Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-24 / 38. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. ЛЭ77. ' S2enée TÖLDMUVESEK SZÖVETSÉGÉNEK. FoRUMA A szövetkezeti tag felelőssége a károkért A károkért vállalt felelősség rendezésének jelentős részét ké­pezi a kármegelőzés. A fenyegető károk megelőzéséről szóló rendel­kezések a mezőgazdasági szövet­kezeti törvényben és a szövetkeze­tek mintaalapszabályában a ká­rok megelőzését egyrészt a szö­vetkezet, másrészt a szövetkezet minden egyes tagjának feladatául teszik. A szövetkezet tagjaitól e rendelkezések megkövetelik az olyan ténykedést, nehogy károk keletkezzenek a dolgozók egész­ségében, illetve a közös vagyon­ban, jogtalanul senki se szerezzen anyagi előnyöket, és halasztás nél­kül figyelmeztessék feletteseiket az olyan körülményekre, amelyek gátolják tagsági kötelességeik ma­radéktalan teljesítését vagy ame­lyek a szövetkezetnek esetleg kárt okozhatnak. Ez azt jelenti, hogy minden tag következetesen telje­sítse jelentési, illetve kármegelő­zési kötelességét. A bejelentési kötelezettség tel­jesítése lényegében azt jelenti, hogy a szövetkezeti tag figyelmez­teti az arra illetékes vezetőt, tiszt­ségviselőt a szövetkezetét fenye­gető esetleges kárra. E bejelenté­si kötelességének eleget tehet, ha a szövetkezet bármelyik vezető dolgozóját, esetleg az illetékes szerveket (közbiztonsági testület, nemzeti bizottság, tűzvédelmi szer­vek stb.) értesíti a fenyegető ve­szélyről. A megelőzési, beavatkozási köte­lesség teljesítése úgy értelmezhető, hogy a szövetkezeti tag köteles közvetlenül is beavatkozni, ha a szövetkezetét fenyegető kár elhá­rítása azonnali beavatkozást igé­nyel. (A szövetkezeti tagoknak ezt a kötelességet csupán az esetben nem kell teljesítenie, ha ebben fontos körülmények akadályozzák, vagy ha ezáltal önmagát, illetve a szövetkezet más tagjait, vagy dolgozóit, esetleg más személyeket komoly veszélybe sodorna.) A szövetkezeti tag felelősségé­nek feltételei és terjedelme a tag­sági kötelességei teljesítése so­rán okozott károkért lényegében azonosak a népgazdaság más ága­zataiban dolgozók munkafeladatai­nak teljesítése során vagy ezzel közvetlenül összefüggő ténykedés alatt a szervezetnek okozott ká­rokra vonatkozó feltételekkel. Ez azt jelenti, hogy az olyan kér meg­térítésének összege, amit a szö­vetkezet tagja hanyagságból — de nem ittas állapotban — okozott, már nem határozzák meg a szö­vetkezeti tagnak az előző eszten­dőben elért évi jövedelmét kitevő összeg felében, hanem a kár meg­állapítása előtt elért havi jutal­mának háromszorosában. A szövetkezeti tagnak a tagsá­gi kötelességei során okozott kár­ért való általános felelőssége mel­lett a rendelkezések megszabják a személyes felelősség jogszabá­lyait is. Ez vonatkozik az olyan értékekre, amelyekkel a szövetke­zet tagja köteles elszámolni (pl. készpénz, anyagkészletek vagy más értékek), valamint a gondjaira bí­zott eszközök elvesztéséért (szer­számok, munkaeszközök, munkavé­delmi felszerelés és egyéb szemé­lyi szükségleti tárgyak). A tag gondjaira bízott értékekben mu­tatkozó különbségért tartuzó sze­mélyes felelősség feltétele az írásban megkötött szerződés az anyagi felelősségről, amely szer­ződést a szövetkezet csupán a 18. életévét betöltött taggal kötheti meg. A személyes felelősség, e használatba adott tárgyak elvesz' téséért, további feltételét képezi, hogy ezeket a szövetkezet írásbeli elismervény ellenében bízza a tag gondjaira. A személyes felelősség esetei­ben a szövetkezeti tag kötelessége kiegyenlíteni a különbséget, illet­ve megtéríteni a gondjaira bízott érték összegét teljes terjedelmé­ben. E kötelesség alól csupán ak­kor mentesül, ha bebizonyítja, hogy e különbséget, illetve a gond­jaira bízott eszköz elvesztését 6 nem okozta. Az egységes földművesszövetke­zetekbe minden évben több fiatal tag lép be, a szaktaintézetek, a mezőgazdasági középiskolák, illet­ve a mezőgazdasági főiskola vég­zős diákjai, valamint a polgárok sorából. A szövetkezetek tisztség­­viselőinek ezért elsőrendű köte­lessége, minden új tagot apróléko­san megismertetni e kettős köte­lességével, tehát a bejelentés és a beavatkozás kötelességével, mert csupán így lehetséges meg­gátolni azt, hogy milliós károk érjék mezőgazdaságunkat az em­berek tájékozatlansága, illetve kö­zömbössége vagy nemtörődömsége miatt. Tudni kell azt, hogy a,szö­vetkezet minden tagjának elsődle­ges kötelessége a szocialista szö­vetkezeti vagyon és tulajdon vé­delme, ami hatékony formában mindenekelőtt a károk megelőzé­sében mutatkozik meg. Még min­dig milyen sok tűzesetet okoznak a gyerekek, de sok esetben nem avatkozunk be meggondolatlan já­tékokba, amikor gyufát látunk a kezükben. Vagy bejelentjük-e a szocialista vagyon eltulajdonítását az esetben, ha a tettes ismerő­sünk? Bizonyára nem. Azonban az ilyen rossz szokást közös erővel kell kiküszöbölnünk mindannyiunk érdekében. Dr. Michal Ďurdiak szeptember 24. Főiskolások a sárban Ez év nyarán immár hetedszer gyűltek össze a prígai várban hazánk főiskoláinak leg] iválőbb hallgatói, hogy Jutalomként egy-egy hónapot dolgozzanak itt a: ú. n. „Főiskolások a prágai várban“ akció keretében. Ennek kapcsán Jakoubek mérnök­től, a munkálatok vezetőjétől az aláb­biakat tudtam me ;. — A vár körn ráki terület és en» nek növénytakart ja eléggé ápolatlan és elhanyagolt v( lt. Míg aztán 1970- ben a SZISZ KB és a Köztársasági eb nők irodájának 1 ezdeményezésére in­duló főiskolások lyári aktivitása ezen a téren jelentős \ áltozásokat eredmé­nyezett. Ugyanis a mezőgazdasági fő» iskola lednicei ki rtészeti kara kidol­gozta a várat ö\ ező kertek rendbe­hozatalára vona kozó elképzeléseit. Ennek alapján к ;zdtük meg még az említett év nyará 1 szakembereink irá­nyításával a mun tálatokat. A bokrok, fák kivágása és d buja növényzet eltávolítása nen kevés gondot és munkát adott az itt dolgozó fiatalok» nak. Ezt a mun [aszakaszt a földte­rület kiegyenlítés ä, a megfelelő lejtők kialakítása, majc a vízlevezető csa» tornák kiásása é: betonozása követte. Folyamatosan c íszfákkal, örökzöld bokrokkal telepi ettük be a lejtőket.- Agyasokba az ej yéves virágon kívül- a legszebb rózsá c és más évelő virá­­:, gok egész sorát iltettük ki. у ‘ 5 Most és a köt etkező években ide­. érkező főiskolási kra már csak a szén pen parkosított rész csinosítása vár. У ,Л látogatók mist a vár körül haladó útról vagy a várból letekintenek a környező kertek te, csak gyönyörköd­■' hetnek a látottá rban. '' i- Az itt dolgozi - főiskolai hallgatók :. által végzett muika értékét pénzben, számokban nehť z kifejezni. Ezért a SZISZ KB ezek ől a fiatalokról itt ■ tartózkodásuk alatt fokozott figyelem­­‘ mel gondoskod itt: szabad belépést ‘ biztosított a főv ros valamennyi isko­­ő lai- és ifjúsági Llubjába, sportdélutá­­‘ nokat és kirán Jutásokat szervezett, it n A résztvevők a brigád befejeztével- búcsúvacsorán \ 3ttek részt s találkoz» i. tak a SZISZ К I képviselőivel, akik a nagyra értékelt' к az általuk végzett i- munkát s a legaktívabbakat megjutal­­n mázták. Puha Margit |#icsit talán jelszavasnak tűnik a főcím. Node, a legfőbbre fi­gyelmeztet. Tömörségében, is a lé­nyegre szorítkozik. Ettől függetlenül kérdezheti a kedves olvasó: vajon országon, hazán, üzemen bejül ki veszélyeztetheti az egészségünket, az életünket? Erre teljesen nyílt, hatá» rozott a válasz: legtöbbször a szó szoros értelmében mi, önmagunk! S csak közvetve mások. Munkatársaink, vezetőink egyike-másika. Azok, akik­ben túlteng a fegyelmezetlenség, a hányavetiség, s hiányzik a felelős­ségérzet. Azok, akik csak a maguk ügyével-bajával, boldogulásával törőd­nek, s másokra, embertársaikra fity­­tyet hánynak. Még szerencse, hogy ez nem általános, hanem csak elszórt jelenség. A józan ész rendszerint fe­lülkerekedik ... A bevezető után nézzünk körül a jócskán megnövekedett, immár hét­­ezerhétszáz hektáros tvrdoäovcel (tar» doskeddi) JÖVÖ szövetkezetben, ahol több mint ezer dolgozót tartanak szá­mon. Kis közösségben is akad gond, probléma — ilyen vonatkozásban —, hát még ilyen nagyban. Nagy fába vágta a fejszéjét... Ez év elején nagyon felelős tiszt» ség betöltésére kérték fel a szövetke­zet személyzeti osztályán dolgozó Szpevák Antalt: vállalja el a munka­­védelmi technikus feladatkörét. A sok jó emberi tulajdonsággal rendelkező, 36 éves fiatalember — családapa — nem habozott. Teljes felelősséggel vállalta ezt a csöppet sem irigylésre méltó tisztséget — elhalálozott elődje nyomdokaiba lépett. Tapasztalat nél­kül. — Szinte kapóra jött kora tavasz­­szal az a kéthetes tanfolyam Tren­čianske Teplicén, amelyen résztvet-­­tem. Nagyon érdekes, tanulságos elő­adások hangzottak el ezen a szlová­kiai méretű rendezvényen, oktatáson. Am nekem az előadások utáni, s a nyugovóra térés előtti személyes esz­mecserék, amelyek nemegyszer az éj­szakába nyúltak, többet adtak, leg­alábbis gyakorlatilag. Ezeket az érté­kes tapasztalatokat mindjárt hazajö­vet hasznosítani tudtam. Mert az in­dulás, a kezdés hetei, hónapjai vol­tak a legnehezebbek. Ez tény... — tárulkozott ki a megnyerő külsejű, a gondoktól, problémáktól meg nem ijedő, ügybuzgó fiatalember. — S a kezdet kezdetén kire tá­maszkodhatott? — Segítettek a járási nemzeti bi­zottság tűzbiztonsági, s a járási me­zőgazdasági igazgatóság munkavédel­mi közegei, főleg a helyszíni ellen­őrzések hogyanját, mikéntjét magya­rázták meg, a különféle felmérések elkészítéséhez adtak gyakorlati-mód­szertani útbaigazítást, tanácsot, ami­ért köszönet jár nekik. Túl a kezdeti nehézségeken, több mint fél év után már a saját lábán áll, s rendre megbirkózik az eléje tornyosuló akadályokkal, az emberi kishitűséggel és előítéletekkel. Tudja, ahány ember, annyi féle természetű az egyik heves vérmérsékletű, hamar dühbe guruló, míg a másik csöndes, megértő, találékony, kezdeményező Valamennyihez egyénileg kell közelí­tenie. S ami viszont egységes: min­denkitől elsősorban a közösségi érde­Üzemegészségügy Védd az életed! tett emberük, a lakatra zárható, biz­tonságos épület sem hiányzik. A négy, jól megtermett négylábú „őr“ távol­tart minden arrafelé igyekvő élőlényt. Vagyis a törvényes rendelkezések ér­telmében járnak el a szövetkezet ille­tékesei. — Hát akkor mi nevezhető megold­hatatlan gordiuszi csomónak?, — ér­deklődöm kíváncsiságtól felcsigázot­­tan. A válasz lesújtó: — Képzelje, az üres dobozokkal, göngyölegekkel, tubusokkal nem tu­dunk mit kezdeni. Elásni nem lehet, mert a talajvizet mérgezné. Az elé getése is tilos, mert a robbanásve szély — még üresen is fennállhat igy hát nincs más hátra, minthogj halomba gyűjtjük, bekerített, zárhatt és kellően figyelemmel tartott he lyen. Mást nem tehetünk ... — És valamiféle felsőbb szerv, vágj illetékes?... — Tudom, mire gondol. Bratislavá ban van ilyen intézmény, csakhogy már huzamosabb ideje, valamiféle ke mence-karbantartási munka folyik Legalábbis, így tudjuk. Azért a legfőbb illetékesek körül nézhetnének ebben a jelzett intéz menyben, s mihamarabb intézkedhet­nének. Valószínű, ha a szóbanlevö szövetkezetben ez á helyzet, más me­zőgazdasági üzemekben sem lehet másként. Ideje lenne már az ilyen gondszaporító gordiuszi csomót mi­nél előbb megoldani! Végérvényesen. Hogy ne borzolja túl hosszú ideig a munkabiztonsági technikusok idegszá­lait. N. Kovács István „S bíztunk egy szebb jövőben, melyet kék védelmezését kéri számon, ellen­őrző körútjai soráp, s a munkavédel» mi előríások, óvó rendszabályok kö­vetkezetes megtartását. — Nagy fába vágta fejszéjét?! — Valóban így igaz! De, tudja, ez­zel a fejszével tudni is kell bánni... Ez a művészet. Terepszemlén Ketten nyaggatjuk a nyurga motor­­kerékpárt, kitéve a súlypróbának. S közben nyargalunk a forgalmas fő­úton, a II.-es telepre. Oda, ahol nagy munka folyik: a lucernaszárító üzem udvarát aszfal­tozzák, szépítgetik. Bent az üzemben oly; erős a motorzaj — ki tudja, hány decibel erősségű lehet? —, hogy sérti a fület, kiabálni kell, hogy szót le­hessen érteni az asszonyokkal, akik főleg a zöldlisztet, s a lucerna-реЦе­­tet zsákolják, mázsálják, hordják. Addig rendjén is, amíg a kétkerekű tolókán az ötven kilónyi pelletet tar­talmazó zsák. Dehát azt kalitkába is kell rakni. Megmarkolni, úgy férfi­módra. Csakhogy nők, családanyák végzik ezt a munkát. Igaz, hogy egy­­egy zsákot ketten emelnek a szüksé­ges magasságba, de akkor is a meg­szabott súlyhatár tíz kilóval több, egy-egy nőre. — Hárman hozzá se férnénk — fe­lelik, amikor szóvá teszem a rend­ellenességet. — De azért a fizetség lehetne ezért á munkáért több is. — És ez a nagy zaj? Elmosolyodik az egyik nő, s ma­gyarázza, milyen kellemetlen odaha­za: — Itt megszokjuk a kiabálást, s ott­hon is ebben a hangnemben beszé­lünk. Azt hiszik, mások, ha hallják, hogy perlekedünk. Pedig, dehogy ... Ennek a témának a végére már odakint teszünk pontot. Az erős mo­torzúgás tompítására, a munkavédel­mi technikus szerint van megoldás: I — Szövetkezetünknek van két de­rék újítója: Mojzes László mérnök, mechanizátor és Ladies Vince, a szá­rítóüzem vezetője. Klfundálták a mód­ját a zajtompításnak. Vállalták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, hogy ezt a kérdést a lehető legrövidebb időn belül megoldják. Rajta hát, újítók! Munkára fel. Kész jótétemény lesz, ha sikerül a merész elképzelés. Áldják majd az efféle, nem mindennapos cselekedetért az Önök eszét, akik nemcsak kifundál­­ják az ilyesmit, hanem valóra is vált­iák ... A gordiuszi csomó S most váltsunk' kényesebb témára. A mérgező anyagok kezelésével, s tárolásával nincs baj. Megvan hozzá a megfelelő, szakmailag jól felkészí­minden dolgozójáról külön kártyát vezetnek, melyen feltüntetik, mikor és milyen munka- vagy védőöltözé­­ket osztottak ki a dolgozónak, a mun­karuha elhasználódásának dátuma, ami egyben az új öltözet kiadási idő­pontját is jelzi. S hogy bevált mód­szerről van szó, ezt Barusz mérnök szavai is igazolják: — Mivel mi a lehetőségekhez mér­ten folyamatosan, tehát időben adjuk ki a védő- és munkaruhákat, ezt a gondoskodást dolgozóink teljes mér­tékben viszonozzák. Eddig még — egy-két kivétellel — nem voltak prob­lémáink azzal, hogy teszem azt, a dolgozók nem viselik a kiadott mun­ka- vagy védőruhákat. Az utolsó néhány évben szövetke­zeteink óriási lépést tettek előre a dolgozók munkakörülményei javítása terén. így történt ez a mužlai szö­vetkezetben is. A gazdaság dolgozói ma már elmondhatják, hogy jóformán minden telepen működik egy-egy szo­ciális létesítmény, s ahol még nem — például a gépszerelő műhely mel­lett — ott azt jelenleg építik. Amint a terepszemle alkalmával er­ről személyesen is meggyőződhettünk, a gazdaság jelentős összegeket fordí­tott és fordít az utak portalanítására. Eddig három gazdasági udvarban asz­faltozták ki az utakat, ami jelentősen ' megkönnyíti a belső közlekedést. A gazdaságban jó eredményeket értek et a komplex gépesítés terüle­tén is, ami törvényszerűen a munka­produktivitás emelkedése mellett a fizikai munkák jelentős csökkenését is eredményezte. A géppark felújítá­sa mellett felépült egy Bábolna típusú szárítóberendezés, jelenleg kivitele­zés alatt áll egy 200 darab férőhelyes szabadistálló, s már folynak az elő­készületek egy 586 férőhelyes tehén­farm felépítésére. Ezeket az épülete­ket, objektumokat olyan modern gépi berendezésekkel szerelik fel, melyek nagyban megkönnyítik majd az ember munkáját, gyarapítják szabad idejét. Ahhoz azonban, hogy az új terme­lési ismereteket, a modern gépi be­rendezések kezelését a dolgozók el­sajátítsák, valamilyen szervezett for­­mában szükséges a tagok képzése. Mikor erről a kérdésről emberekkel, fizikai dolgozókkal beszélgettünk, a tagok ilyen értelemben válaszoltak: „Ha a szövetkezet — munkarészlegek­ként — továbbképzést tervez, nincs is talán közötjtünk olyan, aki ezen részt ne venne. S tulajdonképpen az élet diktálja, lfa azt állítjuk: szüksé­günk van erre ,. A szaktanfolyamok mellett a muž­lai gazdaságban rendszeres a politi­kai iskolázás is, melyen a tagok több­sége részt vési. Egy nagy szövetkezetnek — ügy, mint más termelőegységnek — sem lehet közömbis, milyen szinten áll a dolgozók or ősi ellátása. Ezt tuda­­tosítnták a fa] и és a gazdaság veze­tői, s tettek is az ügy érdekében. Közös erővel felújítottak egy épüle­tet, melyben korszerűen felszerelt kürorvosi és ogászati rendelő nyílt, s itt kapott hí iyet egy orvoslakás is. Ha egy gazdaság közös étkezdével rendelkezik — ahol a dolgozók ked­vezményes ároi juthatnak meleg étel» hez — nemesik az alkalmazottak jár­nak jól, de maga a szövetkezet is. Tudvalevő, ho£y ezáltal sok dolgozó válláról leveszik az „ebédgondot“, ami jelentős időtakarékosságot is je­lent. Habár a mužlai szövetkezetben még nem működik közös étkezde, a jövőben ez is hamarosan beindul. Amint erről magunk is meggyőződ­hettünk, az é] ülőfélben lévő gyönyö­rű kultúrház Alagsorában már kiala­kították azt a tágas éttermet és kony­hát, amely rövidesen a dolgozók ren­delkezésére áll. 99 1 Egy enyhén dombos, hangulatos vi­­' déken vezetett végig az utunk. 1 — Szép termés mutatkozik, — je­' gyezte meg valaki az autóban, mely ■ kijelentésnek valóban alapja volt. A gazdag kukorica és szőlőtermés, a szépen mutatkozó zöldtakarmány és cukorrépa mozgalmas nyárvégét és . Őszt ígér a gazdáknak, a szövetkezet dolgozóinak, vezetőinek. A „termésdegusztáció“ után egy - szépen rendben tartott fiatal barac­­; kosban gyönyörködtünk. Ha a számí­tások beválnak, a jó fekvésű barac kos néhány év múltán — lehet nagy terméssel lepi meg azokat, akik ővó gonddal és szakértelemmel ápolják a fákat, művelik a területet. Természetesen az eredmények mö­gött emberek vannak, emberek, akik áldozatos munkájukkal járulnak hozzá a sikerek eléréséhez. Ez a gondolat • pattintotta ki a „szikrát“, adta az ötletet: nézzük meg, kérdezzük meg . az illetékeseket, hogyan is szervezte meg a gazdaság a dolgozókról való komplex gondoskodást, értve ezalatt úgy a szociális, mint a munkabizton sági intézkedéseket: — Tények sorozata igazolja az állí i tásomat; az utolsó években nagyon i sek gondot fordítottunk a munkabiz : tonsági intézkedésekre, a dolgozók i szociális ellátására — kezdte a gon­dolatsort Barusz Ernő mérnök, a : mužlai BÉKE Efsz elnöke. Később : hosszasan beszélt egy egész sor biz . tonsági intézkedés megszervezéséről, : s ennek révén a fokozatos baleset­­csökkenésről. A sok hasznos intézke­dés közöl érdemes megemlíteni a dal gnzók védő- és munkaruhával való ellátását, ami a mužlai szövetkezet ben olyan tökéletesen „beindult“ hogy ezt a szervezésmódot számos olyan gazdaság is bevezethetné, ahol : a dolgozók ilyen irányú ellátásával i nincsenek jó tapasztalatok. De néz zük, mi is a siker titka? A gazdaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom