Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-17 / 37. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1977. szeptember 17.« 7 A százhuszonhatodik répakampány előtt A Suranyi Cukorgyárban az idén már a százhúszon hatodik répakam­pányra kerül sor. A cukorgyárhoz tartozó körzetben 8068 hektáron ter­mesztik a cukorrépát, s összesen Z33 ezer 315 tonna répa felvásárlására történt szerződéskötés. Ennek amsny­­nyiségnek 54,6 százalékát a helybeli, Nové Zámky-i (érsekújvári}, 21,3 szá­zalékát a nitrai, 17,1 százalékát a le­­vicei (lévai), hét százalékát pedig a komárími (komáromi) járás mezőgaz­dasági üzemeiből vásárolják fel. Az augusztus tizennyolcadikán meg­tartott répaellenőrzés eredményei alapján 229 ezer 215 tonna répa fel­vásárlására, az öt százaléknyi hulla­dék, földmaradványok levonása után pedig 217 ezer 754 tonna répa feldol­gozására volt kilátás. Ez 37,8, illetve 35,9 tonna átlagos terméshozamnak felelt meg hektáronként. Az augusztus huszonnegyedikén megtartott minőségellenőrzés eredmé­nyei megmutatták, hogy a cukorgyár­hoz tartozó körzetben a répa átlagos cukortartalma 14,3 százalék volt. ami a múlt évi eredményhez viszonyítva 0,4 százalékkal volt kevesebb! Örven­detes viszont, hogy a répagyökérben a nitrogén tartalmú anyagok meny­­nyisége a felére csökkent és B,1 szá­zalékkal kevesebb hamuanyag volt ta­­léiható, mint egy évvel korábban. En­nek különösen nagy szerepe van a feldolgozás folyamán, mert gyorsítja azt. Hátrányos visznot az. hogy a ré­pagyökér sokkal nehezebb, mint ta­valy. Hiszen köztudott, hogy a cukor­gyári feldolgozásra a könnyebb sú­lyú répa alkalmasabb, mert ez jóval több répacukrot tartalmaz. Remény van azonban arra, hogy az augusztus végi és a szeptember eleji kedvező időjárás következtében meg­hosszabbodik a cukorrépa tenyészide­­je. amely egyrészt a cukortartalom, másrészt az átlagos terméshozam nö­vekedésében jut kifejezésre. A ta­­nyészidó meghosszabbodásával kilátás van arra is. hogy jóval nagyobb meny­­nviségii leveles répafej takaritható he, amelynek az idei és a jövő év­ben különösen nagy jelentősége lesz a takarmányellátásban. Egyébként a mai napon történik az utolsó répa­ellenőrzés és a cukortartalom meg­határozása. A kidolgozott és a járási mezőgaz­dasági igazgatóságok által elfogadott időtervek alapján a cukorrépa felvá­sárlására a felvásárló központokban kerül sor. Összesen tizenhat ilyen központ van és természetesen ide tar-* tozik még a cukorgyár udvarán talál­ható felvásárló tér is. Sajnos, az idén sem került sor a felvásárló központok minőségi javítására. Említést csak a vráblei (aszfaltburkolatú), bešai és a jasovál (kemény aljzatú) felvásárló központ érdemel. A bešai központ lé­nyegében a helyi széntelep, amit a cukorgyár megvásárolt a Levicei Szén­­telepektől. Egy változásra Is sor ke­rül: a zemnéi (gzimői) központot fel­számolták, s helyette Andovcén (An­­dődon) létesítettek újat. Komoly prob­lémákkal még mindig öt felvásárló központon (Vinodol, jatos, Paláriko­vo, Podhájske, Kaina nad Hronom) számolnak, főleg esős időjárás ese­tén! így tehát még az idén is szá­molni kell azzal, hogy egyes felvá­sárló központokon bizonyos mennyi­ségű répa kárbavész! A cukorgyár már csak a jövő évben folytatja a felvásárló központok felújítását — aljzatainak szilárdítását. Remény van arra, hogy a cukorgyár még néhány régi széntelepet is megvásárol. A mezőgazdasági üzemek löbbségé­­gében szeplember tizedikén-tizenket­­tedikén kezdlék meg a cukorrépa be­takarítását. Az idei kampány itt elő­reláthatólag szeptember húszadikán kzedődik és körülbelül száztíz napig (a jövő január tizedikéig) tart. Szep­tember húszadikáig a kezdéshez szük­séges ötnapos készlet (mintegy tíz­ezer tonna répa) felvásárlása bizto­sított. A cukorgyár november húsza­dikáig szeretné felvásárolni az ösz­­szes répát, ami nagy erőfeszítéseket követel majd a mezőgazdasági dolgo­zóktól és a felvásárló központok meg­­bizottaitól. A felvásárló központok munkaerő-ellátottsága teljesen megol­dott. A cukorgyárhoz tartozó körzetben kilátás van arra, hogy megoldják a répa cukorgyárba történő szállításá­nak komplex módját. Ez a megoldás lényegében abból állna, hogv a réna szállítása csakis a Csehszlovák Autó­­közlekedési Vállalat hatáskörébe tar­tozna. A cukorevár alkalmazottjai irá­nyítanák a sofőröket, hogv honnan, melyik napon, mennyi répát kell szál­lítani a cukorgyárba. A cukorgyárnak naponta a megfelelő készlet kialakí­tása érdekében 250(1 tonna réoára van szüksége, ami bizony nem kis menv­­nviség. A komnlntx szállításhoz kát darab naev telisítményú univerzális (UNCI rakodógén kell. A cukorgyár eggyel már rendelkezik, s a napok­ban folynak a tárgyalások a Detval Podpolianske strojárne n. v. képvise­lőivel egv újabb rakodógép vásárlá­sáról, illetve — mivel új génről van szó — ennek kísérleti kinróbáléséról. Szlovákia legrégibb cukorgyárában fól felkészültek a kampányra. Michal Škalec elvtárs, a cukorgyár ter­melési és műszaki igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a múlt évi réoa­­kampánv Idején keletkezett hibákat, fogyatékosságokat augusztus vénéig eitávolftotték. Szentember hetedikén és nyolcadikén volt a gépek és be­rendezések főpróbája, amelyet a ve­zérigazgatóság mellett működő bizott­ság szakemberei irányítottak. Különö­sebb problémák csak a kazánház üze­melésénél fordultak elő. Nem is cso­da, hiszen ez már hatvanöt éve üze­mel a cukorgyárban. A nvomésellen­­őrzéseket Is megtartották, hiányos­ságokat nem észleltek. Egyébként' a cukorgyár napi kapacitása kétezer tonna répa feldolgozására adott. Tavaly a tervezett mennyiségnél Jó­val kevesebb répát dolgoztak fel. Egy­részt a rénakamoánv kezdetén naev mennyiségű répát szállítottak a többi környékbeli cukorgyárba, másrészt naev volt a répa szennyezettsége. A múlt évi kemnány ideién közei het­venezer köbméter földet és egyéb szennyeződés* szállítottak el a cukor­gyárból és sok esetben a réna szeny­­nvezetlséei foka elérte átlagosan a 34 százalékot is! A cukorgyár igazgatósága elvária a mezőgazda*ági üzemek vezetőitől és dolgozóitól, hogv törekedienek a ió minőségű nyersanyag szállítására, mert ezzel nemcsak a saiát érdekei­ket javíthatják, hanem hozzájárulhat­nak a gvorsahb ülernti feldolgozáshoz és ezzel a tárolás idolén keletkező veszteségek csökkentéséhez! BARA LÄSZLÖ Kedvező a gépekkel való ellátottság A Zbrojovka — a mezőgazdasági technika központi vállalata — termelési és gazdasági egységei az idei év első felében minden tervezett feladatot teljesítettek, s nagymérték­ben hozzájárultak mezőgazdaságunk gépekkel, berendezésekkel és alkat­részekkel töriénő jobb ellátásához. Június végéig a tervezett feladatok­hoz viszonyítva 24 millió korona ér­tékkel több árut állítottak elő, s a termelési és gazdasági egység minden vállalata, üzeme, üzemegysége eleget tett a népgazdaság Igényeinek. Az idén — a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva — az árutermelés 13,9 százalékkal nőtt. A termelés fel­lendítését több mint kilencven száza­lékban a munkatermelékenység növe­lésével fedezték. Viszonylag kedvező helyzet alakult ki az alkatrész-gyár­tásban. A tervezett feladatokat 100,8 százalékra teljesítették, ami a múlt év azonos időszakához viszonyítva 5,4 százalékos növekedést jelentett. A termelés fellendítése megmutat­kozott a gépek, berendezések és al­katrészek értékesítésében is, hiszen a tervezett feladatokat 108,4 száza­lékra teljesítették. Pozitívumként kell kiemelni azt is, hogy a Zbrojvka ter­melési és gazdasági egységei mara­déktalanul teljesítették az export-fel­adatokat. A szocialista országokba tör­ténő exportot 110,1 (ebből a Szovjet­unióba 115,7), a kapitalista országok­ba történő exportot pedig 106,9 szá­zalékra teljesítették. A Zbrojovka termelési és gazdasági egységei, a Zvolení Agrotechnika n. v. és a Pfeloučl Ágra n. v. sikeresen teljesítették az első félévre tervezett áruértékesítést feladatokat. Mezőgaz­daságunk és hazánk többi felvásár­lója a tervezett 2 milliárd 890 millió korona értékkel szemben 3 milliárd 140 millió korona értékben kapott gé­peket, berendezéseket és alkatrésze­ket. A takarmánynövények begyűjtése és a gabonafélék betakarítása gépe­sítésének fokozása érdekében mező­­gazdaságunk sokkal több gépet ka­pott, mint ahogy azt a gazdasági egyezmények előírták. A takarmány­­növények betakarítására a Prostéjovl Agrostroj n. v. a tervezett százötven darab SPS—420-as magajáró betaka­rítógép helyett százhetvennyolc dara­bot szállított, a Pelhflmovi Agrostroj n. v. a tervezett négyszáz darab fel­függesztett SKPU—220-as betakarítő­­gép helyett ötszáznégy darabot érté­kesített, s a Szovjetunióból a terve­zett kétszáz darab SZK—1,8-as siló­­kombájn helyett háromszázöt darabot hoztunk be. Mezőgazdaságunk a ga­bonafélék betakarítására az első fél» évben a Szovjetunióból harminc (KO* LOSZ—6-os), az NDK-ből pedig het­venöt (E—512-es) darabbal több kom­bájnt kapott a tervezettnél! Mezőgazdasági üzemeink a Jičíni Agrostroj nemzeti vállalattól az első félévben hetvenkilenc darab 6-JECZ típusú répaegyelő gépet, száztíz da­rab háromsoros répafejelő- és ugyan» ennyi háromsoros répakiszántó gépet kaptak. A hatsoros, magajáró 6-OSC típusú répafejezőgépek gyártáséra a második félévben kerül sor. A Szov» jetunióból viszont az első félévben 80 darab KSZ—6-os magajáró hatsoros répakiszántó gépet kaptunk, amely harminc darabbal volt több и terve­zettnél. A burgonya betakarításának és az ezt követő kezelésének gépesítésére a Pelhfimovi Agrostroj n. v. komárnoi (komáromi) üzemegysége hatvannyolc darab ТВ—150-es osztályozó gépsort szállított az első félévben. Az NDK- ból közel négyszáz darab kétsoros burognyabetakarltógépet kapunk, vár­hatóan még a betakarítás megkezdése előtt. A Pelhfimovi Agrostroj n. v. a tér* vezett tizenegy darab DZKD—15-ös fejőkarusszel helyett tizenkilencet adott át á vásárlóknak. Ugyancsak túlteljesítette a RUR—5-ös trágyaszö­­rók szállítását: mezőgazdaságunk a tervezett hatszázötven darab helyett 848-at kapott. A mezőgazdasági üzemek részére az első félévben 3951 darab (ebből 3293 darab Zetor típusú) traktor állt rendelkezésre, amely hatszáznegyven darabbal volt több az előirányzottnál. A külföldi gyártók a tervezett négy­száz darabbal szemben ötszáznégy da­rab kerekes és lánctalpas traktort szállítottak. A gépek, berendezések és alkatré­szek első Célévi nagyobb arányú ér­tékesítése jó előfeltétel az idei év második fele mezőgazdasági csúcs­­munkáinak sikeres elvégzéséhez. l-l A Szovjetunióból az első félévben nyolcvan derab magajáró KS—6 os répa­kiszántó gép érkezett. Fotó: -Ы­A sávos öntözőberendezések zavartalan üzemelését elősegíthetjük e szakszerű, idényen kívüli gondoskodással is. Fotó: -blm-A mezőgazdasági őstermelés színvonalának növelését segíti elő az ÄGROSTÁV-SZERVIZ Napjaink mezőgazdaságában az öntözés a térmésfokozás egyik igen fontos és nélkülözhetetlen tényezője. Az az ismeret, hogy a víz az életet jelenti, nem napjaink találmánya. Az ember ősidők óta —amikortól egyes növények tudatos termesztését kezdte meg — jól tudja, milyen fontos a növényi kultúrák nedvességigényének opti­mális kielégítése, az öntözés. Az öntözés nagyobb méretű alkalmazását az egyre korszerűbb gépek és öntözőberendezések, az öntözővizet a felhasználás helyére szállító csővezetékek kiépítése, a nagy kiterjedésű öntözőrendszerek létrehozása segítette és segíti elő. Természetesen, ha már a kellő vízkészlet Is rendelkezésre áll, mi sem egyszerűbb, mint eljuttatni a vizet még a legfélreeőbb parcellákra is. A mezőgazdasági kultúrák vízellátásának, öntözésének módszerei egyre tökéletesebbek. Régebben nagy gondot okozott egyes növények öntözése, mivel a nyomócsövek áthelyezése a kultúra épségét veszé­lyeztette, esetleg ez a beavatkozás a talaj devasztálásával nagyobb kárt okozott, mint amennyi hasznot az öntözés hozott. Ezt a hát­rányt mondhatjuk teljesen és igen ötletesen küszöbölték ki azáltal, hogy jelenleg egyre nagyobb mértékben alkalmazzuk az igen kor­szerű, s ma már széles körben elterjedt PP—67-es sávos öntöző­­berendezéseket. KI ne ismerné ezeket a takaros, ötletes gépeket, hiszen lépten-nyomon találkozunk velük. Ma már alig akad szövet­kezet, amely ne használná.. Szó ami szó, az öntözés nehéz munkáját jelentősen megkönnyítő berendezések sem mentesek a meghibásodástól. S ami még bosz­­szantóbb, rendszerint éppen akkor romlanak el. amikor legnagyobb a szükség az öntözésre. Tehát rendszerint a nyár közepén. De meg­történik az is, hogy a teljesen űj éppen átvett PP—67-es Öntöző­berendezés „betegszik meg“, s így feltétlenül ki kell hívni az „orvost“, a javító szervizszolgálatot. A SIGMA Olomouc által gyártott PP—87 jelzésű sávos öntöző­­berendezések szavatossági javítását a nyugat-szlovákiai és a, közép­­szlovákiai kerületben az Agrostav levicei üzeme vállalta magára. Milyen tapasztalatokat szereztek e szerepkör betöltésében ás mi­lyen problémákkal kellett megküzdeniük, hogy feladatukat a leg­jobban elvégezhessék? Ezzel a kérdéssel fordultunk Kajanová Mag­dalénához, a levicei Agrostav öntözéstechnikai osztályának közgaz­dászához, aki egyúttal a szervizszolgálat üzemirányítói, diszpécseri tisztségét Is ellátja. — Elég jelentős a sávos öntözőberendezések meghibásodási arány­száma — mondotta Kajanová elvtársnő. — Gyakran elromlik a hidromotor és egyéb jellegű meghibásodás is előadódik. Szerviz­szolgálatunk egyetlen szakképzett alkalmazottal nehéz feladatot kénytelen teljesíteni, hiszen ténykedési terünk e két kerületben ige nnagy. Mindenesetre igyekszünk a bejelentéstől számított leg­­legrövidebb időn belül minden hibát mihamarabb kiküszöbölni. — ügy tudom, nemcsak a hibák eltávolítása, hanem az új gépek, berendezések üzembehelyezése is hatáskörükbe tartozik. — Az új öntözőberendezéseket valóban csakis a gyártó cég által megbízott szakember helyezheti üzembe. Lehetséges, hogy a meg­hibásodások számát az is növeli, hogy egyes mezőgazdasági üze­mekben ezt a követelményt mellőzve maguk helyezik üzembe e nem olcsó berendezéseket. Ez végképp helytelen és ez érintett mező­­gazdasági üzem ezáltal elvesztheti a szavatossági javításra szóló igcnycL* — Az utóbbi időben, mondjuk két hónap alatt, hány öntözőberen­dezés javítását igényelték a mezőgazdasági üzemek? — Nehéz pontos számot megadni, mível a hibákat nemcsak tele­fonon vagy személyesen, hanem táviratilag is jelentik be és nem mindig tüntetik fel hány öntözőberendezés javítását kérik. Sokszor a hibák jellegét sem ismerjük. Fontos számadatot csupán a faktú­rák alapján adhatnánk. Hozzávetőleg azonban az elmúlt két hónap alatt négyszáznál több, de lehet, hogy hat-hétszáz is volt az álta­lunk megjavított öntözőberendezések száma. Csupán egyetlen üzem­ből, a Kvetoslavovt (úszorl) Állami Magtermesztő Vállalattól 57 tel­jesen új PP—67-es sávos öntöző javítását igényelték. — Milyen tapasztalatokat szereztek az eddigi ténykedésük során és milyen tanáccsal szolgálhatnának az öntözőberendezések haszná­lóinak? — Tapasztalatunk az, hogy e drága és igen hasznos berendezések karbantartását egyes helyeken bizony elhanyagolják. Az öntöző­­berendezések, amelyekből egyre több akad szövetkezeteinkben és mezőgazdasági üzemeinkben, feltétlenül megérdemlik a szakavatott és kellő gondozást. Az esetleges nagyobb javításokat a mezőgazda­­sági üzemek lehetőleg ne az öntözési főidényben, hanem ezt meg­előzően vagy az idény után a késő őszi, a téli vagy a kora tavaszi hónapokra ütemezzék be. Így meglevő, elég gyenge kapacitásunkat eredményesebben tudnánk kihasználni. További észrevételünk, hogy az új gépek üzembeheiyezését feltétlenül bízzák szakemberre, aki egyúttal kellő felvilágosítással és tanáccsal is szolgál a további üzemeltetéssel kapcsolatban. S még egy örvendetes hírrel is szol­gálhatunk: a SIGMA vállalat -— az öntözőberendezések gyártó cége a közeljövőben Galántán egy szakosított üzletet nyit, ahol a leg­különbözőbb öntözőberendezésekhez, így a PP—67-es sávos öntözők­höz is vásárolhatnak majd különféle alkatrészeket, akiknek erre szükségük van. A PP—67-es sávos öntözőberendezések, mivel gyakorlati felhasz­nálásuk igen egyszerű és hatásuk jelentős, mind nagyobb tért hódí­tanak. Megnyugtató érzés, hogy e berendezések szervizszolgálata a kezdeti nehézségek leküzdése után egyre eredményesebb tevékeny­séget mutat ki, s ezáltal közvetve nagy mértékben járul hozzá me­zőgazdasági őstermelésünk színvonalának további növeléséhez. (obenan)

Next

/
Oldalképek
Tartalom