Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-17 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1977. szeptember 1% A hatodik ötéves tervidőszak ** második évének aratásán túl vagyunk. Az eredmények újból bebizonyították a szocialista me­zőgazdasági termelés előnyeit, és méltóak a NOSZF 60. évforduló­jának ünnepségeihez. Mezőgazdá­szaink már a múlt év őszétől a jó termés feltételeinek megterem­tésére törekedtek. Igyekezetüket azonban a tavasz és a nyár ked­vezőtlen időjárása nagy mérték­ben akadályozta. A júniusi nagy hőmérséklettel egybekötött hosz­­szantartó szárazság a búzáknál meggyorsította az érést. Annak el­lenére, hogy az idei termésből a természet jelentős adót szedett, a raktárakban mégis — a tavalyi évvel egybevéve — szocialista me­zőgazdaságunk történetében a má­sodik legjobb termést helyeztük el. Az idei aratás értékelésénél ki­derült, hogy mit jelent az ember­nek és a gépeknek az aratásra való felkészítése. A szövetkezetek és az állami gazdaságok eddigi gyakorlatában az idei aratás le­bonyolítása a legkevesebb prob­lémákkal járt. A múlt évekhez vi­szonyítva több és nagyobb telje­sítményű arató-cséplőgépek álltak rendelkezésre. A nyugat-szlovákiai kerületben az aratásban 4139 kom­bájn működött. Ebből 1083 a CSSZK-böl és 198 a közép-szlová­kiai kerületből jött segítségül. A gabonáért folytatott harc nem volt könnyű. Nem egy tábláról a kombájnosokat megzavarta az eső. Így történt a senicai, a trenčíni és a topolčanyi járásokban, de másutt is. A betakarításban teljes mértékben érvényesítették a kom­bájnok csoportos bevetését, mely­nek nagy előnye volt. Dicséretre méltó munkát végeztek Sílés La­jos és Tussá Gábor kombájnosok — a Nové Zámky-i járás bffiai szib vetkezetéből —, akik az E—-512 kombájnnal 189 hektárról takarí­tották be a termést. Dicséretet érdelemnek a senicai járás jablo­­nicai szövetkezetéből Ján Keračík és Ján Režňák kombájnosok is, akik 188 hektárról takarították be a gabonát. Örömmel megállapít­ható — hogy az előző évekhez viszonyítva — idén a legkisebb magveszteséget értük el. Hiszen a magveszteségnek csak egy száza­lékkal való csökkentése 17 ezer tonna gabona többletet jelent ke­Először a járási aratóünnepéive­“ ken, majd legutóbbi Nitrán kaptunk ízelítőt abból, miként váltja valóra szocialista mezőgazdaságunk a párt-kitűzte gabonaprogramnak ez évi igényes feladatait. Tehát, ebből vég­érvényes következtetések sem vonha­tók le, miután a végső summázás még egy ideig várat magára ... Minden­esetre, örvendetes tény: Szlovákiában az idén harminchárom mezőgazdasá­gi üzem dolgozói takarítottak be hek­táronként 80 mázsánál több gabonát, s a kerületi hozamszint Nyugat-Szlo­vákiában elérte a 48 mázsát. Ilyen szélsőséges időjárás mellett — ami­lyen a mezőgazdaságot sújtotta—, ha­tározottan jónak mondható ez az eredmény. Kétségkívül, ennek az eredménynek az eléréséhez sokminden hozzájárult Többek között a gabonatermeszté­sünk sokéves, nagyüzemi tapasztala­tainak gyakorlati hasznosítása, az előző esztendőkhöz viszonyítva, szé­­leskörűbben; az agrotechnikai, nö­vényélettani követelmények betartá­sa, az egyes gabonafajták igényeinek figyelembevételével, az elóvetemény helyes megválasztása, a bőhozamú búza és árpafajták előnyben részesí­tése, a vetési határidőknek az egyes fajták igényeihez való igazítása, a szakszerű tápanyagpótlás és növény­­védelem, a betakarítási veszteség mi­nimumra csökkentése, stb. Eme felsorolásból is kitűnik, na­gyon összetett problémakört kell megoldani, a talajelőkészítéstől a ter­mésbetakarításig. Ha ez a láncolat megszakad, a mezőgazdasági üzem szakvezetője, agronómusa nem elég­gé következetes, őr támad a gabona­­termesztésben. Ami hasonlítható egy bizonyos gépezethez, amelyben a fo­gaskeréké a döntő szerep, s a fogas­kerék — foghíjas ... Tehát, a gabonatermesztésben is a minőségi munkára helyezendő a fő hangsúly. Ennek mi az előfeltétele? Az, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben halogatás nélkül, sokoldalúan és szakszerűen elemezzék a gabonater­mesztés eredményeit, fogyatékossá­gait, s vonják le a tanulságokat, hogy a hibákat már az őszi szántás-vetés időszakában ne ismételjék. Továbbá, tanuljanak a legjobb gabonatermesz­tő üzemek tapasztalataiból is! Vegyék ét. S hasznosítsák ezeket az értékes. rületünk javárai A következetes politikai munka, a gépek csopor­tos alkalmazása, valamint a vesz­teségek ellenőrzése meghozta az eredményt. De nem elegendő, a magveszteségeket csak a gabona­táblákon csökkenteni, hanem az utakon szállítás közben is, ahol az idén is fölösleges és Indokolatlan veszteségek keletkeztek. Megállapítható, hogy az Idén az aratás komplexebbül volt szervez­ve s a szalma mielőbbi behordá­­sánál nagyobb igyekezetei tapasz­taltunk mint a múltban. A szal­mát télen a haladó technológiák alkalmazásával minél hatékonyab­ban kell majd takarmányként hasznosítani. A betakarítás jó szer­vezéséért, valamint a szalma be­nagy. biológiai értékű .vetőmag, a hatékony műtrágya és vegyszer, valamint a nagyteljesítményű, tech­nika megfelelő mennyisége. Bebizonyosodott, hogya komplex agrotechnika maradéktalan betar­tásával lehetővé válik az éghajla­ti viszonyokból adódó kockázat kiküszöbölése. Ebben a legnagyobb szerepet az emberek hozzáállásá­nak és kezdeményezésének kell tulajdonítani. Példaképpen a „hat­vanasok“ mozgalmát kell megem­líteni, melynek keretében tizen­négy élenjáró termelő üzem felhí­vására 61 gazdaság kapcsolódott e nemes mozgalomba, hogy ezál­tal a NOSZF 60. évfordulóját mél­tóan köszöntsék. E mozgalom je­lentősége — melynek keretében a Az önellátáshoz vezető út gyűjtésének és a tarlőhántásnak minőségi elvégzéséért dicséret jár a Dunajská Streda-i, a komárnoi és a Nové Zámky-i járásoknak. Pozitívan értékelhető a szalma begyűjtésének és a tarlóhántásnak jó szervezése a Nové Zámky-i já­rásban gazdálkodó Štúrovoi Álla­mi Gazdaságban, ahol a szalma begyűjtését 2500 hektáros terület­ről öt nappal az aratás után be­fejezték. Az aratás eredményei bizonyít­ják, hogy mezőgazdászaink ered­ményesen teljesítik a CSKP XV. kongresszusának határozatait. Hogy az idei aratás mérlegelé­sénél objektiven elbírálhassuk a gabonatermesztés jelenlegi szín­vonalát, vissza kell tekintenünk a közelmúltba. Míg 1965-ben nyu­­gat-szlovákiai átlagban 26 mázsa hektárhozamot értek el, addig az idei hektáronkénti átlagtermés 46,04 mázsa voll? tehát a kedve­zőtlen időjárási viszonyok ellené­re szinte megduplázódott. Ez nem a véeltlen műve, hanem pártunk körültekintő és céltudatos munká­jának, valamint a tudósok, kuta­tók és több ezer jó szakképzettsé­gű növénytermesztő aprólékos és áldozatkész munkájának az ered­ménye! Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a rendelkezésre álló szovjet búzafajtákból 60 mázsa hektárhozamot tűztek ki célul — nemcsak ez évre szóló nagy. hek­tárhozamok elérésében rejlik, ha­nem a terméseredmény növelésé­nek későbben is érvényes módsze­rét kell keresni benne. A kedvezőtlen viszonyok ellené­re a Dunajská Streda-i, a galantal és a komárnoi járásban ötven má­zsán felüli átlagos hektrhozamot értek el. A Dunajská Streda-i já­rásban 55,04, a galantaiban 52,25 s a komárnoiban 50,13 mázsa ga­bonát takarítottak be hektáron­ként! Kerületi átlagban búzából 48,08, rozsból 26,01 és árpából 43,39 mázsa hektárhozamot értünk el. A kerület 285 mezőgazdasági üzeme közül gabonából tizenhét­ben hatvan mázsán felüli hektár­hozamot értek el. Hatvanöt üzem­ben pedig hektáronként több mint ötven mázsa szemtermést takarí­tottak be. A kerület valamennyi gazdasága között a legjobb ered­ményeket a komárnoi járás Vrbo­­vái Efsz-ében érték el, ahol hek­táronként 67,25 mázsa gabonát csépeltek. A legjobbak közé tar­tozik továbbá a dunaszerdahelyi járásban n Horný pár-i Efsz — 65,5 mázsa hektárhozammal —, a Lúči Efsz — 65 mázsa hektárho­zammal — és a Horná Potôň-t Efsz 63,8 mázsa hektárhozammal. A galantal járásban a Trsticei Efsz 64,3, a Diákovcel Efsz 62,88 és a Salai Efsz 61,2 mázsa hektár­­hozammal kerültek az élre. A tr­­navai járásban a 61,1 mázsa hek­táronkénti átlagterméssel az Ost­­rovi Efsz volt a legjobb. Az említettek, de a többiek eredménye Is igazolják: ha az egyes fajták agrotechnikáját az adott éghajlati viszonyokhoz al­kalmazzuk, akkor gabonából ne­hezebb körülmények között is nagy termésátlagot érhetünk el. A gabonafélék csúcshozama ma már a kerület valamennyi járásá­ban megtalálható. Például a trna­­vai járásban az Ostrovi Efsz-ben a 11 hektáron termesztett Száva búzából 92,6 mázsa hektárhozamot érte kel. A levicei járásban a Že­liezovce! Efsz-ben — négy hektá­ros parcellán — a Rapid árpa­­fajtájiól 85 mázsát takarítottak be hektáronként. A Nové Zámky-i já­rásban ugyancsak Száva búzafaj-, tából 14 hektáron 77 mázsa átlag­hozamot értek el. örvendetes, hogy az idei aratás­ban a legjobbaknak a Slávia, a Solaris és az újnemesítésű BU-10, BU-11 és a SO-290 hazai fajták bizonyultak. Ez nemesítőink nagy érdeme, akik képesek voltak a szovjet búzafajták bázisán ilyen fajtákat létrehozni. Hogy gabonából önellátók le­gyünk, valamennyi üzemben meg kell tartani az eddigi kedvező fej­lődést. Ez azonban még nagyobb fegyelmet követel. A gabonater­mesztésben ugyanis jelentős tar­talékaink vannak. Nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azokat a fogyatékosságokat, amelyek gabo­natermesztésünkben még gyakran előfordulnak. A szubjektív okok elhárítása szemnontjából nagy je­lentősége van az idei gabonater­mesztés aprólékos elemzésének. Mezőgazdasági üzemeinkben már teljes erővel folyik a talaj­előkészítés. A búza és a rozs veté­sének az előkészítése. Néhány nap múlva hozzáfoghatnak az ősziek ' vetéséhez s ezzel lerakják a kö­vetkező év termésének alánját. Л nagyhozamú fajtáinkból vetéshez elegendő vetőmag áll rendelke­zésre. Jozef Mudroch mérnök, a KMI főagronómusa Céltudatos munka, kiváló eredmények i Az idei év nyajrán a Csilizközi Efsz határában az egyesítés óta már ne­gyedszer zúgtak fel a betakarító gé­pek, hogy a lehető legrövidebb időn belül minimális veszteséggel takarít­sák be a gabohaféléket. Az aratás megkezdésekor harmincegy arató­cséplőgép állt csatasorba Csilizköz gabonatábláin, i. sok gépre, az em­berek szorgalmára nagy szükség volt, hiszen ezerhats: áz hektáros terület­ről kellett betakarítani a gabonafélé­ket. A szövetkezet saját kombájnjain kívül a kooperációs üzemek — a Zho­­rovcei Efsz, valamint az Opavai GTÄ — tizenhat kombájnja vágta a ga­bonát. A szövetkezet vezetősége, valamint az aratási bizcttság a betakarítási munkák idején s zéles teret biztosított a szocialista m mkaverseny kibonta­koztatásának. N|agy visszhangra ta­lált a kombájncsoportok közt a „Csi­lizköz legjobb írató csoportja“ fel­irattal a vörös zászlóért meghirdetett verseny. A csoportokat a napi telje­sítmény és a n unka minősége alap­ján bizottság értékelte, majd a győz­tes csoportnak átadták a vándor­­zászlót megfelelő anyagi jutalom kí­séretében. Az ilőző évekhez hason­lóan az idén is bebizonyosodott, hogy a verseny kedvezően befolyásolta a kombájncsopnrtt к teljesítményét, a munka minőségi t. A kiértékelés alap­ján az első heljen a Vida Zoltán ve­zette arató-csoport végzett, melynek tagjai a szövetkezet E—512-es típusú kombájnjainak vezetői voltak. Közel 450 hektárról takarították be a ga­bonát. Az E—50.2 típusú kombájnok egyéni versenyében a Horváth—Lász­ló, Fábrik—Czirák, valamint a Bog­nár— Gaál kettő ;ök bizonyultak a leg­jobbnak. Az S7 K—4 típusú kombáj­noknál az else séget Kiss Lajos és Sebő Dénes szerezték meg, hatvanöt hektáros összteljesítménnyel. Őket követte a Csémi—Simon, valamint a Krastenics—Kov les páros. Nagyon jó munkát végeztet mind a mennyiség, mind a minőséi; tekintetében a koo­perációs üzeme i kombájnosai is. Jó munkát v( geztek a dolgozók a magszállításnál is, hiszen a repcével és borsóval eg főtt több mint ezer vagon magot kellett a raktárakba szállltaniok. A részükre meghirdetett versenyben Szí mel Ferenc, Holocsi István, Bereczk j Béla, valamint Ta­kács jános érttjk el a legjobb ered­ményeket. A szalma betakarításban Kulacs Ernő csiportja szerezte meg az elsőséget, a tarlóhántásban pedig Sándor István bizonyult a legjobb­nak. Nagy volt a szövetkezetben az öröm, amikor ] fagy László a gazda­ság főagronómrsa, Vörös László mér­nök főgépesítő és Miklós Géza szak­­agronómus átadta a szövetkezet el­nökének, Halász János mérnöknek az aratási koszorú [. Nem csoda, hiszen a főagronőmus az aratási munkák értékelésekor к magasló eredmények­ről számolt be. Búzából 68,1, tavaszi árpából 58. őséi repcéből pedig 22.1 mázsa terményi takarítottak be hek­táronként. A búzafajták közül a Szá­va és a Jubilejná, a tavaszi árpánál pedig a Triun ph bizonyult a leg­­eredményesebbi ek. A gahonabetaka­­rítási munkákk »1 egyidőben végezték el a borsó heti ikarítását is. Az előző évekhez hasonlóan ott is nagyon jó eredményeket irtek el. A nyolcvan hektáron magra termesztett borsónál a tervezett 30 mázsával szemben 37,5 mázsás hozamejt értek el hektáron­ként. Gaál Sándor mérnök, a szövetkezet főmérnöke nagyra értékelte a gabo­natermesztő r iszleg vezetőinek és dolgozóinak ^unkáját. Elismerően beszélt a szt cialista munkahrigád munkájáról, mc lynek vezetője Fekete László. A munkahrigád a már emlí­tett hektárhozamok elérésével jelen­tősen túlteljesítette a NOSZF 60. év­fordulójának tiszteletére vállalt kö­telezettséget. Házából hektáronként két mázsával irigyebb hozamot értek el a tervezett hatvankét mázsánál. Az elért hozamok gondos, céltuda­tos munka erei menyet. A szövetkezet növénytermeszt ii Nagy László irá­nyításával nagy gondot fordítanak a növények tápa nyagellátására, a nö­vényvédelemre, valamint az agrotech­nikai határidők betartására. De nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy évente 10—15 fajta búzá­val kísérletezni к fajtaösszehasonlítás céljából. Az idi n öt fajta tavaszi ár­pával is végeztek hasonló kísérlete­ket. A fentiekből kitűnik, hogy a szö­vetkezetben mindent megtesznek a gabonaprogram megvalósítása érdeké­ben. s egyre nagyobb mértékben já­rulnak hozzá hjazánk gabonával való ellátásához. Vörös György általánosítható, széleskörűen alkal­mazható tapasztalatokat. Ez sokkal kifizetöbb, mint ha saját kárukon tanulnak. Hátha a legjobb gabonatermesztő járásokban — mint például a Dunaj­ská Streda-iban (dunaszerdahelyi­­ben) és a galantaiban — élére állít­ják ezt az alapvetően fontos kérdést, nyíltan beszélnek erről a járási párt- és mezőgazdasági fórumokon, aktíva­­éretkezleteken és szövetkezetekben, miért ne lehetne más járásokban is ugyanez a felelősségteljes hozzáállás? A nitrai százezres forgatagban jóné­­hány vezetővel, szakvezetővel, szö­vetkezeti pártelnökkel folytatott rö­vid eszmecsere tanulságaiból csupán annyit: sok még a tartalék, amely kiaknázatlan. S fogyatékosság is akad, ami nemegyszer tapasztalathiányra, vagy szakmai felületességre vall. Még a gabonatermesztésben évről évre jó eredményeket felmutató teSedíkovoi (peredi) szövetkezetben is megtörtént például, hogy a legjobbnak vált ga­bonafajták — vetőmagcsere elmulasz­tása következtében — degradálódtak. S bizony, visszatetszést szült: — az évente 60, vagy ennél is több mázsás hektárhozam-átlaghoz szokott szövet­kezetben az idén már csak 58,90 má­zsás hozamszintet értek el, az emlí­tett szakmai hiba következtében. Eb­ből persze nem csináltak titkot. Nyíl­tan hangoztatták: ilyesminek a jövő­ben már nem szabad előfordulni! Er­ről kezeskednek. Olymódon is, hogy az agronőmnst teszik fokozottabb mértékben felelőssé, Helyénvalónak tartanánk, ha az őszi, illetve tavaszi munkák intézkedési tervében a többi között erre a fontos tényezőre na­gyobb figyelmet fordítanának a ga­bonatermesztő üzemekben, kihangsú­lyozva a személyes, illetőleg kollek­tív felelősséget. Ez — a vetőmagcse­re elmulasztása — sajnos, többhe­­lyütt is előfordul, aminek azután nemcsak az üzem, a népgazdasági is kárát látja. Egy másik példa is említhető, amelyből nemcsak a Horné Saliby-f (felsőszeli) szövetkezetben okultak, ahol az eset megtörtént, hanem más gabonatermesztő üzemekben is. Zá­­luský Michal, az illető szövetkezet elnöke — kerek-perec azzal rukkolt ki, önbírálóan elismerve, gabonaho­zam-átlaguk (52,85 q/ha) jobb is le­hetett volna, ha . . . Igen, ha 140 hek­tárba nem túl korán, hanem fajta­­jellegének, biológiai igényeinek meg­felelően jut magágyba a Száva búza­fajta vetőmagja. Mint mondotta: ez lényegesen csökkentette a szövetke­zet gabonahozam-szintjét. Ez a búza­fajta rendkívül buján fejlődött, majd „letenyerelt“ az édes anyaföldre, úgyhogy többé „föl sem tápászko­­dott“, jelentősen megnehezítve a de­rék kombájnosok munkáját... Persze, a Nagy Október 60. évfordulója tisz­teletére vállalt kötelezettségüket, ga­bonából, hektáronként 80 kilogram­mal túlteljesítették. Lám, mint a felhozott példák is bi­zonyítják, egyetlen szakmai „baki“, vagy tapasztalathiány következtében dugába dőlhet a jó elképzelés, felbil­lenhet a terv, egyensúly-vesztés kö­vetkezhet be, jelen esetben a gabona­­termesztésben. És, ha vezetők, szak­vezetők mélyebben elemzik a gabona­­termelés helyzetét üzemükben, akkor mutatkozik meg teljes meztelenségé­ben: hol is követtek el hibát, mi a legközelebbi teendő, hogy az ilyesmi, vagy ehhez hasonló eset máskor elő ne fordulhasson. És a gabonaprog­ramból rájuk háruló feladatokat ma­radéktalanul teljesíthessék. Legalább úgy, mint ahogy azt a trsticei (nádszegi) Győzelmes Feb­ruár szövetkezetben teszik. Mint a galántai járás legkiválóbb gabonater­mesztői, már teljes lendülettel készí­tik elő a talajt, hogy idejében, gon­dosan előkészített, kellően pihent ta­lajba hullhasson az életet jelentő, bő hozamú mag. Mert a gabonatermő te­rületnek több mint felébe ilyen vető­magot biztosítottak. B a r t a I o s Sán­dor, a 18 tagú gépi szocialista brigád vezetője, a szakavatott brigádtagok­kal együtt, napi két váltásban azon szorgoskodik, hogy a gépjavítás perc­nyi késedelmet se szenvedjen, meg­bízható, üzemképes gépek végezhes­sék az őszi szántást-vetést és termés­­betakarítást. Erre kommunista mivol­ta — apja nyomdokain halad! — kö­telezi, Tóth Arnolddal, a műhely­vezetővel együtt. Mindketten az üze­mi pártszervezet vezetőségi tagjai. De serény munkára kötelezi vala­­mennyiüket a most kapott, Kiválá Munkáért állami kitüntetés is, amit nagyon is megérdemeltek, hiszen nemcsak a gabonatermesztésben, ha­nem a tej- és hústermelésben is élen­járók. Követendő példaként említhe­tők, nem csupán járási, vagy kerü­leti, hanem országos méretben is. Az ő alaposságuk, gondos szakmai-poli­tikai felkészültségük jellemezhetné sok más szövetkezet dolgozóit. És ügybuzgóságuk, lelkesedésük, dere­­kas helytállásuk! Mert, ez együttvéve a kiváló ter­méseredmények, a jövedelmező nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodás alfa­­omegája. A gabonatermesztésé is! Lépjünk hát ezen a téren is bátrab­ban előre, úgy, mint a dunaszerda­helyi járásbeliek. Sokkal magabizto­sabban, felkészültebben, még nagyobb felelősségérzettel — minőségi mun­kát végezve. N. Kovács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom