Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-08 / 40. szám

1977. október Я. SZABAD FÖLDMŰVES Szakemberképzés legmagasabb szinten (HUSZONÖT ÉVES A NITRAI MEZÖGAZDASÄGI FŐISKOLA) „A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola a Szlovák Szocialista Köztársaság egyik legfejlettebb in­tézménye, amely főiskolai végzettségű mezőgazdászokat nevel a mezőgazdasági termelés irányítására az egységes földműves szövetkezetekben és állami gazdaságokban, valamint a tudomány, a kutatás és az oktatás részére. Három fakultása és hat tanulmányi irányzata van.“ 1. ősz van Nitrán is. Október elején már a csontajkú hó fuvalmát véli érezni a kései látogató. A várkapu boltíve alatt könnyű megidézni a tör­ténelmet — ám Nitra nem csak tör­ténelmében él: mindenekelőtt jelené­ben, amit a mezőgazdaság is fémje­lez. Agrokomplex, országos aratóün­nepély, mezőgazdasági főiskola. Jól ismert fogalmak, s ez utóbbinak egy évforduló is emeli tekintélyét: hu­szonöt évvel ezelőtt alakult meg a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola. II. A tényleges megalakulás gyökerei azonban mélyebbre nyúlnak. Égészen 1941—42-ig, amikor a Bratislava! Szlovák Műszaki Főiskola (SVŠT) ré­szét képezte a mezőgazdasági és er­dészeti szak. A felszabadulás után vált külön s tette át székhelyét Kas­sára, majd innen, egy 1952-es kor­mányhatározat alapján került végső helyére, Nitrára. A városszerte szétszórt épületek azonban akadályozták az oktatást, ezért egy 1956-os kormányhatározat új épület létrehozását sürgette. 1965- ben adták át rendeltetésének az űj iskolát, egy impozáns, modern épület­­komplexumot, amely évente 2326 nap­pali, illetve 877 levelező tagozatos diák befogadását tette lehetővé. III. Az iskola szerkezeti fölépítése is sokat változott az idők során, míg kialakult a mai végleges formája. A növénytermesztési, üzemgazdasági­a kezdet — mondja István. — A szen­ei gimnáziumban jő oktatást kaptunk. A szlovák nyelvtudással sem volt kü­lönösebb baj — ezen a téren én kü­lönösen sokat köszönhettem a nyári pionír táboroknak. Csupán a szaktan­­tárgyak jelentettek újdonságot, azok­kal kellett megbirkózni. A mezőgaz­daságot talán azért választottam élet­célnak, mert ebben nőttem fel. Falust gyerek vagyok, vonzalmat éreztem ez iránt. Az állattenyésztésben otthon érzem magamat. — A komáromi gimnázium is jó in­díttatás volt — veszi át a szót Gábor. — Megnyagattak bennünket, de meg is volt az eredménye. Különösen a matematika és a fizika oktatása ma­gas szintű ott, ezért is tűnt számomra könnyűnek az első két év. Gábor Hetényben szeretne munka­helyet kapni, a szerződést már alá­írta. Nyári gyakorlaton is ott volt, tetszik neki a szövetkezet. István Nagyfödémesen akar agronómusként dolgozni. Nála közbeszól egy tény — a menyasszonya keleti {harmadéves a pedagógián) és mindkettőjük szülei ___ de ez még a Jövő titka. Abban megegyeztünk, hogy a nyugat-szlo­vákiai kerületben más lehetőségek várják a fiatal szakembereket, mint például' Gömörben vagy Bodrogköz­ben. Itt szebb eredményeket lehet el­érni, amott viszont könnyebb kiugra­­ni az átlag fölé. Alkat kérdése, ki melyiket választja. V. У ■ -i Ilyen válaszút előtt áll Trupek Bé­la, aki szintén az idén lépett az utol­só évfolyamba. Egy barátja hívja Gö­­mörbe. kezdi Martin Kandera. — Apám a Piešťany Mezőgazdasági Kutatóintézet dolgozója. Talán ez is ösztönzött. Egyébként Trnaván végeztem mező­­gazdasági középiskolát. — Milyenek az elképzeléseid a jö­vőt illetően? — A középiskolai tanulmányok alatt Treb^ticén voltam gyakorlaton, szívesen dolgoznék majd ott. Persze, addig sok víz lefolyik a Nyitrán, s ez az öt év életstílus változást is hoz majd. Függetlenséget, önállóságot — bár anyagit éppen nem, hiszen sokba fog kerülni a szüleimnek. — Körülbelül mennyibe? — Gondolom, olyan háromszázötven koronába havonta. Attól kicsit többe, morfondírozok magamban. Bár sok diák nem tudja, hány százezer koronájába kerül az államnak és a szülőknek az ötévi ta­nulás. Amelyik tudja, erkölcsi felelős­ségérzetet kap. Viszonozni kell a bi­zalmat és az anyagiakat. VIII. A diákok panaszolják, hogy seké­­lyes a klubélet. Nagyon jól jönne Nitrán egy főiskolás klub. A sporto­lási lehetőségekkel már jobb a hely­zet, hisz Nitrának pezsgő sportélete van, s ebben nagy érdemük van a fő­iskolásoknak is. Röplabda válogatot­­tuk akadémiai bajnok, a kosarasok a Szlovák Nemzeti Ligában játszanak. De lehet atletizálni, focizni, jégkoron­­gozni, úszni. S akit nem vonz egyet­len tömegsport sem, annak lehetősé­ge van „csak úgy“ mozogni az iskola tornatermében. A kultúra is több le­Ckonómiai és a gépesitői kar, s az ezekhez tartozó hat tanulmányi irány­zat, tanszék már sokezer jó szakem­bert adott az elmúlt huszonöt év alatt népgazdaságunknak. Az idén például 719 mérnököt. Az új évadban hétszáz­­kilencven hallgatót vettek föl az első évfolyamba, ezek között hat lengyel, három NDK-beli és 17 fejlődő orszá­gokból érkezett diákot. Az egyéves nyelvi átképzés után első ízben tanul Itt indiai és etiópiaí diák. Rajtuk kí­vül még jemeniek, libanoniak és arab fiatalok ismerkedhetnek meg fejlett mezőgazdasági oktatásunkkal. Termé­szetesen nagy számban megtalálhatók az iskolában Dél-Szlovákia magyar ajkú fiataljai is. IV. Horváth Gábor és Svarda István most léptek az utolsó évfolyamba. István a szenei magyar tannyelvű gimnáziumból, Gábor pedig a komá­romi gimnáziumból érkezett négy év­vel ezelőtt Nitrára. Most már nyu­godtan beszélnek az eltelt időről, bár a főiskolás élettől valaó elszakadásra még nem sokat gondolnak. Tény, hogy mindkettő megválasztotta már leendő munkahelyét, már a szerződést Is alá­írták, de azért még diákoknak érzik magukat. — Nem, nem is volt olyan nehéz — Ügy tudom, nagyon vendégszere­tők ott az emberek — mondja. — Persze a barátom biztosan nem fog semmi elmarasztalót mondani sző­kébb hazájáról. — Nehéz a választás? — Pelsőc messze van Kisgyarmat­­tól. Még jól meg kell gondolni a dol­got. VI. Két lánnyal találkozom az „A“ pa­vilon folyosóján. Előképzésen vesznek részt, mielőtt megkezdenék az Igazi tanulást. Ismétlik a középiskolás tan­anyagot, felmérőket írnak — próbál­gatják képességeiket. A két lány ke­letről érkezett: Gurová Mária Szepsi­­ből, Gajdošová Mária Gelnicáről. Ügy látom, lányokat is vonz ez a mező­­gazdasági szakma. —■ Teli van a környékünk szövetke­zetekkel — mondja Mária Gurová. — S talán az Is imponált, hogy szívesen látják itt a keletről érkezett diákokat. — Ha végzek? — No, ez még korai kérdés, de azért valami fogalmam azért van ró­la. Mindenesetre valamelyik szövetke­zetben szeretnék elhelyezkedni a tér melésbe. VII. — Nálunk már családi hagyomány a mezőgazdasággal foglalkozni — hetőséget rejt: sok diák tagja a Zo­­bor dal- és táncegyüttesnek; a ma­gyarok közül néhányan a pedagógiai fakultás tánccsoportjában szerepel­nek. A filmklub tagjainak nagy részét a diákok alkotják, de a színházban is szoktak külön a hallgatók részére előadásokat tartani. IX. Két újság jelenik meg a főiskolán. Az egyik tudományos folyóirat s a Szlovák Tudományos Akadémia adja ki „Polnohospodárstvo“ címmel szlo­vák, orosz és angol nyelven. A másik, a „Poľnohospodár“ kéthetente jelenik meg az iskolai év folyamán s az is­kola életéről, eseményeiről számol be. Diákok és oktatók írják. X. ősz van tehát Nitrán is. A város megtelt vidám fiatalokkal. A példa ragadós: ilyenkor talán még a vénsé­ges várfalak is megropogtatják ko­pott csontjaikat a domb tetején. A Nitra hídján egyre több főiskolás veszi útját reggelente a mezőgazda­­sági oktatás impozáns fellegvára fe­lé, hogy tanuljon, bővítse egv életre szóló tudását. KÖVESDI KAROLT. Most van a vénasszonvok nyara, ámbár „kellékei“, a lassan szálló ökörnyál és a sütkérező vénasszonvok hiányoznak. Ezzel szemben a szak­tanintézet udvarán a rozsdásodó lom­bok alatt csltrl lányok, pelyhedző állá legénykék sétálnak künyvekkel a ke­zükben vagy anélkül. A diákotthon mellett levő sportpályán lányok kézi­labdáznak. Az újoncok — különösen a távolabbi járásokbél valók félén­­kebbek, most Ismerkednek áj környe­zetükkel. Az Idősebbek már otthoe érzik magukat. — Hogy hívnak? — érdeklődöm az egyiktől. — K o m 1 6 s i Angéla. — Hányadikos vagy? — Másodikos. — Honnan jöttél? — Farkaséról. Ha befejezem az is­kolát a szövetkezetben mint kertész dolgozok majd... Elmosolyodik, a szeme ebben a pillanatban messzire réved. Hangja kissé elakad. A pilla­natnyi csöndet B i r c s á к Tamás, mérnök, szaktanító szakítja meg. — Angélia kitüntetett tanuló. Szor­galmas lány. Az a terve, hogy a má­sodik évfolyam befejezése után kéri felvételét a Komáromi Mezőgazdasági Technikumba, szeretne továbbtanulni. — Milyen szakmát tanulsz? Miért tanulsz a kertészetin? — Szeretem a virágokat. — Jól érzed itt magad? — Igen. — Miért? — Azért, mert mindent megkapunk, amire szükségünk van. Nem kell nap mint nap a padokban ülni. Egyik hé­ten tanulunk, a másikon gyakorlato­zunk. Szabad időnk is van bőven. Ek­kor mindig találunk valamilyen sző-A holnap szak­munkásai között it><Í ilanoÍr IZonáe ici/nl'i /linen pet nyújtanak. Kevés iskola dicseked­het olyan természeti környezettel, mint a Karvai Szaktanintézet. Az iskola a Jüvő évben ünnepli megalapításénak 25. évfordulóját. Eleinte mint a mezőgazdasági munka­erő-tartalékok iskolája, később mező­­gazdasági mesteriskolaként működött. Azóta szakmunkásképző intézet, há­roméves tanulási idővel. A következő szakmákra neveli a fiatalokat: bog­­nár-asztalos-kádár; gyümölcs- ás vi­rágkertészet; szőlő- és gyümölcster­mesztés — pincegazdaság; kovács, la­katos-hegesztő. B i r c s á к Tamástól . tudom megc ahhoz, hogy valaki itt tanulhasson, előbb szerződést kell kötnie valame­lyik szövetkezettel, állami gazdaság­A Z rakozást: kézilabdázunk, táncolunk, színdarabot tanulónk, olvasunk vagy tévét nézünk. Sohasem unatkozunk. Két kultúrtermünk is van. Az egyik szórakozásra szolgál. A másik a ta­nácsterem. Ott van elhelyezve a szép­irodalmi könyvtárunk is. Mindenki a kedve szerint olvashat, szórakozhat. Most például a NOSZF 60. évforduló­jának ünneplésére készülünk. Ebből az alkalomból kultúrműsorral egybe­kötött vetélkedőt rendezünk, közösen a falusi SZISZ és a többi tömegszer­vezette]. Járunk külföldre is. £n pél­dául e nyáron Bulgáriában voltam három hétig csereakció keretében. Megismerkedtem az ottani diákok életével, egyszóval nagyon jó volt. S U11 6 Gábor egy éve hagyta ott az ipari szakközépiskolát. Szerződést kötött a madari szövetkezettel, hogy idekerülhessen. — Miért nem fejezted be az iparit — kérdem a fiútól. — Rájöttem arra, hogy jobban sze­retem a növényeket, mini a gépeket. Őszintén mondom, hogy eddig nem bántam meg. Szőlészeti szakmát tanu­lok, de szeretnék továbbtanulni me­zőgazdasági szakközépiskolán. Ha ez nem sikerül, visszamegyek a szövet­kezetbe. Jól érzem Itt magam. Azon­kívül, hogy szakmát tanulok, egy kis pénzt is keresek. Voltam már külföl­dön is, a Tolnamegyei Szaktaninté­zetben. É két diákon kívül kétszázan (fele lány) tanulnak jelenleg a Kravany n Dunajom-i (karvai) Mezőgazdasági Szaktanintézetben. Nem csoda, hogy a diákok jé! érzik itt magukat, hi­szen az internátus környéke üdülő­nek is beillene. A szép parkban ka­nyargó sétányok a Duna töltéséig fut­nak. A Duna másik oldalán a párába rejtőzködő dombok csodálatos tájké­iskola. gal vagy gép- és traktorállomással, ahová a diák visszakerül, ha befejez­te tanulmányait. Az itt töltött évek arra szolgálnak, hogy a tanulók az egyes szakmákat elméletileg és gya­korlatilag elsajátítsák. Például évek óta jó kapcsolatot létesítettek a hur­­banuvói gép- és traktorállomással, valamint a komáromi hajógyárral. A- mit az iskola főleg lakatosok, hegesz­tők részére nem tud biztosítani, azt a traktorállomáson vagy a gyárban old­ják meg. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a harmadikosok egy hetes vagy egy hónapos szakmai gyakorla­ton vesznek részt a hajógyárban. Az intézet bentlakásos, teljes inter­­nátusi ellátással, napi ötszőri étke­zéssel a diákotthonban. Itt nevelők ügyelnek a tanulókra. A gyakorlati oktatás jól felszerelt tanműhelyek­ben és a tangazdaságban folyik, gya­korlatvezetők irányításával, korszerű termelési eljárások alkalmazásával. A diákok havi ötven-száz korona zseb­pénzt, a gyakorlatokon kívül végzett munkáért a teljesítménynek megfele­lő külön jutalmat kapnak. Az első év­folyamban a nyári termelési gyakor­lat egy részét Magyarországon végzik, a kertészeti és szőlészeti szak máso­dik évfolyamának tanulói szintén kül­földön gyakorolják a virágtermelési, díszkertészeti és virágkötészeti mun­kákat. A tanulók az iskola elvégzésé­vel segédlevelet kapnak, néhány sza­kon traktor-, motorkerékpár-vezetői jogosítványt szereznek, s visszatérnek a szerződött üzemhez. S ez Így a helyes, mert a fejlett mezőgazdaság igencsak igényli az el­méletileg és gyakorlatilag alaposan felkészülő szakmunkásokat. Nagy Terén Őszibarack szüret.

Next

/
Oldalképek
Tartalom