Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-27 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. engneztus 27. ^gondolkozzunk el afölött, hogy vajon kihasználjuk-e kellő Jnértékben, saját érdekünkben mindazokat a lehetőségeket, amelyeket kekünk a méhészet nyújt?! Csak röviden említjük a méhek Briási Jelentőségét a mezőgazdaságban. Milyen eredményeket érnénk el például a gyüinölcsészetben, vagy a magtermelésben méhek nélkül? Úgyszólván semmilyent, merthiszen a gyümölcsfák nyolcvan százaléka és a mezőgazdasági növények húsz százaléka rá van utalva a méhekkel (rovatok) valé beporzásra. A tudományos Vizsgálatok nálunk is, de főképpen p Szovjetunióban világosan bizonyítják, hogy mennyivel növekedik a termékhozam abban az esetben, ha a bevetett terület közelében megfelelő méhállomány van. Tudnunk kell azt, bogy a méhek hosszú fejlődésük következtében módosították életfolya matukat, beleilleszkedtek a fejlődő természetbe, s fgy egymásra vannak Utalva. Igen fontosak a mézelő méh termékei. A méz, a viasz, a méhméreg, 6 propolisz és a pempő. Érvényesülnek, mint nyerstermékek az iparban, a gyógyszergyártásban, valamint a kozmetikai iparban. Mindenki hallott már a méhméreg gyógyító hatásárúi, á pempő csodás „képességéről“. A mézet már régen használják orvosságként is. Ennek következtében azimbólikus jelképe lett a „Jóság“ fogalmának. A méz valóban kalóriagazdag és biológiai összetételére nézve nagyon értékes, ezért joggal többié becsüljük, mint bármilyen közönséges édesítő szert. Ha a mézet helyesen akarjuk értékelni, ismernünk kell annak összetételét. A modern vegyi- és orvostudomány felfedezte a méz gyógyító halálának titkát. A méz körülbelül hatvan féle szerves anyagot tartalmaz. Ä méz legfontosabb összetevője a szőlőcukor (35 százalék), gyümölcscukor (40 százalék) és a répacukor (3 százalék), dextrinek (2 százalék), fehérjék (0,1—0,2 százalék), víz (1? százalék), enzimek és ásványi anyagok A-, B-, C-vitaminok, savak, éterikus olajok, szuszpenzált virágporszemecskék stb. Ha ismeretesek előttünk azok a feltételek, amelyek szükségesek az emberi test felépítéséhez és kifejlődéséhez, ha ismerjük az egyes szervek normális funkcióját és együttműködését, akkor helyesen, megfelelően teltudjuk használni a mézet a gyógyítási folyamatban, valamint fertőzések elleni beavatkozásnál, de különösen a szervezet teljes és tökéletes felépítésénél. Miben rejlik a méz áldásos hatása? A méz igen könnyen emészthető élelmiszer, mely ellátja a testet építő-, karbantartó- és ellenálló anyaggal. A felépítési anyagot a mézben a fehérjék szolgálják, még ha viszonylag kis mennyiségben is, ez mégiscsak nagy jelentőséggel bír, mert az élő szervezet legfontosabb alkotóeleme. Kalória szempontjából a méz rendkívül fontos. Egy kilogramm méz annyi kalóriát fejleszt, mint négy kilogramm burgonya, vagy hat liter tej. Nagy jelentősége főképpen abban rejlik, hogy a méz selejtanyagtól mentes, és további feldolgozási folyamat nélkül közvetlenül a vérbe kerül, azaz azonnal energiát termel az emésztőszervek megterhelése nélkül. Biológiai szempontból jelentősek az ásványi anyagok, vitaminok, enzimek és mások. Fontosságuk oda hat, hogy befolyásolják és szabályozzák a szervekben végbemenő legalapvetőbb és legfontosabb fizikai-vegyi folyamatot — az anyagcserét. A méznek további jelentős összetevői az inhibínok, melyeknek a fertőző betegségeknél van profilaktikus halasa. A fertőző betegségeket megelőző és azok gyógyító kezelése — messzire kiterjedő jelentőséggel bir, mivel ezen betegségek gyakran különféle komplikációkat Kifizetődő a vándoroltatás Méfiészkörökben pánikszerűen terjedt a hír: Szlovákiában lefagyott az akác. Az egyik legfontosabb mézgyűjtési lehetőség kárba veszett. Hiábavaló volt a felkészülés. Az éghajlati szeszélyek következményei kiszámíthatatlanok és sokszor drasztikusak, nem beszélve az elszenvedett károkról. Mi is tulajdonképpen a vándorlás? A méhcsaládoknak rövidebb-hosszabb időre más telephelyre való szállítása. Szlovákiában ebben a kezdet kezdetinél tartunk. A vándorlás célja a mézhozam növelése. Továbbá a növények megporzása. A vegyszeres növényvédelem a lmé1tekre mindig veszéllyel jár. A kihir- Betésből kell meghatározni, hogy a méhek lezárása vagy vándorlása következik-ё? Az utóbbi költségesebb, de biztosabb. Az időváltozás sokszor nehézség elé állított^ a méhészt a döntést illetően. Ez a helyi viszonyoktól függi Ha nincs legelő, másutt pedig van, akkor vándorlás következik! Hejyismeret hiányában meg kell állapítani a jövendő méhlegelő értékét, ml is van rajta és milyen területen." Az is fontos, mennyi méh van ezeken a lokalitásokon. Nem szabad megfeledkezni áz egészségügyi vizsgálatról, úgyszintén a száirrtóeszkök-.mőgválasztásárpl .stb. A méhészet az ember és a természet, örök kapcsolatának sajátos formája, aminek .mindig megvolt a társadalmilag kialakított gyakorlata, írott és íratlan szabálya. Minden méhésznek kötelessége elősegíteni, hogy a méhészkedésnek, a tartalmas közösségi életnek ne csak az országos. Йе helyi körülményei Is mindenütt kedvezőek és zavartalanok legyenek Énnek nem vethet gátat némely ember öntése, gáncoskodása, állampolgárhoz és méhészhez egyaránt méltatlan magatartása. Viselkedjünk tehát a helybeli méhészekkel-és a községek lakosaival Szemben mindig emberi módon. Ján M. Habrovský Kifizetődik-e? leghasznosabb rovarok közé tarto- Eik a méh. Közösségi életükkel és szorgalmukkal példát mutatnak. Tudjuk, hogy a méz készítésén kívül nagy szerepet töltenek be a pillangós növények beporzásánál. Ezért nem lehet közömbös sem a szövetkezetek, sem az állami gazdaságok vezetőinek a méhészkedés. Majerszky Ferenc ötven méhcsaláddal, Tóth Péler pedig harminccal méhészkedik. Szerintük is a méhészkedés különös gondoskodást és szakértelmet kíván. Az utóbbi ötévhen nagyon kedvezőtlen időjárás volt a mellekre. Az akác lefagyott, vagy korán elnyflt, a tarlOkat hamar leszántják, tehát nincs larlóvirágból hordás. Majerszky Ferenc vándorkocsival. Ostrý Gruny környékén volt fenyőn. de a rossz idő miatt ez a hordás sem járt sikerrel. Egyszóval az utóbbi években ráfizetéssel gazdálkodnak vagy éppen fedezik a költségeket. A méhészek részére nagyon jő lenne ha a szövetkezetek vagy az állami gazdaságok több repcét termelnének, hiszen ez állami érdek is. További kérésük az, hogy virágzás előtt ne peimetezzék azokat a növényeket, amelyekből a méhek mézet hordhatnak, hiszen a méhek a beporzással nekik is nagyobb jövedelmet biztosítanak, főleg nagyban javul a heremag hektárhozama. Jő lesz figyelembe venni a gazdasági szakembereknek a méhészek kérelmét, hiszen valóban gazdasági érdekekről van sző. Majerszky Márton HELYREIGAZfTÄS Lapunk 30. számának. 8. oldalán Kérjük a méhész alapszervezeteket, megjelent „A méhészek figyelmébe“ figyelmeztessék azokat, akik fiatal című cikk 9. pontjának utolsó bekez- méhanyákat akarnak vásárolni, hogy désébe sajnálatos hiba csúszott. A a nyilvántartott anyanevelőktől ne Szöveget pa alábbiakban módosítjuk: kérjenek Troiseck méhanyákat. idéznek elő a néha nehezen gyógyíthatók. Az orvostudomány kihasználja a méz eme tulajdonságait a gyomor és bélbetegségek gyógyításánál (gyoinor- és tizenkettes bélfekély), továbbá szívbetegségeknél (magas vérnyomás), húgyvezeték betegségeknél stb. A méz nyugtatólag hat az egész idegrendszerre, támugatja a vörös vérsejtek képződését, gyorsítja a bőrbetegségek gyógyulását, lassítja és beszünteti a haj őszülését és kihullását, elősegíti annak növését. Amint látjuk — hatása kiterjed az egész szervezetre, megszilárdít ja egészségünket, növeli az ember munkaképességét és ezzel egyetemben az élet örömét is! Semmi körülmények között sem volna szabad a mézet kihagyni gyér mekeink étrendjéből. A méz rendszeres fogyasztása elősegíti a gyermekek növekedését és fejlődését, védi őket a káros fertőzések ellen, dietetikus élelmiszer lábadozó betegek részére. Az 1946—1956-os években mindenütt elvégezték a gyermekek (nemzetközi) felülvizsgálatát, akiknek örökölt hajlamuk volt különféle betegségek iránt. Kiderült, hogy azoknál a gyermekeknél, akik pici koruktól fogva mézet fogyasztottak; szervezetük ellenállóbb vall az egyes betegségekkel szemben. Többévi vizsgálat után „ — amellyel a gyermekek szellemi képességeit vizsgálták — kitűnt, hogy a méz rendszeres fogyasztásával nyugodtabbak, figyelmesebbek, higadtabbak. Tehát ha ki akarjuk használni a méznek eme értékes tulajdonságait, feltétlenül olyan összetételben kell fugyaszlani, ahogyan a méhek kitermelték. A méz igen sokat veszít értékéből forralás vagy helytelen raktározás következtében. Említésre méltó még az elkristályosodott máz is, mely gyakran bizalmatlanságot kelt a fogyasztókban. A kristályosodás egy normális folyamat, amely különféle tényezők hatására történik, mint a szőlő- és a gyümölcscukor kölcsönös viszonya, a hőség, kolloidos részecskék, a mézzel valá manipuláció és egyebek. Fontos azonban az a tény, hogy a kristályosodás következtében a méz minősége egyáltalán nem rosszabbodik. Használjuk ki tehát teljes mértékben ezt az értékes élelmiszert, a magunk és gyermekeink egészségének megszilárdítására! SLAVKOVSKÝ JÖZSEF Sokáli gyűlölik a mehet, mert csíp. Csípése fájdalmat okoz, ennek ellenére akadnak olyan egyének Is, akiknek egészségét pont a méhcsípés adja vissza, esetleg ezt nem veszik tudomásul. A méhméreg már régen Ismert a gyógyászatban. Eddig használt, más gyógyszereket sok esetben felülmúlt, reuma, szívburok, szívbillentyűzavar, egyiptomi szembetegség gyógyításánál. Kitűnően be-A méhméreg vált gyógyszer ideggyulladásoknál, és idült izületi bántalmaknál, valamint ischiásznál is. Már az ókorban Hipokrátesz ismerte és alkalmazta a méhcsípést, úgy, hogy a beteg testrészeket méhszúrásoknak tette ki. A modern orvostudomány „kellemesebb“ megoldást talált ki: kenőcs és injekció formájában alkalmazzák, így a kezelés nem okoz fájdalmat. A méhméreg szedésével több államban (köztük hazánkban is) foglalkoznak. Eleinte a méhmérget úgy gyűjtötték, hogy a kaptár röpnyílásánál elhelyezett itatós papírba kényszerítették a méhek fullánkját beleszúrni. Az itatósba ivódott mérget vegyi úton kiválasztották. Később jobb megoldást találtak. Illertissenben egy méhfarmot létesítettek ezerkétszáz ' családdal. A kaptárak röpnyílásaira szivacsszerű papírkorongot sze-' reltek fel. Amikor a méhek haza felé mennek ez a szerkezet arra kényszeríti őket, hogy fullánkjukat a szivacsszerű papírkorongba beleszúrják. Azonban a fullánk ■ nem marad ott, csak a méhméreg. Ezután a papírszivacsból laboratóriumban kivonják a mérget, majd elkészítik belőle a különféle győgy-, szereket. Nálunk az áramütéses módszert alkalmazzák; ezzel kényszerítik a méheket a méhméreg | leadására. A méhészek többsége mentes azoktól a betegségektől, melyeket a méhméreg gyógyít, sót a méhészek maguk is szolgálhatnak érdekes példákkal. Luzsicza László Az erdő védelmében sorjáznak a lekvo kaptárak. Eotó: А. Szeptemberi teendők Szeptember a nyár végét jelenti. Befejeződik a méhek körüli sok-sok cseprő munka. A hónap elején befejezzük a méhek téli beetetését, ami csak Dél-Szlovákiában húzódhat el szeptember utoljáig. Annak a generációnak, amelyik a tél beálltáig elpusztul, még a meleg időben fel kell dolgoznia a beadott cukorszörpöt! Milyen a szeptember? Szeptemberben már előfordulhatnak deres hajnalok, de lehet jő meleg idő is. A méhek ebben az időszakban a virágporos lelőhelyeket keresik — főképpen azokat- a helyeket, ahonnan jó volt a hordás. Szükséges nekik beadni virágporpótlékokat is. Ezeket por alakban, vagy cukorméztészta formájában (10 %), esetleg az oldathoz hozzáadva adhatjuk be. Aki a serkentést mindjárt a főhordás és a mézpepgetés befejezése után kezdte — ami feltételeink között június húszadika körül volt —, annak bizonyára fiatal méhei vannak. Ez jő alapot nyújt a következő év méhészkedéséhez. A méheknél érvényes egy alapelv: „Ha megfelelő mennyiségben és időben adsz nekik eleséget, ők is adnak neked, ha azonban fukar leszel, ráfizetsz!“ Nagyon sok és kedves élményben volt részem a méhészek között. Ezekből a történetekből egy-két példát megemlítek. Október elején találkoztam egy méhésseel. Megkérdeztem tőiéi — Már elvégezte a méhek beetetését? — A, dehogy, még nem etettem — felelte —, tél beálltáig mindet megennék! -s1- ' Tanulság: tizenkét családból hat maradt meg, a következő évben csak kettő és azután egy sem. Egy másik eset: májusban és június első felében hordástalan időjárás volt. Erre megkérdeztem az egyik méhésztől: — Etette a méheit? — Nem —- felelte —, amint nyílnak a gyümölcsfák virágai, abbahagyom az etetést. így méhészkedőm már negyven éve. Meg kell hogy jegyezzem: ami a méhészetben évekkel ezelőtt érvényes volt, ma már nem minden esetben helyénvaló. Helytelen az a nézet, hogy a gyümölcsfák virágzása idején nem szükséges etetni. Például ebbén az évben egészen június 6-ig a mérlegen tartott családok súlya tíz—harminc dkg között mozgott, ezért aki nem etetett, ott a méhek szószerint éheztek, az anyák népi petéztek, ami a méhészkedés alapfeltétele, s különösen a repülő méhek száma ingadozott, nem beszélve a mézveszteségekről. Helyes módszer Én a mézkamra fölhelyezése után már nem etetek. Ez azért helyes, mert nem akarom, hogy a mézbe invert kerüljön, de hordástalan időszakban az etetés még akkor is nélkülözhetetlen, ha a mézkamra helyén van. Igaz, legjobb az etetés lefedelezett mézeslépekkel vagy cukorszörppel és cukros méztésztával stb. A mézkamrában a méhek áttelelését több mint tizenöt éve végzem. Ebben már szereztem némi tapasztalatot. Először psak egy családot teleltettem így. Megtetszett s azután a méheim felét, ihajd a következő években már mindet így teleltettem. Miért és hogyan teleltetek a mézkamrában? Augusztusban a beetetés előtt a költőtér népét átteszem a mézkamrába, a mézkamra lépeit pedig a költőtérbe. Közben kiselejtezem a hibás lépeket és a rácsot eltávolítóm. A költőtérbe szélső «lválasztó kereteket teszek, mert a szélső lépeket a méhek nem foglalják el, s így rendszerint megpenészedtek. A költőtérben hagyom a lépeket, mert azokat a méhek az utolsó mézpérgetés után kitisztítják, egészen addig védik a poloska és a mélitetű ellen, amíg a tavaszi meleg ismét megfelel fejlődésüknek. Amikor fürtökbe húzódnak, akkor már a poloskák nem tudnak szaporodni, így az összes lépet — mindennemű vegyi védekezés nélkül — a méhek saját maguk védik. Mivel a méhek fölött nincs üres mézkamra, a fönthagyott néppel teli mézkamrára dupla nemezt helyezek. Nálam a tető olyan magasan van elkészítve, hogy alája elfér a ballon etető. Legújabban rátértem a fából készült etető használatára, mert ezzel nem történhet meg az, ami a ballonossal. Este beadom a úieleg szörpöt, az kezd kihűlni és a tányérkáról a ballon felszívja csaknem az egész szörpöt és a méhek csak reggel fogyaszthatják azt, amikor a hőmérséklet emelkedése következtében a szörp a ballonból kinyomódik a tányérkára. Az etetés befejezése i)tán, amikor, fagyok Is előfordulnak, a tető alá mohával töltött zsákot teszek. Meglehet azt tölteni gyapjúfélével vagy műanyaghulladékkal is. A méhek fgy biztonságosan telelnek. Nem zavárja őket a napfény, az ütődés, a huzat, s néha a téli levegő átjárja a léputacskákat a költőtérben. Tavasszal, amikor az időjárás engedi, a mézkamra népét beteszem a költőtérbe, azonban előtte onnan kiszedem az összes lépel, (méhek nélkül). A költőteret elrendezem, megvizsgálom, hogy a méheknek van-e elegendő készletük, s az anya petézik-e stb. A múlt évben minden családban hat, sőt tizenkét kilogramm mézet hagytam és megetettem 3 kg cukrot 2 liter vízbei) oldva. Mind a tizenkét méhcsaládom hiba nélkül áttelelt, szépen fejlődtek. Tavasszal azt sem vettem észre, hogy a költőtér kihűlt volna, mint azt sok esetben tapasztalják méhészeink, akik a költőtérben teleltetnek. Mások is próbálhatnak teleltetni mézkamrában először csak egy-két méhcsaládot. Miután sikerrel járt, a következő évben teleltethenek többet is. Ondrej Tóbik mérnök
