűjtő vállalat SETA üzeme ez év júliusában költözött át új, modern épületbe, amelyet a járási építkezési válla­lat közel 5 millió korona költséggel épített. Mit is csinálnak ebben az üzemben? Elsősorban is olyan munkát végeznek, amely szorosan összefügg a mezőgazdasági alapanyag­feldolgozással. Ugyanis ez az egyetlen üzem Szlovákiában, amely felvásárolja és feldolgozza nemcsak a sertés- és marhaszőrt, de a lósörényt is. Ezek amint tudjuk a húsfeldolgozó ipar hulladékai és fontos nyersanyagok. Ha azt állítjuk, hogy mindenegyes fogkefe részben Galántán megy keresztül, talán sokan nem hiszik el. Pedig így van! A SETA üzemében különleges gépek szőrtelenítik és osztá­lyozzák a nyersanyagot. Ezt a folyamatot azonban csak akkor lehet megvalósítani, ha a szórt annak gyökerével együtt szállítják. A anyagot egyébkén) csakis a bošanyi bőrfeldolgozó üzemből kapják. Ez évente mintegy 23 tonna mennyiség. A részbeni feldolgozás után még fehérítik a nyersanyagot, majd a Bratislava! Nyugat-szlovákíai Bútorgyár n. v. 3-as számú üzemébe szállítják, amelyből a „KOS­MOS“ jelű fogkefék és különféle festőecsetek készülnek. Az üzem ezen kívül évente Szlovákia húsfeldolgozó üzemeiből mintegy 500 ezer marhafarkat is vásárol. Egy-egy farokról csak mindössze 4—5 dekagramm szőrt vágnak le. Ugyancsak hasznosít­ják a 16 farkát és a többi szőrzetét is. Ezekből a hulladékokból évente mintegy 45 tonna szőrt készítenek. A részben feldolgozott szarvasmarha-szőrt és a lósörényt hazánk különböző körzeteibe szállítják, ahol a világtalanok intézeteiben a rokkantak szövetkezeteiben kerül sor további feldolgozásukra. Ezek­ben különböző keféket és hosszúszálú ecseteket készítenek. Talán az érdekesség kedvéért megemlíteném, hogy a hazai nyers­anyagmennyiség nem fedezi az üzem szükségletét, ezért Brazíliából és Argentínából szarvasmarha-szőrt, Mongóliából pedig kiváló minő­ségű lósörényt kapnak. E félkésztermékekből például évente mint­egy 13 tonna mennyiséget Levoőára a világtalanok intézetébe szál­lítanak további feldolgozásra. A feldolgozott sertésszőr iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Az idén többek között Hollandiába 8 tonnányit szállítanak, de az NSZK-ból és Franciaországból’ is érdeklődnek a jó minőségű szőr és sörény iránt. KRAJCSOVICS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom