Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-24 / 38. szám

1977. szeptember 24.. SZABAD FÖLDMŰVES Tapasztalatcsere Sok példával lehetne bizonyítani, hogy a gazdaság- és termelésfejlesz­tés azokban a mezőgazdasági üze­­mekben a legszembetűnőbb, ahol a vezető dolgozók nem járnak szem­­ellenzővel, tehát' nemcsak a saját ta­­pasztalataikat, hanem másokét is gyű­­mölcsöztetik. Éppen ezért nagyon bíztató jelen­ség, hogy a termelési tapasztalatok kutatása a tudásgyarapítás egyik leg­elterjedtebb módszerévé vált. A ta­pasztalatkutatás méretei már meg­haladták, áttörték nemcsak az egyes községek és járások határait, hanem az országhatárokat is, tehát nemzet­közi jelleget öltöttek. A céltalan kirándulások helyett mind több egységes földművesszövet­kezet rendez olyan társasutazást, mely tudásgyarapodáshoz, hasznosítható termelési tapasztalatok összegezésé­hez, céltudatos kihasználásához, te­­hát a termelés növekedéséhez vezet. Szövetkezeteink azonban nemcsak átveszik mások tapasztalatait, hanem a saját tapasztalataikat is mindjob­ban közkinccsé teszik. Erről győződ­tem meg a minap a Holicei Egységes Földmüvesszövetkezetben is, ahol Mészáros József elnök hiteles ké­­pet adott a magyarországi vendégek­nek, a kerepesi „Szilasmenti“ Mező­­gazdasági Termelőszövetkezet három­tagú küldöttségének a szövetkezeti gazdaságuk termelési eredményeiről és vagyoni helyzetéről, valamint a gazdaság- és termelésfejlesztés mód­­járói. • Elmondta többek között azt is, ho­­gyan sikerült közel hatvan mázsás hektárhozamot elérniük búzából; hogy miért számíthatnak ötvennyolc má­zsás hektárhozamra szemes kukoricá­ból; milyen intézkedések vezettek oda, hogy a sertéshizlaldában napon-: ta egyedenként 60 dkg súlygyarapo­dást érnek el s egy kiló húst 372 dkg takarmányból termelnek. Nyíltan be­szélt persze azokról az intézkedések­ről is, amelyek az egykori kishasznú tehénállomány feljavításához, a tehe­nenként! évi közel négyezer literes tejtermeléshez vezettek. Körvonalaz­ta, szinte összefüggő rendszerbe fog-* lalta mindazokat a tényezőket, ame­lyek hatására az alig ezerkilencszáz hektáros szövetkezetük évi összterme­lése megközelíti a negyvenmillió ko­rona értéket s az egy átlagdolgozó évi produkciója meghaladja a 130 000 koronát. Tényekkel bizonyította, hogy az aránylag kis gazdaság is nagy jövedelemmel zárhatja az évet (a ho­licei szövetkezet az idén 10 millió korona tiszta jövedelemmel számol), ha ésszerűen oldják meg a termelés fejlesztésével járó bonyolult kérdése­ket, s ha a vezetőség számolhat a szövetkezeti tagság példás helytállá­sával. A vendégeket főleg az lepte meg, hogy a holicei szövetkezet gazdago-i dósának forrása egyértelműen a me­zőgazdasági termelés, vagyis a gaz­dagodáshoz nem ipari jellegű mellék­üzemág jövedelmező termelése veze­tett. — A kerepesi „Szilasmenti“ Mg. Tsz. termelésszerkezete sajátos jelle gű — mondotta a küldöttség vezető­je, Fábián Ferenc helyettes elnök. — Sok rossz, terméketlen földje van a szövetkezetnek. Ezért tágítani kel­lett a szokványos, tehát hagyományos gazdálkodás kereteit. Végeredményben a leleményessé­gükre utal, hogy a kedvezőtlen talaj­­viszonyok ellenére a nagyjövedelmű gazdaságok közé tartoznak. Igaz, a „Szilasmenti“ termelőszövetkezetben a jövedelem fő forrását a melléküzem­­ági termelés képezi. Az ipari jellegű melléküzemág részére a nyersanyagot azonban maguk, mégpedig a leggyen­gébb földjeiken termelik. A négyezer­­ötszáz hektárnyi szántójuk huszonöt százalékán különböző gyógynövénye­ket és fűszert termelnek. A Szilas­menti cseppek népes családjának és a Szilasmenti ételízesítő nyersanya­gát. Termékeik közölt rangos helyet fog­lal el az ételízesítő, amely a magyar­országi piacról már kiszorította a Jugoszláviából importált Vegeta nyolc­van százalékát, továbbá a lábkezelés re alkalmas Izsóp-cseppek, a hajápoló szerek stb. A kerepesi tsz komoly külkereskedelmet folytat, melynek egyik tanúbizonysága lez az az áru­bemutató is, amit október 18-a és 22-e között Bratislavában, a PRIOR áru­házban rendeznek. A két szövetkezet vezető dolgozói­nak holicei találkozója utat nyitott a baráti kapcsolatok és a sokrétű együttműködés kibontakozásának is. Arra a következtetésre jutottak, hogy sokat tanulhatnak egymástól, ha le­hetőségük nyílik a termelési tapasz­talatok kölcsönös tanulmányozására, az üzemirányítás és munkaszervezés bevált formáinak meghonosítására. Persze, hangsúlyozták azt is, hogy a gazdasági jellegű együttműködés mellett helyes lesz a két szövetkezet kulturális és sportköri együttműködé­sét is fejleszteni, mivel így mindkét szövetkezet tagságának módjában áll majd ismereteinek tárházát kulturális értékekkel s esetleg szakismeretekkel is gazdagítani. A holicei és a kerepesi szövetkezet baráti kapcsolatainak és sokrétű együttműködésének elmélyülése hoz­én - mának neveznék“ Nem mindig találó a múltat emle­getni, ez esetben azonban mégis így tettük fel a kérdést, a gazdaság kü­lönböző szakágazataiban dolgozó idő­sebb tagok egynéhányának: vajon a szövetkezet dolgozóinak milyen szo­ciális gondoskodást nyújtott annak idején, s milyen gondoskodást nyújt­­ma? A több pozitív válasz közül ér­demes kiemelni egy alapító tag véle­ményét, aki habár csak néhány sze­rény szóval felelt, gondolataiból még­is kicsengett a pártos gondolkodás­­mód, a kitartás, az elégedettség: — No igen, a múlt. Persze én most Itt „sírhatnék" arról, hogy ilyen meg olyan nehéz volt az a fránya múlt, sokat nem is hazudnék, de ehelyett én inkább másképp szólnék. Annak idején nagyon is jól tudtuk, hogy a kemény munkánkért még fizetést^ is csak keveset kapunk, nem még mást. Éppen ezért én szívből tisztelek min­den földművest, aki annak idején ki­tartott, aki mindannyiunkkal együtt szilárdan bízott. Bízott egy szebb jövőben, amit én — mának neveznék. Soroljam fel például, hogy hány gyógykezelési utalványt osztott ki, mennyi kirándulást, kulturális akciót szervezett a szövetkezet...? Az idős alapító tag helyett erről már — pontosan vezetett jegyzetek segítségével — G a 1 g 6 c z Éva, a ká­der- és személyzeti osztály vezetője számolt be. Az 1977-es évben a szövetkezet 418 ezer korona öszeget irányzott elő a dolgozókról való komplex gondosko dásra. Ebből az összegből a sport és az egyes szervezetek támogatásán ki vül jócskán jutott a rászornló dolgo zók gvóevkezelésére (összesen tizen hat utalványt ad ki ez évben a gaz­daság). külföldi és belföldi üdülések szervezésére, kulturális akciók lebo­nyolítására. Az idén a szövetkezeti tagok közül 45-en a jugoszláv tenger­zájárul a két szocialista ország — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság — ba­rátságának további szilárdulósához. Ezt joggal állíthatjuk annál is in-i kább, mert mindkét szövetkezet tag­ságának zömét nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok alkotják, vagyis csehszlovákiai magyarok és magyar­országi szlovákok, akiknek a sajátos helyzetükből kifolyólag érdekük, sőt mi több, erkölcsi kötelességük a fej­lett szocialista társadalmat építő or­szágaink barátságának, osztályszövet­ségének szilárdítása a szocialista ha­­zafiság és a proletár nemzetköziség szellemében. Ezt hangsúlyozta többek között Öllé Gyula, az SZLKP Dunajská Stre­­dai Járási Bizottságának titkára és B a r t o s Andor mérnök, a járási me­zőgazdasági igazgatóság vezetője is, akik a járás politikai és gazdasági vezető szerveinek támogatásáról biz­tosították a két szövetkezet kezdemé­nyezését. P a t h 6 Károly A kongresszusi A Smižany! CSSZB földművesszö­­** vetkezet nehéz időket Is átélt, • néhány évvel ezelőtt a gazdaság vezetőinek elég sok gondot okozott, amíg fokozatosan sikerült ráterelnt a gazdaságot a megerősödés útjára. Ez alkalommal nem célunk részletes elemzésbe merülni, most csak a felfelé ívelés kezdete óta meg tety utat sze­retnénk vázolni, egy rövidre fogott beszélgetés adataiból kitallózva a- leg­többet mondó számokat. Anton Vidií mérnök, az efsz elnö­ke, amint mondja: „Elsősorban a ve­zetésen, a munkaszervezésen változ­tattunk, s az üzemágak keretében eszközöltünk bizonyos módosításokat. A gyakorlat végül is igazolta, hogy hatékony intézkedéseket sikerült fo­ganatosítani. Az üzemi pártszervezet hathatós segítségével megkezdődött a lábadozás, majd a lábraállás.“ A smižanyi szövetkezetesek bizo­nyítottak. Tavaly például 652 hektá­ron 46,1 mázsás átlagos hektárhoza­mot értek el. És az idén 45,2 mázsát, tehát 0,9 mázsával kevesebbet a múlt* évinél. Juraj Kalafut mérnök, a szövetkezet főállattenyésztöje, aki egyben az üze­mi pártszervezet elnöki tisztségét is' betölti, a következőket mondotta: — A pártvezetőség rendszeresen kéri a dolgozóktól a javaslatokat. Ilyen ötlet nyomán javasolta a párt­­szervezet, hogy a traktorosoknak a munkabeosztása előző nap történjen, így este már mindenki tudja, másnap hol és mit kell dolgozni. Amióta a szövetkezet vezetősége ezt megvaló­sította, reggel nincs sorbanállás a munkaelosztásoknál, sokan már a hi­vatalos kezdés előtt munkába állanak. František Starnú mérnöknek, a szö­vetkezet agronőmusának is van mon­danivalója: parton, tízen viszont Bulgáriában üdültek. A múlt hetekben szintén negyvenötén vettek részt a négynapos Debrecen — Eger — Hajdúszoboszló útirányú kiránduláson, ahol a fő cél Kelet-Magyarország megismerése s a debreceni virágkarnevál megtekintése volt. A szövetkezeti tagok gyermekei közül a gazdaság támogatásával az idén huszonketten vettek részt tábo­rozáson, ebből két gyerek jugoszlá­viai pionírtóborban üdült. A szövetkezet már hosszú évek óta nagy gondot fordít a tagok kulturális igényének kelégítésére. Persze ezen a téren is hamarosan javulás áll he, amikor teljesen elkészül az új kultúr­­ház, amely előreláthatólag jövőre kez­di ineg működését. Mellőzve a hosszadalmas számadat­felsorolást, már most is megállapít­ható: ha az — olykor kiszámílhatat lan — időjárás közbe nem szól, az idén is jól zárják az évet a muž­­laiak. A gabonából például — a vá­rakozást felülmúlva — 6292 mázsával többet termeltek a tervezettnél, és amint már említettük, más vonalon is szép eredmények várhatók. Ez ter­mészetesen magával hozza azt, hogy az NOSZF 60. évfordulója tiszteletáre vállalt kötelezettségeiket előrelátha­tólag teljesítik. Ezek után felvetődhet a kérdés: ez alkalommal miért érdeklődtünk oly részletesen a termelési eredmények felől is? A válasz kézenfekvő: A szá­mok mögött emberek vannak, embe­rek. akik becsületes munkájukkal és hozzáállásukkal bizonyították a leg­jobban, hogy az a gondoskodás, amit a szövetkezet nyújtott és nyújt tag­jainak, teljes mértékben visszatükrö­ződik mint az emberek knlturáltsá gán és mentalitásán, mint magán a termelésen is. Kalita Gábor Rászolgáltak az elismerésre — Itt a Szepességben sokféle a ta­lajtípus, ki kell választanunk, melyi­ket mire lehet a legjobban felhasz­nálni. Így értük el, hogy búzából öt éve negyven mázsát termeltünk hek­táronként. Azt hittük, hogy ennél többet már alig lehet kihozni ebből a földből. Az idén olyan helyeken is termeltünk búzát, amelyekről ko­rábban mi sem hittük volna. Bebizo­nyosodott, hogy mindenütt megterem a búza, csak jobban kell előkészíteni és művelni. Igaza van a szövetkezet agronómu­­sának. Csupán annyi megjegyzésünk! van, hogy nem szabad megfeledkezni az olyan derék traktorosokról sem, amilyenek Ján Hamrák, František SIs­­ko, Martin Vernársky, akik a szán* tást fes a talajelőkészítést, további' Ján Suba, Jozef Jochman. Milan Kos­­celnik, Jozef Lačný a vetési munká­latokat végezték. A kombájnosok kö­zül dicséretet érdemel Ján Bendík, Marián Grečko, Peter Pikna, Michal Cibula, František Nálepka és Milan Koscelník, akik biztosították a vesz­teségmentes betakarítást. S hogy á Smižanyi CSSZB Efsz a XII. nitrát aratóünnepélyen megkapta a „Mun­­kaérdemrendet“, úgy hisszük rászol­gált a magas elismerésre, hiszen be­csületesen teljesítették az „egy millió tonna termény a köztársaságnak“ ke­rületi felhívásra vállalt kötelezettsé­güket. Illés Bertalan A Turňa nad Bodvou-i (tornai] Ál­lami Gazdaságban Kulcsár Károlyt ügyes gépjavítóként ismerik, aki nem fél a munkától és bármilyen feladatot szívesen elvégez. A Medzevi (mecen­­zéfi) Mezőgazdasági Gépjavítói Szak­iskola elvégzése után az állami gaz­daságban vállalt munkát. Katonai szolgálata teljesítése után is vissza­tért ebbe a mezőgazdasági üzembe, hogy munkájával segítsen a minél jobb gazdasági eredmények elérésé­ben. Karcsit szeretik vezetői, munkatár­sai. Olyan munkás, akit bárhová állí­tanak, mindenütt megállja helyét. Szí­vesen hegeszt, a villannyal is tud bánni, de ott látjuk őt a többi mező­­gazdasági gép javításánál is, ha ép­pen a munka úgy kívánja. Jelenleg egy román gyártmányú teherkocsi sofőrje, mert mint mondotta, a sofő­rök idegenkedtek az új gyártmány­tól, nem volt, aki járjon vele, így 6 vállalkozott rá, hogy befuttatja. A szlovákiai SZISZ-szervezetek II. kongresszusán mintegy kétezer falu­si fiatalt képvisel, akik a Košice-vidé­­ki járás 120 falusi szervezetében tel­jesítik az ifjúságra háruló feladato­kat. Hogy miért éppen Kulcsár Károlyra esett a választás? Ez természetes, hi­szen évek óta olyan sikereket ér el szülőfalujában Ajban (Háj) a SZISZ- szervezet, melynek évek óta lelkes elnöke, hogy erre nemcsak a járás­ban, de a kerületben is felfigyeltek. Az elmúlt évben az ájt fiataloknak ítélték oda a kerületi verseny első díját, egy színes televíziót, amely az­óta is vonzza az ifjúsági klubba nem­csak a község, hanem a környék fia­taljait is. Tevékenységükből egy csep­pet sem lazítottak az áji fiatalok, az idén is szépen dolgoznak s így kül­döttük tolmácsolhatja üdvözletüket az ifjúsági kongresszuson. Kulcsár Károly mint a hnb I. szá­mú körzetének képviselője, ifjú kom munista öntudatával veszi ki részét a társadalmi munkából. A SZISZ-szer­­vezet vállalta, hogy szocialista véd­nökség alá veszi a helyi kultúrházat Ennek kapcsán társadalmi munkában végezték a csatornák átfestését (ké­pünkön a SZISZ elnököt láthatjuk e munka közben), rendbetették a vil­lanyvezetéket és állandóan ügyelnek a rendre. így dolgoznak az áji fiata­lok, élükön kongresszusi küldöttjük­kel, Kulcsár Károllyal. Farkas Rózsa Járási szántóverseny A közelmúltban a Zbrojníky-i (Fegyvernek) Május 9. Efsz kukuőfnovol (nemesoroszi) részlegén a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének véd­nökségében rendezték meg a lévai járás legjobb traktorosainak a verse­nyét. A járási versenyt körzeti „erőmérés“ előzte meg, melyeken szinte valamennyi mezőgazdasági üzem képviseltette magát. A járási szántó­versenyen összesen 14 traktoros mérte össze tudását és rátermettségét. Az ügyességi versenyen kívül a résztvevők számot adtak elméleti felkészült­ségükből is. A versenyben gyakorlati gépjavítás is szerenelt, valamint különféle honvédelmi versenyszámok tették még érdekesebbé. Hogy komoly felkészültséget igényelt, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a résztvevők közül hatot kizártak a versenyből, mivel néhány követelménynek nem tudtak eleget tenni. A legjobbak megérdemlik, hogy legalább a nevüket felsoroljuk. Köztük találjuk Nagy Imrét a Zbrajníkyi, Zoller Bélát, a Sárovcei (sárói), Németh Ernőt a Fámái (farnadi), Balázs Lajost, a Dolná Seč-i (alsószecsei) és Peter Gubíkot, a Starý Tekov-i (6- barsi) efsz tagjait. Közülük ketten Nagy Imre és Balázs Lajos, a Majci­­chovhan megrendezett össz-szlovákiai versenyen képviselték a lévai já­rást. Abel Gábor A jobb ellátásért Ä levicei (lévai) járásban a JNB Népi Ellenőrzési Bizottsága a Járást Mezőgazdasági Igazgatóság és más gazdasági intézmények bevonásával a közelmúltban ellenőrizte a zöldség- és gyümölcsellátás folyamatosságát. A felmérés célja, hogy az érdekelt reszortok, az egyes irányitószervek és kereskedelmi vállalatok és üzemek hogyan teljesítik a központi párt- és állami szervek határozatait, s milyen mértékben javult az elmúlt évben végzett ellenőrzés óta az ellátás. Az ellenőrző csoportok különféle vállalatokat, üzemeket, raktárakat és üzleteket látogattak meg. Felülvizsgálták az egyes kereskedelmi szerződé­sek betartását a termelő, a felvásárló és az értékesítő részéről. Nem fe­ledkeztek meg az előírt agrotechnikai követelmények betartásának, vala­mint a magántermelőktől való árúátvétel folyamatosságának az ellenőrzé­séről sem. Megállapították azt is, hogy vajon az üvegházak, fóliák és raktárak hogyan vannak kihasználva, s hogy valóban a zöldség- és gyü­mölcs termesztését segítik-e elő. Végül, de nem utolsó sorban meglátogat­tak egyes üzleteket is, ahol elsősorban az árú minőségét vizsgálták meg. Feltétlezhető, hogy az ellenőrzés jelentős iriértékben hozzájárult a zöld­ség- és gyümölcsellátás színvonalának a további emelkedéséhez. (ábel) Napjainkban az egyik legfontosabb feladat a jó minőségű síi.. . ..any készítése, f Foto: —tt—

Next

/
Oldalképek
Tartalom