Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-08 / 40. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES Mezőgazdaságunkban a jövő évi tervfeladatok lebontásával tovább folytatjuk a termelés összpontosítását, szakosítását, valamint a kooperáció elmélyítését. Az igényes feladatok megkövetelik mezőgazdasági üzemeinkben a szervezés és az irányítás szüntelen tökéletesítését, a járások fejlesztési tervének pontosítását, hogy teljes mértékben betölthessék л mezőgazdaság-fejlesztés komplex programjával összefüggő szerepüket. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés összpontosításának és szakosításának, valamint szervezeti formáinak főbb irányelveit tartalmazó dokumentum jóváhagyása óta már hat év telt el. Járásainkban azóta kidolgozták a fejlesztési terveket. A CSKP KB 1975-ik évi októberi plenáris ülésének szellemében a fejlesztés; terveket tovább tökéletesítették mégpedig a halódik ötéves tervidőszak éveire megszabott dokumentumokban lefektetett egységes elvek alapján és sor kerülhetett a fejlesztési tervek jóváhagyására, kiegészítésére, a népgazdaság reális célkitűzéseivel egybekötött összehangolására. A fejlesztési tervek — amelyek a mezőgazdasági termelés összpontosítását és szakosítását is felölelik — alapdokumentumként szolgálnak egyes fejlődési szakaszok tervszerű lebonyolításában. Nagy jelentőséggel bírnak hosszútávon s alapot nyújtanak az állami és a gazdasági térvfeladatok kidolgozásához. A távlati célfeladatok megoldásán és a termelési struktúra rendezésén túl figyelemmel kísérik Bzek teljes összehangolását, meghatározzák az anyagi-műszaki alapok szervezeteivel szembeni beruházási, anyagi- műszaki és munkaigényességi követelményeket, s a legújabb tudományos-műszaki ismeretek alkalmazásának a módját. A vezető dolgozóknak alkalmazkodniuk kell az irányítás és szervezés haladó formáihoz, az összpontosítástól kezdve a termelési egységek legcélszerűbb szakosításáig, a munka-A járási fejlesztési tervek szerepe a jövő évi tervfeladatok kidolgozásában megosztás érvényesítésével. Ebben a tekintetben nem lehet különbséget tenni az ipar és a mezőgazdaság között. A különbözetet viszont az a valóság idézi elő, hogy a mezőgazdaság eljutott az általános összpontosításig és a szakosított ágazatok létrehozásáig, ahol a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozzák. Ezért ha teljesíteni akarjuk azokat a célkitűzéseket, amelyeket a párt XV. kongreszszusa a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott, meg kell teremtenünk a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődésének legjobb feltételeit, mert a soronlevő feladatok sokkal igényesebbek mint korábban, s ehhez ki kell használnunk a járások fejlesztési tervét. A fejlesztési tervek elemzése során előtérbe került az, hogy a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának kifejezésre kell jutnia az 1978-as évi tervekben is. Ragaszkodni kell tehát azokhoz az alapelvekhez és tervezetekhez, amelyek meghatározzák a termelés strukturális fejlesztését, mégpedig olymódon, hogy a tervezetek minden vonatkozásban úgy érvényesüljenek, ahogyan azt a hatodik ötéves terv dokumentumai megkövetelik. A mezőgazdasági üzemek területi összetételében végrehajtott módosítások és strukturális változások szükségessé teszik, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok a tervek készítésénél a korábbinál jobban vegyék igénybe a járási fejlesztési terveket, mert csak így oldható meg tervszerűen az összpontosítás és a szakosítás. A jelenlegi feltételekből, továbbá a tervnek, mint az irányítás közvetlen eszközének a funkciójából kiindulva feltétlenül szükséges, hogy egyes termelési ágazatok célszerű összpontosítása érdekében a mezőgazdasági igazgatóságok jobban vegyék igénybe a terveket, miut korábban és több gondot fordítsanak az elemzésre a mezőgazdaságban. Ezzel párhuzamban mélyíteniük és tökéletesíteniük kell az ellenőrző és vizsgáló tevékenységet a mezőgazdasági üzemekben, s az elsődleges nyilvántartásban is rendet kell teremteniük. Ugyanilyen fontos feladat a mezőgazdasági üzemek belüzemi szervezésének a színvonalasabbá tétele is. Ez a feladat az 1975-ös októberi pártplénum után sokkal több igényességet követel, mint régebben. Ez összefügg egyebekközt a mezőgazdasági üzemek összpontosításával és területük megnövekedésével is. A műszaki és közgazdasági fejlődés — a gazdaságokban — a korábbinál következetesebb politikai és szakmai irányítást követel, s ebben nagy feladat hárul a pártszervekre és szervezetekre. Ezért már a jövő évi tervek előkészítésénél — a pontosított járási fejlesztési tervek figyelembevételével — okszerűen kell lebontani a feladatokat, megtenni a további intézkedést a termelés összpontosítására, szakosítására és az ágazatok beliizemi összehangolására. Törekedni kell továbbá a földalap gazdaságos kihasználására, s ezzel egyidejűleg a tartalékok feltárására, nem megfeledkezve a talajjavításról ás a talajnyilvántartás pontosításáról sem. A jövő évi terv, reális program a CSKP XV. kongresszusa, valamint a hatodik ötéves terv célkitűzésének valóraváltásához. Ahhoz, hogy jó feltételeket hozzunk létre a feladatok teljesítéséhez, tökéletesíteni kell az eddigi munkamódszereket. A termelés tervezésének tökéletesítését időszerű feladatnak kell tekintenünk. Ehhez kapcsoldik továbbá az összpontosítás, a szakosítás tökéletesítése, a tudományos-műszaki ismereteknek gyakorlati alkalmazása, a szervek és az alakulatok összehangolása. Mindezek döntő módon befolyásolják a mezőgazdasági termelés fejlesztését, s a végeredményeket. A szövetkezetek taggyűlésein nemrégen tárgyalták le és hagyták jóvá a szervezési és tárgyalási szabályzatot. Ez módot nyújt arra, hogy főleg a nagy szövetkezetekben lényegesen javuljon a belüzemi irányítás és szervezés. Nem szabad megengednünk, hogy a társult szövetkezetekben nehézkessé váljon az irányítás és a szervezés, mellőzzék a tagságot az irányításból. A pártszervezetek feladata, hogy a CSKP XV. kongresszusa igényeinek megfelelően minden munkahelyen biztosítsák a párt vezetőszerepét és ellenőrzésii jogának gyakorlását már az 1978 as tervek készítésénél. Arra kell törekedniük, hogy a feladatokat a mezőgazdasági üzemek ne halásszák az ötéves tervidőszak utolsó évére, hanem tartozásaikat még ebben az évben teljesítsék, s ezzel biztonságos hátteret hozzanak létre a jövő évi tervfeladatok teljesítéséhez. Számolunk azzal, hogy a tervek teljesítéséért folyó küzdelemben növekedik a mezőgazdasági üzemekben levő pártszervezetek tagjainak az aktivitása. S 1 i v a Tibor, az SZLKP KB dolgozója A gabonaprogram valóraváltásának A Solaryi (sósszigeti) Növénynemesítő Állomás munkaközösségének társadalmunk szempontjából hasznos tevékenységéről — öt növénynemesítő, ugyancsak öt technikus és huszonhat segéderő szorgalmas munkájáról — az utóbbi években már többször hallhattunk. A kislétszámú, ám nagy célokért szorgoskodó közösség napjainkig nem kevesebb mint tizennégy új nemesítésű növényfajtát hozott létre mezőgazdaságunk részére. Ezeknek többsége ma is párját ritkítja a nagyüzemi termelésben. Tény, hogy dr. Bartalos Menyhért mérnököt, Rákóczi Lajos oki. mezőgazdászt és az állomás többi dolgozóját nem érte váratlanul a CSKP KB 1975. évi októberi plénumának azon igénye, hogy „a gabonatermesztés növelésében jelentős szerepet kell betöltenie a tudományos kutatóalapnak“. Akkortájt ugyanis már előrehaladott állapotban volt a Solaris búza nemesítése A pártplénum azonban elősegítette a nemesitől munka gyorsítását. A két főnemesítőt s a többieket szorgalmas munkájukban az is segítette, hogy annakidején jól odafigyeltek Veneni Lajos tanácsaira, tapasztalatait elsajátították és továbbfejlesztették. Csak így jöhetett létre nyolc éves rövidített szorgalmas munkával, kombinációs keresztezéssel, a nagyon sok jé tulajdonsággal bíró Solaris búzafajta, amely nem egyedüli az állomás választékában, hiszen évente nem kevesebb, mint tizennégyezer búzatörzset figyelnek meg és értékelnek ki. Normális körülmények között tizenkét év munkája szükséges ahhoz, hogy az állami minősítés befejezése után egy új fajtát nagyüzemi termelésre elismerjenek. A nemesítek nagy érdeme, hogy felismerték a szovjet búzák előnyeit, hasznát a nemesítésben s felhasználják azokat munkájukban. Nem véletlen 'tehát, hogy a Solaris búza alapanyaga a szovje! Kaukaz fajta volt, s azt az So 985-ös törzszsel keresztezték. A két jó tulajdonságú búzából jött létre a minden igényt kielégítő harmadik, s ezzel a sősszigeti nemesítők jelentősen hozzájárultak a társadalmunk által kitűzött gabonaprogram teljesítéséhez Az újnemesítésű Solaris búzának az állomáson napjainkban húszharminc testvérlörzse van. Közülük az So 290-es féltestvértörzs n legértékesebb, amely eljutott az állami fajtaminősítésig s eddigi eredményei alapján feltételezhetően rövidesen jóváhagyják nagyüzemi termelésre. Ennek a búzatörzsnek a szovjet Aurora búza az alapanyaga. Hagyományos kombinációs módszerrel, szintén az So 9B5-ÖS törzzsel keresztezték s ebben az évben átlagos hektárhozama — a nyugat-szlovákiai kerületben — elérte a hetjren mázsát! A sósszígeti növénynemesítők törekvését a bőtermő, alacsonynövésű, szalmaszllár'd, a kártevőkkel szemben jól ellenálló búzák előállítása képezi, örvendetes, hos?v az említett mindkét búza bír ezekkel a jó tulajdonságokkal. A Solaris fajta ebben az évben a nagyüzemi termelésben jól bizonyított, azonban több helyen nem teremtették meg termesztéséhez a lehető legjobb feltételeket! Mindamellett egyike volt a legjobb hozamot nyújtó fajtáknak, de sütőipari érték szempontjából is élvonalba került. Ezért a Solaris búza vetőmagja iránt — aratás után — nagy volt az érdeklődés! Az utóbbi években jelentős sikereket értek el a nagy hozamú, kitűnő tápértékű takarmánycirok nemesítésében is. Öt új fajtát hoztak létre, s közülük a Hyso bizonyult a legjelentősebbnek. Hazánk mezőgazdasági üzemei évente mintegy kétszázötven tonna vetőmagot igényelnek belőle, sajnos azonban a magszaporítók nem fedezik a keresletet, pedig a nagyhozamú, fehérjében dús terimés takarmányok termesztésének szükségességére párt- és gazdasági szerveink számtalanszor rámutattak. Ezért feltételezhető, hogy a Hyso és a többi takarmánycirok vetőmagszaporítása a közeljövőben javul, s az arra hivatottak kielégítik az igényeket. Időszerű feladat ez, mert a zöld Hyso takarmánylisztté való feldolgozás után hasonló nyersfehérje mennyiséget tartalmaz, mint a lucernaliszt. Dinnyéből — amely ugyan nem tartozik a főnövények választékához — három új fajtát és két hibridet hoztak létre az állomáson. A fogyasztók dinnye utáni igénye egyre nagyobb s ez hozza előtérbe hazai termelésének szükségszerűségét. Mivel a hazai termelés nem képes kielégíteni dinnyéből a keresletet, kénytelenek vagyunk külföldről behozni a hiányzó mennyiséget. Ha azonban nem vonakodnának egyes körzetekben a dinnye nagyüzemi termesztésétől, hamarosan rájönnének, hogy az új fajták nagy hozamúak és jó bevételt hoznak. A Sósszigeten nemesített görögdinnye a Dunatőkési Állami Gazdaságban nem kevesebb, mint hétszáz mázsát termett hektáronként, s ezzel bebizonyosodott, hogy termelése nagyon ig kifizetődő! Az állomáson egyelőre a körzetbe tartozó más növények nemesítésével is behatóan foglalkoznak, bár előfordulhat, hogy a nemesítés szakosítása keretében egyes fajták — bizonyos időn bélül — más állomásokra kerülnek. Ez természetesen nem kisebbíti a sósszigetiek eddigi eredményeit. Joggal büszkék lehetnek munkájukra. — Kaptak társadalmi elismerést? élvonalában A kérdésre Bartalos elvtárs az alábbiakban válaszolt: „Május 9-én megkaptam „A kiváló munkáért“- állami kitünletést. Talán mondanom sem kell, milyen jó érzés, ha a társadalom erkölcsileg is értékeli munkánkat. Az idei aratóünnepélyen növénynemesítő állomásunk munkaközössége szintén ezt az állami kitüntetést kapta. A nemesítő részére azonban az is nagy társadalmi elismerés, ha az általa létrehozott fajtákat a nagyüzemek agronómusai keresik, s azokkal kimagasló eredményeket érnek el.“ Erre csak annyit mondhatok, hogy ősszel szlovákiai viszonylatban Solaris búzával megközelítően huszonötezer hektárt vetnek be a mezőgazdasági üzemek! Ez nagyon jó biztonságérzetet ad a nemesitőknek a további munkához. Nem más ez, mint a termelők bizalma Veneni Lajos utódaival szemben, akik immár két emberöltő nemesitől tapasztalatával rendelkeznek, jól lehet egy emberöltőt sem éltek le. A nemesítő számára mindig akad tennivaló. Így Rákóczi Lajost Sósszigeten nem az irodában, hanem a munkateremben találtam meg. Válogatták a búzatörzsek kalászait. Gondosan szemügyre vettek minden egyes csomót. Az alkalmasakat külön rakták, miközben feljegyzéseket végeztek, hogy amint lehet értékelhessék az eredményeket, de akkoriban már a vetés is napirenden volt. Így van ez évente. Tény, hogy a nemesitői munka nem egyszer visszaigazolást is követel, hiszen nem mindig sikerül a Solarishoz, vagy az So 290-es törzshöz hasonló jő tulajdonságú búzának a létrehozása. A cél persze mindig az. Ennek, érdekében serénykednek a nemesítők, s az állomás töbib dolgozói és amikor létrejön az új fajta, jó érzés tölt mindnyájunkat, mert társadalmi feladatot oldottak meg, segítették a mezőgazdaságot a Jobb eredmények elérésében. A termelésben azonban egy-egy jó képességű fajta biológiai tulajdonságain túl még jó néhány tényező teszi lehetővé a vetőmag maximális képességének az érvényesítését, vagyis a nagy hozam elérését. Ezt tartsák szem előtt azok, akik idén először jutottak a Solaris búza vetőmagjához. Tudatosítaniuk kell, hogy a nagy bektárhozamok kulcsa most már az ó kezükben van, csupán ki kell használniuk a rendelkezésre álló összes feltételeket és lehetőségeket. Hoksza István Dr. Bartalos Menyhért mérnök es Rákóczi Lajos oki. mezőgazdász a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás főnemesitől. (Foto: —kg) 1877. október 8. Élenjárnak a termelésben A Velká Ida-1 (nagyidal) Állami Gazdaság a košic ii Járásban évek óta az élenjáró mez őgazdasági üzemek közé tartozik. Ait i a termelés szervezését, az új mód zerek alkalmazását illeti — néhány v írsenytárs gazdasággal együtt —, rei dszerint egy lóhoszszal a többiek e 5tt jár. Ezt, nyilván a rátermettséggé együtt, a szilárd anyagi alapok t szik lehetővé. Nem fér kétség ahhoz hogy a fejlesztéshez, korszerűsíti shez nem elég csak a jó szándék és az új iránti sóvárgás, hanem ehhe z pénz is szükséges. Éppen ezért r mdelkeznek szilárd anyagi alappal, 7 vezetők, a dolgozók bátran életbe lé ztetik azokat az intézkedéseket, an elyeket a CSKP XV. kongresszusa is Irányvonalként jelölt ki a belterjesséí elérése érdekében. Nem akarunk túlságosan messzire visszatekinteni e gazdaság történetében, ezért csak azokra térünk ki, amelyek a legfri >sebb korszerűsítési törekvések közé számítanak. Smajda József mérnöknt k, a gazdaság igazgatójának tájé ;oztatását hallgatva megállapíthatjuk, hogy amit ezen a téren az utóbbi néhány év alatt tettek, nem kevés. Tavaly befeje; ték a mezőgazdasági terület rendezés ít. Jelenleg négyezerhétszázötvenkét hektáron gazdálkodnak. Ennek nyo cvannyolc százaléka szántó, a többi legelő és rét. A tervfeladatok telje ütéséhez, a gazdaság természeti adó tságaihoz, céljaihoz, termelési profil ához kialakították a lehető legjobb vetésforgót. Megszervezésénél, kije ülésénél szem előtt tartották a nag у termelékenység elérésének a leht tőségét. Az idén 1199 hektáron term ísztettek búzát, 678 hektáron árpát, 350 hektáron repcét, 150 hektáron b írsót. Ezenkívül negyven hektáron szóját és négyszázhetvenöt hektáron kukoricát termesztenek. A fennma adó gyengébb termőképességű parcellákat takarmányokkal vetették be A Vasmű közelsége miatt kapásoka t nem termesztenek. A levegő s a ta aj szennyezettsége ezt nem teszi lehe övé. Sok gondot okoz a szennyvíz, ar lely átszivárog a talajvízbe, s a kén erakódik a talajba. — Ez nyilvá i a terméshozamot is károsítja? — érdeklődtem Smajda Józseftől. — Tény, hoj у a káros hatás megmutatkozik, de korszerű talajelőkészítéssel, tápanye gutánpótlással, gondos növényvédelem mel csökkentjük a káros hatásokat Tavaly szemesekből negyvenhét má zsás hektárhozamot értünk el. Noha az idén árpából kevesebb termett, i hiányzó mennyiséget a búza kipótc Ita. A lényeg az, hogy negyvenöt má: sás hektárhozamot értünk el, és e: zel eleget tettünk az „egymillió torna gabonát a köztársaságnak“ kerü éti felhívásra vállalt kötelezettségű iknek. A gazdaságtan szakosították az állattenyésztést. Tej- és hústermelésre szakosították. Idei tervük négymillió liter tej, négye zerhatszázmázsa sertéshús és ötszázt zer vágócsirke értékesítését irányos za elő. A Velká Ida-1 Állami Gazdas igban négyezer szarvasmarhát tartan ik, s ezekből ezerhatszáz fejőstehén Tavaly háromezerháromszáznegyv innégy literes fejési átlagot értek ei. Az év nyolc hónapjának eredmény e azt mutatja, hogy az év végére e érik a háromezerötszáz litert tehenen cént. Különben tejből és húsból a fela latot teljesítik és eleget tesznek а I OSZF 60. évfordulójára tett kötelezet ségvállalásuknak is. — A mező; azdasági területhez viszonyítva elé; sok állatot tartanak, bírják takarn ánnyal? — A korsz mű takarmánygazdálkodásnak köszö ihetjük, hogy ezen a téren teljesen inellátók vagyunk. Kaszálóinkat á toljuk, trágyázzuk. Az idén kaszálói ikról nyolcvan mázsás terméshozam' t értünk el. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem — egész iti ki tárgyilagosan az igazgató —, hogy az idén kedvezett az időjárás kaszálóknak. Befejezésül még en íyit: jő termést ígér a szemes kuko'icánk, hatvan mázsás hektárhozam it várunk májusi morzsoltban, néí yszáz mázsát pedig silókukoricából! Minden feltétel adva van ahhoz, fogy a hatodik ötéves tervidőszak riásodik évének feladatai! is sikeresen teljesítsük. Illés Bertalan